Budapest, 2012. március

BELÜGYMINISZTÉRIUM BM/3042/2012. A 2011. évi CXII. törvény 27. (5)-(7) bekezdésének rendelkezései szerint: NEM NYILVÁNOS. Készült 2012. március 26-án ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a rendészeti feladatokat ellátó szervek tevékenységéről Budapest, 2012. március készítette: látta: jóváhagyta: dr. Tóth Attila attila.toth@bm.gov.hu 999-4319, 14-889 dr. Kálmán Gergely gergely.kalman@bm.gov.hu 441-1326, 14-346 dr. Bodnár Bence 441-1212, 14-794 bence.bodnar@bm.gov.hu Dr. Eiselt György főosztályvezető Dr. Magyariné dr. Nagy Edit helyettes államtitkár Dr. Felkai László közigazgatási államtitkár

2 E G Y E Z T E T É S I L A P 1. Az egyeztetés alapadatai honlapon való közzététel időpontja: 2012. közigazgatási egyeztetésre megküldés: 2012. közigazgatási egyeztetés lezárása: 2012. államtitkári értekezlet időpontja: 2012. kormányülés időpontja 2012. 2. Az egyeztetésben részt vevők 2.1. A Kormány ügyrendje/jogszabály alapján egyetértésre vagy véleményezésre jogosultak intézmény egyetért nem ért egyet Miniszterelnökség KIM HM KÜM NEFMI NFM NGM VM nem adott véleményt észrevétele maradt fenn 2.2. Egyéb állami szervek (Legfelsőbb Bíróság, Legfőbb Ügyészség, Alkotmánybíróság stb.) egyéb állami szerv egyetért nem ért egyet nem adott véleményt Legfőbb Ügyészség Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság hatóság Alapvető Jogok Biztosának Hivatala észrevétele maradt fenn

3 2.3. Egyéb társadalmi szervezetek szervek egyéb állami szerv egyetért nem ért egyet nem adott véleményt Megyei Jogú Városok Szövetsége Budapest Fővárosi Közterület-felügyelet Magyarországi Fegyveres Biztonsági Őrök Szakmai Egyesülete észrevétele maradt fenn

1. Az előterjesztés célja 4 V E Z E T Ő I Ö S S Z E F O G L A L Ó Az előterjesztés célja, hogy egységes szabályozás és követelményrendszer jöjjön létre a Magyarország területén tevékenykedő azon szervezetek és személyek vonatkozásában, amelyek a rendvédelmi szerveken túlmenően rendészeti jellegű tevékenységet is ellátnak és ennek során kényszerítő eszközök és intézkedések alkalmazására jogosultak törvény alapján. A hatályos szabályozás szerint e körbe tartozik a fegyveres biztonsági őrség, a természetvédelmi őrség, az erdészeti szakszemélyzet, a jogosult erdészet szakszemélyzet, az erdővédelmi szolgálat, a halászati őrség, a hivatásos vadász, a hegyőr, a közterület-felügyelet, az önkormányzati természetvédelmi őrség, valamint a mezőőri szolgálat (a továbbiakban: rendészeti feladatokat ellátó szervek). Jelenleg hat törvény tartalmaz rendelkezéseket a különböző, az állampolgárok alapjogait is érintő intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására vonatkozóan, azonban az azonos tárgykört érintő szabályok az ágazati törvényekben jelentősen eltérnek egymástól. A jogbiztonság előmozdítása érdekében indokolt, hogy egy áttekinthető és azonos szempontok alapján kialakított jogi szabályozás jöjjön létre. 1.2. Az előterjesztés szükségességének okai 1.2.1. A hatályos szabályozás alapján a rendészeti feladatokat ellátó szervek tagja esetében nincsen egységes előéleti követelményrendszer. Az ágazati törvények külön-külön szabályozzák és egymástól lényegesen eltérő módon az alkalmazottak tekintetében megkövetelt előéleti és alkalmazási feltételeket. Az előterjesztés egységes kritériumokat határoz meg az előélet tekintetében, kijelölve azt a személyi kört, aki rendészeti feladatokat ellátó szerv tagjai lehet. Az egységes előéleti szabályozást indokolja, hogy a rendészeti feladatokat ellátó szervek tagjai az állam által biztosított legális erőszak alkalmazásának a monopóliumával rendelkeznek. 1.2.2. A hatályos szabályozás lehetőséget biztosít valamennyi rendészeti feladatot ellátó szerv tagja számára, hogy tevékenysége során intézkedéseket és kényszerítő eszközöket alkalmazzon. Azonban az ágazati törvények nem tesznek különbséget az állami vagy önkormányzati, valamint a nem állami vagy önkormányzati alkalmazásban állók között, így jelenleg az erőszak állami monopóliumával szorosan összefüggő jogosultságok nem közhatalmi tevékenységet végzőket is megillethet. Alkalmazás szerinti csoportosítás Rendészeti feladatokat ellátó szerv Állami vagy önkormányzati alkalmazásban áll Nem állami vagy önkormányzati alkalmazásban 1. Természetvédelmi őr + - 2. Erdészeti szakszemélyzet tagja + + 3. Jogosult erdészeti szakszemélyzet tagja + + 4. Erdővédelmi szolgálat tagja + - 5. Halászati őr + +

