Dejtár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2007. (III.29.) rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról Dejtár Község Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 18. /1/ bekezdése alapján a következő rendeletet alkotja: I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Hivatalos megnevezés 1.. /1/ Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Dejtár Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat). /2/ A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Dejtár Község Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület). /3/ A képviselő-testület hivatalának hivatalos megnevezése: Dejtár-Ipolyvece Községek Körjegyzősége (a továbbiakban: Körjegyzőség). /1/ A község jelképei a címer és a zászló. Jelképek 2.. /2/ A címer: A község címere pajzs alakú, három mezőre osztott. A pajzsfőn zöld mezőben egy püspök áll pásztorbottal a kezében. A püspök rajzolatát és díszítőelemeit a község XIX. századi pecsétje alapján készült grafika adja. Színeit a piros (bíbor), az arany és a fekete alkotja. A pajzsfő jelképezi, hogy Dejtár évszázadokon át egyházi birtok volt. A pajzstalp két mezőre osztott: a) a bal oldali kék alapon arany hallal, utalva az Ipoly folyóra, illetve arra, hogy korábban a halászat szerepet játszott a község életében; b) a jobb oldali mező vörös alapon ezüst kardot tartó kéz, ez a régi vitézség szimbóluma. A címer színei: zöld, piros (bíbor), kék, arany (sárga), ezüst (fehér) és fekete. /3/ A zászló: Fehér színű, a zászlónyéllel szemben lévő oldalán piros és zöld ún. farkasfogakkal szegélyezett, középen a község címerével, a címer alatt 1255 Dejtár felirattal.
2 3.. A címer és a zászló használatának rendjéről külön önkormányzati rendelet rendelkezik. Bélyegző használat 4.. A községi önkormányzat, a polgármester, valamint a körjegyzőség bélyegzőjén a Magyar Köztársaság címerét kell használni. II. fejezet AZ ALAKULÓ ÜLÉS A Képviselő-testület megalakulása 5.. /1/ A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg. /2/ Az alakuló ülést a legidősebb képviselő, mint korelnök vezeti. 6.. /1/ A korelnök felkérésére a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről. /2/ A képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt, melynek szövegét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Az eskü szövegét a korelnök olvassa elő. /3/ A korelnök felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester választás eredményéről. /4/ A polgármester a képviselő-testület előtt esküt tesz és aláírja az esküokmányt, melynek szövegét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Az eskü szövegét a korelnök olvassa elő. 7.. A polgármester az alakuló ülésen, de legkésőbb hatvan napon belül programot terjeszt a képviselő-testület elé, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel, valamint a helyi gazdasági és társadalmi élet segítésével összefüggő főbb célkitűzéseket és feladatokat tartalmazza.
3 A Képviselő-testület tisztségviselőinek megválasztása 8.. /1/ A képviselő-testület dönt: a/ a polgármester javaslata alapján titkos szavazással az alpolgármesteri; b/ a polgármester vagy bármely képviselő javaslata alapján, legkésőbb a soron következő ülésen, az egészségügyi és szociális bizottsági (továbbiakban: bizottság) elnöki tisztség betöltéséről; c/ a polgármester, vagy bármelyik képviselő javaslata alapján, az alakuló ülésen a Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság elnökének és két tagjának megválasztásáról. /2/ Ha az alpolgármester vagy a bizottsági elnök, megválasztásánál nincs meg a szükséges többség e tisztség tekintetében a soron következő ülésen szavazást kell tartani. 3/ A tisztségviselői megbízatás megszűnése esetén az új tisztségviselő megválasztására a /2/ bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. A bizottság tagjainak megválasztása 9.. /1/ A képviselő-testület legkésőbb az alakuló ülését követő ülésén megválasztja a bizottság képviselő tagjait. /2/ A bizottság nem képviselő tagjainak személyére bármely képviselő javaslatot tehet, amelyről a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt. A bizottság nem képviselő tagjai a képviselő-testület előtt esküt tesznek, melynek szövegét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Az eskü szövegét a polgármester olvassa elő. /3/ A bizottsági tagság megszűnése esetén az /1/-/2/ bekezdésbe foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni az új bizottsági tag megválasztásakor. Jegyzőkönyv hitelesítők választása 10.. A képviselő-testület minden ülésén a polgármester javaslatára két jegyzőkönyv hitelesítőt választ tagjai sorából. III. fejezet A KÉPVISELÕ A képviselő jogai és kötelezettségei 11.. A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak. képviselő: Az Ötv-ben meghatározottakon túl a
