KÖZÖS DOLGAINK 2010. december 2012. február A2010. december 15-én, Budapesten megalakult Magyar Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság elnökei Vojislav Stanov i és Glatz Ferenc akadémikusok mûködésének elsõ szakasza a tervezettnek megfelelõen lezárult. A vegyes bizottság munkájának lezárult elsõ szakaszáról (2010. december 15. 2012. február) Alapelvek: Budapest, 2010. december 15. A bizottság mûködése elsõ szakaszában célul tûzte ki, hogy tudományos igénnyel segítse és szervezze a magyar és szerb nemzet közötti, történelmi eredetû konfliktusok feltárását, különös tekintettel a második világháború és az azt követõ évek (1941 1948) véres összeütközéseire. A bizottság elsõ közös ülésén (2010. december 15.) Alapelveket fogadott el, amelyek szerint a két nemzet múltjában az együttélés és a konfliktusok feltárása a legteljesebb õszinteséggel történjék, és regionális, valamint európai keretekbe illeszkedjék.* Az Alapelvek szerint a vegyes bizottság feladatának tartja a múltfeltárás feltételeinek megteremtését államaik területén. Mindent elkövet azért, hogy államaikban a közgyûjteményekben (levéltár, könyvtár, múzeum) a kutatás az európai normák szerint szabad legyen; a vegyes bizottság javaslatokat dolgoz ki saját állami és akadémiai vezetésük számára a kutatásszervezetek létrehozására és finanszírozására, a szerb magyar együttélést bemutató projektek indítására. A bizottság elõkészít kiadványokat és honlapot mûködtet. A bizottság részt vállal a * Közölve: História 2011/1 2. szám, 60 62. oldal. maga tudományos eszközeivel a megemlékezés fórumainak kialakításában és mûködtetésében, szakmai és nemzetközi konferenciákat szervez, s ha szükséges, e tudományos eszköztárat az állami vezetések rendelkezésére bocsátja. A bizottság megállapodott, hogy a vegyes bizottság két nemzeti tagozata (Szerb Tagozat, Magyar Tagozat) folyamatosan egyezteti saját nemzeti programjait, kezdeményezéseit a másik féllel. (A bizottság célkitûzéseirõl készített Alapelvek -et angol nyelven rögzítették, a két Akadémia elnöke elé terjesztették, akik azokat elfogadták. Megismerte azokat a két állam vezetése: a kormányok, valamint a bizottságok létrehozását javasló államelnökök is.) A vegyes bizottság 2010. december 15-i alapelvei szerint fogalmazták meg a bizottság nemzeti tagozatai a saját programjaikat. A Magyar Tagozat 2011. január 6-án, a Szerb Tagozat 2011. március 23-án jött létre. A megalakulástól kezdve a vegyes bizottság Szerb és Magyar Tagozata között a tájékoztatás és érintkezés folyamatos volt. A két tagozat saját programjait a másik számára megküldte, a közös konferenciákat és az állami vezetés felé lépéseiket folyamatosan egyeztették. (A két tagozat vezetése a megalakulásukat követõen még 2011. május 30-án Belgrádban, 2012. február 18-án Szabadkán találkozott.) Számvetés: Szabadka, 2012. február 18. A vegyes bizottság legutóbbi, szabadkai helyzetértékelése szerint az eredmények a következõkben összegezhetõek. 1. A vegyes bizottság eredményesen lépett fel a szerbiai gyûjteményekben a kutatási feltételek biztosítása érdekében, megszerezte a szükséges politikai támogatást a még rendezetlen, eddig nem kutatható levéltári állagok megnyitásához. 2. A vegyes bizottság mindkét tagozata mindent elkövetett azért, hogy államaik a kutatásokhoz szükséges anyagi eszközöket az év folyamán rendelkezésre bocsássák. Elismeréssel nyugtázta, hogy a magyar fél már 2011. novemberben nagyobb összeget bocsátott a délvidéki, 1944 1945. évi események feltárására, 2012 elején pedig a szerbiai parlament is nagy összegû támogatást szavazott meg a kutatásokra. 3. A vegyes bizottság segítette az igények szerint mind a magyar, mind a szerb oldalon az akadémiai és állami vezetést abban, hogy a szerb magyar államközi viszony ezen aktív korszakában a magyar EU-elnökség és Szerbia európai uniós csatlakozási tárgyalásának idõszakában a nemzeti megbékélés elõkészítése õszintén és az európai normák szerint történjék. 4. A vegyes bizottság kiemelten eredményesnek tartotta, hogy sikerült a szerb és a magyar, továbbá a világháborús konfliktusokban érintett államok történészei között aktív nemzetközi együttmûködést (konferenciákat, kiadványokat) létrehozni. Erre a második világháború óta nem volt példa a két nemzet történelmében. 