Molnár Levente Farkas

Hasonló dokumentumok
Algaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben

Algaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának vizsgálata

Paleobiológiai módszerek és modellek 11. hét

Magyarországi állóvizek sugaras szimmetriájú kovaalgái. Elterjedés, diverzitás Ács Éva és Kiss Keve Tihamér

Készítette: Dr. Ács Éva Kutatóhelyi témavezető

Jelentés a Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Kutatóintézetében végzett genetikai vizsgálatok eredményeiről

A dunai fitoplankton mennyiségi változása között

Szakmai beszámoló (OTKA-A07, OTKA-A08, OTKA-H07)

ó Ó ú ó ó ó Á ó ó ó Á ó ó ó ó Á ó ú ó ó ó

Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei

Javaslat Közép-Európa legnagyobb sekély tava, a Balaton ökológiai állapotának megítéléséhez bentonikus kovaalga vizsgálatok segítségével

É Á Á Ö Á

Ó Ó ó ö ó

É É Ö

ö ő ü ö ő ő ü ü ő ő ő ü ö ü ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ú ő ő ü ő ő ő ü ö ü ú ő ő ő ő ü ü ő ő ú

ü ü Ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü É ü ü

ä ä

ű Ö ű Ú ű ű ű Á ű

Ú ű É ű ű Ü Ü ű ű Ú É ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű

ű ő ő ő

Á ű ó ó

ű ű ű Ú Ú Á ű Ö ű ű Ú Ő É

Á Ó ű ű Á É ű ű ű ű Ú Ú

ú Ó ú ú ú ú ú ú ú É Á

ű Ú ű ű É Ú ű ű

Á ó ó ó Ü Ü ó ó Ü ó ó ú ú ó ó Ü ó ó ó Ü ó ó

Á Ü É Ü Ú Ü É

Á Á ő ő Ö ő ő ö É ö ő ö ő ő ö ő ő ö ő ő ü ö

Ó é é Ó Ó ő ű Ó Ö ü Ó é Ó ő Ó Á Ö é Ö Ó Ó é Ó Ó Ó Ó ú Ó Ó Ó Ó ű Ö Ó Ó Ó é Ó Ó ö Ö Ó Ö Ö Ó Ó Ó é ö Ö é é Ü Ó Ö Ó é Ó é ö Ó Ú Ó ő Ö Ó é é Ö ú Ó Ö ö ű ő

Á Ö Ö Ö Ö ú ú Ö Ö Ó Ó ú ú Ü ú Ó Ö Ö Ü Ó Ö Ö Á Ó ú ú ú ű Ö Ö Ö Ö Á Ó Ö Ó ú ú Ö

Ó Ó ö ú ö ö ö ö ü ú ú ö ö ö ú ú ö ö ö ú ú ú ű ö ö ú ö ü ö ö ö ö ü ú Á ö ü Á ö ö ö ö ö ö

ö ö Á Á Ó Á ö ö ö ö ö ú ű ö ö Á Á ű ű ö ö ö ö ű

c adatpontok és az ismeretlen pont közötti kovariancia vektora

ó ő ő ó ő ö ő ő ó ó ó ö ő ó ó ó ö ő ó ő ő ö Ö ő ö ó ő ö ő ő ú ö ö ü ö ó ö ö ö ő ö ö Ö ú ü ó ü ő ő ő ő ó ő ü ó ü ö ő ö ó ő ö ő ö ü ö ü ő ö ö ó ö ő ő ö

ú ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö á á á ű Ü ű ö ö Á á Á

ü ú ú ü ú ú ú ú

é ü ó ö é Ö é ü é é ó ö é ü ü é é ó ó ó é Á é é ü ó é ó ó é ö ö ö é é ü é ü é é ö ü ü é ó é é é é é é ö é é é é é é ö é ó ö ü é é é ü é é ó é ü ó ö é

