2010.
TARTALOMJEGYZÉK 0. Bevezetés...2 1. Vezetői összefoglaló...4 2. Intergrált Városfejlesztési Stratégia... 12 2.1. Az IVS szemléletmódja... 12 2.2. Az IVS tartalmi elemei...13 2.2.1. A város szerepe a településhálózatban... 13 2.2.1.1. A város vonzáskörzetének bemutatása... 15 2.2.2. Város szintű helyzetértékelés... 13 2.2.2.1. Városszerkezet... 19 2.2.2.2. Gazdaság...22 2.2.2.3. Társadalom... 31 2.2.2.4. Települési környezeti infrastruktúra...39 2.2.2.5. Közszolgáltatások...48 2.2.2.6. Korábbi időszak fejlesztései...67 2.2.2.7. Összegzés...76 2.2.3. Városrészek elemzése... 77 2.2.4. Szegregált, vagy szegregációval veszélyeztetett területek helyzetértékelése...85 3. Stratégia... 90 3.1. A város jövőképe... 90 3.2. Fejlesztési célok a városra és városrészekre...93 3.3. Akcióterületek kijelölése...99 3.4. A stratégia külső és belső összefüggései...106 3.4.1. A stratégia külső összefüggései...106 3.4.2. A stratégia belső összefüggései...108 3.5. A stratégia megvalósításának kockázatai... 110 4. A megvalósítási eszközei...113 4.1. A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek...113 4.1.1. Városmarketing célú tevékenységek...113 4.1.2. Helyi adókedvezmények biztosítása...114 4.1.3. Műszaki támogatás...114 4.1.4. Homlokzatfelújítási alap létrehozása...114 4.2. Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások...114 4.3. Településközi koordináció mechanizmusai...116 4.4. Ingatlangazdálkodási koncepció...117 4.5. Partnerség... 124 5. Városfejlesztő társaság... 126 6. Antiszegregációs terv... 128 6.1. Bevezetés... 128 6.2. Helyzetelemzés... 129 6.2.1. Antiszegregációs területek beazonosítása... 129 6.3. Anti-szegregációs szempontból tervezett beavatkozások időbeni ütemezése... 156 6.3.1. Rövid távú célkitűzések... 156 6.3.2. Megvalósítás...160 6.3.3. Monitoring és nyilvánosság... 162 7. Fenntartható fejlődés programja... 166 Mellékletek...171 1
0. BEVEZETÉS Az Észak-Alföldi Regionális Operatív Program keretében a funkcióbővítő város-rehabilitációs akciók célja akcióterületek által érintett településrészek fizikai megújítása és a társadalmi kohézió együttes erősítése, új, települési és kistérségi szintű, gazdasági, közösségi, közigazgatási és szociális funkciók megjelenése, a meglévő funkciók megerősítése, ezáltal a leromlott vagy leszakadó városrészek bekapcsolása a város fejlődésébe. A városrehabilitációs akciót integrált városfejlesztési stratégiára alapozva kell megvalósítani, emellett a program által érintett központokra akcióterületi terveket is ki kell dolgozni. Az IVS a helyzetértékelésre alapozó fejlesztési célok és irányok meghatározásán túl megvalósítandó elemeket is magában foglal, ilyenek például a forráskoordináció segítségével, lehetséges pályázati és egyéb támogatási források felhasználásával végrehajtandó projektek és programok, amelyek nemcsak a város szándékain múlnak, hanem az adott piaci környezeten és a város számára elérhetı támogatási lehetőségeken is. Ezért is szükséges az integrált városfejlesztési stratégia évenkénti felülvizsgálata, az abban foglaltak aktualizálása, a megvalósított akcióterületi fejlesztésekre építve újabb priorizált fejlesztési területek kijelölése. Az IVS-ben a város jellegéből, méretéből és lakosságszámából adódóan városi léptékű célok és fejlesztések kerültek megfogalmazásra, amelynek haszonélvezője, célcsoportja a város teljes lakossága. A KSH népszámlálási adatai alapján készült elemzéseknél újabb, frissebb statisztikai adatok (főleg önkormányzati forrásból) is beépítésre kerültek. Az IVS készítése során az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Városrehabilitáció 2007-2013-ban. Kézikönyv a városok számára című útmutatója került felhasználásra. Városfejlesztés európai szabályozási háttere, stratégiai dokumentumai Az Európai Bizottság kezdeményezésével és egyetértésben a tagországokkal a 2007-2013 közötti támogatási periódus alatt kiemelt hangsúlyt kap a területfejlesztés, azon belül a fenntartható városfejlesztés és a városi dimenzió kezelése, valamint a vidéki területek támogatása és a földrajzi vagy természeti okokból hátrányokkal küzdő térségek problémáinak kezelése. 2
