EURÓPAI BIZOTTSÁG. Brüsszel, 2008.VI.23 C(2008)3105

EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2008.VI.23 C(2008)3105 Tárgy : N 138/2008. sz. állami támogatás Magyarország A Gazdaságfejlesztési Operatív Program K+F és innováció a versenyképességért prioritására és a Regionális Operatív Programok K+F és innováció tárgyú konstrukcióira rendelt források felhasználására vonatkozó támogatási program Tisztelt Miniszter Asszony, 1. ELJÁRÁS (1) 2008. március 13-án kelt és a Bizottságban ugyanezen a napon iktatott levelükben a magyar hatóságok az EK-Szerződés 88. cikke (3) bekezdésének megfelelően bejelentették a fent említett támogatási programot. Az intézkedést a kutatásfejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások közösségi keretszabálya 1 (a továbbiakban: keretszabály) alapján jelentették be. (2) Mivel a megküldött információ nem volt elégséges a támogatási program közös piaccal való összeegyeztethetőségének vizsgálatához, a Bizottság a bejelentést hiányosnak tekintette. A Bizottság ezért 2008. április 29-én kelt levelében felkérte Magyarországot kiegészítő információk megküldésére. A magyar hatóságok 2008. május 6-án kelt, a Bizottságban ugyanezen a napon iktatott levelükben válaszoltak. 2. A TÁMOGATÁSI PROGRAM LEÍRÁSA 2.1. A támogatási program célkitűzése (3) A támogatási program fő célkitűzése a K+F+I aktivitás növelése a hazai vállalkozásokban, a meglévő kapacitások és eredmények jobb felhasználása, valamint a K+F+I folyamatban résztvevő felek közötti együttműködés ösztönzése. 1 HL C 323., 2006.12.30., 1. o. Őexcellenciája Dr. GÖNCZ Kinga Asszony Külügyminiszter Bem rakpart 47. H - 1027 BUDAPEST Commission européenne (Európai Bizottság), B-1049 Bruxelles (Brüsszel) Belgique (Belgium) - Europese Commissie, B-1049 Brussel België Telefon: (32-2) 299 11 11

2.2. Jogalap (4) Az intézkedés jogalapja a Gazdaságfejlesztési Operatív Program K+F és innováció a versenyképességért prioritására és a Regionális Operatív Programok K+F és innováció tárgyú konstrukcióira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és a támogatás jogcímeiről szóló 22/2007. (VIII. 29.) MeHVM rendelet. 2.3. Költségvetés és időtartam (5) A költségvetés évenkénti bontásban a következő: 2008-ban 395 millió euro, 2009-ben 280 millió euro, 2010-ben 242 millió euro, 2011-ben 235 millió euro, 2012-ben 152 millió euro, 2013-ban 75 millió euro, a teljes költségvetés kb. 1 379 000 000 euro (341 992 000 000 forint). (6) A támogatási program a Bizottság általi jóváhagyástól veszi kezdetét és 2013. december 31-ig tart. 2.4. Kedvezményezettek (7) Az intézkedés nem ágazatspecifikus, és Magyarország összes régióját lefedi, amelyek az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) és c) pontja szerinti eltérésre jogosultak. 2.4.1. Vállalkozások (8) A program szerint támogatásra pályázhat valamennyi vállalkozástípus. A kedvezményezettek, amelyek száma várhatóan meghaladja az 1000-et, lehetnek nagyvállalkozások, valamint a Közösség KKV-definíciója 2 alá eső KKV-k. (9) Nem adható támogatás a Közösségnek a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatása 3 szerinti nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak. 2.4.2. Kutatási szervezetek és nonprofit innovációs közvetítők (10) Az intézkedés kedvezményezettjei kutatási szervezetek, melyek egyaránt végeznek gazdasági és nem gazdasági tevékenységeket. A gazdasági tevékenységek kereszttámogatásának elkerülése érdekében a kutatási szervezeteknek külön kell választaniuk e két tevékenységet, valamint ezek költségeit és finanszírozását. Amennyiben a kutatási szervezeteknek támogatást nyújtanak gazdasági tevékenységeikhez, ezekre a tevékenységekre az állami támogatási szabályok vonatkoznak. (11) Kutatási szervezet vagy non-profit innovációs közvetítő tevékenykedhet közvetítőként. Ilyen esetekben a meghatározott szolgáltatások biztosításához kapott összes állami támogatást tovább kell adni a végső kedvezményezetteknek. 2.5. Vállalkozások és közfinanszírozású kutatási szervezetek együttműködésén alapuló projektekre vonatkozó feltételek (12) Az együttműködésen alapuló projektek a konzorcium megállapodására épülnek, melyben a tagok meghatározták az együttműködés pontos feltételeit. A szellemi 2 3 HL L 124., 2003.05.20., 36. o. HL C 244., 2004.10.1., 2. o.

tulajdon (a továbbiakban: IPR) terjesztésére és használatára ugyanakkor szigorú előírások vonatkoznak. A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 12. g) pontja és 18. szerint a közfinanszírozású kutatási szervezeteknek belső szellemitulajdon-kezelési szabályzattal kell rendelkezniük. Ez a jogszabály a kutatási szervezetek szellemi tulajdonának védelmével kapcsolatos elveket és követelményeket tartalmazza. Kötelező továbbá valamennyi támogatási kérelemhez és támogatási szerződéshez csatolni a belső szellemitulajdon-kezelési szabályzat meglétéről szóló nyilatkozatot. (13) A szellemi tulajdon használatáról szóló belső szabályzat alapján a kutatási szervezetek a résztvevő vállalkozásoktól kompenzációban részesülnek, mely egyenértékű a szellemi tulajdonjogok piaci értékével, melyek a kutatási szervezet tevékenységeiből származnak és a vállalkozásoknak átadták. 2.6. Támogatási eszköz (14) Az intézkedés valamennyi tevékenység esetében közvetlen támogatást nyújt. 2.7. A támogatást nyújtó hatóság (15) A támogatást a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, 1133, Budapest, Pozsonyi út 56., Magyarország) nyújtja. 2.8. Közfinanszírozásból részesülő tevékenységek (16) Az intézkedés a következő támogatási kategóriákat tartalmazza: K+F projektek, műszaki megvalósíthatósági tanulmányok, KKV-k iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatosan felmerülő költségei, fiatal innovatív vállalkozásoknak nyújtott támogatás, szolgáltatások területén az eljárási és szervezési innovációhoz nyújtott támogatás, innovációs tanácsadó szolgáltatásokhoz és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás, magasan képzett munkaerő kölcsönzéséhez nyújtott támogatás és innovációs klasztereknek nyújtott támogatás. (17) Az említett támogatási kategóriák főbb jellemzői a következők. 2.8.1. K+F projektek (18) A tervezett támogatási program alapján támogatandó K+F projektek a következő K+F fázisokba esnek: alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás és kísérleti fejlesztés. (19) Az alap támogatási intenzitás 100 % az alapkutatás, 50 % az ipari kutatás és 25 % a kísérleti fejlesztés esetében. Amennyiben egy projekt egyszerre tartalmaz alapkutatást, ipari kutatást és kísérleti fejlesztést, az elszámolható költségeket külön-külön rendelik a kategóriákhoz. (20) Az ipari kutatás és a kísérleti fejlesztés olyan eseteiben, amikor a támogatást KKV-nek nyújtják, a fenti intenzitások középvállalkozások esetében 10 százalékponttal, kisvállalkozások esetében 20 százalékponttal növelhetők. (21) 80 %-os maximális támogatási intenzitásig terjedően az intenzitások további 15 százalékponttal növelhetők a következő esetekben: ipari kutatás és a kísérleti fejlesztés esetében, amennyiben a projekt legalább két egymástól független vállalkozás tényleges együttműködésével valósul meg

és egyik vállalkozásnak sem kell az együttműködésen alapuló projekt elszámolható költségeinek több mint 70 százalékát viselnie; a projekt legalább egy KKV-val való együttműködéssel jár együtt vagy határokon átnyúló, ipari kutatás és a kísérleti fejlesztés esetében, a projekt egy vállalkozás és egy kutatási szervezet tényleges együttműködésével valósul meg, és ez utóbbi az elszámolható költségek legalább 10 százalékát viseli és jogában áll a kutatási projekt eredményeinek közzététele, amennyiben azok a szervezet által végzett kutatásból származnak, kizárólag ipari kutatás esetében, amennyiben a projekt eredményeit széles körben terjesztik technikai és tudományos konferenciák keretében, vagy azokat tudományos és műszaki szaklapokban, szabadon hozzáférhető adattárakban vagy nyílt és szabad forráskódú szoftvereken keresztül teszik közzé. (22) Az elszámolható projektköltségek a következők: kutatók, technikusok és egyéb kisegítő személyzet munkaerőköltsége kizárólag a támogatott projektben végzett tevékenységük mértékéig; eszközök és felszerelések K+F projekthez történő beszerzése, a vételár mértékéig; a projekt mértékéig és időtartamára igénybe vett épületek és földterület költségei. Az épületek tekintetében csak a kutatási projekt időtartamának megfelelő értékcsökkenési ráfordítások minősülnek elszámolható költségnek, míg földterületek esetében az adásvétel költségei, vagy a ténylegesen felmerülő tőkeköltségek is elszámolhatók; harmadik féltől piaci áron megvásárolt műszaki tudás és szabadalmak és egyéb szellemi termékek, kísérleti fejlesztés költségei, amennyiben a tranzakcióra a piaci feltételeknek megfelelően került sor; lízinggel történő finanszírozás esetén a lízingdíjból kizárólag a tőketörlesztő rész számolható el; a K+F tevékenységgel kapcsolatban felmerült közvetlen anyagjellegű ráfordítások; az általános költségeknek a K+F projekthez a kutatás-fejlesztést megfelelően jellemző vetítési alap arányában, a számviteli politikában meghatározott módon, közvetetten hozzárendelt összeg. 2.8.2. Műszaki megvalósíthatósági tanulmányok (23) A tanulmányköltségek alapján számított támogatási intenzitás i) az alkalmazott kutatási tevékenységeket előkészítő tanulmányok esetében nem haladhatja meg nagyvállalkozásoknál a 65 %-ot, KKV-knél a 75 %-ot, és ii) kísérleti fejlesztési tevékenységeket előkészítő tanulmányok esetében nagyvállalkozásoknál a 40 %-ot, KKV-knél az 50 %-ot. 2.8.3. A KKV-k iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatosan felmerülő költségei (24) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az alap támogatási intenzitások szintjét, amelyek az érintett iparjogvédelmi jogokhoz eredetileg vezető kutatási tevékenységekre tekintettel K+F támogatásnak minősültek volna. (25) Az elszámolható költségek a következők: i) a jognak az első joghatóság által történő megítélését megelőzően felmerülő valamennyi költsége, ideértve a bejelentés előkészítésével, benyújtásával és az eljárással kapcsolatos költségeket, valamint a jog

megítélése előtt a bejelentés megújításakor felmerülő költségeket; ii) fordítási és egyéb költségek, amelyek egy másik tagállam eljáró hatósága vagy bírósága előtt a jog kérelmezésével vagy hatályosításával kapcsolatban merülnek fel; iii) a bejelentéssel kapcsolatos hivatalos eljárás során és az esetleges felszólalási eljárás során a jog érvényességének védelmekor felmerülő költségek, akkor is, ha ezek a költségek a jog megítélését követően merültek fel. 2.8.4. Fiatal innovatív vállalkozások (26) Fiatal innovatív vállalkozás támogatása esetében a támogatás összege nem haladhatja meg i) az 1,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget Budapesten és Pest megyében, melyek az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint támogatható területek, és ii) az 1,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget Magyarország más régióiban, melyek az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerint támogatható területek. (27) A kedvezményezett olyan kisvállalkozás, amely a támogatás odaítélésekor kevesebb mint hat éve működik. A kedvezményezett innovatív vállalkozásnak tekinthető, ha: i) az üzleti terv alapján nyílt eljárás keretében kiválasztott külső szakértő által elvégzett értékeléssel igazolható, hogy a kedvezményezett a jövőben olyan termékeket, szolgáltatásokat vagy eljárásokat fejleszt ki, amelyek technológiailag újak vagy jelentős mértékben jobbak, mint a Közösségen belül létező legfejlettebb tudás, vagy ii) független könyvvizsgáló igazolása szerint a kedvezményezett K+F költségei az összes működési költségeinek legalább 15%-át teszik ki a támogatás odaítélését megelőző három év legalább egyikében, illetve pénzügyi múlttal nem rendelkező induló vállalkozás esetén a folyó költségvetési időszak ellenőrzése során. (28) A kedvezményezett csak egyszer részesülhet támogatásban az idő alatt, amíg fiatal innovatív vállalkozásnak minősül. (29) Ez a támogatás halmozható a keretszabályban foglalt más támogatással, a 364/2004/EK vagy bármely ezt követő rendelet szerinti mentesség alá tartozó kutatás-fejlesztési és innovációs támogatással, valamint a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás 4 szerint a Bizottság által jóváhagyott támogatással. (30) A kedvezményezett csak 3 évvel a fiatal innovatív vállalkozásnak nyújtott támogatás odaítélését követően részesülhet K+F+I támogatástól és kockázatitőke-támogatástól különböző állami támogatásban. 2.8.5. Eljárási és szervezési innováció a szolgáltatások terén (31) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a 15 %-ot nagyvállalkozások, a 25 %-ot középvállalkozások és a 35 %-ot kisvállalkozások esetében. Nagyvállalkozások csak abban az esetben részesülhetnek támogatásban, amennyiben KKV-kal működnek együtt, mely esetben a KKV-knak az összes elszámolható költség legalább 30 %-át kell viselniük. (32) Az elszámolható költségek megegyeznek a K+F projekteknek nyújtott támogatás esetében elszámolható költségekkel; ugyanakkor az eszközök és a felszerelések 4 HL C 194., 2006.8.18., 2-22. o.

költségei kizárólag az információ és kommunikáció technológia eszközeinek és felszerelésének költségeit foglalják magukba. (33) A szervezési innovációnak a szervezés megváltoztatásában mindig az információ és kommunikáció technológiák alkalmazásához vagy kiaknázásához kell kapcsolódnia. (34) Az innovációt projekt formájában kell kialakítani, azonosítható és képzett projektmenedzserrel, valamint meghatározott projektköltségekkel. (35) A támogatott projekt eredményeként olyan szabványt, üzleti modellt, módszertant vagy koncepciót kell kidolgozni, amelyet szisztematikusan lehet máshol is alkalmazni, és amelyet lehetőség szerint tanúsítani és szabadalmaztatni lehet. (36) Az eljárási vagy szervezési innovációnak újításnak kell lennie, vagy jelentős javulást kell jelentenie az adott iparágban a Közösségen belül fellelhető legfejlettebb tudáshoz képest. (37) Az eljárási vagy szervezési innovációs projektnek beazonosítható kockázati szintet kell hordoznia. 2.8.6. Innovációs tanácsadó szolgáltatások és innovációs támogató szolgáltatások (38) A kedvezményezetteknek nyújtott támogatás összege nem haladhatja meg a 200 000 eurónak megfelelő forintösszeget bármely hároméves időszakban. Amennyiben a szolgáltató nem rendelkezik magyar vagy európai tanúsítvánnyal, a támogatás mértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségek 75 %-át. (39) A magyar hatóságok vállalták, hogy a jövőben nemzeti tanúsítási rendszert hoznak létre, európai tanúsítvány hiányában a nemzeti tanúsítvány kötelező feltétele lesz a 100 % os támogatási intenzitású támogatás nyújtásának. (40) A kedvezményezettnek KKV-nak kell lennie, és a támogatást a szolgáltatások piaci áron történő megvásárlására kell fordítania. (41) Az innovációs tanácsadó szolgáltatások tekintetében az elszámolható költségek a következők: vezetési tanácsadás; technológiai segítségnyújtás; technológiaátadási szolgáltatások; képzés; szellemi tulajdonjogok megszerzésével, védelmével és kereskedelmével, valamint licencia-megállapodásokkal kapcsolatban nyújtott tanácsadás; a szabványok alkalmazásával kapcsolatban nyújtott tanácsadás. Az innovációs tanácsadó szolgáltatások tekintetében az elszámolható költségek a következők: iroda bérleti díja; adatbankok; műszaki könyvtárak; piackutatás; laboratóriumhasználat; a minőséget tanúsító címkék használata, minőség-ellenőrzés és tanúsítás. 2.8.7. Magasan képzett munkaerő kölcsönzése (42) A maximális támogatási intenzitás az elszámolható költségek 50 %-a, ami legfeljebb 3 éves időszakra adható vállalkozásonként és kölcsönzött munkavállalónként. (43) Az elszámolható költségek közé tartozik a KKV-knek a magasan képzett munkaerő kölcsönzésével és foglalkoztatásával járó minden költsége, beleértve a közvetítő ügynökség igénybevételének költségeit, valamint a kölcsönzött munkaerő mobilitási juttatásaként jelentkező költségeket is. A tanácsadás költségei nem elszámolhatók.

