DEBRECEN VAROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÉIJA I. Gazdag István Városunk történetének eddig átfogó kronológiája nem készült. Néhány rövid történeti korszakról ugyan megjelent már eseménynaptár, kis számú történelmi mű, tanulmány értékes kronológiai anyagot tartalmaz - de ezek összességükben sem voltak képesek Debrecen történeti kronológiáját megnyugtatóan feldolgozni.l Évkönyvünk hasábjain folyamatosan kívánjuk megjelentetni Debrecen történetének eseménynaptárát. Alapelvnek tekintjük Benda Kálmán álláspontját a kronológia készítésekor, nevezetesen : a kronológia feladata az emberi tevékenységgel összefüggő események szigorú időrendbe való közlése. Célunk, hogy városunk fejlődésének valamennyi fontos eseményét felvázoljuk. Kronológiánk első fejezetében a Mohács előtti korszaknak csak azokat az eseményeit közöltük, amelyek hiteles forrását is megadhattuk. Kronológia esetében szokatlan ez a módszer, lényegesen nagyobb terjedelmet igényel, mégis emellett döntöttünk, mivel átfogó eseménynaptárt kívánunk az olvasó kezébe adni és azt a lehetőséget is, hogy utána nézhessen a forrásnak. Lehetőleg az első levéltári vagy okmánytári forrást igyekeztünk feltüntetni, bizonyos esetekben-kivételt tettünk és a legújabb kutatási eredményekre épülő szaktanulmányt adtuk meg forrásnak. (Pl., Módy) Bizonyosak vagyunk abban, hogy munkánkat a kutatók, az érdeklődők észrevételeikkel kiegészítik - ezért észrevételeikre számítunk. Végül köszönetet kell mondanom az eseménynaptár elkészítéséhez nyújtott értékes segítségért a lektornak, a város története kiváló kutatójának, Módy Györgynek. Zoltai Lajos : Debrecen város történelmének nevezetesebb eseményei. Debrecen Független Újság Képes Naptára 1905., 1906., 1907., 1908., 1909., 1910., 1911. évre. Vajda Róza : Időrendi áttekintés Debrecen város történetéhez. In : Komoróczy György : Debrecen története a felszabadulásig. Debrecen, 1955. Buday György : Eseménynaptár a 600 éves Debrecen történetéhez. Debrecen, 1961. Hajdú-Bihar megye és Debrecen eseménynaptára 1945. április 4.-1948. június 16. Szerk. : Mikecz Ferenc, Bényei Miklós. Debrecen, 1970. Esemény- és adattár. In : Mag3"ar újjászületés 1944, október-1945. április. Szerk. : Bényei Miklós. Évforduló naptár Hajdú=Bihar megye munkásmozgalmának történetéhez 1867-1948. Szerk. : Gazdag István, Bényei Miklós. Debrecen, 1978. A debreceni főbírók és senátorok felsorolását adja időrendben 1693-ig. Szendrey István : Tanulmányok a magyar nép történetéből. Debrecen, 1979. 185
Levéltárak és könyvtárak címének rövidítése HBmL = Hajdú-Bihar megyei Levéltár MOL Magyar Országos Levéltár DRKK = Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára, Kézirattár Hajdú-Bihar megyei Levéltár Meo = Mohács előtti oklevelek Muo = Mohács utáni oklevelek Magyar Országos Levéltár Dl = Mohács előtti gyűjtemény Levéltári jelzetek jeloldása A Balogh Bu,nyitai Csánki F Győrffy H Jakubovich Karácsonyi A kovácsok, kardcsiszárok Módy Tört. kron. V. VR Z Irodalomjegyzék Arpád-kori új okmánytár, Közzéteszi Wenzel Gusztáv I-XII. Pest. Bp. 1860-1874. Balogh István : A legrégibb debreceni céhlevelek. In : A debreceni Déri Múzeum Évköinyve 1937. Szerk. : Ső regi János Bunyitai Vince : A váradi püspökség története alapítástól a jelenkorig I-III, k. Nagyvárad, 1883-1884. Csánki Dezső : Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korálian I-V. k. Bp. 1890-1913. Codex diplomaticus Hungariae Studio et opera Georgü Fejér. I-XI. Buda, 1829-1844. Györffy György : Az Arprád-kori Magyarország történeti földrajza. Bp, 1963, A Hédervári család oklevéltára. Közlik : dr. Radvánszlcy Béla és Závodszky Levente. I-II. k. Bp,. 1909-1922. Jakubovich Emil : A váradi püspökség XIII, Századi tizedjegyzéke. Magyar Nyelv XXII. évf. (1926) Karácsnyi János : Szt. Feremc rendjének története Magyarországon 1711-ig. I-II. Bp. 1923-24. A kovácsok, kardcsiszárok,sarkantyúművesek 1489. évi artikulusfai. Déri Múzeum Általános Történeti Dokumentációs Gyűjtemény. Ltsz. I. 1920. 118. old. Károly : Debrecen és környéke a népvándorlás és honfoglalás korában. In : Debrecen története 1. k. Szerk. : Szendés a Veres-torony ku- rey István. Debrecen, 1984. Módy György : A Szent András templom tatása 1980-bon. - Debrecen, 1290-1390. között. A Hajdú-Bihar megyei Múzeumok Közleményei 42, sz. Szerk. : Gazda László. Debrecen, 1984. Magyarország történeti kronológiája. Főszerkesztő : Benda Kálmán I-IV. k. Bp. 1981-82. Monument a Vaticana kistoriam regni Hungariae illustrania. Se- ries I. Tomus I-IV. Bp, 1885-1891. Az időrendbe szedett váradi tüzesvaspróba-lajstrom az 1550-iki kiadás hű hasonmásával együtt. Karácsonyi János és Borovszky Samu. Bp, 1903. A zichi és vásonkeő i Zichy család idősb ágának okmánytára. Szerk. : Nagy Imre, Nagy Iván, Véghely Dezs ő, Kammerer Ernő, Lukcsics Pál. I-XII. k. Pest, Bp. 1871-1931. 1ss
Debrecen város történeti kronológiája az I. századtól 1526-ig I. század A Szabolcs u. 4. sz. alatt dák jellegű kerámia lelet bizonyítja a megtelepedettséget ebben a korszakban. II-III. század A római császárkori Barbaricum indoeurópai származású szarmata népességének itteni lel őhelyei : Bellegel ő 266. sz. Kapori József tanyája ; Lovász zug ; Kenyeres dű lő. Mésterházy IV. század Az itt élő szarmaták településének és temetkezésének lelőhelyei : Városi Téglagyár ; Alföldi Téglagyár ; Gőztéglagyár ; Köntösgátsor 47. sz. Bertók János földje ; Szabolcs u. 33. ; Szoboszlai út eleje ; Könyves Tóth Kálmán u. 26. ; Kertész u. 4/b. ; a volt polgári repülőtér ; Nyulas ; A Tócó menti szennyvízszűrőtelep. A germán gepidákhoz tartozó sírlelet : Nagyhegyes 41. sz. Jóna tanya ; településhez tartozó lelet : Városi Téglagyár. V. század A gepidákhoz kapcsolható sírlelet került elő Csereerdőn. VII-VIII. század A Kárpát medencében tartós birodalmat létrehozó belsőáriai eredetű avarok középső és kisei korszakának sírleletei : Bellegelő ; Vértest'-téglagyár ; Nyulas-honvédbarakkok ; Ondód Gáll dűlő. X-XI. század A honfoglaláskori magyarság sírleleteinek lelőhelyei : Diószegi út eleje- Atkosföld ; Szabolcs u. 4, sz. ; Vincellér u. 19. Települések leőhelyei : Böszörményi út 99. - a Baromvásártér mögött ; Böszörményi út 164. és 178. ; Nyulas-Lóversenytér ; Nagyerdő - az egykori városi erdőhivatal mellett ; Városi Téglagyár. XI-XIII. század A későbbi belváros területén korai települések, melyek falvakká fejlődtek : Debrecen ; Torna - későbbi nevén Boldogasszonyfalva majd Boldogfalva ; Szentlászlófalva. A XII-XIII. században meglevő temetők : Mike- 187
pércsi út ; Attila tér ; Széchenyi u. - Siketnéma Intézetnél ; Csap u. ; Debrecen Szent András egyháza körüli temető je. 1235 A település neve - eddigi ismereteink szerint - először fordul elő írott forrásban, a Váradi Regestrumban. VR. 305. 1241 Debrecen területén kialakult településeket a tatárok bizonyosan elpusztították. 1271 A birtokos család tagjainak első okleveles említése : Debrecen-i P~ophoin és Péter nemes urak". (a család fiágon 1404-ben halt ki.) Györffy 609-610. 1282 Debrecen egyik földesura Rophoin bán, alatta kezd kialakulni a későbbi ún. debreceni uradalom. H. I. 127. 1289 Rophoin bánt újból, mint Debrecen déli részének földesurát írja egy oklevél. Á. IX. 507. 1291-1294 között.3 váradi püspökség gabonatized jegyzéke szerint a település három részbirtokosa (a birtokrészek nagyságrendjében) : Rophoin bán, Dózsa és Péter. Dózsa unokaöccse volt Rophoinnak, Péter távolabbi rokon. Jakubovich 222, 298. és 358. 1280-1300 között Felépült a megerősített földesúri kúria, a kés őbbi régi vár" (vetus castellum) a mai Csapó, Vár és Vörös Hadsereg utcák által bezárt területen. 1lliódy 1297-1317 között Imre váradi püspök felszentelte a debreceni Szent András templomot (több mint valószínű, hogy a gótikus egyház első építési fázisa). Módy 188
1299 F~ophoin bán debreceni keresked ő jobbágyait hazatér őben Kakat (mai Kunhegyes) mellett megtámadták és nagy értékű áruikat elrabolták. - Ez az első adat a debreceni kereskedelemről. A. II. 28-33. 1311 Rophoin bán Bihar megyei birtokait közeli rokonának, Debreceni Dózsának adományozta, a bán debreceni birtokrészéről nem intézkedett. Z. I. 132--133. 1316 jünius vége. Debreceni Dózsa, mint a királyi sereg fővezére, megveri Kopasz nádor hadait a város alatti csatában, melyben a debreceni jobbágyok is részt vettek. Tört. kron. I. 194. 1318 Rophoin bán halála, debreceni részbirtoka is Dózsáé lett. 1320 1322 1323-1324 körül Módy május 4-5. Károly Róbert király Debrecenben tartózkodott, itt oklevelet adott ki. F. VIII/2. 101. old. és MOL. DL 57 258 Dózsa nádor halála ; a debreceni birtokát fiai, Jakab és Pál örökölték, a település egy kis részének földesura a másik ágbeli Péter és fia Jakab. Módy Debreceni Jakab miles" megalapítja a ferencesek kolostorát a földesúri kastéllyal szemben (a Csapó utca 13. sz. ház telkén). Karácsonyi I. 33., 34. és 156. Módy Domonkos szerzetesek erőszakkal elfoglalják a Szent András templomot. 1326-ban a pápa intézkedésére adják vissza a plébánosnak. A domonkosokróltöbb adat nincs a városban. Bunyitai II. 431. 1325 október 11-15. Károly Róbert újból meglátogatta Debrecent, itt oklevelet is adott ki. Z. I. 218. 189
1332 Károly Róbert Nyírbátornak árumegállító jogot adományozó oklevele Debrecen bíráit, esküdtjeit, hospeseit és kereskedőit" is említi. Ez bizonyítja a tanács létrejöttét. MOL. D1. 22 478. 1332-1337 között Debrecen két egyházának - a Szent András templomnak és a Szent László templomnak - a papjai fizetnek pápai tizedet. - Szent László egyházának illetve Szentlászólfalvának ezek az első említései. V. I/1. 43, 57, 65, 66, 73, 79, 80, 86. 1350 körül állnak céhbe a vargák (más néven tímánók), mivel enyingi Török János a város földesura 1555-ben a neki bemutatott kétszáz évesnél régibb szabadalomlevelet írta át. Balogh 1359 október 16. A Dózsa-fiak, Jakab és Pál megszerezték az oldalági Péterfia Jakab és fia Dávid debreceni részbirtokát, így az egész város földesurai lettek. DRKK. R. 781. 5, 6 : 1361 május 1. I. Laj~~s király azt a jogot adományozza Debrecennek, hogy a saját kebeléből választott bíró és esküdtek ítélkezzenek lakosainak mindenféle peres ügyeiben. Meo. 7. 1395 Posztócsapók-takácsok céhlevelet kaptak a város földesurától. 1404 A Debreceni család utolsó férfi tagja, László meghalt. 1405 április 2. Zsigmond király Debrecen városának sokféle érdemeiért megengedi, hogy a várost falakkal körülvegyék : a város mindazokkal a jogokkal és kiváltságokkal amelyekkel Buda város bír, bírhasson, a királynak Debrecenben való tartózkodása esetén az udvartartás természetbeli szükségleteit teljesíteni tartozik ; szabad bíró- és tanácsválasztási joggal bír : 19 0
polgárai felett bíráskodhatik s az ilyen tárgyú ítéletek ellen a fellebbezési fórum a tárnokmester legyen. Meo. 8. április 24. A város főbírája Fekes Jakab. Meo. 10. június 2. Zsigmond király, Fekes Jakab bíró, Nagy János és Literáti Tamás polgárok kérésére a városnak Szent György napkor (április 24.) és boldogasszony menybemenetele napján (augusztus 15.) tartandó vásár jogot adományoz. Meo. 10. október 19 : Zsigmond király Magyarország összes főnemeseinek és nemeseinek megparancsolta, hogy azokat a debreceni polgárokat, akik bizonyos lázadásban való részesség miatt a városból elmenekültek s akiket Bihar vármegye törvényszékén jószágvesztésre ítéltek, de most kegyelmet nyerve a városba vissza akarnak költözni ; továbbá azokat a jobbágyokat, akik földesuraikkal szemben mindenféle tartozásaiknak eleget téve Debrecenbe akarnak letelepedni - ebbeli szándékukban akármiféle címen megakadályozni ne merészeljék. i12eo. 23. 1407 január 9. Zsigmond király Debrecen városának Antal napkor (január 17.) tartandó vásár tarthatására kiváltságot adományoz. Meo. 12. május 6. Gara Miklós nádor megparancsolja Bihar, Szabolcs megye nemességének, hogy azoknak a jobbágyoknak, akik tartozásukat kifizették, Debrecenbe költözésüket meg ne akadályozzák. Meo. 13. 1408 június 17. A debreceni királyi sókamara első emlitése. Z. V. 548. 1410 június 7. Zsigmond király Debrecent Baliczky Andrásnak elzálogosította. F. X/5. 79. 1411 február 2~. Zsigmond király a debreceni kereskedőknek olyan kiváltságot adományoz, hogy portékáik után az ország bármelyik részében sem tartoznak vámot fizetni. Meo. 14. március 25. Debrecen elnyerte a harmincad mentességet. Csánki I. 597-598 : szepiember 24. Lazarevics István rác despotát a város és a debreceni uradalom birtokába beiktatják. Z. VI. 146-148.
október 2. Zsigmond király Debrecen város kereskedő lakosait mindenféle vámfizetés alól felmenti. Meo. 16. december i5. Zsigmond király meghagyja Magyarország karainak és rendesnek, hogy Debrecen város polgárai ellen indítandó perüket csakis debreceni bíró előtt szorgalmazhatják, mert debreceni polgárokat megbüntetni kizárólag a debreceni bírónak van joga. Meo. 30. április" 24. A város főbírájának megválasztották Czurák Jánost. Meo. 18. április 24. 1419 1423 1424 A város főbírájának megválasztották Fekés Jakabot. Meo. 17. 1427 nyár végétől. Brankovics György rác despota a város és a debreceni uradalom földesura. F. X. 7. 451. 1429 április 24. A város főbírájának megválasztották Nagy Bertalant Ṁeo. 18. május 5. Brankovics György rác despota Debrecen városát nagybátyja István és Zsigmond király által engedélyezett szabadalmakban és kiváltságokban megerősíti. Meo. 18. 1433 április 24. A város főbírájának megválasztották Szurok Jánost. Meo. 20. július 19. Brankovics György rác despota megengedi Debrecen városának, hogy a földesúr részére fizetni szokott évi adót és egyéb járulmányokat, a Zsigmond királytól nyert kiváltságlevél alapján, folyó értékű arany forintokban fizessék. Megengedi továbbá, hogy a polgárok között el őforduló peres 'ügyekben maguk ítélkezhessenek s fellebbezési fórumokul Buda város tanácsát, a tárnokmestert s végső fokon magát jelöli meg Ṁeo. 20. 1435 október 16. Zsigmond király megparancsolja az ország rendjeinek, hogy Debrecen város polgárait másutt, mint saját városi bíróságuk előtt perbe 192
fogni ne merészeljék : felettük nem ítélkezhetnek : jószágaikat, javaikat és portékáikat semmiféle címen lefoglalni ne merészeljék. Meo. 21. 1440 április 24. A város főbírájának megválasztották N. Demjén Györgyöt. Meo. 31. 1446 (?)-tól, vagy 1450-től A debreceni uradalom és a város Hunyadi János birtokába kerül. Csánki. 1449 április 24. A város főbírájának megválasztották Mezár Gergelyt. Meo. 32. augusztus 28. A debreceni szőcsmesterek Mezár Gergely debreceni főbírótól kiváltságlevelet nyertek. Meo. 32. 1451 január 31. hunyadi János kormányzó felmentette Debrecent az ún. kamara haszna" (lucrum camerae) fizetése alól. Muo. 66. 1458 március 9. Mátyás király Debrecen város polgárait ama sokféle érdemeiért, amelyeket az ország királyai, továbbá az ő családja iránt kimutatott, egyszersmind a város fejlesztése és emelése céljából a kincstári adó fizetése alól felmenti. Meo. 35. április 24. A város főbírájának megválasztották Tar Imrét. Meo. 38. 1459 szeptember 2f. Mátyás megerősítette a jobbágyok Debrecenbe költözésének szabadságát. Meo. 40. 1466 október 8. l;rzsébet, Mátyás király anyja debreceni polgárik kérésére a városnak a Mester utcán Remete Pál napján (január 10.) 15 napig tartandó vásártartási jogot adományoz. Meo. 45. 19 3
1470 április 1.2. Mátyás király megengedi, hogy a tartozásukat kifizetett jobbágyok bárhonnan a városba beköltözhessenek. Meo. 47. 1473 május 27. Erzsébet, Mátyás király anyja a város polgárainak végrendelkezési jogot adományoz. Meo. 50. 1475 május 25. Erzsébet, Mátyás király anyja megengedi Debrecen város polgárainak, hogy vásárok alkalmával barmaik itatására itatót rendezhessenek be és hogy a város hiteles mázát tarthasson. Meo. 52. 1477 április 24. A város főbírájának megválasztják Szabó Pétert. Meo. 66. július 3. Niátyá; az árumegállító jogot Nagyvárattól elvette és Debrecennek adományozta. Meo. 55. 1479 szeptember 27. Erzsébet, Mátyás király anyja, megerősíti Debrecen polgárainak azt a kiváltságát, hogy bárhova szabadon költözhessenek. Meo. 56. 1484 június 4. Mátyás király Debrecen város lakosait mindenféle személyi és vagyoni adó fizetésének terhe alól felmenti. Meo. 61. június 4. Mátyás király megengedi, hogy a debreceniek a kincstártól vásárolt sót eladhassák, árulhassák. Meo. 62. 1485 március 25. fiz első ismert nagy tűzvész a városban. A déli és keleti településrész pusztult el. A kovácsok és kardcsiszárok.. 1486 április 24. A város főbírájának megválasztják Szabó Bertalant. Meo. 64. 194
1492 november 3. Korvin János megerősíti Debrecen városának mindazokat a jogait és kiváltságait, amelyeket Mátyás királytól nyert. Meo. 66. 1494 július 21. II. Ulászló király Debrecen város polgárainak és lakosainak régi szabadságai és kiváltságai megerősítésével az egész ország területére érvényes vámmentességet adományoz. Meo. 68. 1500 május 16. Korvin János növelni akarván Debrecen város lakosságát, elrendeli ; hogy mindazok a vidékről beköltöző lakosok, akik elhagyott házakba telepednek le, 6 évig, akik pedig újból épült házakban telepednek le, 12 évig mindenféle rendes és rendkívüli díjak fizetésétől mentesek. Meo. 71. 1503 június 5. Korvin János mindazokat, akik Debrecenben az elhagyott és elpusztult Szent László utcai templom körül levő pusztahelyekre telepednem és ott házat építenek, 12 esztendeig mindenféle adó fizetése alól fölmenti. Meo. 78. 1508 február 18. II. Ulászló király Debrecen város fejlesztése céljából a városnak a következő napokon tartható vásártartási jogot adományozta : Remete Pál napkor (január 10.) ; Invocavit vasárnapján (húsvét előtt a hatodik vasárnap) ; Szent György napján (április 24.) ; Boldogasszonynapján (augusztus 15.) ; Dénes napkor (október 9.) ; és András napkor (november 30.). Meo. 83. 1509 április 24, A város főbírájának megválasztják Tar Andrást. április 24. 1511 A város főbírájának megválasztják Kölcse Lászlót. 1518 Meo. G4. Meo. 88. augusztus 25. TI. Lajos király Debrecen polgárait, úgy a maguk, mint 195
hozzátartozóik személyére nézve az ország bármely részében is, mindenféle vámfizetés alól fölmenti. Nieo : 89. 1523 április 24. A város főbírájának megválasztják Hölgye Lászlót. Meo. 90. 1524 április 24.!`_ város főbírájának megválasztják Szűcs Lászlót. Meo. 91.