5 6. Hivatásos vadász + + 7. Hegyőr A hegyőr a hegyközség alkalmazásában áll és vele szemben a munkáltató jogokat a hegybíró gyakorolja. A hegyközség a hegyközségről szóló 1994. évi CII. törvény 3. (1) bekezdése alapján köztestület. A hegyőr igazolványát a hegybíró állítja ki és tartja nyílván. 8. Közterület-felügyelő + - 9. Önkormányzati természetvédelmi őr + - 10. Mezőőr + - A fentiek alapján az előterjesztés olyan szabályozást hoz létre, amely biztosítja és kezeli a bemutatott problémát és a nem állami szervek által igénybe vehető intézkedések és kényszerítő jellegű eszközök alkalmazásának körét leszűkíti, míg a közhatalmi tevékenységet végzők esetében pontosan meghatározza azok alkalmazásának feltételeit. 1.3. Az előterjesztés érintett közfeladat változása 1.3.1. Az előterjesztés a rendőrség tekintetében előírja az önkormányzat által létrehozható rendészeti feladatokat ellátó szervek esetében összhangban a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 17. (2) bekezdésével, amely 2013. január 1-jén lép hatályba az együttműködési megállapodás megkötését. Az önkormányzatok a hatályos szabályozás alapján létrehozhatnak vagy alkalmazhatnak 1. önkormányzati természetvédelmi őrszolgálatot, 2. halászati őrt, 3. mezei őrszolgálatot, 4. közterület-felügyeletet 5. erdészeti szakszemélyzetet és jogosult erdészeti szakszemélyzetet. Ezen szervezetek létrehozásához az önkormányzatnak, mint munkaáltatónak előzetesen a tevékenység megkezdése előtt meg kell kötnie a rendőrséggel az írásbeli együttműködési megállapodást. Az együttműködési megállapodás megkötése a rendőrség számára, valamint az önkormányzatok számára többlet feladatot jelentenek, a meglévő feladatokhoz képest. 1.3.2. A rendészeti feladatokat ellátó szervek a tevékenységük során a formaruha és a szolgálati jelvény mellett a szolgálati igazolványukkal igazolják magukat. A hatályos szabályozás alapján szolgálati igazolvánnyal az erdészeti szakszemélyzet és a jogosult erdészeti szakszemélyzet kivételével valamennyi szerv rendelkezik, az ágazati törvények alapján az igazolványokat különböző szervek állítják ki és tartják nyilván. A hatályos szabályozás alapján az erdészeti szakszemélyzet és a jogosult erdészeti szakszemélyzet kizárólag formaruhával és szolgálati jelvénnyel rendelkezik. Szolgálati igazolvány Rendészeti feladatokat ellátó szerv Szolgálati igazolványt kiadó szerv Szolgálati Igazolványokat nyilvántartó szerv 1. Természetvédelmi őr Természetvédelmi hatóság Természetvédelmi hatóság 2. Erdészeti szakszemélyzet tagja - - 3. Jogosult erdészeti - -

6 szakszemélyzet tagja 4. Erdővédelmi szolgálat tagja Erdészeti hatóság Erdészeti hatóság 5. Halászati őr Halászati hatóság Halászati hatóság 6. Hivatásos vadász Vadászati hatóság Vadászati hatóság 7. Hegyőr Hegybíró Hegybíró 8. Közterület-felügyelő Közterület-felügyelet Közterület-felügyelet szabályozásáért felelős szabályozásáért felelős miniszter miniszter 9. Önkormányzati Természetvédelmi hatóság Természetvédelmi hatóság természetvédelmi őr 10. Mezőőr Mezőgazdasági igazgatási Mezőgazdasági igazgatási szerv szerv 1.3.3. A szolgálati igazolvány kiadásával egyidejűleg, valamint azzal összefüggésben a rendőrség nyilvántartási feladatai is bővülnek. Ha a rendőrség adja ki a törvény hatályba lépést követően a rendészeti feladatokat ellátó szervek által foglalkoztatott állami, önkormányzati, valamint a hegyőr esetében a hegybíró által alkalmazott személyekről nyilvántartást vezet és névsorukat a honlapján közzé teszi. 1.3.4. A rendőrség a hatályos szabályozás alapján eddig is ellenőrizte a rendészeti feladatokat ellátó szervek tevékenységét, figyelemmel arra, hogy intézkedéseket és kényszerítő eszközöket alkalmazhatnak. Az új törvény megalkotásával a rendőrség az összes rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja által alkalmazott intézkedés vagy kényszerítő eszköz tekintetében saját hatáskörében rendelkezik a kivizsgálás jogával, valamint panasz esetében a rendőrség köteles a panaszt kivizsgálni és az intézkedéssel, valamint kényszerítő eszköz alkalmazásával kapcsolatos iratanyagot bekérni. 2. Az igénybe vett eszközök 2.1. jogalkotás Az elérni kívánt cél érdekében indokolt az új törvény megalkotása és az ágazati törvények módosítás a koherencia megteremtése érdekében. 2.2. egyéb intézkedés Nem szükséges. 2.3. alternatívák Egyéb alternatíva nem merült fel. 3. Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés kapcsolódik a Nemzeti Együttműködés Programja II. rész 2. pont 2.3. Erős, tiszteletre méltó törvények alpontjához. 4. Előzmények, kapcsolódások

7 Az előterjesztés az alábbi törvényekhez kapcsolódik 1. a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 2. a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 3. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 4. a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 5. a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 6. a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 7. az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 8. a nemzeti közoktatásról szóló 2011. évi CXC. törvény 9. szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 5. Európai uniós vagy egyéb nemzetközi kapcsolódások Az előterjesztésnek uniós vagy nemzetközi kapcsolódásai nincsenek. 6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk Az előterjesztés kizárólag törvényi szintű jogszabály módosítására irányul, ezért országgyűlési tárgyalást igényel. 7. Társadalmi egyeztetés Az előterjesztést a közigazgatási egyeztetéssel egyidejűleg, a 2010. évi CXXXI. törvény 7. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott általános egyeztetés keretében kívánjuk társadalmi egyeztetésre bocsátani. 8. Vitás kérdések 9. Az előterjesztés kommunikációja 1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén? követő vagy kezdeményező 2. A tájékoztatás módja: Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató igen/nem igen/nem igen/nem 3. Fő üzenet: A törvénytervezet célja, hogy egységes szabályozás és követelményrendszer jöjjön létre a Magyarország területén tevékenykedő azon szervezetek és személyek vonatkozásában, amelyek a rendvédelmi szerveken túlmenően rendészeti jellegű tevékenységet is ellátnak és ennek során kényszerítő eszközök és intézkedések alkalmazására jogosultak törvény alapján.

