A Föld keringése a Nap körül. Évszakok és égővek keletkezése.

Hasonló dokumentumok
SZKA_106_21. Utazás a világ körül Tudósítások a világból

Csillagászati földrajzzal. Megoldási útmutatókkal

Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési

Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő

A csillagképek története és látnivalói február 14. Bevezetés: Az alapvető égi mozgások

Az éggömb. Csillagászat

POKK PÉTER LÁNG GYÖRGY

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin

A monszun szél és éghajlat

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Természetismeret. tantárgyból

A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő

Dr. Lakotár Katalin. Európa éghajlata

Nyári napfordulón csillagászati mérések KDG labor

32 B Környezetünk. Ederlinda Viñuales Gavín Cristina Viñas Viñuales. A nap hossza

Az éghajlati övezetesség

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK

A földrajztanítás alapjai 8.

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN

Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő

Az idő története múzeumpedagógiai foglalkozás

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN

Mágneses mező tesztek. d) Egy mágnesrúd északi pólusához egy másik mágnesrúd déli pólusát közelítjük.

KONTINENSEK ÉGHAJLATA. Dr. Lakotár Katalin

FÖL(D)PÖRGETŐK HÁZI VERSENY 4. FORDULÓ 5-6. évfolyam Téma: Az idő járás a

FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok

1. csoport. Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Havi középhőmérséklet ( C) Havi csapadékmennyiség (mm)

3. Vertikális napóra szerkesztése (2009. September 11., Friday) - Szerzõ: Ponori Thewrewk Aurél

Tanítási tervezet A tanítási óra oktatási céljai: sarkvidékek megismerése, ózonlyuk kialakulásának, következményeinek megismerése

A Föld pályája a Nap körül. A világ országai. A Föld megvilágítása. A sinus és cosinus függvények. A Föld megvilágítása I. A Föld megvilágítása II.

Elektromágnesség tesztek

Tanítási tervezet. Az óra típusa: Ismereteket elmélyítő és új ismereteket feldolgozó óra.

A NAPPALOK HOSSZA A NAPPAL HOSSZA JÚNIUS 22-ÉN. Olvasd el a szöveget, majd válaszolj az azt követ kérdésekre!

óra C

Feladatlap. Feladatlap száma Elért pontszám

Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

Tömegvonzás, bolygómozgás

. Számítsuk ki a megadott szög melletti befogó hosszát.

1. ábra Tükrös visszaverődés 2. ábra Szórt visszaverődés 3. ábra Gombostű kísérlet

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA TANÍTÁST SEGÍTŐ OKTATÁSI ANYAGOK MÉRÉS TANTÁRGY

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk

Osztá lyozóvizsga te ma ti ka. 7. osztály

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

A FÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM

Benapozás vizsgálat dr. Szalay Zsuzsa és a Naplopó anyagainak felhasználásával

Dr. Lakotár Katalin. A Föld éghajlatai

Conrad Szaküzlet 1067 Budapest, Teréz krt. 23. Tel: (061) Conrad Vevőszolgálat 1124 Budapest, Jagelló út 30. Tel: (061) Bresser

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Egyszerű kísérletek próbapanelen

Az elliptikus hengerre írt csavarvonalról

1. gyakorlat. Egyenletes és egyenletesen változó mozgás. 1. példa

TERMÉSZETFÖLDRAJZI KÖRNYEZETÜNK

ÉGITESTEK MOZGÁSA, ÉGI KOORDINÁTA- RENDSZEREK NAVIGÁCIÓS ÖSSZEFÜGGÉSEI BEVEZETÉS ÉGITESTEK NAVIGÁCIÓS TRANSZFORMÁCIÓI

Pálya : Az a vonal, amelyen a mozgó test végighalad. Út: A pályának az a része, amelyet adott idő alatt a mozgó tárgy megtesz.

Benapozás vizsgálata VARGA ÁDÁM. Budapest, április 7. ÉMI Nonprofit Kft.

FÖLDRAJZ ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK június 26.

FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Pálya : Az a vonal, amelyen a mozgó tárgy, test végighalad. Út: A pályának az a része, amelyet adott idő alatt a mozgó tárgy megtesz.

Bevezető. Kedves! Írd ide a neved, ha tudod, vagy kérd anyukád, apukád segítségét!

