NRHT KONFERENCIA 2013. szeptember 17. A radioaktív hulladékok kezelésének helyzete Magyarországon Dr. Kereki Ferenc ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ
JOGI KERETEK: AZ ATOMENERGIÁRÓL SZÓLÓ 1996. ÉVI CXVI. TÖRVÉNY Meghatározza a radioaktív hulladékok kezelésének alapelveit a biztonságnak minden más szemponttal szemben elsőbbsége van a jövő generációk indokolatlan terhelését el kell kerülni az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatás az országhatárokon túl sem lehet nagyobb a belföldön elfogadottnál Előírja, hogy a feladatok végrehajtásáról a Kormány által kijelölt szerv gondoskodik létrejön a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht., 2008 óta a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. Létrehozza a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapot betétállomány 2013. január 1-jén 203,5 Mrd Ft Felhatalmazást ad a végrehajtási rendeletek kiadására
SZERVEZETI KERETEK Vagyonkezelés Alapkezelés Hatósági felügyelet Állami vagyonért felelős miniszter (NFM) Vagyonkezelő szerv (MNV Zrt.) Alappal rendelkező miniszter (NFM) KNPA Szakbizottság Hatóságok (OAH, MBFH, KVTF, Sug. Decentrum, egyéb) Alapító (OAH) FB Alapkezelő (OAH) Állami vállalat Vagyonkezelő Kijelölt szerv Engedélyes Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. Vállalkozó Vállalkozó Vállalkozó
Mérföldkövek: A BÁTAAPÁTI NEMZETI RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓ 1993 döntés a projektről 1996 telephelykutatás kezdete Bátaapátiban (további részletek a következő előadásban) 2005 népszavazás Bátaapátiban, és országgyűlési határozat a létesítés előkészítéséhez való elvi hozzájárulásról 2007 környezetvédelmi engedély 2008 létesítési engedély, és üzembe helyezési engedély a felszíni létesítményekre 2012. december 5. az első tároló-kamra üzembe helyezése Nemzetközi elismerés: a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról szóló nemzetközi egyezmény keretében a felülvizsgálati értekezletek követendő példaként emelték ki a Bátaapátiban folyó projekt szervezettségét, a lakossággal folytatott együttműködést Az Európai Bizottság képviselője kiemelte az avatáskor: a megfelelő politikai akarat, a felelősségek meghatározása és a jó kommunikáció a nyilvánossággal biztosította a sikert
A PÜSPÖKSZILÁGYI RADIOAKTÍV HULLADÉK FELDOLGOZÓ ÉS TÁROLÓ 1 Mérföldkövek: 1976. december 22-én kezdte meg működését a Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (RHFT) az intézményi (nem atomerőművi) eredetű, kis és közepes aktivitású hulladékok végleges elhelyezésére 1998: az RHK Kht. átveszi az üzemeltetését, koncepcióterv készül biztonsági értékelések nemzetközi együttműködéssel (PHARE projekt, Nemzetközi Atomenergia Ügynökség projektjeiben a minta az RHFT) 2002-2005 a biztonságnövelő program I. üteme: megalapozó intézkedések, korszerűsítés, átmeneti tároló kialakítása 2006-2010 II. ütem: demonstrációs program 4 medencében (felnyitás, átválogatás, feldolgozás, visszahelyezés térfogat felszabadítással)
A PÜSPÖKSZILÁGYI RADIOAKTÍV HULLADÉK FELDOLGOZÓ ÉS TÁROLÓ 2 További feladatok: 2012: előterjesztés a biztonságnövelő program eredményeinek összefoglalására és a 2012-2017 közötti feladatok kijelölésére (jóváhagyva 2012. május 29.) Folytatódnak a biztonságnövelő program esedékes előkészítő munkái Folyamatban van a diszpécser központ korszerűsítése és a laborépület átalakítása Ütemezés: I. sz. medencesor feldolgozása 2015-2020 II. sz. medencesor feldolgozása 2021-2028 III. IV. sz. medencesor feldolgozása 2029-2035 sekély medencék felszámolása 2029-2035 kísérleti medencetakarás 2036-2060 csőkutak megszüntetése, lezárás 2061-2066 A fenti ütemezés változhat attól függően, milyen döntés születik a nemzeti programban a nagyon kis aktivitású radioaktívhulladék-tároló létesítéséről
