Botond BARTÓK Cercetari.arheologice in a~ezarea din sec. IV. d.chr. de la Chilieni űudetul Covasna) Satu! Chilienii, situat pe malul stang al 01- ui. apartine din,pllnct de vedere administrativ unicipiului Sf.Gheorghe. Malul stang al Oltului nstituie o terasa inalta - cu teren arabil - unde unqioneaza ~i o car,iera de nisip. in ruptura maluui s-au constatat gro,p i ln forma de sac, ln umplura cárora se aflau oase, cárbune ~i fragmente de ase. Din motive obiective, o perioada de timp nu --au putut face cercetari prin sapaturi arheologice, ~ is -a mul\umit ln corasecin\a cu cercetarea gropilor evidentiate in rnptma malului. S-a constatat ca este varba de gropi cu resturi menajen:, din care au fost colectate fragmente de vase care apar\in culturii Santana de Mme~. 1 Pe baza aoes tor date, ca ~i a materialului rezultat din peregheze, ln anii 1987 ~i 1988. ca ~i ln anii urmatori, au fost lntreprinse sapáturi arheologice la capatul sud-vestic al satului. pe malul stang al Oltului. la lcocul numit Nisipárie. in primacam ~panie de sápaturi arheologice. din 1987. la marginea terasei Oltului au fost exccutale doua ~an,\uni paralele!ungi de 30 dem fiecare. ln direqie NE-SV. Au fost trasate ~i deschise de asemenea 3 casete.cu dimensiunile de 3 s. 3 4. 4 4 m. Cu aceastá ocazie s-au descoperit resturi de culturá materiala apar\inand epocii bronzului (culturii Wietenberg), epocii migra\iilor (culturii Cerneahov-Sá.ntana ide Murq), respectiv din sec. XII-XIII. (pinten cu rnti\a). S-a descoperit ~i un cuptor de redus minereu de fier (cultura Cerneahov-Santana de Mure~). precum ~i o locuin\a a carei delimitare s-a facut pe baza urmelor de pari observate. Dimensitrnile locuin\ei au fost de 2.5 '2,5 m. in fundul cuptorului a fost descoperita o fibula din bronz, cu picior lntors pe dedesubt (mit umgeschlagenem)2, precum ~i fragmente ceramice din vase tacute din pasta fina ~i grosolana, executate la roata ~i cu mana. in perimetrul ~i interiorul Iocuintei au fost gasite numeroase fragmente ceramice din vasc fücute din pasta fina ori grosiera. lucrate la roata ~i cu mána, fusaiole din lut. fragmente de pahare din sticlá cu analogii in necropolele din Muntcnia din sec. IV.'. precum ~i fragmcntt: de cáramizi dt: zidárie, romane. Pre1.en1a acestora din urma se explica prin situarea a~czárii de la Chilieni in apropierea castrelor romanc, de la Comolau ~i Boro~neul Mare. Din inventarul locuin\ei cercetate face parte ~i moneda lmparatului Constantinus II. carc permite datarea a~ezarii ln sec. IV.. inclusiv al cuptorului de redus minen:u de fier din apropierea acesteia. in cursul sápáturilor arheologice din 1988. la sud de ~anturile executate ln 1987. a fost executat un ~ant lung de 10 m. lat de 1 m, adanc de 0.60-1, 1 O m. fiind deschise ~i douá casete cu dimensiunile de 5'6 m, in care au fost dezvelite doua locuin\e pátrate. cu urme de pari, avánd dimensiunile de 4' 4 m. prec.um ~i un cuptor folosit du pá párerea noastrá pentru coacen:a painii. in privin\a cuptorului acesta. s-a pastrat aproape jumatate din bolt1'1. iar vatra in intregime. Aceasta din unná a fost intaritá cu fragmentele unui vas mare de tip Krausengefüss. care au fost lutuite. Baza cuptorului s-a aílat la -1, 10 1i1, sub nivelul solului. avand diamctrul de 90 cm. iar inal\imi.:a hol!ii pástrate a fost dc 50 cm. Cuptorul se parc cü a apaqinut locuin\ei dcscoperite in imcdiata apropiere. lnventarul celor doua locuintc constü din fragmente de vase fücute cu mana ~i la roata rapida. Marea parte a ccramicii este fücutá cu mana. reprezentand oale borcan, unele dintre ele fiind decorate pe margini ~i pe umar cu un ~ir de triunghiuri apasate in pasta, imitand acela~i decor de pe vasele din sticla romane 4. in categoria ccramicii lucratc cu nu1na se includ ~i cele cáteva fragmente de blide. lucrate din pastá impurá, cu cioburi ~i pietricele in compozi\ia ei, avand culoarea caramizie-lnchisa.
