6. A PESTSZENTLÔRINCI MÁRIA SZEPLÔTELEN SZÍVE FÔPLÉBÁNIA A mai XVIII. kerület, Pestszentlôrinc elôdje már az Árpád-korban falu volt, mint a csepeli ispánság tartozéka. Elsô említése 1332-bôl való, egy Gyál településre vonatkozó határjárásban. A tatárjárás idején teljesen elpusztult, majd újjáépült. 1404-ben Zsigmond király megszerezte, és a budai Várhoz csatolta. 1 1424-ben Zsigmond második felesége, Borbála kapta meg özvegysége esetére Albert herceg és a fôurak közvetítésével Dömsöd, Gubacs, Haraszti, Szent Dénes helységekkel együtt. Zenth Lewrincz már ekkor possessio volt, amely gyorsan fejlôdött. Az akkori falu azonban nem a mai helyén feküdt, hanem Kispesten, a Wekerle-telep környékén. Zsigmond halála után az utód Albert és az elhunyt király özvegye Borbála, szembekerültek egymással, és az uralkodó lefoglalta Borbála birtokait. Késôbb azonban visszakerültek, és a trónviszályok után, a XV. század végén a terület újra királyi birtok lett. 2 Az 1514-es parasztháborúban a település mint Gubacs szomszédja fontos szerepet játszott, majd annak bukása a lakosság helyzetének romlását hozta. 1518-ban Haraszty Ferenc volt birtokosa, akitôl azt lányai örökölték. Buda elfoglalásakor török kézre került. Az 1553-as dica jegyzékben Zenthleoryenec néven 8 dikás településként szerepelt, majd teljesen eltûnt a dokumentumokból. A török kiûzése után a Rôthyeké, majd cserebirtokként az Újszerzeményi Bizottság közvetítésével a környékkel együtt a Wattay családhoz került. A falu helye még ekkor is lakatlan, az 1715-ös, 1720-as összeírásokban nem szerepel. Birtokosa a pusztát pesti lakosoknak adta bérbe legeltetés céljaira, majd a pestiek után az alsónémediek bérelték. Ekkor már megvolt az Üllôre vezetô országút, de a viszonylag jó közlekedési helyzet ellenére Wattaynak Nógrád megyei birtokairól nem sikerült ide lakosokat telepíteni. 1729-ben szintén cserebirtokként Pereg-, Szentkirály-, Áporka- stb. pusztákért Gubaccsal, Soroksárral, Pécellel együtt Grassalkovich I. Antal szerezte meg. Az új tulajdonos 1738-ban per során elhatárolta birtokait Pest városától, amelynek során Gubacs és Szentlôrinc területe megnövekedett. 1757-ben 7 családot telepített Szentlôrincre, és majort alakított ki. 1768-ban, amikor Mária Terézia parancsára az úrbérrendezést végrehajtották, már 58 család lakott a településen. 3 Chobot Ferenc kutatásai szerint a falu elsô, Szent Lôrinc tiszteletére szentelt temploma 1470-ben már állt, és mellette lelkészség is mûködött. 4 E templom azonban az ôsi falu központjában, a mai Wekerle-telepen volt, ott találták meg romjait a régészek, Suppka Géza vezetésével 1910-ben. Köveit egy Hungária körúti 5 házba építették be. A szentlôrinci majorban élô lakosság számára Grassalkovich I. Antal 1762-ben kápolnát építtetett, amely napjainkig fennmaradt. Utódai, II. és III. Grassalkovich Antal azonban tékozló életet éltek, ami az itteni fejlôdésnek gátjává vált. 6 1 VARGA 1997. 363. o. 2 FOLLAJTÁR 1937. 192 193. o., Pestszentlôrinc krónikája. 34 37. o. 3 FOLLAJTÁR 1937. 194 200. o. 4 CHOBOT 1915. I. 311. o. 5 A Wekerle-telepi Hungária körútról van szó. 6 Budapest. Pestlôrinc századai. 1 2. o.
