Tájházi Hírlevél A Magyarországi Tájházak Szövetségének tájékoztatója

Tájházi Hírlevél A Magyarországi Tájházak Szövetségének tájékoztatója 2005. 2. füzet Jósvafő, 2005. július

III. évfolyam 2. szám 2005. Felelős szerkesztő: Szablyár Péter Felelős kiadó: Hadobás Pál igazgató HU ISSN 1785-4873 Kiadja a Művelődési Központ, Könyvtár és Múzeum (Edelény, 3780 István király u. 49.) a Magyarországi Tájházak Szövetségével együttműködve. Készült a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával. Szerkesztőség: 3758 Jósvafő, Dózsa Gy. utca 3. Nyomdai munkák: K-B Aktív Kft. Gyorsnyomda és másolószolgálat, Miskolc. Felelős vezető: Kása Béla A címlapon: Tájházi Műhely gyakorlati foglalkozása a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Oktatóközpontjában (fotó: Szablyár Péter)

Tisztelt Olvasó, Kedves Barátaim! Tájházi Hírlevél 2005. 2. szám Ismét eseményekben gazdag hónapokat hagytunk magunk mögött. Jóleső érzés volt érezni azt az ügyszeretetet, ami regionális fórumaink rendezőit és résztvevőit áthatotta. Megható volt a szalkszentmártoni Petőfi Emlékmúzeumban Farkas Balázs köszöntő szavazatát hallgatni, majd azt követően azt a szakmai szeretetet érzékelni, ami a múzeumot bemutató Farkas Lajos igazgató úr szavaiból áradt. A fórumon résztvevő albertirsai küldöttség pompásan dekorált kalácsa csak tovább fokozta a bensőséges hangulatot. Kitűnően érezték magukat a résztvevők az Év múzeumává ebben az évben választott Kiskörösi Petőfi Sándor Szülőház és Múzeumban megtartott Tájházi Műhely foglalkozásán, ahol a tartalmas program és tájház-néző mellett az igazgatónő Kispálné Lucza Ilona háziasszonyi szeretetében is osztozhattunk. Megható volt az a műhely-szellem, amit a magyarlukafai kis művelődési házkápolnában és a kézműves-tájházban tapasztaltunk. A rendezvényen aktívan részt vevő múzeumi szakemberek kitűnő előadásaik mellett jelenlétükkel is megadták a rangot együttlétünknek. Az eredeti helyszínére visszatért Múzeumok majálisa méltó ünnepe volt a magyar múzeumügynek, és végre a Szövetség is méltó tartalommal tölthette meg a rendelkezésünkre bocsátott kiállítási területet, működő kovácsműhellyel, egész nap forgó fazekaskoronggal. Jó lenne, ha jövőre még többen képviselnék tájházukat ezen a rendezvényen!!! A Tájházi műhely igen magas színvonalú, kitűnő előadók bevonásával megrendezett három foglalkozását a lehetőségekhez képest kevesen látogatták. Közismert, hogy az utazási költségek magasak, és a távollét is sok esetben megoldhatatlan, mégis kár ezt a lehetőséget kihagyni! Az Elnökség munkaterve szerint működött, egymás után készítettük pályázatainkat, több-kevesebb sikerrel. Pénzügyi helyzetünk alapvetően nem változott a tavalyi évhez képest, de jelszavunk: a remény hal meg utoljára! A reményt erősíthetik, ha tagdíjukat rendezik, eddig ugyanis az egyéni tagok fele, a jogi tagok alig több, mint fele fizette be 2005. évi tagdíját. Lelkesen készülünk a III. Országos Találkozóra, szeretnénk, ha méltó folytatása lenne a korábbi két találkozónak! A helyszín kitűnő, a színvonalas előadások és a tervezett tájháznéző körút reméljük sok résztvevőt vonz! Reméljük sokukkal találkozunk! Addig is jó nyaralást, sok látogatót a tájházakba! Jósvafő, 2005. július 22. Szablyár Péter

Ismét részt vettünk a Múzeumok Majálisán A Tájházszövetség ebben az évben harmadik alkalommal vett részt a Múzeumok Majálisán, amit 2005. május 21-22-én tartottak a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében. A Szövetség az 5. számú standon helyezkedett el az Érdi Földrajzi Múzeum szomszédságában, környezetében a Turai tájházzal, valamint a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma (Komárom - SK) standjával. A standot a Szövetség emblémájával, a Felpéci és a Nagytótfalui tájházról készített miniposzterekkel dekoráltuk. A standot jelentős (több ezer db) prospektussal, szórólappal látta el az Albertirsai-, a Gyömrői-, a Nagytótfalui-, a Fertőhomoki-, és a Cigándi tájház; a Mezőkövesdi Tourinform Iroda, valamint az Aggteleki Nemzeti Park. A reklámanyagok a második nap végéig kitartottak a nagy látogatóforgalom ellenére. A Szövetség standja és a nagy sikert aratott fertőhomoki tamburazenekar A standon építette fel bemutatóhelyét Lénárt István (Kacár-tanya Szokolya), aki egész napos kovács-bemutatót és korongozást tartott gyerekeknek, hatalmas sikerrel (egész nap sorban álltak a stand előtt) Tábori Katalin váci fazekas társaságában. A standot felkereső látogatók változatlanul kerestek és hiányoltak egy a hazai tájházakat bemutató - könyvet és országtérképet. A szombati napon a standon négy alkalommal, a nagyszínpadon egy alkalommal lépett fel a fertőhomoki KAJKAVCI tamburazenekar igen nagy sikerrel, jelentős számú hallgatóságot vonzva. Szombati napon a stand üzemeltetésében nagy segítségemre volt a felpéci Dombi család, a mezőkövesdi Tourinform Iroda munkatársa és Horváth Attila

polgármester (elnökségi tag), köszönet mindenkinek! Külön köszönet Lénárt Istvánnak és társainak!!! Sajnos vasárnap egy személyes showt kellett bemutatnom. Felkereste a standot Dr. Deme Péter igazgató (KÖH), T.dr. Bereczki Ibolya főigazgatóhelyettes, Kapitány Orsolya elnökségi tag, Kispálné dr. Lucza Ilona, a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum igazgatója (az ez évi Év Múzeuma pályázat győztese), Tóth Imre néprajzkutató (Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma Komárom-SK), Lovas Kata (Magyarlukafai Néprajzi Műhely). Remélem jövőre is ott leszünk! A fertőhomoki zenekar a nagyszínpadon Tábori Katalin korongozni tanította a gyerekeket Lénárt István kovácsműhelye az egyik legnépszerűbb helyszín volt