Az Európai Unió hivatalos dokumentumai, melyek a városrehabilitációs fejlesztések keretét képezik: Kohéziós politika a növekedés és a foglalkoztatás támogatására: közösségi stratégiai iránymutatások a 2007 2013 közötti időszakra, Bizottsági közlemény, 2006. július Kohéziós politika és a városok: a városok és az agglomerációk hozzájárulása a régiók növekedéséhez és foglalkoztatottságához: bizottsági kommunikáció, 2006. július Bristoli megállapodás a fenntartható városi közösségekről, 2005. december Lipcsei Charta a fenntartható európai városokról, 2007. május Területi Agenda, 2007. május Az Európai Bizottság által támasztott követelmények A városi dimenziónak az Nemzeti Stratégiai Referencia Keretben történő megjelenítése során az Európai Bizottság az alábbi főbb elvárásokkal él: városok szerepének erősítése, mint a regionális versenyképesség motorjai, valamint mint a belső problémák helyszíne, ahol kívánatos a gazdasági szerkezetváltás, a leromlott területek kezelése, a szociális beilleszkedés segítése, a környezetvédelem, a közlekedés fejlesztése, stb. koherensebb és szinergiára épülő integrált városfejlesztési koncepció kidolgozása, mely szervesen illeszkedik a regionális programba a helyi szereplők (hatóságok, önkormányzat) bevonása a program-készítésbe hosszabb távú fejlesztési tervek kidolgozása a partnerség elvén a tapasztalatcsere erősítése és hálózatépítés a városok között az URBACT program keretei között A főbb szempontok a városfejlesztési stratégia vonatkozásában: integrált megközelítés (koncentráció elvének érvényesítése, azaz kis területre több intézkedés összekapcsolása a hatás maximalizálása érdekében) a közösségi (EU és állami) és privát hozzájárulások mobilizálása a fejlesztési akcióterületek kiválasztásának átláthatósága erős helyi partnerség, a lakosság számára az átláthatóság biztosítása 3
1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az Észak-Alföldi Regionális Operatív Program keretében a funkcióbővítő város-rehabilitációs akciók célja akcióterületek által érintett településrészek fizikai megújítása és a társadalmi kohézió együttes erősítése, új, települési és kistérségi szintű, gazdasági, közösségi, közigazgatási és szociális funkciók megjelenése, a meglévő funkciók megerősítése, ezáltal a leromlott vagy leszakadó városrészek bekapcsolása a város fejlődésébe. A városrehabilitációs akciót integrált városfejlesztési stratégiára alapozva kell megvalósítani, emellett a program által érintett központokra akcióterületi terveket is ki kell dolgozni. Az IVS a helyzetértékelésre alapozó fejlesztési célok és irányok meghatározásán túl megvalósítandó elemeket is magában foglal, ilyenek például a forráskoordináció segítségével, lehetséges pályázati és egyéb támogatási források felhasználásával végrehajtandó projektek és programok, amelyek nemcsak a város szándékain múlnak, hanem az adott piaci környezeten és a város számára elérhetı támogatási lehetőségeken is. Ezért is szükséges az integrált városfejlesztési stratégia évenkénti felülvizsgálata, az abban foglaltak aktualizálása, a megvalósított akcióterületi fejlesztésekre építve újabb priorizált fejlesztési területek kijelölése. Az IVS-ben a város jellegéből, méretéből és lakosságszámából adódóan városi léptékű célok és fejlesztések kerültek megfogalmazásra, amelynek haszonélvezője, célcsoportja a város teljes lakossága. A KSH népszámlálási adatai alapján készült elemzéseknél újabb, frissebb statisztikai adatok (főleg önkormányzati forrásból) is beépítésre kerültek. Az IVS készítése során az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Városrehabilitáció 2007-2013-ban. Kézikönyv a városok számára című útmutatója került felhasználásra. Helyzetértékelés Nyíradony 1992-ben kapta meg a városi címet. A Debreceni agglomeráció szomszédságában fekvő település helyzete nem könnyű, hiszen a város és vonzáskörzetének lakossága a megyeszékhelyen fejlett, sokszínű szolgáltatásokat tud elérni, a távolság 28 km, nem jelentős. A Debreceni agglomerációs hatás érezhető a városban, pl. foglalkoztatás, szolgáltatások, lakossági vándorlás területeken. A város gazdasági,- társadalmi erőtere sajnos az elmúlt évtizedben nem erősödik a kívánt mértékben. Az vándorlási egyenleg pozitív mérlege valószínűleg a megyeszékhely közelségének tudható be. A település társadalmi-gazdasági szempontból leghátrányosabb helyzetűnek minősül. Ezt a helyzetet még tovább nehezíti egyedi település szerkezete, -a három külterületi,- a várostól de egymástól is több kilométerre fekvő településrészek elmaradott közmű infrastruktúrájának fejlesztése többe kerül, mintha egy-egybefüggő településrészen kellene a beruházásokat megvalósítani. Talán ez is az egyik oka az elmaradt beruházásoknak. 4
