Történeti földrajzi nevek és vaktérképek a középkori történeti szigorlat anyagából



Hasonló dokumentumok
A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)

1. modul: Európa történeti földrajz (40 pont). 2. modul: A Kárpát-medence történeti földrajza (40 pont) 3. modul: Topográfiai névanyag (20 pont)

ö ö ö ö ö ő ú ü ő ö ü ő ú ő ő ő ö ő ö ü ű ö ü ő ú ő ő ő ű ű ö ő ő ü


USE ONLY EURÓPA ORSZÁGAI ÉS FŐVÁROSAI




í í ú Í ő ő ó í ő ó ó ú ü ó ó ü ó ú ú Á ő í í ő ó ó ü ú ü í í ő ú ő ü ő í ó ó ó ü ő ü ő ü ő í í ő üí ó í ő ó í ó ü ő í ó ü í ő ő í ó ő í ő ü ü í ú í Í

Bagi Dániel Barbarics Zsuzsa Kiss Gergely. Egyetemes történeti földrajz a közép- és koraújkorban. Oktatási segédanyag. Harmadik, átdolgozott kiadás


ö ö ö ö ö ű É ö ö Ú ö ö ö É É É ű ö É ö É Ú Ú É ű ö ö ű Ú É Ü ö Ü ö ű ű ö ö ö ö ö ö ö ö É Ö ű Ú ö ÉÉ ö Ü É ö ű Ú ű ö Üö

ö Ö ő Í ú ö ö ö ö ő ó ó Ö ú ó ü ó ö Ö ő ö ö ö ő ő ő ö ó ö ő ö ö ö őö ö őö ü ö ö ö ő ö ö ő ő ó ö ö Í ö ú ő ö ó ö ü ó ö ő ó ú ö őí ó ó ó ű ö ű ö ö ő ő ű

ü ő ű í Ó Á Á



Í Í Í ű Í ö Ú Ú ö ö É ö ö Í É ö ö ő Á Ö ő ő Ü Í Í É Í Í É Í ö ú ö ú ö Í Á Á Ö Í

Európa földrajza Természetföldrajzi segédanyag és topográfiai fogalmak

ü ö ü ú í ü ö ü ö ö Ö ó ö ö ö ö ö ó ö ö ö í ü ü ö ü í ü ü í ű ú ö Ö ú ü ü É í ö ó ó ű í ö ó ü í ö ú

ü ü ű ű ü ü ü Á ű ü ü ü ű Ü


A gótika regionális sajátosságai. Angol gótika

ó ő ü ú ú ó ó ü ú ú ő ő ó ó ü ó ú ü ő ó ü Ü ó ó ó ó ő ó ó ő ó ő ó ó ó ő ő ó ó ő ó ú ó ó ó Ú ő ó ő ó ő ó ő ő ó ő ő ó ó ő ő

ű Ö ö ü Ö ö ú ú Ö ü ö ú ü ö ü ö ö ö ü ü ü ö ö ű ü ö ö ü ö ö ü

É í ö ó ó ó ú őí ő ü ó ö ü ó ú űű ő ö ü í ü ó ü ü ü ó ö ü ó ö ü í í ó í ü ü ü ő ü ü ü í ü ó ü ü ó ü ü ó ő ü ú í ő ü ú É í ó ö ü í ü í ü ó ü í ü ő ó ö

Poggyász: méret- és súlykorlátozások - British Airways

ü Á ö ó ö ö ű óű ú ó ö ó í ö ö í ó ó ó ű íő ííő ű ö ö ő ő ü í ő ű í ó ő í ő í í ú ü ó ó öü ó í ó ő í í ó ó ő ő ö ő ö ű í ó ű ő ű í ú ö ű ö ü í ö ö ú ű

ö ü ü ő ö ő ö ő ű í Í ö Ó ü ü ö ö Ö í ö ő ű ó ö ö Ö ő ö ő ó ó ö ö ó ő ü ő ő ö ö ö ő ó ö ő ó ó ö ó ö ö ö Ö ú ö ő ő ö ű ü íő ő ő ó ü í ü ő ő ó ö ö Ö ú ö