8 A hatályos szabályozás szerint e körbe tartozik a fegyveres biztonsági őrség, a természetvédelmi őrség, az erdészeti szakszemélyzet, a jogosult erdészet szakszemélyzet, az erdővédelmi szolgálat, a halászati őrség, a hivatásos vadász, a hegyőr, a közterületfelügyelet, az önkormányzati természetvédelmi őrség, valamint a mezőőri szolgálat (a továbbiakban: rendészeti feladatokat ellátó szervek). Jelenleg hat törvény tartalmaz rendelkezéseket a különböző, az állampolgárok alapjogait is érintő intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására vonatkozóan, azonban az azonos tárgykört érintő szabályok az ágazati törvényekben jelentősen eltérnek egymástól. A jogbiztonság előmozdítása érdekében indokolt, hogy egy áttekinthető és azonos szempontok alapján kialakított jogi szabályozás jöjjön létre. Az előterjesztő részéről nyilatkozó: 4. Részletes kommunikációs terv: Dr. Magyariné Dr. Nagy Edit helyettes államtitkár Budapest, 2012. március. Dr. Pintér Sándor belügyminiszter

9 H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T A Kormány megtárgyalta és elfogadta a rendészeti feladatokat ellátó szervek tevékenységéről szóló előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés 1. mellékletében szereplő tervezetnek törvényjavaslatként az Országgyűléshez történő benyújtását. A törvényjavaslat országgyűlési előadójaként a Kormány képviseletét a belügyminiszter látja el.

10 1. melléklet a BM/3042/2012. számú előterjesztéshez 2012. évi törvény a rendészeti feladatokat ellátó szervek tevékenységéről I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A törvény hatálya 1. (1) E törvényben foglaltakat kell alkalmazni, a) a formaruházat tekintetében a fegyveres biztonsági őrre, b) az alkalmazási feltételek, az intézkedéssel, kényszerítő eszközzel szembeni panasz és kivizsgálása, valamint a képzés és vizsgáztatás tekintetében a személy- és vagyonőrre, c) a természetvédelmi őrre, d) az erdővédelmi szolgálat tagjára, e) a hegyőrre, f) a formaruházata kivételével hivatásos vadászra, g) az erdészeti szakszemélyzet tagjára, h) a jogosult erdészeti szakszemélyzet tagjára, i) a halászati őrre, j) a közterület-felügyelőre, k) az önkormányzati természetvédelmi őrre, l) a mezőőrre. (2) E törvény alkalmazásában önkormányzati rendészeti szerv tagjának minősül az önkormányzati természetvédelmi őr, a közterület-felügyelő, a mezőőr, az erdészeti szakszemélyzet tagja, a jogosult erdészeti szakszemélyzet tagja és a halászati őr. (3) Az (1) bekezdés g)-h) és a k)-l) pontjában meghatározott személyekre előírt feltételek megléte esetén a feladatát ellátó közterület-felügyelő, amennyiben a munkaköréhez tartozó működési területek fekvése egybeesik, megbízható az (1) bekezdés g)-h) és k)-l) pontjában meghatározott személyek hatáskörébe tartozó feladatok ellátásával. (4) Az (1) bekezdés c)-l) pontjában meghatározott személy (a továbbiakban: rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja) az e törvény szerinti intézkedési és kényszerítőeszköz-használati jogosultság, kizárólag az ágazati törvényben meghatározott feladatai ellátása során illeti meg. 2. Alkalmazási feltételek 2.

11 (1) A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja az a magyar állampolgár lehet, aki a tizennyolcadik életévét betöltötte, cselekvőképes, a feladata ellátásához jogszabályban előírt képesítési feltételekkel rendelkezik, valamint egészségileg és fizikailag alkalmas. (2) Nem lehet rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja, a) aki büntetett előéletű, b) akit a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti állam elleni bűncselekmény (Btk. X. fejezet), emberiség elleni bűncselekmény (Btk. XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [Btk. 166-168., 170. (2)-(6) bek., 171., 174., 174/A., 174/B., 174/C., 175., 175/A., 175/B., 176. (2) bek. b) pont és (3)-(4) bek.], nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [Btk. 197. és 198., 207. (3) bek. b) pont], hivatali bűncselekmény (Btk. XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni bűncselekmény (Btk. XV. fejezet V. cím), embercsempészés (Btk. 218. ), közveszélyokozás [Btk. 259. (1)-(3) bek.], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 260. ), terrorcselekmény (Btk. 261. ), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 261/A. ), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. ), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263. ), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. ), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (Btk. 263/B. ), bűnszervezetben részvétel (Btk. 263/C. ), visszaélés radioaktív anyaggal (Btk. 264. ), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. ), garázdaság (Btk. 271. ), önbíráskodás (Btk. 273. ), visszaélés kábítószerrel (Btk. 282-282/C. ), visszaélés kábítószer-prekurzorral (Btk. 283/A. ), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 316-324., 326., 327. ), szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [Btk. 343. (2) bek. a) pont és (4)-(5) bek., valamint Btk. 355. (2) bek. a) pont] alapján, vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el, elítéltek és a (3) bekezdésben meghatározott időtartam még nem telt el, c) aki ellen két évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt büntetőeljárás folyik, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig. (3) Nem lehet rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja, akivel szemben a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott a) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki, aa) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig, ab) ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított hat évig, b) szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított két évig, c) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett ca) szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított négy évig, cb) pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított egy évig. (4) A munkáltató rendészeti feladatokat ellátó szerv tagjaként foglalkoztathat olyan személyt is, akinek az esetében a (3) bekezdésben meghatározott mentesülési idő fele letelt és a rendőrség a foglalkoztatásával közbiztonsági szempontból nem emel kifogást.