1106 PESTSZENTLÔRINC-SOROKSÁRI ESPERESKERÜLET 1. kép. Pestszentlôrinci Mária Szeplôtelen Szíve-templom (H. M. Sz.) A felhalmozott adósság miatt a birtokot zár alá vették, és a zárgondnok Grassalkovich sógora, Esterházy Ferenc lett. Ô olyan bérlôt keresett, akitôl a terület felvirágoztatását várta. Meg is találta Mayerffy Xavér Ferenc személyében, aki 50 évig volt Szentlôrincen. 1799-tôl újra fejlôdés kezdôdött, és a major a környék gazdasági központjává vált. Idôközben Grassalkovich II. Antal is építkezett. 1812-ben vendégei fogadására vadászkastélyt emeltetett, amelyet vadaskert vett körül, 1814-ben pedig a település legmagasabb pontjára kilátó, Gloriette került. Ebben az évben a napóleoni háborúkat követô bécsi kongresszus elôtt a három császár (az osztrák, porosz, orosz uralkodó) itt találkozott, és az újonnan épült toronyból egy hadgyakorlatot nézett végig. A bérlô, Mayerffy Xavér Ferenc a Szent Lôrinc tiszteletére emelt egykori barokk kápolnát, amely már rossz állapotban volt, klasszicista stílusban átépítette és megnyitotta. A település ekkor egyházilag a váci egyházmegyei Soroksárhoz tartozott, amelynek 1841. évi kánoni vizsgálata mutatja be a kápolnát és annak addigi történetét. 7 Mayerffy 4500 forintot költött a kápolnára. A padlót szilárd anyaggal vonatta be, a tetôre cserép került, a falakat megszilárdították, a kápolnát kifestették. Az épületet fallal vették körül, kriptát építettek a bérlô és családja számára. A kápolna körül temetôt alakítottak ki, benne 1801-ben kôkeresztet állítottak fel. Ide nemcsak a katolikusok, hanem más felekezethez tartozók is temetkezhettek. 8 A kápolnának kis tornya volt, ahová 80 font 9 súlyú harangot helyeztek. Ezt 1800-ban Pesten Kohl János öntötte, és Mayerffy nevét írták rá. A kápolnában volt egy négyváltozatú orgona, hordozható szószék, gyóntatószék, az oltáron kép és feszület. Az ereklyetartóban Szent Bonifác ereklyéit ôrizték. A híveket a soroksári plébánián látták el: esketni, keresztelni csak az anyaegyházban lehetett. Mayerffy idejében azonban volt vasárnaponként helyben is szentmise. A bérlô ugyanis Vidovich Vital ferences szerzetest Szentlôrincre költöztette, és ô mondott misét 17 éven keresztül. Szalmafedeles házát, amelyben lakott, még 100 év múlva is barát háznak nevezték. A kápolnát a Grassalkovich család is használta. Ha Szentlôrincen tartózkodtak, saját káplánjukat és kántorukat hozták ki. A szentmisék megtartásához a kegyúr felszerelést is adott a kápolnának. 10 Mayerffy hosszú itt-tartózkodása idején a szentlôrinci birtokrészt mintagazdasággá fejlesztette, és 1820-ban megmutatta I. Ferenc királynak is. 11 1841-ben meghalt az utolsó Grassalkovich férfi utód. A hatalmas, de sok adóssággal terhelt területet Viczay Károly 17 VPL Egyházlátogatási jegyzôkönyv VIII. köt. Soroksár, 440 441. o. 18 A lakosság növekedésével újabb temetôket is kialakítottak. 19 1 font = 0,56 kg. 10 KUBINYI 1935. 11 13. o. 11 Budapest. Pestlôrinc századai. 2. o.
