Tiszaújváros Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2015 (IV.30.) önkormányzati rendelete Az egyes önkormányzati jelképekről, Tiszaújváros nevének felvételéről és azok használatáról Tiszaújváros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés i) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: A címer, zászló, valamint a polgármesteri jelkép leírása 1. A város címere 1. A város címere kör alakú, ezüst alapon több főrészből álló jelkép. A címer fő részei: címertalp, címerkép, címertartó, rangjelző korona, jelmondat (Devise). 2. Címertalp A város címere a díszfoglalat alsó részében a Tisza folyó jelképes hullám ábrázolásával kezdődik és négy ezüst csíkozódásra osztódik. Ezek a folyó fontosságát, nagyságát, valamint az őt tápláló négy folyót Bodrog, Sajó, Körös, Maros jelképezik. A háttérben látható hármashalom Szent István kora óta a Magyarországra utalás egyértelmű heraldikai ábrázolása. 3. Címerkép (egyszerűsített címer) Pajzs alakú, négy mezőre osztott. A felső vörös mező közepén aranyszínű főnix madár található, amely a kisarjadó új életet, az örök megújulást jelképezi. Az alsó három részre osztott mező jelentése a történelmi múltra utal. A két oldalt vágott kék mezőben, ezüstszínű kardot tartó kar Tiszaszederkény középkori pecsétjéből való, a hajdúk vitézségére, bátorságára, fontos hadiszerepére utal. A kék szín a Tisza és a Sajó folyót jelképezi. Az alsó, vörös mezőben a fatörzsből kihajló kétágú aranylevél Lorántffy Zsuzsanna jelképe, a Lorántffy családhoz való kötődést fejezi ki. 4. Címertartó A címerképet tartja, illetve mellette áll a két aranyszínű, kétfarkú oroszlán, melyek Borsod megye ősi választott jelképei. Ezek az oroszlánok a megye védelmében és az új város védelmezésére kimeresztett karmukkal vérük ontására is képesek, s egyben kiemelik a hármashalom közepéből az új magyar várost. 5. Rangjelző korona Egyszerű nemesi rangkorona tíz gyöngyszemmel öt piros, öt kék színű mely a városi előjogot, a várost, a várossá válást, mint adományt jelképezi. 6. Jelmondat A címer felső részén a korona felett kék színű szalagon a felirat a város nevét tartalmazza.
2. A város zászlója (1) A város zászlója világoskék színű, téglalap alakú, melyet arany szegély, illetve arany rojt, valamint a zászló közepén a város címere díszít. A címer magassága a zászló magasságának fele. A zászló anyaga selyem, mérete 120 x 200 cm. (2) A város zászlójából egy eredeti darab készül, melyet a Városházán kell őrizni. E zászló a város zászlója. (3) A város zászlójából további példányokat a polgármester engedélyével lehet előállítani. 3. Polgármesteri jelkép A polgármesteri jelkép aranyozott láncon a város címerét ábrázoló 10 cm átmérőjű aranyozott ezüst medál. Az egyes önkormányzati jelképek használatának köre 4. A rendelet hatálya kiterjed Tiszaújváros közigazgatási területén az állandó lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyekre és a székhellyel, telephellyel rendelkező jogi személyekre. 5. (1) A város címerét és egyszerűsített címerét csak, mint a városra utaló és díszítő jelképet lehet használni.
(2) A város címerét - engedély nélkül - utaló és díszítő jelképként kizárólag az alábbi esetekben lehet használni: a) a Városháza, az önkormányzat szervei, valamint intézményei épületein és tanácskozó termeiben, a város honlapján, b) a Képviselő-testület és annak bizottságai vagy a Polgármesteri Hivatal által kiadott kiadványokban, felhívásokban, előterjesztéseken, terveken, c) a Képviselő-testület és annak bizottságai, választott tisztségviselői által kiadott díszokleveleken, emléklapokon, emlékplaketteken, jelvényeken, d) az önkormányzat nemzetközi kapcsolataiban és idegenforgalmi propagandájában, e) a Képviselő-testület és annak bizottságai, a választott tisztségviselői, a jegyző, az osztályok részére készített levélpapíron, valamint az önkormányzati képviselők, a Polgármesteri Hivatal dolgozóinak névkártyáin, a képviselők e minőségben végzett tevékenysége során. (3) A közterület-felügyelők a város címerét engedély nélkül, az egyenruhájuk bal felső karján viselhetik. 6. (1) Kizárólag engedéllyel lehet a város címerét, egyszerűsített címerét utaló vagy díszítő jelképként használni vagy alkalmazni az alábbi esetekben: a) a városban működő intézmények és társadalmi szervezetek által kiadott és az intézmény, illetve a társadalmi szervezet életét, történelmét, fejlődését bemutató kiadványokon, b) bármilyen a várost érintő nem önkormányzati kiadványokon, c) a városban rendezett jelentősebb kulturális és szakmai rendezvényeken, nemzetközi és országos méretű sportrendezvényeken, bajnokságokon, d) a városra utaló ajándék- és emléktárgyakon, e) Tiszaújváros Város Önkormányzata gazdasági társaságainak, intézményeinek rendezvényein, egyes járművein, f) az a)-e) pontokban nem említett egyéb esetekben. (2) A város címerének, egyszerűsített címerének használata során mindenki köteles megőrizni annak tekintélyét és méltóságát.