ü ű í ú ú ü ü ü ű ü ű ü ű ü ű ü í ü ű í í ü í í í í í ü í ű

ú ű ú ú ű ú ű ű ú ű ú ű Á ű ű Á ű ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ú ú ú ú ú ú

ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű

Í Ó ü ü í ü ü ü í Í í É í í Í Í ü ü ü í Í ü

ú Ü Í ú ú ú ú ú ú

ü É ö É É ö ö ö ü ö ö Á ű ö ű ű ű Á Í ö ö Ó ö

É Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í

ő ő ő ő ú É ü ú ú ű ú ű ő ő ő ő Á Á ü ő É É É É É É Á Ú Á Á ő ő ő ő ő É Á Á Á ő ő ő Á ü ő ő ü

Í Ú É ő ő ú ö Ö ú ú ú ö ö ú ö ö ű ö ő ö ö ú ö ő ő ö ö ö ő ő ú ő ú ö ö ö ú ö ö ú ő ö ú ö ű ö ő Ó ő Á ö ő ö ö

É Ö Á Í Á Ó Ö ü

Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő

ú ú ö ö ü ü ü ü ű ü ü

ő ő Ű ü ú ú Ú ü ű ő ő ő ő Á Á Í ü É ő ő ő ő ő É ő ú ú ú ő Á Ö ő

Ö Ö ú

ú ú ü ü Á ú ú ü ű ű ú ü ü ü ü

Ü

É ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű

Ó ű ű Á ú ű ű ú ú ú ű ű É ú É Á Á ú ű Ü Á Ü Á ű Ö Ú É Ó É Á Á Á Ű Á úá Á Ö É Ö É Ü

Ü ű ö Á Ü ü ö ö

Á Á Ö Ö Ü É Ö É É Á Ú É É É É Á Á Ö Ö Ő

É ő ő ű ú Á ő Á ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ű

Ö Ö ű ű ű Ú Ú ű ű ű Ú ű

ü ö ú ö ú ü ö ü Á Ó ö ö ö ö ú ü ú ü ü ú ú ö ö ü ü ú ü ü ö ö ű ö ü ü ü ü ö ö

ö ő ő ü ü Ó ü ö ű Á ő ő ö ő Á Ó ű ö ü ő ő ű

é ú é é é é é é é é é é é é ú é ö é é é ö Ő é é é ú é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö é ö é é é ű é ö ö é ö é é ö ö é é ö ö é ö é Ö é ú é é é é é é

Í Í Í Ü Ó Ó Ö Á Ü Ü Ó Ü Ü Ó Ö Í É Ö

í Ó ó ó í ó ó ó ő í ó ó ó ó

É ö Ű ő ű ő ő ű ű

ő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó

ó É ó í ó ó í í ö í ó í ö ö ö ü ö ó ó ó ü ú ö ü ó ó ö ö ü ü ü ö ö ó ö í ó ű Ü ó í ú í ö í ö í Í ó ó í í ö ü ö ö í ö í ö ö ö ü ó í ö ö ó í ú ü ó ö

ű ű ű ű Ü ű ű ű Ó ű Á ű Á Ö É É É Á É É É É Ü Á Á Á ű

ö ö ö ö ö ö ö ü ö ü ö ű ö ú ü ű ö ü Í ö ú ü ü ű ö ú ü Á ü


ú ű ű É ü ű ü ű ű í ü í ő í Ü ő ő ü ú Í ő ő í ú ü ü ő ü

ő ő ő ő ő ő ú ő ü Á ü ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ö Ó ő ő ő Ö ő ő ő

Í ö ö ű ú ö ö Í ö ü ö ü


é ö é Ö é é ő í ó í é ő ö ú é ó é ő ü ü é ó ö é é ó é é ö é ő í é é ő é é ö é ű ö é í ó é é í ö í ó í ó é é ö ó í ó ó í ó é é ö ő í ó ó í ó ü é í ü