Beszámoló a Szövetség III. Dél-Alföldi Regionális Fórumáról, amelyet 2005. május 25-én tartottak a szalkszentmártoni Petőfi Sándor Emlékmúzeumban Dr. Füzes Endre elnök társaságában vettem részt a Fórumon, amelynek helyszínére megérkezve már nagy sürgés-forgást találtunk a műemlék épület konyhájában. A kemencében egy különlegesen finom lepény készült, de láthatóak voltak a déli birkapörkölt előkészületei is. Regionális képviselő elnökségi tagunk, Benák Katalin által kitűnően előkészített és szervezett rendezvényt Aranyi János polgármester köszöntője indította. A meleg hangú beszéd egyik fő tanulsága egy olyan lokálpatrióta megismerése volt, aki annak ellenére felvirágoztatott egy települést, hogy nem ott született és már a rendszerváltoztatás előtt is vezette azt. Üde színfolt volt Farkas Balázs szavalata, aki Petőfi Sándor: A XIX. század költője c. versét szavalta kitűnően. Ezt követően házigazdánk Farkas Lajos, a Petőfi Sándor Emlékmúzeum igazgatója köszöntötte a megjelenteket, ismertetve e szent hely történetét, megmaradásának titkát. Lackó János a Katona József Múzeum igazgatóhelyettese a megye tájházainak és helytörténeti kiállításainak helyzetét mutatta be a mai kihívások figyelembevételével. Dr. Füzes Endre elnökünk a Szövetség fennállása óta eltelt időszakát elemezte, kiemelve azokat a feladatokat, amelyeket megalakulásunk óta igyekszünk képviselni. Bárkányi Ildikó a Csongrád megyei Móra Ferenc Múzeum néprajz-kutatója a muzeális tárgyak állagmegóvásáról adott átfogó áttekintést, amelynek írásos változatát jelenlévők át is vehettek. Érdekes színfolt volt Mercz Vince a szalkszentmártoni Múzeumbaráti Kör elnökének beszámolója, bemutatva azt a civil hátteret, ami ezen emlékhely körül kialakult. A hozzászólások napirend keretében rövid tájékoztatót tartottam a Közkincsprogram előkészületeiről és a Tájházi Műhely ezévi rendezvényeiről, programjáról. A Fórumot Benák Katalin vezette kiválóan és igen körültekintően. Kicsit késve, de megérkezett az Albertirsai Tájház küldöttsége is Kovács Károlyné

vezetésével, akik két hatalmas virágokkal feldíszített - kuglóffal egészítették ki a bőséges hazai kínálatot. Ezt követően az emlékház kitűnő hangulatú kocsmájában egy eredeti szalkszentmártoni birkapörkölt következett, majd különböző töltetű rétesek, és finom italok. A rendezvényen kb. 30 fő vett részt. Köszönet a szervezőknek és a házigazdáknak!!! Képek a találkozóról Dr. Füzes Endre elnök előadását tartja Farkas Lajos, a Petőfi Sándor Emlékmúzeum igazgatója köszöntője

Ebéd muzeális környezetben Készül a híres birkapörkölt Látogatóban az Emlékmúzeumban

Elnökségi ülés Himesházán A Magyarországi Tájházak Szövetsége kibővített elnökségi ülését 2005. május 31-én Himesházán tartotta. Az elnökségi ülés a Himesházi Tájházban kezdődött, ahol Rozmer András polgármester köszöntötte a megjelenteket, majd Jakabné Heller Anna mutatta be a gyűjteményt és a tervezett bővítés helyszíneit. A kibővített elnökségi ülést Dr. Füzes Endre elnök nyitotta meg, megállapítva, hogy az határozatképes és a megjelentek az előzetesen kiküldött napirendet egyhangúlag elfogadták. Második napirendi pont keretében Szablyár Péter ismertette, hogy jelenleg 105 egyéni és 54 jogi tagja van a Szövetségnek. Két jogi tag szervezet lépett ki anyagi okokból (Hajdúdorogi és Sajóvelezdi tájházak), 5 új egyéni tag kérte felvételét: Hartai János, Maczó Balázs, Gyura Sándor, Duber István és Gáspár Attila (Zilah). Jelenlévők az új belépők kérelmét elfogadták. Dr. Füzes Endre tájékoztatta jelenlévőket, hogy Szigetbecsén tájházat kívánnak létesíteni és a Szövetségbe is belépnek. Dr. Bereczki Ibolya örömmel tapasztalja, hogy több egyetemista tag van már, és többen érdeklődnek e terület iránt, szakdolgozati témának (is) választják. Sikeresnek ítéli meg a március 19-i Közgyűlést is. Rövid tájékoztatót tartott az előkészítés alatt álló Közkincs programról, felhívta a figyelmet az előkészítő tevékenységre, hogy rövid beadási határidő esetén se legyen időzavar. Különösen az együttműködő tájházak témakörében lát esélyt (pl. Himesháza- Liptód). Javasolja egy támogatói lista összeállítását és működtetését azokról a személyekről, akikkel a Szövetség szakmailag együttműködik, de nem tagok. A harmadik napirendi pont keretében Szablyár Péter szóbeli kiegészítést fűzött az előzetesen küldött gazdálkodással kapcsolatos tájékoztatóhoz. A sikeres NKÖM működési támogatási pályázat ellenére (amelynek a szerződése még nem érkezett meg) a kiegyenlítetlen kötelezettségek meghaladják a félmillió Ftt. A negyedik napirendi pont keretében a megjelent elnökségi tagok beszámoltak a képviselt területeken történtekről ill. a tervekről. Így Kapitány Orsolya a június 17-i magyarlukafai regionális fórum előkészületeiről és néhány tájház (Nagydobsza, Istvánd, Péterhida, Kisbajom) pillanatnyi állapotáról. Horváth Attila a május 7-i É-Dunántúli regionális fórum tapasztalatairól, H. Majnár Márta a február 22-i mezőkövesdi fórumról, Kovács Edina a fiatal néprajzos generáció fokozottabb bevonásáról, J. Heller Anna a német nemzetiségi tájházak területén tett lépésekről, és az e-mailes tagtoborzásról, Szablyár Péter a

Muzeumok majálisán történt szövetségi részvételről. Dr. Danter Izabella e- mailen jelezte, hogy októberben az újonnan megnyílt Párkányi Városi Múzeumban szervez regionális fórumot. Az ötödik napirendi pont keretében Szablyár Péter ismertette az NCA, ill. a Pest megyei Közgyűlés által kiírt pályázatainkat (utóbbin a III. Országos Találkozóhoz kértünk támogatást), valamint azt a pályázat-tervezetet, amelyet Tájházak a civil vidék szerveződésének és önmegvalósításának helyszínei címmel kívánunk benyújtani. A pályázott téma kidolgozásában való részvételről a megjelentek Szándék-nyilatkozatot írtak alá, elfogadva az írásban előterjesztett tartalom-tervezetet. A munkamegosztásra a pályázat pozitív elbírálása után térünk vissza. Dr. Danter Izabella e-mailen jelezte, hogy egy felmérő-dokumentáló munkát terveznek a szlovákiai magyar tájházakban, ez integráns része lehet a pályázat szerinti adatbázisnak. A hatodik napirendi pont keretében Szablyár Péter tájékoztatta megjelenteket a III. Országos találkozó előkészületeiről, átadva a szakmai nap programját, jelezve, hogy már néhány jelentkezési lap beérkezett. Az elnökségi ülés a székelyszabari boszorkánynál fejeződött be, amelyet közös ebéd és sétakocsikázás tett emlékezetessé. Dr. Füzes Endre elnök zárszavában megköszönte a szívélyes fogadtatást és a különleges helyszínt, majd a társaság Liptódra utazott, ahol megtekintette a tájháznak kiszemelt épületet, az eddig felgyűjtött néprajzi anyagot és a település népi-építészeti emlékeit és a kultúrházban látható időszaki kiállítást Vidám pillanatok a székelyszabari boszorkánynál

Ebéd és sétakocsikázás Székelyszabaron Hamarosan itt nyílik a liptódi tájház Látogatóban Liptódon A tájház számára gyűjtött tárgyakat példás rendben tárolják Beszélgetés a Polgármesteri Hivatalban

Liptód egyik sürgős védelemre szoruló népi-építészeti emléke Hagyományos porta Liptódon Festett láda a raktárban Helytörténeti kiállítás a liptódi Művelődési Házban Kiállításra váró eszközök