4 a/ előzetesen bejelenti a polgármesternek, ha a képviselő-testület vagy annak bizottsága ülésén való részvételében vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van; b/ a képviselő-testület vagy annak bizottsága, valamint a polgármester megbízása alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban; c/ a tudomására jutott titkot megőrzi, amely kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll. d/ a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot írásban haladéktalanul bejelenti a polgármesternek. A kizárás szabályai 12.. A képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárásra az Ötv-ben meghatározott szabályok irányadók. IV. fejezet Az összeférhetetlenségi eljárás 13.. /1/ A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést 8 napon belül a Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság elé terjeszti kivizsgálás végett és erről az érintett képviselőt írásban tájékozatja. Egyben felkéri, hogy 8 napon belül nyilatkozzon az összeférhetetlenségi ok fennállásáról, illetve kezdeményezze annak megszüntetését. /2/ Ha a képviselő az összeférhetetlenség megszüntetésének megtörténtét bejelentette és az összeférhetetlen tisztségről szóló lemondásának másolatát a polgármesternek a /1/ bekezdésben megjelölt határidőn belül átadta, a Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság az összeférhetetlenségi eljárást megszünteti. /3/ A továbbiakban a bizottság tagját érintő összeférhetetlenségi eljárásra értelemszerűen a /1/-/2/ bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. V. fejezet A KÉPVISELÕ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE Az ülések éves munkaterve 14.. /1/ A képviselő-testület éves munkatervének megfelelően ülésezik, ezen kívül szükség szerint rendkívüli ülést tart. /2/ A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni: a/ a képviselő-testület tagjától; b/ az egészségügyi és szociális bizottságtól; c/ a helyi kisebbségi önkormányzat képviselő-testületétől; d/ a körjegyzőtől.
5 /4/ A beérkezett javaslatokról a polgármester az előterjesztésben akkor is tájékoztatja a képviselő-testületet, ha azokat a munkaterv tervezetének összeállításánál nem vették figyelembe. 15.. /1/ A munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. /2/ A munkaterv tartalmazza: a/ a képviselő-testületi ülések tervezett időpontját, napirendjét; b/ az egyes napirendi pontoknál a közmeghallgatás, valamint jogszabály által előírt kötelező egyeztetés szükségességét; c/ az előterjesztő, közreműködő megnevezését. /3/ A körjegyző gondoskodik arról, hogy a munkaterv a község polgárai számára megismerhető legyen. Az ülés összehívása 16.. /1/ A képviselő-testület üléseinek időpontjáról, helyéről és napirendjéről a körjegyzőség a lakosságot az ülés előtt tájékoztatja. /2/ A közmeghallgatást igénylő napirendi pontot tárgyaló ülés időpontját, helyét legalább tizenöt nappal az ülés előtt a községi hirdetőtáblákon kell kifüggeszteni, valamint meg kell jeleníteni a kábeltévé képújságján. 17.. /1/ A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. /2/ Az ülést nyolc napon belül össze kell hívni a bizottság, valamint a képviselők egynegyedének indítványára. /3/ A képviselő-testület üléseit a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze. 18.. /1/ A képviselők és meghívottak a képviselő-testület ülése előtt öt nappal megkapják a meghívót és az írásos előterjesztéseket. Késedelem esetén a napirendi pont tárgyalásáról a képviselő-testület dönt. /2/ A képviselő-testület rendkívüli esetben rövid úton (telefonon) is összehívható.