(3) Nem lehet a város címerét, egyszerűsített címerét védjegyként felhasználni, illetőleg ilyen célra engedélyt kiadni. (4) Nem használhatja a város címerét tevékenysége során, valamint szimbólumrendszerében, kiadványain, szórólapjain, más reklámhordozóin a) politikai szervezet, b) olyan szervezet, amely Tiszaújváros Város Önkormányzata Képviselő-testületé-ben képviselteti magát. 7. (1) A város zászlója engedély nélkül használható: a) a Városháza, az önkormányzat és szervei, intézményei épületén, tanácskozó termeiben, a választott tisztségviselők irodájában, a képviselő-testületi üléseken, b) a Városháza előtti árbocon felvonva, az állami és nemzeti ünnepeken, az önkormányzat rendezvényein és ünnepségein, c) a város életében jelentős helyi önkormányzati események alkalmával, d) a középületek és közterületek fellobogózásáról szóló rendeletben meghatározott esetekben. (2) Kizárólag engedéllyel lehet a város zászlóját használni: a) a város életében jelentős helyi, országos vagy nemzetközi nem önkormányzati rendezésű események alkalmával, b) megkülönböztetésül több település részvételével tartott rendezvényeken, c) az önkormányzat gazdasági társaságai, intézményei rendezvényein, d) az (1) bekezdésben nem említett egyéb esetekben. (3) A város zászlajának használata során mindenki köteles megőrizni annak tekintélyét és méltóságát.
8. (1) A polgármesteri jelkép amennyiben a polgármester szükségesnek tartja viselhető: a) a város jeles ünnepein, b) a Képviselő-testület ünnepi ülései alkalmával, c) a város bel- és külföldi kapcsolattartásai során, nemzetközi megállapodás, testvérvárosi kapcsolatok okmányainak aláírásakor, d) a város életében kiemelkedő események alkalmával, e) több település részvételével tartott rendezvényeken a városon kívül is. (2) A polgármesteri jelkép viselésére az alpolgármester is jogosult, amennyiben a polgármestert helyettesítve jár el. Az egyes önkormányzati jelképek használatának rendje 9. (1) A város címerét az 1. -ban meghatározott teljes vagy egyszerűsített formájában, hiteles alakban, az ábrázolás hűségének, színeinek, arányainak megtartása mellett szabad ábrázolni, előállítani, alkalmazni és felhasználni. (2) A város címerét, egyszerűsített címerét külön engedéllyel csak olyan mértékig szabad kicsinyíteni, hogy az ne sértse a hiteles ábrázolást. (3) Nyomdai termékeknél külön engedéllyel indokolt esetben a város címere, egyszerűsített címere fekete-fehér színben is használható. (4) Indokolt esetben engedélyezhető továbbá, hogy a címert, egyszerűsített címert a tárgy anyagának színében (fém, bőr) készítsék el és használják fel. (5) A címer elemei az (1) bekezdésben foglaltak kivételével önállóan nem alkalmazhatók. (6) A város zászlója, mint utaló és díszítő jelkép a középületek, illetve közterületek fellobogózása során történő használata alkalmával az időjárás viszontagságait jobban tűrő - az állami zászló anyagával és méretével megegyező - anyagból is készülhet, továbbá e zászlókon - a címer kivételével - az arany szegély és az arany rojt használata sem kötelező.
