2011.12.15. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 366/167 JELENTÉS a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal 2010-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a Hivatal válaszaival együtt (2011/C 366/30) BEVEZETÉS 1. Az alicantei székhelyű Belső Piaci Harmonizációs Hivatalt (a továbbiakban: a Hivatal) a Tanács 1993. december 20-i 40/94/EK rendelete ( 1 ) alapján hozták létre. A Hivatal megbízatása a védjegyekkel és a formatervezéssel kapcsolatos uniós jogszabályok végrehajtására terjed ki, amelyek egységes oltalmat biztosítanak a vállalkozások számára az Európai Unió teljes területén ( 2 ). 2. A Hivatal 2010-es költségvetése 365 millió EUR-t tett ki, szemben az előző évi 338 millió EUR-val. A Hivatal az év végén 741 alkalmazottat foglalkoztatott, míg az előző évben az alkalmazottak száma 742 volt. MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT 3. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke (1) bekezdésének második albekezdése alapján a Számvevőszék ellenőrizte egyrészt a Hivatal éves beszámolóját ( 3 ), amely a 2010. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból ( 4 ) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből ( 5 ) áll, másrészt azt, hogy a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek voltak-e. 4. Ennek a nyilatkozatnak a 40/94/EK tanácsi rendelet 137. cikke értelmében a Hivatal költségvetési bizottsága a címzettje. Az elnök felelőssége 5. Az elnök mint engedélyezésre jogosult tisztviselő, a Hivatal pénzügyi szabályzatával összhangban, saját felelősségére és a jóváhagyott előirányzatok összeghatárain belül végrehajtja a költségvetés bevételeit és kiadásait ( 6 ). Az elnök feladata a szervezeti struktúra felállítása ( 7 ) és az, hogy kialakítsa az akár csalásból, akár tévedésből eredő lényegi hibáktól mentes végleges beszámoló elkészítésére ( 1 ) HL L 11., 1994.1.14., 1. o. ( 2 ) A Melléklet a Hivatal hatáskörét és tevékenységeit foglalja össze. Ezeket tájékoztatás céljából mutatjuk be. ( 3 ) A beszámolóhoz tartozik egy jelentés az év során folytatott költségvetési és pénzgazdálkodásról, amely bemutatja többek között az előirányzatok teljesítésének alakulását és összefoglalót ad a különböző költségvetési tételek közötti előirányzat-átcsoportosításokról. ( 4 ) A pénzügyi kimutatások a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash flow-kimutatás, a tőkeváltozásokat feltüntető kimutatás, valamint a pénzügyi kimutatások melléklete; ez utóbbi a számviteli politika meghatározó alapelveinek bemutatását és egyéb magyarázatokat tartalmaz. ( 5 ) A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés a költségvetési eredménykimutatást és annak mellékletét tartalmazza. ( 6 ) A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet 33. cikke (HL L 357., 2002.12.31., 72. o.). ( 7 ) A 2343/2002/EK, Euratom rendelet 38. cikke. vonatkozó belső irányítási és kontrollrendszereket, illetve eljárásokat ( 8 ), valamint hogy biztosítsa a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét. A Számvevőszék felelőssége 6. A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzése alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen a Hivatal éves beszámolójának megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. 7. A Számvevőszék az IFAC és az ISSAI ( 9 ) nemzetközi ellenőrzési standardjaival és etikai kódexével összhangban végezte ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék megfeleljen bizonyos etikai követelményeknek és az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot nyerhessen arra nézve, hogy a beszámoló mentes a lényegi hibáktól, valamint hogy az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek. 8. A számvevőszéki ellenőrzés magában foglalja olyan eljárások elvégzését, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték nyerhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. A számvevőszéki ellenőrök megítélésén múlik, hogy milyen eljárásokat alkalmaznak, például azon kockázat értékelésére, hogy vannak-e akár csalás, akár tévedés okozta lényegi hibák, illetve jogszerűtlen és szabályszerűtlen tranzakciók a beszámolóban. A kockázat ilyen felmérésekor a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások megtervezése érdekében figyelembe vesszük a szervezetnek a beszámoló elkészítése és bemutatása szempontjából releváns belsőkontroll-rendszereit. A számvevőszéki ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politikák megfelelőek-e, illetve a vezetés által készített számviteli becslések ésszerűek-e, valamint kiterjed a beszámoló általános bemutatásának értékelésére is. ( 8 ) A beszámolók bemutatására vonatkozó, illetve az Ügynökségek által alkalmazandó számviteli szabályokat a legutóbb a 652/2008/EK, Euratom rendelettel (HL L 181., 2008.7.10., 23. o.) módosított 2343/2002/EK, Euratom rendelet VII. címének 1. fejezete tartalmazza. Ezeket a szabályokat beépítették a Hivatal pénzügyi szabályzatába. ( 9 ) Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) és a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (ISSAI).