5. A vegyes bizottság vezetõi közösen léptek fel a nemzeti konfliktusokat tárgyaló tudományos és közéleti fórumokon, a sajtó nyilvánossága elõtt mind Magyarországon, mind Szerbiában. Közösen léptek fel olyan helyzetekben, amikor az 1941 1948 közötti összeütközések politikai értelmezést nyertek, többek között eredményüknek tartják az államelnökökhöz is eljutott és méltányolt felhívást a kollektív felelõsség elvének visszaszorításáról a kárpótlásokat tárgyaló törvénykezésben** (2011. október november), s részvételüket a konfliktushelyzetek békés kezelésében, a konfliktusok oldásában. (Gondolunk itt a megemlékezésekre részben az 1944. évi vérengzésekrõl, részben az 1942. évi ún. újvidéki razziáról.) ** Vö. a Szerb Magyar Akadémiai Vegyes Bizottság nyilatkozata, 2011. szeptember 29. Közölve: História, 2011/9 10. sz. 31. oldal. A kárpótlások benne a szerbiai összehasonlító története: Eiler Ferenc, Marchut Réka, Tóth Ágnes. História, 2011/8. sz. 28 32. oldal. 21
6. Mindkét tagozat elismeréssel nyugtázta, hogy államaink politikai vezetésében meghatározó volt az õszinte szándék a tényfeltárások támogatására, és ezzel egy idõben az indulatok kölcsönös méltánylására és oldására is. 22 Idõrendi áttekintés, 2011 2012 2009. december 14. A két államelnök elvi megállapodása: felkérik a két akadémia elnökeit, hogy hozzák létre a Magyar Szerb Akadémiai Vegyes Bizottságot. 2010. november 8. Sztáray Péter külügyi helyettes államtitkár levele az MTA elnöke által kinevezett Glatz Ferenc akadémikushoz a Magyar Tagozat tagjairól, a közös érdekrõl, hogy a magyar bizottság minél elõbb megkezdje munkáját. 2010. december 15 16. Az akadémiai vegyes bizottság szerb és magyar társelnökének találkozója Budapesten; megegyezés az együttmûködés alapelveiben. 2011. január 6. A Magyar Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság Magyar Tagozatának megalakulása, a 2011 2014. évi kutatási program elfogadása Budapesten. 2011. február 12. A vegyes bizottság Magyar Tagozatának szakmai konferenciája Szabadkán (a szerbiai és magyarországi kutatók részvételével) a levéltári kutatások szervezett megindításáról. (A szakmai védnökséget az MTA Történettudományi Intézete vállalja.) 2011. március 25. A vegyes bizottság Magyar Tagozatának szakmai mûhelykonferenciája Budapesten a visszaemlékezés-gyûjtés (oral history) megindításáról és a kutatás-módszertani, valamint a tárolás, feldolgozás kérdéseinek tisztázásáról. (A szakmai védnökséget az MTA Néprajzi Kutatóintézete vállalja.) 2011. április 26. A www.magyarszerbmult.hu honlap elõkészítése. 2011. április 29. Két könyvsorozat indítása: 1. Források a szerb magyar együttélés történetéhez, 2. Tanulmányok a szerb magyar együttélés történelmébõl. (A. Sajti Enikõ az albizottság vezetõje.) 2011. május 30. A vegyes bizottság Magyar és Szerb Tagozata vezetõségének találkozója Belgrádban a kutatási feltételek biztosításáról; közös nyilatkozat kiadása. 2011. május 31. Megbeszélés és megállapodás aláírása a szerbiai szervezett kutatások feltételrendszerérõl a vajdasági Magyar Nemzeti Tanáccsal (Szabadka). 2011. szeptember 29. A Magyar Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság elnökeinek levele a köztársasági elnökökhöz a kárpótlási törvénnyel kapcsolatban a kollektív felelõsség elvének kiiktatásáról. (A javaslatot a magyar elnök terjeszti elõ.) 2011. szeptember 30. Az Együttéléstõl a tömeggyilkosságokig a Balkánon a 20. században címû nemzetközi konferencia Budapesten (szerb, magyar, osztrák, horvát, német szakértõkkel). A konferencia elõadásai megjelentek a História 2011/9 10. számában, kétnyelvû (magyar és angol) kiadásuk 2013. januárra várható. 2011. november eleje. A magyar kormány a vegyes bizottság javaslata és a Magyar Nemzeti Tanáccsal kötött május 31-i megállapodás értelmében 18,25 millió forintot biztosít az MNT részére az 1944 1945. évi szerbiai magyarellenes gyilkosságokra vonatkozó levéltári anyag és visszaemlékezések feltárására. A kutatás szervezõje a zentai Vajdasági Magyar Mûvelõdési Intézet. 2011. november 15. Az elõterjesztések alapján megindulnak a vajdasági kutatási megbízások a 2012. évre. 2011. november. Megjelenik az Iratok a Vajdaság történetéhez a szerbiai levéltárakban 1944 1948 címû levéltári ismertetõ, a források a szerb magyar együttélés történelméhez sorozatban. (Összeállította: Fodor István, az elõszót írta: Glatz Ferenc.) 2011. december 8. A vegyes bizottság Magyar Tagozatának mûhelykonferenciája Budapesten. 2012. február 1. Elfogadják a szerb magyar közös múlt kutatására megpályázott OTKA-programot, ami 2012. decembertõl három évig évi bruttó 7 millió forintot biztosít a szerbiai magyar kutatások támogatására. A projekt tudományos tanácsában a vegyes bizottság minõsített kutatói ülnek, Hornyák Árpád bizottsági titkár vezetésével. (Sokcsevits Dénes, Juhász József, A. Sajti Enikõ egyetemi tanárok, Ress Imre, Bíró László az MTA BTK TTI fõmunkatársai.) 