A város egészére vonatkozó SWOT elemzés: Erősségek Egyre több fiatal települ be a környező településekről Jelentősen növekedett az iparűzési adó az elmúlt 5 évben A település logisztikai adottságai kedvezőek (közlekedés, Debrecen és az államhatár közelsége) A településen kiegyensúlyozott a szolgáltatások rendelkezésre állása Kiváló vadászterület, vadászturizmus fejlődése A lakosok relatíve magas iskolázottsága Művelődési igények kiszolgálása megoldott A város korszerkezete egészséges (több fiatal, mint idős) A környezet tisztasága kielégítő Vonaton jól megközelíthető a település A vízhálózatra kapcsolt lakások aránya magas (99%) Szennyvízhálózat kiépítettsége 95% Hulladék kezelés megoldott Földgázhálózat kiépítettsége 95% Aradványpuszta külterületen óvoda és iskola is működik Egészségügyi alapellátás megoldott (gyermekorvos és orvosi ügyelet is van) Tanyagondnoki szolgáltatás Aradványpusztán, Tamásipusztán és Szakolykertben Jó színvonalú uszoda és sportcsarnok, ami nagy rendezvények helyszínének is alkalmas Bozsik programban utánpótlás alközpont Nemzetközi nyári alkotó tábor Lehetőségek A rendezési terv lehetőséget teremt a település arculatának megőrzésére Megszerezze a kistérség vezető szerepét Ipari és kereskedelmi lerakatok jelennek majd meg Meglévő turisztikai adottságok komplex fejlesztése MLSZ edzőközpont fejlesztési lehetőségekkel (pl. gyógyászati részleg) Kedvező helyi adópolitikai a befektetések és gazdasági tevékenységek ösztönzésére Ipartelepítés ösztönzése a munkanélküliség csökkentésére Családi gazdaságok ösztönző rendszere a munkanélküliség csökkentésére Ipari, vállalkozói övezet fejlesztése Agro-park létrehozása Tamásipusztán és Szakolykertben információs ház és mini-könyvtár létesítése Nő a civil szervezetek száma Szociális bérlakás építési program Nemzetközi testvérvárosi kapcsolatok bővítése Gyengeségek Állandó népesség közel 1/3-a külterületen él Tartós munkanélküliek száma magas (az összes álláskeresők 2/3-a) A földek mezőgazdasági termelésre alkalmatlanok A keleti piacok elvesztése jelentősen érintette a helyi ipari és kereskedelmi vállalkozásokat Turizmus fejlődését hátráltatja a kereskedelmi szálláshelyek hiánya Nincs ipari park Nincs elkerülő út Nincs házasságkötő terem Aránylag nagy számú szakképzett munkaerő munkanélküli A kulturális tevékenység jelentős része Városközpontban zajlik Alacsony az 1 főre jutó adózók száma, mert alacsony a lakosság gazdasági aktivitása A szegregált területeken igen nagy az alacsony komfort fokozatú lakások száma A településhez vezető közúthálózat állapota nem kielégítő Tamásipuszta és Szakoly-kert villamos hálózata korszerűtlen Tamásipusztán az orvosi rendelő csak időszakosan működik Bölcsőde felújításra szorul Veszélyek Újabb pályakezdő fiatal csoportok jelennek meg a munkaerő piacon Az alacsony jövedelmek miatt nem fejlődik a lakáspiac Emelkedik a tartós munkanélküliek száma, az alacsony végzettséggel rendelkezők száma Szakképzett fiatalok elvándorlása Kevés gyermek születése Hátrányos helyzetű lakosság arányának növekedése A lakosság rossz egészségügyi állapotának további romlása A 471-es főút fejlesztése, rekonstrukciója elhúzódik 5
A Város jövőképe: Nyíradony: Minőségi életfeltételeket és javuló életminőséget biztosító, intenzíven fejlődő, versenyképes gazdaságot teremtő, természeti értékeket megőrző környezet a városban élő lakosság és vállalkozások számára, valamint a közösségi kapcsolatok és az aktív térségi, központi szerepkörét megerősítő város A város célja, hogy az itt élők számára minőségi életfeltételeket biztosítson a társadalmigazdasági fejlesztések megvalósítása által, figyelembe véve a lakosság igényeit. A minőségi élet csak a versenyképes település meglétére alapozható. Stratégiai szempontból kiemelt jelentőségű, hogy a helyi gazdaság fejlődése folyamatos legyen, mely a megfelelő infrastruktúra kiépítése nélkül elképzelhetetlen. A természeti értékek megőrzése a Gúthi erdő közelsége miatt elengedhetetlenül fontos. A város fokozott figyelmet szentel a természeti környezet értékeinek védelmében, tudatos természet- és környezetvédelem révén segíti ezt elő. A város nyitott városként működik. Tudatos városfejlesztési politikájának köszönhetően a nagyobb rendszerekhez