EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.5.14. COM(2014) 265 final 2014/0138 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az eresztőhálós halászat tilalmáról, a 850/98/EK, a 812/2004/EK, a 2187/2005/EK és az 1967/2006/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 894/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről {SWD(2014) 153 final} {SWD(2014) 154 final} HU HU
INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE Az eresztőhálós halászat hagyományosan korlátozott hosszúságú és viszonylag kis szembőségű hálókkal folyt, és különféle kis- vagy közepes méretű, főként a part menti vizekben élő vagy azokon keresztül vándorló nyílt vízi fajokra irányult. Az 1970-es évek végén és az 1980-as években komolyabb problémák kezdtek felmerülni azzal összefüggésben, hogy nagy szembőségű és több tíz kilométeres hosszúságú hálók kerültek használatba. E nagyméretű eresztőhálók alkalmazása a védett fajok többek között a cetfélék, a tengeri teknősök és a cápák nem szándékosan előidézett pusztulásának jelentős mértékű fokozódásához vezetett, és világszerte aggályok merültek fel az ilyen hálók környezeti hatásait illetően. A 90-es évek elején, miután az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése több, kifejezetten e témának szentelt határozatban 1 sürgette a nagyméretű eresztőhálókkal 2 folytatott nyílt tengeri halászatra vonatkozó moratórium bevezetését, az EU jogszabályokat dolgozott ki az eresztőhálós halászat tárgyában. A fentiekből kifolyólag 1992 júniusa óta tilos 2,5 km-esnél hosszabb eresztőhálókat a fedélzeten tartani vagy használni az EU-ban (a Balti-tenger, a Baeltek és az Øresund területeinek kivételével). 2002 óta tilos bármiféle eresztőhálót használni a háló méretétől függetlenül a 894/97/EK tanácsi rendelet VIII. mellékletében felsorolt fajok (nem engedélyezett fajok) kifogása céljából. Ugyancsak tilos a VIII. mellékletben felsorolt fajok eresztőhálóval kifogott egyedeinek kirakodása. 2008. január 1-je óta a Balti-tengeren, valamint a Baeltek és az Øresund vizein is tilos bármiféle eresztőhálót a fedélzeten tartani vagy használni. Az eresztőhálókra vonatkozó jelenlegi uniós jogszabályi keret azonban hiányosnak bizonyult, mivel a meglévő szabályok könnyen kijátszhatók. A halászeszközök jellemzőire (például a maximális szembőségre, a maximális fonalvastagságra, a merülési arányra stb.) és használatára (például a parttól való maximális távolságra, a merítési időre, a halászati idényre stb.) vonatkozó uniós szabályok hiánya, továbbá az, hogy engedélyezett másfajta halászeszközök fedélzeten tartása, lehetővé tette a halászok számára, hogy jogellenesen eresztőhálót használjanak olyan fajok halászatára, amelyeket tilos ezzel a halászeszközzel kifogni, és közben e fogásokat például más halászeszközzel (horogsorok stb.) ejtett fogásként tüntessék fel. Ezenkívül az eresztőhálókra vonatkozóan fentebb említett rendelkezések ellenére a szóban forgó hálók jogellenes használata továbbra is folytatódik az uniós vizeken. A szabályok súlyos megsértése miatt az Európai Bíróság is elmarasztalt egyes tagállamokat, nevezetesen Franciaországot (két ítéletben: a C-556/07. és a C-479/07. sz. ügyben), valamint Olaszországot (a C-249/08. sz. ügyben). Az ellenőrzésre és a szabályok betartatására irányuló erőfeszítések nem hozzák meg a kívánt eredményeket, mivel a tevékenység kisüzemi jellege miatt a halászok könnyen alkalmazkodnak és megtalálják azokat a stratégiákat, amelyekkel elkerülhetik az 1 2 Az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének vonatkozó határozatai: 44/225. számú határozat, 1989. december 22.; 45/197. számú határozat, 1990. december 21.; 46/215. számú határozat, 1991. december 20. A Csendes-óceán déli részén hosszú eresztőhálóval folytatott halászat tilalmáról szóló egyezmény (az 1989. november 24-én elfogadott és 1991. május 17-től hatályos Wellingtoni Egyezmény) értelmében nagyméretű eresztőhálónak a 2,5 km-nél hosszabb hálók minősülnek. http://www.mfe.govt.nz/laws/meas/wellington.html; http://www.jus.uio.no/english/ services/library/treaties/08/8-02/large-driftnets.xml. HU 2 HU