(44) A kölcsönzött munkaerő nem helyettesíthet más alkalmazottakat, hanem a kedvezményezett vállalkozáson belül újonnan létrehozott pozícióban, a K+F és az innováció területén kell alkalmazni. (45) A kölcsönzött munkaerőt küldő kutatási szervezetnek vagy nagyvállalkozásnak a kölcsönzést megelőzően legalább két évig kell az érintett munkavállalót alkalmaznia. (46) A kölcsönzött munkaerőt küldő szervezet csak kutatási szervezet vagy nagyvállalkozás lehet. (47) A kedvezményezett csak KKV lehet. 2.8.8. Innovációs klaszterek (48) A maximális támogatási intenzitás klaszterek beruházási támogatása esetében: Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld NUTS II régiókban 50 %; Közép-Dunántúl NUTS II régióban 40 %; Nyugat-Dunántúl NUTS II régióban 30 %; Közép-Magyarország NUTS II régióban, mely Budapestből és Pest megyéből áll, 15 %. (49) A fenti támogatási intenzitások középvállalkozások esetében 10 százalékponttal, kisvállalkozások esetében 20 százalékponttal növelhetők. (50) Beruházási támogatás nyújtható innovációs klaszterek létrehozásához, bővítéséhez és működésének élénkítéséhez. Elszámolható költségek a földterületbe, épületekbe, gépekbe és felszerelésekbe történő beruházásokkal kapcsolatos költségek. (51) A klaszterek élénkítésének működési támogatása esetében a támogatás legfeljebb 5 éves időtartamra ítélhető oda. Az időtartam 5 évre korlátozott és a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 %-át. (52) Az elszámolható költségek működési támogatás esetében a következő tevékenységekhez kapcsolódó személyi és anyagjellegű költségek: i) a klaszterek marketingje, melynek célja, hogy a klaszterben új vállalkozások is vegyenek részt, ii) a klaszter nyílt hozzáférésű létesítményeinek működtetése, iii) oktatási programok, workshopok és konferenciák szervezése azzal a céllal, hogy a klaszter tagjai megosszák egymással ismereteiket és hálózatot építsenek. (53) Beruházási támogatás és a klaszter élénkítését célzó működési támogatás kizárólag az innovációs klaszter működtetésére kijelölt jogalanynak nyújtható. A klasztert működtető jogalany felel a klaszter létesítményeinek, eszközeinek és tevékenységeinek kezeléséért azok használata és az azokhoz való hozzáférés tekintetében. (54) A klaszter létesítményeihez, eszközeihez és tevékenységeihez való hozzáférés nem korlátozható, továbbá ezek használatáért és a klaszter tevékenységeiben való részvételért kiszabott díjaknak tükrözniük kell a költségeket.

(55) A kérelmezőnek csatolnia kell egy elemzést az innovációs klaszter technológiai szakosodásáról, a létező regionális lehetőségekről, a létező kutatási kapacitásról, a Közösségben hasonló célú klaszterek jelenlétéről, valamint a klaszter tevékenységeinek potenciális piaci volumenéről. (56) Beruházási támogatás képzési és kutatóközpontokra, nyílt hozzáférésű kutatási infrastruktúrákra (laboratóriumok, tesztelési létesítmény), széles sávú hálózati infrastruktúrákra nyújtható. 2.9. Ösztönző hatás (57) A támogatást nyújtó hatóságnak a támogatási döntés meghozatala előtt meg kell vizsgálnia, hogy a támogatás eredményeként a kedvezményezett a K+F+I aktivitásának szintjét valóban növeli-e. A támogatást nyújtó hatóság az ösztönző hatás megállapítása érdekében összehasonlító elemzést készít a támogatással megvalósuló és a támogatás nélküli helyzetről. Támogatás csak abban az esetben nyújtható, ha a következő mutatókból legalább egyre hatást gyakorol: méret, alkalmazási kör, elköltött összeg vagy ütem. (58) Magyarország vállalta, hogy az engedélyezett támogatási program keretében egyedi támogatást csak azt követően nyújt, hogy meggyőződött az ösztönző hatás meglétéről, és a támogatási program végrehajtásáról éves jelentéseket küld. Az éves jelentésekben Magyarország bemutatja, hogy a mennyiségi és minőségi mutatók alkalmazásával hogyan értékelte a támogatás ösztönző hatását a támogatás nyújtását megelőzően. 2.10. Támogatáshalmozódás (59) A projekt támogatási intenzitását az összes kapott támogatás alapján számítják, attól függetlenül, hogy a támogatásban részesülő projekthez nyújtott támogatást teljes egészében állami, regionális vagy önkormányzati forrásokból finanszírozzák, vagy részben a Közösség finanszírozza-e. A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a keretszabályban vagy a támogatási programról szóló bizottsági határozatban foglalt felső határértékeket. (60) A K+F+I-hez nyújtott támogatás nem halmozható csekély összegű (de minimis) támogatással ugyanazon elszámolható kiadások tekintetében, az e keretszabályban megállapított maximális támogatási intenzitás megkerülése érdekében. 2.11. További kötelezettségvállalások (61) A magyar hatóságok megerősítették, hogy megküldik az éves jelentéseket, összhangban a keretszabályban foglalt követelményekkel. (62) A magyar hatóságok a támogatási program teljes szövegét közzéteszik a következő weboldalon: www.nfu.hu. (63) Abban az esetben, ha a program keretében nyújtott egyedi támogatás meghaladja a 3 millió eurót, a magyar hatóságok a Bizottságnak 20 napon belül megküldik a kért információt a keretszabály mellékletében található standard formátumban. (64) A magyar hatóságok vállalták, hogy a program keretében nyújtott támogatás teljes dokumentációját 10 évig megőrzik.