2012. február 18. A Szerb és a Magyar Tagozat vezetõségének (V. Stanov i és Glatz Ferenc akadémikus-társelnökök, Sl. Markovi és Pók Attila titkárok) évértékelõ találkozása, és felszólalásuk A kisebbségi magyar politizálás lehetõségei címû konferencia keretében (Szabadka). 2012. május 21. Szakmai egyeztetés Zentán Gecsényi Lajos, a vegyes bizottság Magyar Tagozata kutatásokért felelõs elnökhelyettese részvételével a projekt eredményeirõl és a június végi projektzárásig elvégzendõ teendõkrõl. 2012. augusztus 14. Glatz Ferenc, a Magyar Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság Magyar Tagozatának elnöke, Gecsényi Lajos, a bizottság tagja, Korhecz Tamás, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke, valamint Hajnal Jenõ, a kutatásokat koordináló és felügyelõ Vajdasági Magyar Mûvelõdési Intézet igazgatója Szabadkán áttekintették a kutatások állását. Ennek elsõ szakaszát lezártnak minõsítették, errõl közlemény jelent meg. 7. A vegyes bizottság az elsõ év eredményeinek és a hiányosságok számbavétele mellett úgy döntött: a további, 2012 2014. évekre vonatkozó program véglegesítésére a szerbiai választások után, 2012 végén kerüljön sor. A Magyar Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság Magyar Tagozatának munkájáról (2011. január 6. 2012. május 31.) A Magyar Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság Magyar Tagozata (továbbiakban Magyar Tagozat) célkitûzéseit a vegyes bizottságban elõterjesztett és ott elfogadott Alapelvekre építette. A Magyar Tagozat 2011. január 6-án alakult meg. Vita után elfogadta az elnök elõterjesztését. Ez az elõterjesztés határozta meg az elmúlt másfél év tevékenységének irányát. (Ez olvasható volt a História c. folyóiratban 15 ezer példányban, amely folyamatosan beszámolt a tartalmi eredményekrõl.)* A Magyar Tagozat programját két idõszakaszra 2011. január 2012. május, illetve 2012. szeptember 2014. december bontotta. A két idõszakasz részben a kutatási terv szakmai igényeihez, részben a két állam 2010 decemberében látható politikai programjához igazodott. Hosszú táv: 2014. A kutatások hosszú távú programjának vége: 2014. Ez látszik a döntés végleges idõpontjának Szerbia tervezett EU-felvételérõl, egyben az 1944. évi események évfordulója. Szakmai szempontok is indokolják ezt az idõpontot: ekkorra látszik reális lehetõség arra, hogy a kutatások minden szinten az összegzés elsõ fokára eljussanak. Várhatóan ekkor lesznek összefoglalóan értékelhetõk mind a levéltári kutatások, mind a visszaemlékezés-gyûjtések, valamint a sírfeltárások. És ekkorra várható, hogy a kutatásokon alapuló emlékhely-kijelölések ügyében is konszenzus alakuljon ki a szakma és a politika, valamint a társadalmi elvárás és a közigény között. Rövid táv: 2012. nyár. A rövid távú program 2012 nyaráig szólt: ennek középpontjában a Magyar Tagozatban is elõterjesztett és ott elfogadott program megvalósítása áll. Ennek fõbb célkitûzései: 1. az eddigi kutatások mind a magyar, mind a szerb, a horvát, a német kutatások áttekintése, a szakirodalmi, helytörténeti termés számbavétele. 2. A Vajdaságban önálló kuta- * História, 2011/1 2. szám, 60 62. oldal
tásszervezet kiépítése, a témakörrel foglalkozó professzionális kutatói közösség kialakítása a magyarországi és nemzetközi kutatógárda bevonásával. 3. Publikációs rendszer létrehozása (könyvsorozat, honlap, folyóirat-publikációk). 4. A kutatási programokat segítõ szakmai konferenciák megrendezése 5. Évente egy nemzetközi konferencia megszervezése, amely biztosítja, hogy a magyar szerb konfliktusokat regionális és európai összefüggésekben lássuk. Magyar kutatásszervezet a Vajdaságban. A Magyar Tagozat vezetése a Vajdaságban élõ kutatókat összefogó helyi magyar kutatóbázis kiépítésére kívánta felhasználni az alkalmat. A meglévõ vajdasági akadémiai-egyleti és egyetemi intézmények mellett olyan professzionális kutatásszervezetet hozni létre, amely a szerbiai magyar kisebbség történelmének, jelenének tervszerû feltárásával foglalkozik. Mintaként a már másfélszáz éve mûködõ és új életre kelt erdélyi és a mintegy húszéves felvidéki magyar intézmények szolgáltak. Ezért is az elnök javaslatára a kutatások összefogását nem Budapestre, hanem a Vajdaságba kívánta telepíteni. A szakmai és kisebbségpolitikai