ellenőrzéseket. A kisméretű eresztőhálók használata továbbra is engedélyezett, és az uniós jogszabályok hiányosságai megkönnyítik az ilyen hálók jogellenes módon történő alkalmazását. Ez nagyon megnehezíti az ellenőrző hatóságok számára azt, hogy perdöntő bizonyítékokra tegyenek szert a jogellenes tevékenység tekintetében, és hogy végső soron képesek legyenek betartatni a szabályokat. Mindezen tényezők figyelembevételével egyértelmű, hogy a szóban forgó halászeszközök használata továbbra is komoly környezeti és állományvédelmi aggályokat vet fel. E helyzet kezelése és az EU által az eresztőhálós halászat megfelelő szabályozása tekintetében nemzetközi szinten vállalt kötelezettségeknek való megfelelés érdekében a javasolt rendelet az elővigyázatosság elve alapján 2015. január 1-jétől kezdődő hatállyal teljes körűen betiltja az uniós vizeken az eresztőhálók valamennyi fajtájának fedélzetre vételét és használatát. Emellett az esetleges meglévő joghézagok kiküszöbölése céljából felülvizsgált és átfogóbb fogalommeghatározást vezet be a szóban forgó halászeszköz vonatkozásában. 2. AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI Különböző forrásokból származó információk figyelembevételével hatásvizsgálat végzésére került sor. Az érintett források a következők voltak: egy interneten keresztül lebonyolított nyilvános konzultáció, két összehangolt tanulmány 3, a tagállamok által rendelkezésre bocsátott információk és a hatásvizsgálatért felelős irányítóbizottság észrevételei. A hatásvizsgálat a következő szakpolitikai lehetőségeket térképezte fel: 1. status quo; 2. az ellenőrizhetőség és a környezeti kompatibilitás fokozására szolgáló, műszaki és/vagy ellenőrzési intézkedésekkel kapcsolatos fellépések; 3. az eresztőhálós halászatnak a szigorúan védett fajokra továbbra is nagyon károsnak minősülő és/vagy a nem engedélyezett fajok járulékos fogásainak kiküszöbölésére nem képes formáira vonatkozó szelektív tilalom; 4. az eresztőhálós halászat teljes körű tilalma. Mivel azonban a tagállamok nem kellő alapossággal vagy egyáltalán nem felügyelték a szóban forgó halászati tevékenységeket (az ellenőrzési és a tudományos célú felügyeletet egyaránt ideértve), és a két tanulmányban szereplő minták mérete meglehetősen korlátozott, rendkívül nehéz volt átfogó képet kialakítani a jelenleg folyó halászati tevékenységekről és ezek tényleges környezeti hatásáról, következésképpen nem volt lehetséges mutatókra alapozott elemzés útján értékelni a különböző szakpolitikai lehetőségek hatásait. Az említett lehetőségek közül a 4. kapta a legtöbb támogatást, mivel ez elégíti ki a legnagyobb mértékben a relevanciával, az eredményességgel, a hatékonysággal és a koherenciával kapcsolatos követelményeket, és ettől várható a legjobb eredmény a környezeti hatás és az adminisztratív terhek csökkenése tekintetében is. A nyilvános konzultáció válaszadóinak beleértve a halászegyesületeket és a nem kormányzati szervezeteket is több mint 52 %-a e lehetőség mellett foglalt állást. Így tehát a 4. lehetőség bizonyult a legmegfelelőbbnek az elővigyázatossági elv olyan halászati tevékenységekre történő alkalmazása alapján, amelyeket a szigorúan védett fajok nem szándékos kifogásának potenciálisan magas kockázata és a tagállamok általi felügyelet nem kellően alapos volta vagy teljes hiánya jellemez. 3 MAREA 8. sz. egyedi szerződés (SI2.646130). Identification and characterization of the small scale driftnet fisheries in the Mediterranean (DriftMed) [A Földközi-tengeren kisméretű eresztőhálóval folytatott halászat azonosítása és jellemzése (DriftMed)]. 5. sz. egyedi szerződés (SI2.650655). Study in support of the review of the EU regime on the smallscale driftnet fisheries [A kisméretű eresztőhálóval folytatott halászatra vonatkozó uniós szabályozás felülvizsgálatát alátámasztó tanulmány]. HU 3 HU