Magyarország katonai felmérései


ö Ö Ü ü ú ö ö í ő ő ö Ö ő Ü Ü ú Ö ö ő

ű ö í ő í ü ö ü ü ó ő ú í ö ö Ü ö ő ó ó ö ő ü í í ó ő ó í ó ű ó í í ö ő ő ő ö ű ű ó í ó ő í ő ó í ó í ő í í Í í ö


ó ó É ö ó ó é á á ö ü ű ó ö ö ő é é é ű ó á é é é ű ó é á á é ö é í é á ő é á íí ó é á á í á ő é ü á ó ő á é ó é á á á ó é é ü ő ú é é ő ó ó ő á é é ő


ËÔ ÑÊ Ò À ÓÒÐ Ö ÆÝ ÐÚÑÓ ÐÐ Ã Ö ÐÑ ËÙÑÑ ÖÝ Ï Ô Ñ ÞòÖ Ñ Þ Ö ÐÓ ÒÝ Ã ÖÓÐÝ ÄÌ ÁÃ ÁÒ ÓÖÑ Ø Ó ØÓÖ Á ÓÐ ÅÌ Ë Ì ÃÁ ÁÒ ÓÖÑ Ø ÃÙØ Ø Ð ÓÖ Ø Ö ÙÑ Ì Ñ Ú Þ Ø º ÒÞ Ö

Cikkszám Cikk Fogy ár Turista térképek Turista útikalauzok Belföldi várostérképek + megye tkp.

TRO1010 Középkori egyetemes történelem Tételsor, 2017

ú É ú Ú ű Ú ű Ú ú Ú ú Ó ú ű ú Ü ú ú ű ű Á ű Ú Á ű ű ű ú Ú ú ú ű Ú Ő Ú



ú Ü ú ü ő Á ö ú ö ú Á ő ő Ü ü ő Ö ú ü ő ú ú ő ő Í ö ő ő

ú ú ú ő ő ú ő ő ú ú ú ő ű ú ő ú ú ő ő ú ő ő É ő ő ú ú ő ú ő ő ő ű ő ő ú ú ő ő ő ő ú

ű ű É ü ü ő Ó Ü ő ő ü É ő ő ő ő ő ü ő ő Ü ő ő Ü ü


ü ö ő ü ú í í ő í ö ő ő í ő ő í ő í ü ő ő í ó í ö úú í í ű í ő ő ö ü ü ó ü ö ö ő ü ő ó ó ü ö Á ü ü ü ő í ő ü ő ú í ú ü ö ő í í ö ő ü í ü ó ú ü ú ü í ő

ö ö ö í őí ö ő í ö ő ű ö ö ő ö í őí í Í í ü ü ö ö őí ő ő ö ő í Á ö ö í í ö í ö ö ő ö ö ö ö í í í í ő Ú Í ö

Ú ö É Í ü

í í ó ö ö í é ű é é é é é é ó é ó ó ü ö í ő í ü ö í é ö ö é í é é ü ö í ü é í é í ó ö ö ö Ó í ó ó ö í ő óá Ü ü ö í ü ü é ő ű é é é é é ü í é é í é é ö

ő ó ó ó ő Í ü ö ú ó ó ö ő ű ű ü ó ó ó ü ü É Á É Ü ó ű ö ó ö ó ü ö ö ó ö ó ú ö ő ó Ó Ó ü ü ó ő ü ő ö ö ö ó Ü ő ó ó ú ű ó ú ü ü ó ó Í ó ó Á ü ó ü ö Í ö


A romanika interregionális áramlatai (VIII*-X-XIII. sz.)

ú ü ő ü ü ü ú í ü ű ő ü Ó ö É ü É ü É É ü ú í í ü ő ö ü ú ü ü ő ö í ő ö Ü Ü Ó É É í É Á Á ű ü ő ű ö ő ű ö ö ő í ö ő ü í ö ü

Á É Í É ó ű ű ü ű ó ü ő ü ű ő í ő ő

ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET 1.