megfontolások találkoztak. Partner volt e terv kialakításában a szabadkai, újvidéki és zentai magyar kutatói és politikus társadalom, mindenekelõtt a frissen létrejött és Budapesten, az MTA-n 2010 júliusában már bemutatkozó vajdasági Magyar Nemzeti Tanács. A Magyar Tagozat miután az elnök személyesen tájékozódott a meglévõ vajdasági mûhelyekrõl javasolta: a történeti-néprajzi kutatások helyi összefogására az MNT alapította zentai Magyar Mûvelõdési Intézet kapjon megbízást. A Magyar Tagozat javaslatára igaz, a tervezettnél késõbbi idõpontban a kormányzat 2011 novemberétõl 18,25 millió forintot biztosított a történeti-néprajzi (levéltári és visszaemlékezés-) kutatásokra. Errõl a kedvezményezettek az elmúlt hónapban számoltak el. (L. az MNT és a VMMI kutatási beszámolóját a 24. oldalon.) A tartalmi beszámoló és a felsorolt eredmények bizonyítják: a * 2012 2013 2014. évre az OTKA összesen 21 millió forintot bocsátott a Hornyák Árpád (a vegyes bizottság Magyar Tagozatának titkára) vezette projekt rendelkezésére. (A tudományos bizottság tagjai: Bíró László, Juhász József, Ress Imre, A. Sajti Enikõ, Sokcsevits Dénes.) Magyar Nemzeti Tanács jó gazdája, a Vajdasági Magyar Mûvelõdési Intézet jó szervezõje, összefogója volt és lehet továbbra is a munkálatoknak. A magyarországi kutatók segítése. A tervezett magyarországi ösztöndíjas rendszer kiépítése anyagi-adminisztratív okok miatt késett, de a hazai és vajdasági szakmai programokon a részvételt biztosítani tudtuk. (A szakmai programokat egyéb akadémiai és magánintézményi forrásokból finanszíroztuk.) Csak ez év tavaszára fogadta el az OTKA Bizottság a szerb magyar közös múlt kutatásának már 2010-ben kilátásba helyezett és az akadémiai vezetés által is támogatott programját.* A munkálatoknak az MTA (2012- tõl MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont) Történettudományi Intézete adott otthont. A projekt vezetõ kutató -ja a Magyar Tagozat titkára, a tudományos bizottság tagjai pedig annak kutatóprofesszorai. Az elsõ kutatói ösztöndíjakat 2012. decemberben három évre 7-7 millió forint nyitják meg. Szakmai tanácsadó szerep. A Magyar Tagozat szakmai tutor szerepét vállalta fel a rövid távú kutatásokban. Az elnök, illetve a kutatásokért felelõs elnökhelyettes (Gecsényi Lajos, a Magyar Országos Levéltár nyugalmazott fõigazgatója) folyamatosan tartotta a kapcsolatot a vajdasági kollégákkal (részben Budapesten, részben Zentán személyes konzultációkat folytattak), tájékoztatta a Magyar Tagozatot a kutatások elõrehaladásáról. A Magyar Tagozat két szakmai konferenciát (kutatói fórumot) rendezett a levéltári, illetve a néprajzi kutatómunka kérdéseirõl: a központi és helyi forrásõrzõ helyek háború alatti irattermelési gyakorlatáról, illetve a visszaemlékezések (oral history) készítésének és feldolgozásának módszertani kérdéseirõl. (Ezekre meghívást nyertek és aktívan részt vettek a napi kutatásra vállalkozó levéltárosok, helytörténészek, könyvtárosok a Vajdaságból. 2011. február 12. Szabadka, 2011. március 25. Budapest.) A történeti és néprajzi kutatások folyamatos szakmai segítését vállalta és teljesítette az MTA Történettudományi, valamint Néprajzi Kutatóintézete. A nemzetközi kutatógárda mozgósítása, tudományos konferencia. AMagyar Tagozat vezetése a program megfogalmazásától fontosnak tartotta, hogy a szerb magyar konfliktusok a térség kis népeinek konfliktussorozatába ágyazva jelenjenek meg. Ezért nemzetközi konferenciát rendezett (Együttéléstõl a tömeggyilkosságig a Balkánon a 20. században, 2011. szeptember 30. Budapest), amely a szerb, horvát, német, osztrák, szlovák és magyar szakértõk legnagyobb szakmai rendezvénye volt a második világháború óta. (Többek között az osztrák, a szlovák akadémia alelnökei, egyetemi tanárok részvételével.) A konferencia elõadásai rövidített formában, magyar nyelven megjelentek a História 2011/9 10. számában.** A konferencia elõadásainak kiegészítése vajdasági magyar kutatók tanulmányaival nyomdában van, megjelenése kétnyelvû formában 2013 januárra várható. A szerbiai kutatási feltételek javítása. A Magyar Tagozat fontosnak tartotta, hogy a szerbiai kutatási feltételek teljes mértékben megfeleljenek az európai normáknak. A szerb fél és a szerbiai magyar politikai erõk segítettek ebben. (A vegyes bizottság május 30-i belgrádi ülésén külön napirend tárgya volt a kutatási feltételekkel kapcsolatos kéréseink. A Szerb Tagozat vezetõi ennek érdekében több esetben eljártak.) Könyvsorozat, folyóirat-publikáció. A Magyar Tagozat vállalta, hogy olyan publikációs rendszert indít el, amelyik mindenekelõtt az eddigi kutatások eredményeit összegzi, ugyanakkor segítséget ad a rendszeres levéltári kutatásoknak és a visszaemlékezés-gyûjtésnek. A História folyóirat rendszeresen hírt adott errõl és közölt az újabb eredményeket ismertetõ cikkeket, majd 2011 novemberében megindult a kiadványsorozat (forráskiadványok és ** Vö. História 2011/9 10. szám. Elõadók, szerzõk: Glatz Ferenc, Arnold Suppan, Pál Tibor, Sipos Péter, Ablonczy Balázs, Szakály Sándor, Sokcsevits Dénes, Vladimir Geiger, A. Sajti Enikõ, Pejin Attila, Stark Tamás, Srdan Cvetkovi, Zoran Janjetovi, Stefan Troebst. 23