TÁJHÁZI MŰHELY Kiskőrősön, a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeumban 2005. június 3-án A továbbképzés témája a helytörténeti dokumentumok gyűjtése, átvétele, állagmegóvása, dokumentálása, tárolása, kiállítása volt. Barkóczi Ferenc polgármester köszöntő beszéde egyben szakmai előadás is volt, megismertetve azt a gyakorlatot, ahogy Kiskőrösön működtetik művelődési intézményeiket, ezeken belül is megkülönböztetett figyelemmel és jelentős anyagi ráfordításokkal a programunknak helyet adó Petőfi Szülőházat és Emlékmúzeumot. T. dr. Bereczki Ibolya (főigh. SZNM) FB tagunk az alapvető gyűjteménytípusokat és ezek muzeológiai feldolgozásának tájházakra vonatkozó sajátosságait foglalta össze. Pirck Edit (szakfelügyelő) az irodalmi emlékházak és a tájházak kapcsolatáról, érintkezési területeiről tartott személyes hangvételű, gyakorlati példákkal fűszerezett előadást. Kispálné dr. Lucza Ilona (múzeumigazgató) bemutatta az általa vezetett intézményt, ismertetve azt a fejlesztési folyamatot, amelynek pillanatnyi helyzetét a gyűjtemények megtekintése során tapasztalni fogunk. A helyi ételspecialitásokból összeállított ebéd elfogyasztása után a résztvevők megtekintették a Petőfi Szülőházat, az Emlékmúzeumot és a Szlovák Tájházat. A kiállítások színvonala és a gyűjtemények kezelése meggyőzött bennünket arról, hogy megérdemelt volt az Év múzeuma elismerő cím! Gratulálunk! Barkóczi Ferenc polgármester előadását tartja Közös ebéd a múzeumban

A résztvevők Jókai Mór szobra előtt Korszerű tárolóeszközök a raktárban A Petőfi Sándor Emlékkiállításon Felújított sajtó a tájházban

Beszámoló a Magyarországi Tájházak Szövetségének III. Déldunántúli fórumáról - Kapitány Orsolya - Szövőműhely a tájházban A konferencia helyszíne Magyarlukafa Önkormányzata, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága és a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága közös szervezésben 2005. június 17- én tartotta Magyarlukafán a szövetség III. Dél-dunántúli fórumát. A 44 regisztrált résztvevőt Huszár Zoltán megyei múzeumigazgató és Kékes Tóbiás polgármester köszöntötte. Kapitány Orsolya elnökletével a meghívóban közreadott sorrendben hangzottak el az előadások. T. dr. Bereczki Ibolya főigazgató helyettes (SZ.N.M.) elfoglaltsága miatt nem tudott a rendezvényen részt venni, előadása elmaradt. Első előadóként Huszár Zoltán áttekintést adott a Baranya megyei múzeumokról, kiemelve a Janus Pannonius Múzeumot, mely 2004-ben fennállásának 100. évfordulóját ünnepelte. Begovácz Rózsa néprajzkutató (JPM) a megyében található tájházakról és a bennük elhelyezett kiállításokról adott rövid helyzetjelentést. Sisa Béla (KÖH) programigazgató, a szövetség felügyelő bizottságának tagja, építész szemmel mutatta be azt az Európában egyedül álló örökséget, amit a magyarországi tájházak jelentenek. Hazánkban összesen 210 népi műemlék felújítása valósult az elmúlt évtizedekben. A program egyik elindítója 1960-as évek elején Mendele Ferenc volt, mozgató rugói pedig a Műemléki Felügyelőség szakemberei. E folyamatban a sok nemzetiséget befogadó Baranya megye a helyben megőrzés mellett kötelezte el magát, amihez nagy segítséget nyújtottak a megye építészei: Szigetvári János és Tihanyi Csaba. Az 1980-as

évek végére 17 településen újítottak fel egy-egy lakóházat a hozzátartozó gazdasági épületekkel. Ma ezek az épületek hűen reprezentálják e vidék 19. századi népi építészetét. Somogy ebben a folyamatban mind a két formára kísérletet tett, a helyben megőrzésre csakúgy (pl. Vörs, Balatonszetgyörgy stb.), mint az áttelepítettre, a skanzen formájúra (Szenna: Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény). Tolna-megye a baranyaiakhoz hasonlóan- a helyben történő megmentésre helyezte a hangsúlyt, bár az épületek száma jóval elmarad (8) a Baranyában felújítottaktól (17). Sisa Béla röviden beszélt a szerkesztésében megjelent NETWORK OF RURAL HERITAGE BUILDINGS OF HUNGARY című kiadványról, mely megyénként, az egyes épületek rövid leírásával térkép kíséretében mutatja be népművészeti örökségünknek eme válfaját. Hegyi Zsuzsa (Turizmus Rt.) regionális igazgató előadásában a tájházak szerepére világított rá a dél-dunántúli térség turisztikai marketingjében. Több kiadványra felhívta a figyelmet, melyek tartalmazzák a régióban már meglévő, működő turisztikai célpontokat. Ezek között van néhány tájház és kézműves műhely is. Dél-Dunántúl idegenforgalmába bármikor bekapcsolható a többi tájház is, ha azoknak megfelelő a működése. Kékes Tóbiás arról a több mint 20 éves időszakról számolt be, amit Budapestről Magyarlukafára települve töltöttek el feleségével, Lovas Katával az egykor pusztulásra ítélt településen. Arra, hogy egy elzárt település az elvándorlás, az elöregedés folyamatát az ellenkezőjére tudja fordítani, kevés példa van a térségben. A falu a megmentett és felújított tájháznak, az ott megálmodott és megvalósított új funkciónak, a kézművességnek és a köré szerveződő fiatal alkotóknak köszönheti, hogy a 21. századot megérte. Az egykor elhalásra ítélt település ma él és fiatalodik. Napjainkban a több ezer embert ide csalogató Vendel napi búcsú (október 20.-a utáni vasárnap), annak a több évtizedes munkának az eredménye, aminek az elindításában jelentős szerepet vállalt Tarján Gábor JPM néprajzkutatója. A tavasztól október végéig működő kézműves műhely iskolai csoportokat, egyéni látogatókat fogad. Nyáron tábor keretében ismerkednek meg az érdeklődök a hagyományos népi technikákkal. Szablyár Péter a szövetség ügyvezető elnöke a szervezet éves programjáról és az aktuális pályázati kiírásokról számolt be. A másolatokban közzétett KÖZKINCS program megpályázását, a szűk határidő miatt elsősorban azoknak az önkormányzatoknak ajánlotta, akiknek már összeállított pályázati anyaguk van a fenntartásukban működő tájházra. Dr. Balázs Kovács Sándor (Wosinszky Mór Megyei Múzeum) néprajzkutató összeállításában jelent meg márciusban a Néprajzi barangolások Tolna megyében című kiadvány. A térképpel kísért 63 oldal terjedelmű füzet Sárköz népének, a török idők után elnéptelenedett tájra betelepített németeknek és Tolna megyében otthonra talált bukovinai székelyeknek a tárgyi és szellemi örökségét fűzi fel múzeumok, tájházak magángyűjtemények bemutatásával.