kapcsolódott. Ezt kettős jelleget tovább kell erősíteni, úgyhogy az együtt járjon a település kistérségi vezető szerepének erősödésével. A városnak hangsúlyt kell fektetnie a település vonzerejének növelésére, a településről történő elvándorlás mértékének csökkentésére, valamint a fiatal szakképzett munkaerő igényeinek kiszolgálására a település tudatos társadalmi-gazdasági fejlesztésén keresztül. A város jövőképének elemei teljes körű, és magas szintű kisvárosi szolgáltatások elérésének garantálása a városi lakosság számára sokoldalú programokkal rendelkező városi és humán közszolgáltatások rendelkezésre állása a lakosság részére. versenyképes gazdaság, erős kis- és középvállalkozások jelenléte. a város elérhetőségének és megközelíthetőségének jelentős javulásának garanciája. a szegregált területen élők számának, a szegregált területeket meglétének csökkentése gazdasági és humán programok szervezésével. a vonzáskörzet lakosságának igényeinek figyelembevételével együtt képes fejlődni. tiszta és egészséges a környezet, jó a levegő, sok a park biztosítása, fejlett, racionális és biztonságos a közlekedés megteremtése, a település rehabilitációjának megvalósítása révén. helyi adottságokra épített turisztikai célponttá válás (vadászat, sport) szoros a helyi társadalmi-gazdasági életet segítő kapcsolat a megyeszékhellyel 6
Fejlesztési célok a városra és városrészekre ÁTFOGÓ CÉL Fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés alapkövetelményeinek megteremtése, életminőség javítása Tematikus célok I. Gazdaság versenyképességének fokozása, a helyi gazdaság fejlesztése II. Minőségi élet feltételeinek javítása III. Mikro-térségi központi szerepkör erősítése IV. Turizmus fejlesztése V. Humán erőforrás fejlesztése 1.sz. városrész A központi területek megújítása, egységes vonzó településkép kialakítása, magas színvonalú szolgáltatásnyújtás alapfeltételeinek biztosítása, versenyképességének növelése 2.sz. városrész Lakóövezeti funkciók erősítése, infrastrukturális hiányosságok megszüntetése 3.sz. városrész A különálló, de városhoz tartozó területek felzárkóztatása, infrastrukturális hiányosságok megszüntetése ÉAOP-5.1.1/D-09-1f-2010-0002 7
Részcélok I. Gazdaság versenyképességének fokozása, a helyi gazdaság fejlesztése Mezőgazdaság helyi szintű támogatási rendszerének megteremtése Gazdasági szereplőkkel történő fokozott együttműködés Kedvezményezési rendszerek kialakítása Ipartelepítés ösztönzése Kereskedelmi és szolgáltatási ágazatok fejlesztése II. Minőségi élet feltételeinek javítása Helyi közlekedési, oktatási, gazdasági, szolgáltatói infrastruktúra fejlesztése, alapvető működési feltételek biztosítása Zöldfelületek, parkok kialakítása Közösségi terek létrehozása Társadalmi kohézió, helyi identitástudat erősítése III. Mikro-térségi központi szerepkör erősítése A városvezetés közösségi kapcsolatainak kiépítése Városmarketing tevékenység fokozása, megvalósításának aktivizálása Térségi, lakossági közszolgáltatások fejlesztése, szolgáltatásnyújtás elemeinek kiszélesítése IV. Turizmus fejlesztése Vadász és sport/ konferencia turizmus szerepének erősítése Turisztikai kiszolgáló infrastruktúra kialakítása Vendégéjszakák számának emelkedése V. Humán erőforrás fejlesztése Szakképzések, átképzések széleskörű biztosítása Aktív kapcsolat kialakítása a munkaügyi kirendeltségekkel, képzési központokkal Tanfolyamok szervezése 8
Akcióterületek kijelölése: 1. sz. akcióterület: Városközpont akcióterület (kiemelt terület) 2. sz. akcióterület: Nyíradony lakóövezeti akcióterület 3. sz. akcióterület: Aradványpuszta akcióterület 4. sz. akcióterület: Tamásipuszta akcióterület 5. sz. akcióterület: Szakolykert akcióterület Akcióterületek elhelyezkedése 9
Fejlesztések BEAVATOZÁSOK ÖNKORMÁNYZAT MAGÁNTŐKE VÁROSKÖZPONT Városrehabilitációs fejlesztések 687 66 Sétány (városközpont sportcsarnok) 70 - Konferenciaszálló és környezete 664 - Utazó rendezvénypark 19 - Gyógyszertár homlokzati rekonstrukció 16 - LAKÓÖVEZET Roma - közösségi ház 120 - Útépítés 100 - Játszótér, park 60 - Sportpálya 150 - Belvízrendszer 660 - Kerékpárút 803 ARADVÁNYPUSZTA Közösségi ház: faluház 80 - Útépítés+belvízrendszer fejlesztése 220 - Óvoda építés 250 - TAMÁSIPUSZTA Közösségi ház: faluház 120 - Útépítés+belvízrendszer fejlesztése 180 - Játszótér 20 - Gáz 150 - Villany 200 - Szennyvíz+ ivóvíz bővítése 500 - SZAKOLYKERT Közösségi ház: faluház, játszótér 80 - Útépítés+belvízrendszer fejlesztése 160 - Villany 20 - Szennyvíz+ ivóvíz bővítése 30 - Fejlesztések eredményei A közösségi terek kialakításával, fizikai rehabilitációjával az épületek felújításával, a környezetminőség javításával olyan minőségi életfeltételek kerülnek létrehozásra, melyek javítják a lakosság, a városba látogatók, turisták, valamint a helyi vállalkozások elégedettségét, növelik a város vonzerejét. A fejlesztések kedvező gazdasági hatásaként kedvezőbb körülményeket teremtenek a városba betelepülni vágyók számára. 10