ő óű ü ó ö ő ü ö ö ó ö ő ú ü ö ö ő Í ü ó ö ö ú Í ő ó ö ö ő ö ő ó ő Úő ó ú ő ö ő ó ő ő ő ö ü ő ó ö Í ő ő ö ő ő ú ő Ú ó ó ő ö ő Í ü ő ő ő ó ü ő Í ő ő Í

Á Á Ó Ó Ü Í Á ó í ő ó ó í ó ó í ó ü í ü ű í ü ó ó ő ó ő ó ű ó í í í ő í ó íí í ó ú ő í ó í ú ű ó ú ó ő ő í ű í ü ó í ó í ó ő í í ü ű ü ó ű ó ó í ó ü í

ó ó í ó í ű ó í Á Á ö ő ü ó ő ű ó ő Ú ó ű ó óő






ő í ö ü ö ő ő ü ö ü ő ő ö ö ö ü í ő ö ö ü í í í ü ő ő í í ú í ő


ö ü ü ö Ő ü í ü í ü ö ö Ö ó ö ö ö ö ó ö ö ö í ü í Ő Ü ü ö í Á í ü ü ü ö ű ú ö ö ü í Ü Ő ü ü ó ó ó ó í í ó í ö ú ü ü Ö Ö ű ó í ó ó ü ú ü ü ö í ó Ő Ü ó

ó ö é ö ó ó ó é ú ó ú í ü é é ó ü ó í Í é í é é ó ú é ó í ó ú í ö ö ö é ó íü ó ú é é é í é ó í ö ó ü é ó ü é é é é é ó íü ü é é ó é ü ú ü ú ö é Ö ó ó










Február. Március. Program: Időpont: Részvételi díj: Április. Program: Időpont: Részvételi díj:


ö ő ö ő ü ű ó ó ő ó ó ó ó ó ó ó í ó ő ó ő ő ő



é é é í ű é é ú ü é é ú é é ü é ő é ú é é ő ő é é é é ő é í ő í ő í ü é é é é ú í í é ő é é é ü é é é é é ú é é ü é é é ü í í í é é é é é é é é ő é é

VÁZLATOK. VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el.

ó í ő ó ö ő ó í ö ő ő ő ő ű ö ö ő ö ö ö ő ő ő ő í ő ó ő ü ö ü ö ö ó ő ü ö ő ő ő ű ö ő ö ú ő í ő í ó í ó ö ö í í ó ó í ó ú ó í ó í ő ú ő ü ö ő ü ü ő í


ú ő Ú ő ő ú ő Ú ú Á ő ő ú ő ő ű Ú Á ű ő ő


VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek



ő ö ó ü ü ó ö é é ó é ü é é ő ö ö Ö ó é é ó ö ó ő ö é ő ö é ő ö é ő ö é ő ó ó ó í é é ü ő í ö ö ö í é ő ü é ö é ő ő é é ó é ó ü ó é ő é é íé í ő é é é

ö é ü ö é é ü é í ü é é ü é é é é é é ö é é é í é ö é ö ö ö é ü ü é é é é é é ü é í í é é ü ö é é é é é ü é é é ú ú ö é Ó é ü é ü ü é é ö é Ö é ö é é


í í ü ó ó ő ó ö ő ú ü ú ú ó ö ö ó ö ő ó ü ó í ö ő ú ó í í ü ü ú ü ő í ü ő ú ő ü ű ó í ö ö í ó ő ú ü ó É ó í ü ó ó í ü ó í ó ü ó ú ö ü ö ú ó ö öí ő ü í


ú ú ő ü ő ü ő í ü ö ű ú Ö

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)

ű ü Á

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) A romanika építészete (X-XIII. sz.)

Átírás:

Történeti földrajzi nevek és vaktérképek a középkori történeti szigorlat anyagából PPKE BTK Medievisztika Tanszék Piliscsaba 2005.