Nyári napforduló napja (VI. 21.) A Nap merőleges delelésének helye:

J in és Jang a kertben S eng Chi a kertben M érgező nyilat a kertben F eng shui tippek, azaz Jin és Jang megvalósulása a kertben

Ütközések vizsgálatához alkalmazható számítási eljárások

FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

SZÁMÍTÁSI FELADATOK I.

Hidrometeorológiai értékelés Készült január 27.

Készítette:

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás

FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

PISA2003. Nyilvánosságra hozott feladatok természettudományból

Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak

Földrajzi laborgyakorlatok a 7. osztályosoknak TANÁRI SEGÉDLET. Készült a Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.3

Általános klimatológia gyakorlat

A víz helye és szerepe a leíró éghajlat-osztályozási módszerekben*

HŐTÉRKÉP AZ OSZTÁLYUNKRÓL

Geometriai feladatok, 9. évfolyam

A zavaró fényeket azok létrejötte szerint egy kicsit másként is megmagyarázhatjuk: zavaró fénynek

Osztályozóvizsga követelményei

Pálya : Az a vonal, amelyen a mozgó test végighalad. Út: A pályának az a része, amelyet adott idő alatt a mozgó tárgy megtesz.

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FOGALOMTÁR 9. évfolyam I. témakör A Föld és kozmikus környezete

Óratervezet I. ALAPADATOK

Az ellipszis, a henger AF 22 TORZS/ HATODIK/Tor62al98.doc

Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz május 10 Javítókulcs

Egy részecske mozgási energiája: v 2 3 = k T, ahol T a gáz hőmérséklete Kelvinben 2 2 (k = 1, J/K Boltzmann-állandó) Tehát a gáz hőmérséklete

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete

Átírás:

találtam meg a helyhatározót.) Még egy mondatot, Sz.! (A fecske ősszel Afrikába költözik. Hová költözik? Afrikába. A helyhatározó ragja -ha, mert hová? kérdésre felel.) Most mondjatok ragos főneveket hol? kérdésre! (Többen: iskolában, üvegben, kávéban, kútban, stb.) Lássunk néhány hová? kérdésre felelő ragos főnevet! (Többen: templomba, kertbe, szekrénybe, pincébe, stb.). Akire mutatok, az mond egy főnevet. Fölteszem a kérdést, és az illető hozzáteszi a megfelelő ragot. F.! (Fal.) Hol? (Falban.) B.! (Könyv.) Hová? (Könyvbe.) K.T (Felhő.) Hová? (Felhőbe.) M.! (Kosár.) Hol? (Kosárban.) [Igen sok tanuló szerepel, egy hol? és egy hová? kérdésre az osztály karban felel.] 5. összefoglalás. Miről tanultunk a mai órán? (A -ha, -he és a -ban, -ben rag használatáról.) Mit állapítottunk meg a -ban, -ben és á -ba, -be rag használatáról? (A kettőt nem szabad fölcserélni, hol? kérdésre -ban, -ben, hová? kérdésre -ba, -be, ragot kell használni.) Hogyan fogod ezentúl írásodat ellenőrizni? (Valahányszor a -ba, -be és a -ban, -ben raggal dolgom akad, fölteszem a kérdést. Ha hová? kérdésre felel, akkor -ba, -be ragot írok, ha hol? kérdésre felel, akkor -ban, -ben ragot használok.) Mondd el összelüggően a szabályt! Te is! Még egyszer! 6. Alkalmazás. Házi írásbeli feladat: Hol töltöttem á vasárnapot? Szántó Lőrinc A Föld keringése a Nap körül. Évszakok és égővek keletkezése. Tanítás a polgári fiúiskola III. osztályában (két órai anyag). Szükséges előismeretek: a Föld alakja, nagysága (fokmérés, fokhálózat), a Föld tengelykörüli forgása. A tanulók már ismerik a leíró földrajzból az éghajlati öveket, az évszakok változását és ellentétességét az északi és déli félgömbön; az időjárásmegfigyelésekkel kapcsolatban tapasztalták a Nap delelési magasságának változását, mely az előbbi jelenséggel kapcsolatos; továbbá tanultak már igen sok olyan leíró földrajzi jelenségről, mely a Nap járásával függ össze. (Esős és sivatagi zónák keletkezése, növényzeti képek kialakulása, a gazdasági élet és a kultúra fejlődésének természeti alapjai stb.). Most az a törek- 369'

