Hogyan létesítsünk hulladékudvart? - a HuMuSz segédanyaga önkormányzatoknak -

Hogyan létesítsünk hulladékudvart? - a HuMuSz segédanyaga önkormányzatoknak - 2009

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 1. Mikor, hol érdemes hulladékudvart létesíteni?... 4 2. Mit érdemes hulladékudvarban gyűjteni?... 5 3. Mi az önkormányzat szerepe a folyamatban?... 6 4. Mi mindent kell megvizsgálni, átgondolni hulladékudvar létesítése során?... 7 4.1 Milyen telephely kell?... 7 A telephely mérete... 7 Megközelíthetőség... 7 Tulajdonviszonyok... 7 4.2 Milyen műszaki követelményeknek kell megfelelnie a hulladékudvarnak?... 8 A jogszabály által minimálisan megkövetelt műszaki felszerelések... 8 Tárolókra vonatkozó előírások... 8 4.3 Milyen engedélyek szükségesek a hulladékudvar létesítéséhez?... 8 Létesítés engedélyezése... 8 Működtetés engedélyezése... 8 Szállítás engedélyezése... 9 4.4. Mire kell figyelni üzemeltetéskor?... 10 Nyitva tartás... 10 Nyilvántartások... 10 Működési forma... 10 Szükséges képzettség... 10 Őrzés... 10 5. Milyen folyamatok zajlanak egy hulladékudvarban?... 11 Válogatás, előfeldolgozás... 11 Darabolás, darálás... 11 Csomagolások tömörítése, bálázása... 11

3 E-hulladékok szétszerelése... 11 Bútorok, stb. szétszerelése... 11 Reuse Center... 12 Veszélyes hulladékok ártalmatlanítása... 12 6. Milyen költségek/kiadások merülnek fel hulladékudvar létesítése során?... 13 Beruházási költségek... 13 Üzemeltetési költségek... 13 Egyes hulladékok értékesítése... 13 7. Hogyan érdemes tájékoztatni a lakosságot?... 15 1. sz. melléklet: Mi a helyzet a biológiai lebomló hulladékok különgyűjtésével?... 15 1. Kell-e engedély a telephely létesítéséhez?... 16 2. Milyen műszaki feltételeket ír elő a rendelet?... 16 3. Milyen lépésekből kell állnia a telepi komposztálásnak a biohulladék-kezelő telepen?... 16 4. Milyen üzemeltetési feltételeket ír elő a rendelet?... 16 2. sz. melléklet: Sittlerakó üzemeltetése... 18 1.Milyen rendelet/szabályozás vonatkozik erre sittlerakó létesítésére?... 18 2.Mire kell figyelni a terület kiválasztásakor?... 18 3.Milyen üzemeltetési előírásokat kell betartani?... 18 4.Milyen hulladékokat vehet itt át az önkormányzat?... 19 5.Meghatározhatja-e egy önkormányzat, hogy más település lakóitól nem fogad sittet?... 19 3. sz. melléklet: Átmeneti tárolók speciális hulladékokra... 21 I.Nem veszélyes hulladékok... 21 II.Veszélyes hulladékok... 21

4 Egyre fontosabb, hogy minden lehetséges módszerrel eltérítsük az egyes hulladéktípusokat a lerakóktól. A lerakók építése drága, egyre nehezebb lesz helyet találni, a folyamat szinte mindenhol lakossági konfliktusokkal terhelt. Az üzemeltetés is egyre drágább, előbb-utóbb komoly szociális gondként fog jelentkezni a szolgáltatás ára. Óriási a jelentősége tehát a szelektív gyűjtés különböző módjainak, sőt a megelőzés módszereinek! A hulladékudvarok nagyon fontos eszközök lennének a különleges hulladékáramok elkülönítésében. A lakosok önkéntes szerepvállalására alapozva nagyon sok veszélyes és problémás komponenst ki lehet vonni a hulladékból. Ebben a segédanyagban a hulladékudvarok létesítésének jelentőségéről illetve a technikai részletekről írunk. 1. Mikor, hol érdemes hulladékudvart létesíteni? Egy 10-15 ezres lélekszámú településen már érdemes hulladékudvar létesítésén gondolkodni, ennél kisebb településen valószínűleg egyelőre nem éri meg. A hulladékudvarok száma a település nagysága és a belterületi népsűrűség figyelembe vételével tervezhető. A megfelelő ráhordási távolságnak azt nevezzük, amelynél még elvárható, hogy a lakos vállalja az udvar igénybevételét. 1 Ez átlagosan egy 1 km sugarú körnek felel meg. 1 ld.: A települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól szóló 5/2002 KvVM rendelet (KvVM rendelet) 1. számú melléklete.