6. A PESTSZENTLÔRINCI MÁRIA SZEPLÔTELEN SZÍVE FÔPLÉBÁNIA 1107 örökölte, aki igyekezett mielôbb túladni rajta. Idôközben Jurenák Ferenc lett a bérlô, aki a kápolnát raktárnak használta, és onnan a berendezés eltûnt. Viczay Károlytól a Grassalkovich-birtokot Sina Simon vette meg, aki már korábban is foglalkozott annak pénzügyeivel. Részleteiben akarta felvirágoztatni abban a reményben, hogy Pesten a terményeknek megfelelô piacot talál. A kibontakozást azonban gátolta, hogy mielôtt Sina tulajdonos lett volna, az 1848 1849-es események, fôként az isaszegi csata idején Szentlôrincet károk érték. A vadászkastély és a vadaskert elpusztult, utóbbit a késôbbiek során sem gondozták. A jobbágyfelszabadítás után a családok egy része elköltözött a majorból, és másutt keresett boldogulást. Az idegen származású tulajdonost egyébként sem fogadta be a magyar arisztokrácia. Sina 1856-ban renováltatta és újra megnyitotta a kápolnát. Az országban elsôként 1860-ban a majorban tanyai iskolát létesített, amely négy évig mûködött. A birtokon ekkor összesen 300 lélek élt, de a gyerekek Vecsésrôl és Soroksárról is ide jártak iskolába. 12 1864-ben a Lagrand Dumonceau-féle Belga Bank vette meg a területet, azonban az iskolát nem mûködtette, sôt már a következô évben hozzáfogott a birtok részletekben történô eladásához. Az elsô vevôk között volt Lónyay Menyhért, Herrich Károly, Eggert József stb. 1872-ben jelentkezett vevôként Cséry Lajos, aki 2600 holdat vásárolt, és újjászervezte a munkát a majorban. Fellendítette a gazdálkodást, facsemetéket ültetett, és az ô idejében több mint 2000-re nôtt az itteni lakosok száma. 1870-ben Szentlôrincbôl kihasították Pesthez közelebb esô részét, Kispestet, és a maradék részt Pusztaszentlôrinc néven közigazgatásilag Vecséshez, majd 1873-tól Kispesthez csatolták. Ide került késôbb egyházilag is. 1870-ben Lónyay Menyhért birtokából 100 holdat nyaralók építésére adott el, és az itt építkezô, majd ideiglenesen kiköltözô lakosság egyre jobban megkedvelte a települést. A lelki szükségleteket a kápolnai istentiszteletek elégítették ki, amelyeket a soroksári és a pusztaszentlôrinci tanítók tartottak. Gyakran látogatták ezeket processziókban érkezve a gubacsi és péteri hívek is. 13 1872-tôl Cséry Lajos támogatásával újra mûködött az iskola, ahol a majori alkalmazottak mellett a máshonnan járó gyerekek ezúttal is kaptak a tanulásra lehetôséget. Az újabb területeket vásároló, majd parcellázó Lónyay Menyhért kapcsolatai révén elérte a MÁVnál, hogy a pusztán megálljon a ceglédi vonat, ami Pest könnyebb megközelítését tette lehetôvé. 14 1880-tól mûködött a téglagyár, amelyhez késôbb személyszállításra is alkalmas iparvasutat építettek. 1897-re Cséry Lajos belebukott egy pesti vállalkozásába, és hitelezôi kielégítése érdekében eladta a pusztaszentlôrinci birtokot. A vevô Szemere Miklós volt, aki szintén fontos szerepet játszott a település életében. 15 Megvásárolt birtokából ô is parcellázott, hasonlóan a Herrich családhoz, akiknek területén a Budapesti Munkás Családi Ház Építô Egyesület telepedett meg. 1888-tól tíz év alatt 300 telket vásárolt meg, és 200 házat épített fel, sôt újabb 700 telekre biztosította elôvételi jogát. E fejlôdés eredményeként 1890-ben 896, 1900-ban 5952, 1910-ben 7824 fô volt a lakosság. 1909-ben Pestszentlôrinc néven önálló nagyközséggé alakult, és elvált Kispesttôl. Herrich Károly, volt közmunka- és közlekedésügyi miniszter 1898-ban meghalt. Lányai és vejei azonban teljesítették apjuk kívánságát, miszerint birtokukból 3275 négyszögöl telket biztosítanak templom építésére az Üllôi út jobb oldalán. A cél elérésére 12 KUBINYI 1935. 15. o. 13 KUBINYI 1935. 13 15. o. 14 FOLLAJTÁR 1937. 214. o. 15 TEKES 1998. 115 134. o.
