MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 1/1998.(II.01.) Ök. számú RENDELETE a közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg a közüzemi csatornamű használatáért fizetendő legmagasabb hatósági díjak megállapításáról és a díjalkalmazás feltételeiről (egységes szerkezetben a 25/1998. (XII.31.) Ök. sz., 21/1999.(XII.31.) Ök. sz., 29/2000.(XII.29.) Ök. sz., 10/2001.(VI.1.) Ök. sz., 25/2001.(XII.29.) Ök. sz., 9/2003.(IV.1.) Ök. sz., 23/2004.(V.28.) Ök. sz., 10/2005.(III.31.), a 15/2005.(V.18.), a 16/2007.(VI.26.), a 23/2008.(VII.22.), a 12/2009.(VI.30.), a 16/2009.(XI.2.), az 5/2010.(II.22.) és a 14/2010.(VI.25.) rendeletekkel) Mátészalka Város Képviselő-testülete az Árak megállapításáról szóló többször módosított 1990. évi LXXXVII. törvény 7. -ában kapott felhatalmazása alapján a közüzemi vízműből ivóvízért, illetőleg közüzemi csatornamű használatáért fizetendő legmagasabb hatósági díjak megállapításáról és a díjalkalmazás feltételeiről a következő rendeletet alkotja: I. fejezet Áralkalmazási feltételek 1. 1 A rendelet hatálya kiterjed Mátészalka Város közigazgatási területén a közüzemi víz és csatornamű üzemeltetését biztosító Szalka-Víz KFT (továbbiakban szolgáltató) és a szolgáltatást igénybevevő fogyasztókra, fogyasztói közösségekre és azok megbízottaira. 2. E rendelet alkalmazása szempontjából: (1) Lakossági fogyasztás: a.) az a vízhasználat, amikor a természetes személy a közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvizet kizárólag ivó- és háztartási víz szükségletének kielégítése céljára használja fel, továbbá, b.) az a vízhasználat, amikor a természetes személy a lakásától műszakilag el nem különített telephelyén vállalkozást folytat, de a vállalkozási célú ivóvíz felhasználás a lakó-üdülő ingatlannak vízfogyasztásánál figyelembe vehető átalánymennyiségek mértékét nem haladja meg, továbbá 1 Módosította az 5/2010.(II.22.) rendelet. Hatályba lépett 2010.03.01. napján.
c.) az a vízhasználat, amikor a természetes személy ivó- és háztartási víz szükségletének kielégítése céljából kizárólag a közkifolyót használja. (2) Közületi fogyasztás: Az a vízfogyasztás, ami nem minősül lakossági fogyasztásnak. (3) Nem minősül közületi fogyasztásnak a lakáskezeléssel megbízott vállalkozások felé értékesített, valamint a távhőszolgáltatással foglalkozó vállalkozások felé értékesített vízfogyasztás, ha azok lakossági fogyasztásnak minősülő fogyasztói hely felé számlázzák tovább a víz- és csatorna használati díjat. (4) Fogyasztó: a.) az ingatlan tulajdonosa, b.) az ingatlant egyéb jogcímen használó, amennyiben a vízi közszolgáltatási szerződés nem a tulajdonossal, hanem vele jött létre. 3. (1) A Képviselő-testület a közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért és a közüzemi csatornamű szolgáltatásért Mátészalka Város közigazgatási területén fizetendő víz- és csatornadíjakat az 1. számú melléklet szerint állapítja meg. (2) A közkifolyókról és a közterületen lévő tűzcsapról (nem tűzoltási célra történő rendszeres igénybevétel esetén) fogyasztott víz díját Mátészalka Város Önkormányzata fizeti meg. A közkifolyók vizét háztartási szükségletük kielégítése céljára a közműves vízellátásba be nem kötött ingatlanok lakói vehetik rendszeresen igénybe. A közkifolyóknak és tűzcsapoknak nem háztartási vízszükséglet (pld. építkezés, gépkocsi mosás) kielégítése céljából történő igénybevételéhez a Közműves ivóvízellátásról, és a közműves szennyvíz elvezetésről szóló 38/1995.