Történeti földrajzi nevek és vaktérképek a középkori történeti szigorlat anyagából PPKE BTK Medievisztika Tanszék Piliscsaba 2005.
Gyakorló vaktérképek a középkori történelem tanulásához Feladat: az itt található földrajzi névanyagnak a vaktérképekre elhelyezése történelmi atlaszok segítségével.!"# $% & ' ( A folyók megtanulása azért fontos, ) *+,%- +./0 12+*3$,40 13576%8. 3*:9;+*<-=<8?>6"*- @%AB@ *C 0. mert a vízrajz adja majd a viszonyítási pontokat. DFEGIH%JLKM N<O G4PQ R4SUTV W XYM DFM4Z [\S]NQ ^ Q S _ `ab2abc d$euf'a`gih j k;limon%p"piq lrstlup lvw l xyzxbl{vn% l lizálják! Tájak meghatározásakor is jól lehet tájékozódni a vízrajz alapján. Tájegységek elhelyezkedését, határait, szomszédait, stb. szöveges meghatározás formájában is érdemes megtanulni. Jegyzete v}~xbj p ƒ$ 4 ˆ Št ;Œ$ BŒ$Ž% ]Œ F % 4 Ž4Œ Œ % " š %Š z œ ž Œ " 'ƒ ƒ Ÿ $ Œ 4 ƒ Ÿ - tékkel készültek! Történelmi (nem csak középkori) atlaszok Vidal-LaBlache: Ë Ì ÍÎ4ÏÑÐ\ÏUÒÓFÒ ÏBÔ Ð ÕiÌÖÓ?Ø Ù4ÚYÓYÕÌ ÚÛÜÏ'Ý%ÚUÏÁÞ ß ÌÖÍ#à]Ð\ÏUÖÐÓYÕá Ð Õ2â{ß"ßÐÖÌÓ Atlas général. Y 7 B \ 4ª:«" ±²$³µ ; z ¹%º;» ¼"½4 '¾% ÁÀ ¼²\ ÁÂÄÃŲ ºÆ¹%¼4 ÇÂ<¼ ¹%È ¹ ± ÉÊ - ØÝ%Ú ÓFÕÌ Í?ÖÞÖÌ\ÏÑÞ$ß Ì Ø?Í;Ìã"äÌÖÌÖ åäìö - fogásban. Putzger: Historischer Weltatlas. Wien, 1877. (és még sok kiadás) Az osztrák iskolák száæ;ç èbéëê'ì%í íïîçðñêáò%óé\êzí é$ôöõ éø òêêté ê'ðéùyóú û'î ÑùYóò%ô"üðé$ýöõ ì4ô"ô4üþ ô ÿ ò4ó óç è ÿ þoê kezdve helynévmutatóval is ellátva, ami nagyban növeli értékét. Westermann's Grosser Historischer Weltatlas. szerk.: Stier, Hans-Eric et al. Braunschweig, 1956. 1963. 1976. A németországi iskolák számára készült, helynévmutatóval is!#" %$& '()+*-,/.0 %12 3"- Grosser historischer Weltatlas. A legnagyobb, legrészletesebb atlasz-sorozat. Három kötetben az ókori, középkori és újkori törté, 5476/5498 %+3 $ ;:/!2 )<="=)>? 4 ), A@ $ B. C CED Teil: Mittelalter. Red.: Josef Engel. Hg. vom Bayerischen Schulbuch-Verlag, München, 1970. (ism.: H. Weczerka: Ein neuer Atlas zur mittelalterliche Geschichte = Zeitschrift für Ostforschung XX. (1971) 292-96.) A három kötethez egy-egy szövegkötet is tartozik: minden FHGJI/FJKML+N5O P/NHQRK3SHF%O PFKS5L T3UVFXWRYGJI/Y%O&Z5SY%L [=PY%L]\_^ `0a%`cb5d-e&b5`fghih j5kl/a5kl/amjnf`o-pqeg2r5s-h+t%e sk/mthk>ujvce#wxm(u Ernst Walter Zeeden. München, 1983. The Times Atlas of History. London,1984. (Budapest,1992.) A történelmi atlasz-kiadás legújabb stílusú, divatos terméke; több benne a kép és a szöveg, mint a térképvázlat, ára messze yrtmjnag2az3{xanaw3`5k/bg2a h1}/jhe_h+j%~j%h