Globális éghajlatváltozás Korka Hajnalka Eötvös Loránd Tudományegyetem Modern fizikai kísérletek szeminárium 2017. május. 9.
Tartalom Előzmények: Mióta foglalkoztatja az emberiséget a globális éghajlatváltozás? Tényleg az ember okozza az utóbbi évtizedek felmelegedését? Válasz - A különböző forgatókönyvek áttekintése Hatások, alkalmazkodás
Történeti bevezető Európában 1970-ben, (Amerikában 1950-ben) került köztudatba a kĺımaváltozás kérdése Roger Revelle-nek köszönhetően. 1. ábra. Roger Revelle 2. ábra. Roger Revelle mérése
Történeti bevezető Néhány évvel később, 1988-ban a politika is elkezdett foglalkozni a témával: megalakult az ENSZ IPCC-je (Intergovernmental Panel on Climate Change) Jelentéseiben (FAR, SAR,TAR, AR4, AR5) foglalja össze az emberi tevékenység által kiváltott kĺımaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket.
Az utóbbi évtizedek felmelegedésének ténye
Az utolsó eltelt 65 millió év klímarekonstrukciója A Napban lejátszódó folyamatok az alábbi képen látható módon befolyásolták bolygónk éghajlatát...
Kitekinte s: a paleoklimatolo gia modern geoke miai mo dszerei 1. Fae vgyu ru k, dendrokronolo gia I Vastagabb gyu ru k meleg, vagy eso s nyarakra, a keskeny e vgyu ru k hideg vagy sza raz e vekre utalnak. I Az oxige n, illetve a hidroge nizoto pok, amelyek bee pu lnek a cellulo zba, kiza ro lag a csapade kbo l sza rmaznak, ı gy a fa k mego rzik az egykori csapade k izoto pos o sszete tele t I 6-8 ezer e vre visszameno leg lehet visszako vetkeztetni
Kitekintés: a paleoklimatológia modern geokémiai módszerei 2. Jégfuratok készítése A jégfuratokba csapdázódott légbuborékok az egykori légköri összetételt őrzik meg Általában antarktiszi (EPICA, VOSTOK program) vagy grönlandi jégmagokat vizsgálnak Több százezer évre visszamenőleg szolgáltat információkat 1 C-os pontosságú
Kitekintés: a paleoklimatológia modern geokémiai módszerei 3. Mélytengeri fúrások A tengerben élő foraminiferák meszes vázukba építik az óceán oxigénizotópos összetételét, majd életciklusuk végén leülepednek a fenékre, a lerakódó üledékrétegek hordozzák az izotóparányt Óceáni kĺımagörbe megkonstruálására alkalmas Millió évekre visszamenőleg lehet információt kinyerni
A klíma változásának három oka Az éghajlatváltozás három okra vezethető vissza: Az éghajlati rendszer belső ingadozásai Vagyis a kĺıma komplexitása miatt nemlineáris rendszerről van szó, ami kaotikus lehet Természetes külső tényezők Mint a naptevékenység, vagy a vulkánkitörések Antropogén hatások Minden olyan emberi tevékenység, ami elősegíti az éghajlatváltozást
Antropoge n hata sok I Az u vegha zhata s ero so de se: U vegha zhata su ga zok, mint :CO2, CH4, N2 O e s a haloge nezett sze nhidroge nek koncenra cio ja nak emelkede se
Antropoge n hata sok Az u vegha zhata s mechanizmusa:
Antropoge n hata sok I I Aeroszolok: por, korom, szulfa tok, homok, tengeri so k, stb., amelyek napsuga rza s egy re sze t visszaverik, szo rja k eza ltal hu to hata st fejtenek ki. Fo ldi no ve nyzet megva ltoztata sa: Du sabb no ve nyezettel borı tott felszı n kevesebb energia t ver vissza (tro pusi erdo k 15-20 %-ot), mint a szavanna no ve nyzet(35 %-ot), eze rt szinte n hu to hata su.
Az antropoge n e s a terme szetes hata sok o sszehasonlı ta sai A hata sok o sszehasonlı ta sa nak e rdeke ben bevezetju k az ekvivalens suga rza si ke nyszert.
A forgato ko nyvek a ttekinte se Az elko vetkezendo 100 e v a tlagho me rse klete nek alakula sa t szimula lo numerikus csatolt atmoszfe ra-o cea n modelleket hı vjuk segı tse gu l.
A forgatókönyvek áttekintése A forgatókönyvek abban különböznek egymástól, hogy azok lehetnek pesszimisták, realisták és optimisták. A különböző szcenáriók fő jellemzői az alábbiak. RCP8.5: Egész idő alatt növekvő koncentrációjú üvegházhatású gázok, 2100-ra a teljes sugárzási kényszer eléri 8.5W/m 2 -es értéket. RCP6 és RCP4.5: A teljes sugárzási kényszer röviddel 2100 után stabilizálódik 6 vagy 4.5 W/m 2 értéknél, azáltal, hogy sokrétű technológiai eljárásokat és stratégiákat alkalmazunk az üvegházhatás csökkentése érdekében. RCP2.6: peak-and-decline szcenárió: a század közepén a sugárzási kényszer eléri a 3 W/m 2 értéket, majd lecsökken 2.6 W/m 2 értékre, ha lényegesen csökkenjük az emissziót.
Te nyleg az ember okozza az uto bbi e vtizedek felmelegede se t? Teha t az antropoge n ke nyszerek figyelembe ve tele ne lku l a megfigyele ssel ellente tes a tlagho me rse kleteket kapunk.
Mindezek alapján az IPCC szerint nagyon valószínű, hogy a globális átlaghőmérsékletben a 20. század közepe óta megfigyelt növekedés nagy része az antropogén üvegházhatású gázok koncentráció-növekedésének tudható be. A nagyon valószínű az IPCC szóhasználatában legalább 90 %-os bizonyosságot jelent.
Várható hatások a 21. században A szcenáriók alapján kiderül, hogy a globális átlaghőmérséklet exponenciálisan növekedni fog. A növekedés mértéke a forgatókönyvtől, vagyis társadalmi, gazdasági, politikai berendezkedéstől, ill. hozzáállástól függ. A legnagyobb mértékű átlaghőmérséklet-növekedés az északi félteke magsabb szélességeinél fog jelentkezni. A csapadék mennyisége a 20. és az 50. szélességi körök között csökken, ezeken túl pedig növekszik. Több rendelkezésre álló víz a trópusi és sarkörökhöz közeli területeken, növekvő szárazság a mérsékelt égövben. Akár a fajok 30%-át kihalás veszélyezteti. Embermilliók tengerparti áradásokat kénytelenek elviselni minden évben, ha a hőmérséklet-eltérés 3 C vagy annál több.
Hivatkozások, felhasznált irodalom Jánosi Imre, Tél Tamás: Bevezetés a környezeti áramlások fizikájába http://www.karman.elte.hu/doc/bev-kornyaram-janosi-tel.pdf IPCC 2007-es jelentése IPCC 2014-es jelentése https://www.ipcc.ch/pdf/reports-nonun-translations/ hungarian/ar5-spm-syr.pdf Országos Meteorológiai Szolgálat www.omsz.hu
Köszönöm a figyelmet!