(65) A magyar hatóságok bejelentik az összes olyan projektet, amelyek esetében a támogatás összege meghaladja a keretszabály 7.1. pontjában meghatározott összegeket. (66) A magyar hatóságok vállalják, hogy az éves jelentésben valamennyi állami támogatásban részesülő klaszterre vonatkozóan elküldik az elemzést. 3. ÉRTÉKELÉS 3.1. Jogszerűség (67) A magyar hatóságok azzal, hogy az intézkedést a végrehajtása előtt bejelentették, eleget tettek az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében foglalt kötelezettségeiknek. A bejelentett intézkedés alkalmazási körét tekintve a Bizottság megvizsgálta a támogatás jelenlétét és összeegyeztethetőségét a keretszabályban meghatározott szabályokkal összhangban. 3.2. Támogatás fennállása az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében 3.2.1. Kutatási szervezeteknek nyújtott állami támogatás (68) A keretszabály 3.1.1. pontja szerint, amennyiben ugyanazon szervezet gazdasági és nem gazdasági jellegű tevékenységeket egyaránt végez, a gazdasági tevékenység kereszttámogatásának elkerülése érdekében a nem gazdasági tevékenységek közfinanszírozása nem tartozik az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése alá, amennyiben a két tevékenység jellege, költségei és finanszírozása egyértelműen elkülöníthető. A költségek megfelelő allokációja az éves pénzügyi kimutatásokkal igazolható. (69) A keretszabály 3.1.2. pontjának harmadik bekezdése szerint, ha a támogatás végső kedvezményezettjei kutatási szervezetek és innovációs közvetítők, gazdasági tevékenységeik tekintetében a rendes állami támogatási szabályok alkalmazandók. Ennek következtében ezek a K+F+I keretszabály alkalmazandó maximális támogatási intenzitásaira korlátozódnak. (70) A keretszabály 3.1.2. pontjának második bekezdése szerint, amennyiben a kutatási szervezet vagy nonprofit innovációs közvetítő bizonyítani tudja, hogy az állami finanszírozás egészét, amelyet bizonyos szolgáltatások nyújtására kapott, továbbította a végső kedvezményezettnek, továbbá ebből a közvetítőnek nem származik előnye, a közvetítő szervezet nem tekinthető az állami támogatás kedvezményezettjének. (71) A fenti 2.4.2. pontban említettek szerint ezek a feltételek teljesülnek, a Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedés csak azokban az esetekben képez állami támogatást az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében, amikor a támogatást kutatási szervezeteknek adják gazdasági tevékenység végzéséhez. 3.2.2. Vállalkozásoknak nyújtott közvetlen állami támogatás (72) A bejelentett támogatás korlátozott számú vállalkozás számára állami források segítségével lehetővé teszi a K+F+I költségek egy normális esetben általuk viselt része alóli mentesülést. Ebből kifolyólag az államtól kapott pénzügyi támogatás erősíti a vállalkozások helyzetét a Közösségben működő versenytársaikhoz képest, és emiatt potenciálisan torzító hatásokat gyakorol a versenyre. A kedvezményezett vállalkozások

termékei közösségen belüli kereskedelem tárgyát képezik vagy képezhetik, és emiatt a támogatás valószínűleg érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. (73) A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a bejelentett program az EK- Szerződés 87. cikke (1) bekezdése értelmében állami támogatást képez. 3.2.3. Közfinanszírozású kutatási szervezetek együttműködésében kutatást végző vállalkozásoknak nyújtott közvetett állami támogatás (74) A keretszabály 3.2.2. pontjának harmadik bekezdése szerint, amennyiben a projektek vállalkozások és közfinanszírozású kutatási szervezetek együttműködésében valósulnak meg, a Bizottság úgy véli, hogy a vállalkozások nem részesülnek a kutatási szervezeten keresztül közvetett állami támogatásban az együttműködés kedvező feltételei miatt, amennyiben a közfinanszírozású kutatási szervezet az általa a projektben végzett tevékenységből származó és a részt vevő vállalkozásokra átruházott szellemi tulajdonjogok piaci értékének megfelelő ellentételezést kap a részt vevő vállalkozásoktól. (75) A program megfelel ennek a feltételnek, mivel a kutatási szervezetek szellemi tulajdon használatáról szóló belső szabályzata biztosítja, hogy a résztvevő vállalkozásoktól ellentételezésből részesülnek, mely egyenértékű a szellemi tulajdonjogok piaci értékével, melyek a kutatási szervezet tevékenységeiből származnak és a részt vevő vállalkozásokra átruháztak. (76) A Bizottság emiatt megállapítja, hogy a programból közvetlenül részesülő vállalkozások nem kapnak pótlólagos közvetett állami támogatást az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében a közfinanszírozású kutatási szervezetekkel közös projektekben való részvételen keresztül. 3.3. Összeegyeztethetőségi kritériumok 3.3.1. K+F projektek (77) A K+F különböző szakaszaira előirányzott támogatási intenzitások a keretszabály 5.1.2. és 5.1.3. pontjai szerint ipari kutatás esetében 50 % és kísérleti fejlesztés esetében 25 %; az intenzitás középvállalkozások esetében 10 százalékponttal, kisvállalkozások esetében 20 százalékponttal növelhető. 80 % maximális támogatási intenzitásig további 15 százalékpont adható együttműködésen alapuló projektekre vagy olyan projektekre, amelyek keretében a kutatási szervezet jogában áll a kutatás eredményeit közzétenni. (78) A K+F projektek elszámolható költségei a keretszabály 5.1.4. pontja szerint a következők: személyzettel kapcsolatos költségek, eszközök és felszerelések költségei, épületek és földterület költségei, szerződéses kutatás költségei, kiegészítő általános költségek és más működési kiadások. (79) A Bizottság megállapítja, hogy a fenti 2.8.1. pontban említettek alapján a programban a K+F projektekre meghatározott rendelkezések megfelelnek a keretszabályban meghatározott feltételeknek; a Bizottság emiatt arra a következtetésre jut, hogy összhangban állnak a keretszabály rendelkezéseivel. 3.3.2. Műszaki megvalósíthatósági tanulmányok (80) A keretszabály 5.2. pontja tartalmazza a műszaki megvalósíthatósági tanulmányokra alkalmazandó támogatási intenzitásokat, mely KKV-k esetében az ipari kutatási