12 (5) A jogviszony létesítésekor az alkalmassági feltételeket az érintett igazolja. Ennek során köteles igazolni azt is, hogy nem áll az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység vagy fegyveres szerv hivatásos állományú tagjának foglalkoztatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja alkalmasságának kizáró okait a jogviszony fennállása alatt a rendőrség ellenőrzi. (6) A kizáró okok ellenőrzése során a rendőrség a bűntettesek nyilvántartásából, a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából, valamint a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásából jogosult közvetlen hozzáféréssel a (2) és (3), valamint az (5) bekezdésben meghatározott feltételekre vonatkozó adatokat átvenni és kezelni. (7) A rendőrség a foglalkoztatási jogviszony fennállása alatt az ellenőrzést évente lefolytatja. Ha az ellenőrzés során a rendőrség megállapítja, hogy a rendészeti feladatokat ellátó szerv tagjával szemben kizáró ok áll fenn, a kizáró ok fennállásának tényére vonatkozó egyidejű tájékoztatás mellett a rendőrség intézkedik a rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja szolgálati igazolványának és szolgálati jelvényének visszavonására. (8) A rendőrség felhívja a munkáltatót, hogy a rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja foglalkoztatásának gyakorlását függessze fel, valamint szolgálati igazolványát és szolgálati jelvényét vonja be, majd a rendőrségnek adja át, ha megállapítja, hogy a szolgálati igazolvány kiadásának feltételei nem állnak fenn. (9) A munkáltató a rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja foglalkoztatásának gyakorlását felfüggesztheti és szolgálati igazolványát ideiglenesen bevonhatja a feladatai jogellenes ellátásának körülményeire figyelemmel ha a rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja ellen a feladatai jogellenes ellátása miatt szabálysértési vagy büntetőeljárás indult, az eljárás befejezéséig. (10) A rendőrség az ellenőrzés során a (6) bekezdés szerint átvett adatokat a) az ellenőrzés befejezéséig kezelheti, az ellenőrzést követően az adatokat törli, majd az ellenőrzés irataira az ellenőrzés tényét és időpontját feljegyzi, vagy b) ha a rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja szolgálati igazolványának visszavonására eljárást indított, az eljárás jogerős befejezéséig kezelheti. (11) A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja köteles az (1)-(3) bekezdésben meghatározott kizáró okot a rendészeti feladatokat ellátó szerv részére haladéktalanul bejelenteni. II. Fejezet Intézkedések és kényszerítő eszközök 3. Az intézkedések és a kényszerítő eszközök alkalmazásának általános elvei és szabályai 3. (1) A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha törvényben meghatározott feladatai ellátása során jogszabálysértő tényt, tevékenységet, mulasztást észlel vagy olyan tényt, tevékenységet, mulasztást hoznak tudomására,

13 amely törvényben meghatározott feladatai ellátásával összefüggő ügyben beavatkozást tesz szükségessé. (2) A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja köteles a törvényben meghatározott feladataival összefüggésben hozzáfordulóknak a tőle elvárható segítséget, illetve felvilágosítást megadni. (3) A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja eljárása során a diplomáciai és konzuli képviseletek, valamint azok személyzetének kiváltságait és mentességeit, továbbá más, törvényben megállapított mentességeket köteles tiszteletben tartani. (4) A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja törvényben meghatározott feladataihoz - tartozó szabálysértési és közigazgatási hatósági eljárásokkal összefüggő személyes adatok kezelésére külön törvények rendelkezései az irányadók. (5) A rendőrség soron kívül, bármikor ellenőrizheti a rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja által alkalmazott intézkedések dokumentáltságát és jogszerűségét. 4. (1) A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja által alkalmazott intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával. (2) Több lehetséges és alkalmas intézkedés, valamint kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár. (3) A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja kényszerítő eszközt csak az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, az (1) és (2) bekezdésben meghatározott arányosság elvének figyelemben tartásával alkalmazhat úgy, hogy az nem okozhat aránytalan sérelmet az intézkedés alá vontnak. Nincs helye a kényszerítő eszköz alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört és az intézkedés eredményessége enélkül is biztosítható. 5. A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja törvényben meghatározott feladatainak ellátása során a testi épséghez, a személyes szabadsághoz, valamint a tulajdonhoz fűződő jogokat az e törvényben foglaltak szerint korlátozhatja. 6. (1) A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagját az intézkedés során a) a külön jogszabályban meghatározott formaruhája, b) a szolgálati igazolványa és c) a szolgálati jelvénye igazolja.

14 (2) A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja az intézkedés megkezdése előtt ha az intézkedés eredményességét veszélyezteti, az intézkedés befejezésekor köteles nevét, rendészeti feladatokat ellátó szervhez tartozását, valamint az intézkedés tényét és célját szóban közölni. Az e törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazását követően a rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja köteles az intézkedés alá vont személyt tájékoztatni a panasz lehetőségéről és az előterjesztésére nyitva álló határidőről. (3) A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja köteles ha az intézkedés eredményességét nem veszélyezteti intézkedése megkezdése előtt szolgálati igazolványát felmutatni. Ha a szolgálati igazolványának felmutatása az intézkedés megkezdése előtt veszélyeztetné az intézkedés eredményességét, úgy azt az intézkedés befejezésekor köteles felmutatni. (4) A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja a feladata ellátása során a külön jogszabályban meghatározott formaruhát köteles viselni, a munkáltató szervezeti formájára és tevékenységére jellemző megkülönböztetéssel. Az alkalmazható intézkedések 4. Terület, épület, létesítmény és egyéb vagyontárgy őrzése, jogellenes cselekmény folytatásának megakadályozása 7. (1) A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja jogosult a szabálysértés, bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény folytatásában megakadályozni. (2) A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja feladata ellátásakor, az általa védett vagyon őrzése során az érintett területet, épületet vagy építményt lezárhatja, az oda illetéktelenül belépni kívánó személy belépését megakadályozhatja, valamint az illetéktelenül ott tartózkodókat eltávolíthatja. (3) A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja az (1) és (2) bekezdésben meghatározott intézkedés végrehajtása, valamint az ellenszegülés megtörése érdekében a) testi kényszert, és b) vegyi eszközt alkalmazhat, ha a tetten ért személy felszólítás ellenére a cselekményét folytatja, illetőleg a felhívásnak nem tesz eleget. 5. A tetten ért személy visszatartása 8. (1) A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja a szolgálata ellátása során jogosult a szabálysértés, valamint törvényben meghatározott feladatával összefüggő jogellenes cselekmény követésén tetten ért személyt, a rendőrség megérkezéséig visszatartani. (2) A a) 10. (1) bekezdése szerint igazoltatásra jogosult személy az igazoltatott személyt személyazonosságnak megállapítása érdekében,