s/mjl/a%ka5~~/f=e w3`hb5yrfw twxt h d/t%kƒnaw3`5k/fw ~/}2tmjw3` h1 x{xta h d-d(}a%h_gaw3` - k/a5~iuvˆawxf=k(g2 Š{xtgBg2tHm -z-tœe&jmt%dd/t%kƒ~}2az-fjh!h tehát olcsóbb (reális ár k/t%nj%`xthg!j%e nt h1 /wjm xo Matthew, Donald: A középkori Európa atlasza. Bp., 1989. Atlasz Történelem. a Kinder-Hilgemann szerkesztette DTV-kiadás magyar változata. Magyarországon 1992- h Ž - - ) - % -Hungarica kiadó, 2003-tól az Athenaeum 2000 kiadó gondozza. Valójában történelmi atlasz és kronológia együtt. Térképei jól szerkesztettek, de nagyon kicsik, szöveg-része rendkívül tömör. Áttekintésre alkalmas. Atlas zur Kirchengeschichte und zur kirchlichen Situation der Gegenwart. Bearb. v. Jochen Martin. Freiburg/Breisgau, 1970. A történelmi atlaszokkal kapcsolatban általában meg kell jegyezni, hogy minden állam a saját történetét igyekszik a legalaposabban bemutatni, pl. Ausztria történethez a Putzger a legjobb, a magyar iskolák szá Rš5 œ9žÿ H ' œh ' B M ª!E«= &«/ ' +œ%ž /«;žÿ% ª # A ª Ÿ5 /ª3 ª5ž ±- ² 1³= _ +ŸH /ªH atlasz a magyar történelem ábrázolása tekintetében részletesség és pontosság dolgában felülmúlja bármelyiket. Természetesen ügyelni kell a történelmi térképészetben is megfigyelhe- ² µh H! = µ¹2 ºH»9¼¾½3 ½x =À/ ºH»9¼¾½ ÁÂHÃ& ½ ĵ нEµ ) /µ5á0á( B )ÁÅ1µ нxÂ%à µæ
Svájc - folyók: Aare, Rajna, Reuss, Rhône, Thur. - tájak: Aargau, Schwyz, Thurgau, Unterwalden, Uri, Szent-Gotthárd hágó. - városok: Basel, Bern, Fribourg, Genf, Konstanz, Luzern, Morgarten, Murten/Morat, Näfels, Sempach, St. Gallen, Zürich. 3
Gallia - folyók: Dordogne, Garonne, Loire, Meuse, Mosel, Rajna, Rhône, Saône, Szajna. - tájak: Anjou, Aquitania, Austrasia, Auvergne, Berry, Bretagne, Burgund (~ királyság; Arelate; ~ grófság (France-Comté); ~ hercegség), Champagne, Dauphiné, Gascogne, Ile-de- France, Languedoc, Maine, Neustria, Normandia, Picardia, Poitou, Provence. - városok: Avignon, Azincourt, Brétigny, Brogne, Cambrai, Catalaunum, Chartres, Clairvaux, Clermont, Cluny, Courtai/Kortrijk, Crécy, Gorze, Grand-Chartreuse, Luxeuil, Lyon, Nancy, Orléans, Párizs, Poitiers, Prémontré, Reims, Tertry, Verdun, Vouillé.
5
Italia - folyók: Adda, Adige, Pó, Tiberis, Volturno. - tájak: Apulia, Egyházi állam, Friaul, Isztria, Lombardia, Pentapolis, Romagna, Toscana. - városok: Aversa, Bari, Beneventum, Bobbio, Bologna, Camaldoli, Capua, Ferrara, Firenze, Genova, Legnano, Mantua, Milano, Monte Cassino, Palermo, Pavia, Pisa, Ravenna, Rimini, Róma, Salerno, Spoletum, Tagliacozzo, Torino, Velence, Verona.
