Néhány fontos szempont a tanév rendjéről szóló rendelet értelmezéséhez 1.0. Szakál Ferenc Pál köznevelési szakértő

Néhány fontos szempont a tanév rendjéről szóló rendelet értelmezéséhez 1.0. Szakál Ferenc Pál köznevelési szakértő

Elöljáróban A tanév rendje egy évről évre változó miniszteri rendelet, de a váza mindig ugyanaz, többnyire csak időpontok változnak benne. Érdemes ennek ellenére alaposan tanulmányozni, mert lehetnek benne újdonságok is. Mindenképpen van benne pár olyan fogalom, amelyeknek pontos jelentésével, értelmezésével nem árt mindig tisztában lenni. Ilyeneket mutat be ez a ppt. Ahol hivatkozom, ott a 2018-2019. tanév rendjére vonatkozó 13/2018. EMMI rendeletet vettem alapul.

Kezdés, befejezés A rendelet szerint a tanítási év alapesetben szeptember 1-jén, csütörtökön kezdődik, és június 15-én, csütörtökön fejeződik be. A tanítási napok száma alapesetben 180 körül kell hogy legyen (a pontos számot a rendelet megadja). Természetesen mindig vannak eltérések, de nagyon fontos, hogy a rendelet szerint a tanítási év rendeletileg meghatározott kezdő és befejező napja nem változtatható meg. [6. (4)]

Tanév és tanítási év A rendelet a tanév rendjéről szól, de a tanítási év kezdetét és végét határozza meg. A két fogalom nem azonos. Tanév: Az iskolában, kollégiumban szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tartó időszak. [Nkt. 4. 30.] Ez tehát minden évben fix időszak. Tanítási év: Az iskolában minden év szeptemberének első munkanapjától a következő év június 16-át megelőző utolsó munkanapjáig tartó szorgalmi időszak. [Nkt. 4. 31.] Mivel ez változhat, minden évben rendelet pontosítja, de mint látjuk, a törvény megköti ennek határait, amit rendelet nem írhat felül. Mi ennek a jelentősége? Bizonyos dokumentumok, határidők a tanítási évhez, mások a tanévhez vannak kötve, ezek esetében fontos lehet ez a különbség, figyelni kell rá! (pl. Osztályozó vizsgát a tanítási évben kell szervezni, vagy az augusztusi javítóvizsga még az előző tanévhez tartozik, tankötelezettség a tanév végéig tart stb.)

Félévek Az első félév január 20 körülig tart, mindig péntekig. A félévi értesítőket mindig rá egy hétre kell kiosztani. (Az értesítő nem bizonyítvány, az eltérő szóhasználat tényleges különbséget takar!) A félévek vége után 15 napon belül nevelőtestületi értekezletet kell tartani, aminek jegyzőkönyvét tájékoztatásul (és nem jóváhagyásra!) meg kell küldeni az iskolaszéknek, az intézményi tanácsnak és a fenntartónak. [4. (2)]

Szünetek és áthelyezett munkanapok A rendelet mindig a szünetek első és utolsó napját adja meg, de hogy könnyebb legyen értelmezni, megadja a szünet előtti utolsó, és a szünet utáni első tanítási napot is. Soha nem írja, hogy a megadott intervallumon belül mely napok munkanapok, de ezt tudni kell, mivel ezekre a napokra az iskola igény esetén köteles ügyeletet biztosítani, továbbá összefügg a pedagógusok munkavégzésével és szabadságával is. A rendelet hangsúlyozza, hogy a munkanap-áthelyezéseket az iskolákban is alkalmazni kell. [6. (7)] Vagyis az áthelyezett munkanap akkor is tanítási nap, ha a nap amit áthelyeztek, szünetre esik. Ugyanakkor az áthelyezett munkanapokat ez a rendelet sohasem tartalmazza, azokat mindig egy PM rendeletben (2018-ig NGM rendeletben) találjuk meg, értelemszerűen nem tanévre, hanem naptári évre vonatkozóan. (2018-ra a 9/2017 NGM rendelet, 2019-re a 6/2018 PM rendelet vonatkozik.)