vésünk, hogy mindezen jelenségeket csillagászati szempontbői még tüzetesebben megvilágítsuk s a Nap és Föld viszonyát, ez elvontnak látszó csillagászatiam tételt, mint egyik leglényegesebb kozmikus hatást, szervesen bekapcsoljuk a földfelszín életébe. 1. Bevezetés. 1. Számonkérjük az előző óra tanítási anyagát: Nap napi látszólagos útja. (Kelés, delelés, nyugvás.) Napszakok. A Fökl tengelykörüli forgása s ennek bizonyítéka. A delelési idő megállapítása. (Gnomon.) A tanulók glóbussal a kezükben számolnak be az anyagról. 2. Számoljatok be a Napra vonatkozó megfigyeléseitekről. Tapasztaltuk, hogy az iskolaudvart szegélyező kerítés árnyéka a télen (decemberben, januárban) déli 1'2 órakor sokkal hosszabb volt, mint most. (Áprilisban.) Mi volt ennek az oka? Akkor a Nap sokkal alacsonyabban delelt. (Ma délben kimegyünk s egy kis cövekkel megjelöljük az árnyék végét. Ezt majd összehasonlítjuk a májusi déli árnyék hosszával. Miért változik az árnyék hossza? Mert változik a delelés magassága. Milyen következményei vannak annak, hogy a Nap különböző magasságban jár? A beesési szöggel változik a besugárzás erőssége is. így keletkeztek az évszakok. (Az év különböző hőmérsékletű szakaszai.) A gyermekek azt is megfigyelték, hogy udvarukról, ablakukból kinézve, a Nap a különböző évszakokban a látóhatárnak nem ugyanazon pontján kel és nyugszik. Időnként más fa, vagy háztető irányában látjuk felkelni a Napot. Megfigyeléseik s tanulmányaik alapján arról is beszámolnak a tanulók, hogy a Nap nyáron nagyobb ívet ír le az égen és hosszabb ideig marad fenn, mint télen. A besugárzás erőssége mellett tehát a besugárzás időtartama is változik: nyáron hoszszabb a nappal, télen pedig rövidebb. Ez az érdekes jelenség más köntöst ad a télnek, mást a nyárnak, tavasznak és ősznek. A tél hideg fehér takaróját elűzi a mind magasabbra hágó Nap: virágot fakaszt a földön, a fán, majd gyümölcsöt érlel a kertekben, sárguló aranykalászt a mezőkön. Az élők millióit indítja életre s mikor a természet életművét befejezte, őszrefordulóban búcsúzóul sugarait mégegyszer szétönti a tájon, hogy helyet adjon a pihentető télnek. II. Vizsgáljuk meg ennek az érdekes változásnak az okait. III. 1. A Nap delelési magasságának változása is látszólagos mozgás. Valójában a Föld helyzete változik a Naphoz képest. A Föld, tengelykörüli forgása mellett többek között egy másik fontos mozgást is végez: évenként egyszer megkerüli a Napot (365 1 4 nap alatt.) Ezt a mozgást nevezzük keringésnek. Mutassátok meg saját magatokon, mi a különbség forgás és ke- 370'