Kutatási beszámoló Az 1941 1948-as idõszakra vonatkozó szerbiai levéltári kutatások és visszaemlékezés-gyûjtés címû projekt célja a magyar szerb megbékélés elõsegítése, a közös nemzeti múlt tehertételeinek felszámolása, mégpedig a Magyar Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság 2011. január 6-án elfogadott programjának megfelelõen: feltárni a magyar lakosság ellen 1944 1948 folyamán a Vajdaság településein elkövetett gyilkosságok és más megtorló intézkedések levéltári forrásait, összeállítani az áldozatok minél teljesebb névsorát, valamint rögzíteni, feldolgozni és archiválni a múlt század negyvenes éveire vonatkozó visszaemlékezéseket, emlékeket. A magyar állam a projekt finanszírozására 18 250 000 forintnak megfelelõ dinárösszeget, azaz 6 052 793,13 dinárt biztosított. A munkálatok kereteit a vegyes bizottság társelnökeinek közös nyilatkozata, valamint a Magyar Nemzeti Tanács elnökének és az MTA Történettudományi Intézete mint kutatási háttérintézmény igazgatójának 2011. május 31-én Szabadkán aláírt megállapodása határozta meg. [...] A Magyar Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság elkötelezte magát a kutatási feltételek biztosítása mellett; Magyar Tagozata ezen kívül vállalta a folyamatos szakmai konzultációkat, a levéltári és néprajzi kutatások módszertani kérdéseit tárgyaló konferenciák megszervezését, valamint a kutatásokról készülõ zárójelentés szakmai értékelését. [...] A levéltári kutatások a Vajdasági Levéltárban 2010 decembere, a többi országos levéltárban 2011 augusztusa, míg a regionális (volt járási) levéltárakban 2012 januárja óta folytak több mint 20 levéltári szakember bevonásával. Az áldozatok adatait tartalmazó adatbázisba 2012. május 31-éig összesen 11 427 áldozat adata került; közülük 5087-en magyarok, 5159-en németek, 188-an szerbek, 83-an horvátok voltak, míg 910 személy esetében nem sikerült azonosítani a nemzetiségi hovatartozást. Az eddig feltárt dokumentumok tanúsága szerint az ítélet nélkül vagy bírói ítélettel végrehajtott kivégzések 124 bácskai, 128 bánsági és 106 szerémségi településen zajlottak le. [...] A regionális levéltárakban eddig 1947 áldozat nevét sikerült azonosítani. Közülük 849 személy 1944. szeptember 12-e elõtt, míg 1098 e dátum után esett áldozatul. A kutatómunkát nagymértékben segítette az, hogy a Magyar Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság biztosította azt a kutatómunkához szükséges politikai légkört, amelynek eredményeként a kutatók hozzáférhettek a korábban nehezen megkapható levéltári állagokhoz is. Megkönnyítette a munkát a 2010 decembere óta az akadémiai bizottság illetékes vezetõivel tartó folyamatos szakmai konzultáció is, továbbá a bizottság és a Magyar Nemzeti Tanács közösen rendezett szabadkai levéltáros-kutatói fóruma 2011. február 12-én, valamint a novemberben megindult szervezett kutatásban részt vevõk szakmai vitanapja 2012 januárjában Újvidéken, majd május közepén és június elején Zentán. Elõrevitte a kutatásokat az akadémiai bizottság kiadásában megjelent középszintû levéltári ismertetõ a regionális levéltárak állagairól, amelyet Fodor István zentai fõlevéltáros állított össze. [...] A kutatások gyakorlati haszna máris megmutatkozik, hiszen a rehabilitációs és vagyon-visszaszármaztatási ügyekben a közremûködõ levéltárak az eddiginél jóval hatékonyabban tudják az ügyfeleket kiszolgálni. [...] Az 1941 1948-as idõszakra vonatkozó visszaemlékezésgyûjtés ismertebb nevén oral history elsõ szakasza minden objektív nehézség ellenére sikeresnek tekinthetõ: olyan mennyiségû (200 órányi) és tartalmú interjúkat, visszaemlékezéseket hozott a felszínre, amelyek lehetõvé teszik a korábbi (téves) gyakorlattal való szakítást, amikor az eseményeket kizárólag az áldozat vagy a gyõztes szemszögébõl láttatták. A harminckét településen