decorate la bazjí cu gauri executate prin impresiuni digitale,.' liind similare cu tipul de cerarniea din sec IV,,cunoscut din Transilvania ~i din sudul Carpa\ilor. 1wputand apartine carpilor. deoarece in cazul culturii ac;estora m1 intalnim ~irul de decor cu gauri;. Ceramica lucrata la roatá este reprezentata prin vase a~ a numite Krausengelass". strachini. ulcioare confeqiunate din pasta surá. sau avand un luciu negru, in ~antul trasat s-a descoperit ~ i un varr de lance cu tub de inmanu~are. din lier. Alaturi dc acesta au mai fost descoperite un tipar ín stare fragmentara. pentru turnat ace din hronz. precum ~i o pi atra. de asemenea in stare fragmentara. pentru ascu\itul bricelor. Pe baza cercetarilor intreprinse in cele doua campanii de cercetari arheologice, ~ i a analizei materialului descuperit. s-a constatat ca perimetrul cercetat de la Chilieni a fost locuit atat in epoca bronzului. cat ~i dupa retragerea romana. in sec. IV. d.chr respectiv in sec, Xll-Xlll. Unele elemente ak materialului din sec. IV. justilica inclusiv prezen\a1 unei popula\ii germanice, in spe\á a gotilor. Noté 1 Szckcly. Zol tan, ) im it irul $i biserica dat <l.nd din feu palismul timpuriu de la Chilicni (Oía.'$ Slintu Gheorgh e). jude1u l Covasna.in Matcrialc $i cercetari arhcologice, Bucure$ li, 1986. p 11 S 2 Bucur i"vlitrca, Constan tin Preda. Necropola din sccolul al IV- lea e n in \ 'luntl.'n1a. Ed..\cademiei. B u c u re~ti. 1966, p 137.\ lbidl.'m. p l~'i ~ Benkö :\ndrca. RcgCszeti fuze tck. Budapest. 1962. p 130. PI XXV. T9 5 Biclm G heorght.l. ( ultura carpica, Bucure$ti. 1973. p 68-69 Archeológiai kutatások a Kr.u. 4. századi kilyéni településen (Kovászna megye) (Ki vonat) Kilyén falu közigazgatásilag Sepsiszentgyörgyhöz tartozik. Az Olt bal partja itt magas teraszt képez, m e gművelhető földterülettel, de a martban homokbánya is működik, a falutól délnyugatra, A Homokbánya'' elneve zésű terül et felszíni gödrei bői a Marosszentannai kultúrához tartozó háztartási kellékek maradványai kerülték elö. 1987-ben, az Olt-ter.11sz szélén ÉK-DNy-i irányban két 30 m hosszú, egymással párhuzamos árkol és három 3x8, 3x4, 4x4 méteres gödröt ástak, ezekből a Wietenberg és a Cerneahov-Marosszentannai kultúra, a korai feudalizmus ( 12-13, század. rozettás sarkantyú) maradványai kerültek el ő. A Cerneahov-Marosszentannai kultúra tartozéka eg) vasérc kemence. alján egy felfelé fordított lábú bronzfibulával és kerámia-töredékkel, és egy 2,5x2,5 méteres lakóház, kömyé~én_ és belsejében számos edénytöredékkel, agyagkoronggal, üvegpohár-töredékkel, továbbá ró'~á i kori téglatöredékkel, és egy II. Constantinus császár idejéből származó érmével, amely a település 4. századi korára enged következtetni, A tégla~töredék a vidék római tábot'bkhoz (Komolló és Nagyborosnyó) közeli elhelyezkedésével magyarazható, az üvegpohár-töredékek analógok a 4, századi munténiai nekropoliszokban feltártakkal Az 1988-as ásatások során az 1987-b'en ásott árkoktól délre egy 1 m széles, 10 m hosszú és 0,60-1, 10 m mély árkot ástar. illetve két 1 5x6' m-es kutatási gödröt, amelyekben' két\ k ~ rö maradványokkal kockázott 4x4 m-es lakóházat és egy kemencét tártak fel. A kemence' boltozati' része felerészben, tűzhelyrésze csaknem teljesen épen került elő. Utóbbit egy 'Kr'ausengefass"-típusú nagy edény részleteivel erősítették meg. A kemence alapátmérője 90 