tevékenységeket előkészítő tanulmányokra 75 %, a kísérleti fejlesztési tevékenységeket előkészítő tanulmányokra 50 %, továbbá nagyvállalkozások esetében az ipari kutatási tevékenységeket előkészítő tanulmányokra 65 %, a kísérleti fejlesztési tevékenységeket előkészítő tanulmányokra 40 %. (81) A Bizottság megállapítja, hogy a fenti 2.8.2. pontban említettek alapján a programban a műszaki megvalósíthatósági tanulmányokra meghatározott rendelkezések megfelelnek a keretszabályban meghatározott feltételeknek; a Bizottság emiatt arra a következtetésre jut, hogy ezek összhangban állnak a keretszabály rendelkezéseivel. 3.3.3. A KKV-k iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatosan felmerülő költségei (82) A keretszabály 5.3. pontja szerint a KKV-knek a szabadalmak és egyéb iparjogvédelmi jogok megszerzésével és hatályosításával kapcsolatban felmerülő költségeihez nyújtott támogatás összeegyeztethető a közös piaccal a támogatásnak ugyanaddig a szintjéig, amely az érintett iparjogvédelmi jogokhoz elsőként vezető kutatási tevékenységek tekintetében K+F támogatásnak minősülne. (83) A keretszabály 5.3. pontjának a), b) és c) alpontja szerint elszámolható költségek a következők: a jog első joghatóság által történő megítélését megelőzően felmerülő valamennyi költség, fordítási és egyéb költségek, és a jog érvényességének védelmével kapcsolatos költségek. (84) A Bizottság megállapítja, hogy a fenti 2.8.3. pontban említettek alapján a programban a KKV-k iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatosan felmerülő költségeire meghatározott rendelkezések megfelelnek a keretszabályban meghatározott feltételeknek; a Bizottság emiatt arra a következtetésre jut, hogy a rendelkezések összhangban állnak a keretszabály rendelkezéseivel. 3.3.4. Fiatal innovatív vállalkozások (85) Magyarország teljes területe jogosult az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja vagy 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti eltérésre. (86) A keretszabály 5.4. pontja szerint a kedvezményezett olyan kisvállalkozás, amely a támogatás odaítélésekor kevesebb mint 6 éve működik és innovatív vállalkozás. Ez utóbbi úgy állapítható meg, hogy a tagállam az üzleti terv alapján nyílt eljárás keretében kiválasztott külső szakértő által elvégzett értékeléssel igazolhatja, hogy a kedvezményezett a közeljövőben olyan termékeket, szolgáltatásokat vagy eljárásokat fejleszt ki, amelyek technológiailag újak vagy jelentős mértékben jobbak, mint a Közösségen belül létező legfejlettebb tudás, vagy független könyvvizsgáló igazolja, hogy a kedvezményezett K+F költségei az összes működési költségeinek legalább 15 %-át teszik ki a támogatás odaítélését megelőző három év legalább egyikében, illetve pénzügyi múlttal nem rendelkező induló vállalkozás esetén a folyó költségvetési időszak ellenőrzése során. (87) A keretszabály 5.4. pontja szerint a támogatás nem haladhatja meg az 1,5 millió eurót az EK-Szerződés 87. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti eltérésre jogosult régiókban, és az 1,25 millió eurót az EK-Szerződés 87. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerinti eltérésre jogosult régiókban. (88) A keretszabály 5.4. pontja szerint a kedvezményezett csak egyszer részesülhet támogatásban az alatt az idő alatt, amíg fiatal innovatív vállalkozásnak minősül. E támogatás halmozható e keretszabály szerinti más támogatással, a 364/2004/EK

rendelet 5 vagy az ezt követő bármely más rendelet szerinti mentesség alá tartozó kutatási és fejlesztési támogatással és a kockázati tőkére vonatkozó iránymutatások szerint a Bizottság által jóváhagyott támogatással. (89) A keretszabály 5.4. pontja szerint a kedvezményezett csak 3 évvel a fiatal innovatív vállalkozásnak nyújtott támogatás odaítélését követően részesülhet K+F+I támogatástól és kockázatitőke-támogatástól különböző állami támogatásban. (90) A Bizottság megállapítja, hogy a fenti 2.8.4. pontban említettek alapján a programban a fiatal innovatív vállalkozásokra meghatározott rendelkezések megfelelnek a keretszabály 5.4. pontjában meghatározott feltételeknek; a Bizottság emiatt arra a következtetésre jut, hogy a rendelkezések összhangban állnak a keretszabály rendelkezéseivel. 3.3.5. Eljárási és szervezési innováció a szolgáltatások terén (91) A keretszabály 5.5. pontja szerint a maximális támogatási intenzitás nagyvállalkozások esetében 15 %, középvállalkozások esetében 25 % és kisvállalkozások esetében 35 %. Nagyvállalkozások csak abban az esetben részesülhetnek támogatásban, amennyiben a támogatott tevékenységben KKV-kal működnek együtt, mely esetben a KKV-knak az összes elszámolható költség legalább 30 %-át kell viselniük. A termékeken, gyártósorokon, gyártási folyamatokon, létező szolgáltatásokon és egyéb folyamatban lévő műveleteken eszközölt rendszeres vagy időszakos változtatások, jelentsenek akár fejlesztéseket, nem igényelhetnek állami támogatást. (92) A keretszabály 5.5. pontja szerint a következő feltételeknek kell teljesülniük: a) a szervezési innovációnak a szervezés megváltoztatásában mindig az információ és kommunikáció technológiák alkalmazásához vagy kiaknázásához kell kapcsolódnia. b) az innovációt projekt formájában kell kialakítani, azonosítható és képzett projektmenedzserrel, valamint meghatározott projektköltségekkel; c) a támogatott projekt eredményeként olyan szabványt, üzleti modellt, módszertant vagy koncepciót kell kidolgozni, amelyet szisztematikusan lehet máshol is alkalmazni, és amelyet lehetőség szerint tanúsítani és szabadalmaztatni lehet; d) az eljárási vagy szervezési innovációnak újításnak kell lennie, vagy jelentős javulást kell jelentenie az adott iparágban a Közösségen belül fellelhető legfejlettebb tudáshoz képest. Az újítást a tagállamoknak például az innováció pontos leírásával kell bemutatniuk, azt az ugyanabban az ágazatban működő vállalkozások által használt legfejlettebb eljárási és szervezési technikákkal összehasonlítva; e) az eljárási vagy szervezési innovációs projektnek beazonosítható kockázati szintet kell hordoznia. Ezt a kockázatot a tagállam például a következők tekintetében mutathatja be: a projekt költségei a vállalat forgalmához viszonyítva, az új eljárás kifejlesztéséhez szükséges idő, az eljárási innováció várt nyeresége a projekt költségeihez viszonyítva, a kudarc valószínűsége. (93) A keretszabály 5.5. pontja szerint az elszámolható költségek megegyeznek a K+F projekteknek nyújtott támogatás esetében elszámolható költségekkel. A szervezési innováció esetén azonban az eszközök és felszerelések költsége csak az információ és kommunikáció technológia eszköz és felszerelési költségeit foglalhatja magában. (94) A Bizottság megállapítja, hogy a fenti 2.8.5. pontban említettek alapján a programban a szolgáltatások terén megvalósuló eljárási és szervezési innovációra meghatározott rendelkezések megfelelnek a keretszabályban meghatározott feltételeknek; a Bizottság 5 HL L 63., 2004.2.28., 22-29. o.