C 366/168 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2011.12.15. 9. A Számvevőszék meggyőződése, hogy a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak az alább kifejtett véleményekhez. Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról 10. A Számvevőszék véleménye szerint a Hivatal éves beszámolója ( 10 ) minden lényegi szempontból híven és a Hivatal pénzügyi szabályzatának előírásaival összhangban tükrözi a 2010. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve az akkor véget ért évben lezajlott gazdasági események eredményét. Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről 11. A Számvevőszék véleménye szerint a Hivatal 2010. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megalapozó tranzakciók minden lényegi szempontból jogszerűek és szabályszerűek. 12. Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét. MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKO DÁSRÓL 13. A Hivatal nem fogadott el a díjak visszatérítésére vonatkozó szabályokat. A 2005., 2006. és 2007. évre vonatkozó visszatérítések 2010. december 31-én még mindig függőben voltak. 14. 2010-ben 15 millió EUR-t költöttek 156 tanácsadó foglalkoztatására. Közülük 29-en több mint öt évig és heten több mint kilenc évig teljes munkaidőben dolgoztak a Hivatal irodáiban. Érdemes lenne újra megfontolni a külső tanácsadók foglalkoztatásának költségeit és előnyeit. AZ ELŐZŐ ÉVBEN TETT MEGÁLLAPÍTÁSOK HASZNOSULÁSA 15. A Hivatal készpénzkészlete 2010. december 31-én 495,4 millió EUR-t tett ki (474,2 millió EUR 2009-ben). A Hivatal elfogadta a pénzgazdálkodásra vonatkozó politikát. 2010. december 31-én a felhalmozott költségvetési többlet 428,8 millió EUR volt. 2009-ben ugyanez az összeg 402,6 millió EUR-t tett ki. 16. Az évek során a Hivatal által a szolgáltatásaiért felszámított díjak meghaladták a Hivatal tényleges költségeit, ez idézte elő a jelentős és növekvő összegű többletet. Ezt a jelentést Igors LUDBORŽS számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a 2011. szeptember 27-i ülésén, Luxembourgban fogadta el. a Számvevőszék nevében Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA elnök ( 10 ) A végleges éves beszámolót 2011. június 30-án állították össze, majd az a Számvevőszékhez 2011. július 1-jén érkezett be. A végleges éves beszámoló megtalálható a következő honlapokon: http://eca.europa.eu vagy www.oami.europa.eu.
2011.12.15. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 366/169 MELLÉKLET Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (Alicante) Hatáskör és tevékenységek A Szerződésből eredő uniós hatáskör (Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 36. és 56. cikke) Áruk szabad mozgása Az ipari és kereskedelmi tulajdon védelme által indokolt tilalmak vagy korlátozások nem lehetnek önkényes megkülönböztetés vagy a tagállamok közötti kereskedelem rejtett korlátozásának eszközei. Tilos az Unión belüli szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó minden korlátozás a tagállamok olyan állampolgárai tekintetében, akik az Uniónak nem abban a tagállamában telepedtek le, mint a szolgáltatást igénybe vevő személy. A Hivatal hatásköre (40/94/EK tanácsi rendelet) Célkitűzés A védjegyekkel és a formatervezéssel kapcsolatos közösségi jogszabályok végrehajtása, amelyek egységes oltalmi jogot biztosítanak a vállalkozások számára az Európai Unió teljes területén. Feladatok A lajstromozás iránti kérelmek fogadása és iktatása. A lajstromozás feltételeinek és az uniós jogszabályoknak való megfelelés vizsgálata. Már létező nemzeti védjegyek keresése a tagállamok iparjogvédelmi hivatalaiban. Kérelmek nyilvánosságra hozatala. Harmadik felek által esetlegesen benyújtott felszólalások vizsgálata. Kérelmek elutasítása vagy bejegyzése a lajstromba. A visszavonási vagy érvénytelenítési kérelmek vizsgálata. A döntések elleni fellebbezések kezelése. Irányítás 1. Igazgatótanács Összetétel A tagállamok egy-egy képviselője. A Bizottság egy képviselője, és helyetteseik. Feladatok Tanácsadás az elnöknek olyan ügyekben, amelyekért a Hivatal felelős. Jelöltlisták készítése (120. cikk) az alábbi tisztségekre: elnök, alelnökök, valamint a fellebbezési tanácsok elnökei és tagjai. 2. A Hivatal elnöke A Tanács nevezi ki az igazgatótanács által összeállított, legfeljebb három jelöltet tartalmazó lista alapján. 3. Költségvetési bizottság Összetétel A tagállamok egy-egy képviselője, a Bizottság egy képviselője és helyetteseik. Feladatok A költségvetés és a pénzügyi szabályzat elfogadása, mentesítés megadása az elnöknek, és a visszakeresési jelentések költségének megállapítása.