(IV.5.) Korm. rendelet (a továbbiakban Rendelet) 14. (2) bekezdésében foglaltak szerinti előzetes hozzájárulások beszerzése szükséges. A felhasznált víz díját ez esetben a hozzájárulást kérőnek kell megfizetni. 2 (3) A szolgáltató és a melegvíz szolgáltatást végző távhőszolgáltató megállapodása alapján a melegvíz előállításával felmerült hőszolgáltatás számlázására a Szalkatávhő KFT jogosult, az elfogyasztott vízmennyiség és annak csatorna használati díja számlázását közműves ivóvíz szolgáltatás melegítés céljára jogcímen a Szalka-Víz KFT végzi. A szolgáltatók közötti adatszolgáltatás módja és határidői a KFT-k között létrejött külön megállapodásban kerül leszabályozásra. 2 A bekezdést módosította az 5/2010.(II.22.) rendelet. Hatályba lépett 2010.03.01. napján. 2
4. Az 1. számú mellékletben megállapított díjat a szolgáltatónak a lakossági fogyasztás esetében olyan mértékben kell csökkentenie, amilyen mértékű önkormányzati támogatást a díj mérséklése céljából kap. 5. (1) A díj fizetésének alapjául szolgáló ivóvíz mennyiséget vízmérővel kell meghatározni. Az ingatlanon mért vízhasználat szempontjából a bekötési vízmérőn mért vízmennyiség az irányadó. A bekötési vízmérő és az elkülönített vízhasználatokat mérő mellékmérők fogyasztási különbözete a bekötési vízmérő szerinti fogyasztót terheli. (2) Ha a felszerelt vízmérő nem működik, vagy nem olvasható le, a szolgáltató a fogyasztott víz mennyiségét műszaki számítással, arányosítás útján határozza meg. Az arányosítás alapja az előző év azonos időszak. Ha az előző év azonos időszakában nem volt mérés vagy leolvasás, úgy az azt megelőző (vagy követő) időszaki fogyasztást kell figyelembe venni. (3) Ha arányosításra lehetőség nincs, (pl. új fogyasztó) a fogyasztást műszaki becsléssel, vagy általánnyal kell meghatározni. Az alkalmazható általány mennyiséget a 3. számú melléklet tartalmazza. (4) A csatornadíj alapja a mért szennyvíz mennyiség, mérés hiányában a csatornaműbe bekötött ingatlanon felhasznált teljes vízmennyiség, függetlenül attól, hogy annak beszerzése honnan történt. A vízmennyiség az (5-6) bekezdésben foglaltakon túl egyéb címen (bedolgozás, párolgás, szivárgás, elfolyás stb.) nem csökkenthető. Azon lakossági fogyasztó szennyvíz kibocsátását, akinek ingatlana a közcélú víziközmű hálózatba nincs bekötve, és szennyvíz mennyiség mérővel sem rendelkezik, a 3. sz. melléklet szerinti általány segítségével kell meghatározni. (5) Nem vehető figyelembe a szennyvíz mennyiségének meghatározásánál: az a szennyvízmennyiség, ami a vízügyi hatóság engedélye alapján önálló szennyvízelhelyező műben vagy befogadóban nyert elhelyezést; (6) Nem vehető figyelembe a szennyvíz mennyiségének meghatározásánál az a szennyvízmennyiség sem, amelynek a szennyvízelvezető műbe vezetését minőségi vagy egyéb okok miatt az illetékes hatóság megtiltotta, és elhelyezését a fogyasztó igazolta. Az elvezetett szennyvíz mérésével kapcsolatos kérdésekben egyebekben a Rendelet 24. -a irányadó. 3