A megújuló városrészek, de legfőképpen a városközponti területének megújulása, új szolgáltatások kialakítása hozzájárulnak Nyíradony város térségi szerepkörének erősödéséhez, bővüléséhez. Az esztétikus, rendezett, biztonságos környezet fenntartható fejlődés tesz lehetővé, melynek hatásaként a város üzemeltetése hatékonyabbá válik, valamint a fokozódik a város vonzereje. A vonzó élettér kialakítása segíti a helyben maradást, és támogatja a társadalmi és gazdasági aktivitás növekedését. A beruházások megvalósítása hozzájárul a város esetleges negatív megítélésének javításához, ezzel is növelve a város vonzerejét. Ezek a kedvező hatások befektetésre ösztönzik a tőkeerős vállalkozásokat, melyek eredményeként számos új munkahely teremtésére nyílik lehetőség. 11
2. INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2.1. Az IVS szemléletmódja Az integrált városfejlesztési stratégia minden város számára eredményes eszköz fejlesztéseinek összehangolása, optimalizálása céljából. igazodva a Strukturális Alapok tervezési programozási ciklusához, az IVS tartalmazza a város és részeinek 2017-ig elérendő céljait, tervezett projekteket, illetve az ezek elérése érdekében mozgósítani tervezett forrásokat. Az IVS lényeges eleme, hogy a helyzetértékelésre alapozó fejlesztési célok és irányok meghatározásán túl megvalósítási elemeket is magában foglal, ennek keretében a lehetőségek figyelembevételével a lehető legpontosabb becslését adja a városfejlesztés céljaira igénybe vehető forrásoknak és azok lehetséges eredetének. Ezért is szükséges az integrált városfejlesztési stratégia rendszeres éves áttekintése és kb. 3-5 évenkénti felülvizsgálata, az abban foglaltak aktualizálása, az esetlegesen megváltozott külső feltételekhez való igazítása és a megvalósított akcióterületi fejlesztésekre építve újabb fejlesztési területek kijelölése. Az integrált városfejlesztési stratégia a város középtávú fejlesztéseit megalapozó stratégiai dokumentum, melynek legitim alkalmazásához szükséges, hogy azt az önkormányzat képviselőtestülete megtárgyalja, és határozatban jóváhagyja. A stratégia tehát elsődlegesen a város önkormányzata számára fogalmazza meg az általa irányítható, befolyásolható beavatkozások tervezett irányait, céljait. Mindazonáltal fontos szerepe emellett a stratégiának az annak megvalósulásában érdekelt a tervezési folyamatba bevont partnerek támogatásának fenntartása, a magán- és civil szféra tevékenységének orientálása szempontjából. Érdekeltjévé válik a stratégiának az a külső szereplő is, amely forrásokat kíván a város fejlődéséhez biztosítani: hazánkban ez a szerep kizárólagosan a központi kormányzaté, a szakpolitikák megvalósításáért felelős intézményein keresztül. A kézikönyv szerinti módon és információtartalommal elkészített városfejlesztési stratégia kielégíti a központi kormányzat igényét a stratégiával kapcsolatban, emellett a kézikönyv kiadójának szándéka szerint hasznos eszközként szolgál az önkormányzat fejlesztési munkájának hatékonyabbá tételére. 12
2.2. Az IVS tartalmi elemei 2.2.1. A város szerepe a településhálózatban A város Hajdú-Bihar megyében, annak ÉK-i peremén, Debrecentől 28 km-re található. A 471- es főút mentén helyezkedik el, vasútállomása a Debrecen-Mátészalka vasútvonalon van. A megye városait tekintve Nyíradony hátrányos helyzetű térségben helyezkedik el, hiszen a legtöbb megyei város a Szolnoktól-Nyíregyházáig áthúzódó fő térszerkezeti tengelyen vagy annak közvetlen közelében helyezkedik el. A megye e fejlettebb régiójához észak-nyugaton, keleten és délen gazdasági fejlődésben elmaradt térségek csatlakoznak. E térségek közé tartozik a Ligetalja Kistérség is, melynek települései a centrumhoz képest perifériálisan helyezkednek el. E települések összefüggő elmaradt zónát alkotnak, amelyből fejlettsége miatt