C 366/170 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2011.12.15. 4. A kérelmekhez kapcsolódó döntések Döntéseket az alábbiak hoznak: a védjegyelbírálók, a felszólalási osztályok, a védjegy-igazgatási és jogi osztály, a törlési osztályok, a fellebbezési tanácsok. 5. Külső ellenőrzés Európai Számvevőszék. 6. A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság A Hivatal költségvetési bizottsága. A Hivatal rendelkezésére bocsátott erőforrások 2010-ben (zárójelben a 2009-es adat szerepel) Termékek és szolgáltatások 2010-ben (zárójelben a 2009-es adat szerepel) Költségvetés 365 (338) millió EUR. Létszám 2010. december 31-én 643 (658) állás a létszámtervben; ebből betöltött 608 (614) + 133 (128) egyéb alkalmazott (kisegítő szerződéses alkalmazottak, kiküldött tagállami szakértők, helyi és munkaerő-kölcsönzés útján alkalmazott munkatársak, szaktanácsadók) A teljes létszám: 741 (742) fő Védjegyek Kérelmek száma: 98 200 (88 300) Lajstromozások száma: 100 800 (90 000) Felszólalási ügyek száma: 17 700 (13 900) Fellebbezések a fellebbezési osztályokhoz: 2 570 (1 588) Fellebbezések folyamatban: 2 157 (1 378) Formatervezés Beérkezett formatervek: 74 700 (69 500) Lajstromozott formatervek: 73 500 (71 500) Forrás: a Hivataltól származó adatok.
2011.12.15. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 366/171 A HIVATAL VÁLASZAI 13. A Hivatal szándéka, hogy 2011-ben adminisztratív döntést hozzon és megerősítse a belső ellenőrzési eljárásokat a pénzügyi kimutatásokban kiigazítandó, függőben lévő összegek csökkentése érdekében. 14. 2010 végén a Hivatal információ-technológiai auditálást indított el a szolgáltatáskiszervezés jobb kiegyensúlyozása és általában az e téren alkalmazott üzletpolitika kiigazítása érdekében. A 2011 májusában kiadott, az igazgatótanács és a költségvetési bizottság közös ülésén elfogadott stratégiai terv eredményeként a Hivatal az erőforrás-gazdálkodási stratégiát a költséghaszon elemzést és a hatékonyság/hatásosság alapelveinek figyelembe vételével vizsgálja felül. A Hivatal lépéseket tesz a specializált és kritikus fontosságú funkciók intézményen belüli elvégzése érdekében, valamint a külső vállalkozók kezelésével kapcsolatban megfelelő irányítási struktúrát és erőforrás-gazdálkodási keretet hoz létre. 15. A Hivatal készpénzkészlete 2010. december 31-én 67 millió EUR összegű, az ügyfelektől beérkezett előzetes kifizetést és a 2010-ről 2011-re áthozott előirányzatokat tartalmazta, így ez az összeg nem tekinthető a Hivatal többletének. (2009-ben ugyanez az összeg 72 millió EUR volt). A költségvetési bizottság által elfogadott pénztárkezelési politika (a Számvevőszék ajánlásainak megfelelően) eredményeképpen a Hivatal a pénzforrásait központi bankokban, AAA-besorolású bankokban és más, nagyon magas értékelésű nemzetközi bankokban tartja. Ezenfelül éves beszámolókat kap a költségvetési bizottság. Az év végi halmozott költségvetési többlet kapcsán a Hivatal 2005-ben és 2009-ben csökkentette díjait, amely (a költségvetési adatok alapján) 24 %-os, illetve 30 %-os arányban érintette negatívan a közösségi védjegyek díjaiból származó bevételeket ezekben az években. A következőkben felsorolt tényezők jelentősen fogják csökkenteni a halmozott költségvetési többletet. Először, a Hivatal igazgatótanácsa és költségvetési hatósága által 2011 májusában jóváhagyott, a szervezési kiválóságra és a nemzetközi együttműködésre irányuló stratégiai terv megvalósításának a költsége 129 millió EUR A stratégiai tervben szereplő épületekre előirányzott 69 millió EUR