15 b) 12. (1) bekezdése szerint előállításra jogosult személy, ha a tetten ért személy előállításnak ellenszegül vagy az előállítás egyéb okból nem hajtható végre a rendőrség megérkezéséig jogosult visszatartani. (3) A tetten ért személy visszatartása intézkedés végrehajtása érdekében rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja a 7. (3) bekezdésben meghatározott kényszerítő eszközt alkalmazhatja. (4) A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja köteles a visszatartott személyt haladéktalanul a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény, valamint a büntetőeljárásról szóló törvény szerint eljárni jogosult hatóságnak a rendelkezésre álló bizonyítékokkal együtt átadni, ha erre nincs módja, e szervet értesíti. 6. Dolog ideiglenes elvétele 9. (1) A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja feladatának teljesítése során azt a dolgot, amely a feladatkörébe tartozó jogellenes cselekménnyel összefüggésbe hozható, vagy amelyet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény, vagy a büntetőeljárásáról szóló törvény alapján lefoglalható, a rendőrség megérkezéséig, a jogosultnak, vagy az eljáró hatóságnak történő átadásig, valamint egyéb intézkedés megtételéig átvételi elismervény ellenében ideiglenesen elveheti. (2) A dolog ideiglenes elvétele intézkedés végrehajtása, érdekében a rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja a 7. (3) bekezdésében meghatározott kényszerítő eszközt alkalmazhatja. 7. Igazoltatás 10. (1) Az 1. (1) bekezdés c)-l) pontjában meghatározott köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló személy a törvényben meghatározott feladatai ellátása során a jogellenes cselekmény elkövetésével gyanúsítható személyt a személyazonosságának megállapítása érdekében igazoltathatja. A személyazonosság igazolására alkalmas minden olyan hatósági igazolvány, amely a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben foglalt követelményeknek megfelel. A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja az általa ismert vagy más jelenlévő, ismert személy közlését is elfogadhatja igazolásként. (2) Az igazoltatás - az igazoltatás okának egyidejű közlésével - csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat. (3) A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja az igazoltatás során feljelentés megtétele, törvényben meghatározott feladatok ellátása, büntető-, valamint szabálysértési vagy közigazgatási hatósági eljárás megindítása céljából az igazoltatott személy a) természetes személyazonosító adatait, b) lakó- vagy tartózkodási helyének, ennek hiányában szálláshelyének adatait kezeli.

16 (4) Az igazoltatás során rögzített személyes adatok az adatfelvételt, valamint az adatátvételt követően az igazoltatás alapján indult eljárásra irányadó határidőkig kezelhetők. 8. Ruházat, csomag és jármű átvizsgálása, valamint jármű feltartóztatása 11. (1) Az 1. (1) bekezdés c)-l) pontjában meghatározott köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló személy a törvényben meghatározott feladatkörébe tartozó jogellenes cselekmény, szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy ruházatát kizárólag az érintett személy beleegyezésével vizsgálhatja át. (2) Az 1. (1) bekezdés c)-l) pontjában meghatározott köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló személy a törvényben meghatározott feladatkörébe tartozó jogellenes cselekmény, szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy csomagját és az elkövetéshez használt járművet a 9. -ban meghatározott dolgok felkutatása vagy biztosítása érdekében átvizsgálhatja és a 9. szerinti intézkedést alkalmazhatja. (3) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja az illetékességi területén átvizsgálás céljából a járművet megállíthatja, ha alaposan feltételezhető, hogy a jogellenesen megszerzett dolog így fellelhető. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja a (2) bekezdésben meghatározott intézkedés végrehajtása, valamint az ellenszegülés megtörése érdekében a 7. (3) bekezdése szerinti kényszerítő eszközt alkalmazhatja. 9. A tetten ért személy előállítása 12. (1) Azon szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések elkövetésén tetten ért személyt, amelyek esetében helyszíni bírság kiszabására az 1. (1) bekezdés c), d), i), j) és l) pontjában meghatározott személy jogosult, vagy bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja előállíthatja a helyi rendőri szervhez, vagy a rendőrséggel egyeztetett helyszínen a rendőrség részére átadhatja. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a bíróság elé állítás során az ott meghatározott módon az eljárásban részt vesz. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja az előállítás intézkedés végrehajtása, valamint az ellenszegülés megtörése érdekében a 7. (3) bekezdésében meghatározott kényszerítő eszközt alkalmazhatja.

17 (4) A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja az előállítás alapjául szolgáló helyszíni intézkedés során beszerzett bizonyítékokat a rendőrség részére átadja. 10. A kényszerítő eszközök és szolgálati lőfegyver birtoklásának szabályai 13. (1) Törvényben meghatározott feladatai ellátása során a) az 1. (1) bekezdés c)-l) pontjában meghatározott személy vegyi eszközt, b) az 1. (1) bekezdés c), d), g), h), j), k) és l) pontjában meghatározott személy szolgálati kutyát, tarthat magánál. (2) A település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, valamint különleges (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló részén, szolgálati feladatainak ellátása során nyíltan viselve a) a mezőőr, a hegyőr, a halászati őr sörétes lőfegyvert, b) az erdővédelmi szolgálat tagja, természetvédelmi őr, önkormányzati természetvédelmi őr és a hivatásos vadász maroklőfegyvert c) a hivatásos vadász vadászlőfegyvert tarthat magánál. 11. Az intézkedéssel, kényszerítő eszközzel szembeni panasz és kivizsgálása 14. (1) A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja, valamint a személy- és vagyonőr az e törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazását követően szóban haladéktalanul, rövid úton jelentést tesz a munkáltatójának. (2) A (1) bekezdésben meghatározott intézkedés vagy kényszerítő eszköz alkalmazását követően a rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja, valamint a személy- és vagyonőr haladéktalanul írásban jelentést készít a munkáltatója részére, a munkáltató az intézkedés vagy kényszerítő eszköz alkalmazásának jogszerűségét kivizsgálja. (3) A (2) bekezdésben meghatározott írásbeli jelentés tartalmazza aa) az intézkedés vagy kényszerítő eszköz alkalmazásának helyszínét, ab) az intézkedés vagy kényszerítő eszköz alkalmazásának időpontját, ac) az intézkedés vagy kényszerítő eszköz alkalmazásának időtartamát, ad) az ellenszegülés módját, ae) hogy mely intézkedés vagy kényszerítő eszköz alkalmazására került sor, af) a kényszerítő eszköz alkalmazása során okozott sérülés bekövetkezését és leírását, valamint ag) az intézkedés vagy kényszerítő eszköz alkalmazásának rövid leírását, b) a jogellenes magatartás abbahagyására történt-e felszólítás, ha nem, ennek mi volt az oka, c) az intézkedés vagy kényszerítő eszköz alkalmazására történt-e előzetes figyelmeztetés, ha nem, ennek mi volt az oka,