kiemelkedik Nyíradony és Vámospércs. A város egyetlen kiemelkedő térszerkezeti adottsága tehát, hogy nincs nagy távolságra Debrecentől. Nyíradony város közigazgatása alá tartoznak: Aradványpuszta (6 km), Szakolykert és Tamásipuszta (10 km). Szakolykert a városközponttól mindössze 3 km-re helyezkedik el, külön vasútállomása nincs, szemben a másik két területtel, melyek önálló vasútállomással rendelkeznek, és a 471-es főút mentén fekszenek Debrecen felé. A 9659 ha összterületű Nyíradony homokkal fedett hullámos hordalékkúp-síkságon helyezkedik el. Az uralkodó talajtípus a homoktalaj, melynek jó része futóhomok, így mezőgazdasági szempontból csaknem terméketlen. Egyedi természeti értéke Nyíradony határának a Gúthi erdő, mely a legnagyobb egybefüggő erdő az Alföldön. Tamásipusztán található 2 fa, melyek idős korukról nevezetesek, védettek. Az egyik egy kocsányos tölgy, mely 250 éves, a másik pedig egy ostorfa, mely több mint 100 éves. Nyíradony helyzete a régióban: Átlagosnak tekinthető a régióban a kisvárosok száma (13, az országban 77), közülük azonban csak Karcag, Mezőtúr és Jászberény tekinthető teljes értékűnek (az utóbbi hosszú ideig a középvárosok csoportjába tartozott, és csak az elmúlt évtizedben csúszott vissza ebbe a csoportba), míg a többiek (Berettyóújfalu, Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló, Püspökladány, Kunszentmárton, Tiszafüred, Törökszentmiklós, Fehérgyarmat, Nyírbátor, Vásárosnamény) csak hiányos értékűnek számítanak. Bizonyos mértékű felülreprezentáltságot mutat a legalsó kategória, a törpevárosok köre, ahol az ország 92 városából 23 a régióban található, közülük 8 teljes értékű (Balmazújváros, Hajdúnánás, Polgár, Kisújszállás, Kunhegyes, Tiszaföldvár, Nagykálló, Tiszavasvári). 15 pedig hiányos 13
értékű (Biharkeresztes, Derecske, Hajdúdorog, Nádudvar, Téglás, Jászapáti, Jászárokszállás, Martfű, Túrkeve, Baktalórántháza, Csenger, Tiszalök, Újfehértó, Záhony). /Forrás: Északalföldi Stratégia/ Nyíradony a hazánkban kialakult népességszám alapján meghatározott településhierarchia alapján a kisvárosok közé sorolható, lakossága 5 és 20 ezer fő közötti. Elnevezés metropolis nagyváros középváros kisváros község Népességszám alapján kialakult hierarchia 1 millió felett 100 ezer felett 20-100 ezer között 5-20 ezer között 5 ezer alatt A városok egyes hierarchikus fokozatokba való besorolásának alapját a városi alapfunkciók (ide tartoznak a tágan értelmezett szolgáltatások viszonylag ritkán előforduló intézményei és szerepkörei, többek között az egyetemek, színházak, kórházak, bíróságok, speciális szakboltok) mennyisége és minősége határozza meg. A városhierarchia meghatározására az ún. leltározó módszert használatos, amely másfélszáznál több intézmény meglétét vagy hiányát regisztrálja településenként. A magyarországi városok esetében hat hierarchia szintet különböztetnek meg: Főváros Regionális központok Megyeközpontok Középvárosok Kisvárosok Városias intézményekkel rendelkező települések Nyíradony ennek alapján szintén a kisvárosok közé sorolható. Az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz való kapcsolódás 14
Nyíradony város az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz való kapcsolódása közvetett. A Koncepció Középtávú céljaiban meghatározott régiókat dinamizáló fejlesztési pólusok megerősítése és a városhálózati kapcsolatrendszer fejlesztése prioritásba sorolható be szerepköre. Közvetett kapcsolata Debrecenhez, mint pólusvároshoz köthető: A fejlesztési pólusok gazdasági-társadalmi térszervező erejének erősítése érdekében a térségi innovációs, gazdasági, kulturális funkcióik fejlesztése, képessé téve őket a térségük dinamizálására az elérhetőségük és az együttműködési kapcsolataik erősítése révén. A régiók versenyképességének erősítése érdekében a fejlesztési pólusok és a nagyobb városok hálózatos együttműködésének, valamint a városok közti közlekedési útvonalak mentén elhelyezkedő fejlesztési tengelyek dinamikus fejlesztése. A pólusok az ország településhálózatába szervesen illeszkedve, a régióban lévő fejlesztési alközpontokkal alakítsák ki a funkcióik megosztására vonatkozó stratégiáikat és használják ki az együttműködésből származó előnyöket. Nyíradony együttműködése Debrecennel, a város fejlődésének és térségi központtá válásának egy alapvető jelentőségű pillére lehet a jövőben. A két várost egy igen kiemelt forgalmú főút köti össze, valamint a város keresztül szeli, érintve a kiemelt szereppel bíró városrészeket. 