6 19.. /1/ A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendet, a napirendi pontok előterjesztőit. /2/ A képviselő-testület ülésére meg kell hívni a képviselő-testület tagjai mellett: a/ a helyi kisebbségi önkormányzat elnökét; b/ a napirendi pont tárgya szerint illetékes szerv vezetőjét; c/ valamint akinek a jelenléte a napirendi pont alapos és körültekintő megtárgyalásához elengedhetetlenül szükséges. Erről a polgármester dönt. Az ülés vezetése 20.. /1/ A képviselő-testület ülését a polgármester, illetve felkérésére vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk esetén az ülést a korelnök vezeti. /2/ A képviselő-testület ülését vezető személy: a/ megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését e rendelet szabályai szerint hívták össze; b/ megállapítja az ülés határozatképességét; c/ előterjeszti az ülés napirendjét. /3/ A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz. /4/ Képviselő-testületi napirend előterjesztője lehet: a/ a polgármester; b/ a képviselő-testület tagja; c/ a bizottság; d/ a körjegyző; e/ a helyi kisebbségi önkormányzat testülete; f/ a képviselő-testület által felkért személy vagy szerv vezetője. A vita 21.. /1/ Minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön kell vitát nyitni. Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre még a vitát megelőzően válaszolni kell. A vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, amely felett a képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség. /2/ Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz. /3/ A körjegyző jelzi a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntési javaslatuknál vagy döntésüknél jogszabálysértést észlel.
7 /4/ Ügyrendi javaslat legfeljebb egy perc időtartamban tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő - döntést igénylő - eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetében a polgármester soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a javaslatot vita nélkül azonnal megszavaztatja. 22.. A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni. Az előterjesztés 23.. /1/ A képviselő-testület ülésére általában írásbeli előterjesztés készül. Indokolt esetben a polgármester döntése alapján szóban is előterjeszthető napirendi pont. /2/ Szóbeli előterjesztés esetén a határozati javaslatot írásban kell megfogalmazni. Az ülés rendje 24.. /1/ A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról, ennek során: a/ figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi ponttól, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik; b/ rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít; c/ ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót; d/ ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához karhatalom segítségét veszi igénybe; e/ a c/ d/ pontban felsorolt intézkedések a képviselő-testület tagjával és a körjegyzővel szemben nem alkalmazhatóak. /2/ Az érintett személy a vita során bármikor személyes megjegyzést tehet legfeljebb egy perces időtartamban, amennyiben vissza akarja utasítani az őt ért támadást. Zárt ülés 25.. /1/ A zárt ülés anyagát kizárólag a következő személyeknek lehet átadni: a/ a képviselő-testület tagjainak, b/ a körjegyzőnek, c/ a Közigazgatási Hivatal vezetőjének.