18 d) keletkezett-e sérülés, és milyen fokú, valamint keletkezett-e anyagi kár, e) mi történt a sérülttel, ellátására történt-e intézkedés, ha nem, ennek mi volt az oka, f) a támadásra használt eszköz leírását, ha támadás miatt történt a kényszerítő eszköz alkalmazása, g) a tanúk természetes személyazonosító adatait és lakcímét, valamint h) az alkalmazást lehetővé tevő valamennyi jogszabályhelyre történő hivatkozást. (4) A munkáltató köteles az (1) bekezdésben meghatározott jelentést és a (2) bekezdés szerint lefolytatott vizsgálat iratanyagát a rendőrség felhívására, valamint panasz esetén a rendőrség részére átadni. (5) Akinek a rendészeti feladatokat ellátó szerv tagjának, valamint a személy- és vagyonőr intézkedése, annak elmulasztása, a kényszerítő eszköz alkalmazása jogát vagy jogos érdekét sértette, panasszal fordulhat a rendőrséghez. (6) A (5) bekezdésben meghatározott esetben a cselekvőképtelen személy helyett törvényes képviselője jár el, korlátozottan cselekvőképes személy helyett törvényes képviselője vagy meghatalmazottja is eljárhat. A panasz meghatalmazott vagy jogi képviselő útján is előterjeszthető. (7) A rendőrséghez a panaszt az intézkedéstől, annak elmulasztásától, vagy a kényszerítő eszköz alkalmazásától, ha pedig a panasz előterjesztője az őt ért jogsérelemről később szerzett tudomást, a tudomásszerzéstől számított nyolc napon, de legkésőbb az intézkedéstől számított három hónapon belül lehet előterjeszteni. (8) A rendőrség a panaszról a beérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül - a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint - dönt. (9) A rendőrség az intézkedés vagy kényszerítő eszköz alkalmazásával kapcsolatos panasz kivizsgálása során kezdeményezheti a munkáltatónál a rendészeti feladatokat ellátó szerv tagjának a felfüggesztését, valamint szolgálati igazolványának és szolgálati jelvényének a panasz kivizsgálásának időtartamára történő bevonását. III. Fejezet 12. A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagjának szolgálati igazolványa 15. (1) A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja részére igazgatási szolgáltatási díj ellenében a szolgálati igazolványt, valamint a szolgálati jelvényt az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) a munkáltató kezdeményezésére állítja ki. (2) A munkáltató haladéktalanul értesíti az ORFK-t arról, ha az általa foglalkoztatott rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja szolgálati igazolványának visszavonására okot adó körülmény következett be.

19 (3) Az ORFK haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított tizenöt napon belül a szolgálati igazolványt és a szolgálati jelvényt határozattal visszavonja, ha a) a rendészeti feladatokat ellátó szerv tagjának jogviszonya megszűnt, b) a szolgálati igazolványban szereplő adatok megváltoztak, vagy c) a 2. (8) bekezdésében meghatározott körülmény bekövetkezett. 16. (1) Az ORFK a rendészeti feladatokat ellátó szerv tagjáról, a számukra kiadott szolgálati igazolványról, valamint az egyedi azonosító számmal ellátott szolgálati jelvényről - a szolgálati igazolványok hitelességének és a rendészeti feladatokat ellátó szerv tagjai azonosításának céljából - nyilvántartást vezet. (2) A nyilvántartás tartalmazza a) a rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja aa) nevét, ab) születési helyét és idejét, ac) lakcímét, b) a rendészeti feladatokat ellátó szerv megnevezését és címét, c) a szolgálati igazolvány és a szolgálati jelvény sorszámát. (3) Az ORFK a nyilvántartásban szereplő adatokat a szolgálati igazolvány visszavonását követő három évig kezeli a nyilvántartásban. (4) A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagjának neve, a munkáltató szerv megnevezése és címe közérdekből nyilvános adat, amelyet az ORFK honlapján közzé kell tenni. (5) A (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokból adatot igényelhet a) a bíróság büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából, b) az ügyészség bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása, vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából, c) a nyomozó hatóság bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása, vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából, d) a nemzetbiztonsági szolgálatok a törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból, e) a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése és felderítése céljából, f) a rendőrség terrorizmust elhárító szerve terrorcselekmények vagy azzal összefüggésben elkövetett más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása, továbbá kiemelt személyvédelmi feladatai ellátása céljából, g) a szabálysértési eljárás lefolytatásához a szabálysértési ügyekben eljáró hatóság, valamint h) jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében a magánszemély, jogi személy vagy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. 17.

20 (1) A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja a feladatai ellátása során mindig köteles szolgálati igazolványát magánál tartani. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgálati igazolvány tartalmazza legalább a) a rendészeti feladatokat ellátó szerv tagjának aa) családi és utónevét, ab) fényképét, ac) azonosító számát, ad) feladatkörét, b) a munkáltató nevét, c) a kibocsátó megnevezését, valamint d) az igazolvány egyedi azonosítóját. 13. A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagjának képzése és vizsgáztatása 18. (1) A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja a külön törvényben meghatározott vizsga követelményeken túl köteles a) az e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott, b) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározott, c) a Büntető Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott rendelkezések ismeretéből vizsgát tenni. (2) A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja az e törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásából bizottság előtt vizsgát köteles tenni. A bizottság egy tagja a rendőrség által kijelölt személy, további tagjai az ágazati miniszter által kijelölt személyek. (3) A vizsga az e törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásával kapcsolatos elméleti ismeretekből, gyakorlati alkalmazásukból, valamint törvényben meghatározott egyéb elméleti és gyakorlati részből áll. (4) A vizsga részletes tartalmi feltételeit, valamint a vizsgaszabályzatot a rendészetért felelős miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg. (5) A vizsgának megfelelő szakirányú képesítés és képzettség jegyzékét a rendészetért felelős miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg. 14. A rendészeti feladatokat ellátó szerv és a rendőrség közötti együttműködési megállapodás 19. (1) Az 1. (2) bekezdésben meghatározottak munkáltatója a működési területén illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysággal írásbeli együttműködési megállapodást kötött.

