5. A PESTSZENTLÔRINCI ÁRPÁD-HÁZI SZENT MARGIT PLÉBÁNIA A trianoni béke után az elcsatolt területeken a magyar tisztviselôk jelentôs részét elbocsátották, és köztük sokan kerestek Magyarországon menedéket. Nagyobb csoportjuk érkezett Pestszentlôrincre is. Részükre a Lipták-gyár Lôszer telepén ideiglenes lakásokat alakítottak ki, ahol sok menekült talált otthonra. Az évtized közepére azonban egy részük már megtalálta számítását Magyarországon, és jobb lakhatási körülményeket kívánt teremteni magának. 1925-ben e tisztviselôk alakították meg a Pestlôrinci Kertotthon Házépítô, Termelô, Fogyasztási és Értékesítô Szövetkezetet, amely a település központjától délkeletre a mai Flór Ferenc utca, Királyhágó utca, Üllôi út, Kôrös utca közti területen kívánt építkezni. Az új, családi házas rész 1932-re települt be teljesen. 1930 Szent Imre-emlékév volt, és valószínûleg ezért nevezték el Szent Imre Kertvárosnak. Központja a Hargita téren alakult ki, ahová az Országos Földigénylô Bizottságtól kapott területre katolikus, református templomot, plébániát és paróchiát terveztek. Közepén felállították Fadrusz János szobrászmûvész feszületének másolatát, amely a tervek szerint a katolikus templom mögé került volna. 1 A kertvárosi tisztviselôtelep létrehozásában nagy szerepet játszott Haraszti Sándor tanár, aki az egyházi életet is igyekezett elômozdítani. A második világháború utolsó hónapjaiban Pestszentlôrinc egyéb részeivel együtt a Kertvárost is kiürítették. Nemcsak a bombázások tettek kárt, hanem az átvonuló csapatok is: a németek és oroszok mindent elvittek, ami mozgatható volt. A visszatérô lakosság 1945 tavaszán az újjáépítéshez kezdett hozzá. A háború elôtt a katolikus hívek a Váci Egyházmegye joghatósága alatt álló pestszentlôrinci fôplébánia templomába vagy a szemeretelepi szalézi templomba jártak. Már ekkor felvették a kapcsolatot a ferencesekkel, akiknek ideköltöztetését Haraszti Sándor is támogatta. P. Hársligeti-Vinkovics Viktor, a Szûz Máriáról elnevezett ferences tartományfônök tárgyalásokat folytatott a kertváros-szövetkezet vezetôvel a lelkigondozás megszervezésérôl, és P. Horváth Péter lelkigyakorlatot is tartott az itteni cserkészházban. A háború azonban meghiúsította a terveket. 1945 áprilisától a pestszentlôrinci telepekre továbbra is a mariánus ferences rend tagjai jártak misézni. Haraszti Sándor ezen felbátorodva megkereste a váci püspököt azzal a kéréssel, hogy a ferences atyák hozzájuk, a Kertvárosba költözzenek. 2 Kérése meghallgatásra talált, a ferences tartományfônök P. Moravicz Ferencet, P. Csohány Cirillt, Fr. Mérô Ruppertet jelölte ki az itteni hívek lelkigondozására. 3 Kezdetben vasár- és ünnepnaponként jártak ki az atyák, majd a kertváros-szövetkezet bérbe vette a Fogaras utca 16. számú házat szükségkápolna és lakás céljaira. Ennek tulajdonosa Vereczkey Béla pestszentlôrinci plébános és lánytestvére volt. 4 1 Fadrusz János híres feszületét bécsi tanulmányai után vizsgamunkaként készítette 1892-ben. Errôl több másolat készült magyarországi és külföldi városokba. 2 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Kertváros 1922/1945. 3 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Kertváros 917/1946. 4 VARGA 1997. 367. o.