6. (1) A vízmérők leolvasásának rendje: a vízmérők leolvasása a.) közületi (vállalkozások, intézmények) fogyasztás, és a mellékvízmérővel fel nem szerelt társasházak bekötési vízmérője esetén havonta, b.) A mellékvízmérővel felszerelt társasházak bekötési vízmérője, és a mellékvízmérők esetében két havonta, c.) nyaralók, zártkertek, és egyéb, csak az év egy meghatározott részében használt ingatlanok vízmérője esetében évente, d.) minden egyéb vízmérő esetén pedig félévenként történik. (2) A szolgáltató a szolgáltatás díjáról szolgáltatási helyenként, a vízmérők 1. bekezdés a.) c.) pontja szerinti leolvasást követően, míg a d.) pontban megemlített esetben havonként számlát bocsát ki, amely benyújtásakor válik esedékessé, és amelyet a fogyasztó a szerződésben meghatározott feltételekkel köteles kiegyenlíteni. A fizetési módban a fogyasztónak a szolgáltatóval kötött megállapodása az irányadó. (3) Az (1) bekezdés d.) pontja szerinti esetben a havonta kibocsátásra kerülő számla alapja a megelőző egy évben mért átlagfogyasztás időarányos része. A fogyasztó kérelmére, - ha kérelmében valószínűsíti, hogy az előző időszak átlagfogyasztása jelentősen eltér a tárgyidőszakban várható átlagfogyasztástól a tárgyidőszaki vízfogyasztás mértéke a fogyasztó, és a szolgáltató közös megállapodása alapján ettől eltérő módon is megállapítható. A leolvasást követő első számlázás alkalmával az előző leolvasási időszak alatt számlázott, és az ugyanezen időszak alatt ténylegesen elfogyasztott, (mért) vízmennyiség különbözetét a szolgáltatónak a fogyasztóval külön el kell számolni. Elszámoláskor a vízdíjban történt időközbeni módosulást időarányosan kell figyelembe venni. Ha az elszámolás alapján a fogyasztó javára mutatkozik különbözet, a különbözet összegével az aktuális vízdíjat csökkenteni, ha a szolgáltató javára mutatkozik különbözet, akkor pedig az aktuális vízdíjat növelni kell. (4) A fogyasztó a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kifogással élhet a szolgáltatónál, amelynek a számla kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettségre nincsen halasztó hatálya. (5) Ha a fogyasztó a díjat a jelen rendeletben, valamint a közszolgáltatási szerződésben rögzített feltételek szerint nem fizeti meg, mulasztásának következményeit a Rendelet 9. -a tartalmazza. 4
II. fejezet A közműves vízellátás és csatornázás szabályai 7. A szolgáltatásra a szolgáltatónak, és a fogyasztónak szerződést kell kötnie. Az írásba foglalt szerződés tartalmi elemeit, és a szerződéskötés módját a Rendelet 3. -a tartalmazza. 8. A bekötővezeték megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez a hatósági engedélyek mellett a szolgáltató írásbeli hozzájárulása is szükséges. A bekötéssel, és a hozzájárulás megadásával kapcsolatos egyéb kérdésekben a Rendelet 4., 5., 6., 11., 12. és 13. -ában foglaltak az irányadók. 9. A szolgáltató jogosult az ingatlanokon lévő házi ivóvíz hálózat, és a tűzoltási célt szolgáló külön vízvezeték hálózat (tüzivízhálózat) ellenőrzésére. Az ellenőrzéssel kapcsolatos kérdésekben a Rendelet 7. -ában foglaltak az irányadók. 