5 2. Mit érdemes hulladékudvarban gyűjteni? A gyűjtésbe bevont anyagok körét fokozatosan érdemes bővíteni, és csak akkor bevonni egy adott hulladéktípust, ha megnyugtatónak látjuk annak sorsát. 2 Hulladékudvarban gyűjthető: a települési szilárd hulladék hasznosítható összetevői, nagydarabos hulladék (lom), a lakosságnál keletkező veszélyes hulladék, pl. fénycső hulladék; gyógyszerhulladék (ha van a településen gyógyszertár, annak kötelezően gyűjtenie kell!); növényvédőszer hulladék; festék-, oldószer maradék és göngyöleg; elemek; akkumulátorok. (Egy lakostól alkalmanként legfeljebb 100 kg mennyiségű veszélyes hulladék gyűjthető be, illetve vehető át. Az önkormányzat a szolgáltató számára önkormányzati rendeletben előírhatja a veszélyes hulladék különgyűjtését.) nem lakosságtól származó kis mennyiségű veszélyes hulladékok (A nem lakossági eredetű, kis mennyiségű veszélyes hulladékot a hulladékgyűjtő udvar üzemeltetője a hulladék birtokosával való megállapodás alapján fogadhatja. A hulladék birtokosa kizárólag abban az esetben veheti igénybe a hulladékgyűjtő udvart, ha évente legfeljebb összesen 500 kg veszélyes hulladéka keletkezik.) a lakosságnál keletkező 1 m 3 -t meg nem haladó építési, bontási hulladék. Ha a településen már működik szigetes gyűjtés, akkor a csomagolóanyagokat és a többi papírt leginkább a szigetekre viszik az emberek, így a hulladékudvart csak a veszélyes- és problémás hulladékokra kell kiépíteni. Ebben az esetben egy erre alkalmas raktárhelyiség is kialakítható. Hasonló a helyzet, ha házhoz menő gyűjtés működik a településen. Hulladékgyűjtő udvarban a biohulladékok közül csak zöldhulladék gyűjthető. A biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmú hulladék és az építési, bontási hulladék nyílt téren helyezhető el. A nyílt téri tárolás minden esetben csak edényzetben történhet, és gondoskodni kell a csurgalékvíz összegyűjtéséről, kezeléséről, valamint a hulladék rendszeres elszállításáról. A biológiailag lebomló hulladékot egy hétnél tovább nem lehet a hulladékgyűjtő-udvaron tartani. 2 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet 7. (8) bekezdése szerint a hulladékgyűjtő udvar, illetve gyűjtősziget használatáért a közszolgáltatást igénybe vevő ingatlantulajdonos számára amennyiben a Hgt. 20. (3) bekezdésében meghatározott szabályok szerint veszi igénybe a közszolgáltatást a közszolgáltatás díján felül külön díjazás nem számítható fel.

6 3. Mi az önkormányzat szerepe a folyamatban? Szerencsés esetben a kiválasztott közszolgáltató minden hulladékos szolgáltatást jól elvégez, mindenki megelégedésére. Így az önkormányzatra csak a rendeletalkotás, a közszolgáltatóval kötött szerződés betartatása és a kommunikációs feladatok maradnak. Látunk viszont szép számmal olyan esetet is, ahol a rendelet és a szerződés a közszolgáltató szája íze és érdeke szerint készült, és az önkormányzatnak nincsen semmi mozgástere a hulladékos szolgáltatás bővítésére és fejlesztésére. Hogy a helyi emberek érdekei szerint alakuljon a szolgáltatás, sokat segít, ha (főleg nagyobb településen) saját vállalata van az önkormányzatnak a tevékenység elvégzésére. Egy ilyen helyzetben az önkormányzat az igazi gazda. Beszedi a (differenciált!) hulladékdíjat, és kifizeti a különböző szereplőket. Így bevételek is képződnek, amit vissza a lehet forgatni a köztisztasági, hulladékgazdálkodási feladatok (pl. a hulladékudvar kialakításának) elvégzésére. Megítélésünk szerint sok esetben célszerű elválasztani a vegyes hulladék gyűjtést a szelektív gyűjtéstől és a veszélyes komponensek begyűjtésétől. Akár mindegyik frakcióra különböző vállalkozót kereshet az önkormányzat, ha a környezet és az állampolgárok érdeke úgy kívánja. 3 A szolgáltatásnak azonban ez eseteben is meg kell felelnie a Hgt. 27. -ban foglalt követelményeknek. 3 A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) szerint a vegyes hulladék gyűjtése kötelezettség, a szelektív gyűjtés csak egy lehetőség. A szelektív gyűjtésre is alkalmazni kell a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről szóló 224/2004. (VII. 22.) Korm. rendelet előírásait, amely szerint felhívást kell közzétenni, és pályáztatni kell a szolgáltatást. A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell a szolgáltatás körébe vont hulladék fajtáját is, de semmi sem zárja ki, hogy a közszolgáltatás egyes elemeire külön szerződjenek az önkormányzatok. Fontos azonban, hogy a szelektív gyűjtésre is kell rendelet, szerződés, díjkalkuláció. A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet szabályozza, hogy mely vállalkozók végezhetik a hulladékkezelést.