1108 PESTSZENTLÔRINC-SOROKSÁRI ESPERESKERÜLET Templomépítô Bizottság alakult, amelyben Mikelits József a Családi Ház Építô Egyesület vezetôje játszott fô szerepet. Az örökösök kérése az volt, hogy a munkához a szükséges elvi engedélyt az illetékes váci püspöktôl mielôbb eszközöljék ki. 16 A tervnek azonban rögtön ellenzôje is akadt. Barabás Béla, a helyi téglagyár igazgatója szintén létrehozott Templomépítô Bizottságot, amely egy 1000 négyszögöles telket kívánt megvásárolni ilyen célokra az Üllôi út bal oldalán, és ennek érdekében gyûjtést is kezdeményeztek. Ribényi Antal kispesti plébános az utóbbi elképzelést támogatta. A püspök ôt bízta meg a két tábor összebékítésével, amelyek egymást azzal vádolták, hogy a templomépítés csupán üzleti vállalkozást jelent. A Herrich örökösöket próbálták rávenni, hogy másik területet jelöljenek ki, de a kérés teljesítetlen maradt. Az örökösök azt állították, hogy a település az általuk kiválasztott részen fog a jövôben fejlôdni. 1898 novemberében a két bizottság közös ülésének döntése nyomán Csávolszky József váci prépost kanonok vizsgálta felül a két területet, aki a téglagyáriakhoz hasonlóan a bal oldalit találta jobbnak. A szükséges pénz azonban még nem állt rendelkezésre annak megvásárlásához. A tulajdonos azt javasolta, szerezzenek vevôket a környezô területeken kialakított parcellákra, akkor eltekint a vételártól. Ez a feltétel sem valósult meg, ezért az összegyûjtött pénzt, 1055 forint 14 fillért felküldték a püspökségre, és a kérdés egyelôre lekerült a napirendrôl. 17 A templomépítô bizottságok egyelôre feloszlottak, de helyükbe 1900-ban megalakult a Polgári Kör, amely szintén foglalkozott egyházi kérdésekkel. 1902-ben jórészt a lakosság anyagi támogatásából vasszerkezetû haranglábat állítottak, Seltenhofer Frigyes fiainak soproni gyárában három harangot öntettek Szent Erzsébet (290 kg), Szent István (66 kg) és Szent Lôrinc (82 kg) tiszteletére. A harangláb mellett kôkereszt is állt. 18 1904-ben meg kellett oldani a temetô ügyét. Amikor a település közigazgatásilag és egyházilag is Kispesthez került, felhagyták a régi temetôket, és az anyaegyházban temetkeztek. A nagy távolság miatt azonban a Polgári Kör kezdeményezte az önálló temetô létesítését. Ehhez Szemere Miklós két hold területet ingyen adott azzal a feltétellel, hogy oda ahogy korábban vallásfelekezetre való tekintet nélkül fognak temetkezni. Itt is díszes kôkeresztet állítottak fel. 1903 nyarán újjáalakult a Templomépítô Bizottság. Egyházi elnöke Ribényi Antal, kispesti plébános, világi elnöke Krautschneider József, a lámpagyár tulajdonosa lett. Újra gyûjtést kezdtek a templomra, de a legfontosabb a vasár- és ünnepnapi szentmisék biztosítása volt. 19 A major Grassalkovich kápolnájában havonta egy vasárnap, és a sátoros ünnepek másnapján volt mise. A lakosság nagyobb része ekkor azonban már nem itt, hanem az újonnan kialakított telepeken lakott. 1903-tól a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium hozzájárulásával az állami iskolától elkértek egy termet, ide oltárt állítottak, de a kispesti plébános vagy káplánja nem tudtak rendszeresen kijárni. Ekkor az iskolában két hitoktató volt. Azt kérte a bizottság a minisztériumtól, legyen még egy harmadik, aki a szentmiséket is megtartja. Az akkori zavaros politikai helyzetben azonban még egy státust a többszöri kérelem ellenére sem tudtak biztosítani. A püspök javaslatára Pesten kerestek kijáró lelkészt, akinek szolgálatáért pénzt és ellátást adtak. Azonban ez a megoldás sem bizonyult megfelelônek, mert elôfordult, hogy a pes- 16 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Fôplébánia 4480, 4481/1898. 17 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Fôplébánia 3657/1899., KUBINYI 1935. 15 17. o. 18 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Fôplébánia 3151/1902., KUBINYI 1935. 17 18. o. 19 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Fôplébánia 3771/1906.