2.2.1.1. A város vonzáskörzetének bemutatása Hajdú-Bihar megyében 82 település található, ebből 21 város, 61 község. A városi népesség aránya 77,6 %, a legmagasabb az országban (az országos átlag Budapest nélkül 65%). Ez az arány, azonban nem jelenti az urbanizáció magasabb szintjét. Debrecennek, és a megye középső területén található nagy népességszámú településeknek köszönhető. 1991-1993 között a KSH kialakított egy centrum-periféria alapon nyugvó kistérségi területi beosztást (138 db). Ez a kistérségi rendszer 1994-ben lépett életbe. Hajdú-Bihar megyében 9 NUTS4 szintű kistérség került kialakításra. A kistérség, olyan földrajzilag összefüggő települések együttese, melyek között többfélék a kapcsolatok, pl. munka, lakóhely, alap- és középfokú ellátási, egészségügyi, oktatási, 15
kereskedelmi jellegűek. Ezek a kapcsolatok az eddigi tapasztaltok alapján még hiányosnak mondhatók. A 9 kistérség közül 8 -kivétel a Debreceni- a területfejlesztés szempontjából kedvezményezett, amelyek közül 5 (Balmazújvárosi, Berettyóújfalui, Polgári, Püspökladányi, Hajdúhadházi), a leghátrányosabb helyzetű kis térségek közé tartozik. Valamennyi kistérségben működik többcélú kistérségi társulás, s több helyen fennmaradtak az önkéntes kistérségi társulások is. A Hajdúhadházi kistérséget 2004-ben alakították ki. Ehhez a kistérséghez 11 település tartozik: Nyíradony, Bocskai-kert, Fülöp, Hajdúhadház, Hajdúsámson, Nyíracsád, Nyírábrány, Nyírmártonfalva, Téglás, Újléta, Vámospércs. NEV JOGALL TERULET NEPESSEG Bocskai-kert Község 11 2 915 Fülöp Község 56 1 834 Hajdúhadház Város 88 13 395 Hajdúsámson Város 69 12 149 Nyírábrány Község 56 4 126 Nyíracsád Község 75 4 118 Nyíradony Város 97 8 058 Nyírmártonfalva Község 57 2 132 Téglás Város 38 6 495 Újléta Község 30 1 087 Vámospércs Város 58 5 616 Összesen 636 61 925 Forrás: TEIR A Hajdúhadházi Kistérségi Társulás 2005. október 14-én alakult meg. A Társulás a feladatok nagy részét mikrotérségi szintre határozta meg, így a kistérséget 3 mikrotérségre is felosztották. A 3 mikrotérség: a Nyíradonyi, Hajdúhadházi, és a Vámospércsi. A Nyíradonyi mikrotérséghez a következő települések tartoznak: Nyíradony, Nyíracsád, Fülöp, és Hajdúsámson. Nyíradony vonzáskörzet mikro térség- lakossága: 26 ezer fő 16
Az Észak-alföldi régióban a mikro-térség 26 ezer fős vonzáskörzettel, átlag felettinek számít. Az átlagos adat 16-15 ezer fő körül alakul. A Hajdúhadázi kistérség Magyarország keleti részén, az Észak-alföldi régióban, Hajdú-Bihar észak-keleti, keleti részén található. A kistérség 7 települése 3 fő közlekedési útvonal (vasút és közút) mentén sorakozik. A többi az ezeket összekötő mellékutak mentén. A kistérség területe 636 km2 A lakónépesség száma 61. 448 fő Átlagos népsűrűség: 94 fő (a lakosság 55%-a városlakó) Települések száma: 11 Város: Hajdúhadház, Hajdúsámson, Nyíradony, Téglás, Vámospércs Község: Bocskaikert, Fülöp, Nyíracsád, Nyírábrány, Nyírmártonfalva, Újléta Központ: Hajdúhadház Város, a kistérség legnagyobb és legnépesebb települése. A kistérség legkisebb települése: Újléta, 1. 081 fő Önálló polgármesteri hivatal: a kistérség valamennyi településén A kistérség besorolása: a 48 leghátrányosabb helyzetű kistérségek egyike, társadalmi-, gazdasági szempontból elmaradott. Demográfiai viszonyok: A Hajdúhadházi kistérség lakónépessége 61 925 fő, ami a megye lakosságának kb. 11 %-a. A kistérség területe 635,75 km2, az egy négyzetkilométerre jutó átlagos lakónépessége 94 fő, magas népsűrűségű terület a megyei átlaghoz viszonyítva. A kistérség legnépesebb települése, Hajdúhadház 13. 395 fővel, a legkisebb lakónépességű települése Újléta 1 087 fővel. Az élve-születések száma a kistérségen belül kiemelkedően magas Hajdúhadházon (196 fő), ugyanakkor a halálozások száma is itt a legmagasabb (160 fő). A vándorlási különbözet Hajdúhadház, Nyírmártonfalva és Újléta kivételével minden településen pozitív. Kiugróan magas Hajdúsámsonban (141) és nagyon alacsony Hajdúhadházon (-94). A kistérség népességszámának alakulása eltér az országos, és a megyei átlagtól is, hiszen itt népesség növekedésről beszélhetünk. A munkanélküliség miatt viszont egyre többen vándorolnak el más, fejlettebb (általában a közeli Debrecenbe) térségekbe. Az elöregedés egyelőre nem jellemző a térségben, de a veszély folyamatosan fennáll. A veszély elkerülése érdekében a térségnek meg kell akadályoznia, hogy a munkaképes korú és fiatal lakosság elvándoroljon a térségből. Mind az intézményfenntartó önkormányzatok, mind a pedagógusok, mind pedig a közelben lévő oktatási régióközpont által nyújtott továbbtanulási lehetőségek ellenére a Hajdúhadházi kistérség lakosságának képzettségi színvonala kedvezőtlen képet mutat. A statisztikai adatok 17