ringés között? Mutassátok meg ugyanezt a globuson. (A kísérletet elvégzik.) 2. Feladat. Hordozzatok körül egy égő gyertya, vagy lámpa körül egy 66'í= a -os tengelyéllású glóbust. (Ellipszis alakú pályán.) Vigyázzatok arra, hogy a glóbus tengelye mindig ugyanazon helyzetben maradjon, mint kiindulási helyzete volt, vagyis: kiindulási helyzetével párhuzamosan. Ezt azért kell így csinálnunk, mert a Föld tengelye, keringési pályájának minden pontján az égboltozatnak ugyanazon pontjára, a Sarkcsillagra mutat. E gyakorlat folyamán állapítsuk meg ezeket: melyik a Nap? (A fényforrás.) Hol áll a Nap? Az ellipszis alakú pálya gyújtópontjában. Melyik a Föld? Milyen alakú a pálya? Hol vart a pálya sík ja? Mekkora az elhajlás a pálya síkja és a Föld tengelye között? Mekkora szög van a Föld egyenlítője és a pálya síkja között? Mindig, a Föld minden helyzetében (a földpálya bármely pontján) ugyanaz? (Igen.) Rajzoljuk le. (L. 1. ábra.) s 1. ábra 3. Ismételjük meg a fenti kísérletet s most azt figyeljük meg, hogyan süt a Nap az északi félgömbre, a földpitlya különböző pontjain? A gyermekek nehézség nélkül megállapít ják, hogy az északi félgömb egyszer a Nap felé néz, máskor meg elfordul tőle. De van olyan eset is, amikor a két félgömb egyenlőképpen világítódik meg. Vizsgáljuk meg ezeket a kérdéseket közelebbről. A glóbust a fényforrás körül a fentiek szerint ismét körülvisszük. Most megállapodunk a pályának azon a helyén, ahol a fényforrás az északi és a déli félgömböt egyenlően világítja meg. (A tavaszi és őszi napéjegyenlőség helye.) Állapítsuk meg, mekkora szögben esnek a napsugarak az Egyenlítőre? A sarkokra? (90"-. illetőleg 0 -os szögben.) A közbeeső szélességeken (azon a délkörön, melyen éppen delelésben 371

van a Nap) ekkora szögben élik a napsugarak a földfelszínt: 90 földrajzi szélesség. (Minthogy a sarkokon is ez volt: 90 90=0.) Milyen magasan delel ilyenkor a Nap Szegeden? Számítás: 90 46 =44. Március 21-én meg is mértük a delelés szögmagasságát, mérésünk eredménye megközelítőleg ennyi volt. (A mérést szögmagasságmérővel végezzük, de a készülék tökéletlensége csak hozzávetőleges eredményt biztosít.) 4. Jelöljük meg a globuson az Egyenlítő egy pontját, azután forgassuk meg a glóbust. Figyeljük meg, mekkora utat ír le az Egyenlítő megjelölt pontja a megvilágított és az árnyékban lévő félgömbön? Figyeljük meg ugyanezt a 46. szélességi fokon. Szegeden is. Megállapítjuk, hogy a megjelölt pontok s a Föld minden pontja a világos és az árnyékos félgömbön egyenlő nagyságú utat írnak le; egyenletes mozgás mellett ennek az útnak a megtétele egyenlő ideig tart, tehát március 21-én (és szeptember 23-án) a nappal és az éjszaka egyenlő hosszú. Ez a napéjegyenlőség. Rajzoljuk le ezt a helyzetet. (L. 2. ábra.) Ismertessük mégegyszer a föld megvilágítási körülményeit napéjegyenlőség idején. MEGV1LÁC.ITVA A FÉLGÖMB FELE; 2. ábra. 3. Vigyük tovább a glóbust a földpályán. Mit tapasztalunk? Ismét azt látjuk, hogy az északi félgömb lassan a Nap felé fordul. (A déli pedig ellenkezőleg.) Vizsgáljuk meg ebben a helyzetben a megvilágítási viszonyokat. Megfigyelésünk eredménye a következő: Az Egyenlítőre érintő helyzetben odafektetett kartonlapra a sugarak nem merőlegesen esnek. (A kartonlap a látósíkot képezi.) A napsugarak 372

most a Ráktértiőre esnek 90"-os szögben. A Föld tengelye, északi végével most a Nap felé hajlik, a Nap az északi félgömb felett jár. pontosan a Ráktérítő felett. A Ráktérítő 23 1 i -nyira fekszik az Egyenlítőtől. Mekkora szögben kapja tehát a napsugarakat az Egyenlítő? A számítás eredménye: 66'^, vagyis a térítő és az Egyenlítő szögtávolságának megfelelően: 90 23 1 / 2 = 66 1 / 2. Számítással meghatározzuk még néhány helyen a Napsugár beesési szögét; a Nap delel az északi sarkon június 21-én: 23'/. -<'n Budapesten: 66 -on. (Március 21-én volt: 90 477 = 42, />. a Nap kitérése észak felé: 23%, tehát: 42 1 / 2 +23 1 /,=b6.) A déli sarok most teljes árnyékban van. a Nap a látóhatár alatt jár 237, fokkal. (L. 3. és 5. ábra.) 4. ábra. 3. ábra. A Nap az Egyenlítőtől északra 23 1 / 2 -ra tér ki, innen aztán visszatér. Innen van a név: Ráktérítő, nyári napforduló. Ez a kitérés a látóhatáron is jól megfigyelhető: télen, nyáron a horizontnak más-más pontján kel a Nap. 6. Vizsgáljuk a fentiek következményeit. Megfigyeljük ismét n megvilágított glóbust a nyári napforduló helyzetében. (Jón. 21.) Azt látjuk, hogy az északi félgömb párhuzamos köreinek nagyobb ívdarabja a megvilágított földfelületre esik. kisebb ívdarabja pedig az árnyékos félgömbre. A Föbl minden egyes pontjának tengelykörüli forgási ideje egyenlő. (24 óra.) Tehát minden pont, minden város, hosszabb 373