Gyakorló vaktérképek a középkori történelem tanulásához Feladat: az itt található földrajzi névanyagnak a vaktérképekre elhelyezése történelmi atlaszok segítségével.!"# $% & ' ( A folyók megtanulása azért fontos, ) *+,%- +./0 12+*3$,40 13576%8. 3*:9;+*<-=<8?>6"*- @%AB@ *C 0. mert a vízrajz adja majd a viszonyítási pontokat. DFEGIH%JLKM N<O G4PQ R4SUTV W XYM DFM4Z [\S]NQ ^ Q S _ `ab2abc d$euf'a`gih j k;limon%p"piq lrstlup lvw l xyzxbl{vn% l lizálják! Tájak meghatározásakor is jól lehet tájékozódni a vízrajz alapján. Tájegységek elhelyezkedését, határait, szomszédait, stb. szöveges meghatározás formájában is érdemes megtanulni. Jegyzete v}~xbj p ƒ$ 4 ˆ Št ;Œ$ BŒ$Ž% ]Œ F % 4 Ž4Œ Œ % " š %Š z œ ž Œ " 'ƒ ƒ Ÿ $ Œ 4 ƒ Ÿ - tékkel készültek! Történelmi (nem csak középkori) atlaszok Vidal-LaBlache: Ë Ì ÍÎ4ÏÑÐ\ÏUÒÓFÒ ÏBÔ Ð ÕiÌÖÓ?Ø Ù4ÚYÓYÕÌ ÚÛÜÏ'Ý%ÚUÏÁÞ ß ÌÖÍ#à]Ð\ÏUÖÐÓYÕá Ð Õ2â{ß"ßÐÖÌÓ Atlas général. Y 7 B \ 4ª:«" ±²$³µ ; z ¹%º;» ¼"½4 '¾% ÁÀ ¼²\ ÁÂÄÃŲ ºÆ¹%¼4 ÇÂ<¼ ¹%È ¹ ± ÉÊ - ØÝ%Ú ÓFÕÌ Í?ÖÞÖÌ\ÏÑÞ$ß Ì Ø?Í;Ìã"äÌÖÌÖ åäìö - fogásban. Putzger: Historischer Weltatlas. Wien, 1877. (és még sok kiadás) Az osztrák iskolák száæ;ç èbéëê'ì%í íïîçðñêáò%óé\êzí é$ôöõ éø òêêté ê'ðéùyóú û'î ÑùYóò%ô"üðé$ýöõ ì4ô"ô4üþ ô ÿ ò4ó óç è ÿ þoê kezdve helynévmutatóval is ellátva, ami nagyban növeli értékét. Westermann's Grosser Historischer Weltatlas. szerk.: Stier, Hans-Eric et al. Braunschweig, 1956. 1963. 1976. A németországi iskolák számára készült, helynévmutatóval is!#" %$& '()+*-,/.0 %12 3"- Grosser historischer Weltatlas. A legnagyobb, legrészletesebb atlasz-sorozat. Három kötetben az ókori, középkori és újkori törté, 5476/5498 %+3 $ ;:/!2 )<="=)>? 4 ), A@ $ B. C CED Teil: Mittelalter. Red.: Josef Engel. Hg. vom Bayerischen Schulbuch-Verlag, München, 1970. (ism.: H. Weczerka: Ein neuer Atlas zur mittelalterliche Geschichte = Zeitschrift für Ostforschung XX. (1971) 292-96.) A három kötethez egy-egy szövegkötet is tartozik: minden FHGJI/FJKML+N5O P/NHQRK3SHF%O PFKS5L T3UVFXWRYGJI/Y%O&Z5SY%L [=PY%L]\_^ `0a%`cb5d-e&b5`fghih j5kl/a5kl/amjnf`o-pqeg2r5s-h+t%e sk/mthk>ujvce#wxm(u Ernst Walter Zeeden. München, 1983. The Times Atlas of History. London,1984. (Budapest,1992.) A történelmi atlasz-kiadás legújabb stílusú, divatos terméke; több benne a kép és a szöveg, mint a térképvázlat, ára messze yrtmjnag2az3{xanaw3`5k/bg2a h1}/jhe_h+j%~j%h s/mjl/a%ka5~~/f=e w3`hb5yrfw twxt h d/t%kƒnaw3`5k/fw ~/}2tmjw3` h1 x{xta h d-d(}a%h_gaw3` - k/a5~iuvˆawxf=k(g2 Š{xtgBg2tHm -z-tœe&jmt%dd/t%kƒ~}2az-fjh!h tehát olcsóbb (reális ár k/t%nj%`xthg!j%e nt h1 /wjm xo Matthew, Donald: A középkori Európa atlasza. Bp., 1989. Atlasz Történelem. a Kinder-Hilgemann szerkesztette DTV-kiadás magyar változata. Magyarországon 1992- h Ž - - ) - % -Hungarica kiadó, 2003-tól az Athenaeum 2000 kiadó gondozza. Valójában történelmi atlasz és kronológia együtt. Térképei jól szerkesztettek, de nagyon kicsik, szöveg-része rendkívül tömör. Áttekintésre alkalmas. Atlas zur Kirchengeschichte und zur kirchlichen Situation der Gegenwart. Bearb. v. Jochen Martin. Freiburg/Breisgau, 1970. A történelmi atlaszokkal kapcsolatban általában meg kell jegyezni, hogy minden állam a saját történetét igyekszik a legalaposabban bemutatni, pl. Ausztria történethez a Putzger a legjobb, a magyar iskolák szá Rš5 œ9žÿ H ' œh ' B M ª!E«= &«/ ' +œ%ž /«;žÿ% ª # A ª Ÿ5 /ª3 ª5ž ±- ² 1³= _ +ŸH /ªH atlasz a magyar történelem ábrázolása tekintetében részletesség és pontosság dolgában felülmúlja bármelyiket. Természetesen ügyelni kell a történelmi térképészetben is megfigyelhe- ² µh H! = µ¹2 ºH»9¼¾½3 ½x =À/ ºH»9¼¾½ ÁÂHÃ& ½ ĵ нEµ ) /µ5á0á( B )ÁÅ1µ нxÂ%à µæ