százötven adatközlõtõl összegyûjtött kétszáz órányi anyag elsõ ellenõrzése alapján csaknem kétezer gépelt oldalnyi szövegmennyiség várható további feldolgozásra, bizonyos részei pedig publikálásra. [...] A kutatómunka elõrelendítése érdekében a Vajdasági Magyar Mûvelõdési Intézetben az 1944 1945-ös kutatásokkal kapcsolatos kiadványok közül csaknem félszáznak (kb. 8000 oldal) és több mint ezer, a témával foglalkozó újságcikknek, tanulmánynak az elektronikus feldolgozása is befejezõdött. Matuska Márton, Mojzes Antal és Sinkovics Ferenc témával kapcsolatos teljes kutatási dokumentációját is sikerült digitalizálni, de segítséget kapott Forró Lajos és Molnár Tibor tanulmányíró is Tragikus emberi sorsok 1944-bõl a partizán iratok tükrében címû kéziratuk elsõ részének a megírásához a levéltári kutatómunka költségeinek részfinanszírozásával. Kutatási támogatásunk segítségével jelenik meg Silák Mária Emlékeim (Szép és szomorú Szabadkám) címû önéletírása is. [...] A feldolgozó munka során sikerült 614,25 iratfolyóméternyi anyagot átnézni és részben, vagy teljesen feldolgozni, a sajtóbibliográfiát összeállítani és internetes közlésre elõkészíteni (592 hivatkozás), 12 000 percnyi hangzó anyagot összegyûjteni és elektronikus úton rögzíteni, 12 000 percnyi hangzó anyag adatelmeit írásban rögzíteni, 7704 percnyi hangzó anyagot legépelni, 9000 percnyi hangzó anyag gépelt szövegét gondozni, az archívumot és az adatbázist kialakítani és fejleszteni, a megvásárolt Matuska Márton-archívum iratanyagainak áttekintõ feldolgozását befejezni és bizonyos tartalmainak részletes feldolgozását elvégezni. Szabadka, 2012. augusztus 14. Hajnal Jenõ igazgató Vajdasági Magyar Mûvelõdési Intézet Korhecz Tamás elnök Magyar Nemzeti Tanács tanulmányok alsorozattal). Ennek elsõ darabja a vajdasági regionális levéltárak középszintû ismertetõjét tartalmazza. További kötetek állnak megjelenésre készen, többek között az elmúlt húsz év helytörténeti irodalmának 24 gyûjteménye az 1944 1945. évi jugoszláv megtorlásokról és a már említett kétnyelvû tanulmánykötet Együttéléstõl a tömeggyilkosságig címmel.) Honlap. Megindult a vegyes bizottság és a Magyar Tagozat honlapja (www.magyarszerbmult.hu). Szerkesztésébe nem minden nehézség nélkül bevonjuk a vegyes bizottság szerb tagjait is. Elfogadottságát mutatja, hogy havonta 4-5 ezren keresik fel. A honlap fejlesztése folyamatban van, mûfaji
szélesítése a Magyar Tagozat vezetõségének legutóbbi ülésén kiemelten szerepelt. Az áldozatok számbavétele. A Magyar Tagozat kutató történész tagjai kezdettõl tisztában voltunk azzal, hogy a legalaposabb forrásfeltárások sem eredményezhetik az áldozatok teljes listájának összeállítását. A korabeli ügykezelés nem célozta a törvénytelen gyilkosságok írásbeli rögzítését, emellett a tömeges gyilkosságok temetési gyakorlata a leggondosabb sírfeltárás esetén sem engedi megválaszolni minden esetben a kérdést: ki volt az áldozat, és milyen alapon hajtották végre a kivégzéseket: etnikai vagy politikai indíttatásból, vagy egyszerûen helyi, személyes jellegû bosszúállások voltak ezek. De az igazság kiderítéséért mindent megteszünk kutatóként, kutatásszervezõként is. Tömeggyilkosságok topográfiája, további emlékhelyek kijelölése, építése, karbantartása. A Magyar Tagozat a kutatások eredményeként közölte a délvidéki magyarellenes megtorlások topográfiáját. (Mezei Zsuzsanna munkája.)* Az elkészült térképen az áldozatok száma a további kutatások nyomán még változhat, de a helyszínek a szakértõk szerint alapjában tisztázottak. Úgy látjuk: a következõ években átgondolt együttmûködés szükséges majd a szakma, az érintettek és az országos politika részérõl: hol kell nemzeti-regionális, hol lokális emlékhelyet felállítani? És milyen elvek szerint? És ki finanszírozza azt? Azt már látjuk: az emlékhelyek rendszerét regionálisan és magyar, valamint szerb kormányzati szinten kell megtervezni és a közönséggel megvitatni. A levéltári és a néprajzi feltáró munka értékelése. A Magyar Tagozat sokra értékeli azt a munkát, amelyet a zentai intézet összefogásával a vajdasági kutatók mind a levéltárosok, mind a visszaemlékezés-gyûjtõ néprajzos kollégák eddig végeztek, a támogatás megérkezésétõl máig (2011. november 2012. május 31.) Eredménynek tartja, hogy a magyar állam a vegyes bizottság javaslata alapján nagyobb * Közli: História, 2011/9 10. szám hátlapján. ** Vö. Glatz Ferenc: Történelmi megbékélés, de hogyan? Szerbek, magyarok között... História 2011/1 2. szám 2., 51 