Az egyes önkormányzati jelképek használatának engedélyezése 10. (1) Az egyes önkormányzati jelképek fenti rendelkezések szerinti felhasználását, alkalmazását vagy forgalomba hozatal céljából történő előállítását a polgármester engedélyezi. (2) A kiadott engedély érvényessége szólhat: a) egyszeri esetre (rendezvényre, alkalomra), b) meghatározott időpontig történő felhasználásra, c) meghatározott mennyiségű címerrel díszített termék, emléktárgy, jelvény, kiadvány előállítására, d) visszavonásig történő felhasználásra, alkalmazásra. (3) A polgármester az engedély kiadását indokolással megtagadhatja. (4) Az engedélyezési eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései az irányadók. 11. Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) a kérelmező (felhasználó) megnevezését, címét, illetve székhelyét, b) az egyes önkormányzati jelkép felhasználásának célját, c) az előállítandó termék, kiadvány mennyiségét, d) a terjesztés, illetőleg a forgalomba hozatal módját, e) az önkormányzati jelkép használatának időtartamát,
f) az önkormányzati jelkép felhasználásáért felelős személy nevét és beosztását. 12. Az önkormányzati jelkép használatáról szóló engedélynek tartalmaznia kell: a) a jogosult megnevezését, címét, illetve székhelyét, b) az engedélyezett felhasználási cél megjelölését, c) az engedély érvényességének határidejét, d) előállítás esetén az engedélyezett termék, kiadvány mennyiségét, e) a terjesztés, illetőleg a forgalomba hozatal módjával kapcsolatos esetleges kikötéseket, f) a felhasználással kapcsolatos egyéb kikötéseket. 13. (1) Az önkormányzati jelkép használatát, alkalmazását vagy előállítását nem lehet engedélyezni, a kiadott engedélyt pedig vissza kell vonni, ha a használat vagy a forgalomba hozatal módja vagy körülményei a várost vagy a város lakosságának jogait vagy jogos érdekeit sérti. (2) A kiadott engedélyt vissza lehet vonni, ha a felhasználó az e rendeletben vagy a részére kiadott engedélyben meghatározott feltételeket, előírásokat megsérti, illetőleg a megállapított határidőre kötelezettségének nem tesz eleget. (3) Az önkormányzati jelképnek az emléktárgyakon, érméken, jelvényeken, más tárgyakon és kiadványokon történő felhasználásához az e rendelet alapján kiadott engedély nem mentesíti a kérelmezőt a jogszabályok által a termék, jelvény, kiadvány tervezésére, előállítására, forgalomba hozatalára előírt egyéb engedélyek, hozzájárulások megszerzése alól.
A Tiszaújváros név használatáról 14. (1) Azon természetes és jogi személyek, akik (amelyek) a) megnevezésükben, b) emblémán, jelvényen, kiadványon, dísz- vagy emléktárgyon vagy egyéb terméken Tiszaújváros település nevét használni kívánják, engedélyt kötelesek kérni. (2) A Tiszaújváros nevet vagy annak bármely toldalékos formáját (a további akban együtt: Tiszaújváros név) az (1) bekezdésben meghatározott személyek és szervezetek az ott megjelölt célra engedéllyel vehetik fel vagy használhatják (a továbbiakban együtt: névhasználat). (3) Nem engedélyköteles a) az a névhasználat, amely jogszabályon alapul, b) az önkormányzat által alapított gazdasági társaságok, intézmények, egyéb szervezetek névhasználata, c) a közösségi közlekedési eszköz állomása, megállóhelye nevének feltüntetésével megvalósuló névhasználat. (4) A névhasználat engedélyezésével kapcsolatos eljárás díjmentes. (5) A névhasználat engedélyezésével kapcsolatos elsőfokú hatáskört a polgármester gyakorolja. (6) Az engedélyezési eljárás során a Ket. rendelkezései az irányadók. (7) A névhasználat iránti kérelmet írásban, illetékmentesen a polgármesterhez kell benyújtani. (8) A kérelemnek tartalmaznia kell: a) a kérelmező (felhasználó) megnevezését, címét, illetve székhelyét, b) a kérelmező tevékenységi körét, c) a kérelmezett névhasználat időtartamát, d) a kérelmezett névhasználat célját,