ideig halad á megvilágított íven, mint a kisebb, árnyékos íven. Természetes, hogy ilyenkor az északi félgömbön hosszabb a nappal, mint az éjszaka. Ezt az egyenletesen megforgatott globuson kitűnően szemlélhetjük. Észrevesszük azonban, hogy a sarkkörön túli terület állandóan világos marad. Csodálatos, hogy itt nem is nyugszik le a Nap! Ha az északi sarkpontról végezhetnénk megfigyeléseket, a Napot egyenlő magasságban (23 1 /2 ) látnók körülvándorolni, teljes körben az égboltozaton. Minden nappal hossza 24 óra, éjszaka nincs. (Ez így tart tavasztól őszig; 6 hónapig tart a nappal, melyet hat hónapos éjszaka követ.) Figyeljétek meg a déli félgömböt, mit tapasztalunk itt? Itt nem a nappalok, hanem az éjszakák hosszabbak ebben az időben, a sarkponton pedig márciustól szeptemberig állandó éjszaka uralkodik. A két félgömbön az évszakok ellentétes időben varinak. : Ha a sarkoktól az Egyenlítő felé haladunk, a nappal és az éjszaka közötti időkülönbség fokozatosan csökken, az Egyenlítőn pedig napéjegyenlőség van. Méréssel megállapítjuk a megvilágított globuson, hogy a párhuzamos körök árnyékos és világos íve itt egyenlő hosszú. Feladat. Mérjük meg Szeged szélességén, a most beállított nyári napforduló helyzetében a párhuzamos kör nappali és éjszakai ívének hosszát! Számítsátok ki ebből, mennyi ideig tart a nappal és éjszaka, ebben az időben, Szegeden? A számítás a következő módon történik: Olvassuk le a glóbusról ezen ívrészek foknagyságát. Tudva azt, hogy minden pont 24 óra alatt 360 -nyi utat ír le, megállapítjuk, hogy akkor egy óra alatt 15 a megtett út. Egy foknyi út befutásához tehát 4 percre van szükség. A lemért fokszámot szorozzuk meg 4-gyel, megkapjuk a nappal, vagy éjszaka hosszát percekben. (Körülbelüli számítás!). 7. Vigyük át most a glóbust keringési útján a földpálya ellenkező pontjára. (A téli napforduló helyzetébe.) Figyeljük meg ismét a megvilágítási viszonyokat. Az előbbieknek minden tekintetben az ellenkezőjét tapasztaljuk. Elvégzünk meg néhány, az előbbiekhez hasonló mérést és számítási példát. (L. 4. és 5. ábra.) IV. Miután legfontosabb megfigyeléseinket elvégeztük, öszszefoglalásképen rajzoljuk le a tapasztaltakat. (L. 5. ábra.) A globuson is láttuk, de a rajzban is jól megfigyelhetjük, hogy a mi nyarunkon a Nap az északi félgömb felett jár, sugarai nagyobb szögben érkeznek a födfelszínre, mint a déli félgömbön. Mi ennek a következménye? Mi az oka az évszakok keletkezésének és váltakozásának? A Nap látszólagos útja (nappálya) a glóbusra is rá van 374'