62. oldal. összeggel támogatta a kutatómunkát, és ezáltal megteremtõdött a kutatói mûhely a szakmai közösség kialakításának a feltétele. A magyarországi kutatók bekapcsolódását a tervszerû feltárásba segíteni fogja az újabb hazai fiatal erõket mozgósító, induló kutatástámogatás (OTKA, 2012). A Magyar Tagozat azt az összesítést, amelyet a Magyar Nemzeti Tanács és a zentai Vajdasági Magyar Mûvelõdési Intézet a munkálatokról készített, szakmailag korrektnek tartja. (L. a MNT és a VMMI kutatási beszámolóját.) Bizonyítja: a meglévõ anyaggyûjtések (így Matuska Márton gyûjteményének) megvásárlása, valamint a levéltári felmérõ kutatások (több száz folyóméter iratanyag áttekintése) és a visszaemlékezés-gyûjtés (több száz óra hangzóanyag) jó alapot jelent egy kutatói közösség kiépüléséhez. Amely kutatói közösség az itteni munkában kovácsolódik egybe. Megnyugtató a szakma és megnyugtató remélhetõen a társadalom részére is. A szerbiai közgondolkodásról, az 1944 1945. évi tömeggyilkosságok emlékének feldolgozásáról. A vegyes bizottság és a Magyar Tagozat az elnök elõterjesztésére abból a hipotézisbõl indult ki, hogy az 1944 1945. évi tömeggyilkosságok Jugoszlávia-szerte, és így a Vajdaságban is, részben etnikai, részben politikai indíttatásúak voltak. Ugyancsak az elnök elõterjesztése kiindult abból a ténybõl is, hogy az ún. újvidéki razzia (1942) magyar elkövetõit még a világháború alatt a magyar katonai és bírósági hatóságok felderítették ami egyedülálló volt a világháború történelmében, és ezt a megrázó ténysorozatot, nemzeti közgondolkodásunk tehertételét a magyar értelmiség feldolgozta magában. De az 1944 1945. évi magyarellenes tömeggyilkosságok sem kivizsgálásra nem kerültek, sem a szerbiai szerb társadalom közgondolkodásban nem ismeretesek.** Ezért: továbbra is keresni kell azokat a szakmai akadémiai, egyetemi és széles körû értelmiségi fórumokat, ahol a szerb értelmiség együttgondolkodását és együttérzését a mi áldozataink iránt elnyerjük. A magyar közgondolkodás a délvidéki vérengzések feldolgozásáról. A magyar társadalom közfelfogását befolyásoló médiában már a rendszerváltás elõtti években a határokon túli magyarság múltja és mai sorsa rendszeresen megjelent. Mindenekelõtt az erdélyi, a felvidéki, a kárpátaljai magyarság sorsa. Ezek a politikai rendszerváltás közbeszéd-témái is lettek. A Délvidék múltja, jelene azonban rendre háttérbe szorult. (És nemcsak a 20. századi múlt, hanem a középkori és a polgári fejlõdés korának múltja is.) Ennek okait szakértõk és az érintettek nem minden érzelemkitörés nélkül vitatják. Végre! A figyelem élénkülése köszönhetõ mindenekelõtt a volt Jugoszlávia területén végbement demokratizálási folyamatoknak, továbbá az 1945 utáni jugoszláviai kommunista diktatúra kegyetlenségei köztük a magyarok, németek elleni etnikai tömegmészárlások kibeszélésének. És köszönhetõ az odafigyelés a magyar helytörténészeknek, az 1944 1945. év áldozatainak emlékével foglalkozó, frissen alakult civil szervezeteknek. Majd ráirányították a közvélemény figyelmét azok az akadémiai stratégiai kutatási programok is, amelyek az Európai Unió délkeleti kiterjesztésének elemzésekor a Nyugat-Balkán térségének fontosságát hangsúlyozták. Az utóbbiak is hozzájárultak ahhoz, hogy 2009 õszén a két államelnök kezdeményezte: készüljön program az 1944 1945. évi délvidéki vérengzések feltárására. Az akadémiai vegyes bizottság mindkét tagozata megalakulása pillanatától tisztában volt azzal, hogy olyan társadalmi-politikai és egyben szakmai elvárásokkal kell szembenéznie, amelyeknek rövid idõn belül megfelelni nem lehet. Az áldozatok listájának összeállítását, az áldozatok kárpótlásának indoklását és az áldozatok leszármazottaik, életben maradt szomszédaik, nemzettársaik érzelmi megnyugvását várták el tõlük. Közéleti-társadalmi vegyes bizottság létrehívása. A szerb és magyar államok közötti kapcsolatokban örvendetes javulás indult meg az elmúlt években. Része ez a magyar külpoliti- 25