Az eresztőhálós halászati tevékenység a feltárt esetek többségében szezonális jellegű, és az ilyen tevékenységben részt vevő aktív flották többfunkciós hajókból állnak, amelyek száma legalább 840 (a Balti-tengeren halászó hajókat leszámítva), és amelyek jelentős kiterjedésű területen oszlanak el. A legtöbb halász egy adott évben csupán néhány hónapig folytat eresztőhálós halászatot, sőt egyes halászok évente fél hónapnál is rövidebb ideig használnak eresztőhálót. Így az eresztőhálók használatának teljes körű betiltása várhatóan nem vezet a halászok számának csökkenéséhez, mivel az érintett halászok a halászati engedélyükben már jelenleg is engedélyezett egyéb eszközökkel folytatják majd tevékenységüket. A hatásvizsgálathoz gyűjtött információk alapján a szóban forgó halászeszköz gazdasági teljesítménye és jelentősége a hajók és a flották szempontjából igen változó, ám nemzeti szinten korlátozott. Azon flották például az egyesült királysági hajók esetében, amelyekre vonatkozóan rendelkezésre állnak az adatok, a kisméretű eresztőhálókra (vagyis mintegy 250 hajóra) vonatkozó teljes érték az Egyesült Királyság 2011. évi kirakodott mennyiségeinek összértékén belül 0,14 %-ot tesz ki. Olaszország esetében, ahol kevesebb, körülbelül 100 aktív hajót azonosítottak, nemzeti szinten alacsony az eresztőhálós halászat gazdasági jelentősége (a kirakodott mennyiségen belül az érték tekintetében 0,8 %, a tömeget tekintve 1,3 % a részesedése), noha az érintett hajók által termelt árbevételben a kirakodott fogáson belüli érték 20 % és 55 % között változik (sőt egy adott halászat esetében a 90 %-ot is eléri); az eresztőhálók használatával termelt nyereség ugyanakkor igen változó, a hajók által elért árbevétel 1 %-a és 54 %-a között változik, átlagos értéke pedig az összes olaszországi eresztőhálós halászat viszonylatában 22 %. Bár nem zárható ki, hogy a tilalom hatást gyakorolhat az ilyen halászati tevékenységet folytató hajók egy részére, a fentiek fényében a teljes körű tilalom általános társadalmi-gazdasági hatásai nemzeti és szubregionális szinten jelentéktelennek tekinthetők. 3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI A javaslat összefoglalása Bármilyen fajtájú eresztőháló fedélzetre vételének vagy használatának teljes körű betiltása 2015. január 1-jétől kezdődően az uniós vizeken mindenütt és valamennyi uniós hajó vonatkozásában. Az eresztőhálóra vonatkozó felülvizsgált és átfogóbb fogalommeghatározás bevezetése a meglévő jogszabályok esetleges hiányosságainak kiküszöbölése céljából. Jogalap Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 43. cikkének (2) bekezdése. A szubszidiaritás elve A javaslat az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az arányosság elve A javaslat szükséges és megfelelő a halászati gazdálkodásra vonatkozó ökoszisztéma-alapú megközelítés alkalmazása szempontjából. A javaslat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (4) bekezdésével összhangban nem lépi túl a kitűzött cél eléréséhez szükséges mértéket. A jogi aktus típusának megválasztása Javasolt aktus: európai parlamenti és tanácsi rendelet. Más jogi aktus nem felelne meg a következők miatt: a jogi aktus olyan meglévő rendeleteket helyez hatályon kívül, illetve módosít, amelyek csak egy másik rendelettel módosíthatók. HU 4 HU
4. KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK Ennek az intézkedésnek nincsenek az uniós költségvetés kiadásait növelő vonzatai. HU 5 HU
2014/0138 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az eresztőhálós halászat tilalmáról, a 850/98/EK, a 812/2004/EK, a 2187/2005/EK és az 1967/2006/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 894/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 4, rendes jogalkotási eljárás keretében, mivel: (1) Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5 meghatározza a tengerek biológiai erőforrásainak védelmére és az ilyen erőforrásokat kiaknázó halászati tevékenységek irányítására szolgáló gazdálkodási keretet. (2) A tengerek biológiai erőforrásainak fenntartható kiaknázását egyrészt az elővigyázatossági megközelítésre kell alapozni (amely nem csupán az elővigyázatosságnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 191. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében említett elvéből ered, hanem az Unió által nemzetközi szinten vállalt, az Egyesült Nemzetek halállományokra vonatkozó megállapodásában 6 és különösen annak 6. cikkében feltüntetett kötelezettségvállalásokból is), másrészt a rendelkezésre álló legmérvadóbb tudományos eredményekre. (3) A közös halászati politikának hozzá kell járulnia a tengeri környezet védelméhez, a gazdaságilag hasznosított fajokkal folytatott fenntartható gazdálkodáshoz, és különösen a 2008/56/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv 7 1. cikkének (1) bekezdésében előírt, 2020-ig elérendő jó környezeti állapot eléréséhez. (4) Miután a védett fajok egyedeinek jelentős méreteket öltő, nem szándékosan előidézett pusztulása miatt aggályok merültek fel a nagyméretű, vagyis 2,5 km-esnél hosszabb eresztőhálók környezeti hatásával kapcsolatban, az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 4 5 6 7 HL C [ ]., [ ]., [ ]. o. Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1380/2013/EU rendelete a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.). HL L 189., 1998.7.3., 16. o. Az Európai Parlament és a Tanács 2008. június 17-i 2008/56/EK irányelve a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (HL L 164., 2008.6.25., 19. o.). HU 6 HU
számos határozatban nevezetesen az 1989. december 22-i 44/225. számú, az 1990. december 21-i 45/197. számú és az 1991. december 20-i 46/215. számú határozatban 8 moratórium bevezetését szorgalmazta e halászeszközök vonatkozásában. (5) Ennek megfelelően a 894/97/EK tanácsi rendelet 9 az eresztőhálók teljes hosszának legfeljebb 2,5 km-ben való általános korlátozása, valamint a bizonyos fajok kifogására szánt eresztőhálók használatának és fedélzeten tartásának betiltása formájában végrehajtott technikai intézkedések révén létrehozta a halászati erőforrások védelmét biztosító gazdálkodási keretet. (6) Ezen túlmenően a 2187/2005/EK tanácsi rendelet 10 2008. január 1-jével kezdődő hatállyal betiltja az eresztőhálók használatát és fedélzeten tartását a Fekete-tengeren, valamint a Bæltek és az Øresund területén. (7) Az eresztőhálókra vonatkozó, fent említett uniós szabályoknak a védett fajok nem szándékosan előidézett pusztulásával kapcsolatos védelmi célkitűzései továbbra is érvényesek, és indokolt megerősíteni azokat. (8) Az egyértelműség érdekében és annak biztosítására, hogy a tagállamok egységesen értelmezzék és hajtsák végre az eresztőhálókra vonatkozó szabályokat, indokolt pontosítani az eresztőhálók fogalmának meghatározását. (9) Ezenkívül szükség van a szóban forgó fogalommeghatározás alkalmazási körének kiterjesztésére annak érdekében, hogy a meghatározás az eresztőhálók minden újonnan azonosított típusát magában foglalja, a bizonyos halászatokban kifejlesztett sodortatott kopoltyúhálók kivételével. Különösen fontos kiterjeszteni