10. A szolgáltatónak a szolgáltatási kötelezettsége és a szolgáltatás minőségéért való felelőssége a szolgáltatási pontig áll fenn. Ivóvízszolgáltatási pont: az ivóvíz bekötővezetéknek a fogyasztó felőli végpontja. A szolgáltatási kötelezettséggel, illetve a szolgáltatás műszaki okok miatti kimaradásával, szünetelésével, és a szolgáltató ezzel kapcsolatos értesítési kötelezettségével kapcsolatos kérdésekben a Rendelet 10. és 15. -ában foglaltak az irányadók. 11. A mellékvízmérőnek a házi vízhálózatba történő utólagos beépítéséhez, valamint leszereléséhez a szolgáltatónak, a mellékmérővel érintett ingatlan tulajdonosának, (ha az nem azonos a kérelmezővel) a bekötési vízmérő szerinti fogyasztó képviselőjének, valamint a bekötési vízmérőn át ellátott összes többi fogyasztónak a hozzájárulása is szükséges. A mellékvízmérőkkel kapcsolatos egyéb kérdésekben a Rendelet 18. -ában foglaltak az irányadók. 12. (1) A szolgáltató a tulajdonában levő vízmérőknek a mérésügyi jogszabályokban előírt időszakos hitelesítésről saját költségén köteles gondoskodni. 5
(2) A fogyasztó a szolgáltatótól a vízmérő működésének rendkívüli vizsgálatát és hitelesítését kérheti. A rendkívüli vizsgálat és hitelesítés, valamint az ehhez szükséges szerelési munkák költségei a fogyasztót terhelik. A költségeket a fogyasztó köteles megelőlegezni. 13. (1) A szennyvízelvezető törzshálózatba csak olyan összetételű szennyvíz vezethető be, amely a külön jogszabályokban előírtaknak megfelel, valamint az ott dolgozók testi épségét, egészségét nem veszélyezteti, továbbá a szennyvízelvezető és tisztító mű állagát nem károsítja, és berendezéseinek rendeltetésszerű működését nem akadályozza. (2) A szennyvízelvezető műbe csapadékvizet juttatni nem szabad. 14. A szennyvíz bekötővezeték létesítését és annak a már üzemelő szennyvíz törzshálózatba történő csatlakoztatását a szolgáltató köteles a megrendelő költségére elvégezni, vagy elvégeztetni. A szolgáltató előzetes hozzájárulásával a tulajdonos a bekötő csatornát az arra jogosult vállalkozóval is megépíttetheti. Ha a szennyvíz-kibocsátási hely térszint alatt helyezkedik el, visszaáramlás gátló berendezés létesítése, és használata kötelező. A megépült bekötővezeték beüzemeléséhez a szolgáltató előzetes hozzájárulása szükséges. A szennyvíz bekötéssel kapcsolatos egyéb kérdésekben a Rendelet 21. és 22. - ában foglaltak az irányadók. III. fejezet Szabálysértések 15. 1./ Aki a szennyvezelvezető műbe csapadékvizet juttat, szabálysértést követ el, és tízezer forintig terjedő szabálysértési pénzbírsággal sújtható. 2./ Az 1./ pont szerinti pénzbírság ismételten is kiszabható a jogellenes állapot megszüntetéséig. 16. 1./ Aki a tulajdonát képező, vagy az általa használt ingatlant a közcélú viziközmű hálózatba a jelen rendelet 8. -ával ellenkező módon köti, vagy kötteti be, vagy a szennyvízelvezető műbe a szolgáltató tudta nélkül, vagy amennyiben a beüzemeléshez a szolgáltató hozzájárulása nélkül juttat 6