1100 PESTSZENTLÔRINC-SOROKSÁRI ESPERESKERÜLET 1. kép. Pestszentlôrinci Árpád-házi Szent Margit-templom (H. M. Sz.) Az elsô szentmisére a ház alagsorában 1945. május 6-án került sor, amelyen összesen hat hívô vett részt. A ferencesek azonban töretlenül folytatták munkájukat. Elsônek Fr. Mérô Ruppert költözött ki a budapesti ferences rendházból, akit követtek a többiek is. Érsekújvárból jött Magyarországra P. Móró Szolánói Ferenc atya, aki a Kertvárosban állandó lelkipásztori megbízást kapott. A rendtagok élelemmel való ellátásáról a lakosság közvetlenül gondoskodott. 1946-ban Kápolna Egyesület alakult 300 taggal, amely eredményesen tevékenykedett a Fogaras utcai házban a kápolna kialakításánál. A magasföldszinten három szobát nyitottak össze misézôhelynek, 1947-ben 101 kg-os harangot vásároltak, amelyet haranglábra szereltek fel. 5 Az Árpád-házi Szent Margit tiszteletére berendezett kápolnában oltárt állítottak fel és a házat tatarozták. 1946. május 4-én és szeptember 15-én megünnepelték a Szent Keresztet, augusztus 2-án a ferences porcinculai búcsút. Vereczkey Béla pestszentlôrinci plébános 1947. évi jelentésében minden területen a hitélet megélénkülésérôl számolt be. 6 A ferences regula szerint a rendtagoknak négyévenként helyet kellett cserélniük. 1948 nyarán a ferences káptalan úgy rendelkezett, hogy P. Móró Ferenc hagyja el a Kertvárost, és helyét P. Kiss Elemér foglalja el. A lakosság tiltakozott a csere ellen, küldöttség ment a tartományfônökhöz, de nem értek el eredményt. Az új házfônöknek kinevezett P. Kiss Elemért az energikus P. Szokolai Bernardin segítette. Az új lelkipásztor, a házfônök és társa nem okozott csalódást. 1948 novemberében kilencnapos lelkigyakorlattal ünnepelték meg az Erzsébet-napot, 1949 nagyböjtjében szintén lelkigyakorlat volt. A hívek egyre nagyobb számban látogatták a kápolnát, így az kicsinek bizonyult, különösen a nyári hónapokban, amikor a hôség fokozta a zsúfoltsággal kapcsolatos problémákat. Kiss Elemér kerti szentély építését határozta el a nyári hónapokra, amihez megszerezte az egyházi jóváhagyást. Az anyagiak elôteremtése érdekében a tanuló ifjúsággal mesejátékot akart a szemeretelepi szalézi kultúrházban elôadatni. Az elôadást azonban betiltották, ami már elôszele volt a késôbbi meghurcoltatásoknak. 1950. június 13-án Vereczkey Béla pestszentlôrinci plébános azzal a kéréssel fordult a váci püspökhöz, nyilvánítsa kihelyezett káplánsággá a kertvárosi közösséget, mert innen nem fogják elhurcolni a papokat, mint a rendházakból tennék. Azzal érvelt, hogy a ferencesek öt éve vannak a Kertvárosban, és továbbra is el tudják látni a növekvô számú lakosságot. 7 Az intézkedés azonban elkésett. 1950. július 13-án éjjel Kiss Elemért, akkori segítôjét, P. Kovács Antal Kalliszt atyát és a többi ferencest teherautókon keletmagyarországi tartózkodási helyre szállították, ami a rend itteni feloszlatását jelentette. A püspök idôközben döntött, a Kertvárosban helyi káplánság lett, amelynek élére Kiss Elemér lelkészként visszakerült. Segítséget nem hozott magával, mert P. Kovács Antal 5 www.szentmargit.hu Történetünk. 6 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Fôplébánia 569/1947. 7 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Kertváros 2892/1950.