8 /2/ A külön törvény 1 szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. Döntéshozatal 26.. /1/ A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. /2/ Határozatképtelenség esetén a Képviselő-testületet nyolc napon belül újra össze kell hívni. /3/ Minősített többség kell a következő ügyekben: a/ rendeletalkotás; b/ a Képviselő-testület és szervei szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás, fegyelmi eljárás során hozott határozat; c/ önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás; d/ megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás; e/ intézmény-alapítás, átalakítás, megszüntetés; f/ hitelfelvétel; g/ közalapítvány létrehozás, alapítványhoz történő hozzájárulás; h/ az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan feletti rendelkezés i/ a képviselő-testület hatáskörének átruházása; j/ kitüntetés, díszpolgári cím adományozása; k/ zárt ülés elrendelése; l/ keresetet nyújthat be a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén; m/ képviselő döntéshozatalból történő kizárása; n/ településrészi önkormányzat létrehozás; o/ titkos szavazás elrendelése; p/ a polgármesterrel szemben fegyelmi eljárás kezdeményezése esetén annak elrendeléséről; r/ helyi népszavazás elrendelése. /4/ A minősített többséget igénylő javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. 27.. A képviselő-testület ülésein a szavazás kézfelemeléssel történik. 1 A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 2. 3./ pontja
9 Szavazás 28.. /1/ A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza. /2/ A képviselő-testület, az alpolgármesteri tisztség betöltéséről titkos szavazással dönt. A képviselő-testület zárt ülésén bármely képviselő indítványozhatja titkos szavazás tartását, amelyről a képviselő-testület dönt. Név szerinti szavazás 29.. /1/ A polgármester, bármely képviselő indítványozhatja név szerinti szavazás tartását, amelyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. /2/ A név szerinti szavazásnál a körjegyző betűrendben felolvassa a képviselő-testület tagjainak névsorát, akik nevük felolvasásakor "igen", "nem", "tartózkodom" kijelentéssel szavaznak. Az interpelláció 30.. /1/ Az interpelláció valamely probléma felvetése és kifejtése a képviselő-testület ülésén, és ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a képviselő-testület bizottságához, polgármesterhez és a körjegyzőhöz. /2/ Interpellálni a képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben lehet. /3/ A képviselő az interpellációt visszavonhatja. Ha a képviselő az interpelláció elhangzásának a napirend szerint várható időpontjában nincs jelen, s távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Kimentés esetén az interpelláció elmondására a polgármester új időpontot tűz ki. /4/ Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. 31.. /1/ Az interpellációra a képviselő-testület ülésén kell választ adni. Az interpellált személy indokolt esetben tizenöt napon belül írásban ad választ. Az írásbeli választ minden képviselőnek meg kell küldeni. /2/ Ha a választ a képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről. Az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendelhet el. /3/ Az interpelláció kivizsgálásába az interpelláló képviselőt be kell vonni.
10 A kérdés 32.. /1/ A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítés jellegű felvetés. /2/ A kérdés benyújtásának és megválaszolásának elintézésére a 31. és 32. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem határoz. A közmeghallgatás rendje 33.. /1/ A képviselő-testület munkatervében meghatározottak szerint tart közmeghallgatást, melyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. /2/ A közérdekű kérdéseket és javaslatokat a körjegyzőség harminc napon belül kivizsgálja. A bejelentőnek adott válaszról a képviselő-testületet tájékoztatni kell. /3/ A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot legalább 15 nappal előbb a községi hirdetőtáblákon, valamint a kábeltévé képújságján tájékoztatni kell. /4/ A közmeghallgatást a polgármester vezeti, a polgármester a hozzászólások időtartamát korlátozhatja. /5/ A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül. Az önkormányzati rendeletek alkotásának főbb szabályai 34.. Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet: a./ a polgármester; b/ a képviselő-testület tagja; c/ a képviselő-testület bizottsága; d/ a körjegyző; e/ a helyi kisebbségi önkormányzat testülete. 35.. A Szervezeti és Működési Szabályzatról, a költségvetésről és a zárszámadásról, a településrendezési tervekről szóló rendelet tervezeteket a polgármester, az egyéb rendelet tervezeteket a körjegyző terjeszti a képviselő-testület elé.