Az ebédet követően Lovas Kata a Kaptár Egyesület elnöke a vendégeknek bemutatta a tájházat, beszélt az ott folyó kézműves programokról. Az udvaron nagy érdeklődés kísérte a Barka Ildikó kosárfonó és Horváth Antónia csuhés bemutatóját. A résztvevők névsora Balázs Kovács Sándor Balogh Imréné Baloghné Wusching Ágota Begovácz Rózsa Budai Györgyné Dr. Gaál Attila Gőzsy Gáborné Hajda Gy. Zsigmond Hegyi Zsuzsanna Huszár Zoltán Juhász András Egerszegi Andrea Kapitány Orsolya Kékes István Tóbiás Dr. Lehel Péterné Markesz István Lovas Kata Nagy Eszter Nyúlné Zátonyi Zita Orfűi Kézműves Egyesület Pola Gábor Dr. Simor Ferencné Simon Andrea Sisa Béla Szablyár Péter Knauer Anna Wiesner Sándor polgárm. Wirth József polgárm. Tihanyi Csaba Vida Irén Videcz Ferencné Vajda Péterné polgárm. Kovács Edina Walterné Müller Judit Burján István Sárközi Katalin Vándor Andrea Serényi Ákos Jakabné Heller Anna Heilmann Mária Maul Antalné Antal István Bősze Gábor Varga György polgárm. Sisa Béla programigazgató Balázs Kovács Sándor néprajzkutató

Begovácz Rózsa néprajzkutató Kosárfonó bemutató Konzultáció a tájház kertjében Tapasztalatcsere Csuhés bemutató A fórum szervezője: kapitány Orsolya

A 35. Egri Műemlékvédelmi Nyári Egyetem - Élvonalbeli műemlékek védelme című kurzusáról Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság által szervezett rendezvényen való részvételemet a Szövetség képviseletében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal anyagi segítsége biztosította. A 6 napos rendezvényen hazai és külföldi előadók zömében gyakorlati ismereteket és tapasztalatokat közvetítettek esettanulmányok, vetített képes előadások formájában. Egy délutáni tanulmányi kirándulás vezetett Egerbe, egy egész napos pedig Sárospatakra és kultúrtájként a Világörökség listára került Tokajba. Az előadásokat követően alkalom volt konzultatív kérdéseket is feltenni, a hallgatók fórumán pedig egy rövid előadást tartani a képviselt területről. Ez utóbbi keretében A kulturális örökség végvárai a tájházak címmel tartottam vetítettképes előadást, röviden ismertetve a Szövetség munkáját, eddigi eredményeit. Számomra leghasznosíthatóbb két előadás: Wilfried Lipp (Ausztria): Halstatt-Dachstein-Salzkammergut: a komplex világörökség, ill. Hortobábyi T. Cirill: Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság; a Világörökség része volt. Az egész rendezvény jól szervezett, kellően előkészített és magas színvonalú volt. A nyári egyetem résztvevői a Szépasszony-völgyben

KÖZELEDIK A HATÁRIDŐ, DE VAN MÉG IDŐ EGY ESÉLYES PÁLYÁZAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ! Pályázati felhívás az Év tájháza cím elnyerésére A Magyarországi Tájházak Szövetsége alapítóinak szándékát szem előtt tartva - a hazai tájház-mozgalom népszerűsítése, értékeinek szélesebb körű megismertetése és a gyűjteményeket létrehozó, ápoló, gyarapító személyek áldozatos tevékenységének elismertetése érdekében - meghirdeti az Év tájháza cím elnyerésére kiírt pályázatát. A pályázaton részt vehet a Szövetség mindazon tagja, aki 2004. évben működési engedéllyel rendelkezett, fenntartótól függetlenül. A folytonosság és esélyegyenlőség biztosítása érdekében a pályázatok tényadatait a 2004. év mutatói alapján kell összeállítani, de a beérkezett pályázatok elbírálásában meghatározó jelentősége lesz a pályázó helyszíneket bejáró bizottsági tagok közvetlen tapasztalatainak is. A pályázati űrlapot lehetőleg nyomtatott betűvel v. géppel kitöltve 2005. augusztus 15-ig kérjük visszaküldeni zárt csomagolásban, a pályázó intézmény nevének feltüntetésével a Tájház Szövetség címére. (3758 Jósvafő, Dózsa György utca 3.). A kiírásnak nem megfelelő, hiányos, vagy határidő lejárta után érkezett pályázatokat a bíráló bizottság nem vesz figyelembe, azokat nem őrzi meg és nem küldi vissza. A pályázattal kapcsolatos további információ a 06-30-531-9444 számon kapható. Az Év tájháza kitüntető cím évente egy tájháznak adományozható, amely 100 000 Ft pénzösszegből és egy a Szövetség emblémáját és az Év tájháza 2005. feliratot tartalmazó - táblából áll, amelyet a győztes házában kihelyezhet. A díj átadására minden évben a Szövetség által szervezett Országos Tájházi Találkozó alkalmával kerül sor A régi szlogent idézve: a részvétel és nem a győzelem a fontos. Emeljük ezzel is szeretett intézményeink rangját. Várjuk pályázataikat! Elnökség

Év tájháza pályázati adatlap (a 2004-évi tény adatok alapján töltendő ki) 1. A tájház neve: 2. A tájház címe: 3. Fenntartója (önkormányzat, múzeum, egyesület, egyéb civil szervezet, magánszemély, egyéb.) 4. Éves költségvetése és annak főbb elemei: 5. 2004-ben végzett felújítások értéke (eft): 6. 2004-ben végzett beruházás értéke (eft): 7. Látogatószám és annak megoszlása (felnőtt, gyermek, kedvezményes) 8. Jegybevétel : eft 9. Kiállítások (állandó, időszakos) bemutatása (max 2 A4 oldal) 10. A tájház szerepe a település kulturális, közösségi életében (max. 1A4 oldal) 11. A tájház szerepe a településen folyó hagyományőrző, helyismereti tevékenységben (max. 1 A4 oldal) 12. A tájházban kapható magyar nyelvű kiadványok (szórólap, prospektus, levelezőlap, TKM füzet, stb;.ezekből 1-1 pld-t kérünk mellékelni); 13. A tájházban kapható idegen nyelvű kiadványok (mint 12. pontnál) 14. A tájházban árusított ajándék- és élménymegőrző tárgyak 15. A tájházban tartott rendezvények bemutatása (max. 2A4 oldal); 16. Évente rendszeresen ismétlődő rendezvények: 17. A leltárba vett tételek száma: 18. 2004-évi gyarapodás mértéke: 19. A tájház vendégkönyvének legtartalmasabb beírása 20. A tájház legnagyobb erőssége, legemlékezetesebb része:

21. A tájház legsürgősebben fejlesztendő területe (állományvédelem, maga az épület, kiállítások, melléképületek, idegen-nyelvű tájékoztatás, stb) 22. Infrastruktúra kiépítettsége, állapota (WC-mosdó, ruhatár, tájékoztató táblák, idegen-nyelvű feliratok, akadálymentesítés, vagyonvédelem) 23. Van-e honlapjuk (ennek egy kinyomtatott példányát kérjük mellékelni); 24. Milyen pályázaton vettek részt 2004-ben, milyen eredményt értek el, mire fordították az elnyert összeget? 25. A ház bemutatása, leírása (max. 3 A4 oldal) 26. A pályázattal kapcsolatban kereshető személy: Neve: Címe: Beosztása: Telefonszáma: E-mail címe.2005. hó -n.................... a pályázó képviselője Petőfi Sándor szülőháza Kiskőrösön