befektetés, a 40 millió EUR összegű együttműködési alap, az információ-technológia és egyéb fontos koncepciók további egyszerűsítésére és modernizálására elkülönített 4 millió EUR hozzájárul a hivatkozott célok eléréséhez. Másodsorban az Európai Bizottság által jelenleg előkészítés alatt lévő új jogszabályjavaslatok az EU védjegyrendeletének felülvizsgálatát célozzák, valamint tartalmazzák azt a politikai megállapodást is, amely szerint a megújítási díjak 50 %-át a nemzeti védjegyhivatalokhoz utalná az együttműködés részeként, javítva a védjegyek és a formatervezési minták terén lévő gyakorlatok és eszközök harmonizálását a felhasználók számára előnyös módon (lásd az EU védjegyrendszerének jövőbeni felülvizsgálatáról szóló 2010. május 25-i európai tanácsi végkövetkeztetést) és amely egyúttal egy kiegyensúlyozottabb költségvetést is eredeményez. Harmadrészt, a Bizottság fontolóra vette a Hivatal pénzügyi helyzetét vizsgáló, kétévenkénti felülvizsgálati mechanizmus bevezetését. Negyedrészt, a Hivatal kész az egész EU érdekeit képviselő uniós szellemi tulajdonhoz kapcsolódó ügynökséggé alakulni és a végfelhasználók érdekében létrehozni egy nemzeti hivatalokat összefogó európai hálózatot. A fentiekkel összhangban a Bizottság és a Hivatal nemrégiben aláírt egy egyetértési nyilatkozatot, amely a Hivatalt számos olyan tevékenységgel bízza meg, amely a Hamisítás és Kalózkodás Európai Megfigyelőközpontjához kapcsolódik. A Bizottság jogszabályi javaslatot terjesztett be (COM (2011/288)) az EU Megfigyelőközpontnak a Hivatalhoz történő áthelyezésével kapcsolatban az EU ügynökségek kettőzésének elkerülése érdekében. A Megfigyelőközpont folyó költségeinek összege az eredeti hatástanulmány alapján 3,3 5,5 millió EUR/év. A Hivatal alapítórendeletében szereplő pénzügyi és adminisztratív autonómia a pénzügyi keretben is megjelenik, lehetővé téve a Hivatal számára, hogy a teljesítés paramétereit jelentős mértékben javíthassa eszközök alkalmazása révén egy igénybe vevő és változó felhasználói környezetben, valamint megfelelően javíthasson a pénzügyi gazdálkodásán.
C 366/172 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2011.12.15. 16. Csak részben igaz az az állítás, hogy a díjak csökkentése automatikusan a Hivatal többletének csökkentését is eredményezné. A tapasztalat azt mutatja, hogy a beérkező kérelmek száma jelentősen nőtt, amikor ezt az intézkedést meghozták. Valójában ugyanebben az időszakban a védjegybejelentések számbeli növekedése jelentős mértékben kompenzálta a díjcsökkentést a bevételek szempontjából. Továbbá a Hivatal igazgatási szervei által jóváhagyott stratégiai terv megvalósítása és a 15. sz. észrevétel alatt hivatkozott egyéb elemek fokozatosan kiegyensúlyozott költségvetést eredményez a Hivatalnál és a felhalmozott többlet jelentős részét fogja felhasználni kizárólag a szellemi tulajdon rendszeréhez kapcsolódó célokra. Végezetül, a Hivatal szeretné hangsúlyozni, hogy a Közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK tanácsi rendelet világosan kiemeli a nemzeti, valamint a közösségi védjegy és formatervezési minták rendszerének egyidejű létezésének az alapelvét. A jogalkotó szándékának megtartása mellett a BPHH olyan stratégiai tervet valósít meg, amely konkrét lépéseket dolgoz ki a modell továbbfejlesztése érdekében a felhasználók és az ipar számára előnyös módon. A Hivatal véleménye szerint a díjcsökkentés erőltetése nem csak hogy nem fogja feltétlenül a többlet csökkenését eredményezni, hanem egyúttal kockára teszi a nemzeti hivatalok sorsát is.