Svájc - folyók: Aare, Rajna, Reuss, Rhône, Thur. - tájak: Aargau, Schwyz, Thurgau, Unterwalden, Uri, Szent-Gotthárd hágó. - városok: Basel, Bern, Fribourg, Genf, Konstanz, Luzern, Morgarten, Murten/Morat, Näfels, Sempach, St. Gallen, Zürich. 3

Gallia - folyók: Dordogne, Garonne, Loire, Meuse, Mosel, Rajna, Rhône, Saône, Szajna. - tájak: Anjou, Aquitania, Austrasia, Auvergne, Berry, Bretagne, Burgund (~ királyság; Arelate; ~ grófság (France-Comté); ~ hercegség), Champagne, Dauphiné, Gascogne, Ile-de- France, Languedoc, Maine, Neustria, Normandia, Picardia, Poitou, Provence. - városok: Avignon, Azincourt, Brétigny, Brogne, Cambrai, Catalaunum, Chartres, Clairvaux, Clermont, Cluny, Courtai/Kortrijk, Crécy, Gorze, Grand-Chartreuse, Luxeuil, Lyon, Nancy, Orléans, Párizs, Poitiers, Prémontré, Reims, Tertry, Verdun, Vouillé.

5

Italia - folyók: Adda, Adige, Pó, Tiberis, Volturno. - tájak: Apulia, Egyházi állam, Friaul, Isztria, Lombardia, Pentapolis, Romagna, Toscana. - városok: Aversa, Bari, Beneventum, Bobbio, Bologna, Camaldoli, Capua, Ferrara, Firenze, Genova, Legnano, Mantua, Milano, Monte Cassino, Palermo, Pavia, Pisa, Ravenna, Rimini, Róma, Salerno, Spoletum, Tagliacozzo, Torino, Velence, Verona.

7

Britannia - folyók: Humber, Ouse, Severn, Temze. - tájak: Bernicia, Deira, Essex, Kelet-Anglia, Kent, Mercia, Northumbria, Sussex, Wales, Wessex. - városok: Cambridge, Canterbury, Clarendon, Hastings, Lancaster, Lewes, London, Oxford, Salisbury, Whitby/Streaneshalch, York.