7 4. Mi mindent kell megvizsgálni, átgondolni hulladékudvar létesítése során? 4.1 Milyen telephely kell? A telephely mérete A hulladékudvar minimális helyszükséglete az elhelyezni kívánt edények alapterületének tízszerese, de legalább 400 m 2. A legügyesebb tömörítési és bálázási eljárások mellett is sok másodnyersanyagot kell tárolni, mert az átvevők csak kamionnyi mennyiségekért jönnek el. A nagy járműveknek meg kell tudni fordulniuk, a rakodást kényelmesen el kell tudni végezni (pl. targoncával). Továbbá vannak rövidebb-hosszabb időszakok, amikor alacsony a másodnyersanyagok ára és ezért nem érdemes eladni. Mindezek miatt nagyobb tárolási kapacitásokra kell berendezkedni, ami komolyan drágíthatja a beruházást. Megközelíthetőség Fontos, hogy a település minden lakója akár kis kézikocsival is könnyen meg tudja közelíteni a hulladékudvart. Tulajdonviszonyok Előnyösebb az önkormányzati tulajdonú telephely, de ha szerződött vállalkozó végzi a tevékenységet, az ő telephelye is szóba jöhet. Védőtávolságok A hulladékbegyűjtő-udvarok kialakításának részletes feltételeiről szóló szabályozás nem ír elő védőtávolságot.

8 4.2 Milyen műszaki követelményeknek kell megfelelnie a hulladékudvarnak? 4 A jogszabály által minimálisan megkövetelt műszaki felszerelések a. legalább 2 m magas kerítés, zárható, a teherforgalom számára is megfelelő kapuval b. portaépület vagy konténer szociális helyiségekkel, fűtéssel, megfelelő kültéri és beltéri világítás c. szilárd burkolat az udvar területét lefedően egységes kialakítással d. a telep közlekedési, edénytárolási és mozgatási területein, tehergépkocsik forgalmára méretezett módon, a közlekedési útburkolati jelek felfestésével, csapadékvíz elvezetéssel, kültéri világítással, fedett-zárt tárolórész a begyűjtésre tervezett hulladék mennyiségére és minőségére méretezve e. fedett-nyitott és/vagy kültéri tárolórész a begyűjtésre tervezett hulladék mennyiségére és minőségére méretezve, a begyűjteni tervezett hulladék mennyiségétől és minőségétől függő méretű és kialakítású, szabványos, zárt rendszerű edények (kuka, hordó, konténer), amelyek kiválasztása során gondoskodni kell arról, hogy a szállítási eszközbe történő ürítésre alkalmasak legyenek f. 1 db 200 kg-os méréshatárú mozgatható mérleg g. homoktároló, fűrészportároló, egyéb felszívató anyagok h. tűzoltó készülékek, kéziszerszámok, egyéni védőfelszerelések, telefon. Tárolókra vonatkozó előírások a. Szinte minden hulladéktípus másfajta, erre a célra szabványosított gyűjtőedényt vagy tároló konténert igényel. A beszerzés előtt érdemes megnézni már működő hulladékudvarokat és konzultálni az átvevőkkel. Sok átvevő maga telepít konténereket az általa igényelt hulladékok számára. Bizonyos hulladékokat eső- és napsugárzás mentesen kell tárolni, másoknál csak az a fontos, hogy a szél ne tudja széthordani, illetve kutyák és egyéb állatok ne férjenek hozzá. b. Veszélyes hulladék begyűjtése zárt építményben vagy konténerben, illetve nyílt téren kettős falú vagy kármentővel felszerelt, zárható gyűjtőedényben vagy konténerben végezhető. A veszélyes hulladék gyűjtése céljára szolgáló építmény minimális alapterülete 25 m 2, konténer esetén 12 m 2. c. A begyűjtött hulladék - a biológiailag lebomló hulladék kivételével - az átvétel időpontjától számított 1 évig tartható a hulladékgyűjtő udvaron. 4.3 Milyen engedélyek szükségesek a hulladékudvar létesítéséhez? Létesítés engedélyezése Amennyiben a hulladékgyűjtő udvar létesítése, kialakítása érdekében építési kivitelezésre kerül sor, az építési beruházásokat, majd a használatba vételt hatósági eljárás keretében engedélyeztetni kell. Az elsőfokú építési hatóság az illetékes önkormányzat jegyzője. Működtetés engedélyezése A hulladékudvar működtetése - kizárólag nem veszélyes hulladékok gyűjtése és előkezelése esetén - bejelentéshez kötött tevékenység. Ennek megfelelően a tevékenység folytatója a tevékenység megkezdése előtt köteles a telep fekvése szerint illetékes, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvényben meghatározott kistérség székhelye szerinti települési, 4 ld.: KvVM rendelet 3. számú melléklete

9 Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjénél (a továbbiakban: jegyző) írásban bejelenteni a folytatni kívánt tevékenységet. 5 A hulladékok (ideértve a veszélyes, és nem-veszélyes hulladékokat egyaránt) gyűjtése, begyűjtése, átvétele, tárolása esetén szükséges a környezetvédelmi hatóságtól hulladékkezelési engedélyt beszerezni. Szállítás engedélyezése A gazdálkodó szervezetek által üzletszerűen végzett hulladékszállítási tevékenység a környezetvédelmi felügyelőség engedélyével végezhető. A szállító, illetve a begyűjtő csak olyan veszélyes hulladékot szállíthat, amelyre az engedélye feljogosítja, és amelyre vonatkozik a szerződése. 5 Az egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 61. és 62.pontja