rajzolva. Leolvasható róla, hogy az év valamely részében milyen szélesség felett jár a Nap. Mutassátok meg a globuson azt a területet, mely felett az év valamelyik részében 90" magasságban delel a Nap! Ez a terület a két térítő között fekszik. Hogy nevezzük a Földnek ezt a részét? (Forró öv.) Miért? Mikor jár a Nap a Ráktérítő felett? (Jún. 21.) Mikor a Baktérítő felett? (Dec. 21.) Mikor áll az NYÁRON,EGY PONT (irt epsstl A MEGVILÁGÍTOTT PESTBEN NAGYOBB UTAT ÍR LE, HOSSZABB IDEIG HALAD OTT APONT ROVID'BBIOEIGVANMEGVILÁGÍTVA, 5. ábra. Egyenlítő felett? (Március 21. és szept. 23-án.) Ennek következtében a két térítő közötti terület fokozottan felmelegszik. Figyeljünk meg egy hőmérsékleti térképet! Azt látjuk, hogy a forró övön 30 -os évi hőmérsékleti görbék (izotermák) vonulnak végig. Nálunk pedig 10 az évi középhőmérséklet. A fokozott felmelegedés a napsugár nagyobb beesési szögének a következménye. Mi származik ebből a nagymértékű felmelegedésből? Erre vonatkozólag a következőket állapítjuk meg. A földfelszíntől felmelegített levegő az Egyenlítő tájékán felemelkedik (a passzát cirkuláció felszálló része), ezzel kapcsolatban kialakul a már jól ismert mindennapos esők öve". A nagy meleg és a tömeges csapadék ebben az övben dús növényzetet és különleges életet fakaszt; odább északra és délre a sivatagi övek (a passzátkörzés leszálló ága; nagy légnyomású helyek) és azok sajátos élete alakul ki. A Nap vándorlásával kapcsolatos a mediterrán éghajlat alakulása (nyári szárazság, téli esők). A passzátok hatalmas légkörzése mozgatja meg a tenger víztömegeit. A tenger áramlása sok esetben az emberi élet döntő irányítója. (Pl. Észak-Európában.) Végeredményben a passzátok idézik elő a nyugati légáramlatokat is, melynek hasznát Európában közvetlenül tapasztaljuk. 375

A forró öv két oldalán helyezkedik el a két mérsékelt öv. Mutasd meg a hideg éghajlati öveket! Jellemezd ezek éghajlatát! Miért kisebb ezek hőmérséklete, mint az egyenlítői tájaké? Milyen következményei vannak e különbségnek? Melyik éghajlati terület a legalkalmasabb az ember életére és művelődésének fejlődésére? V. Ismételd el azt, amit a Föld napköriili keringéséről tanultunk. Feleljetek a következő kérdésekre. Mi lenne akkor, ha a Föld tengelye a földpálya síkjára merőlegesen állana? Ha a Föld nem keringene a Nap körül? Ha a Föld tengelye elfordulna? Ha nem gömbalakú, hanem pl. hengeralakú volna a Föld? Minden úgy van jól, ahogy van. A mai állapotok a legcélszerűbbek. Végtelen sok változatosság mutatkozik a Földön. A természet elmúlhatatlan szépségében, változatos gazdagságában, az élet elmúlásában és újrakelésében a mindenekfelett álló bölcs Hatalom nyilatkozik meg, ki a száguldó világokat kormányozza. Kendoff Károly. Természetrajz. Á mezei zsálya. Tanítás a polgári iskola I. osztályában. A mezei zsálya tanításával igyekszem bemutatni a természetrajzi oktatás főkövetelményét, miszerint eredményes munkát csak a biológiai szempont kihangsúlyozásával végezhetünk. A mezei zsálya tanítása kitűnő páldája annak, hogy miképpen alkalmazkodik egy tipikusan szárazságtűrő növény a mostoha talajviszonyokhoz és az erős napfényhez. Az árnyékkedvelő harasztokról leközölt tanításom (A Cselekvés Iskolája II. évfolyam 5 6. szám) egybevetésével domborodik ki élesen a két különböző életkörülmény között élő növény igazi karaktere. Tanításomban kidomborítom az öntevékenység elvét, azaz kerülöm a közlést és tápot adok a gyermek lelki és testi aktivitásának. A tanulóknak már van a mezei zsályára vonatkozólag egynéhány előzetes megfigyelésük, melyeket a kirándulásokon és az iskola növénykertjében szereztek. Ismerik előfordulási helyét és megfigyelték, mint csapódik a kicsapódó porzó a méhecske hátára. Szemléltető eszközök: Egy-egy tanuló részére: Leveles és virágos szár, mit a tanu- 376'