PÁLYÁZATI ELŐZETES "MÚZEUMOK A VILÁGHÁLON - TÁJHÁZAK DIGITÁLIS TARTALOMFEJLESZTÉSE" (tervezett kiírási idő: 2005. szeptember 1.) A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Múzeumok Mindenkinek Programja, a Kultúra az Interneten Alapítvány és a Magyarországi Tájházak Szövetsége pályázatot írnak ki magyarországi tájházak digitális tartalomfejlesztésére, melynek keretében lehetőség nyílik 10 tájház honlapjának elkészítésére. A NKÖM Múzeumok Mindenkinek Programja és a Magyarországi Tájházak Szövetsége a Kultúra az Interneten Alapítvánnyal karöltve olyan stratégiát dolgozott ki, amely hatékony segítséget nyújt a tájházak digitális tartalomfejlesztéséhez. A kulturális örökségünk e kisebb, bár nem kevésbé jelentős helyszínei - anyagi források hiányában - nem jelenhetnek meg színvonalas, látogatóbarát honlappal az Interneten. A hiány orvoslására kidolgozott új stratégiát három fontos tényező határozza meg: az igényes, szakszerű megvalósítás, a gazdaságos megoldások és a hosszú távú fenntarthatóság elve. A szeptemberben kiírására kerülő pályázat keretében a Kultúra az Interneten Alapítvány - mely a Magyar Múzeumok Honlapja több éves üzemeltetése során szerzett jelentős szakmai tapasztalatokat a múzeumi honlapok készítését illetően - a nyertes pályázók számára korszerű, színvonalas megjelenésű, magyar és angol nyelvű honlapot készít, valamint a tartalom igényes összeállításában is szakmai segítséget nyújt a nyertes tájházaknak. A pályázat kiemelten kívánja támogatni a helyi közösségi életben aktív szerepet játszó tájházak interneten történő, önálló, saját honlappal való, folyamatos, napra kész megjelenését, ezáltal a helyi közösségi életet erősítő kulturális rendezvények, múzeumpedagógiai programok nagyfokú népszerűsítését. Így a pályázaton való részvétel feltétele, hogy a pályázó fenntartó szerv kezelésében lévő tájház rendelkezzen éves kiállítás-tervezettel és/vagy rendezvénynaptárral. A pályázaton elnyerhető a honlap készítése, valamint egy éves fenntartása (tárhely - magas szintű /100Mbites/ internetes kapcsolattal, karbantartás, szaktanácsadás) bruttó költségének 90%-a, azaz pályázatonként 150.750 Ft, melynek 60%-át a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Múzeumok Mindenkinek Programja, 30%-át pedig az Alapítvány finanszírozza. A pályázónak csupán a fennmaradó 10% önrészt kell biztosítania. A pályázatok elbírálására öttagú bíráló bizottság (amelybe egy-egy főt a három kiíró szerv, a fennmaradó két főt a szabadtéri néprajzi muzeológiai szakfelügyelet delegál) áll fel, mely szakmai szempontok alapján hozza meg döntését. A nyertes pályázókkal a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint a Kultúra az Interneten Alapítvány támogatási szerződést köt, amelynek keretében a pályázók a pályázat megvalósulását (honlap létrehozása + egy éves fenntartás) követő két évre kötelezettséget vállalnak a honlap fenntartására; valamint frissítésére (az Alapítvány számára történő folyamatos, meghatározott időnkénti információküldés útján, mely a tájház honlapjának karbantartását, aktualizálását szolgálja). Így elkerülhető, hogy olyan honlapok szülessenek, amelyek az egy éves támogatást követően aktualitásukat, és ezáltal céljukat vesztik. A pályázat tervezett kiírási ideje: 2005 szeptember 1., beküldési határideje pedig 2005. október 15 lesz. A Tájházszövetség 2005. szeptember 22-25. között sorra kerülő országos találkozóján szóban is ismertetjük a felhívást, ahol lehetőség nyílik a felmerülő kérdések megválaszolására is. A hivatalos pályázati kiírást a www.kultura.hu, illetve a www.museum.hu oldalon tesszük közzé. Kotzián Orsolya Kultúra az Interneten Alapítvány Dr. Vígh Annamária főosztályvezető NKÖM Múzeumi Főosztály

TÁJHÁZI MŰHELY 2005/3. Tájházi Hírlevél 2005. 2. szám Szabadtéri Néprajzi Múzeum Oktatási Központ Szentendre, Sztaravodai út 2005. július 1. A Tájházi Műhely 2005. évi 3. foglalkozását a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Oktatási Központjában tartottuk meg 2005. július 1-én. A közlekedési nehézségek miatt egy kicsit késve kezdett program elején a Műhely háziasszonya Bardócz Csesznák Éva bemutatta az Oktatási Központban folyó tevékenységet, annak szervezési és szakmai kérdéseit kiemelve. Csesznák Éva előadása Prunner Hédi az Oktatási Központ műhelyeit mutatta be, végül egy kézműves program keretében a hallgatók nádsípot készítettek, amelyet ezt követően meg is szólaltattak. A Jászárokszállási Fogadóban elköltött igen finom ebéd után a társaság a Nyugat-Dunántúli tájegységhez vonult, ahol Csesznák Éva és Hegyi Füstös Ilona vezetésével szituációs játékon vettünk részt, melynek keretében

szénaforgatástól kezdve a ház kitakarításán keresztül vajköpülésig igen sok féle tevékenységet kipróbálhattunk ( Munkák a házban és a ház körül ) tanulmányozva azokat a demonstrációs eszközöket, amelyeket a gyermekek is használhatnak. A frissen köpült vaj vajaskenyér formájában történő elfogyasztása után még egyszer összegyűltünk a lakószobában, kiértékeltük a délután tapasztalatait és végül még énekeltünk is egyet közösen. A hallgatóknak ezt követően lehetőségük nyílt a közelmúltban felavatott Dél- Dunántúli tájegység megtekintésére, ill. bekapcsolódni az aznapi Szünidei ráadás bab-játék, ill. babra megy a játék programokba. A program kiváló megszervezéséért és lebonyolításáért köszönet a Szabadtéri Néprajzi Múzeumnak, külön kiemelve Csesznák Évának és Hegyi Füstös Ilonának. A programon részt vevő Lénárt István (Szokolya, Kacár tanya) felajánlotta, hogy egy későbbi foglalkozást kézműves foglalkozások szervezése témájában a tanyáján tartsunk. Sajnálatos tanulság volt, hogy néhány korábban írásban vagy telefonon jelentkezett hallgató nem jelent meg. Az egyik kézműves műhelyben

Gyakorlati foglalkozásunk a Nyugat-Dunántúli Tájegységben Készülnek a nádsípok Közös ebéd a Jászárokszállási Fogadóban Mindenki kipróbálhatta a vajköpülést

P r o g r a m o k GYÖMRŐI TÁJHÁZ-NÉZŐ 2005. JÚLIUS 25-29. A nyáron leltározási, tárgyrendezési, tárgy-gyűjtési munkát tervezek Gyömrő, Öregfalu részében. Ez egy lehetőség mindenki számára, aki a tanult dolgokat szeretné gyakorlatba ültetni, továbbgondolni. A Skanzennal közösen meghirdetett tájházi-munkálatokra azon hallgatók jelentkezését várom, akik már voltak a Szentendrei Múzeumban gyakorlaton, rendelkeznek bizonyos alapismeretekkel. A tavalyi évben az egyetemistáknak meghirdetett Gyömrői Tájház-néző alkalmával már betekintést nyertek az ELTE és az SZTE néprajz szakos hallgatói a tájházak működése, szerepe, lehetőségei témakörben Bíró Friderika és Káldy Mária előadásai nyomán. Ami biztos: A Skanzen szakmai segítséget nyújt erre a hétre, Teljes ellátás a város részéről és némi anyagi juttatás, Délután tapasztalatcsere, a napi dolgok megvitatása, Esténként: beszélgetések, gyömrői városnézés, fürdőzés a Tófürdőn! Jelentkezni: Névvel, lakcímmel és e-mail címmel az alábbi elérhetőségek valamelyikén: Kovács Edina 2230 Gyömrő, Szent István u. 65-67. vagy e- mail: gyimeske@freemail.hu, vagy 06 29 330 093 (művelődési ház telefonszáma). Mindenkit szeretettel várunk! Kovács Edina *Gyömrő Budapest határától DK-i irányban 8 km-re, a Cserhát déli, dél-keleti halomvidékén, a Gödöllői dombság peremén fekszik. Könnyen megközelíthető: a Keleti pályaudvarról óránként induló vonattal 35 perc, közúton a 4-es és 31-es úton