szennyvizet, szabálysértést követ el, tízezer forintig terjedő szabálysértési pénzbírsággal sújtható. 2./ Az 1./ pont szerinti pénzbírság ismételten is kiszabható a jogellenes állapot megszüntetéséig. Vegyes és záró rendelkezések 17. (1) Ez a rendelet 1998. február 1-én lép hatályba. (2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti, a Közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg a közüzemi csatorna használatáért fizetendő legmagasabb hatósági díjak megállapításáról, és a díjalkalmazás feltételeiről szóló, többször módosított 13/1994.(VI.4.) Ök. számú rendelet 3 (3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK. irányelvének való megfelelést szolgálja. Mátészalka, 1998. január 21. Dr. Szilágyi Dénes sk. polgármester Dr. Kelemen Barnabás sk. jegyző Egységes szerkezetbe foglalta: Dr. Hadi Éva Önkormányzati és Jogi irodavezető 2010. július 20. 3 A 17. -t a (3) bekezdéssel kiegészítette a 16/2009.(XI.2.) rendelet. Hatályba lépett 2009. november 2. napján. 7
1. sz. melléklet 4 Mátészalka Város Képviselő-testületének 1/1998. (II.1.) Ök. számú rendeletéhez 1.) Ivóvíz díja: - mátészalkai lakos és önkormányzati intézmények 190 Ft/m³ + ÁFA - mátészalkai közület 212 Ft/ m³ + ÁFA 2.) Szennyvízelvezetési és tisztítási díj: - mátészalkai lakos és önkormányzati intézmények 181 Ft/ m³ + ÁFA - mátészalkai közület 235 Ft/ m³ + ÁFA 3.) A kéttényezős ivóvízdíj részét képező alapdíj mértékét Ivóvíz szolgáltatás igénybevétele esetén 13 mm Ø vízmérőnél 240,-Ft/fogyasztó/hó + ÁFA 20 mm Ø vízmérőnél 360,-Ft/fogyasztó/hó + ÁFA 25 mm Ø vízmérőnél 700,-Ft/fogyasztó/hó + ÁFA 50 mm Ø vízmérőnél 2.100,-Ft/fogyasztó/hó + ÁFA 80 mm Ø vízmérőnél 7.800,-Ft/fogyasztó/hó + ÁFA 100 mm Ø vízmérőnél 11.800,-Ft/fogyasztó/hó + ÁFA 150 mm Ø vízmérőnél 19.100,-Ft/fogyasztó/hó + ÁFA 4 Módosította a 25/1998. (XII.31.) Ök. sz., a 21/1999. (XII.31. Ök. sz., a 29/2000. (XII.29.) Ök. sz., a 10/2001. (VI.1.) Ök. sz., a 25/2001. (XII.29.) Ök. sz., a 9/2003. (VI.01.) Ök. sz., a 23/2004. (V.28.) Ök. sz., a 10/2005. (III.31.), a 15/2005. (V.18.) rendelet, a 16/2007.(VI.26.) rendelet, a 23/2008.(VII.22.), a 12/2009.(VI.30.) és a 14/2010.(VI.25.) rendelet. Hatályba lépett 2010. július 1. napján. 8
Szennyvízelvezetés szolgáltatás igénybevétele esetén 13 mm Ø vízmérőnél 240,-Ft/fogyasztó/hó + ÁFA 20 mm Ø vízmérőnél 360,-Ft/fogyasztó/hó + ÁFA 25 mm Ø vízmérőnél 700,-Ft/fogyasztó/hó + ÁFA 50 mm Ø vízmérőnél 2.100,-Ft/fogyasztó/hó + ÁFA 80 mm Ø vízmérőnél 7.800,-Ft/fogyasztó/hó + ÁFA 100 mm Ø vízmérőnél 11.800,-Ft/fogyasztó/hó + ÁFA 150 mm Ø vízmérőnél 19.100,-Ft/fogyasztó/hó + ÁFA Szolgáltató által beszállított folyékony hulladék fogadási és kezelési díja: 255 Ft/ m³ + ÁFA Egyéb beszállítók által átadott folyékony hulladék fogadási és kezelési díja: 400 Ft/ m³ + ÁFA A folyékony hulladék (szippantott szennyvíz) fogadásának és kezelésének díja 10,-Ft/ m³ környezetterhelési díjat tartalmaz. 9
Mátészalka Város Képviselő-testületének 1/1998. (II.1.) Ök. számú rendeletéhez 2. sz. melléklet I. Lakó-, üdülőingatlanok vízfogyasztásának, illetve szennyvíz kibocsátásának figyelembe vehető átalány-mennyiségei 1. Beépített ingatlanok (telkek) 1.1. udvari csappal 40 l/fő/nap 1.2. épületen belüli, de lakásokon kívüli közös vízcsappal 60 l/fő/nap 1.3. mint 1.2., de lakásokon kívüli közös vízöblítés WC-vel 75 l/fő/nap 1.4. épületen belüli, lakásokon belüli vízcsappal 85 l/fő/nap 1.5. mint 1.4., de épületen belüli, lakáson kívüli közös vízöblítéses WC-vel 80 l/fő/nap 1.6. épületen belüli, lakásokon belüli vízcsappal és vízöblítéses WC-vel 95 l/fő/nap 1.7. épületeken belüli, lakásokon belüli vízcsapokkal, vízöblítéses WC-vel, hagyományos fűtésű /fürdőhengeres/ fürdőszobával 120 l/fő/nap 1.8. mint 1.7., de hagyományos fűtésű helyett egyedi, éjszakai áramfelvételes vízmelegítővel 150 l/fő/nap 1.9. mint a 1.8., de központi melegvízellátással, illetőleg nem korlátozott fűtésű egyedi vízmelegítővel 180 l/fő/nap 2. házikert locsolás 1 l/m 2 /nap Az ingatlan beépítetlen területe, de legfeljebb az ingatlan terület 50%-ának alapulvétele. 