21 (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv tagja a II. Fejezetben meghatározott intézkedéseket és kényszerítő eszközöket csak az együttműködési megállapodás megkötését követően gyakorolhatja. (3) A területileg illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság az együttműködési megállapodást megkötni, ha az (1) bekezdésben meghatározott szerv tagja a tevékenysége jogszerű gyakorlásához szükséges feltételekkel anyagi feltételek, technikai eszközök biztosítottak, előéleti és képzettségi feltételeknek megfelelő állománnyal rendelkezik. (4) A munkáltató a helyi rendőri szervnél kezdeményezi az (1) bekezdés szerinti együttműködési megállapodás megkötését. A helyi rendőri szerv az együttműködési megállapodás megkötésére irányuló kérelmet a kézhezvételt követő harminc napon belül, javaslatával együtt köteles felterjeszteni a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságra. A megyei (fővárosi) rendőrfőkapitányság az együttműködési megállapodást a kérelem és a helyi rendőri szerv javaslatának kézhezvételét követő harminc napon belül köti meg. (4) Az együttműködési megállapodás tartalmazza különösen a) az együttműködés területeit, b) a rendészeti feladatokat ellátó szerv tevékenysége ellátásáról, annak körülményeiről nyújtandó tájékoztatás módját és tartalmát, c) a kapcsolattartás módját, az együttműködéssel kapcsolatban eljárásra jogosult helyi rendőri szervet, d) az együttműködést segítő további rendelkezéseket, e) a munkáltató kötelezettségét tartalmazó nyilatkozatot a jogszabályok és az együttműködési megállapodásban foglaltak betartására vonatkozóan, valamint f) a rendőrség szakmai felügyeletének gyakorlásához szükséges jelentési és kapcsolattartási feladatokra vonatkozó rendelkezéseket. (4) Az együttműködési megállapodás megszűnik, ha a) azt határozott időre kötötték, az időtartam letelt és az együttműködést nem hosszabbították meg, b) abban a felek közösen megállapodtak, c) azt az együttműködő fél felmondja, valamint d) az együttműködők valamelyike jogutód nélkül megszűnik. (5) A területileg illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság az együttműködési egyoldalúan felmondja, ha a) az együttműködési megállapodás megkötéséhez szükséges feltételek már nem állnak fenn, vagy b) a rendészeti feladatokat ellátó szerv által kifejtett tevékenység mások jogait súlyosan vagy visszatérően sérti. (6) Ha az együttműködési megállapodás megszűnik, az együttműködők kötelesek elszámolni egymással. Az elszámolás az együttműködési megállapodásban meghatározottak szerint történik. (7) Az együttműködési megállapodás vonatkozásában a Polgári Törvénykönyv, az azzal kapcsolatos jogvita bíróság előtti eljárására a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályai az irányadók.

22 (8) A helyi rendőrkapitányság évente értékeli a területén működő rendészeti feladatokat ellátó szervekkel folyatott együttműködés végrehajtását és megállapításairól tájékoztatja a területileg illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságot. V. Fejezet Záró rendelkezések 15. Felhatalmazó rendelkezések 20. Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, a) hogy a vizsga részletes tartalmi feltételeit, valamint a vizsgaszabályzatot az oktatásért felelős miniszterrel és a vidékfejlesztései miniszterrel egyetértésben, b) hogy a vizsgának megfelelő szakirányú képesítés és képzettség jegyzékét a vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben, c) hogy a szolgálati igazolvány és a szolgálati jelvény kiadása igazgatási szolgáltatási díjának mértékét a nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg. 16. Hatályba léptető rendelkezés Ez a törvény 2012. -jén lép hatályba. 21. 17. Átmeneti rendelkezések 22. (1) Az e törvényben meghatározott előéleti követelményeket e törvény hatályba lépését követően foglalkoztatni kívánt személyek esetében kell alkalmazni. (2) Az e törvény hatályba lépésekor már rendészeti feladatokat ellátó szerv által foglalkoztatott személyek 2014. január 1-ig kötelesek az e törvényben meghatározott végzettségi követelményeknek eleget tenni. 18. Módosító rendelkezések 23. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) a következő 34/A. -sal és az azt megelőző alcímmel kerüljön kiegészítésre: Intézkedés a tanítási napon a tanítási órától vagy az iskola által szervezett foglalkozástól engedély nélkül távolmaradó, vagy onnan engedély nélkül eltávozó tanköteles tanulóval szemben

23 34/A. (1) A rendőr azt a tanköteles tanulót, aki nem tudja hitelt érdemlően igazolni, hogy a tanítási napon a tanítási órától vagy az iskola által szervezett kötelező foglalkozástól engedéllyel maradt távol, vagy arról engedéllyel távozott el, a nevelési-oktatási intézmény vezetőjéhez kísérheti vagy a nevelési-oktatási intézménnyel történt előzetes egyeztetést követően oda útba indítja. (2) E alkalmazásában hitelt érdemlő igazoláson a nevelési-oktatási intézmény, az orvos, valamint a tanköteles tanuló szülője, törvényes képviselője által kiállított igazolást kell érteni. 24. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 63. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A települési - fővárosban a fővárosi - önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati természetvédelmi őrszolgálatot működtethet. A települési fővárosban a fővárosi önkormányzat az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat megalakítása előtt a rendészeti feladatokat ellátó szervek tevékenységéről szóló törvényben meghatározott együttműködési megállapodást köt a rendőrséggel. 25. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vadászati törvény) 54. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A hivatásos vadász amennyiben megfelel a külön jogszabályban írt egyéb feltételeknek a vadászatra jogosult megbízása alapján, a vad, valamint élőhelyének védelme érdekében a vadászterületen és a közforgalom előtt elzárt magánutakon jogosult, valamint köteles a) azzal a személlyel szemben, aki a vadászterületen tartózkodik és a vadállományt veszélyezteti, b) azzal a személlyel szemben, aki vadászterületen vagy annak közvetlen körzetében tartózkodik és a birtokában lévő vad, vadhús, szárnyas vad tojása, illetőleg a trófea jogellenes birtoklásával laposan gyanúsítható, c) vadvédelmi bírság fizetésének alapjául szolgáló cselekmény alapos gyanúja esetén az elkövetésül használt eszközök ideértve a járművet is biztosítása érdekében feladatokat ellátó szervek tevékenységéről szóló törvényben meghatározott intézkedése és kényszerítő eszközök alkalmazására. 26. (1) A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Halászati törvény) 34. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Halászati őr a működési helye szerinti halászati hatóságnál a rendészeti feladatokat ellátó szervek tevékenységéről szóló törvényben meghatározott vizsgát és a miniszter által rendeletben meghatározott szövegű esküt tett.