III. Országos találkozó ÓCSA, 2005. szeptember 22-25. A III. Országos találkozó központja: az ócsai tájház A találkozó helyszíne madártávlatból A találkozó helyszínének megközelítése

A szakmai nap program (2005.09.23) Levezető elnök: Dr. Füzes Endre elnök 9.30 10.00 Szabadtéri néprajzi múzeumok, helytörténeti gyűjtemények, tájházak Európában (Dr. Cseri Miklós főig. SZNM) 10.00 10.30 Tájházak Magyarországon 2005-ben 10.30 11.00 Tájházak a környező országokban (T.dr. Bereczki Ibolya főigh. SZNM) 11.00 11.30 Kávészünet 11.30 12.00 Helyben megőrzött (népi) műemlékek, műemlékegyüttesek (Győr Attila, KÖH) 12.00 12.30 A falurehabilitáció lehetőségei a gyakorló építész szemével (Dr. Szabó László főisk. docens, Ybl M. MF) 12.30 13.00 Vita 13.00 14.00 Ebédszünet Levezető elnök: Dr. Cseri Miklós főigazgató 14.00 14.30 A tájházak megőrzésének gyakorlata c. kiállítás megnyitója (Borbás Péter SZNM) A tájházak kertjeinek és természeti környezetének megőrzése a tervezéstől a megvalósításig c. poszterbemutató (Kövesdi Tímea SZNM) 14.30 15.00 A megelevenedő tájház a ház és környezete (Dr. Sándor Ildikó Hagyományok Háza) 15.00 15.30 Ahogy a kertészeti terv megvalósul (Jakab Lászlóné SZNM) 15.30 16.00 Tájházunk kertjének gondozása (Papp Ágnes Ócsai tájház) 16.00 - Vita A III. Országos találkozó programja és jelentkezési lapja a Tájházi hírlevél 2005. 1. számában, az 50. oldalon található! A szervezés elősegítése érdekében kérjük, hogy a jelentkezési lapot minél előbb, de legkésőbb augusztus 15-ig küldje vissza, megjelölve szállásigényét!

Előzetes A tájházak megőrzésének gyakorlata c. kiállításról A kiállítás célja a hibák, károsító tényezők korai felismerésének segítése, a helyi emberek bevonása az épületek felújításába, a kisebb szakértelmet igénylő javítások bemutatása. A gyakori kis javítások, rendszeres karbantartás elvégzésével az épület állagának, folyamatos megőrzésének biztosítása. A laikus helyi emberek bevonása a műemlékek megőrzésének folyamatába. A kiállítás fő tematikai egységei: Miért fontos a megőrzés, hagyományos technológiák, környezettudatos gondolkozás; Alapozás (utólagos alapozási módszerek, alap helyi megerősítései, szigetelések, drénezés, felszíni víz-elvezetések); Falak (falkutatás, tapasztás, mészhabarcs, meszelés, repedések); Födém, tető (fafajták, rovar károsítók, gombák, faanyag védelem, hőszigetelés); Fedés (kis javítások, csere, lángmentesítés); Padló (felújítás, hajópadló csere, javítás); Ablak, ajtó (famunkák, vasalatok, zárak, rácsok, fém konzerválás, mázolás, szinek); Tüzelőberendezések (használat első befűtés, rendszeres használat) A kiállítást a Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársai készítették, a tervek szerint a kiállítási anyag vándoroltatható a tájházat fenntartó önkormányzatok között. Borbás Péter (SZNM)

A III. Országos találkozó helyszínéről, Ócsáról A XIII. századi román stílusú bazilikát a francia premontrei szerzetesrend tagjai építették. A közelmúltban befejezett restaurálást követően Európa Nostra díjat kapott. Jelentős védett természeti értékeket őriz a település határában lévő Turjános. Ez a Duna-Tisza köze hajdani lápterületeinek egyik utolsó, még szinte érintetlen maradványa, megőrizve a gazdag jégkorszaki növény- és állatvilág túlélőit. A területen kialakított tanösvényről betekintést nyerhetünk ebbe a különleges világba. A község egyik látványossága a védett népi műemlékként nyilvántartott Öreghegyi pincesor, ahol több, mint 100, ma is használatban lévő, különleges kialakítású borospince található. Az ócsai öregfalu központjában, a bazilika közvetlen szomszédságában található az Ócsai Tájház nádfedeles épületegyüttese. A lakóházban bemutatják az elmúlt évszázadokban itt élt ócsai emberek mindennapi életének eszközeit, használati tárgyait, bútorait, munkaeszközeit, ruházatát. Figyelmet érdemel a szövés-fonás eszköztára, a kenyérsütés eszközei; a dagasztóteknőtől a kemencéig. A Tájház előzetes időpont-egyeztetést követően kézműves- és játszóházi programokat szervez. Ezek egyikén a Kukoricanapon vehetnek részt a találkozó résztvevői szeptember 25-én (vasárnap).

A III. Országos találkozó autóbuszos kirándulásának állomásai Baksa Brigitta: Gyömrői Tájház A főszögi falurészben, a Gr. Teleki utca 74. szám alatt áll az az épület, amely múzeumjelleggel mutatja be a XIX-XX. század fordulójának jellegzetes gyömrői házát. A településen működő id. Pál Mihály Hagyományőrző és Művészeti Kör kezdeményezésére, a lakosság pénzadományából, illetve a Műemléki Felügyelőség támogatásával sikerült megvásárolni ezt az 1840-es években épült lakóházat. A baráti kör szervezésében sok-sok ember önzetlen munkával vett részt a múlt század közepén épült és a két világháború között átalakított ház eredeti állapotának visszaállításában. A téglából épített mellvédes tornácot lebontották. A betonburkolat helyett az ereszalja éltégla járófelületet kapott. Az utcai szobában a falban meglévő kemenceszáj alapján rekonstruálták a boglyakemencét. Az első három helyiségben a hitelesség megkívánta a döngölt földpadló visszaállítását. A porta udvarán, a bejárati ajtóval szemben van a pince. A két világháború közötti felújításig fészer állt fölötte, egy kisebb kamrával. Mára csak a pince bejárata maradt meg. A kerekes kút helyén az építés idején minden bizonnyal még gémes kút állt. Az újonnan felépített nyitott szín szabadtéri eszközbemutatás céljára létesült. A teljes porta helyreállítása széleskörű összefogás eredményeként jött létre. Gyömrő 1983. október 15-én tájházat avatott. Ekkor néprajzi-, helytörténeti-, és képzőművészeti kiállítás kapott otthont a falai között. 1994. június 21-én a Monori Földhivatal bejegyezte a tájház műemléki védettségét. 1995-ben ismét gazdagodott a tájház. Elkészült a ház állagának megóvását és eredeti formájának visszaállítását szolgáló faoszlopos tornác, és egy védőjárda. A tornác megépítésével lehetővé vált a hagyományos gyömrői lakóház hiteles bemutatása. Az alaprajzi beosztás szerint a ház öt helyiségből áll, amelyek eredeti funkciójuk alapján a konyha-pitvar és az innen jobbra-balra nyíló első és hátsó szoba, hátul az udvarról külön bejárattal a kamra és végül az istálló. A két hátsó helyiség a helytörténeti kiállítás bemutatására alkalmas térré lett átalakítva. Az első három helyiség adományokból összegyűlt néprajzi anyag felhasználásával rekonstruálja a XIX. század végi házbelsőt. A tömör deszka bejárati ajtón át a pitvarba jutunk, ahol először a konyhát elválasztó, fehérre meszelt boltív pillérei, két gyönyörű klasszicizáló oszlop ragadja meg a tekintetünket. A faluban több helyen felbukkanó tornácoszlopok ezen formája itt a belső térben kapott helyet. Az így kialakított válaszfalra tálast akasztottak. Ezen az egyszerű