e) a kérelmezett névhasználat módját, ennek keretében a megnevezés teljes szövegét, amennyiben a kérelmező a Tiszaújváros nevet az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott célból kívánja használni. (9) A kérelemhez mellékletként csatolni kell: a) a szervezet létesítő okiratának eredeti vagy másolati példányát, amennyiben a kérelmező nem természetes személy, b) az embléma, jelvény, kiadvány, dísz- vagy emléktárgy, egyéb termék színes tervét a tényleges méret és a nagyítás vagy kicsinyítés léptékének feltüntetésével amennyiben a kérelmező a Tiszaújváros nevet az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott célból kívánja használni. (10) A névhasználat csak akkor engedélyezhető, ha a kérelmező a) természetes személy lakó- vagy tartózkodási helye, nem természetes személy székhelye, telephelye, vagy fióktelepe Tiszaújváros közigazgatási területén található, vagy b) tevékenysége, működése jellemző módon Tiszaújvároshoz kötődik. (11) A névhasználat engedélyezését meg kell tagadni, amennyiben: a) a névhasználat célja, módja vagy körülményei aa) jogszabályba ütköznek, ab) bizonyíthatóan az önkormányzat, vagy a település lakosságának jogait, jogos érdekeit sértik vagy veszélyeztetik, vagy egyéb ok miatt méltatlanok, ac) közrendbe, közerkölcsbe ütközik, b) a kérelmezett névhasználat a kérelem elbírálását megelőzően más részére már engedélyezett névhasználattól nem különbözik, c) ugyanazon vagy hasonló tevékenység gyakorlásához más kérelmező már engedélyt kapott, vagy a nevet már jogszerűen használja, d) olyan kérelmező kéri, akitől a névhasználat jogát a döntésre jogosult megvonta. (12) A névhasználat az irányadó jogszabályokra, más hatósági engedélyekre is figyelemmel a) határozatlan, vagy határozott időre, illetve feltétel bekövetkeztéig, b) a tevékenység folytatásának, vagy a kérelmező működésének idejére, c) egy vagy több alkalomra engedélyezhető.
(13) A névhasználati engedélyben a használat módjára nézve feltételek, kikötések, egyéb előírások is megállapíthatók. (14) A névhasználati engedély tartalmazza: a) a jogosult megnevezését, címét, illetve székhelyét, b) a névhasználat időtartamát, c) a névhasználat célját, d) a névhasználat módját, e) a névhasználat díjmentességére történő utalást, f) az engedély visszavonhatóságára történő figyelmeztetést és lehetséges okait, g) a névhasználattal kapcsolatos esetleges feltételeket, kikötéseket, előírásokat. (15) Tiszaújváros nevének használata során mindenki köteles megőrizni annak tekintélyét és méltóságát. (16) A névhasználati engedélyt vissza kell vonni, amennyiben a) a kérelmező aa) a névhasználatot az engedélyben foglaltaktól eltérő módon vagy célra folytatja, ab) az engedélyben meghatározott, a névhasználattal kapcsolatos feltételeket, kikötéseket, egyéb előírásokat megszegi, b) a (11) bekezdés a) pontjában meghatározott okok az engedély kiadását követően következnek be. (17) Az engedély nélkül folytatott névhasználatot meg kell tiltani. Záró rendelkezések 15. 1. Ez a rendelet 2015. május 1-jén lép hatályba. 2. A városi címer, zászló és Tiszaújváros nevének használatára a rendelet hatályba lépését megelőzően feljogosítottaknak engedély iránti kérelem benyújtása nem kötelező.
3. Tiszaújváros Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2013. (VI.05.) önkormányzati rendelet 2. melléklete a következő 25. ponttal egészül ki: 25. dönt a címer, a zászló, a polgármesteri jelkép és Tiszaújváros név használatának engedélyezéséről.. 4. Tiszaújváros Város Önkormányzata Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 19/2013. (VII.05.) önkormányzati rendelet 4. -a helyébe a következő rendelkezés lép: Közösségi együttélés szabályait sértő magatartást tanúsít az, aki a város címerét, zászlaját, a polgármesteri jelképet és Tiszaújváros nevét engedély nélkül, engedélytől eltérően, vagy annak méltóságát sértő módon használja, a város címerét, zászlaját, a polgármesteri jelképet engedély nélkül, vagy attól eltérően, nem hiteles alakban előállítja vagy hozza forgalomba.. 5. Hatályát veszti Tiszaújváros Önkormányzat Képviselő-testületének az egyes önkormányzati jelképekről és azok használatáról szóló 32/2000. (X.13.) rendelete. Dr. Juhos Szabolcs s. k. Bráz György s. k. jegyző polgármester