emiatt arra a következtetésre jut, hogy ezek összhangban állnak a keretszabály rendelkezéseivel. 3.3.6. Innovációs tanácsadó szolgáltatások és innovációs támogató szolgáltatások (95) A keretszabály 5.6. pontja szerint a kedvezményezettnek KKV-nak kell lennie, a kedvezményezettként nyújtott támogatás összege nem haladhatja meg a 200 000 eurónak megfelelő forintösszeget bármely hároméves időszakban, a szolgáltatónak rendelkeznie kell nemzeti vagy európai tanúsítvánnyal (amennyiben a szolgáltató nem rendelkezik nemzeti vagy európai tanúsítvánnyal, a támogatás mértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségek 75 %-át), a kedvezményezettnek az állami támogatást a szolgáltatások piaci áron történő megvásárlására kell fordítania (vagy, amennyiben a szolgáltató nonprofit gazdasági szereplő, olyan áron, amely tartalmazza az összes költségét és ésszerű haszonrést). (96) A keretszabály 5.6. pontja szerint az elszámolható költségek a következők: i. az innovációs tanácsadó szolgáltatások tekintetében a következő költségek: vezetési tanácsadás; technológiai segítségnyújtás; technológiaátadási szolgáltatások; képzés; szellemi tulajdonjogok megszerzésével, védelmével és kereskedelmével, valamint licencia-megállapodásokkal kapcsolatban nyújtott tanácsadás; Szabványhasználattal kapcsolatos tanácsadás, és ii. innovációs támogató szolgáltatások tekintetében a következő költségek: iroda bérleti díja; adatbankok; műszaki könyvtárak; piackutatás; laboratóriumhasználat; a minőséget tanúsító címkék használata, minőségellenőrzés -és tanúsítás. (97) A Bizottság megállapítja, hogy a fenti 2.8.6. pontban említettek alapján a programban az innovációs tanácsadó szolgáltatásokra és innovációs támogató szolgáltatásokra meghatározott rendelkezések megfelelnek a keretszabályban meghatározott feltételeknek; a Bizottság emiatt arra a következtetésre jut, hogy ezek összhangban állnak a keretszabály rendelkezéseivel. 3.3.7. Magasan képzett munkaerő kölcsönzése (98) A keretszabály 5.7. pontja szerint a kölcsönzött munkaerő nem helyettesíthet más alkalmazottakat, hanem a kedvezményezett vállalkozáson belül újonnan létrehozott pozícióban kell alkalmazni, és a kölcsönzött munkaerőt küldő kutatási szervezetnek vagy nagyvállalkozásnak legalább két évig kell az érintett munkavállalót alkalmaznia. A kölcsönzött munkaerőnek a támogatásban részesülő KKV-n belül a K+F+I területén kell dolgoznia. (99) A keretszabály 5.7. pontja szerint az elszámolható költségek közé tartozik minden, a magasan képzett munkaerő kölcsönzésével és foglalkoztatásával járó költség, beleértve a közvetítő ügynökség igénybevételének költségeit, valamint a kölcsönzött munkaerő mobilitási juttatásaként jelentkező költségeket is. A maximális támogatási intenzitás az elszámolható költségek 50 %-a, amely legfeljebb 3 éves időszakra adható vállalkozásonként és kölcsönzött munkavállalónként. (100) A keretszabály 5.7. pontja nem teszi lehetővé a tanácsadás költségeinek elszámolását (a szakértő által nyújtott szolgáltatás kifizetését, anélkül hogy a szakértőt a vállalkozásban alkalmaznák), ezekre a költségekre a KKV-k támogatásának szabályai vonatkoznak.

(101) A Bizottság megállapítja, hogy a fenti 2.8.7. pontban említettek alapján a programban a magasan képzett munkaerő kölcsönzésére meghatározott rendelkezések megfelelnek a keretszabályban meghatározott feltételeknek; a Bizottság emiatt arra a következtetésre jut, hogy ezek összhangban állnak a keretszabály rendelkezéseivel. 3.3.8. Innovációs klaszterek (102) A keretszabály 5.8. pontja szerint az innovációs klasztereknek nyújtott támogatás összeegyeztethető a közös piaccal a következő esetekben: 1. Beruházási támogatás esetében innovációs klaszterek létrehozásához, bővítéséhez és élénkítéséhez kizárólag az innovációs klasztert működtető jogalanynak nyújtható támogatás. Ez a jogalany felel a klaszter létesítményeinek, eszközeinek és tevékenységeinek kezeléséért azok használata és az azokhoz való hozzáférés tekintetében. A klaszter létesítményeihez, eszközeihez és tevékenységeihez való hozzáférés nem korlátozható, továbbá ezek használatáért és a klaszter tevékenységeiben való részvételért kiszabott díjaknak tükrözniük kell a költségeket. Ilyen támogatásban a következő létesítmények részesülhetnek: képzési létesítmények és kutatási központok; nyílt hozzáférésű kutatási infrastruktúrák: laboratórium, tesztelési létesítmény; szélessávú hálózati infrastruktúrák. A támogatási intenzitás 15 %; bár a maximális intenzitás 30 % azokban a régiókban, ahol az egy főre jutó GDP az EU-25 átlagának 75 %-ánál kevesebb, 40 % azokban a régiókban, ahol az egy főre jutó GDP az EU-25 átlagának 60 %-ánál kevesebb, 50 % azokban a régiókban, ahol az egy főre jutó GDP az EU-25 átlagának 45 %-ánál kevesebb. Ezek a támogatási intenzitások középvállalkozások esetében 10 százalékponttal, kisvállalkozások esetében 20 százalékponttal növelhetők. Az elszámolható költségek a földterületbe, épületekbe, gépekbe és felszerelésekbe történő beruházásokkal kapcsolatos költségek. 2. A klaszterek élénkítésének működési támogatása esetében a támogatást az innovációs klasztert működtető jogalanynak nyújtják, az ilyen támogatásnak ideiglenesnek kell lennie, és általános szabály, hogy idővel meg kell szüntetni, hogy ösztönözzön arra, hogy az árak ésszerű időn belül mielőbb tükrözzék a költségeket. Az időtartam öt évre korlátozott, és a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 %-át. Elszámolható költségek a munkaerő- és igazgatási költségek, amelyek következő tevékenységekhez kapcsolódnak: i. a klaszterek marketingje, melynek célja, hogy a klaszterben új vállalkozások is vegyenek részt, ii. a klaszter nyílt hozzáférésű létesítményeinek működtetése, iii. oktatási programok, workshopok és konferenciák szervezése azzal a céllal, hogy a klaszter tagjai megosszák egymással ismereteiket és hálózatot építsenek. 3. Beruházási támogatás vagy klaszter élénkítéséhez nyújtott támogatás bejelentésekor a tagállamnak elemzést kell benyújtania az innovációs klaszter technológiai szakosodásáról, a létező regionális lehetőségekről, a létező