10 4.4. Mire kell figyelni üzemeltetéskor? A hulladékudvar működési rendjét üzemeltetési szabályzatban kell rögzíteni, ami tartalmazza az adminisztrációra, a hulladékkezelés rendjére, a munkavédelmi kérdésekre, a tűzvédelemre és a nyitva tartásra vonatkozó fő előírásokat. Nyitva tartás A helyi igényeknek megfelelően kell kialakítani, a lakossági időbeosztás figyelembe vételével, biztosítva a délutáni és a hétvégi használatot is. Kisebb településen nem kell állandó nyitva tartással működni, elegendő lehet heti egy, néhány órás vagy bejelentésre történő nyitva tartás is. Nyilvántartások 6 A hulladékforgalomról, a hulladékfajták mennyiségéről és minőségéről nyilvántartást kell vezetni és rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni. Működési forma a. A legtöbb esetben az üzemeltetés megoldható egyetlen önkormányzati alkalmazottal. Ha gépek is dolgoznak a telephelyen, akkor legalább két munkásra van szükség, a munkavédelmi követelmények miatt. Nagyobb településen az önkormányzat saját társasága is végezheti az üzemeltetési feladatokat b. Nagyobb mennyiség esetén szerződött vállalkozóval is végeztethető a tevékenység, tipikusan kisvállalkozónak való feladat. c. Elképzelhető, hogy egy szerződött megfelelő képzettséggel rendelkező személyeket foglalkoztató civil szervezet vállalja az üzemeltetést. Szükséges képzettség A hulladékudvarban dolgozóknak a települési szilárd hulladék kezelésére vonatkozó képesítéssel (OKJ 21 7898 01) kell rendelkezniük. Amennyiben azonban veszélyes hulladék átvétele is történik, ezt a tevékenységet csak legalább vegyipari szakmunkás képesítéssel rendelkező személy végezheti. Lakossági beszállításkor - külön kérésre - az átvett hulladékról bizonylatot kell kiállítani. A hulladékgyűjtő udvarról történő kiszállítást minden esetben bizonylaton kell rögzíteni. Őrzés A begyűjtött hulladékok környezetszennyezést kizáró elhelyezése, illetéktelen behatolás megelőzése érdekében a hulladékgyűjtő udvart körül kell keríteni, és gondoskodni kell az őrzéséről. Vagyonvédelmi szempontok is felmerülhetnek: meg kell akadályozni, hogy idegenek húzzanak hasznot a hulladékudvar tevékenységéből. Ehhez elég lehet egy kerítés is, de sok esetben őrzőkutyákra vagy biztonsági őrökre is szükség lehet, ami természetesen növeli a költségeket. 6 A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. számú Korm.rendeletet

11 5. Milyen folyamatok zajlanak egy hulladékudvarban? Válogatás, előfeldolgozás 7 Az átvevő gyakran többet fizet homogén nyersanyagért, ezért ha rendelkezésre áll munkaerő és sikerül a beruházáshoz szükséges forrásokat előteremteni, akkor érdemes néhány alapvető berendezést beszerezni. Amennyire csak lehetséges, anyagfajtára kell válogatni a begyűjtött nyersanyagot (pl. lecsavarni a PET-palackokról a kupakot, színre válogatni, esetleg eltávolítani róla a PVC-címkét; elkülöníteni a polietilént és a polisztirolt (ez szakértelmet igényel), a karton hulladékot különválasztani a többi papírtól stb.). Darabolás, darálás Az átvevők gyakran igénylik a másodnyersanyag adott méretűre darabolását és ezért hajlandóak többet is fizetni. Ilyenkor érdemes beszerezni célgépeket, ugyanakkor szükség van a gépek kezeléséhez megfelelő szakemberekre. Csomagolások tömörítése, bálázása Az átvevők többsége el sem jön tömörítetlen, ömlesztett hulladékért. Ezért is óriási jelentőségük van a tömörítési műveleteknek, hiszen a csomagolások többsége kis tömegű és nagy térfogatú (egy teherautónyi pillepalack mindössze pár száz kg!). A PET esetében az egyenkénti mechanikai tömörítés is jobb, mint meghagyni az eredeti térfogatot (laposra taposással vagy kézi tömörítő berendezéssel, amit néhány ezer forintért lehet kapni), de nagyobb volumen esetén egy bálázó berendezést érdemes beszerezni (ez már százezres nagyságrendű beruházás). A karton bálázása is komolyabb gépet igényel. Az átvevőknek azonban gyakran egyedi igényeik vannak a bálák méretével, stb. kapcsolatban, így érdemes velük előre egyeztetni. E-hulladékok szétszerelése Csak akkor érdemes belefogni, ha az átvevőknek erre konkrét igényük van, és ezáltal többletbevétel keletkezik. A szétszereléssel töredékére lehet csökkenteni a valóban problémás hulladék mennyiségét és el lehet különíteni a műanyag, fém, stb. részeket. Az e-hulladék egyre több műanyagot tartalmaz, amely 10-15 kémiailag különböző műanyagot jelent. Szakértelem nélkül nincs értelme ezzel foglalkozni. Bútorok, stb. szétszerelése Sok újrahasználható és hasznosítható rész kiszerelhető a bútorokból. Egy asztalos vagy kárpitos sok kidobott bútort használhatóvá tud még varázsolni! A kezeletlen, valódi fa részek értékesíthetők tüzelőanyagnak, a furnér hulladék is átadható hasznosításra, a fém vázrészek is viszonylag jó áron leadhatók stb. 7 A 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet 6. (2) bekezdése szerint a hulladékgyűjtő udvarban ártalmatlanítási műveleteket nem szabad végezni, míg a 12. (1) bekezdése értelmében az elkülönítetten begyűjtött szilárd hulladék hasznosítható összetevőinek előkezelése, hasznosításra előkészítése hulladékkezelő telepen végezhető.