alapján a lakosság 32 %-a csupán alapfokú (általános iskolai), vagy annál is alacsonyabb végzettséggel rendelkezik, és nagyon kevesen vannak a felsőfokú végzettséggel rendelkezők (mindössze 7,59 %) Ez az arányszám a megye kistérségei közül a Hajdúhadházi kistérségben a legkedvezőtlenebb, a megyei átlagmutató felét sem éri el (17,16 %). Mivel a főiskolát, egyetemet végzettek számára a polgármesteri hivatalok és az oktatási intézmények nyújtanak korlátozott számú munkalehetőséget, ezért ennek hiányában a térség elhagyására kényszerülnek. A kistérség lakosságából 37 074 fő munkaképes korú, tehát a népesség 61,5 %-a, ami igen nagy arány. A nyugdíjasok száma viszonylag magas, kb. 10 000 fő. Rajtuk kívül a legnagyobb számban inaktívak a rendszeres szociális járadékban részesülők, arányuk a munkavállalási korú népességhez viszonyítva 6,7 %, ami a megyei mutató majdnem háromszorosa. A térségben tehát a gazdasági aktivitás alacsony, ennek egyik legfőbb oka, az inaktívak magas aránya és a térségben a megyei átlagot meghaladó munkanélküliségi ráta. A Hajdúhadházi kistérség munkanélküliségének alakulása az országoshoz hasonló módon alakult. A kistérségben az 1990. évi munkanélküli arány 2001-re a négyszeresére, 2003- ra a hatszorosára nőtt. A munkanélküliek aránya a megyén belül 1990-ben (2%), 2001-ben (8%) és 2003-ban (13%) is a Hajdúhadházi kistérségben volt a legmagasabb. Ami még ennél is nagyobb probléma, hogy a munkanélküliek körében 62% a tartós (180 napon <) munkanélküliek aránya. A kistérségben nagyon magas a hátrányos helyzetű roma lakosság létszáma és a munkanélküliek nagy része ebből a csoportból kerül ki. A 11 település három Munkaügyi Kirendeltséghez tartozik, Debrecen, Hajdúhadház és Vámospércs. A számottevő munkanélküliség egyik oka, hogy a kistérségben magas a hátrányos helyzetű roma lakosság létszáma és a munkanélküliek nagy része ebből a csoportból kerül ki. A romák hátrányos helyzetének fontos jellemzője, hogy a munkanélkülieken belül fokozatosan nőtt a munkanélküliségük időtartama. A munkapiacról történő tartós kiszorulásuk a munkavégző képességük elvesztését vagy annak kialakulatlanságát eredményezi. 18
2.2.2. Városi szintű helyzetértékelés 2.2.2.1. Városszerkezet Nyíradony város Hajdú-Bihar megye északi részén, a megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével határos területén helyezkedik el. A térség az 1950-es évekig Szabolcs vármegyéhez tartozott, annak Ligetaljai járása székhely települése volt. Közigazgatási területe több mint 9600 hektár. A földrajzi fekvésére jellemző, hogy jelenleg is 18 élő tanyai területe van, melyben a 5-10 fős bokor tanyáktól az 1000 fős egyéb belterületi minősítésű lakóterületek fellelhetők. E lakóegységek jellemzően a volt uradalmi birtokokhoz kötődtek, a településen fellelhető elnevezések (Dézsy tanya, Viczmándi tanya, Gass tanya stb.) is erre utalnak. A nyírségben található településekhez hasonlóan jellemző adat, hogy az állandó népesség közel 1/3-a külterületeken él. A település városhiányos térségben helyezkedik el, Debrecentől 28 kilométeres, Nyíregyházától mintegy 40 kilométeres, Nyírbátortól 35 kilométeres távolságra. A forgalmi helyzetét alapvetően a 471-es főút közelsége határozza meg, melyet a növekvő személy- és teherforgalom jellemez. A vasúti összeköttetést a Debrecen-Mátészalka és a Nyíradony- Nyíregyháza tengelyben kiépített vasúti közlekedés biztosítja. A város - hasonlóan a térségben található többi önkormányzathoz - gazdasági szempontból elmaradott térségként jellemezhető, melyet főként a munkahelyek hiánya sújt alapvetően. A munkanélküliség az országos átlag 2,5 szeresét is meghaladja. A település az 1950-es tanácsi rendszerben végrehajtott közigazgatási terület átszervezés során elveszítette a környező településekkel addig kialakult kapcsolatát, ezzel térségi szerepköre számottevően csökkent, melyet a megyehatárok áthatolhatatlansága tovább fokozott. 19