a fogalommeghatározást az olyan halászeszközökre, amelyek a sodortatott kopoltyúhálóktól eltérően két vagy több, a felín(ek)ről egymással párhuzamosan lelógatott hálófalból állnak, ám a vízfelszín közelében, a sodortatott kopoltyúhálókhoz hasonló módon használják őket, és a tengeri erőforrásokra gyakorolt hatásuk is hasonló, ezért indokolt, hogy a rájuk alkalmazandó szabályok összhangban álljanak a kopoltyúhálókra vonatkozó szabályozással. (10) Az eresztőhálókra vonatkozó jelenlegi uniós jogszabályi keret tekintetében számos hiányosságra és joghézagra derült fény, mivel a szabályok könnyen kijátszhatónak és az e halászeszközhöz kapcsolódó állományvédelmi aggályok eloszlatását illetően eredménytelennek bizonyultak. (11) Az eresztőhálós halászatot meghatározhatatlan számú kisüzemi, többfunkciós halászhajó folytatja, amelyek túlnyomó többsége úgy végzi tevékenységét, hogy az semmiféle rendszeres tudományos vagy ellenőrzési célú felügyeletnek nem képezi tárgyát. A szóban forgó halászati tevékenységek kisüzemi jellege miatt könnyű kibújni a felügyelet alól, így az ellenőrzésre és a szabályok betartatására irányuló erőfeszítések 8 9 10 Az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének 1989. december 22-i A/RES/44/225. számú határozata a nagyméretű eresztőhálóval folytatott nyílt tengeri halászatról és annak a világ óceánjaiban és tengereiben élő erőforrásokra gyakorolt hatásáról, 147. o. Az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének 1990. december 21-i A/RES/45/197. számú határozata a nagyméretű eresztőhálóval folytatott nyílt tengeri halászatról és annak a világ óceánjaiban és tengereiben élő erőforrásokra gyakorolt hatásáról, 123. o. Az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének 1991. december 20-i A/RES/46/215. számú határozata a nagyméretű eresztőhálóval folytatott nyílt tengeri halászatról és annak a világ óceánjaiban és tengereiben élő erőforrásokra gyakorolt hatásáról, 147. o. A Tanács 1997. április 29-i 894/97/EK rendelete a halászati erőforrások megóvását biztosító egyes technikai intézkedésekről (HL L 132., 1997.5.23., 1. o.); az 1239/98/EK rendelettel módosított változat. A Tanács 2005. december 21-i 2187/2005/EK rendelete a Balti-tenger, a Bæltek és az Øresund halászati erőforrásainak technikai intézkedések révén történő védelméről (HL L 349., 2005.12.31., 1. o.). HU 7 HU
nem vezettek a várt eredményekre a tengeri erőforrások védelme terén, különösen egyes védett fajok esetében. (12) Továbbra is érkeznek hírek uniós halászhajók által folytatott, főként a 847/97/EK rendelet VIII. mellékletében felsorolt fajokra irányuló jogellenes eresztőhálós halászati tevékenységekről, amelyek miatt sok kritika éri az Uniót az e tekintetben vállalt nemzetközi kötelezettségeivel kapcsolatban. (13) Ezen túlmenően a vízfelszín közelében vagy a vízfelszínen folytatott eresztőhálós halászat továbbra is komoly aggodalomra ad okot az olyan, légköri levegőt lélegző állatok például a tengeri emlősök, a tengeri teknősök és a tengeri madarak nem szándékos kifogása tekintetében, amelyek többsége valamely, az uniós jogszabályok értelmében szigorúan védendő fajhoz tartozik. (14) Ezenkívül a 92/43/EGK tanácsi irányelv (élőhelyvédelmi irányelv) 11 alapján létrehozott felügyeleti és jelentéstételi rendszerek eredménytelennek bizonyultak a szigorúan védett fajok halászati műveletek miatti elpusztulásának hátterében álló, emberi tevékenységgel összefüggő okok azonosításában és rögzítésében. (15) A halászati gazdálkodásra vonatkozó ökoszisztéma-alapú megközelítés megköveteli a halászati tevékenységek tengeri ökoszisztémákra gyakorolt káros hatásainak minimalizálását, valamint a nem szándékos fogások elkerülését és a lehető legkisebb mértékűre csökkentését. (16) A fenti