12 Reuse Center A hulladékká vált termékek 25-30 %-a még újra használható! Egy nagyobb település külön újrahasználati központot is létrehozhat. Veszélyes hulladékok ártalmatlanítása A termékdíj-köteles hulladékok esetében szinte minden területen létezik már egy koordináló szervezet, amely országos hálózatot üzemeltet a hulladékok begyűjtésére. Legtöbb esetben saját konténert vagy gyűjtődobozt is kihelyeznek, és eljönnek, ha ezek megteltek. Érdemes velük szerződést kötni, hiszen szinte minden további teendőt átvállalnak. (Ezekről pl. a http://www.humusz.hu/gyik oldalon lehet tájékozódni.)

13 6. Milyen költségek/kiadások merülnek fel hulladékudvar létesítése során? Beruházási költségek A telephely méretétől, tervezett kapacitásától, tulajdonviszonyaitól és kiépítettségétől függően néhány százezertől több tíz millió forintig terjedhet a telephely kialakítása. A szükséges tárolók megvétele vagy legyártása is százezres nagyságrendű, ezt csak a konkrét igények és kapacitások meghatározása után lehet megbecsülni. Az esetleg szükséges géppark beszerzése már tízmilliós nagyságrendű, és csak akkor érdemes kiépíteni, ha a feldolgozókkal hosszú távú gazdasági kapcsolat alakul ki, és komoly esély van arra, hogy az elő-feldolgozott nyersanyagokra lesz kereslet. Üzemeltetési költségek Kisebb településen elég egy részfoglalkozású közhasznú munkás vagy nyugdíjas foglalkoztatott bérével és bérterheivel számolni. A nyitva tartási időben el tudja látni a lakossági beszállítókat és az alapvető szelektálást is el tudja végezni. Kampányszerűen, esetleg önkéntesek bevonásával el lehet végezni a rakodási és telephely karbantartási munkálatokat. Nem elhanyagolható az a szervezési és piackutatási munka, ami a másodnyersanyagok eladásával és a veszélyes hulladékok leadásával jár. Ezt az önkormányzat környezetvédelmi ügyekkel megbízott felelőse, alkalmazottja, illetve a megbízott vállalkozó vagy civil szervezet végezheti. Egyes hulladékok értékesítése Sajnos általában is nagyon alacsony a másodnyersanyagok ára, de 2008 őszétől különösen rossz a helyzet. Csak a nagy begyűjtők és előfeldolgozók képesek a tartós válság közepette üzemelni, ha van nagy tároló és főleg pénzügyi tartalékuk. A fémhulladékok átvételi ára általában fedezi a költségeket, de sok esetben nem jönnek el érte az átvevők, csak saját beszállítás esetén fogadják el a hulladékot. Fokozottan érvényes ez a műanyagokra. A válság hónapjaiban sok helyen egyáltalán nem fizettek a beszállított műanyagért. Mivel az ipari (és kereskedelmi) hulladék megjósolható minőségű, sokkal értékesebb az átvevők számára. A lakosságtól begyűjtött műanyagot csak kevesen fogadják és dolgozzák fel. A háztartási hulladékok közül szinte csak a PET-nek a PE-fóliának, és a PE-flakonoknak van piaca. Érdemes alaposan körülnézni, hogy nem működik-e helyben vagy a régióban egy feldolgozó kisvállalkozó, aki szívesen átveszi a begyűjtött nyersanyagot. Sok találmányról hallani, ahol papírpépet, műanyag darálékot, üveget használnak építőipari célra, ha ilyen működik a térségben, mindenképpen érdemes velük felvenni a kapcsolatot! A fentiek miatt egyelőre nem lehet komoly bevételre számítani, de a ki nem használt lerakókapacitás, a helyi foglalkoztatás és a helyi emberek terheinek csökkentése miatt mégis megéri ezzel foglalkozni!