11 36.. /1/ A rendelet tervezetet a jogalkotásról szóló törvényben 1 foglalt követelmények figyelembevételével kell előkészíteni. /2/ A rendelet hiteles szövegét a körjegyző szerkeszti. A közzététel 37.. /1/ A rendeletet a körjegyzőség hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A hirdetményt tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja. /2/ A körjegyzőségen a rendelet egy-egy példányát el kell helyezni. VI. fejezet A JEGYZÕKÖNYV 38.. /1/ A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselőtestületi tagok és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. /2/ A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, az előterjesztések egy-egy példányát, a jelenléti ívet, valamint az elfogadott, a polgármester és a körjegyző sajátkezű aláírásával ellátott rendeletet. 39.. /1/ A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a körjegyzőség kezeli, gondoskodik a jegyzőkönyvek évenkénti beköttetéséről, valamint megfelelő őrzéséről. /2/ A képviselő-testület nyilvános ülésein készült jegyzőkönyvbe bárki betekinthet. /3/ A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe a képviselő-testület tagja, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak hivatalos megbízottja, a Közigazgatási Hivatal vezetője, továbbá a körjegyző tekinthet be. /4/ A jegyzőkönyv elkészítéséről a körjegyző gondoskodik. 1 A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény
12 VII. fejezet A KÉPVISELÕ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI 40.. /1/ A képviselő-testület a következő bizottságokat hozza létre: a/ Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság; b/ Egészségügyi és Szociális Bizottság. /2/ A képviselő-testület a határozatában megjelölt ügyeknek a határozatban megállapított ideig történő intézésére eseti bizottságot alakíthat. /3/ A bizottságok főbb feladatait e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. 41.. /1/ A bizottság maga állapítja meg működése részletes szabályait. A bizottság határozatképességére, a határozathozatal módjára és a zárt ülés tartására a képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irányadók. /2/ A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll. /3/ A bizottság munkáját a Körjegyzőség segíti. A Körjegyzőség feladatai: a/ gondoskodik az ülés meghívójának és előterjesztéseinek összeállításáról és kiküldéséről; b/ elkészíti a bizottsági ülés jegyzőkönyvét, amelyet eljuttat a körjegyzőnek törvényességi felülvizsgálat céljából; c/ az átruházott hatáskörben hozott határozatokat három napon belül a körjegyzőnek átadja, aki a törvényességi ellenőrzés után megküldi a polgármesternek felfüggesztési jogának gyakorlása végett; 42.. /1/ A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. A bizottsági ülés előterjesztéseit az ülés előtt öt nappal kell a bizottság tagjainak megküldeni. /2/ A képviselő-testület és a bizottságok, valamint a bizottságok egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja. VII. fejezet HELYI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 43.. A helyi kisebbségi önkormányzat képviselőtestülete saját hatáskörben határozza meg szervezeti és működési rendjét.
13 44.. /1/ Ha a helyi kisebbségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a képviselő-testület döntése szükséges, a helyi kisebbségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a képviselőtestület köteles a következő ülésén napirendre tűzni. /2/ A képviselő-testület a külön jogszabályban 1[1] szabályozott körben önkormányzati rendeletet csak a helyi kisebbségi önkormányzat egyetértésével alkothat. /3/ Az éves költségvetési rendeletben meghatározott kisebbségi intézmények vezetőinek kinevezéséhez, illetőleg a kisebbséghez tartozók képzésére is kiterjedő képviselő-testületi döntéshez a helyi kisebbségi önkormányzat egyetértése szükséges. 45.. /1/ A helyi kisebbségi önkormányzat a 44. /2/-/3/ bekezdésében meghatározott esetekben az ilyen irányú közléstől, illetve kézhezvételtől számított harminc napon belül nyilatkozik. A határidő elmulasztása jogvesztő. /2/ A képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében határozza meg a helyi kisebbségi önkormányzatnak a működéséhez biztosított hozzájárulást. /3/ A helyi kisebbségi önkormányzat feladat- és hatásköre ellátásához szükséges, a települési önkormányzat tulajdonában lévő, vagyont a helyi kisebbségi önkormányzat használatába kell adni, azonban ez nem akadályozhatja az önkormányzat feladat- és hatáskörének ellátását. /4/ A helyi kisebbségi önkormányzat saját hatáskörében, az önkormányzat rendeletében foglalt keretek között határozza meg: a/ az önkormányzat vagyonán belül részére elkülönített vagyon használatát; b/ költségvetését, zárszámadását, a képviselő-testület által rendelkezésére bocsátott források felhasználását. 