A szünetek munkanapjai A rendelet 6. (6) bekezdése szerint igény esetén a szünetek munkanapjain kell felügyeletet biztosítani a tanulók számára. (A nyári szünetre ez nem vonatkozik!) A 326/2013 Korm. rendelet 30. (3) bekezdése szerint A pedagógus számára az iskolában az őszi, a téli és a tavaszi szünet munkanapjai tanítás nélküli munkanapok, amelyek idejére a köznevelési intézményben ellátandó feladat is elrendelhető. Vagyis az igazgatónak nem kell feladatot elrendelnie sem az intézményben sem otthon, csak megteheti, hiszen a jogszabály szerint ez az időszak feladat elrendelése nélkül is tanítás nélküli munkanap, és alapesetben nem szabadság, csak akkor lehet az, ha a szabadságot a nyári szünetben nem tudták kiadni! (Erről részletesebben itt lehet olvasni: http://www.szakalferencpal.eoldal.hu/cikkek/egyeb-koznevelesitemak/pedagogusok-szabadsaga.html) A nyári szünetben való ki nem adásnak oka lehet pl. a 2. (5) bekezdésében leírt lehetőség, miszerint a ped. program végrehajtásához nem kapcsolódó tevékenység (pl. tábor) szervezhető a tanulók számára a tanítási év lezárása után. Ehhez a fenntartó (és amíg van, a működtető) egyetértése és a feltételek biztosítása szükséges.

Igazgatói szünet A köztudatban él ez a fogalom, nem is alaptalanul, de több tévedéssel. Most is, mint mindig, vannak lehetőségek, de ezeket helyesen kell értelmezni, és nem szabad keverni. A 6. (4) bekezdés szerint a szünetek meghosszabbíthatók, és más időpontban is adható szünet, de van három fontos feltétel: Az ilyen napokat szombaton kell ledolgozni. A tanítási év kezdő és befejező időpontja nem változtatható. Be kell tartani az Nkt. 30. (2)-(3) bekezdéseit is. Ha rendkívüli szünetről volt szó, és nem tudják pótolni a napot, a tanítási év lezárható, a tananyagot viszont pótolni kell, akár a következő tanítási évben [2. (4)] Az 5. szerint intézménytípustól függően lehetőség van 5-7 tanítás nélküli munkanap elrendelésére, de ennek is komoly feltételei vannak (voltak is mindig ), amiről lásd a következő diát!

Tanítás nélküli munkanap A száma tehát az 5. szerint 6-8 között mozog Nem szünet, hanem tanítás nélküli munkanap! A tanítási napokon felül lehet ezeket elrendelni, tehát ezek nem tanítási napok, illetve ezek miatt nem lehet az előírtnál kevesebb tanítási nap. Vagyis nem kell, sőt nem is lehet őket számozni a naplóban! Nem az igazgató, hanem a nevelőtestület rendelhet el ilyet. Ezt a gyakorlatban az éves munkaterv elfogadásával teheti meg. A tanév helyi rendjében rögzített pedagógiai célra használható a nap. Egy napról a nevelőtestület véleményének kikérése mellett a DÖK dönthet. (Ami nem jelenti azt, hogy köteles dönteni.) Egy nap kötelezően pályaorientációs nap kell hogy legyen.

Tanulmányi versenyek A mellékletben szerepelnek a miniszter által meghirdetett és támogatott versenyek. A 9. (2)-(3) bekezdéséből a következők derülnek ki: Ezeket az iskola beépítheti éves munkatervébe. A jegyzékben nem szereplő versenyeket és a diákolimpiát akkor veheti be a munkatervbe, ha kikérte az iskolaszék (hiányában a szülői szervezet), a DÖK és az intézményi tanács véleményét, és ezek után bírja a fenntartó egyetértését. Nyilván elképzelhetőek olyan versenyek is, amelyeket a munkaterv elkészülte után ír ki valaki. A fentiekből nem következik, hogy ezeken nem lehet indulni, de ha ezek pl. a fenntartó támogatását igénylik, akkor külön kell tárgyalni róluk, ugyanígy az érintett tanulókkal, szülőkkel.

Témahetek A 10. foglalkozik azzal, ami sokak ijedelmére a sajtóban úgy hangzott el, hogy lesznek témahetek is. Ez azért nem ilyen egyszerű, van néhány ha és néhány -het a dologban. A 10. (1) bekezdés azt írja le, hogy a miniszter mikor milyen témájú témahetet hirdet meg a tanítási év folyamán. Ez hivatkozik a 20/2012 EMMI rendelet 7. (4) bekezdésére, ami leírja, hogy a projektoktatásnak szerepelnie kell a pedagógiai programban. Ha ezt elolvassuk, akkor azonban világosan kiderül, hogy akkor kell szerepelnie, ha van ilyen az iskolában, és akkor van ilyen, ha a nevelőtestület és a vezető úgy döntött, hogy legyen. Tehát ez egy lehetőség, nem kötelező. A 10. (2) bekezdés szerint az iskola a miniszter által meghirdetett témahetekhez csatlakozhat. Vagyis megteheti, nem muszáj megtennie. Összegezve: Projektoktatás és témahét ott lesz, ahol ez szerepel a pedagógiai programban, a rendeletben meghatározott témahetekhez pedig az csatlakozik, aki akar csatlakozni.