5. A PESTSZENTLÔRINCI ÁRPÁD-HÁZI SZENT MARGIT PLÉBÁNIA 1101 Kallisztot Orgoványba helyezték. A szûk kápolnában ekkor már vasár- és ünnepnaponként négy szentmisét kellett tartani, hogy a hívôk valamelyiken részt vehessenek. Ezért kisegítôként szerzetes papok jöttek a Kertvárosba: P. Kiss Csongor ferences, Vízvári László piarista tanár, majd P. Máté Károly Teodoz. 8 1956-ban Kiss Elemér lelkész és a hívek kérték a püspököt, nyilvánítsa a Kertvárost önálló lelkészséggé. Indokuk az volt, hogy lelkészük évek óta helyben lakik, és a hívektôl szedett, eddig a plébániára küldött egyházadót az itteni vallásos élet fejlesztésére tudnák fordítani. 9 A pestszentlôrinci fôplébániát ekkor adminisztrátor vezette, aki nem tiltakozott a kérés ellen, és támogatta azt a váci káptalan is. 1950. április 21-én a püspök megadta a jogot az önálló lelkészség mûködésére. Megállapították határait, elrendelték az anyakönyvezést, a pénzügyi nyilvántartások vezetését és az egyházközség mielôbbi létrehozását. 10 1958-ban a már nyugdíjas Vereczkey Béla pestszentlôrinci plébános és lánytestvére jutányos áron eladta a kápolnát is magában foglaló ingatlant az egyházközségnek. 11 A tulajdonviszonyok rendezését az épületek romló állaga, és az így elvégzésre váró munkák is indokolták. 1958-ban a kápolna homlokzatáról vált el a vakolat, azt kellett megjavítani. 1959-ben melegvíz-fûtést vezettek be a kápolnába, 1960-ban etázsfûtést a lelkészlakba. 12 Az 1947-ben felállított, Szent Imre tiszteletére szentelt harang faállványa meggyengült, ezért egy ideig a harangozást is szüneteltetni kellett. 1963-ban ezért kicserélték a haranglábat: betonalapba vasvázat építettek, és erre függesztették fel a most már elektromos vezérléssel mûködô harangot. 1963-ban a pestvidéki alsó kerületi esperes kérésére Kiss Elemér elkészíttette a kápolna leltárát. A fôoltár mellett a szentélyben Jézus Szíve- és Szent József-szobor volt, a külsô részen gyóntatószék, és itt még négy kisebb szobrot helyeztek el. 13 Ebben az évben már hétköznap is két szentmisét kellett mondani, amit a temetések nagy száma és a hozzájuk kapcsolódó gyászmisék indokoltak. 14 2. kép. Pestszentlôrinci Árpád-házi Szent Margit-templom szentélye (H. M. Sz.) 18 www.szentmargit.hu Történetünk. 19 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Kertváros 3470/1956. 10 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Kertváros 692/1957. 11 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Kertváros 1082/1958., VARGA 1997. 367. o. 12 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Kertváros 880, 881/1958, 1087, 2915/1959, 2370/1960. 13 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Kertváros 511/1963. 14 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Kertváros 200/1963.
1102 PESTSZENTLÔRINC-SOROKSÁRI ESPERESKERÜLET 1964-ben Kiss Elemér akkori segítôje, Máté Károly Teodoz új beosztást kapott, és így Kiss Elemér lelkész egyedül maradt. Kérte a püspöktôl, hogy esztergomi ferences teológiai tanárok járjanak át a Kertvárosba segítségére. A kerületi esperes nem örült a megoldásnak, de a püspök ideiglenesen megengedte, hogy Pocsai Vendel és Gordon Simon részt vegyenek a kertvárosi hívek lelkigondozásában. 15 Megoldást jelentett, hogy 1965-ben Kovács Antal Kalliszt atya az Állami Egyházügyi Hivatal engedélyével visszakerült a Kertvárosba lelkészként oly módon, hogy az ekkor már súlyos beteg Kiss Elemér is maradhatott kisegítôként. Kovács Antal irányításával Orgoványban új templom épült. Tapasztalatait itt is hasznosítani tudta, mert a kápolna bôvítésével vagy új templom építésével kapcsolatos igények már 1964-tôl jelentkeztek. 