3. gépkocsimosás 400 l/szgk/hó 4. állatállomány itatása számos állatonként 40 l/db/nap 5. közkifolyókon fogyasztott víz átalány-mennyisége 150 m-es körzetben lakók száma szerint 30 l/fő/nap 6. a személyi tulajdonban álló vállalkozáson kívüli nyaralók, üdülők házikertek esetében I/1-3. pontokban megállapított átalány mennyiségek alapján és évente összesen öt hónapra /május-szeptember hónapokra/ kell az ivóvizet és csatornadíját felszámítani. 10
II. Közegészségügyi intézmények vízfogyasztásának, illetve szennyvíz kibocsátásának figyelembe vehető általány-mennyiségei 1. kórházak, szülőotthonok, betegágyanként 400 l/nap 2. kórházak, szülőotthonok, mosodaüzemmel, betegágyanként 600 l/nap 3. szanatóriumok, betegágyanként 200 l/nap 4. szanatóriumok, mosodaüzemmel, dolgozónként, további 120 l/nap 5. szakorvosi rendelőintézetek, orvosi munkahelyenként 1.750 l/nap 6. körzeti orvosi rendelők, orvosi munkahelyenként 50 l/nap 7. gyógyszertárak, munkahelyenként 80 l/nap 8. szociális otthonok, férőhelyenként 10 l/nap 9. bölcsődék, férőhelyenként 35 l/nap 10. óvodák, férőhelyenként 90 l/nap III. Oktatási intézmények vízfogyasztásának figyelembe vehető átalány mennyiségei 1. általános és középiskolák, szakmunkásképző intézetek tantermenként 1.1. zuhanyzó nélkül 50 l/nap 1.2. zuhanyzóval 600 l/nap 2. napközi otthon gyermekenként 50 l/fő/nap 1. diákéttermek menza 3.1. konyha nélkül, csak étel melegítéssel, adagonként 50 l/nap 3.2. konyha étteremmel, adagonként 120 l/nap 2. diákszálló étkezés nélkül, bentlakóként 150 l/nap 11
IV. Kulturális intézmények vízfogyasztásának figyelembe vehető átalány mennyiségei 1. filmszínházak férőhelyenként 8 l/nap 2. színházak férőhelyenként 18 l/nap 3. kulturházak 3.1. állandó üzemmel, büfével, férőhelyenként 22 l/nap 3.2. időszakos üzemmel, büfé nélkül férőhelyenként 15 l/nap 4. kézikönyvtárak látogatók száma szerint 10 l/fő/nap 5. múzeum, kiállítás látogatók száma szerint 8 l/fő/nap V. Vendéglátás, üdültetés, elszállásolás vízfogyasztásának figyelembe vehető átalány-mennyiségei 1. szállodák, üdülők ágyanként 1.1. egycsillagos 60 l/nap 1.2. kétcsillagos 90 l/nap 1.3. háromcsillagos 210 l/nap 1.4. négycsillagos 350 l/nap 1.5. ötcsillagos 500 l/nap 2. kemping férőhelyenként 2.1. egycsillagos 50 l/nap 2.2. kétcsillagos 70 l/nap 2.3. háromcsillagos 100 l/nap 2.4. négycsillagos 200 l/nap 3. motel, férőhelyenként 4. éttermek 4.1. melegkonyha étkeztetés nélkül 50 l/adag/nap 4.2. hidegkonyha étkeztetés nélkül 12 l/adag/nap 4.3. étterem konyha nélkül 75 l/adag/nap 4.4. étterem konyhával 90 l/adag/nap 12