14 7. Hogyan érdemes tájékoztatni a lakosságot? A tapasztalat azt mutatja,hogy csak folyamatos kommunikáció eredményeképpen tudatosul a helyi lakosokban a hulladékudvar létezése és hasznos tevékenysége, ezért érdemes ezt a kérdést kiemelten kezelni. Továbbá a hulladékudvar sikere elsősorban az állampolgárok együttműködési hajlandóságán múlik. A hulladékudvarról és annak működési rendjéről az önkormányzatnak illetve az üzemeltetőnek kell tájékoztatnia a lakosságot, a helyben szokásos módon. Ebben sokat tudnak segíteni a helyi civil szervezetek. A lakossági tájékoztatás során a következő információkra érdemes kitérni: a háztartásokban keletkező hulladékok átlagos mennyisége és összetétele a hulladékudvarban leadható, illetőleg a gyűjtőszigeten elhelyezhető hulladék fajtái, mennyisége a létesítmények igénybevételének feltételei (szállítás, nyitva tartás, ingyenesség stb.) a létesítmények használatának előnyei a káros környezeti hatások megelőzésének módjai a hasznosítás lehetőségeire és azok várható gazdasági hatásaira vonatkozó adatok félévente, évente érdemes közé tenni a telep működtetésének gazdasági adatait, hogy az emberek lássák, milyen költségekről és nagyságrendekről van szó érdemes időnként szemléletes adatokat közölni, hogy pl. hány fát mentett meg a begyűjtött papírhulladék feldolgozása, stb. A lakosság tájékoztatására például az alábbi kommunikációs csatornákat lehet igénybe venni: helyi újságban rendszeresen helyi TV-ben, rádióban rendszeresen a közmeghallgatáson gyakran essen szó a hulladékudvar létéről, működéséről és az elért eredményekről a nyitva tartás rendjét, a hulladék átvétel szabályait a település több pontján (hirdetőtáblán, postán, boltban, könyvtárban, rendelőben, iskolában...stb.) érdemes kifüggeszteni 1. sz. melléklet: Mi a helyzet a biológiai lebomló hulladékok különgyűjtésével? Hulladékgyűjtő udvarban a biohulladékok közül csak zöldhulladék gyűjthető. A biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmú hulladék és az építési, bontási hulladék nyílt téren helyezhető el. A nyílt téri tárolás minden esetben csak edényzetben történhet, és gondoskodni kell a csurgalékvíz összegyűjtéséről, kezeléséről, valamint a hulladék rendszeres elszállításáról. A biológiailag lebomló hulladékot egy hétnél tovább nem lehet a hulladékgyűjtő-udvaron tartani. Amennyiben a településen nem oldható meg a házi komposztálás, akkor a szervezett, elkülönített hulladékgyűjtés során begyűjtött biohulladék komposztálása telepi komposztálás keretében, biohulladék-kezelő telepen történik. A 23/2003-as KvVM rendelet (a továbbiakban R.) szabályozza a biohulladék kezelésének követelményeit és a komposztálás műszaki feltételeit.

15 1. Kell-e engedély a telephely létesítéséhez? A telepi komposztáló működtetése az új telepengedélyezési szabályok szerint bejelentéshez kötött tevékenység (nem veszélyes hulladékok gyűjtése). A telep kialakításának műszaki feltételeit a R. 2. számú melléklete tartalmazza. 2. Milyen műszaki feltételeket ír elő a rendelet? A biohulladék-kezelő telep műszaki felszerelése az 5/2002. számú KvVM rendeletben foglaltakon túl: kezelési folyamat technológiai egységei, munkagépei; legalább 1,80 m magas kerítés, zárható, a teherforgalom számára is megfelelő kapu; hídmérleg; a biohulladék-kezelő telep technológiai egységeinek (előkezelő tér, komposztáló tér, utókezelő tér) a csurgalékvíz földtani közegbe való bejutását megakadályozó burkolattal való lefedése; csurgalékvíz tároló rendszer a csurgalék és a csapadékvíz elkülönített tárolása céljára; megfelelő kültéri és beltéri világítás; tűzvédelmi berendezés. 3. Milyen lépésekből kell állnia a telepi komposztálásnak a biohulladék-kezelő telepen? A szerves hulladékokat az előkezelő térre kell beszállítani, és itt kell történnie - a komposztálás kezdetéig - az előtárolásnak. A fás jellegű zöldhulladékok aprítását, valamint a különböző biohulladékok keverését, homogenizálását az előkezelő téren kell végezni. A bekevert, homogenizált hulladékokat (általában) rakodógép segítségével innen szállítják át a komposztáló térre. A biohulladékok tényleges kezelését, az érlelést a komposztáló téren kell végezni. A hulladékokat a választott technológiától függően kell különböző méretű prizmákba rakni, illetve komposztáló berendezésekbe helyezni. Az érés során biztosítani kell a folyamatban részt vevő mikroorganizmusok életműködéshez szükséges optimális feltételeket (hőmérséklet, nedvességtartalom, oxigén stb.). A rendelkezésre álló komposztáló tér területét figyelembe véve kell kiválasztani a nyitott vagy zárt módszerek közül azt, amelynek alkalmazásához a feltételek megvannak. A komposztáló-prizmák méretezését a hulladékok térfogata alapján kell elvégezni. Az intenzív érés befejeztével a komposztot - az utókezelő téren - a komposzt érettségi fokát figyelembe véve utóérlelik. A komposztot a további felhasználástól függően rostálni, illetve frakcionálni kell. 4. Milyen üzemeltetési feltételeket ír elő a rendelet? A biohulladék kezelése során gondoskodni kell az emberre, állatra, valamint kultúrnövényekre patogén mikroorganizmusok higiénés feltételeket kielégítő mértékű elpusztításáról (higiénizáció). A biohulladék-kezelő telepek esetében a biológiai kezelés mérvadó jellemzőit (hőmérséklet és tartózkodási idő a komposztálás, az anaerob biológiai lebontás során) a higiénizációs fázisban naponta fel kell jegyezni. A rögzített adatokat öt éven keresztül meg kell őrizni, és az illetékes hatóság kérésére annak bármikor rendelkezésére bocsátani.