7
Britannia - folyók: Humber, Ouse, Severn, Temze. - tájak: Bernicia, Deira, Essex, Kelet-Anglia, Kent, Mercia, Northumbria, Sussex, Wales, Wessex. - városok: Cambridge, Canterbury, Clarendon, Hastings, Lancaster, Lewes, London, Oxford, Salisbury, Whitby/Streaneshalch, York.
9
Balkán - folyók: Aliakmón, Boszna, Dráva, Drina, Marica, Meszta, Morava, Neretva, Olt, Száva, Sztruma, Timok, Vardar. - tájak: Achaia, Bosznia, Bulgária, Dalmácia, Epirusz, Havasalföld, Horvátország, Koszovopolje, Macedónia, Macsói bánság, Morea, Rácország/Rascia, Zéta. - városok: Belgrád, Durazzo, Gallipoli, Hadrianopolis, Jajca, Nikaia, Pelagonia, Raguza, Serdica, Spalato, Szaloniki, Szerém, Tirnovo, Várna, Vidin, Zára.
11
Ñ Ç Germania - folyók: Bug, Duna, Elba, Ems, Fulda, Inn, Majna, Moldva, Morva, Neckar, Neisse, Odera, Rajna, Saale, San, Visztula, Warta, Werra, Weser. - tájak: Bajor, Frank, Szász, Sváb, Osztrák, Stájer hercegségek, Halics, Brandenburg, Kujávia, Lodomé È'ÉÊ Ï Î ÏÐ Ë Ì ÇÍ É Ô Ò'ÓÐÕ Ô ÐÕ Ø'Ù Ï ÓÚ Ö Ó Pomeránia, Szilézia, Thüringia, Westfália. - városok: Aachen, Augsburg, Basel, Breslau/Boroszló/Wroclaw, Eger, Gnieznó, Habsburg, Köln, Königsberg, Krakkó, Lublin, Lübeck, Mainz, Poznan, Quedlinburg, Strassburg, Trier, Worms.
13
Hispania - folyók: Duero, Ebro, Guadalquivir, Guadiana, Minho, Tajo. - tájak: Aragónia, Asturia, Galicia, Kasztília, Katalónia, León, Navarra, Portugália. - városok: Barcelona, Cordoba, Covadonga, Granada, Lisszabon, Navas de Tolosa, Oviedo, Porto, Santiago, Toledo.
15
Baltikum - folyók: Dvina, Nemunas/Nyemen. - tájak:gotland, Kis-Lengyelország, Kurland, Livónia, Mazóvia, Mecklenburg, Nagy-Lengyelország, Pommerellen, Poroszország, Samogitia, Scania, Sund, Volhinia, Warmia/Ermland. - városok: Bergen, Birka, Bornhöved, Danzig/Gdansk, Haithabu, Kalmar, Kulm, Lund, Marienburg, Novgorod, Oslo, Pszkov, Reval/Riga, Schleswig, Stralsund, Thorn, Uppsala, Visby.
17
ï é ã ÝÜÛ ) )*+ Magyarország Tájak elhelyezkedése és népességének jellege a 10-15. században: Székelyföld, illetve a székely székek mindegyike, Szászföld-Királyföld, Barcaság, Csallóköz, Erdély, Etelköz, Gö pesség, Szerémség, Szigetköz, Szilágyság, Temesköz, Vendvidék, Zselic. Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Ráma, Bosznia, Szerbia, Halics, Stájerország, Krajna, Havasalföld, Moldva. Folyók: Duna, Morva, Morava, Drina, Lajta, Vág, Nyitra, Ipoly, Sajó, Hernád, Bodrog, Tisza, Szamos, Körösök, Berettyó, Maros, Olt, Kü- ß æ å ä Ý ß á ã Ü çè'é Þqß àáüâ!" ' %& # " $ ( æ ß í î êìë Ü ã ÿ ü ýþ ù úû ß á ã Üð á îø ß öçý ôõ Ü ë ò ïáó ß è é î é ãð ñìò é ð A Magyar Királyság és társországaihoz tartozó püspöks szaka és püspöki székhelyei. 13-15. századi vármegyék és székek Szabad királyi, bánya-, és erdélyi szász városok fekvése, névváltozataik (latin, német), jogállása (tárnoki, helynöki stb.).
19