kutatási kapacitásról, a Közösségben hasonló célú klaszterek jelenlétéről, valamint a klaszter tevékenységeinek potenciális piaci volumenéről. (103) A Bizottság megállapítja, hogy a fenti 2.8.8. pontban és a 2.11. pontban említettek alapján a programban az innovációs klaszterekre meghatározott rendelkezések és az elemzésekre irányuló kötelezettségvállalások megfelelnek a keretszabályban meghatározott feltételeknek. Továbbá, a támogatási intenzitások összhangban állnak a Magyarország nemzeti regionális állami támogatási térképéről szóló bizottsági határozatban 6 foglaltakkal. A Bizottság ezért arra a következtetésre jut, hogy ezek a feltételek összhangban állnak a keretszabály rendelkezéseivel. 3.4. Ösztönző hatás (104) Az ösztönző hatás tekintetében, összhangban a K+F+I keretszabály 6. pontjával, a Bizottság úgy véli, hogy az ösztönző hatás automatikusan teljesül az olyan projekttámogatások és megvalósíthatósági tanulmányok esetében, amikor a támogatás kedvezményezettje KKV, és amikor a támogatás összege KKV-nként egy projekt esetében 7,5 millió euro alatti, valamint KKV-k iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatban felmerülő költségeihez nyújtott támogatás, fiatal innovatív vállalkozásoknak nyújtott támogatás, innovációs tanácsadó szolgáltatásokhoz és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás valamint magasan képzett munkaerő kölcsönzéséhez nyújtott támogatás esetében. (105) Projekttámogatás és megvalósíthatósági tanulmányok esetében, ahol a kedvezményezett nagyvállalkozás és a támogatás összege KKV-projektenként meghaladja a 7,5 millió eurót, valamint szolgáltatások területén megvalósuló eljárási és szervezési innováció és innovációs klaszterek esetében a magyar hatóságok vállalták, hogy az engedélyezett támogatási program keretében csak azt követően nyújtanak egyedi támogatást, hogy meggyőződtek az ösztönző hatás meglétéről, és a támogatási program végrehajtásáról éves jelentéseket küldenek. Az éves jelentésekben Magyarországnak be kell mutatnia, hogy a mennyiségi és minőségi mutatók alkalmazásával hogyan értékelte a támogatás ösztönző hatását a támogatás nyújtását megelőzően. (106) A Bizottság megállapítja, hogy a fenti 2.9. pontban említettek alapján, a programban meghatározott rendelkezések az ösztönző hatás tekintetében megfelelnek a keretszabályban meghatározott feltételeknek; ezért az ösztönző hatáshoz kapcsolódó feltételek teljesülnek, és az intézkedés megfelel a K+F+I keretszabály 6. pontjának. 3.5. Támogatáshalmozódás (107) A K+F+I keretszabály 8. szakasza szerint, amennyiben a K+F+I területén támogatásra jogosult kiadás egészében vagy részben más célú támogatásra is jogosult, a közös részre az alkalmazandó szabályok szerint kedvezőbb felső határ vonatkozik. Ezen kívül a K+F+I-hez nyújtott támogatás nem halmozható csekély összegű (de minimis) támogatással ugyanazon elszámolható kiadások tekintetében a keretszabályban megállapított maximális támogatási intenzitás megkerülése érdekében. (108) A program keretében nyújtott állami támogatás halmozására vonatkozó, a fenti 2.10. pontban ismertetett szabályok megfelelnek a K+F+I keretszabály 8. szakaszának. 6 HL C 256., 2006.10.24., 7. o.

3.6. Részletes értékelés alá eső projektek (109) A magyar hatóságok vállalták, hogy bejelentik az összes olyan projektet, amelyek esetében a támogatás összege meghaladja a keretszabály 7.1. pontjában meghatározott összegeket, a magyar hatóságok emellett gondoskodnak a teljes együttműködésről és a megfelelő információk kellő időben történő szolgáltatásáról. 3.7. Éves jelentéstétel, a program teljes szövegéhez való hozzáférés, tájékoztatók (110) A magyar hatóságok vállalták, hogy a fenti 2.11. pont szerint teljesítik a jelentéstételre és a nyomonkövetésre meghatározott követelményeket. A Bizottság ezért úgy véli, hogy teljesülnek a jelentéstételre és a nyomonkövetésre meghatározott feltételek. 4. KÖVETKEZTETÉS (111) Ebből következően a Bizottság úgy véli, hogy a támogatási intézkedés összeegyeztethető az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjával. (112) A Bizottság továbbá emlékezteti a magyar hatóságokat, hogy amennyiben módosítani kívánják ezt a támogatási programot, azt minden esetben be kell jelenteni a Bizottságnak. A magyar hatóságok jelezték, hogy a bejelentés nem tartalmaz olyan bizalmas információkat, amelyek nem bocsáthatók harmadik felek rendelkezésére. Ebből következően a magyar hatóságok beleegyeznek a harmadik feleknek való közzétételbe és a levél hiteles nyelvű teljes szövegének közzétételébe a következő internetes oldalon: http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/index.htm. Kérem, Miniszter Asszony, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését a Bizottság részéről Neelie KROES a Bizottság tagja