46.. /1/ A helyi kisebbségi önkormányzati testület képviselő tagja anyanyelvét is használhatja. Ha a felszólalás valamely kisebbség nyelvén hangzott el, a felszólalás magyar nyelvű szövegét vagy annak tartalmi kivonatát az ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell. /2/ Az önkormányzat a helyi kisebbségi önkormányzat igényének megfelelően köteles biztosítani, hogy rendeleteinek kihirdetése, hirdetményének közzététele a kisebbség anyanyelvén is megtörténjék. 1[1] A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 29. /1/ bekezdése
14 VIII. fejezet A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A KÖRJEGYZÕ, ALJEGYZŐ A polgármester 47.. /1/ A polgármester foglalkoztatási jogiszonyban tölti be tisztségét. /2 A polgármester a képviselő-testület elnöke, felelős az önkormányzat egészének működéséért. /3 Főbb feladatai: a/ a település fejlődésének elősegítése; b/ a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás; c/ az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása; d/ az önkormányzat gazdálkodása feltételeinek megteremtése; e/ a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének a biztosítása; f/ a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése; g/ a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása; h/ kapcsolattartás a pártok helyi vezetőivel; i/ az önkormányzati intézmények működésének az ellenőrzése, segítése; j/ az alpolgármester munkájának irányítása; k/ a körjegyzőség irányítása; l/ a jogszabályok szerinti munkáltatói jogkörök gyakorlása, m/ maga, vagy az általa megbízott személy útján ellátja a képviselő-testület tulajdonosi képviseletét az önkormányzat vállalkozásaiban a külön rendeletben meghatározottak szerint; n/ a képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése; o/ a képviselő-testület tagjai és bizottságai munkájának segítése; p/ a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése; r/ a képviselő-testület munkatervének előkészítése, benyújtása, végrehajtása. /4/ A polgármester részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg. Alpolgármester 48.. /1/ A képviselő-testület saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. /2/ Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát. /3/ A polgármester távollétében írásbeli felhatalmazása alapján, illetve akadályoztatása esetén alpolgármestert a polgármester jogosultságai illetik meg.
15 A körjegyző 49.. /1/ A körjegyző: a/ vezeti a körjegyzőséget, a polgármester irányításával elkészíti annak ügyrendjét, munkaköri leírásait, gondoskodik annak folyamatos karbantartásáról; b/ elkészíti a köztisztviselők munkaköri leírását és minősítését, saját hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás, az utalványozás és az ellenjegyzés rendjét; c/ tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról; d/ rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a testületnek, a bizottságoknak, a településrészi önkormányzatnak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról; e/ a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket; f/ a képviselő-testület ülésein gondoskodik a jegyzőkönyv vezetéséről és a szavazatok összeszámlálásáról; g/ tájékoztatja a képviselő-testületet a körjegyzőség munkájáról, az ügyintézésről; h/ gondoskodik az önkormányzati rendeletek megismertetéséről és végrehajtásáról; i/ szervezi a jogi felvilágosító munkát; j/ gondoskodik a Körjegyzőség dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről; k/ ellenjegyzi a pénzügyi kötelezettségvállalásokat. /2/ A körjegyző részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg. /3/ A körjegyző a körjegyzőséghez tartozó képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott, egybehangzó döntésével kerül kinevezésre. /4/ A körjegyzővel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogokat a körjegyzőségről szóló megállapodásban rögzítettek szerint gyakorolják a polgármesterek. Aljegyző 50.. /1/ A körjegyző javaslatára a Körjegyzőséghez tartozó képviselő-testületek mindegyikének a minősített többséggel hozott egybehangzó döntésével aljegyzőt nevezhet ki. /2/ A körjegyzőt távolléte, vagy akadályoztatása esetén az aljegyző teljes jogkörrel helyettesíti. /3/ Az aljegyző ellátja mindazokat a feladatokat, melyekkel a körjegyző megbízza. Az elvégzett munkáról köteles a körjegyzőnek beszámolni.