1964-ben Tantos Ferenc jelentkezett javaslatával, amely szerint a nagyobb befogadóképesség érdekében a kápolnát a mellette lévô elôtérrel öszszenyitotta volna. Új homlokzatot tervezett, rajta egy sor színes üvegablakkal. Ezt a túl drága javaslatot a kerületi esperes és a püspök sem fogadta el, 16 de a kérdés nem került le a napirendrôl. 1967-ben újabb javaslatok készültek, de a tényleges munka csak 1971-ben indult meg. Az új liturgikus elôírásoknak megfelelôen megújult a kápolna belsô berendezése. Ehhez a terveket Nemcsics Antal készítette, a kivitelezés pedig Knizner Béla és István asztalosok munkája volt. Az új kápolnát, amelyben szembemisézô oltárt lehetett elhelyezni, 1971. október 31-én áldotta meg Liptay György váci vikárius adjutor, pestszentlôrinci plébános. 1974 nyarán elkészültek a kápolna új padjai, 1975. július 20-ára pedig Nemcsics Antal két kerámia oltárképe. 17 A kápolna további bôvítését azonban már csak az épület átépítésével lehetett megoldani. 1977-ben errôl új terv készült Dobos Pál és Kemény Zoltán építészmérnökök munkájaként. Az átalakítás során új tetôszerkezet készült, a hátsó részt jelentôsen kibôvítették, új feljáratot építettek, az alagsorban pedig hittantermet alakítottak ki. Az építkezés 1979-re fejezôdött be. Ekkor készült el a kápolna új orgonája, Házmann István és fia többéves munkájaként, Knizner Béla asztalos közremûködésével. 1984-ben a kápolna kertjében Lourdes-i barlangot állítottak fel. 18 Az 1989. évi rendszerváltás után Kovács Antal Kalliszt atya újra ferences ruhát hordott, jelezve a szerzetesrendek visszaállítását. Az egyházközségben kezdetben nagy volt a lelkesedés, egyre többen sürgették új templom felépítést. Késôbb azonban ez alábbhagyott, mivel nem volt pénz a tervek megvalósításához. 1993-ban a lelkészség a Váci Egyházmegyébôl átkerült az Esztergom-Budapesti Fôegyházmegyéhez. A mai plébánia határai: Fiumei út Flór Ferenc u. (mindkét oldala) Királyhágó út Üllôi út. 19 1994-ben Kalliszt atya kérte a rend vezetôségét, helyezzék át Sümegre. Elôrehaladott életkora miatt a ferencesek teljesítették kérését, és egyúttal a plébánia feladását határozták el. Még a teljes felszámolás is szóba került. A fôegyházmegye vezetôsége azonban megoldotta a kérdést, és Benke Istvánt nevezte ki lelkésznek. Ô is az új templom építésének elkötelezett híve volt, de az anyagi eszközök neki sem álltak rendelkezésére. 7 millió forintot kaptak egy hagyatékból, azonban ez még az építkezés elkezdéséhez is 15 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Kertváros 2719/1964. 16 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Kertváros 397/1964. 17 www.szentmargit.hu Történetünk. 18 Schem. 2007. 451. o. 19 Schem. 2007. 452. o.
5. A PESTSZENTLÔRINCI ÁRPÁD-HÁZI SZENT MARGIT PLÉBÁNIA 1103 kevés volt. Nem lehetett bízni a lakosság teherbíró képességében és a fôegyházmegye segítségében sem. 1995-ben a képviselô-testület alelnöke javasolta, hogy elôször az altemplom és benne urnatemetô készüljön el, és az urnafülkék megváltási ára meg fogja teremteni a templomépítés anyagi alapját. A javaslatot elfogadták, és az urnahelyek vásárlásának lehetôségét meg is hirdette az egyházközség. 1995. június 5-én megkezdték a földkiemelési és alapozási munkát, június 13-án pedig már ünnepélyes alapkôletételre került sor. Elsô 3. kép. Pestszentlôrinci Árpád-házi Szent Margit-templom tabernákuluma és keresztelômedencéje (H. M. Sz.) ütemben 552 urnahelyet adtak el, aminek árából az altemplom, az urnatemetô és azok esôvédô burkolata készült el. Mindenszentek ünnepén az altemplomban már sor került az elsô szentmisére. 