16 A célszerű folyamatirányítás és ellenőrzés érdekében a biohulladék-kezelő létesítményeket mintavevő- és mérőhelyekkel kell ellátni.

17 2. sz. melléklet: Sittlerakó üzemeltetése Az önkormányzat a településrendezési és egyéb követelményeknek megfelelően, anyagi lehetőségi függvényében határozhat arról, hogy a területén keletkező inert hulladék lerakására sitt-lerakót hoz létre, melyben megszabja működési feltételeit. 1. Milyen rendelet/szabályozás vonatkozik erre sittlerakó létesítésére? A sitt (inert hulladék) lerakására szolgáló létesítménynek meg kell felelnie a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről 20/2006. számú KvVM rendelet előírásainak. Hulladéklerakó az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben, valamint a létesítés telephelye szerinti területi, helyi hulladékgazdálkodási tervekben foglalt célokkal és feladatokkal összhangban létesíthető, s ezen előírások az önkormányzatra nézve is irányadók, amennyiben sitt-lerakót kíván létrehozni és üzemeltetni. A hulladéklerakót - a lerakásra kerülő hulladék összetételének figyelembevételével - olyan műszaki védelemmel kell megtervezni és megépíteni, amely biztosítja a hulladéklerakó teljes élettartama során a környezeti elemek, különösen a közvetlen környezetében lévő felszíni és felszín alatti vizek, a földtani közeg és a levegő szennyeződés elleni védelmét. A teljesítendő, részletes műszaki követelményeket a KvVM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza, s csak ezek betartásával üzemeltethető az inerthulladék-lerakó, ugyanakkor figyelemmel kell lenni a rendelet 2. mellékletében foglalt paraméterekre, melyek meghatározzák többek közt - az alapjellemzőket és átvételi határkoncentrációkat. 2. Mire kell figyelni a terület kiválasztásakor? A lerakó helyének kiválasztásánál, a terület- és településrendezési, természetvédelmi, kulturális örökségvédelmi, tájvédelmi, vízvédelmi, levegőtisztaság-védelmi feltételeket is be kell tartani. A hulladéklerakó telekhatára és összefüggő lakóterület, lakóépület, valamint más, védendő területek, létesítmények között a védőtávolságot az illetékes környezetvédelmi felügyelőség állapítja meg. 3. Milyen üzemeltetési előírásokat kell betartani? A hulladéklerakó üzemeltetését üzemeltetési terv szerint kell végezni, amely tartalmazza a hulladék átvételi szabályait és nyilvántartásának rendjét, a hulladéklerakás technológiai rendjét, a hulladéklerakó-gáz, a csurgalékvíz, a kommunális szennyvíz és a szennyvíziszap, valamint a csapadékvíz kezelésének rendjét, a biztonsági létesítmények és intézkedések ellenőrzésének, valamint a környezeti monitoringrendszer üzemeltetésének és az észlelt adatok nyilvántartásának rendjét, a hulladéklerakó üzemeltetéséhez szükséges létszámot és eszközöket.

18 Az üzemeltetési terv mellékletét kell, hogy képezze a kárelhárítási terv, illetve a tűzvédelmi szabályzat is. Az üzemeltetőnek a hulladéklerakó működtetéséhez a külön jogszabályban meghatározott szakképzettséggel rendelkező környezetvédelmi megbízottat kell alkalmaznia, és biztosítania kell a hulladéklerakó dolgozói számára a szakmai továbbképzést, oktatást. A hulladéklerakó üzemeltetője az engedélyében előírt feltételek mellett azt a hulladékot veheti át, amely megfelel az alapjellemzésnek, rendszeresen keletkező hulladék esetén a megfelelőségi vizsgálatnak. 4. Milyen hulladékokat vehet itt át az önkormányzat? Az önkormányzat által üzemeltetett hulladéklerakó hulladék-átvételi kötelezettségét és annak korlátozását két oldalról közelíthetjük meg: I. A hulladéklerakó üzemeltetője ellenőrző vizsgálatot köteles végezni annak megállapítása érdekében, hogy a lerakásra szánt hulladék azonos-e az alapjellemzésben, megfelelőségi vizsgálatban, egyéb kísérő dokumentumban leírt hulladékkal. Amennyiben a hulladék nem tesz eleget a hulladéklerakó átvételi követelményeinek a hulladék átvételét a hulladéklerakó üzemeltetőjének meg kell tagadnia, a hulladék átadója pedig köteles a hulladékot a hulladék tulajdonságainak megfelelő hulladéklerakóba, illetve más hulladékkezelő létesítménybe vagy a saját telephelyére szállítani. Az üzemeltető a hulladék átvételének megtagadását - az indoklást alátámasztó adatokat, információkat, valamint a szükség szerint elvégzett mérések eredményeit is tartalmazó - jegyzőkönyvben köteles rögzíteni, a jegyzőkönyv egy példányát a hulladék átadójának, valamint az illetékes felügyelőségnek megküldeni. A KvVM rendelet előírása szerint, amennyiben a hulladék eleget tesz a hulladéklerakó átvételi követelményeinek, a hulladék az adott hulladéklerakóban lerakható (11. (2) bekezdés). Ez azt jelenti, hogy amennyiben a hulladék a rendeletben előírt jellemzőkkel bír, a lerakó üzemeltetője nem tagadhatja meg az átvételt. II. Másrészt fontos megemlíteni, hogy az önkormányzat a Hgt. szabályai alapján köteles közszolgáltatás keretében gondoskodni az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezeléséről. Felmerül a kérdés, hogy a sitt beletartozhat-e a közszolgáltatási körbe. Az EMLA álláspontja szerint a településen keletkező inert hulladék-lerakó létesítését az önkormányzat a közszolgáltatási kötelezettségén belül vállalhatja és közszolgáltatásról lévén szó, a lerakó szabott áron veheti át a saját településéről származó sittet. 5. Meghatározhatja-e egy önkormányzat, hogy más település lakóitól nem fogad sittet? Annak megtiltása, hogy a más településen keletkező inert hulladékot is az önkormányzat által üzemeltetett lerakóba szállítsanak, az EMLA Egyesület szerint nem lenne jogszerű, az ilyen jellegű megkülönböztetés nem egyeztethető össze az Alkotmánnyal sem. Lehetőség van azonban arra,