16 IX. fejezet A KÖRJEGYZŐSÉG 51.. /1/ A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Ipolyvece község képviselő-testületével közösen egységes hivatalt működtet. A hivatal elnevezése: Dejtár Ipolyvece Községek Körjegyzősége. A körjegyzőség székhelye: Dejtár község. A körjegyzőség megalakításának időpontja: 2000. január 31. /2/ A körjegyzőség hivatali létszámát, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait, feladat-és hatáskörét a körjegyzőséget alapító megállapodás rögzíti. E megállapodás tartalmazza: a./ a körjegyzőség elnevezését, címét, jogállását, b./ a körjegyzőség létszámát, c./ belső szervezeti felépítését, d./ alapvető feladatait, ezen belül - az önkormányzatok képviselő-testületeinek működésével kapcsolatos feladatokat, - a jogszabályokban rögzített államigazgatási feladatokat, e./ a körjegyzőség köztisztviselőinek munkarendjét és az ügyfélfogadás rendjét, f./ a helyettesítés, kiadmányozás, utalványozás rendjét, g./ a körjegyzőnek a hivatal vezetésével kapcsolatos feladatait, h./ a polgármesterek egyetértési jogának gyakorlását, (Ötv. 36. /4/) i./ a körjegyzőség fenntartásával kapcsolatos költségek viselésének megosztását. /3/ A körjegyzőség ügyrendjének tervezetét az érintett polgármesterek véleményének kikérésével a körjegyző készíti el és terjeszti jóváhagyásra a képviselő-testületek együttes ülésére. /4/ A körjegyzőséget létrehozó képviselő-testületek együttes ülése dönt: a./ a körjegyző kinevezéséről, közszolgálati jogviszonyának megszüntetéséről, összeférhetetlenség megállapításáról, fegyelmi büntetés kiszabásáról, kártérítési felelősség megállapításáról minősített többségű szavazással, b./ a körjegyzőség ügyrendjének jóváhagyásáról, módosításáról minősített többségű szavazással, c./ a körjegyzőség működéséről szóló beszámoló elfogadásáról, d./ a körjegyzőség költségvetéséről, zárszámadásáról.
17 X. fejezet AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI Az önkormányzat költségvetése 52.. /1/ A képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg. Ebben dönt, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl, milyen önként vállalt feladatot lát el. /2/ Az /1/ bekezdésben szereplő rendeletet külön 1 törvény rendelkezésének megfelelően kell megalkotni. 53.. /1/ A költségvetési rendelet tárgyalását megelőzően külön törvényben meghatározott költségvetési koncepciót kell előterjeszteni, melynek elemei: a/ a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv; b/ az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés; c/ az elemzés és helyzetfelmérés során számításba veendők a bevételi források, azok bővítésének lehetőségei, a kiadási szükségletek, azok gazdaságos célszerű megoldásainak meghatározása; d/ az igények és célkitűzések egyeztetése; e/ a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározása; f/ a várható döntések hatásainak előzetes felmérése. /2/ A költségvetési rendelet tervezetet az /1/ bekezdésében meghatározottak szerint kell beterjeszteni. Az önkormányzat vagyona 54.. Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal való gazdálkodás és az önkormányzat vállalkozásával kapcsolatos előírásokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg. 55.. Az önkormányzat a vagyonáról folyamatosan elszámol. A következő évet előkészítő közmeghallgatás egyik napirendjeként a polgármester tájékoztatást ad az önkormányzat vagyoni helyzetéről. 1 Az államháztartásról szóló1992. évi XXXVIII törvény 62. -83.