faragott polcon tartották az edényeket. Alatta kampókon dísztányérok, bögrék lógnak. A pitvarajtó a hátsó szoba felé nyílik. Mögötte van a vízpad, amin a vizesvödröt, rocskát, az ivóvizes cserépkorsókat tartották. Itt van a mosdótál és a törülközőtartó is. A jobb oldalon a kenyérdagasztás eszközeit láthatjuk. A konyha az ételkészítés és eszközkészletének helyszíne. Az oldalpadkának egyrészt tároló funkciója volt, másrészt az egyik végében lévő nyílt tűzön főztek. A főznivalót cserépfazekakban tették a tűz köré, és főzés közben fordítgatták. A vaslábra nagyobb öntöttvas lábast vagy fazekat tettek, hogy nagyobb felületen érje a tűz. A háromlábú vasserpenyőt is a szabad tűz fölé állították. Az oldalpadka hátsó fallal érintkező sarkában helyezkedi kel a katlan, amelynek teteje és a belső oldala nyitott. Ezt főzéskor sem zárták le. A katlan jellegzetes edénye a bogrács. Leginkább vízmelegítésre, vagy krumpli főzésre használták. Ha kétfajta ételt főztek, az egyiket a bográcsba tették, a másik vaslábon főtt a szabadtűzön. A kemence egészen a XX. század közepéig a ház legfontosabb tartozéka maradt. Nemcsak a sütést, de sokszor a főzést, sőt az ételek tartósítását (szárítás, aszalás, dunsztolás) is ebben végezték. Itt sült a kenyér, a kalács. A kemence szerszámait, a piszkafát, a cirokseprűt, szénvonót a sütőlapát kivételével a kémény aljában tartották, a padka egyik sarkához támasztva, rendszerint a katlannal szemközti sarokban. Amikor a házbeli kemence építése már kezdett kimenni a divatból, Gyömrőn is több helyen építettek az udvarra elsősorban kenyérsütésre használatos kemencét. Még néhány évvel ezelőtt is állt a Töves majorban ilyen kemence, amelyet több család használt építésének idején. A tájház konyhájának mennyezetébe, szabadba vezető nyílt füstelvezetőt, szabadkéményt építettek be. A kemence nyílásából illetve a padka tűzhelyéről kiáramló füst szabadon távozott a kéményen át. A XVIII. században vidékünkön még vesszőből készültek a kémények. Kosár módjára körkörösen fonták, majd kívül-belül vastagon betapasztották sárral. A későbbi időkben formája szögletessé vált, amelynek a keretét négy vastagabb fából állították össze, s a közeit fonták be vesszővel. A XIX. század végére a vályogból és téglából épült kémények léptek a korábbi fakémények helyére. A bolthajtás és a tető alatti rész vályogból készült, míg a tető fölötti részt téglából kellett építeni, hogy be ne omoljon. A tájház szabadkéménye is így készült. A kémény tartógerendái a két szobai közfalon, a hátsó falon és a pitvart elválasztó boltíven nyugszanak. A szabadkémény beborítja az egész főzőhelyiséget. Ez az építési eljárás az Alföldön, illetve az egész ország területén a jobb módú házaknál jelent meg. A konyhából a pitvaron át egy tömör deszkaajtó vezet az első szobába. Ennek a helyiségnek egy-egy kisméretű, kétszárnyas, háromosztatú ablaka nyílik az utcára ill. az udvarra.

A tisztaszobát vagy nagyházat nem lakták. Jelesebb napokon használták, a vendégeket fogadták itt. Az itt látható bútorzat csaknem egészében özv. Karsai Lászlóné ajándéka, aki férje szüleinek hagyatékát adományozta a tájház javára. Ahogy az ajtón belépünk, baloldalon, a sarokban áll a boglyakemence. Padkáját ugyanolyan házilag szőtt rongyszőnyeg borítja, mint a földes döngölt padlót. Jobb oldalon egy fekvésre alkalmas ágy áll. Díszítése megegyezik az átellenes sarokban lévő vetett ágyéval. Mindkettő végdeszkáján faragott bagolyfejes motívum található. A vetett ágyban sohasem feküdtek. Legfeljebb akkor bontották meg, ha gyermekágyas asszony volt a házban, aki addig feküdt itt, amíg az érkező látogatókat fogadta. Ilyenkor az ágy lábánál helyezték el a bölcsőt. Az ágy mellet, az ablak alatt álló, egyszerű díszítésű, tekintélyes korú láda a menyasszony hozományát tartalmazta, később a férfi ruhaneműit tartották benne. A kemencével átellenes sarokban áll a sarokpad és az asztal két székkel. Az asztal fölött, fő helyen a református családoknál gyakran előforduló, aradi vértanúkat ábrázoló olajnyomat függ. A falat díszítő többi kép családi emlék, esküvői kép, az ősök portréi. Az udvari ablak jobb oldalán, a fal mellett áll a sublót, amelynek felső fiókjában egykor a család értékeit, pénzét tartották. Az alsó fiókokban voltak a nők ruhái, az ágyneműk, a kendők, törülközők. Itt kapott helyett a már hozományba elkészített szemfedél is. A tisztaszoba a XIX. század 2. felének pillanatképét villantja fel az ide látogatók előtt. A hátsó ház, a másik szoba a pitvar bal oldaláról nyílik. Ez volt a család lakószobája, itt zajlott az élet. Berendezése a mindennapi használatnak megfelelő, célszerűségre törekvő, sokkal egyszerűbb volt az első szobáénál. A tájháznak ebben a helyiségében a kenderfeldolgozás eszközei kerültek kiállításra. ( In: Gyömrő évszázadai 89-97. old, kiadta Gyömrői Önkormányzat, 2000.) Utószó Az elmúlt években a tájház gazdátlanságának köszönhetően a gyűjteményben nagymértékű károk keletkeztek - részben állagbeli, részben a tárgyak számát illetően. Az elmúlt évtől hosszútávú koncepció kialakítását kezdtük el. Egyik ilyen szervezésünk a tájházi nyílt napok, amelyeket a tavalyi és idei esztendőben tartottunk az Országos Rákóczi Napokon. Sok család és érdeklődő számára mutattuk be a házat, ill. készítettünk programot gyermekeknek (kézműves foglalkozások, táncház a tájház udvarán, gyerekszínház) és felnőtteknek (tárlatvezetést). Ebben az évben II. Rákóczi Ferenc gyömrői beszédének 300. évfordulóján Rákóczi kiállítás nyílt a két hátsó helyiségben az idősb. Pál Mihály Hagyományőrző és Művészeti Kör jóvoltából. A város vezetőivel egyeztettünk és egy turisztikai koncepció kialakításában veszünk részt, amelybe a tájházat is

bekapcsoljuk egy majdani faluséta keretében. A tájház fenntartója a művelődési ház. A művelődési ház szervezésében havonkénti táncházakat ill. a Keresztény Körrel játszóházakat tartunk. Arra törekszünk tehát, hogy közösséget építsünk a városban, hogy a köztudatba bekerüljön a tájház és valóban élővé tudjuk varázsolni a falunknak ezt a csodálatos részét abban az értelemben, hogy a programok révén belakjuk azt. 2005. július 25-29-ig muzeológusok és néprajz szakos egyetemi hallgatók bevonásával folytatjuk az elmúlt esztendőben elkezdett feladatokat: tárgygyűjtés, restaurálás, leltárkészítés. Reméljük ebben a megújult tájházban fogadhatjuk majd Önöket, Benneteket! Szeretettel várunk mindenkit a Tájházszövetség III. Országos találkozója alkalmával, buszkirándulás keretében sorra kerülő látogatásra városunkba, tájházunkba! Üdvözlettel: Kovács Edina Néprajz szakos hallgatók gyakorlaton a gyömrői tájházban

A hernádi Tájházról A hernádi Tájház (Hernád, Fő u. 124.) 2002. szeptember 30-án nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Az épületet Hernád Község Önkormányzata vásárolta meg és újította fel kifejezetten azzal a céllal, hogy helyet adjon egy helytörténeti állandó kiállításnak, a későbbiek során pedig hagyományőrző rendezvényeket lehessen ott lebonyolítani. Az épület a 20. század 10- es és 20-as éveinek falusi építészetét idézi. A településen fellelhető legrégibb házak egyike. Három helyiségből áll: az utcai részen található a szoba, középen a konyha és a ház hátsó traktusában található a kamra. A lakóhelyiségeket korabeli használatuknak megfelelően rendeztük be, a kamrában pedig helyet kaptak azok a tárgyak, amelyek nem illettek be a szoba és a konyha berendezései közé, de fontosnak tartottuk bemutatásukat. A Tájház előzetes egyeztetés után bármely időpontban látogatható. Egyeztetni a 06/29-374-125-ös telefonszámon a művelődési ház dolgozóival lehet. Megnyitása óta rendszeresen látogatják az általános iskola tanulói és csoportosan más érdeklődők is. Terveink között hagyományőrző rendezvények meghonosítása szerepel, valamint helyet szeretnénk adni a Tájházban a kézműves szakkörnek is. Szobabelső Konyha

Ö T L E T Mindenki máshogy csinálja. A tájházaknak ritkán van cégére, hiszen a ház maga hirdeti önmagát. Mégis, kell egy olyan felület, ahol a nyitva tartás rendje, a belépőjegy ára és a látnivalók lényege olvasható. Pár évvel ezelőtt készítettem egy elbontott ház rácsos, dupla ablakának felhasználásával azt a lábon álló cégért, amely a jósvafői tájház legfontosabb paramétereit tudatja a látogatókkal. Amikor a ház nyitva van, az ablak két külső szárnya is ezt jelzi nyitott állapotával. Záróra után a becsukott ablakfelületeken egy rövid ismertető olvasható a házról, invitálva az érdeklődőket, hogy másnap térjenek vissza. A kis építményt a porta épületeinek tetőin lévő cserép borítja, az ablak alatti polcon pedig mindig élő virág díszeleg. Próbálják ki Önök is!

MŰEMLÉKVÉDELMI NYÁRI PROGRAM III. YBL NEMZETKÖZI ALKOTÓTÁBOR YBL MIKLÓS HEVES ÉS BAZ MEGYEI MŰEMLÉKEI elmélet gyakorlat kiállítás 2005. augusztus 22-29. A tábor feladata az örökségvédelem tudatos gondolkodás terjesztése, a jövő nemzedékének örökségvédelem-tudatos nevelése, a határon túli magyar ajkú felsőfokú oktatásban részvevő fiatalok magyar nyelvű műszaki oktatásának segítése. A 2005-ös táborunk a Heves és BAZ megye Ybl műemlékeivel foglalkozik, kiemelten a parádfűrdői és parádsasvári műemlékek feltérképezésével, hiánypótló helyszínrajz elkészítésével, műszakilag fel nem tárt objektumok felmérésével. Az alkotómunka három részből áll: elmélet, gyakorlat és ezek eredményét bemutató kiállítás elkészítése. A kijelölt műemlék és környezetének bejárása, felmérése, rekonstrukciós tervei a helyszíneken készülnek. Az elméleti oktatás Budapesten, a SZIE YMMFK, az Alkotótábor munkáinak kiállítása az N n Galériában lesz. Ybl Egyesület Közhasznú szervezet Postacím: 1119 Budapest, Fogócska u. 11. E-mail cím: ybl@axelero.hu Tel/Fax: 1 481 0656 A TÁBOR RÉSZLETES PROGRAMJA A tábor elméleti része a SZIE YMMF Karán, Budapest, XIV. Thököly út 74. Augusztus 22. hétfő, 8 óra Érkezés, fogadás, eligazítás, transzferszállítás a külföldi diákok budapesti szálláshelyére: SZIE YMMFK Kollégium (1085 Budapest Mária u. 8.) Előadások, 9 óra: Dr Varga Kálmán : Ami a kövekben megbúvik: elődeink élete Román András: Élvonalbeli Műemlékek védelme Ágostházi László: Örökségvédelem szerepe mindennapjainkban. Jankovics Marcell: Jelképek Gergely Zsolt: Az elmúlt évek jelentős kastélyfelújításainak főbb gyakorlati tapasztalatai Gerle János : Ybl Kastélyok

Ebédszünet, 13 óra Előadások, 14 óra: Paszternák István: A régió Ybl műemlékei Wierdl Zsuzsa: Érték és restaurálás Prekuta János: Műemlékek felmérése, műszaki feltárása Lányi G. Csaba: Műemlékek megörökítése, tollal ecsettel Nagy Bálint: Kiállítandó anyag elkészítési szabályai Vharga Mihály: Örök(véd)ség Konzultáció. A tábor gyakorlati része a helyszínen. Táborvezetők: Prekuta János, Szily Imre Balázs, Dinyés László szobrász, festőművész Elszállásolás: Parádsasvár Fényespuszta, Alapítvány az Erdei Melléktermékekért Pihenőház. Étkezés: reggeli és vacsora a szálláson, ebéd az Önkorm. Parádfűrdői Idősek Otthonában Augusztus 23. kedd, 6 óra, találkozási helyszín: Budapest, IX. Boráros tér, Szolgáltatóház parkoló Utazás: BAZ megye, Fűzérradvány: Ybl - Károlyi Kastély, Monok: Ybl Andrássy Kastély megtekintése, Heves megye Parádsasvár, szálláshely elfoglalása Augusztus 24. szerda, 8 óra De.:ismerkedés a helyszínnel, Parádsasvár, Parádfűrdő műemlékei: kastélyok, Czifra istálló, Cservice forrásépület bemutatása: Dörgő Erzsébet, KÖH helyi régiójának munkatársa. Du.: épületfelmérés, épület szerkezetek állapot vizsgálata, feltárások. Este: Beszélgetés Szép Zoltánnal, a Heves megyei Önkormányzat Építési Osztály vezetőjével. Augusztus 25. csütörtök, 6 óra De: vázlatok, manuálék készítése, konzultáció Du: utazás Budapestre. Augusztus 26. péntek, 9 óra Egész nap: egyéni műhelymunka, felmérések, feltárások feldolgozása, ötlettervek összeállítása, konzultációk a kiállítás helyszínén az N n Galériában (Bp. VI. Hajós u. 39.) Augusztus 27-28. szombat, vasárnap 10-18 óráig a kiállítás anyagának elkészítése Augusztus 29. hétfő 16 óra Kiállítás megnyitása 18 óra: értékelés, táborzárás. A szakmai képzés, az utazás ingyenes, az étkezés önköltséges, regisztrációs díjat az étkezési költségre fordítjuk. Szeretettel várva Szmodits Julia