VI. Sportpályák vízfogyasztásának figyelembe vehető átalány-mennyiségei 1. sportolók létszáma szerint 30 l/fő/nap 2. locsolás 3 l/m 2 /nap 3. befogadóképesség (közönség) szerint 3 l/fő/nap VII. Egyéb vízfogyasztások figyelembe vehető átalány mennyiségei 1. iroda, hivatal 30 l/m 2 /nap 2. közületek tisztántartása, esetenként 2.1. burkolt közlekedési felületek locsolása 3 l/m 2 2.2. a 2.1. alá nem tartozó utcák, parkolóhelyek locsolása 5 l/m 2 2.3. zöld területek locsolása 3 l/m 2 Az ivóvíz és csatornadíját nem lakossági vízhasználó tulajdonában (kezelésében) lévő üdülők, idényszállók, táborok stb. vízfogyasztása után az idény (nyitástól zárásig) időtartamára kell felszámolni. Az 1/1-1/9 pont alatti vízfogyasztást az állandó bejelentett lakások, az 1/8. pont alattit pedig a férőhelyek száma szerint kell megállapítani. Az átalánymennyiség kiszámításához szükséges adatok az üzemelő évenként egyszer köteles a fogyasztótól bekérni. A csak időszakosan, valamint időszakonként változó igénybevétellel használt létesítmények figyelembe vehető átalány fogyasztását a II. III. IV., valamint a VI. VII. csoportok a fogyasztó bevallása alapján számítható éves átlagos igénybevétel szerint kell az üzemeltetőnek meghatározni. A fel nem sorolt és nem mért vízfogyasztások mennyiségét az üzemeltetőnek műszakilag megalapozott számítással kell meghatározni. Vita esetén bírósági eljárás kezdeményezhető. 13
VIII. a lakossági vízfogyasztás átalány-mennyiségeinek megállapítása az átlagostól eltérő körülmények esetén Ha az egyes lakossági fogyasztásnak konkrét körülményei (adottságai) nem mindenben felelnek meg az átalány-mennyiség megállapításánál alapul vett feltételeknek. (3. számú melléklet 1/1.2.-19. pontok) a fogyasztóra érvényes átalányt egyel alacsonyabb kategória szerint kell megállapítani. IV. I n d o k o l á s A kormány 1995. évben újraszabályozta a közműves ivóvízellátással, és a közműves szennyvízelvezetéssel kapcsolatos kérdéseket. Az ennek eredményeként létrejött 38/1995. (IV.5.) Korm. rendelet néhány olyan változást is tartalmaz, amely nehezen egyeztethető össze az önkormányzat jelenleg hatályos vízdíj rendeletével. Ezen túlmenően a Kormány rendelete tartalmaz néhány olyan kérdéskört is, amelyet eddig csak a jelenleg hatályos önkormányzati rendelet tartalmazott, és ezáltal felesleges szabályozási párhuzamosságok jöttek létre. A rendelettervezetben található új szabálysértési tényállás javaslatokat a gyakorlat kényszerítette ki. Gyakran előfordul ugyanis, hogy a lakosság a felszínen felgyülemlett csapadékvizet a szennyvízcsatornába engedi, és ezzel nagy esőzések idején, a csatornába kerülő megnövekedett mennyiségű víz visszaduzzadása által másoknak, - akik mélyebben fekvő területen laknak szennyvíz elöntéses károkat idéznek elő. (Ezzel kapcsolatban tudni kell azt, hogy Mátészalkán un. elválasztó és nem egyesített rendszerű szennyvíz csatorna hálózat épült, amely tehát csak a szennyvíz elvezetésére alkalmas, mert arra lett méretezve.) Ugyancsak veszélyes lehet az, ha valaki a szolgáltató hozzájárulása nélkül és ezáltal műszakilag nem ellenőrzött módon,- úgy köti be a saját ingatlanát a közműves ivóvíz hálózatba, hogy emiatt tisztítatlan kútvíz, pangó víz, vagy szennyvíz is a hálózatba kerül, mert ezzel a szolgáltatott víz minősége romlik, ami közegészségügyi problémák forrása is lehet. A rendelet mellékleteiben, így a jelenleg hatályos díjakban és az átalánynormákban nincs változás. 14