18 Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának ellenőrzése 56.. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére az Ötv-ben meghatározott szabályok irányadók. Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről társulás útján gondoskodik. 57.. Az önkormányzat által fenntartott intézmények pénzügyi ellenőrzését a Belső Ellenőri Társulás látja el. XI. fejezet HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS 58.. A képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét. ZÁRÓ RENDELKEZÉS 59.. /1/ A rendelet 2007. április 1. napján lép hatályba. /2/ E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló többször módosított 8/1995.(VII.13.) önkormányzati rendelet. Dejtár, 2007. március 27. Balga József polgármester dr.poráczki László körjegyző A rendeletet a mai napon kihirdettem. Dejtár, 2007. március 29. dr.poráczki László körjegyző
19 1. számú melléklet az 5/2007.(III.29.) rendelethez A képviselő-testület tagja és a képviselő-testület bizottsága külső tagja esküjének szövege: "Én... esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz annak népéhez hű leszek, az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom; az állami és szolgálati titkot megőrzöm; megbízatásomhoz híven pártatlanul, lelkiismeretesen járok el és a legjobb tudásom szerint minden igyekezetemmel Dejtár javát szolgálom. (A képviselő meggyőződése szerint) Isten engem úgy segéljen!"
20 2. számú melléklet az 5/2007.(III.29.) rendelethez A KÉPVISELÕ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAINAK FELADATAI I. Egészségügyi és Szociális Bizottság 1/ Figyelemmel kíséri a településen élő problémás szociális helyzetűek életét. 2/ Dönt a lakásfenntartási támogatások odaítéléséről. 3/ Dönt az átmeneti segélyek odaítéléséről. 4/ Dönt a méltányossági ápolási díj odaítéléséről. 5/ Dönt a temetési segély odaítéléséről. II. Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság 1/ Ellenőrzi és nyilvántartja a polgármester és a képviselők, valamint hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát. 2/ Ellátja a titkos szavazások alkalmával a szavazatszámláló bizottsági feladatokat. 3/ Lefolytatja az összeférhetetlenségi eljárást.
21 3. számú melléklet az 5/2007 (III.29.) rendelethez Az önkormányzat 2010. január 1-től hatályos szakfeladatai 370000 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése 381103 Települési hulladék vegyes begyűjtése, szállítása, átrakása 382101 Települési hulladék kezelése, ártalmatlanítás 421100 Út, autópálya építés 522110 Közutak üzemeltetése fenntartása 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 562913 Iskola intézményi étkeztetés 562917 Munkahelyi étkeztetés 611020 Vezetékes műsorelosztás városi és kábeltelevízió üzemeltetése 682001 Lakóingatlan bérbeadás, üzemeltetés 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 841112 Önkormányzati jogalkotás 841126 Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége 841127 Települési kisebbségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége 841226 Vízügy területi igazgatás és szabályozás 841402 Közvilágítás 841403 Város és községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások 841901 Önkormányzatok valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai 841902 Központi költségvetési befizetések 841907 Önkormányzatok elszámolás költségvetési szerveivel 851011 Óvodai nevelés, ellátás 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 1-4. évfolyam 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 5-8. Évfolyam 855911 Általános iskolai napköziotthonos nevelés 862102 Házi orvosi ügyeleti ellátás 862301 Fogorvosi alapellátás 881011 Idősek nappali ellátása 882000 Önkormányzati szociális támogatások finanszírozása 882111 Rendszeres szociális segély 882113 Lakásfenntartási támogatás normatív alapon 882114 Lakásfenntartási támogatás helyi rendszeres 882115 Ápolási díj alanyi jogon 882117 Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátás 882118 Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás
882119 Óvodáztatási támogatás 882121 Helyi eseti lakásfenntartási támogatás 882122 Átmeneti segély 882123 Temetési segély 882124 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 882125 Mozgáskorlátozott közlekedési támogatás 882129 Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások 882202 Közgyógyellátás 882203 Köztemetés 889921 Szociális étkeztetés 889922 Házi segítségnyújtás 890301 Civil szervezetek működési támogatása 890441 Közcélú foglalkoztatás 890442 Közhasznú foglalkoztatás 890443 Közmunka 910123 Könyvtári szolgáltatás 910502 Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése 931201 Versenysport-tevékenység és támogatása 960302 Köztemető-fenntartás és működtetés 22