19 hogy a saját települési hulladékra vonatkozó ártól eltérő árat szabjon az üzemeltető a más településről hulladékot szállítók számára, mivel az már nem esik a közszolgáltatás körébe.

20 3. sz. melléklet: Átmeneti tárolók speciális hulladékokra A Hgt. szabályai szerint a hulladék-begyűjtési tevékenység végzése környezetvédelmi hatósági engedélyhez kötött. A hulladékkezelő begyűjtőhelyet önálló telephelyként vagy telephelyen belüli gyűjtőhelyként hatósági engedély birtokában létesíthet és üzemeltethet, ahol a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőzően a hulladékot elszállításig tárolják, esetenként előkezelik, illetve további kezelésre, hasznosításra előkészítik. A hulladék átmeneti tárolása esetén is különbséget kell tenni aszerint, hogy veszélyes vagy nem veszélyes hulladék gyűjtéséről, átmeneti tárolásáról van-e szó. I. Nem veszélyes hulladékok A nem veszélyes hulladékok gyűjtési tevékenysége során figyelemmel kell lenni a telepengedélyezési szabályozásra, vagyis a 358/2008. számú kormányrendelet előírásaira, melyek megkülönböztetnek egymástól bejelentéshez kötött és telepengedélyezési eljárás alá eső tevékenységeket. A hatályos szabályok értelmében a nem veszélyes hulladékok gyűjtése, tárolása esetén elegendő bejelentéssel élni az illetékes, körzetközponti feladatot ellátó jegyzőhöz, s e bejelentés megtételét, valamint a környezetvédelmi felügyelőség engedélyének beszerzését követően folytatható a tevékenység. II. Veszélyes hulladékok A veszélyes hulladékok átmeneti elhelyezésében a különbség van a termelési folyamatok eredményeképpen keletkező, illetve a háztartási vagy egyéb eredetű veszélyes hulladék gyűjtése között: a.) A hulladék termelője a veszélyes hulladékot, közvetlenül a keletkezés helyén, munkahelyi gyűjtőhelyen, a környezet szennyezését kizáró edényzetben, a tevékenység zavartalan végzését nem akadályozó mennyiségben gyűjtheti, legfeljebb 1 évig. Ha a veszélyes hulladék átadása a kezelő részére nem közvetlenül a munkahelyi gyűjtőhelyről történik, akkor a veszélyes hulladék termelője a keletkezett veszélyes hulladékot a telephelyén kialakított üzemi gyűjtőhelyen köteles gyűjteni. Az üzemi gyűjtőhelyet a tervezett kezelést figyelembe véve a környezet szennyezését, illetve károsítását kizáró módon kell kialakítani, ahol a veszélyes hulladék legfeljebb 1 évig tartható. Az üzemi gyűjtőhelyen tovább nem tartható, de igénybe vehető hulladékkezelői kapacitás hiánya miatt átmenetileg nem kezelhető veszélyes hulladékok legfeljebb 3 évig tartó tárolására tárolótelep létesíthető. A tárolótelepen a későbbi hasznosítást vagy ártalmatlanítást előkészítő tevékenység végezhető. b.) A háztartásokban keletkező veszélyes hulladék gyűjtésére, illetve más forrásból származó, kis mennyiségben keletkező veszélyes hulladék gyűjtésére hulladékgyűjtő udvar üzemeltethető. A hulladékgyűjtő udvaron a különböző anyagi minőségű veszélyes hulladékokat szállítható, ütésálló, bélelt vagy kettős falú, illetve kármentővel felszerelt gyűjtőedényzetben vagy gyűjtőkonténerekben kell gyűjteni, amelyek kialakítása összhangban van a bennük gyűjtendő veszélyes hulladékok fizikai és kémiai tulajdonságaival. A nem lakossági forrásból származó kis mennyiségű veszélyes hulladékot a hulladékgyűjtő udvar üzemeltetője a hulladék birtokosával való megállapodás alapján fogadhatja. A hulladék birtokosa kizárólag abban az esetben veheti igénybe a hulladékgyűjtő udvart gyűjtés céljára, ha évente legfeljebb összesen 500 kg veszélyes hulladéka keletkezik.