É Í ü ú É ü ő ő ő ő ú ő ú ü ü ő ü ú ü ű ú ú ü ü Í ü ű ő ő É ő

í ó ő í é ö ő é í ó é é ó é í é é í é í íí é é é í é ö é ő é ó ő ő é ö é Ö ü é ó ö ü ö ö é é é ő í ő í ő ö é ő ú é ö é é é í é é í é é ü é é ö é ó í é

ó ú ú ü ú ő ó ő ő ó ó ó ö ó ü ő ó ő ö ü ü ó ö ő É ó ö ö ö ó ó ö ü ü ö ü ó ó ő ó ü ó ü ü ö ö É ú ó ó ö ú ö ü ü ó ó ó ü Á ö ö ü ó ö ó ö ö ö ö ó ó ö ó ó

ű Á ü ő ö í ö ö ő ő ő ő ö

ű í ú ü ü ü ü ü Ó í ü í í í É Á

ö ö ó ú ö ö ú ü ó ö ö Í ö ö ö ü ó ö ö ú ú ö ü ó ü ó ü ö ú ü ó ü ö ó Á Á ö ü ú ó ö ü ü ö ó ü ü Á ü ö ü ö ü ö ö ö ü ö ú ö ö ö ü ú ö ú ö ű ú ú ü ö ó ö ö

ő ö ő ű ó ö ó ű Í Ö Ö Á Í Ó Ö Ü É Ö Ö Ö Á Á Ö É Á Ö

Í Í Ó ű Ü Ó Ó Ü ü Ö Í Ü Í Í ú Ö Ó Í ú ú Ö Ó É Í ű ú

í í É í ó ó É ö í ó í ó í ó ó í ó í í ó ó ó í ö ö ö ö í í í ó ó ö ó

ú ü ü ú Ö ú ü ü ü ü ü ú ü ú ü ű Í ü ü ű ü ű Ó ü Ü ű ú ú Á ü ű ű ü ü Ö ü ű ü Í ü ü

ü ő ő ü ü ő ő ű í í ű ő ő ő ü ő ő í í ő ő ő ő ő ő ü ü í ő Ö ő ü í ő ü í í ő ü ő í ő ő í í ő ü ü í ő ü í ő í ő í ő ü í ő í ü í í ő

ö ö Ö ó ó ö ó ó ó ü ö í ü ú ó ó í ö ö ö ó ö ü ú ó ü ö ü ö ö Ö ü ö ö Ö ó

Ö Ö Ö Ö Ö Á Ű É Ö Ö Ö

Ü ü Ü Ö Ó ö ü ö Ó Ú Ó ü Ó ö ö Á ö ö ö ö ü

ű ú ú Ö ó Ö ó ó ó Ö ű ó ű ű ü Á ó ó ó ó ü ó ü Ö ó ó ó Ö ű ű ü Ö ű Á ú ú ú ó ű í í Ő ú Á É Ö í ó ü ű í ó ű ó Ö ú Ő ú ó í ú ó

ö ü ü ú ó í ó ü ú ö ó ű ö ó ö í ó ö í ö ű ö ó Ú ú ö ü É ó í ö Ó Á í ó í í Ú ö ú ö ű ü ó

ö Ó ű ö ó í ó ü ö Ó ó í ö ö ó Ö ó ö í ó í ó Á í ó Á Á Ő ú ü ó Í ü ú ü

Romics Imre, Majoros Attila

í í ü í í í í í Ó ő ő í í í Ú ü Ú í í Ú ő ü Ú ü ő

Ö ő ü Ö Ö Ő ü ő Ö Ö ü ű Á Í Ö ű ü ő ő ő Ö ü ü ő ő ő Ü ü ő ő ő ü ő ő ü ü

í ü í ü ő ő ü Í ő ő ő ú í ő ő ö ö ö ű ü í ő ő í ú ö ö ú ő ő ú í ő í ő ö ö í ő ü ü í ő ö ü ü ú í í ü ő í ü Í í í í ö ő ö ü ő í ő ő ü ű ő ő í ő í í ő ő