cm, meg'maradt boltozatának átmérője 50 cm, 1, 10 m re feküdt a talajszint alatt, és a közvetlen közelében feltárt lal<óház tartbzéka volt A fent említett két lakóhazban feltart tárgyi' emlékek kézi és korongos ké sz íté s ű edénytöredékek. Nagyrészük kézi megmunkálású. többségük római üvegek mintájára festett edény. A kézi készítésű kerámiák osztályába tartoznak a tál-töredékek is, amelyek kevésbé tiszta, törmelékkel és kaviccsal teli agyagból készültek, színük sötét-téglaszín, alapjukon benyomásos dí s zítésűek. Ez a kerámia Erdélyre és a Kárpátok déli részére.jellemző, és semmiképp se társítható a kárpok kultúrájához, hiszen abból hiányzik a lyukas-díszítés motívuma, A korongon készített kerámiát, az ún, " Krausengefüss"-nek nevezett edények képviselik, tálak, serlegek, többségükben feketés fényű edények, A kutatóárokban felfedeztek egy vas lándzsahegyet is, emellett egy bronz tűöntőmint a töredékét és egy bicskaélező kő rész-
zegzésképpen, a régészeti leletek alap ; én területe mind a bronzkorban, mind a _században, valamint a 12-13. században volt. A 4. századi leletanyag igazolja a dorláskori germán (gót) jelenlétet is. Archaeological Researches in the 4 1 h Century Settlement at Chilieni (Covasna County) (Abstract) The author presents the results of archaeo- 1 researches which took place in 1987-1988 Chilieni, Covasna County and which contrib- 10 the problem of presence of the gothic ele- 1s in 4'h century in this region. Figura 1. Fragment de vas din pasta impura 1 ucrat cu mana Figura 2. Fragment de vas din pasta sura lucrat la roata, cu decor in valuri $i linii lustruite, incadrate de briiie in relief
Figura 3. Fragment de vas lucrat cu mana, decorat cu un ~ir de triunghiuri apasate ln pasta Figura 4. Fragment de vas lucrat cu mana, decorat cu un ~ir de triunghiuri apasate ln pasta
5. Varf de lance cu tub dc inmanu~are Figura 6. Blide lucrate cu mana, cu decor cu gauri la baza Figura 7.. Strachina lucrata la roata din pasta cen~ie 137
Figura 8. Fragment de vas de tip Krausengefass" Figura 9. Fragment de tipar de tumat ace din bronz Figura 10. Eragment de piatrl! pentru ascutitul bricelor
Figura 11. Chilieni, malul st:l.ng al Oltului, terasa Figura 12. Cuptor de copt p:l.ine.
- ---------- -----------------,.--- - - ~~: ~d --~~~~~~~--~---~ ö NIS/'P/S.R!l - CJ./'/'L/[N/-198'1 ~e "; 2.0 e.a... - - &e - U.GENf)A - ~81JNE COMPACT 1iiI P/ATRA 00 ORlFCQfl f'1fr 4-7 g C/#ll'fif: l'wlflljftt CU e:alttjlln \i'i':il! ClllRll.C. Cf»oCAlCT!,:':.:-.t cml'tc lfx/tfllf!ff 1WMll1IDIDR ~ abijl.ftd f. ~JSCnli-_ ll 3ZMF e&~ 3.1!'16rt#lfi 'lllu Figlll!31 B. Chil~n ii, E9!f7, profüu& peretelui vestic, caseta 2.
C~ILIENI - 1987 NISIPARIE CUPTDR ~- 1. C. 1. LE6E.NDA 11 PIATRÁ cijj CERAMlrÁ ~~1 CHIRPIC 0 CARBUN PAR se. /:z.o o 20 4o ~o ao 100 Figura 14. C hil i~ ni. 1987. cuptor. caseta 1.
-! d~ CH/L/[NI.,. 1988 NIS/PARI[ -- :::---/ Lf.GENDA Ó PIAT/?Á &.~::±' ClllRPIC ~ CERAMICÁ -"~ OASE. liilit. VAm - CUPTOR ; LIJTlllALÁ @e MELC 0 Vl?l1ADEPAR r/ffe GRDa~ Figura 15. Chilieni 1988, planul sllpllturilor --- --- -- ' ------ ---- ------- - - - -- - --- - 1 ------ ---- ~e.e!. A -A Profil Lqse.nJ~ 1 hun1u::., ~ ~lr<j..l dc. ~v\luru.. ro.n\1nt t'\f'.11"\1 e." ~ ~ ~ Lvt _ - c:.hirf ic-1 4!>tro.l cle <..ullurü. bw-u"c.i' ~l~iluio..lu. r::; pi<t\~;; _ ~a.ro. i :.i5 Figura 16. Chilieni. 1988, profilul peretelui nord-vestic.