okokból kifolyólag, továbbá a szóban forgó halászeszköz kapcsán továbbra is rendszeresen felmerülő, az erőforrások védelmével kapcsolatos aggályok megfelelő módon történő kezelése, a környezeti és a szabályok betartatására irányuló célkitűzések eredményes és hatékony megvalósítása és ezzel egyidejűleg a gazdasági és társadalmi hatások lehető legkisebb mértékűre korlátozása érdekében teljes körűen be kell tiltani mindenfajta eresztőháló fedélzetre vételét és használatát az uniós vizek teljes területén és valamennyi uniós hajó számára, függetlenül attól, hogy uniós vizeken vagy azokon kívül folytatnak-e tevékenységet, valamint az uniós vizeken tartózkodó nem uniós hajók számára is. (17) Az uniós jogszabályok egyértelműségének biztosítása céljából szükséges továbbá törölni az eresztőhálókra vonatkozó minden egyéb rendelkezést, és ennek érdekében módosítani kell a 850/98/EK 12, a 812/2004/EK, a 2187/2005/EK és az 1967/2006/EK 13 tanácsi rendeletet, valamint hatályon kívül kell helyezni a 894/97/EK rendeletet. (18) A kisméretű eresztőhálóval halászó hajóknak időre lehet szükségük az új helyzethez való alkalmazkodáshoz, ezért célszerű meghatározni az ilyen halászat fokozatos megszüntetésére rendelkezésre álló időszakot. Következésképpen indokolt úgy rendelkezni, hogy ez a rendelet 2015. január 1-jén lépjen hatályba, 11 12 13 A Tanács 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.). A Tanács 1998. március 30-i 850/98/EK rendelete a halászati erőforrásoknak a fiatal tengeri élőlények védelmét biztosító technikai intézkedések révén történő megóvásáról (HL L 125., 1998.4.27., 1. o.). A Tanács 2006. december 21-i 1967/2006/EK rendelete a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről (HL L 409., 2006.12.30., 11. o.). HU 8 HU
ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. cikk Hatály Ez a rendelet a közös halászati politika hatálya alá tartozó, az 1380/2013/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott valamennyi halászati tevékenységre alkalmazandó. 2. cikk Fogalommeghatározás (1) E rendelet alkalmazásában az 1380/2013/EU rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti fogalommeghatározásokat kell alkalmazni. (2) Ezenkívül alkalmazandó még az eresztőháló fogalmának következő meghatározása: egy vagy több, a felín(ek)ről egymással párhuzamosan lelógatott hálófalból álló háló, amelyet úsztatóeszközökkel a tengerfelszínen vagy az alatt meghatározott mélységben tartanak, és amely szabadon sodródik az áramlattal, illetve amelyet egy hajóhoz rögzítve húznak. Az eresztőháló felszerelhető a háló kiegyensúlyozására vagy sodródásának mérséklésére szolgáló tartozékokkal, például tengeri horgonnyal vagy a háló egyik végéhez erősített és a tengerfenékre leeresztett horgonnyal. Tilos: 3. cikk Az eresztőhálók használatának tilalma a) a tengerek bármely biológiai erőforrásának eresztőhálóval történő kifogása; valamint b) az eresztőhálók bármely fajtájának a halászhajók fedélzetén tartása. 4. cikk A kapcsolódó rendeletek módosításai (1) A 850/98/EK rendelet 20. cikkének (3) bekezdését el kell hagyni. (2) A 812/2004/EK rendelet a következőképpen módosul: a) az 1a. cikket el kell hagyni; b) az I. melléklet A.b) és E.b) pontját el kell hagyni; c) a III. melléklet D. pontját el kell hagyni. (3) A 2187/2005/EK rendelet 2. cikkének o) pontját, 9. cikkét és 10. cikkét el kell hagyni. (4) Az 1967/2006/EK rendelet II. mellékletének (1) pontjában az és az eresztőhálók szövegrészt el kell hagyni. HU 9 HU
5. cikk Hatályon kívül helyezés A 894/97/EK rendelet hatályát veszti. 6. cikk Hatálybalépés Ez a rendelet 2015. január 1-jén lép hatályba. Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, -án/-én. az Európai Parlament részéről az elnök a Tanács részéről az elnök HU 10 HU