A KIÉGETT KAZETTÁK ÁTMENETI TÁROLÓJA 1 Mérföldkövek: 1992: a szovjet (orosz) visszaszállítás nehézségei miatt döntés egy moduláris száraz átmeneti tároló építéséről választási szempont: nemzetközi referencia, szigorú biztonsági kritériumok választott szállító GEC Alsthom 1997: a fogadóépület és az 1-3. modul üzembe helyezése (létrejöttét követően a létesítmény engedélyese az RHK Kft. lett) 2002: az öregedés kezelés bevezetése 2007: a nyugati szárnyon elkészültek az 1-16. kamrák egyenként 450 kazetta férőhellyel 2012: a keleti szárnyon elkészült a 17-20. kamra egyenként 527 kazetta kapacitással (probléma: talajcsere)
A KIÉGETT KAZETTÁK ÁTMENETI TÁROLÓJA 2 A közeljövő feladatai: a 21. 24. kamrák megépítése a kamrák kapacitásnövelésének megalapozása inhermetikus kazetták elhelyezésének előkészítése irányítástechnikai rekonstrukció A KKÁT bővítésének üteme (az atomerőműben 2016-tól alkalmazott 15 hónapos üzemanyag ciklushoz igazodva): 21. 36. kamrák megépítése 2014-2035 üzemidő hosszabbítás 2041-2046 védett megőrzés 2043-2063 kiürítés, leszerelés 2064-2077 A 36 kamrás kiépítés még nem veszi figyelembe a kamrák kapacitásnövelését
Mérföldkövek: A NAGY AKTIVITÁSÚ RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓ TELEPHELYÉNEK KIVÁLASZTÁSA 1 1993-1998: a bodai agyagkő kutatása az uránbányából megközelíthető földalatti laboratóriumból (1996-98 között a kanadai AECL támogatásával) 2000: az uránbánya bezárását követően döntés a felszíni folytatásról (az országos vizsgálat szerint is a legalkalmasabbnak tűnő helyszín) 2003-2008: kutatási program a telephely kiválasztására és egy föld alatti laboratórium helyszínének kijelölésére (2010-ig meghosszabbítva, de 2006-tól lelassult az NRHT prioritása miatt) 2008: a kutatás hosszú távú programját aktualizáló koncepcióterv készült, amit a NAGRA (Svájc) véleményezett 2011-2012: a következő szakasz kutatási tervének összeállítása (a NAGRA javaslatait figyelembe véve a potenciálisan alkalmas térrész szűkítése érdekében)
A NAGY AKTIVITÁSÚ RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓ TELEPHELYÉNEK KIVÁLASZTÁSA 2 A közeljövő feladatai: infrastruktúra kialakítása folyamatos monitorozás a kutatási program 2012-2017 közti szakaszának végrehajtása Hosszabb távú feladatok: terepi kutatás, biztonsági értékelés 2018 2029 földalatti laboratórium megépítése 2030 2037 földalatti laboratórium üzemeltetése 2038 2054 földalatti tároló megépítése 2055 2063 földalatti tároló üzemeltetése 2064 2079 bezárás, aktív felügyelet 2080-2133
2011/70/EURATOM IRÁNYELV Az Európai Unió Tanácsának 2011/70/Euratom irányelve a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról kidolgozása alapvetően a magyar elnökség alatt folyt az Irányelv alapelveket, kötelezettségeket állapít meg, rögzíti a tagállamok felelősségét, előírja nemzeti politika és nemzeti program kidolgozását, a jogharmonizáció határidejeként pedig 2013. augusztus 23-át jelöli meg 2013 első félévében az Irányelvvel való jogharmonizáció, és a radioaktív hulladékokkal kapcsolatos szabályozásokban egyébként is aktuálissá vált változtatások érdekében jelentős mértékben módosult az atomtörvény, új végrehajtási rendeletek jelentek meg (az RHK Kft. statútumáról, az önkormányzati társulások támogatásáról, a KNPA Szakbizottságáról stb.)
NEMZETI POLITIKA ÉS NEMZETI PROGRAM nemzeti politika nemzetközileg elfogadott alapelvek nemzeti rendszer infrastruktúra nemzeti program megvalósítás nemzeti politika: alapelvek, peremfeltételek, célkitűzések meghatározása a radioaktív hulladék és kiégett fűtőelem kezelésének megvalósítására (kidolgozása folyamatban van, illeszkedve az érvényben lévő jogszabályokban foglaltakhoz) nemzeti program: a nemzeti politika végrehajtása a nemzeti rendszer keretei között 12
ÖSSZEFOGLALÁS A közeljövő legfontosabb feladatai: a radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek kezelésére készítendő nemzeti politika tervezetének összeállítása a KKÁT további (a 25. kamrától kezdődő) bővítésére a technológia-váltás (sűrűbb rácsosztás) előkészítése a nagyon kis aktivitású radioaktívhulladék-tároló létesítésére vonatkozó döntés megalapozása a nukleáris üzemanyagciklus zárási lehetőségeinek vizsgálata a Paksi Atomerőmű új blokkokkal való bővítésének vizsgálata a KNPA és az RHK Kft. szempontjából
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket!