(orok és emberek. SZEKSZÁRD Tolna megyei Tanács VB Könyvtára 1973l

(orok és emberek Tolna megyeiek életrajzgyűjteménye SZEKSZÁRD Tolna megyei Tanács VB Könyvtára 1973l

összeállította és szerkesztette: Sipter Gézáné Lektorálta: dr. Andrásfalvy Bertalan, a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézetének tudományos munkatársa K. Balog János, a Tolna megyei Levéltár igazgatója Borítót tervezte: Schubert Péter A Megyei Könyvtár kiadványa, Tolna megye felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére jelent meg. KOROK ÉS EMBEREK Kézirat a nyomdába érkezett 1974. január Elkészült 1974. szeptember Megjelent A/4 formátumban. 12,5 (A 5) ív terjedelemben, 3000 példányban Engedélyszám: 99577/73 Kiadja: a Tolna megyei Tanács VB. Könyvtára Felelős kiadó: Vadóc Kálmán 74.275 Szekszárdi Nyomda Felelős vezető: Széli István

ELŐSZÓ A helytörténeti, honismereti kutatások iránti érdeklődés országszerte meg növekedett: klubok, szakkörök alakulnak és működnek sikeresen, elterjedt a községi krónikaírás, egymás után készülnek és jelennek meg a helyi monográfiák, és örvendetes, hogy ma már mind több helyen dolgozzák fel a termelőszövetkezetek, üzemek vállalatok történetét. Ügy véljük, az igaz hazafiság egyik meghatározója, hogy az ember megismerje közvetlen környezetét, lakóhelyét, munkahelyét, annak múltját, történetét, behelyezve azt a nemzeti és egyetemes történelem, a társadalmi fejlődés nagy egészébe. Ily módon a szűkebb pátria, a lakóhely, az ott élő emberek életével, küzdelmeivel, a helyben vagy országosan szerepet betöltő emberek tetteivel, munkásságukkal, alkotásaikkal jelentős szerepet töltenek be a helyes világszemlélet kialakításában. A szépen terebélyesedő helytörténeti kutatómunkához, a megye történetének jobb megismeréséhez kíván segítséget adni a szekszárdi megyei könyvtár e kiadvány közreadásával, ismertetve azokat a neves személyeket, akik jelentős szerepet játszottak a megye életében, vagy e földből sarjadva, innen elindulva váltak ismertté társadalmi, politikai, tudományos, szociális, művészeti munkásságukkal. Nem életrajzi írás volt a cél, az ismeretek bővítése mellet a kutatóknak kívántunk elsősorban segítséget adni egy további munkához a rövid életrajzi adatok mellett az irodalom felsorolásával. Teljes irodalomjegyzéket a mű jellegénél fogva nem adhatunk, a szerzők műveiből, az irodalomból csupán válogatott bibliográfiát közölhetünk. A további kutatómunkát kívánja megkönnyíteni ez a módszer, hog/ csupán a gyakran ismétlődő forrásmunkákról adtunk rövidített címleírást. Az a vélemény alakult ki ugyanis, hogy túl sok rövidítés, visszakeresés, számozás esetleg zavart okozhatott volna, a forrásanyag áttekintését hosszabítaná. Földrajzi mutatóban ahol szükségesnek láttuk helységeken túl tájegységeket is felvetettünk. mártírjainak, kimagasló egyéniségeinek életrajzi adatait K. Balog János: Értünk éltek, értünk haltak" című kötetéből vette át a szerkesztő. Ezeknél a neveknél életrajzot nem adunk, csupán a vonatkozó irodalomjegyzéket közöljük. Az anyag több évi szorgos munka eredménye. A névanyag gyűjtésében részt vett Dömötör Lajosné, volt munkatársunk vezetésével a megyei könyvtár kollektívája. A szerző hasznos segítséget kapott a bonyhádi, dombóvári, paksi, és tamási járási könyvtárak igazgatóitól, valamint a bátaszéki községi könyvtár dolgozójától, Csiky Bélánétól. A munkát nem tartják befejezettnek. Idők múltával a névsor egyre bővül, egyrészt, mivel élők érthető indoklással a felsorolásban nem szerepelnek, másrészt éppen az örvendetesen terebélyesedő kutatómunka feltárhat olyan «egyéneket, akikről eddig ismereteink nem voltak. Köszönet illeti a szerzőt, Sipte-r Gézáné tudományos munkatársat, midazokat, akik az anyag gyűjtésében tevékenykedtek, köszönet illeti a Tolna megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztályát azért, hogy a kiadvány megjelenését lehetővé tette. Hisszük, hogy e munka közreadásával hasznosan szolgáljuk a megyében folyó kutatómunkát, a helyismereti tevékenységet és hozzájárulunk megyénk jobb megismeréséhez. Szekszárd, 1973. augusztus 30. VADÓC KÁLMÁN megyei könyvtárigazgató

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE K. Balog: Éh. K. Ealog János: Értünk éltek, értünk haltak. Szekszárd 1972. K. Balog: Tolna megye. K. Balog János: Tolna megye a Magyar Tanácsköztársaság időszakában. Szekszárd, 1964. Békés: Hazádnak. Békés István: Hazádnak Bp. 1955. rendületlenül. Bodnár: Bczerédj. Bodnár István: Bezerédj István és a százéves Szekszárdi Kaszinó. Szekszárd, 1942. Bodnár Gárdonyi: Bezerédj. Bodnár István Gárdonyi Albert: Bezerédj István. 1 2. köt. Bp. 1918 1920. Borai: Bonyhádi. Borai Ákos: A bonyhádi járás ipara. Pécs, 1960. Fodor: Magyar vízimérnököknek. Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízimunkálatai és azok eredményei. Bp., 1957. Gulyás: Magyar álnév. Gulyás Pál: Magyar írói álnév lexikon. Bp., 1956 Hirn: Tm fejek. Hirn László: Tolnamegyei fejek. Dombóvár, 1930. A két forradalom. A két forradalom Tolna megyében. 1918 1919. Szerk. K. Balog János. Szekszárd, 1970. Kiss: Simontornya. Kiss István: Simontornya Simontornya, 1938. krónikája. MÉL Magyar Életrajzi lexikon. Főszerk: Kenyeres Ágnes. 1 2. köt. Bp., 1967 1969. MIL Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. 1 3. köt. Bp. 1963 1965. ML Művészeti lexikon. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 1 4. köt. Bp. 1965 1968. MPL Magyar pedagógiai lexikon. Szerk. Kemény Ferenc. Bp., 1933. MtL Munkásmozgalom-történeti lexikon. (Főszerk.) Vass Henrik. Bp., 1972. Nóvák: Dombóvár. Nóvák József: Dombóvár 1919-es hősei és mártírjai. Szekszárd, 1959. OL Orvosi lexikon. Főszerk. Hollán Zsuzsa. 1 4. köt. Bp., 1967 1973. Pataki: Megyénk történelmi. Megyénk történelmi kiválóságainak rövid életrajza. Összeáll. Pataki József. Szekszárd, 1958. Pataki: Tm kalauz. Pataki József: Tolna megyei kalauz. Bp., 1967. PNL Pallas Nagy Lexikona. 1 16. köt. Bp. 1893 1900. RNL Révai Nagy Lexikona. 1 21. köt. Bp., 1910 1935. SZL Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc. Bp., 1969. TL Természettudományi lexikon. Főszerk. Erdey-Grúz Tibor. 1 6. köt. Bp., 1964 1968. Tolna megye. Tolna megye. 1919 1959. összeáll. Perecsi Ferencné. Bp., 1959. UFI LJj filmlexikon. Főszerk. Ábel 1 2. köt. Bp., 1971 1973. Péter. ZL Zenei lexikon. Főszerk. Bartha Dénes. 1 3. köt. Bp., 1965.

ABAY _ 7 _ ALPÁRI ABAY NEMES Gyula (Dunaföldvár, 1876. Paks, 1952.) Gyógyszerész. 1914-től élt Pakson. Versei, cikkei, tanulmányai a Mezőfödi Hírlap, a Keszthely, a Szekszárd Vidéke, a Tolnamegyei Közlöny, a Pesti Napló, a Gyógyszerészeti Szemle című lapokbam jelentek meg. x Irodalom: Hirn.: Tm fejek. ABELOVSZKY Béla (Nagyhörcsög, 1898. Felsőörs, 1919.) Irodalom: K. Balog: Éh. ACS Lipót Bp., 1945. jú- (Vizsoly, 1868. augusztus 6. lius 11.) Festő, rajztanár, keramikus, iparművész, a népművészet gyűjtője. Az Országos Mintarajziskolában végezte tanulmányait, majd Lötz Károly tanítványa volt. A szekszárdi gimnázium tanára 16 éven át, ahol ikerámiaműhelyt létesített 1902-ben. 1900-tól rendszeresen foglalkozott ötvösséggel és kerámiával. 1901-ben háziipari műhelyt létesített a Sárközben, ezzel elősegítette a sárközi népművészet felfedezését és kibontakoztatását. 1910-ben Budapestre költözött, ahol a Fistíher Emil gyárnak lett a tervezője, majd a Néprajzi Múzeumnak a munkatársa. Számos művészeti és művészeipedagógiai oikke jelent meg a hazai és külföldi szaklapokban. Munkáit az 1906-os milánói, 1907-es pécsi és 1911-es miskolci, 1922-es helsinki kiállításon kitüntették. Művei: Népművészeti gyűjtés. Bp. 1928.; Malonyay Dezső: A mogyar nép művészete dunántúli kötetének munkatársa, rajzolója. Bp. 1912. Irodalom: MÉL: ML. Megjegyzés: Előneve: Auerbach. A Művészeti lexikon szerint a halálának időpontja: 1945. július 12. AGGHÁZY Gyula (Dombóvár, 1850. március 20. Bp., 1919. május 13.) Festőművész, főiskoli tanár. Hazai tanítómestere Ujházy Ferenc volt. 1869 71-ben Bécsben, 1871-től Münchenben tanult. Párizsi tartózkodása idején Munkácsy Mihálynál tanult. Korai életképeire hatással volt a müncheni festészet naturalista stílusa. 1876-tól Szolnokon, majd Budapesten élt, 1897-től az Országos Mintarajz liskola tanára. 1874-től szerepelt a kiállításokon népéletképekkel, szolnoki, később balatoni tájképekkel. Életképeinél maradandóbbak Mészöly irányához kapcsolódó tájképei. Képeit a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. Irodalom: MÉL; ML. ÄKOS István (Kölesd, 1861. január 8. Bp. 1958. április 7.) Gyógypedagógus. 1897-ben a váci siket-néma-intézet, 1901-től a budapesti gyógypedagógiai intézet, 1909-től az ideges gyermekek állami tanintézetének tanára. 1910 1920. között a gyógypedagógiai intézet igazgatóhe lyettese. A Siketnémákat Gyámolító Egyesület kezdeményezésére alakult 1894-ben. Az Egyesület évi jelentéseit Ákos István szerkeszti 1910-ig. Szerkesztője a Kalauz a siketnémák oktatása és nevelése terén és a Magyar Gyógypedagógia című szakfolyóiratoknak. Művei: A siketnémák tárgyi és alaki nyelvoktatása. Első fok. Bp. 1892.; A siketnémaoktatás és nevelés kézikönyve. 3p. 1895.; Az 1899-ikl nemzetközi gyermekvédő kongresszus naplója. Bp. 1900. Irodalom: MPL; MÉL. Megjegyezés: Előneve: Scherer. ALDOR János László (Nagyigmónd, 1895.? 1944.) Festő, építészmérnök. 1924-tól szerepelt a kiállításokon képeivel. A Benczúr Társaság vezetőségi tagja volt. A fasizmus áldozata lett. Több művében a váraljai népviseletet, népéletet örökítette meg. Irodalom: ML. ALFÖLD! FLATT Károly Id. FLATT Károly ALPÄR Ignác (Bp. 1855. január 17. Züridh, 1928. április 27.) Műépítész. Ö készítette a dombóvári gimnázium épületének terveit, melyet Hübner Béla és Hübner Tibor kiegészített. A tervek alapján 1928. augusztusábn kezdődött el az építkezés Lukóy Emil budapesti építész irányításával. Irodalom: Lyka Károly: Alpár Ignác. = Magyar Művészet. 1928.; Fábián Gáspár: Nagy magyar építőművészek. Bp. 1936. Hirn: Tm fejek. ALPÁRI Gyula (Dunafödvár, 1882. január 19. Sachsenhausen, 1944. július 17.) Újságíró. A magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosa. 1902-ben kapcsolódott be az ifjúmunkás mozgalomba. 1904-től az Ifjúmunkás című lap munkatársa, 1907-től szerkesztője. 1911-ben a Szociáldemokrata című folyóirat szerkesztője. Lelkesen üdvözölte az orosz, majd a magyar forradalmat. Megalakulásakor csatlakozott a Kommunisták Magyarországi Pártjához. A Magyar Tanácsköztársaság idején Kun Béla helyettese volt. A Tanácsköztársaság megdöntése után emigrációba kényszerült és soha többé nem térhetett vissza Magyarországra.

ALTHÄN - 8 - ARANY A második világháború idején Párizsban élt, itt tartóztatta le a Gestapo. Fogságának idején azt követelték tőle, hogy írja meg a Kommunista Internacionálé történetét. Munkájával 1944. júniusában készült el. Miután könyvében is hitet tett a marxizmus leninizmus ügye mellett, megpecsételődött a sorsa. 1944. június 17-én a sanchsenhauseni haláltáborban kivégezték. Főbb müvei: Alpári Gyula válogatott írásai. Bp. I960.; Alpári Gyula huszonöt év előtti levele Wilhelm Pieckhez. Népszabadság. 1960. szeptember 9. Irodalom: Aranyossy Magda: Alpári Gyula. Csillag. 1954. 9. sz.: Aranyossy Magda: Nem tehettem másként. Bp. 1957: A magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosai. Kézirat. 1965. P. I. Archívum.; Forradalmár elődeink. Szcrk. Bakó Ágnes. Bp. 1970.; Megyénk szülötte Alpári Gyula. Tolna megyei Népújság. 1957. július 7.; F. Runge: Emlékezés Alpári Gyulára. = Pórttörténcti Közlemények. 1960. 3. sz.; A szabadság vértanúi. Bp. 1960.; Dokumentumok a magyar forradalmi munkásmozqalom történetéből. 1. Bp. 1964.; Gárdos Mariska: Szállj gondolat. Bp. 1962.; Szántó Zoltán: Vég és kezdet. Bp. 1964."; K. Balog: Éh.; Pataki: Megyénk történelmi. ALTHÄN János (Ismeretlen, 1899. 1919. augusztus 14.) Irodclom: K. Balog: Éh. Megjegyzés: Nevét gyakran,, Althein"-nck írták. APOR-család Tol na megyében élő középkori nemzetség neve. Az Apor-családbeliek Ágoston kanonokrendi prépostságot alapítottak Aparon, melynek gótikus temploma, barokk átépítésben napjainkig fennmaradt, mint Tolna megye egyik értékes műemléke. Irodalom: RNL; Pataki: Tm kalauz. APOSTAGI Emere (? ) Birtokos főúr. 1354-ben megmentette Nagy Lajos király életét a tatárok ellen viselt háborúba n. Jutalmul megkapta Paks község mai területét. Utódai Pakos, Paksi, Paksy néven a község névadói lettek. Irodalom: PNL. APPELSHOFFER Adám (Tolna, 1876. szeptember 6. Tolna, 1955. január 7.) kiemelkedő harcosa. Irodalom: Tolnamegyei Újság. 1921. július 9.; július 16.; K. Balog: Éh. APPONYI-csaiád Családi birtokuk egy része Tolna megyébe.i volt, a Pálfa, Apar, Sió melletti területeken. Apponyi Antal György gróf, 1780-tól Tolna vármegye főispánja. Apponyi Géza gróf, pálfai földbirtokos, a Wekerle-kormány idején Tolna vármegyei főispán. Irodalom: RNL; Pataki: Tm kalauz; MÉL. APPONYI György (Pozsony, 1808. december 29. Eberhard, 1899. február 28.) Konzervatív politikus, udvari kancellár, nagybirtokos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, országbíró. Birtokai közé tartozott Lengyel. Irodalom: Szőgény Marich László emlékiratai. 1 3. köt. Bp. 1903 1918.; MÉL. APPONYI József 1829-ben Apponyi József építtette a lengyeli kastélyt, amely ma a Mezőgazdasági Szakiskola. Irodalom: Genthon István: Magyarország művészeti emlékei. 1. Dunántúl. Bp. 1959.; Boda Ferenc:' Ahány nap, annyi ablak. Tolna megyei Népújság. 1969. július 31. APPONYI Sándor (Párizs, 1844. január 19. Lengyel, 1925. április 18.) Diplomata, bibliofil és bibliográfus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Külföldön végezte tanulmányait. Apja, Apponyi Rudolf mellett követségi attasé, majd követségi titkár lett. Apjának 1876-ban bekövetkezett halála után visszavonult a diplomáciai pályáról, lengyeli birtokán bibliográfiával foglalkozott, történelmi és régészeti kutatásokat végzett. Tudományos munkássága során Ábel Jenővel közösen, kiadta Isotta Nogarola nőrokonának műveit. Tervszerűen gyűjtötte a magyar vonatkozású külföldi könyveket, a hungarikáket. Lengyeli könyvtárának kincseit és ritkaságait az 1882-i könyvkiállítás alkalmával ismertette. Gyűjteményének négykötetes annotált katalógusa egyik legteljesebb hungarika-bibliográfiánknak tekinthető. Anyagilag támogatta Wosinsky Mórt az őskori leletekben gazdag lengyeli sánc" feltárásában. 1895-ben felajánlotta lengyeli kastélyában lévő gyűjteményét egy Szekszárdon létesítendő múzeum számára. A könyvészeti ritkaságokat tartalmazó könyvtárát 1924-ben az Országos Széchényi Könyvtárnak ajándékozta. A könyvtár 1925-ben került az Országos Széchényi Könyvtár birtokába. Művei: Hungarica. Magyar vonatkozású külföldi nyomtatványok. Gyűjtötte és leírta: gróf Apponyi Sándor, Bp. 1900 1902. Irodalom: Nekrológ. = Magyar Könyvszemle. 19~3.; Végh Gyula: Rariora et curioso gróf Apponyi Sándor gyűjteményéből. Bp. 1925.; Dézsi Lajos: Gróf Apponyi Sándor emlékezete. Bp. 1927.; Vértesy Miklós: Apponyi Sándor. A Könyvtáros. 1957. 4. sz.: RNL; MÉL. ARANY Dénes (Pátka, 1881. Decs, 1957.) Református lelkész. Középiskolai tanulmányait Kecskeméten, a teológiát Budapesten végezte Kiskunhalason és Budapesten volt segádlel-

A"ANY - 9 - BABITS kösz, majd 1908-tól 1922-ig Baranya megyében élt. 1923-tól haláláig Decs község református lelkésze. Papi tevékenységén kívül vezető szerepet játszott a község kulturális életében, elnöke volt a népművelési bizottságnak. Behatóan érdeklődött Decs község múltja, története iránt. Művei: A decsi református egyház története. Szekszárd, 1910. Irodalom: Hirn: Tm fejek. Mefjogyzés: Előneve Abai volt. ARANYOS György (Ismeretlen, 1869. Szekszárd, 1919. augusztus 10.) Irodaion: A két forradalom: A vörös tanító. = Tolna megyei Népújság. 1969. február 9.; Tolna megye; K. Balog: ARNOLD György (Paks, 178). Szabadka, 1848. október 25.) Zeneszerző, karnagy. Tanítója volt apja, Arnold József hajósi kántor és Pöhm Pál kalocsai székesegyházi karmester. Egész fiatalon, 1800-ban választották meg a szabadkai Szt. Tcréz-templom karnagyává. Főleg egyházi műveket komponált. 1815-ben, VII. Pius pápa francia fogságból való visszatérése alkalmából nagy offertóriumot szerzett, amelyet a pápa levélben köszönt meg. Illir énekeskönyve 1819- bín jc'snt meg Eszéken. Közéleti szereplése is jelentős vo!t. A szabadl-ai városi tanács kültagja volt, 1848. júniusától az ideiglenes csendbizottmány tagja. Müvei: Kemény Simon. Opera. 1826. Kisfaludy Károly drámája nyomán.: A gottherdhegyi boszorkány. Melodráma. 1337. Schuster Antal szövege nyomán.; Tisztújítás. Kísérőzene Nagy Ignác darabjához.; Mátyás király választása. Társszerző: Heinisch József. 1834, Szentjóbi Szabó László müve rlopján.; Tonkünstler lexicon. 1826. Kézirat. Veszprémvármegyei Nóták.: A vesztett rózsa. Dal. Sárosy Gyula szövege alapján. Irodalom: d'lsoz Kálmán: Arnold György. Bp. 1903. RNL: ZL.: MÉL. ASZAIAY József (Paks, 1798 február 14. Eger, 1874. október 6.) Térképész, szakíró. Tanulmányait Kalocsán, Vácott, Pesten, és Egerben végezte. 1817-ben kancelláriai fogalmazó, 1826-ban a helytartótanács titkára lett. 1349-bon a cári intervenciós hadseregben kormánybiztos. Nagy statisztikai térképet készített, amely 1830 38. között jelent meg. E művéért számos kitüntetésben részesült. Később Borsod megyébe, mályi birtekára vonult vissza, ahol irodalommal, kertészettel foglalkozott Müvei: Mappa generalis... Regni Hungáriáé. I VII. Vindoboane 1830 1838.; Szellemi omnibus, kéjutazások az élet utain. I III. köt. Pest 1855 1856.; Szellemi röppentyűk. Pest 1859. Irodalom: RNL; MdL. AUGUSZ-család Tolna és Veszprém megyei földbirtokos család. A XIX. században jelentős közéleti szerepük volt Tolna megyében. Irodalom: RNL. AUGUSZ Antal (1807. Szekszárd, 1878.) Földbirtokos. Jelentős közéleti szerepet vállalt Tolna megye reformkori életében. 1843 1848 között Tolna megye alispánja. 1852 1859 között a királyi helytartótanács alelnöke volt. Mint a művészetek pártolója Budán zeneegyletet alapított, melynek évekig az elnöke lett. Szekszárdi kastélyának gyakori vendége volt a magyar zenei élet kimagasló alakja, Liszt Ferenc is. Irodalom: Tanulmányok Tolna megye történetéből. Szork. Puskás Attila. 2. kőt. Szekszárd, 1969. Abay Nemes Gyula: A szekszárdi báró Augusz Antal szerepe Liszt Ferenc koronázási miséje körül. - Tolnamegyei Újság. 1942. január 31. Bodnár István: Liszt Ferenc Szekszárdon. Tolnamegyei Üjság. 1929. április 20. május 11.: Laczó Zoltán: Liszt Ferenc több ízben vendégeskedett báró Augusz Antal szekszárdi otthonában. = Muzsika. 1971. 1. szóm.; RNL. F-odnár Gárdonyi: Bezáródj.; Bodnár: Bezerédj.; Pataki: Tm kalauz. AUGUSZ Imre (1859. március 19. Szekszárd, 1886. november 6.) Tolna megyei földbirtokos, aki négyszázezer forint értékű vagyonát egy szekszárdi felekezetnélküli szeretetház építésére hagyta. Irodalom: Vendel István: Szekszárd, megyei város monográfiája. Szekszárd, 1941.; RNL.; Hirn: Tm fejek. BABARCZAI József (Csibrák-puszta, 1896. november 17. Zomba, 1959. március 5.) Földműves. Az első világháború idején orosz fogságba esett. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom idején belépett a Vörös Hadseregbe. 1919. januárjában tért haza Zombóra, majd a Tanácsköztársaság idején a párt helyi szervezetének ifjúsági vezetője volt. A felszabadulás idején tolmács a szovjet hadseregnél. 1951-től a zombai Vörös Csillag Tsz-be-n dolgozott, mint brigádvezető. 1952 1953-ban a termelőszövetkezet elnöke, a pártszervezet tikára. Tevékenysége elismeréséül számos kitüntetésben részesült. Irodalom: Babarczai József. Tolna megyei Népújság. 1959. március 6.; Babarczai József. = Tolna megyei Népújság. 1959. március 7.; K. Balog János: Babarczai József. Kézirat. Tolna megyei Levéltár. BABITS Mihály (Szekszárd, 1883. november 26. Bp., 1941. augusztus 4.)

BABITS - 10 - BAKÓ Költő, író, esszéista, műfordító, a Nyugat első nemzedékének kiemelkedő alakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Középiskoláit Pécsett végezte, 1901 1905. között a tudományegyetem bölcsész karán tanult. 1902-től közölték verseit, műfordításait a különböző lapok. 1905-től a bajai cisztercita gimnáziumban tanár, majd Szegeden és Fagarason tanított. Első irodalmi sikerei is ebben az időben érik. A Holnap című antológia közli 1908-ban verseit, az 1908-ban induló Nyugat állandó munkatársa, 1909-ben megjelent első verseskötete Levelek írisz koszorújából címmel. 1911-től Budapesten tanár. Az I. világháború kitörését ellenérzéssel fogadta, több versében hangot adott békevágyának. 1917-ben kénytelen lemondani tanári állásáról, miután Fortissimo című verse miatt elkobozták a Nyugatot. Lelkesedéssel üdvözölte a háború végét, a polgári forradalmat, a Tanácsköztársaságot. Az ellenforradalom megfosztotta katedrájától, tanári nyugdíjától. Ekkor adta ki a Magyar költő kilencszáztizenkilencben. című tanulmányát, melyben megmagyarázza forradalom alatti magatartását. Ezután a humanista módon gondolkodó polgári írói tábor vezető egyénisége lett. 1930-tól Móricz Zsigmonddal közösen, 1939-től egyedül szerkeszti a Nyugatot. 1927- től a Baumgarten-díj kurátora. 1930-tól a Kisfaludy Társaság tagja. Sok fiatal író Illyés Gyula, Gelléri Andor Endre, Szabó Lőrinc, Pap Károly útjának volt az egyengetője. A 20-as 30-as években alig múlt el esztendő, hogy egy vagy két kötete ne jelent volna meg. A harmincas évek végén, az egyre súlyosabbá váló betegsége ellenenére is folytatta a munkát. A fasizmus térhódítása, a II. világháború veszélyének fokozódása mindjobban 'kimozdította elszigeteltségéből, egyre határozottabban fordult szembe az embertelenség erőivel. A Jónás könyve 1938-ban nyílt szembefordulás a fasizmussal és bátor önbírálat is, a politikai állásfoglalástól elzárkózó magatartás elítélése. Műfordítói munkássága kiemelkedő a magyar irodalomban. Müvei: Levelek írisz koszorújából. Bp. 1909.; Herceg, hátha megjön a tél is. Bp. 1911.; Recitotiv. Bp. 1916.; Nyugtalanság völgye. Bp. 1920.; Sziget és tenger. Bp. 1925.; Az istenek halnak, az ember él. Bp, 1929.; Versenyt a esztendőkkel. Bp. 1933.; A gólyakalifa. Bp. 1916.; Karácsonyi madonna. Bp. 1920.; Tímár Virgil fia. Bp. 1922.; Kártyavár. Bp. 1923.; Halál fiai. Bp. 1927.; A torony árnyéka. Bp. 1931.; Elza pilóta, vagy a tökéletes társadalom. Bp. 1933.; Hatholdas rózsakert. Bp. 1937.; Keresztül-kasul az életemen. Bp. 1939.; Gondolat és írás. Bp. 1922.; Élet és irodalom. Bp. 1929.; Az európai irodalom története. 1 2. Bp. 1934 1935.; összeayűjtött munkái. 1 10. Bp. 1937.; Két kritika. Bp. 1911.; Irodalmi problémák. Bp. 1916.; Válogatott művek. Bp. 1959.; Összes versfordításai. Bp. 1961.; Levelezése. 1959. Irodalom; A Nyugat Babits-száma, Bp. 1924.; Juhász Géza: Babits Mihály. Bp. 1928.; Kárpáti Aurél: Babits Mihály életműve. Bo. 1941. ;8abits-emlékkönvv. Szerk. Illvés Gyula. Bibliográfiával. Bp. 1941.; Ungvári Tamás: Adalékok Babits Mihály pályakénéhez 1918 19. Bp. 1959.; Kiss Ferenc: A beérkezés küszöbén. Babits, Juhász és Kosztolányi ifjúkori barátsága. Bp. 1962.; Éder Zoltán: Babits a katedrán. Bp. 1966.; Fodor József: Töprengő arca néz rám. == Élet és Irodalom. 1966. 32. szám.; Sőtér István: A cethal gyomrában. = Élet és Irodalom. 1966. 32. szám.; Ignotus: Babits. = Nyugat. 1909.; Schöpflin Aladár: Babits. Bp. 1914.; Kosztolányi Dezső: Babits Mihály. Bp. 1916.; Dante és Babits. Bp. 1920.; Hatvany Lajos: Vázlatok Babits Mihályról. Bp. 1922.; Illyés Gyula: Két bevezető. = Nyugat. 1932.; Halász Gábor: Egy ízlésforma önarcképe. Bp. 1938.; Illés Endre: Babits Mihály, a novellaíró. Bp. 1938.; Lukács György: Babits Mihály vallomásai. Bp. 1941.; Belia György: Két fejezet Babits életrajzából. Dunántúl. 1955.; Sőtér István: Babits Mihály. -- Kortárs. 1959.; Bäsch Lóránt:,,A halál pitvaróban." = Jelenkor. 1962.; Formateremtő-elvek a költői alkotásban. Bp. 1971.; Kardos Pál: Babits Mihály. Bibliográfiával. Bp. 1972.; Oláh Gábor: Babits Mihály 25 éve. Szeged 1932.; Pók Lajos: Babits Mihály alkotásai ós vallomásai tükrében. Bp. 1970. Babits Mihály kitüntetése és jótékonysága. = Tolnamegyei Újság. 1933. március 15.; Brisits Frigyes: Babits Mihály diákéveinek nyomában. = Vigília. 1963. 2. szám.; Király István: Ady és Babits. = Kortárs. 1971. 5. szám.; Pándi Pál: Babits Mihály két frontja. = Népszabadság. 1959. 239. szám.; Babits Mihály olasz irodalmi kitüntetése. = Tolnamegyei Újság. 1940. február 28.; Babits Mihály a Tudományos Akadémia tagja lett. Tolnamegyei Újság. 1940. május 1.; A vallásos Babits. = Tolnamegyei Újság. 1941. augusztus 20.; Dr. Babits Mihály 1883 1941. = Tolnamegyei Újság 1941. augusztus 9.; Major Imre: Babits. = Tolnamegyei Újság. 1941. augusztus 13.; Az európai sajtó Babits Mihály világjelenségéről. Tolnamegyei Újság. 1941. november 19.; Antal László: Gondolatok Babitsról. Sárköz. 1956. 1. szám.; Tóth Nán- 1 dor: Apróságok Babits Mihályról. = A Babits Mihály Társaság évkönyve. 1957. Szekszárd 1957.; Csányl László: Babits és Szekszárd Tanulmányok Tolna megye történetéből. III. Szekszárd 1972.; Csányl László: Szekszárd Babits életében és művében. = Tolnai Könyvtáros. 1972. 3. szám.; Babits (Mihály) Juhász (Gyula) Kosztolányi (Dezső): Levelezése. Bp. 1959.; Vati Papp Ferenc: egyetlen játéka a szó volt." = A Tanító. 1972. 1. szám.; Pataki: Megyénk történelmi.; Pataki: Tm kalauz.; MIL. BABITS Mihályné Id. TÖRÖK BABUS Jolán Sophie 1ónya?, 1917. Szekszárd, 1967. május 5.) Tanár, néprajzos, muzeológus, Nagykállón könyvtáros, Vásárosnaményban tanár volt, s ott iskolamúzeumot alapított. Szekszárdon a Balogh Ádám Múzeum néprajzosa volt. Kiemelkedő szorgalommal kutatta és gyűjtötte a sárközi néprajzi értékeket. Egy régi mesterség a kékfestés, eszközeivel gazdagította a Múzeum néprajzi anyagát. Művei: Tiszaháti falucsúfolók. = Népünk hagyományaiból. (1955> 1956. Bp. 1955 1955.; A lányai vizek néprajza. Bp. 1959. ítodalom: Meghalt Babus Jolán. Tolna megyei Népújság. 1967. május 6. BÁDENI Lajos (1655. április 8. 1707. június 7.) Őrgróf, földbirtokos. Korának egyik legnagyobb hadvezére a török elleni harcokban. 1686-ban seregeivel felszabadította a törököktől Simontornya, és Tamási várát. Irodalom: PNL.; Pataki: Tm kalauz.; Kiss: Simontornya. BADICS Lidia Id. HAJPÁL Sándorné BAKÓ Gábor (Pest. 1871. december 22. Szekszárd, 1948. május 23.) Növényvédelmi szakember, rovarász. 1900-tól az Állami Rovartani Állomás, később Nö\ényvédelmi Kutató Intézet munkatársa. 1932-től az Állami Növényvédelmi Kutató Intézet igazgató-

BAKÓ - 11 - BÁRÁNY ja. Munkássága a szőlő és kukorica rovarkártevőinek feltárása terén a legkimagaslóbb, de jelentékenyek az egész mezőgazdaságban végzett rovartani kutatásai. Müvei: A gyümölcs ápolásának kiskátéja. Bp. 1932. Irodalom: MÉL. BAKÓ István (Kisvejke, 1894. Tamási, 1969.) kiemelkedő harcosa. Irodalom: K. Balog: Éh. BAKONYI Miksa (Dunaföldvár, 1862. augusztus 23. Bp., 1935. április 15.) Újságiró. Orvosi diplomát szerzett, de 1885-től az újságírói pályát folytatta. A Magyar Föld, Magyarország, Nagyvilág, Egyetértés című lapokban jelentek meg főleg közgazdasági jellegű cikkei. 1904-től az Újság vezécikkírója és közgazdasági rovatvezetője. 1908-tól szerkesztője a Dél című szabadkőműves lapnak. Elsőként ismertette meg Magyarországon Henry George: Haladás és szegénység című művét, és a födtulajdon államosítására vonatkozó elméletet. Irodalom: MÉL. BALASSA János (Sárszentlőrinc, 1814. május 5. Pest, 1868. december 9.) Sebész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Orvosi pályáját Bécsben kezdte, műtőorvos a bécsi sebészeti klinikán. Hosszabb külföldi tanulmányút után 1843-tól 1868-ig a sebészet tanára a pesti egyetemen. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején a honvédkórház igazgatója. 1849. után fogságot szenvedett és csak 1851-től foglalhatta el ismét tanszékét. Ö kezdeményezte az Orvosi Hetilap megalapítását, szorgalmazója volt az Országos Közegészségügyi Tanács létesítésének, elindította a haladó magyar orvosok szervezkedését. A korszerű magyar sebészeti oktatás és gyakorlat megteremtője. Az elsők között alkalmazta Európában az általános érzéstelenítést. Úttörő jelentőségű a hasi sérvekről szóló munkája. Nagy számbam végzett hólyagmetszést, kőmorzsolást. Úttörő jelentőségű a plasztikai sebészete és a tuberkulotikus betegek gyógyításánál alkalmazott módszerei. A Magyar Sebésztársaság 1906-ban emlékére Balassa János emlékérem" kitüntetést alapított. Müvei: Gyakorlati sebészet. Pest 1844.; A hassérvekről. Pest 1853.; Új műtét módozata az orrképzés körül. Pest 1863.: Balassa János összegyűjtött kisebb művei, összeáll. Fanny Gyula. Bp. 1875. Irodalom: Barabás Lajos: Balassa János. = Orvosi Hetilap. 1964. 57. sz.; Molnár Béla Balassa-emlékelőadás. - Orvosi Hetilap. 1964. 1. sz.: Kerekes István: Balassa János. = Élővilág. 1964. 5. sz.: Ladányi Józsa: Emlékelőadás Balassa János 150. születésnapján. Bp. 1965.: Barabás Lajos: Balas:.a és Markusovszky barátságáról. = Orvosi Hetilap. 1965. 51. sz.; Kudász József: Emlékezés Balassa Jánosra. Orvosi Hetilap. 1965. 1. sz.; Békés: Hazádnak.; MÉL. BALOGH Ádám (Vas megye, 1665. körül Buda, 1711. február 6.) Kuruc brigadéros, dunántúli középbirtokos nemes. Faddon volt birtoka. 1700-ban Vas vármegye főszolgabírója. 1704. decemberében csatlakozott Rákóczihoz. Mindvégig a Dunántúlon harcolt. 1708-ban a tamási vár parancsnoka. 1708. szeptember 2-án Kölesdnél megverte a császári sereggel egyesülni készülő szerbeket. Ezzel új erőt öntött a szabadságharc csapataiba. Lovas hadaival az egész Dunántúlon győzelmes harcokat vívott a labanc seregekkel. Portyázásai során Grázig és Bécsig is eljutott. 1710-ben, a sikertelen dunántúli hadjárat végén, Szekszárd mellett a császáriak kezére került. A haditörvényszék előtt is hitet tett Rákóczi ügye mellett, ezért Budán kivégezték. Irodalom: Béri Balogh Adám-emlékünnep. = Tolnamegyei Üjság. 1931. október 31.; Molnár József: Béri Balogh Adóm emlékezete. = Tolnamegyei Újság. 1931. október 31.; Bodnár István könyve Béri Balogh Ádámról. Tolnamegyei Újság. 1939. november 8.; Major Imre: Az ősök vére. = Tolnamegyei Újság. 1942. december 24.; A Szekszárdi Kaszinó Béri Balogh Adóm-emlékünnepe. = Tolnamegyei Újság. 1938. február 16.; Bodnár István: Béri Balogh Adám, a vértanúhalált halt kuruc brigadéros. Szekszárd, 1939.; Béri Balog Ádám, a kuruc brigadéros. = Tolna megyei Népújság. 1958.; Tóth Gyula: Balogh Ádám kuruc brigadéros. Bp. 1958.; Esze Tamás: Balogh Ádám. = Vasi Szemle. 1962. 1 2. szám.; Lipták Gábor Zákonyi Ferenc: Veszprém megye a szabadságküzdelmekben. Veszprém, 1957.; Bánkúti Imre: Tolna megye, a Rákóczi-szabadságharcban. Tanulmányok Tolna megye történetéből. 2. Szekszárd, 1969.; Vitányi János: Balogh Ádám a nevem. Regény. Bp. 1953.: Békés: Hazádnak.: Pataki: Megyénk történelmi.; MÉL. Megjegyzés: Balogh Ádám neve Béri előnévvel vált ismertté, Béri Balogh Adám névalakban. BALOGH Miksa (? ) Ügyvéd, újságíró, költő. Műveit Balog Misa álnéven írta. Művei: Háború és hadifogság. Doberdó, Erdély, Szibéria, Verseskönyv. Bp. 1938.; Szecskarágó Vendel szibériai levelei Kunszabó Juliskához, orosz, amerikai és japán fogságból. Dombóvár, 1921. Irodalom: Tolnavármegye és a Közérdek című lap 1910-es éveinek számai. BARANYA János (öcsény, 1890. - Bp., 1920.) Irodalom: Tolnamegyei újság, 1919. szeptember 21.; K. Balog: Éh. Megjegyzés: Nevét gyakran,,baranyai"-nak írták. BÁRÁNY György (Beled, 1682. Sárszentlőrinc, 1757. július 1.) Tanár, evangélikus lelkész, szakíró, bibliafordító. Gyönkön, Györkönyben és Sárszentlőrincen volt evangélikus lelkész, Tolna Baranya

BÁRÁNY - 12 - BARTÓK Somogy evangélikus egyházmegye megszervezője és első esperese. Jénában, majd Halléban végezte tanulmányait. Halléban a pietista elveket valló August Hermann Francké-t hallgatta, akinek Oktatás a gyermeknevelésről című munkáját 1711-ben kiadta magyar nyelven. Ő maga is nagy fontosságot tulajdonított a gyermeknevelésnek. Az oktatásban a klasszikus nyelvek háttérbeszorításával a magyar nyelvnek és a reáliáknak kívánt nagyobb teret biztosítani. Magycrra fordította Luther Kis és Nagy kátéját 1750-ben, majd Torkos Andrással együtt az Újszövetséget 1754-ben. Irodalom: Payr Sándor: A peitizmus pedagógiája. Theológiai Szaklapok, 1907 1908.: Schmidt János: Szenicei Bárány György... élete és munkássága. Paks, 1940.; MIL.; MÉL. Megjegyzés: Neve Szeniczei előnévvel vált ismertté. A Magyar irodalmi lexikon szerint az Újszövetséget Sartorius Szabó Jánossal és Bárány Jánossal fordította. BÁRÁNY János (Tolna megyében született a XVIII. század első évtizedében.) Evangélikus lelkész, majd püspök. 1737-ben jenai egyetem polgára. 1740-ben tér vissza Magyarországra. Kisebb vallásos munkákat írt; nevezetesebbek: lefordította Bárány Györggyel és Sartorius Szabó Jánossal az ó- szövetséget, de az kéziratban maradt, valamint a Dissertationes theologicae. Soproni 1753. Ez utóbbi a Nemzeti Múzeum kézirattárában van. Irodalom: RNL.; MIL. Megjegyzés: Neve Szeniczei előnévvel váll ismertté. A Magyar irodalmi lexikon szerint Sartorius Szabó Jánossal és Bárány Györggyel, az Újszövetséget fordította le. BARANYAI DECSI János. (Decs, 1560. körül Marosvásárhely, 1601. május 15.) Humanista, udvari történeíró, tanár. A vittenbergi és póduai egyetemen tanult. Egy ideig a protestánsok főiskoláján, Tolnán tanított (1592), majd a főiskolával együtt előbb Debrecenbe, majd Erdélybe menekült és Kolozsváron később Marosvásárhelyen vállalt állást. Mint udvari történetíró, munkájában a XVI. század végének történetét, Báthori Zsigmond tetteit örökítette meg. Magyarra fordította Sallustiust (Szeben, 1595.), átdolgozta és magyar közmondásokkal bővítette Erasmus közmondásgyűjteményét (Bártfa, 1598.). Több mint 5 000 közmondásunkat dolgozta fel, amellyel megteremti a magyar közmondás és kifejezés gyűjtésének alapjait. Művei: Joannis Decii Barovii Commentariorum De rebus Ungaricis. Kiadta Toldy Ferenc. Pest, 1865.; Sinopsis Philosophiae... Wittenbergae, 1595. Irodalom: RNL.; MIL.; MÉL.; Toldy Ferenc: Corpus grammaticorum linguae Hungarlcae veterum. Pest, 1866.; Toldy Ferenc: Decsi János. = összegyűjtött munkái. 1. köt. Pest, 1868.; Ballagi Mór: Baranyai Decsi János és Kisviczai Péter közmondásai. Bp. 1882.; Szabó Károly: Adatok Decsi János életéhez. Bp. 1898.; Pataki: Megyénk történelmi. Megjegyzés: Családi neve Czimor János volt, de a tudományban Baranyai Decsi János néven ismeretes. BARTAL-család Faddi földbirtokos család. Bartal György reformkori Tolna megyei politikus. Bartal Aurél jelentős történelmi munkásságot folytatott. Müvei: Bartal Aurél: A Beleházi és Ethrekarchai Bartal-család. Karcag, 1937.; Apu (Bartal Aurél):,,Napsugár" György élete és halála. H. n. <1936.); Bartal Aurél: Fadd monográfiája. Pécs, 1941. Irodalom: Bodnár Gárdonyi: Bezerédj.; Bodnár: Bezerédj. BARTAL György (Pozsony vármegye, 1820. szeptember 20. Fadd, 1875. október 25.) Liberális politikus, miniszter. Tolna megyében hivatalnokoskodott, 1848-ban képviselő lett. Debrecenbe is követte a kormányt, Szemere kormányában elvállalta a pénzügyi ál lom titkárságot. A szabadságharc leverése után bebörtönözték. 1861-ben Tolna megye alispánja lett 1865-től a Helytartótanács másodelnöke. A kiegyezés után csatlakozott a Deák-párthe z. A Bittó-kormány földművelés-, ipar- és ke ^skedelemügyi minisztere volt. Irodalom: RNL.; MÉL. BARTHA Miksa (Simontornya, 1862. Simontornya, 1919.) Irodalom: K. Balog: Éh. BARTÓK Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. New York, 1945. szeptember 25.) Zeneszerző, zongoraművész, zenetudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Népdalgyűjtő útjain gyakran felkereste Tolna megyét. Jelentős gyűjteményének, a Magyar Népda.oknak (1924), közel egyharmadát Iregszemcse és Ozora környékén gyűjtötte. Művei: Bartók Béla műveinek részletes bibliográfiáját a Zenei lexikon. Főszerk.: Bartha Dénes. 1. köt. Bp. 1965. közli. Irodalom: Documenta Bartokiana. 1 2. füzet. Bp. 1964.; Kodály Zoltán: Bartók Béla operája. = Nyugat. 1918. VI.: Kodály Zoltán: Bár ók Béla gyermekkarai. = Énekszó. 1936.; Kodály Zoltán: Bar ik Béla az ember. = Zenei Szemle. 1947. 1. szám.; Kot ly Zoltán: Bartók emlékezete. = Zenetudományi Tanulmá,yok. III. 1955.; Kodály Zoltán: A folklorista Bartók. = Uj Zenei Szemle. I. 4. 1950.; ifj. Bartók Béla: Apámról. Zenetudományi Tanulmányok. III. 1955. Kosztolányi Dezső: Bartók Béla. = Pesti Hírlap. 1925. május 31.; Molnár Antal: Bartók Béla, Táncjátéka alkalmából. Bp. 1917.; Molnár Antal: Bartók művészete, emlékezésekkel a művész életére. Bp. 1948. Molnár Antal: Bartók Béla, az ember. = Alföld. VII. 1. 1956.; Szabolcsi Bence: Bartók és a népzene. Uj Zenei Szemle. I. 4. 1950.; Szabolcsi Bence: Bartók Béla élete. = Csillag. IX. 9. 1955.: Demény János: Bartók Béla tanuló évei és romantikus korszaka. 1899 1903.; Demény János: Bartók Béla művészi kibontakozásának évei. Találkozás a népzenével, 1906 1914.: Kroó György: Bartók Béla színpadi müvei. Bp. 1962.; Szegő Júlia: Bartók Péla élete. Bukarest, 1964.; Ujfalussy József: Bartók Béla. Bp. 1965.; Pataki: Tm kalauz. Megjegyzés: A fenti bibliográfia válogatás. Részletes irodalmat közöl a Zenei lexikon. 1. köt. és a Magyar életrajzi lexikon 1. kötete.

BÁTTASZÉKI - 13 - BENEDEK BATTASZÉKi Lajos (Bátaszék, 1844. szeptember 20. Bp. 1921. február 15.) Ügyvéd, újságíró. A budapesti és bécsi egyetemen végezte jogi tanulmányait. 1869-ben Nagyváradon jogi irodát nyitott. Itt szerkesztette a Nagyvárad, a Biharmegyei Közlöny, majd a Nagyváradi Lapok című újságokat. 1875-től Békéscsabán élt, ahol a Békés, Békésmegyei Közlöny és az Alföldi Lapok című újságokat szerkesztette. 1885-ben Aradra ment, ahol nyomdát létesített és szerkesztette az Aradi Közlönyt, valamint az Alföldi Újságot. Cikkeiben síkra szállt a nők jogainak kiterjesztéséért. Jelentós szerepe volt a vidéki sajtó fellendítésében. Művoi: Legyen világosság. Bp. 1893.; A vérvád. Bp. 1900. Irodalom: Nagyné Szegvári Katalin: A nők művelődési jogalét folytatott harc hazánkban. Bp. 1969.; MÉL. BAUMGARTEN Sándor (Dunaföldvár, 1864. január 24. Bp., 1928. május 31.) Építész. A budapesti műegyetemen tanult. Több mint 300 vidéki iskolát tervezett. Steindl Imre, Hauszmann Alajos és Wéber A. irodájában dolgozott. 1911-től önálló tervező volt, majd a vallás-, és közoktatásügyi minisztérium építési osztályát vezette. Fő művei a Tudományegyetem központi főépülete, a volt Erzsébet Nőiskola, a Vakok Intézete. Leohner ödön építésznek segítségére volt a budapesti postatakarékpénztár tervezésekor, önálló művei eklektikus stílusban készültek. Irodalom: ML.; MÉL. BEATRIX, Aragóniai (Nápoly, 1457. november 14. Nápoly, 1508. szeptember 12.) Irodalom: Berzeviczy Albert: Beatrix, magyar királyné. Magyar Történelmi Életrajzok. 52. Bp. 1908.; PNL.; MÉL. BEKACH-nemzetség monos- Tolna megyei földesurak, a madocsoi tor alapítói. Irodalom: RNL. BÉLA, I. I. Mátyás magyar király második felesége. 1476. december 22-én koronázták magyar királynénak. 1488-tól I. Mátyás király átengedte Beatrix királynénak a simontornyai vár tulajdonjogát. (1016. körül 1063. július augusztus.) 1061-tő! 1063-ig Magyarország királya. 1061. december 6-án Székesfehérváron koronázták meg. Trónra lépését a pogánysághoz húzó, a feudális állami és társadalmi rend ellen támadó elemek lázadása követte, Vata fia János vezetésével. A lázadást I. Béla király leverte. Gyakori tartózkodási helyén, Szekszárdon, fi kereszténység támogatására, 1061-ben bencés apátságot alapított. Fia, a későbbi I. Géza, kívánságára ide temettette el. Irodalom: Hóman Bálint Szekfű Gyula: Magyar történet. Bp. 1928 1933.; Fraknói Vilmos: A szekszárdi apátság története. Bp. 1879.; Kertész János: Aliseától Szekszárdig. Bp. 1941.; Vörösmarty Mihály: Korona és kard. Elbeszélő költemény.; I. Béla szekszárdi sírhelyét megállapították a vármegyei Levéltárban. Tolnamegyei Újság. 1938. Június 5.; PNL.; RNL.; Pataki: Megyénk történelmi.; Pataki: Tm kalauz.; MÉL. BÉLA, ü. (Vak) (1108. 1141. február 13.) 1131-től 1141-ig Magyarország királya. Gyakori tartózkodási helye volt Tolna. 1131 1141 között bencés apátságot létesített Dunafödvárott. Az apátság védelmére emelt torony a XIV XV. századból való. 1858-ban égett le, azóta Csonka torony a neve. Irodalom: Hannenhelm Ungern unter Béla II. und Géza I!, in seinen Beziehungen zu Deutschland. Jena 1884.; Márki Sándor: Arad vármegye és Arad szabad királyi város története. Bp. 1892 1895.; Fejérpataki László: Béla Király névtelen jegyzőjének hasonmás kiadása. Bp. 1892.; RNL.; MEL.; Pataki: Tm kalauz. ' BENCZE Ferenc Szekszárd, 1919. augusz- (Szekszárd, 1871. tus 17.) Irodalom: A két forradalom.; Negyven esrtendővel ezelőtt. = Tolna megyei Népújság. 1959. március 14.; K. Balog ; Éh. BENCZE Feienc (Bataszék, 1874. augusztus 19. Bp 1926.) Festő. A budapesti Mintarajziskolában és c bécsi Akadémián végezte tanulmányait. Pozsonyban és Baján dolgozott, később Újpesten telepedett le. Kezdetben életképeket, majd arcképeket festett. Szakirodalmi munkássága is jelentős. Irodalom: ML. BENEDEK Mihály (Nagydorog, 1748. Debrecen, 1821. április 23.) Prédikátor, református püspök. Debrecenben, Bázelben, Franekerben, Oxfordban tanult. 1777-től lelkész, később püspök. Számos egyházi beszédet, történeti munkát írt. Nyelvészettel is foglalkozott. Egyik szerkesztője az 1785- ben megjelent Debreceni grammatikának. Négy egyházkerület megbízásából énekeskönyvet szerkesztett. Művei: Útmutatás a keresztény vallás előadására. Bp. 1804 1805. Irodclom :,KNL.; MÉL.

BENYOVSZKY - 14 - BESZÉDES BENYOVSZKY-cscjlád Tolna megyei földbirtokos család. Kastélyuk Tengelicen volt. A kastély parkját növényritkaságai miatt védett parkká nyilvánították. Irodalom: Pataki: Tm kalauz. BERÉNYI László Bp., 1931. de- (Paks, 1851. szeptember 4. cember 17.) Újságíró, kritikus. Budapesten és Bécsben tanult, majd több országban tanulmányutat tett. 1869-től jelentek meg versei, színdarabjai, kritikái a fővárosi Icpokban. A Nemzet című lap segédszekesztője, 1879-ben megalapította a Magyar Föld című közgazdasági napilapot. A Pesti Hírlap és a Budapesti Hírlap című lapoknál munkatárs, vezércikkíró, közgazdasági rovatvezető. Irodalom: RNL.; MÉL. BERNÁT János (Nak, 1910. Monrovia, 1964.) Festőművész. Külföldön élt. Végakarátanak megfelelően fiatalkori festményeit szülőföldjének hagyományozta. Irodalom: Amerikai magyar festőművész Hagyatéka Szekszárdon. Magyar Hírek. 1971. november 27. BERTALAN Margit Id. MIHALIK BERTÓK Róbert Gézáné (Ismeretlen, 1894. Szekszárd, 1919. augusztus 10.) Irodalom: Mindenkihez!" = Tolna megyei Népújság. 1968. március 21.: A két forradalom.; Tolna megye.; K. Balog: Éh. BERTÓK Róbertné sz. Dezső Mária Szekszárd, 1919. augusz- (Szekszárd, 1891. tus 17.) Irodalom: Anyát gyilkoltak. = Tolna megyei Népújság. 1959. március 8.: K. Balog: Tolna megye.; Tolna megye.; K. Balog: Éh. BERZE NAGY János (Bessenyő, 1879. augusztus 23. Pécs, 1946. április 6.) Néprajztudós, tanár. 1905-ben bölcsészdoktori címet kapott. A tanügyigazgatásba^ dqlqozott különböző beosztásokban^^ aflomasnelyeken, több éven át Szekszárdon is. Mesekatalcgusa a magyar népmesék első korszerű rendszerezése. Müvei: Heves megyei nyelvjárás. Bp. 1905.; Népmesék Heves- és Jász-Nagykun-, Szolnok megyékből. Bp. 1907.; A néphagyományok kutatásának fontossága és módszere. Bp. 1907.; A csodaszarvas mondája. Bp. 1927.; Tájékoztató Baranya vármegye magyar népe szájhagyományainak és szokásainak gyűjtéséhez. Bp. 1933.; Szent László füvéről szóló monda. Bp. 1934.; Mese. = Magyarság néprajza. 3. köt. Bp. 1935.; Baranyai magyar néphagyományok. Bp. 1940.; Baranyai népmesék. Bp. 1942.; Szendrey Zsigmond. Bp. 1943.; Égig érő fa. Bp. 1958.; Magyar népmesétípusok. Bp. 1957. Irodalom: Várkonyi Nándor: Emlékezés Berze Nagy Jánosra. = Tolna megyei Népújság. 1971. július 11.; MIL.; MÉL. BESZÉDES Ferenc (Ókanizsa, 1789.? ) Vízépítő mérnök. Folyamszabályozásról szóló szakirodalmi tevékenysége jelentős >olt. Több írása jelent meg a Gazdasági Lapokban is. Az 1830-as évektől Tolna vármegye mérnöke volt. Irodalom: Fodor: Magyar vízimérnököknek. BESZÉDES József (Magyarkanizsa, 1787. február 13. Dunaföldvár, 1852. február 28.) Vízépítő mérnök. Tanulmányait Szegeden, Egerben és Budapesten végezte. 1813-ban szerezte meg oklevelét, 1819-ben filozófiai doktorátust nyert. Gyakorlati tevékenységét 1811- ben a megyénkben kezdi, a Sárvizi Nádor Csatorna Társulatnál, majd Veszprém, Komárom, Pozsony, Nyitra vármegyékben is végzett vízrendezési munkát. 1816-tól a Sárvíz-szabályozás mérnöke. Simontornya és Pálfa között kb. 1000 kh-t csapol le, elkészíti a Kapós szabályozási tervét. 1820 1825 között a Duna baja -bátai szakaszát szabályozta és megépítette az árvédelmi töltéseit, amellyel a Sárköz gazdasági ármentesítését is biztosították. Jelentős munkája Arad megyében a Nádor malomcsatorna építése, mely az első ipari célú csatornánk. Elsőként foglalkozott az Al-Duna szabályozásának gondolatával. Elkészíti a Duna Tisza csatorna, valamint egy Kolozsvártól Grázig vezető hajózható csatorna tervét. Számos egyéb vízrendezési-, és csatornatervek mellett a szakirodalom is sokat köszönhet Beszédes Józsefnek, akit a magyar nyelvű műszaki irodalom egyik megteremtőjének tekinthetünk. Művei: Magyarország vízépítészetéről. Pest 1331.; Kolozsvártól Grázig hajózható országos nagy csatorna. Pest 1B39.; Mérnöki iránylatok. Pest 1843.; Duna tiszai hajózható csatorna.?. Irodalom: Sárközy Imre: Régibb vfzimérnökeink életéből. Bp. 1897.; Károlyi Zsigmond: Beszédes József élete és működése. Bp. 1953.; Fodor Ferenc: Beszédes József. = Vízügyi Közlemények. 1952. 2. szám.; Fodor Ferenc: Institutum Geometricum. Bp. 1954.; Erdős Jenő: A..Kolozsvártól Grátzig hajózható Országos Nagy Csatorna" tervezője, Beszédes József. Élet és Tudomány. 1957. 10. szám.; László Ferenc: A reformkor kiváló mérnöke: Beszédes József. = Élet és Tudomány. 1962. 22. szám.; Környei Elek: Szobrot kapott a Sió partján Beszédes József, a nagy vízimérnök. = Magyar Nemzet. 1963. május 18.; László Ferenc: Beszédes József a reformkor kiváló vízimérnöke (1786 1852). = Vízgazdálkodás. 1963. március 1.; László Ferenc: Méltó emléket állítottak Siófokon Beszédes Józsefnek, a reformkor kiváló mérnökének. = Vízgazdálkodás. 1963. június 2.; Magyar műszaki alkotók. Bp. 1964.; Kiss: Simontornya.; Békés: Hazádnak.; Pataki: Megyénk történelmi.; MÉL. Megjegyzés: Beszédes József születési évét a kézikönyvek és a cikkek többsége 1786-ra teszi.

BESZÉDES - 15 - BICSÉRDY BESZÉDES Kálmán (Dunaföldvár, 1839. augusztus 4. Konstatinápoly, 1893. május 3.) Festő. Bécsben és Olaszországban végezte tanulmányait. Olaszországból hazatérve képeslapok számára készített illusztrációkat. 1878-tól haláláig Konstatinápolyban élt, ahol a tűzoltóság szervezésében ért el érdemeket. Sokat fáradozott a Rákóczi-hamvak hazaszállítása és a rodostói templom restaurálása érdekében. Több cikke, tárcája jelent meg a korabeli magyar lapokban. Irodalom: Megemlékezés. "" Századok. 1893.; Egy konstantinápolyi magyar halála. Tolnavármegye. 1893. május 21.; RNL.; ML.; MÉL. BEZERÉDJ Amália (Szentivánfa, 1804. április 15. Máriavölgye, 1837. szeptember 21.) A magyar gyermekirodalom és kisdedóvás úttörője. Bezerédj István Tolna megye földbirtokos felesége. Magas műveltségű: németül, franciául, angolul beszélt, szépen énekelt, hárfázott, festett. Flóri nevű kislányának meséket, történeteket, verseket írt, majd ezeket Flóri könyve címen kiadta. A könyvhöz illusztrációkat, kottákat készített. Könyvével a magyar gyermekirodalom úttörőjévé vált. Nagy szerepe volt a megye első óvodájának felállításában és a hidjai népiskola létésítésében. Müvei: Flóri könyve. Pest 1836.; Földesi estvék. Olvasókönyv a magyar ifjúság számára. Buda 1840.; Novellen und Erzählungen. Pest 1840. Irodalom: Szondy György: Bezerédj Amália. Debrecen 1937.; Kodály Zoltán: Zene az óvodában. = Magyar Zenei Szemle. 1941.; Drescher Pál: Régi magyar gyermekkönyvek. Bp. 1934.; Prahács Margit: Zene a régi óvodákban. = Zenetudományi tanulmányok. Bp. 1953.; Bauer Tiborné: Egy reformkori gyermekkönyv 125. évfordulójára. = Magyarországi óvónőképző Intézetek Tudományos Közleményei. 1965.; Bodnár Gárdonyi: Bezerédj.; Bodnár: Bezerédj.; Pataki: Megyénk történelmi.; Pataki: Tm kalauz.; RNL.; MPL.; MIL.; ZL.; ML.; MÉL. Megjegyzés: A Magyar irodalmi lexikon az írónő születési helyét tévesen Szentistvánfiára teszi. BEZERÉDJ Imre (? 1679. Sárospatak, 1708. december 17.) Kuruc brigadéros, Tolna megyei birtokos nemes. A kurucok oldalán harcolt és a dunántúli harcokban tette ismertté nevét vitézségével. A szabadságharc idején Pálffy János császári tábornokkal az átállás feltételeiről tárgyalt. Tervét leleplezték a szintén áruló Bottka Ferenccel együtt. A kuruc hadi bíróság mindkettőjüket halálra ítélte és Sárospatakon kivégezték őket. Irodalom: Lukinich Imre: Bezerédj árulásáról. = A Bécsi Történeti Intézet Évkönyve. Bécs 1933.; RNL.; MÉL.; Kiss: Simontornya : Pataki* Tm kalauz. BEZERÉDJ István (Szerdahely, 1796. november 28 Hidja, 1856. március 6.) Reformpolitikus, Tolna megyei földbirtokos. A Tolna megyei reformellenzék egyik megszervezője, 1830-tól országgyűlési követ. Az első földesúr, aki 1836-ban örökváltsági szerződést kötött a jobbágyaival és az elsők egyike, aki 1844. után önként adófizetést vállalt. 1836-ban Brunszvik Terézzel, Kossuth Lajossal és Szentkirályi Móriccal megalapította a Kisdedóvó Intézeteket Magyarországban terjesztő Egyesületet. A selyem hernyótenyésztés fellendítése érdekében szederegyletet alapított. 1848 1849-ben országgyűlési követ. Tagja volt a Honvédelmi Bizottmánynak, ott volt a debreceni Függetlenségi Nyilatkozat megszavazásánál, annak ellenére, hogy a liberálisokkal, a béke híveivel tartott. Haynau halálra ítélte, de kegyelmet kapott és hidjai birtokán élt haláláig rendőri felügyelet alatt. Művei: Követi jelentése Tolna vármegyének az 1836. esztendei július 5-én tartott közgyűlési jegyzőkönyvéből. Pest 1836. Irodalom: Csengery Antal: Magyar szónokok és statusférfiak. Pest 1851.; Leopold Samu: Bezerédj az örök igazság. = Budapesti Szemle. 1897.; Barta István: Bezerédj István (1796 1856). = Élet és Tudomány. 1957. 4. szám.; Varga Jónos: A jobbágyfelszabadítás kivívása 1848-ban. Bp. 1971.; Bodnár Gárdonyi: Bezerédj.; Bodnár: Bezerédj.; Pataki: Megyénk történelmi.; RNL.; MÉL.; Pataki: Tm kalauz. BEZERÉDJ Pál (Sopron, 1840. március 17. Hidja, 1918. január 21.) Tolna megyei földbirtokos, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. A Weichenstefani gazdasági főiskola elvégzése után több évet töltött külföldön. 1880-ban megbízást kapott selyemhernyó-tenyésztésünk országos rendezésére. 1889-ben megalapította az Országos Selyemtenyésztési Felügyelőséget. Tolnai selyemgyára 1898-ban épült, 1900-tól üzemelt. Itt dolgozták fel az egész ország selyemgubóját fonallá. Textilgyára főként exportra dolgozott. A selyemhernyótenyésztés és a fonóipar fellendítése mellett jelentős volt a szakirodalmi tevékenysége is. Cikkei főleg a Magyar Ipar, Köztelek és a Nemzet cimű lapokban jelentek meg. Müvei: Jelentés a selyemtenyésztés emelése céljóból folyama, tosított intézkedésekről. Bp. 1380 1881.; Néhány szó Magyarország selyemtenyésztéséről és selyemiparáról. Szekszárd 1896.; Néhány szó a községi faiskolákról és befásításról, tekintettel selyemtenyésztésünk érdekeire. Bp. 1897.; A selyembogarak veszedelme. Szekszárd 1900.; A Tolnai, Győri és a Komáromi M(agyar) Kir<ályi> Selyemfonóval kapcsolatban létesített munkásotthon három évi működése. 1910 1912. Szekszárd 1913.; Jelentés Magyarország selyemiparának állásáról és fejlődéséről 1882. és 1883-ban. Bp. 1884.; Jelentés... Magyarország selyemtenyésztésének és selyemfonó iparának állapotáról az 1910. évben... Szekszárd 1910. Itodalom: Gaal Jenő: Bezerédj Pál t. tag. emlékezete. = Magyar Tudományos Akadémia. Emlékbeszédek. XVII.; Máday Izidor: Bezerédj Pál emlékezete. Bp. 1919.; Németh Antal: A magyar selyemipar története. Bp. 1971.; Bezerédj Pól emlékének megörökítése az Országos Selyemtenyésztési Felügyelőség félévszázados jubileumán. Tolnamegyei Újság. 1930. február 15.; RNL.; Hirn: Tm fejek.; Pataki: Tm kalauz.; MÉL. BICSÉRDY János (? ) Miniatürfestö és illusztrátor. 1860 1889. között működött. Szekszárdon, majd Pesten élt. 1876-

- 16 - BOROS ban megbízást kapott a Bécsi Képes lemásolására. Az elkészült másolat a Múzeum tulajdona. Irodalom: ML. BITI ER Illés Pécs, 1939. szep- (Apar, 18Ó8. október 22. tember 26.) Krónika Nemzeti Cisztercita szerzetes, pedagógus iskolaigazgató. Számos nevelésügyi cikke jelent meg a szaklapokbcn. Német nyelvi tankönyveket írt iskolai használatra bevezetőkkel látta el Schiller és Goethe műveit Müvei: A középiskolai reform. Bp. 1914.; A család és a nevelés. Bp. 1912.; A háború nevelő értéke. Bp. 1915.; Salse dicta. Latin mondások szállóigék. Irodalom: MPL.; MÉL. BLOCH Ferenc (Fadd, 1889 Fadd, 1919. augusztus 16.) Irodalom: Tolna megye.; K. Balog: Éh. BLUM Ferenc Id. VIRÁG Ferenc BODNÁR István (Dabolc, 1663, december 22. Szekszárd, 1945. november 10.) Iró, újságíró, Tolna vármegye gyámpénztárosa, a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank igazgatója. Szekszárdon a Közérdek és a vele egyesült Tolnavármegye című lapok felelős szerkesztője. 1884-ben Beregszászon a Szünóra című szépirodalmi lapok szerkesztője. Szépirodalmi munkái, cikkei, humoreszkjei a fővárosi és a Tolna megyei lapokban jelentek meg Bezerédj Istvánról írt történelmi munkáját a Történelmi Társulat pályadíjjal jutalmazta. Müvei: Bezerédj István. Társszerző: Gárdonyi Albert. 1 2. köt. Bp. 1918 1920.; Bezerédj István és a százéves Szekszárdi Kaszinó. Szekszárd 1942.; Tiszavirágok. 1891.: Béri-Balogh Adám, Bornemissza János. Bp. 1914.; Alkonyat. Bp. 1911.; Ebéd előtt. Bp. 1919.; Hungária él. Bp. 1919.; Feltámadás. Bp. 1924.; Három piktor pongyolában. Bp. 1924.; Az én falum árnyékában. Bratislava Pozsony 1938.; Mesemondás, tárcák, elbeszélések. 1 2. köt. Bp. Pécs 1933 1935.; Vidám epizódok a szekszárdi dalárda életéből. Szekszárd 1930.?; Garay-album. Bp. 1898.; Szabadságharcunk ozorai diadala. Szekszárd 1937.: Béri Balogh Adám a vértanúhalált halt kuruc brigadéros. Szekszárd 19??.; Liszt Ferenc Szekszárdon. = Tolnamegyei Újság. 1929. április 20. május 11. Irodalom: Herczeg Ferenc: Előszó. = Bodnár István: Mesemondás... 1 2. köt. Bp. Pécs 1933 1935.; RNL. Kiegészítés. BODNÁR Jenő (Szekszárd, 1889. május 17. Bp., 1953. június 9.) Színész. 1919-től tagja a Nemzeti Jellemszerepeket játszott. Irodalom: MÉL.; SZL. Színháznak. BODÓ-család, györgyi Földbirtokos család. A Mezőföld és Hegyhát közti átjárót, gázlót védő mocsárvár (Anyavár) a középkorban a főúri tekintélyű györgyi Bodócsalád székhelye volt. Irodalom: PNL.; Pataki: Tm kalauz. BODO Ferenc (? _? 1528.) Földbirtokos. 1510-ben II. Ulászló Bodó Ferencnek Anyavár (Sártornya) tartozékaként adományozta Mede községet, a mai Medinát. Irodalom: PNL.; Pataki: Tm kalauz. BODÓ Gáspár (15. század.) Tolna megyei földbirtokos, királyi asztalnokmester. Együtt nevelkedett Hunyadi János fiaival. Korának jeles tudású férfija volt. Irodalom: PNL. BODÓ Gergely (? ) Tolna megyei földbirtokos. 1458 59-ben Mátyás király tárnokmestere. Irodalom: PNL. BONYHA (Bonny) herceg (? ) I. István király unokaöccse. Bonyhád nagyközség névadója. Irodalom: Kálti Márk: Képes krónika. (Ford. és jegyz. Geréb László. Bev. Kardos Tibor.) Bp. 1959.; Pataki: Megyénk történelmi.; Pataki: Tm kalauz. BORNEMISZA János (? Pozsony, 1527. október 7.) Kincstartó, budai várnagy, pozsonyi főispán. II. Lajos király nevelője. Tolnáról, valószínűleg jobbágy családból származott. Irodalom: MÉL. BOROS Ferenc (19. század első fele.) Festő. Szekszárdon élt. 1846-ban Scitovszky János pécsi püspök megbízásából festett a szászvári templom szentélyében. Irodalom: ML. BOROS Nepomuk János Szekszárd, 1808. Szekszárd, 1855.) Festő. Bécsben és Münchenben tanult. Szekszárdon telepedett le. Sokat dolgozott a pécsi egyházmegye számára. Életében mintegy 700

BOTTYÁN - 17 - CSALLÁNY képet festett, köztük 200 arcképet. Egyik képe a hőgyészi plébániatemplomban van. Irodalom: ML.; Pataki: Tm kalauz. BOTTYÁN János (? 1643. Lőrinckáta, 1709. szeptember 27.) Kuruc generális, a Rákóczi-szabadságharc neves hadvezére. 1704. októberében állt Rákóczi mellé, aki kinevezte generálissá. 1705 tavaszán a dunántúli átkelés biztosítására Dunakömlőd vidékén emeltette Bottyán várát. 1705 őszén kiszorította a Dunántúlról a császári sereget, majd 1707-ben a túlerő ellen megvédte ezt az országrészt. Magas kora ellenére élete utolsó napjáig hadban volt, s a katonai táborban halt meg. Művei: Bottyán János vezénylő tábornok levelezései. Kiad. Thaly Kálmán. Bp. 1883. Irodalom: Thaly Kálmán: Bottyán János. Pest 1865.; Kiss: Simontornya.; Várkonyi Ágnes: Vak Bottyán. Bp. 1951.; Várkonyi Ágnes: Az ismeretlen Vak Bottyán. = Történelmi Szemle. 1964. 1. szám.; Várkonyi Ágnes: Két pogány közt. A Rákóczi-szabadságharc története. Bp. 1968.; Köpeczi Béla Várkonyi Agnes, R.: II. Rákóczi Ferenc. Bp. 1955.; Békés: Hazádnak.; Lipták Gábor Zákonyi Ferenc: Veszprém megye a szabadságküzdelmekben. Veszprém 1957.; PNL.; RNL.; MSL.; Bánkuti Imre: Tolna megye a Rákóczi-szabadságharcban. == Tanulmányok Tolna megye történetéből. 2. Szekszárd 1969.; Szász Imre: Szól a sip. Regény. Bp. 1953.; Várkonyi Ágnes: A kuruckor hősei. Történelmi elbeszélések. Bp. 1968.; Vitányi János: Újvári kaland. Regény. Bp. 1951. Megjegyzés: Bottyán János a török elleni harcokban elvesztette fél szemét, amiért katonái és az utókor Vak Bottyán János néven említi. BÖHM (CSEH) Ferenc (Bécs, 1733.? 1800 után?) Vízépítő mérnök. Kezdetben a helytartótanács alkalmazottja, majd az Eszterházyak uradalmi főmérnöke. Közel 60 mocsarat, tavat tett művelhető területté, malomcsatornákat épített. A Sárvíz-csatorna szabályozási tervéért Tolna megye megbecsülését érdemelte ki. Részt vett a Tolna megyei Duna-szakasz szabályozásában is, Tolnától Bátáig hét mérföldnyi töltést tervezett. Irodalom: Sárltözy Imre: Böhm Ferenc. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítője. 1897.; Magyar műszaki alkotók. Bp. 1964.; Pataki: Megyénk történelmi.; Pataki: Tm kalauz.; MÉL. Megjegyzés: 1790 91-ben munkásságának elismeréséül nemességet nyert s nevét Cseh-re változtatta. BRISITS Frigyes (Máza, 1890. Vác, 1969. december 7.) Irodalomtörténész. 1913-tól cisztercita pap, 1914-től középiskolai tanár, 1935-től egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Jelentősek Vörösmarty-kutatásai. Müvei: Vörösmarty Mihály kiadatlan költeményei. Bp. 1927.; A Magyar Tudományos Akadémia Vörösmarty-kéziratainak jegyzéke. Bp. 1928.; Vörösmarty Mihály és az Akadémia. Bp. 1937.; A magyar irodalom története a XIX. század első felében. Bp. 1939. Irodalom: Ágoston Imre: Brisits Frigyes hetven éves. Vigília. 1960. 7. szám.; Bencédy József: Brisits Frigyes. Irodalomtörténeti Közlemények. 1970. 3. szám.; MIL. BUBICS Zsigmond (Ozora, 1821. március 11. Baden, 1907. május 22.) Püspök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Történelmi tanulmányaiban főleg a 17. századdal, Buda visszafoglalásával foglalkozott. Értékes képzőművészeti gyűjteményét a kassai múzeumnak, iparművészeti gyűjteményét a Budapesti Iparművészeti Múzeumnak ajándékozta. Művei: Magyarországi várak és városoknak a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában létező fa- és rézmetszetei. Bp. 1830.; A középkori miniature-festészetről. Bp. 1883.; Az Esterházycsalád története. Bp. 1894.; A miniature festészetről. Bp. 1899.; Cornaro Frigyes velencei bécsi követnek jelentései Budavára visszavételéről 1686. Bp. 1892 1894.; Esterházy Pál Mars Hungaricusa. Bp. 1895. Irodalom: Ortvay Tivadar: Bubics Zsigmond. = Századok. 1909.; Hajnóczi József: A Bubics-ügy. Bp. 1906.; Ortvay Tivadar: Emlékbeszéd Bubics Zsigmond t. tag felett. Bp. 1908.; RNL.; MÉL. BUZLAY Dénes Id. GERGELYLAKY BUZLAY Dénes CHOLNOKY László (Ozora, 1899. május 29. 12.) Pécs. 1967. június Vegyész, gyógyszerész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Kossuth-díjas. A Pécsi Tudományegyetem, majd a Pécsi Orvostudományi Egyetem tanára, rektora. A szerves kémia keretében a karotinoidok kémiájával foglalkozott. Kutatásai problémaköréből számos dolgozata jelent meg a hazai és külföldi szaklapokban. Művei: Die Chromatographische Adsorption;methode. Wien 1937 1938. Irodalom: MÉL.; OL. CSÁKÁNY Lajos (Bonyhád, 1882. 1938. május 16.) A Magyar Tanácsköztársaság idején Bonyhádon a lakáshivatal vezetője volt. A proletárhalalom leverése után bebörtönözték. Három hónapig tartották börtönben. Irodalom: K. Balog János: Csákány Lajos. Kézirat. Tolna megyei Levéltár. CSALLÁNY Gábor (Tolnatamási, 1871. május 10. Bp., 1945. január 31.) Szakíró, múzeumigazgató. 1893-ban került Szentesre, ahol 1897-ben lerakta a szentesi Csongrád Vármegyei Múzeum alapját. Létrehozta a Szentesi Torna Egyletet, a Szentesi Sakk Kört, 1900-ban a Szentes című újságot. Több száz cikket, tanulmányt írt, melyek országos szaklapokban és a szentesi lapokban jelentek meg. Művei: Az őskor régészeti szempontból és különös tekintettel Szentesre s környékére. Szentes 1890.; Attila székhelye és sírja Szentes határában Donáton. Szentes 1890.; Avarkori és IX XIII. századi magyar leletek a szentesi múzeumban. Szeged 1934. Irodalom: MÉL.