ö ö ö Ö ö ú Ö í Ö ű ö í Ö í ö ü ö í ú Ö Ö ö í ű ö ö í ö ö Ő ö í ü ö ö í Ö ö ö í ö í Ő í ű ű í Ö Ó í ö ö ö ö Ö Ö ö í ü ö ö Ö í ü Ö ö í ö ö ö ö ö Ö ö í

í ó í ó ó ó í í ü ú í ú ó ó ü ü í ó ü ú ó ü í í ü ü ü ó í ü í ü ü í ü ü í ó ó ó í ó í ü ó í Á

Ö Ö ö Ó Ó Ó Ó Ü ú ü Ű Ö Ö Ö ö Ü ö Í ü ű

ű ú ü ü ü Í ü ö ü ö ü ö ü Ó ü ö ü ö ö ü ű ű ú ü ö ö ü Ó ö ű ü ö ú ö ö ü ü ű ü ü ö ö ü ü ú ö ö ü ü ú ü

Átírás:

Centrales kovaalgák ultrastrukturális változatosságának vizsgálata hagyományos és geometriai morfometriai módszerekkel és összefüggése a környezeti változókkal Molnár Levente Farkas

I. Bevezetés A veszélyeztetett biodiverzitás megőrzése a Pannon ökorégióban: az ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitás értékelése szentély jellegű és emberi tájhasználatnak kitett élőhelykomplexekben KTIA-OTKA (CNK 80140)

I. Bevezetés A veszélyeztetett biodiverzitás megőrzése a Pannon ökorégióban: az ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitás értékelése szentély jellegű és emberi tájhasználatnak kitett élőhelykomplexekben KTIA-OTKA (CNK 80140) 1. Diverzitás vizsgálat közösségi szinten: 1.1. Ökológiai diverzitás 1.2. Genetikai diverzitás 2. Diverzitás vizsgálat populáció szinten 2.1.Morfometriai vizsgálatok 2.2. Genetikai vizsgálatok

Stephanodiscus triporus taxonómiai és morfológiai elmzése Stephanodiscus triporust Genkal et Kuzmin: 1978-ban egy oroszországi mintából írták le. Stephanodiscus vestibulis Håkansson, Theriot et Stoermer: 1986-ban USA-ból. Hasonló a Stephanodiscus triporushoz. A Stephanodiscus vestibulist megtalálták Magyarországon (például Balatonban) és franciaországi folyók mintáiban is.

1. ábra: Stephanodiscus triporus / vestibulis előfordulása. Fekete: triporus; piros: vestibulis.

2. ábra: SEM Stephanodiscus triporus típusanyag. Skála: 5 µm: 1-8 és 10-12 és 2.5 µm: 9.; fekete nyíl: rimoportula nyílás; fehér nyíl: vesztibulum.

3. ábra: SEM Stephanodiscus vestibulis típusanyag. Skála: 5 µm: 1, 2, 4, 5, 7-9, 11; 2.5 µm: 3, 6, 10 és 1 µm:12.; fekete nyíl: : rimoportula nyílás; fehér nyíl: vesztibulum.

4. ábra: SEM felvétel Stephanodiscus triporus / vestibulis Balatoni mintából

II. Anyag és módszer A két fajt konvencionális és geometriai morfometriai analízissel hasonlítottuk össze. Az elemzést az eredeti és a magyarországi mintákkal végeztük. A morfológiai változók (héjfelszíni morfometriai tulajdonságok méretei, száma, pórusok, nyúlványok, stb.) átmenetet mutatnak a két faj között. A viszonyítás alpja a mindkét fajhoz hasonló Stephanodiscus minutulus:

Konvencionális morfometria A térbeli elektronmikroszkópos (SEM) felvételek alapján vizsgált változók: -héj átmérője (DIA) -héjfelszíni átmérő (VFD) -stria szám / µm (striae/10 µm) -marginális fultoportula szám/10 µm (MFP/10 µm) -egysoros areola távolság (UAD) -egysoros areola szám (UAN) -kétsoros areola távolság (BAD) -kétsoros areola szám (BAN) -areolák száma a héjszéli striában (NAS) -héjfelszíni fultoportula és rimoportula közti távolság (FRD) -rimoportula ajakszélesség (WLR)

III. Eredmények /1. Egyváltozós statisztikai elemzéssel (t-próba) vizsgáltuk a Stephanodiscus vestibulis és triporus típusanyagot, külön a belső és a külső hélyfelszín morfometriai karakterisztikájára vonatkozóan. Milyen százalékban térnek el / egyeznek?