ka és részben a szellemi élet nyitásának délkelet-európai irányban. Következménye ez mind az Európai Unió délkelet-európai kiterjesztésének, mind a határokon túli nemzetpolitikai célok újragondolásának. De ezzel egy idõben átrendezõdés indult meg a közgondolkodásban is: újrarajzolódik az egymásról alkotott kép a társadalomban. Szerbiában a magyarokról, Magyarországon a szerbekrõl. Mindkét társadalom értelmisége köznapi szinten keresi helyét az új európai mozgástérben. A közgondolkodást kifejezésre juttató és meghatározó jelképek, azokhoz kötõdõ színhelyek, emlékezések, ünnepélyek rendje alakul ki a két nemzet viszonyában. És a közgondolkodás újrarendezésében a második világháború konfliktusai, mindenekelõtt 1944 1945 tragikus eseményei meghatározó szerepet játszanak. Közeli és fel nem dolgozott emlékek ezek. Ezért is szükség volna egy, az akadémiai vegyes bizottsághoz ELÕFIZETÕI FELHÍVÁS Kedves Olvasónk! A História 2009 óta változatlan elõfizetõi díját 2013-tól emelni kényszerülünk. Évi tíz számunk elõfizetési díja 3900 Ft (számonként 390 Ft) lesz. Elõfizetõink továbbra is kedvezményesen jutnak folyóiratunkhoz, mivel az újságárusoknál egy szám ára 460 Ft lesz. Történelem mindenkinek. Legyen elõfizetõnk! hasonló közéleti vegyes bizottság (vegyes bizottságok?) létrehozására, amelyben parlamenti képviselõk, közéleti személyiségek, a szomszédságpolitika aktivistái vehetnének részt. Az elmúlt másfél esztendõben számtalan ilyen elvárással szembesültünk. (A vegyes bizottság elnökei és tagjai részben eleget tettek ilyen jellegû elvárásoknak, a Magyar Tagozat vezetõi, tagjai például számtalan koszorúzáson, megemlékezésen vettek aktívan részt.) De a kérések és kérdések az aktív politizálás szintjeit érintik, amelyben akadémiai bizottságok nem lehetnek illetékesek. Ismételten javasoljuk, hogy 2012-ben a két állam közötti politikai újrarendezés során fontolják meg a magyar állami adminisztráció vezetõi ilyen jellegû bizottság kiküldését. Budapest, 2012. augusztus 10. GLATZ FERENC E számunk szerzõi BALOGH MARGIT a tört. tud. kandidátusa, tud. fõmts. (MTA BTK TTI); ERDÉLYI GABRIELLA PhD, tud. fõmts., tud. titkár (MTA BTK TTI); FARKAS ILDIKÓ PhD, tud. mts. (MTA BTK TTI); FODOR PÁL az MTA doktora, igazgató (MTA BTK TTI); GLATZ FERENC akadémikus, kutató emeritus (MTA BTK TTI); JESZENSZKY GÉZA a tört. tud. kandidátusa, egy. magántanár (Budapesti Corvinus Egyetem), nagykövet (Osló); KÖVÉR GYÖRGY az MTA doktora, egy. docens (ELTE BTK); MAKK FERENC az MTA doktora, egy. tanár (SZTE); MÜLLER RÓBERT a tört. tud. kandidátusa, ny. igazgató (Balatoni Múzeum, Keszthely); OPLATKA ANDRÁS egy. tanár (Andrássy Universität Budapest), újságíró (Zürich); PÓTÓ JÁNOS PhD, tud. fõmts. (MTA BTK TTI); SIPOS PÉTER a tört. tud. doktora, ny. tud. tanácsadó (MTA BTK TTI) Rövidítések: egy.: egyetemi; ELTE BTK: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar); fõmts.: fõmunkatárs; MTA BTK TTI: Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet; mts.: munkatárs; SZTE: Szegedi Tudományegyetem; tört. tud.: történelemtudomány; tud.: tudományos KEDVES OLVASÓINK! A 2011. évi adófelajánlásaikból beérkezõ 398 722 Ft-ot folyóiratunk nyomdaköltségére fordítottuk. Örömmel fogadnánk, ha jövedelemadója 1%-val lapunk megjelenését továbbra is támogatnák. Adószámunk: 19654243-2-41 História Alapítvány Köszönjük felajánlásaikat! Tisztelt Szerkesztõség! Liszt a balkonon Varga Imre szobrairól Acímre pillantva ne valami szabadtéri sütés-fõzésre gondoljunk, hanem ez évi 3. számunk címlapképére. (Olvasóink joggal tették szóvá: a borítóról lemaradt az alkotó, Varga Imre neve.) Liszt Ferenc erkélyen álló pécsi szobrának történetére nem csak azért érdemes visszatérni, mert korszakos jelentõségû alkotás és az elhelyezése zseniális azt hiszi a szemlélõ, hogy a zeneszerzõ a Püspöki Palota erkélyérõl tekint le merengve. Pedig az erkély a szoborkompozíció része, nem pedig a palotáé, csak szokatlanul közel, két méterrel annak fala elõtt állították fel, s ezáltal a Püspöki Palota is mintegy része lett az alkotásnak. Azért is érdemes ennek a szobornak a történetére visszatérni, mert megszületésének körülményei plasztikusan mutatják a kései Kádár-korszak ügyintézésének napi gyakorlatát. A Képzõ- és Iparmûvészeti Lektorátus irattárában fellelhetõ (V/X. iratpapucs) építési akta mindjárt egy félreértéssel kezdõdik. A Lektorátus 1979. május 7-i határozatában olvashatjuk: A Baranya megyei Tanács VB Mûvelõdésügyi Osztálya igényére Varga Imre szobrászmûvészt [ ] jelöli ki a Képzõ- és Iparmûvészeti Lektorátus Pécsen a Barbakánban elhelyezendõ Liszt Ferenc-mellszobor tervezésére. A mûvész a megrendelés szerint elkészítette az 1:1 arányú agyagmintát, s csak az augusztus 31-én megtartott bíráló bizottsági ülésen derült ki, hogy valaki valamit nagyon félreértett. Az ülés jegyzõkönyvében ugyanis ez áll: A Baranya megyei Tanács képviselõi a megrendeléskor egészalakos Lisztszoborra gondoltak, tévesen szerepelt igénylistájukon mellszobor, ez nem is alkalmas a Barbakánon történõ elhe- 26