1996. december 1-jén Paskai László bíboros a lelkészséget plébániai rangra emelte, majd a névadó Árpád-házi Szent Margit ünnepén, 1997. január 18-án megáldotta a kész altemplomot. A költségek 23 millió forintot emésztettek fel, amihez a fôegyházmegye végül 13 millió forinttal járult hozzá. Az altemplomban ezután fedett, 4 m mély kút formájában osszárium is készült, ami a hamvak közös gyûjtôhelyre való szórását teszi lehetôvé. Szentmisék egész évben naponta voltak. Mivel a helyiség télen túl hideg volt, temperálást kellett biztosítani, nyáron viszont kellemes hûvös volt, így az altemplom katakombaként betöltötte a szükségkápolna szerepét. 20 Ideiglenes szünet után 1998 nyarán kezdôdött meg a felsô templom építése. A kiviteli terveket Almásy Sándor és Csegzy Lóránt építészmérnök, valamint Sólyom Rózsa statikus készítette. Elôször az ideiglenes esôvédô burkolatot bontották le, majd az oldalfalakat húzták fel. Az építés kivitelezôje az Érdi Építô Rt. volt, Lázár József vezetésével, a fa tetô- és födémszerkezetet a Gyomaendrôdi Faipari Kft. állította fel Balogh Károly irányításával. Az építés teljes menetét Fülöp Jenô építészmérnök mûszaki ellenôrként kísérte figyelemmel. A munka igen gyorsan haladt, 1999 második felében már a fûtési, épületgépészeti kivitelezés, villanyszerelés, hangosítási, biztonságtechnikai kábelezés folyt, amit Bíró János villamosmérnök tervezett és irányított. 1999. december 23-án volt az elsô szentmise, és ekkor került sor a felsô templom megáldására. Ekkor még a régi berendezések voltak a templomban, de a következô év elsô felében azokat is kicserélték. Dragonics András építészmérnök, belsô építész tervei alapján elkészültek a templom új berendezési tárgyai: az oltár, ambo, tabernákulum, keresztelôkút, padok. A teljesen elkészült és berendezett templomot 2000. július 8-án Paskai László bíboros és Kada Lajos c. érsek szentelte fel. 2001-ben a régi kápolnát közösségi célokra alakították át. 2003 2004-ben a XVIII. kerületi Önkormányzattal összefogva felújították a Hargita téri Fadrusz-féle feszületet, és azt Paskai László bíboros újra megáldotta. 21 20 www.szentmargit.hu Temetkezés. 21 Schem. 2007. 452. o.
1104 PESTSZENTLÔRINC-SOROKSÁRI ESPERESKERÜLET 4. kép. Szent Margit ereklyetartója (H. M. Sz.) Az egyházközségben Ferences Világi Rendi Közösség mûködik, amely a második világháború után alakult. Az elsô csoport 1947-ben tett örök fogadalmat, és a nehéz idôkben, az 1950-es években is kiemelkedô erôvel támogatta a kápolna mûködését. Sok segítséget kaptak a tagok a Budapesti Ferences Rendtartomány ide kijáró papjaitól. 1965-ben, amikor Kovács Antal Kalliszt atya visszakerült a Kertvárosba, megélénkült tevékenységük. Bár távozása után létszámuk megfogyatkozott, de a helyi szervezet, és az azóta alakult Baráti Kör tagjai tartják egymással és a rend tagjaival a kapcsolatot, és havi rendszerességgel találkoznak a plébánia közösségi termében. 22 A plébániai közösségek közül az énekkar 60 éves múltra tekint vissza. Az 1940-es évek végén, a ferencesek segítségével alakult, majd másfél évtizedes mûködés után a karvezetô munkáját politikai okokból teljesen lehetetlenné tették. 1965-ben Reményi Károly került a Kertvárosba, aki fellendítette a kórus életét. Szép sikereket értek el zenekarral és szóló énekesekkel társulva, de magukban is. A rendszeres próbák alatt ugyanakkor igazi baráti közösség alakult ki. 23 Archontológia 1957 1965 Kiss Elemér OFM 1965 1994 Kovács Antal Kalliszt OFM 1994 Benke István DÓKA KLÁRA 22 www.szentmargit.hu Ferences Világi Rend. 23 www.szentmargit.hu Kórusunk.