5. ábra: t-próba eredmények

Többváltozós statisztikai elemzéssel (PCA) vizsgáltuk a Stephanodiscus vestibulis, triporus és minutulus mintáit a belső és a külső hélyfelszín konvencionális morfometriai karakterisztikájára (Past 1.78-as változat (Hammer et al., 2001)). Elválik-e a minutulus a konvexburkos ábrázolásban?

6. ábra: A főkomponens analízis eredménye a külső hélyfelszín konvencionális morfometriai karakterisztikájára. +: balatoni minta, üres négyzet: francia populáció, deltoid: S. vestibulis típusanyag, fekete pont: S. triporus típusanyag, fekete négyzet : S. minutulus.

III. Eredmények /2. Geometriai morfometria A belső héjfelszín vizsgálatához 9 Landmark pontot vettünk fel, amelyeket a tpsdig2 szoftver segítségével rögzítettünk az elektronmikroszkópos felvételeken: 1.: rimoportula jobb oldali alapja 2.: centrális fultoportula közepe 3.: centrális fultoportulához képest disztális szatellit pórus 4.: disztális szatellit pórus bal oldalán lévő szatellit pórus 5.: rimoportula hasítékának centrum felé eső vége 6.: rimoportula hasítékának másik vége 7.: rimoportulától jobbra eső marginális fultoportula teteje 8.: rimoportulától jobbra eső marginális fultoportula bal oldalán lévő szatellit pórus teteje 9.: rimoportulától jobbra eső marginális fultoportula jobb oldalán lévő szatellit pórus teteje

Főkomponens analízissel elemeztük a belső héjfelszínt, a Past program segítségével. Elválik-e a minutulus a konvexburkos ábrázolásban?

7. ábra: A főkomponens analízis eredménye a belső hélyfelszín geometriai morfometriai karakterisztikájára. +: Balatoni minta, üres négyzet: francia populáció, deltoid: S. vestibulis típusanyag, fekete pont: S. triporus típusanyag, fekete négyzet : S. minutulus.

8. ábra: a balatoni (A), francia (B), S. vestibulis típusanyag (C) S. triporus típusanyag (D) S. minutulus (E) formáinak görbületi megjelenítése. F: landmark pontok1-9. A C E B D F

IV. Összefoglalás S. minutulus morfológiailag elég markánsan elkülönül a vestibulistól és triporustól. Ennek alapja a vestibulum hiánya, a centrális fultoportula melletti szatellit pórusok száma (2-3), belső oldalon a maginális fultoportula, a kevésbé fejlett külső rimoportula cső, a valvafelszín alakja. Ezek közül azonban csak néhány vonható be a statisztikai analízisbe.

V. További célkitűzések legtöbb Cyclotella faj A Cyclotella genus nem monofiletikus (Alverson et al., 2007) Cyclotella ocellata (LB8) és C. bodanica 9. ábra: Thalassiosiraceae család genetikai törzsfája

Publikációk, konferencia részvétel Kiss Á. K., Kiss K.T., Genkal S.I., Ector L, Molnár L.F., Ács É. (2012): Morphology of Stephanodiscus triporus Genkal et Kuzmin and related taxa. 6th Central European Diatom Meeting (CE-DIATOM), Innsbruck, Austria, p. 52.

Köszönetnyilvánítás Prof. Kiss Keve Tihamér Prof. Ács Éva Prof. Podani János Duleba Mónika