(2) A Halászati törvény 34. -a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: 24 (2a) Az a halászati őr, aki állami, vagy önkormányzati alkalmazásban áll az (2) bekezdésben meghatározott igazolványon, valamint előéleti követelményeken túl a rendészeti feladatokat ellátó szervek tevékenységéről szóló törvényben meghatározott igazolvánnyal is kell, hogy rendelkezzen, valamint az alkalmazási feltételeknek kell, hogy megfeleljen. (3) Hatályát veszti a Halászati törvény 34. (4) bekezdés b) pontjában a járművet átvizsgálni, az élettelen halat elismervény ellenében visszatartani, valamint a c) pontjában az élettelen halat elismervény ellenében visszatartani szövegrész. (4) A Halászati törvény 34. -a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: (4a) Az a halászati őr, aki állami, vagy önkormányzati alkalmazásban áll a (4) bekezdésben meghatározott esetben a rendészeti feladatokat ellátó szervek tevékenységéről szóló törvény szerinti intézkedéseket és kényszerítő eszközöket alkalmazhatja. (5) A Halászati törvény 34. (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) A halászati őrök felügyeletét a halászati hatóság - a rendőrséggel együtt - látja el. A halászati őrök hatósági nyilvántartására, vizsgakövetelményeire, továbbképzésére és működésére vonatkozó részletes szabályokat a rendészeti feladatokat ellátó szervek tevékenységéről szóló törvény, valamint a miniszter rendeletben állapítja meg. 27. (1) A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Fbtv.) 10. (1) bekezdés a) pontjában a veszélyeztető személyt szövegrész helyébe a veszélyeztető, valamint a közforgalmú személyszállítás feltételeire vonatkozó előírásokat megszegő személyt szöveg lép. (2) Az Fbtv. 12. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 12. (1) A természetvédelmi őrszolgálat tagja (a továbbiakban: természetvédelmi őr) a nemzeti park igazgatóság működési területén jogosult és köteles a) a természet, valamint a régészeti örökség védelmére vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése során; b) a természet és a régészeti örökség védelmének érdekeit sértő, a természeti értéket és területet - beleértve a védett természeti értéket és területet, illetve a Natura 2000 területet - (a továbbiakban: természeti érték vagy terület) veszélyeztető vagy károsító, valamint régészeti lelőhelyet károsító jogellenes cselekményt elkövető személlyel szemben, c) azzal a személlyel szemben, akiről alaposan feltételezhető, hogy jogellenesen szerzett természeti értéket vagy régészeti leletet tart magánál, d) azzal a járművel szemben, amelyikről alaposan feltételezhető, hogy azon jogellenesen szerzett természeti érték vagy régészeti lelet van,

25 e) a természeti értéket vagy területet károsító vagy veszélyeztető, valamint régészeti örökséget károsító jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért vagy az elkövetéssel alaposan gyanúsítható személlyel szemben a jogellenesen szerzett természeti érték, régészeti lelet megóvása érdekében, f) a természet, valamint a régészeti örökség védelmével összefüggő bűncselekmény elkövetésén tetten ért, illetőleg annak elkövetésével gyanúsítható, vagy az intézkedésének ellenszegülő személlyel szemben, a rendészeti feladatokat ellátó szervek tevékenységéről szóló törvényben meghatározott intézkedése és kényszerítő eszközök alkalmazására. (2) A természetvédelmi őr az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a nemzeti park igazgatóság működési területén jogosult és köteles a) jogszabályban meghatározott esetben helyszíni bírságot kiszabni, b) természeti terület vagy érték károsításának megelőzése, illetve megakadályozása érdekében természeti területet - a természetvédelmi hatóság egyidejű értesítése mellett, a károsítás veszélyének elhárításáig ideiglenesen, vagy a természetvédelmi hatóság közlekedést vagy tartózkodást korlátozó vagy megtiltó határozata alapján - bárki számára nyilvánvalóan észlelhető, továbbá az életet, a testi épséget és a vagyonbiztonságot nem veszélyeztető módon lezárni, c) intézkedése végrehajtásának helyszíni biztosítása érdekében természeti területet - bárki számára nyilvánvalóan észlelhető, továbbá az életet, a testi épséget és a vagyonbiztonságot nem veszélyeztető módon - lezárni. (2) Az Fbtv. 14. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 14. (1) Az önkormányzati természetvédelmi őr egyenruhával ellátott, intézkedésre jogosult hivatalos személy, aki a helyi jelentőségű védett természeti területen jogosult és köteles a) a helyi jelentőségű védett természeti területre vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése során; b) a helyi jelentőségű védett természeti területet veszélyeztető vagy károsító cselekményt elkövető személlyel szemben, c) a helyi jelentőségű védett természeti területen károsító vagy veszélyeztető cselekmény elkövetésén tetten ért, vagy ezzel alaposan gyanúsítható személytől a területről származó és jogellenesen szerzett természeti vagy védett természeti érték megóvása érdekében a rendészeti feladatokat ellátó szervek tevékenységéről szóló törvényben meghatározott intézkedése és kényszerítő eszközök alkalmazására. (2) Az önkormányzati természetvédelmi őr az (1) bekezdésben meghatározottakon túl jogosult és köteles a jogszabályban meghatározott esetben helyszíni bírságot kiszabni. (3) Az önkormányzati természetvédelmi őr az (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott intézkedéseivel szembeni ellenszegülés leküzdésére a rendészeti feladatokat ellátó szervek tevékenységéről szóló törvényben meghatározott kényszerítő eszközt alkalmazhat.