9

Balkán - folyók: Aliakmón, Boszna, Dráva, Drina, Marica, Meszta, Morava, Neretva, Olt, Száva, Sztruma, Timok, Vardar. - tájak: Achaia, Bosznia, Bulgária, Dalmácia, Epirusz, Havasalföld, Horvátország, Koszovopolje, Macedónia, Macsói bánság, Morea, Rácország/Rascia, Zéta. - városok: Belgrád, Durazzo, Gallipoli, Hadrianopolis, Jajca, Nikaia, Pelagonia, Raguza, Serdica, Spalato, Szaloniki, Szerém, Tirnovo, Várna, Vidin, Zára.

11

Ñ Ç Germania - folyók: Bug, Duna, Elba, Ems, Fulda, Inn, Majna, Moldva, Morva, Neckar, Neisse, Odera, Rajna, Saale, San, Visztula, Warta, Werra, Weser. - tájak: Bajor, Frank, Szász, Sváb, Osztrák, Stájer hercegségek, Halics, Brandenburg, Kujávia, Lodomé È'ÉÊ Ï Î ÏÐ Ë Ì ÇÍ É Ô Ò'ÓÐÕ Ô ÐÕ Ø'Ù Ï ÓÚ Ö Ó Pomeránia, Szilézia, Thüringia, Westfália. - városok: Aachen, Augsburg, Basel, Breslau/Boroszló/Wroclaw, Eger, Gnieznó, Habsburg, Köln, Königsberg, Krakkó, Lublin, Lübeck, Mainz, Poznan, Quedlinburg, Strassburg, Trier, Worms.

13

Hispania - folyók: Duero, Ebro, Guadalquivir, Guadiana, Minho, Tajo. - tájak: Aragónia, Asturia, Galicia, Kasztília, Katalónia, León, Navarra, Portugália. - városok: Barcelona, Cordoba, Covadonga, Granada, Lisszabon, Navas de Tolosa, Oviedo, Porto, Santiago, Toledo.

15

Baltikum - folyók: Dvina, Nemunas/Nyemen. - tájak:gotland, Kis-Lengyelország, Kurland, Livónia, Mazóvia, Mecklenburg, Nagy-Lengyelország, Pommerellen, Poroszország, Samogitia, Scania, Sund, Volhinia, Warmia/Ermland. - városok: Bergen, Birka, Bornhöved, Danzig/Gdansk, Haithabu, Kalmar, Kulm, Lund, Marienburg, Novgorod, Oslo, Pszkov, Reval/Riga, Schleswig, Stralsund, Thorn, Uppsala, Visby.

17

ï é ã ÝÜÛ ) )*+ Magyarország Tájak elhelyezkedése és népességének jellege a 10-15. században: Székelyföld, illetve a székely székek mindegyike, Szászföld-Királyföld, Barcaság, Csallóköz, Erdély, Etelköz, Gö pesség, Szerémség, Szigetköz, Szilágyság, Temesköz, Vendvidék, Zselic. Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Ráma, Bosznia, Szerbia, Halics, Stájerország, Krajna, Havasalföld, Moldva. Folyók: Duna, Morva, Morava, Drina, Lajta, Vág, Nyitra, Ipoly, Sajó, Hernád, Bodrog, Tisza, Szamos, Körösök, Berettyó, Maros, Olt, Kü- ß æ å ä Ý ß á ã Ü çè'é Þqß àáüâ!" ' %& # " $ ( æ ß í î êìë Ü ã ÿ ü ýþ ù úû ß á ã Üð á îø ß öçý ôõ Ü ë ò ïáó ß è é î é ãð ñìò é ð A Magyar Királyság és társországaihoz tartozó püspöks szaka és püspöki székhelyei. 13-15. századi vármegyék és székek Szabad királyi, bánya-, és erdélyi szász városok fekvése, névváltozataik (latin, német), jogállása (tárnoki, helynöki stb.).

19