CSÁNY - 18 - CSÓK CSÁNY László (Csány, 1790. 1849. október 10.) Politikus, közlekedésügyi miniszter, Zala megyei földbirtokos. 1848. június 2-től Zala, Somogy, Baranya, Tolna és a Jellasics ellen küzdő dunántúli sereg kormánybiztosa. A szabadságharc bukása után Haynau felakasztatta. Irodalom: Eissen Gyula: Csányi László pályája. Arad 1917.: Barta István: Kossüth és Csányi. = Századok. 1952. 3 4. szám.: Barta István: Csányi László. Élet és Tudomány. 1960. 41. szám.; MÉL.; Illyés Gyula: Fáklyaláng. Dráma. Bp. 1953. CSAPÓ Dániel (Győr, 1778. március 21. Pest, 1844. augusztus 5.) Agrárpolitikus, szakíró, földbirtokos. 1827-től 1836-ig Tolna vármegye alispánja, és országgyűlési követe a reformkorban. Tengelici birtokát mintagazdasággá fejlesztette. Tevékenyen részt vett a Ferenc-csatorna létrehozásában. Fellendítette a dohány-, és a kendertermelést Tolna megyében. Sikereket ért el a mezőségi futóhomok megkötésében, fásításában, termékennyé tételében. Javaslatokat dolgozott ki a mezőgazdasági szakoktatás megszervezésére, amelyet az országgyűlés is elfogadott. Az Országos Magyar Gazdasági Egylet 1839-ben alelnökévé választotta. Müvei: Kérdezősködő magyar nyelvmester. Pest 1833.; Gazda sági kistükör. Buda 1343. Irodalom: Galqóczy Károly: Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület emlékkönyve. 1. Bp. 1884.; Mezőgazdasági lexikon. Szerk. Muraközy Tamás. 1. köt. Bp. 1958.; Puskás Attila: Tolnavármegye közgyűlésének szerepe a reformkorban. Tolna megyei helytörténeti füzetek. 2. Szekszárd 1970.; Bánkuti Imre: Reform, forradalom és nemzeti függetlenség. Tolna megyei helytörténeti füzetek. 2. Szekszárd 1970.; Garay János: Emlékáldozat. Vers.; Pataki: Megyénk történelmi.; Bodnár Gárdonyi: Bezerédj.; Bodnár: Bezerédj.; Pataki: Tm kalauz.; RNL.; MÉL. CSAPÓ Vilmos (Dunaszentgyörgy, 1798. december 4. Dunaszentgyörgy, 1879. szeptember 3.) 1848-as honvédtiszt, Tolna vármegyei nemzetőrség őrnagya. Az 1848-as ozorai győzelem fő részese. 1848 novemberében ezredesi rangot kapott. A szabadságharc bukása után súlyos várfogságot szenvedett. Irodalom: Varga János: Népfelkelő és gerillaharcok Jellasics ellen 1848 őszén. Bp. 1953.; Horváth Árpád: A Tolna megyei 1848-as szabadságharcosok nyomában. = Tanulmányok Tolna megye történetéből. 1. Szekszárd 1968.: Illyés Gyula: Ozorai példa. Színmű. Bp. 1952.; Békés: Hazádnak.; Pataki: Megyénk történelmi.; Pataki: Tm kalauz.; MÉL. CSÁSZÁR! LÓSY Pál (Madocsa, 1771. Fülöpszállás, 1823. máius 23.) Református lelkész. 1801-től 1811-ig Kecskeméten tanár. Ekkor írta Deák Grammatika, Deák olvasókönyv és A három botsai pusztabeli juhászoknak együtt való beszélgetések című munkáit. Irodalom: A Református Főgimnázium Értesítője. 1857.; Joós Ferenc: A vándorszínészettől az állami színházig. Kecskemét 1957.; Váry István Heltai Nándor: Kecskemét jelesei. Kecskemét 1968.; Nevezetes emberek Bács-Kiskunban. Kecskemét 1971.; Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. I XIV. Bp. 1890 1914. Megjegyzés: Szinnyei József: Magyar író élete és munkái és a Nevezetes emberek Bács-Kiskunban című művek adatai szerint a helyes névalak: Császári Lózsi Pál, a születési hely: Otvöskónyi. CSÁTI Demeter (16. század.) Költő, Ferences szerzetes. Több kolostorban megfordult. Pannónia megvételéről szóló latin énekét Ozorán írta, mely a honfoglalás eseményét, a fehér ló mondáját örökíti meg. Irodalom: MIL.; MÉL.; Pataki: Tm kalauz. CSÉBY József (Pécs, 1892. Cece, 1919.) Irodalom: Munkásmozgalmunk harcosai. Pécs. 1963.; Értesítjük elvtársainkat... = Tolna megyei Népújság. 1958. október 17.; K. Balog János: Negyven esztendővel ezelőtt... = Tolna megyei Népújság. 1959. március 14.; Kövendy Sándor: A proletárdiktatúra Szekszárdon. = Sarló és Kalapács. Moszkva 1935.; Eltemették Cséby József és Cséby László elvtársakat. = Népszabadság. 1958. október 19.; Kapalyag Imre: A Cséby-testvérek. Népszabadság. 1958. október 18.; Megtalálták Cecén az 1919-ben kivégzett Cséby László és Cséby József sírját. = Népakarat. 1957. augusztus 22.; Takács József: Kőbe vésett emlékezés. = Fejérmegyei Hírlap 1972. március 26.; A két forradalom.; K. Balog: Éh. CSÉBY László (Pécs, 1397. Cece, 1919.) Irodalom: Munkásmozgalmunk harcosai. Pécs 1963.; Értesítjük elvtársainkat... = Tolna megyei Népújság. 1953. október 17.; Takács József: Kőbe vésett emlékezés. = Fejérmegyei Hírlap. 1972. március 26.; Kapalyag Imre: A Cséby-testvérek. = Népszabadság. 1958. október 18.; Eltemették Cséby József és Cséby Tászló elvtársakat. = Népszabadság. 1958. október 19.; Megtalálták Cecén az 1919-ben kivégzett Cséby László és Cséby József sírját. = Népakarat. 1957. augusztus 22.; A két forradalom.; K. Balog: Éh. CSEH Ferenc Id. BÖHM Ferenc CSEHÁK Péter (Fadd, 1894. Fadd, 1919. augusztus 8.) Irodalom: K. Balog: Éh. CSIFFÁRY Kálmán (Tolna, 1864. <1861?> Tolna, 1919. október 7.) Irodalom: K. Balog: Éh. CSÓK István (Sáregres, 1865. február 13. Bp., 1961. február 1.) Festő, Kossuth-díjas kiváló művész. A budapesti Mintarajztanodában Greguss János, Székely Bertalan, Lötz Károly, a müncheni akadémián

CSORDÁS - 19 - DEÁK Löfftz, Hackl, a párizsi Julian Akadémián Bouguereau, Robert-Fleury növendéke volt. Több ízben tartózkodott Tolna megyében. Híresek a Dunaföldváron festett tájképei, a sárközi és a sárszentlőrinci képei. Müvei: Emlékezéseim. Bp. 1945. Irodalom: Farkas Zoltán: Csók István. Bp. 1957.: Murányi- Kovács Endre: Csók István emlékezete. = Népszabadság. 1965. 33. szám.; Sógor Mária: Kiállítás Dunaföldváron. Tolna megyei Népújság. 1969. december 7.; Csók István halálára. «= Tolna megyei Népújság. 1961. február 3.; ML.; MÉL. CSORDÁS Ferenc (Bölcske, 1900. Dachau? 1944.) Irodalom: K. Balog: Éh. Tanár, irodalomtörténész. Tanulmányait a budapesti egyetemen, Bécsben és Rómában végezte. Több gimnáziumban, technikumbari 1953-tól az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen tanított. Jelentős munkásságot fejtett ki a tankönyvek kiadásában, szerkesztésében. Számos cikke és tanulmánya jelent meg. Szerkesztésében jelent meg Iriarte műveinek gyűjteménye. Művei: Szovjet írók. Bp. 1952.; Szöveggyűjtemény a 20. század magyar és szovjet irodalmából. Bp. 1951. irodalom: Vargha Kálmán: Dallos Gyögy. = Irodalomtörténet. 1956. 2. szám.; MIL.; MÉL. DANKÖ Gyula (Nagymihály, 1883. Kaposvár, 1920. szeptember.) Irodalom: Tolnamegyei Űjság. 1920. július 31.; K. Balog: Éh. CSOVÍCS Béla ((Ismeretlen, 1891. Simontornya, 1919. augusztus 12.) Irodalom: K. Balog: Éh. CZENCZ János Szek- (Ostffyasszonyfa, 1885. szeptember 2. szárd, 1960. január 12.) Festő. Pedagógusként kezdte a pályáját, majd Budapesten művészeti tanulmányokat folytatott. Első jelentősebb sikerét Tükör előtt című képével 1911-ben aratta. Tolna megyében Bátán élt. Képeivel megörökítette a sárközi népviselet gazdag színpompáját. 1955-ben Szekszárdon, 1959-ben Pécsett volt kiállítása. Több képét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. Irodalom: Meghalt Czencz János festőművész. = Tolna megyei Népújság. 1960. január 14.; Csányi László: Búcsú Czencz Jánostól. = Tolna megyei Népújság. 1960. január 15.; ML.; MÉL. CZIMOR János Id. BARANYAI DECSI János CZIRÁKY Gyula (DunaFöldvár, 1867. november 14. Dunaföldvár, 1912. március 23.) Pap, történész. Bácstopolyán volt pap. Munkássága során Tolna megye történetével is foglalkozott. Müvei: A dunaföldvári vár ostroma és bevétele 1705-ben. Dunnföldvár 1193.; Tolna vármegyei Dunaföldvár múltja és ielonc. Dunaföldvár 1910.; Arpádházi boldog Margit. Kalocsa 1507. DALLOS György (Szekszárd, 1905. december 22. Bp., 1956 január 25.) DARÓCZY-család Földbirtokos család. Daróczy Zsigmond, a XVI. században, felesége, Paksy Anna révén hatalmas birtokot örökölt a Fejér- és Tolna megyei Paksy-birtokból. Irodalom: Nagy Iván: Magyar családok, 3. köt.; Daróczy Z.: A Daróczyak történetéhez, XXIII.; PNL.; RNL. DARÓCZY Aladár (Paks, 1867. február 18. Bp? 1939. október 11.) Történész, közgazda. Munkássága során Tolna megye történetével is foglalkozott. Művei: Tolna vármegye. = Közgazdasági Szemle. 1903. szeptember december.; Tolna vármegye közgazdasági leírása. I. Történelmi rész. Bp. 1909 Megjegyzés: Családi előneve: Királydaróczy volt. DARÓCZY (? ) Ferenc Földbirtokos, Tolna megye alispánja. 1725-ben a vármegye kiadta az úrbéri viszonyok rendezése és állandósítása ügyében tett részletes szabályzatát. Irodalom: Horváth Mihály: Maqyarország történelme. Pest 1871.; PNL.; RNL. DEÁK Ferenc (Söjtör, 1803. október 17. Bp 1876. január 28.) Államférfi, jogtudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A világosi fegyverletétel után Felsőnyékre menekült. Vas Gereben író segítségével a felsőnyéki plébános adott menedéket Deák Ferencnek. Gyakori vendége volt a hidjai Bezerédj és a paksi Szeniczey családnak. Művei: Követjelentés az 1839 40-ki országgyűlésről. Pest 1842.; Deák Ferenc és Herlelendy Károly két követ jelentése az 1832/36. és 1839'40-iki országgyűlésről. Bp. 1904.; Az 1847-i Ellenzéki Nyilatkozat. Bp. 1951.; Adalék a magyar közjoghoz. Pest 1865.; Deák Ferenc húsvéti cikke és a kiegyezést védő beszéde. Bp. 1916.; Deák válasza Kossuth Cassandra-levelére. = Pesti Napló. 1867. május 30.; Deák Ferenc Beszédei. Bp. 1882.; Deák Ferenc emlékezete. = Gondolatok. Bp. 1833 1873.