6. A PESTSZENTLÔRINCI MÁRIA SZEPLÔTELEN SZÍVE FÔPLÉBÁNIA 1109 ti lelkész sem tudott kijönni. 20 A templomépítô bizottság kieszközölte a püspöktôl, hogy míg a helyzet véglegesen meg nem oldódik, az egyik kispesti káplán minden vasár- és ünnepnap eljöjjön az iskolába misézni. Erre a plébános maga és káplánjai nevében ígéretet tett. 21 1906 novemberében megalakult az egyháztanács, megválasztották az elöljáróságot, amely az újjászervezett Templomépítô Bizottsággal és a Polgári Körrel együtt tovább segítette a vallásos tevékenységet. 22 Pestszentlôrincre 1908-ban karmelita nôvérek költöztek, ahol zárdát és fiúnevelô intézetet létesítettek. 1909-tôl a zárdában minden hétköznap csendes, vasár- és ünnepnapokon énekes mise volt. Ezeket a környéken lakók is látogatták. Az itt szolgáló lelkész, Szíjártó Károly, Veszprém megyei pap kérdéseket intézett a püspökhöz ennek szabályozásáról: a kápolna nyilvános vagy magán jellegérôl, a litániák rendjérôl. Érdemi választ azonban a pestszentlôrinci lelkészség szervezésére hivatkozva nem kapott. 23 2. kép. Pestszentlôrinci Mária Szeplôtelen Szíve-templom belülrôl (H. M. Sz.) 1910. február 4-én váratlanul meghalt Ribényi Antal kispesti plébános. Az egyházközség kéréssel fordult a püspökhöz Pestszentlôrinc mielôbbi elszakadása érdekében. A kérést a nagyközségi képviselô-testület is támogatta. 24 A leggyakrabban kijáró és a helyi viszonyokat legjobban ismerô kispesti káplán, Wimmerth Béla összeállította az egyházi viszonyok leírását és a további terveket. A Herrich-féle telken kívánták a végleges templomot megépíteni, amelyhez a hitközség költségvetésében évente 100 koronát különítettek volna el erre a célra. Az egyházadó beszedését a nagyközség vezetôségére kívánták bízni, amely innen került volna az egyházhoz. 25 A legfontosabb feladatnak a plébánia építését tekintették, ahol egy kápolnának is helyet lehetett biztosítani. A váci püspök 1910. május 22-én Pestszentlôrincet kihelyezett káplánsággá szervezte. Augusztus 24-én Wimmerth Bélát kinevezte helyi káplánná, és felruházta az összes jogokkal, kötelezettségekkel. Szeptember 4-én megtartotta az elsô szentmisét Pestszentlôrincen. 26 Bár ünnepélyes keretek között iktatták be, nehéz feladatra vállalkozott. A településen sem templom, sem plébánia nem volt, még nem vetették ki a páronként az egyházadót. Az iskolában annyiban módosították a korábbi lehetôségeket, hogy az egyik szobában volt a hétköznapi, az egyik osztályteremben a vasárnapi szentmise. A lelkész egyelôre egy bérelt házba költözött. A plébánia és a hozzá kapcsolódó kápolna építésére 12 pályázat érkezett be, amelyeket Feindl Ferenc mûépítész vizsgált felül. Véleménye alapján Mészáros és Bárdy kecs- 20 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Fôplébánia 4552/1905., KUBINYI 1935. 20 21. o. 21 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Fôplébánia 3771/1906., VARGA 1997. 364. o. 22 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Fôplébánia 5562/1906. 23 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Fôplébánia 1269/1910. 24 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Fôplébánia 881/1910. 25 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Fôplébánia 1000/1911. 26 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Fôplébánia 3991/1910.
1110 PESTSZENTLÔRINC-SOROKSÁRI ESPERESKERÜLET keméti építészeket bízták meg a kivitelezéssel. 27 A misézôhely a tervek szerint 17 m hosszú, 7,5 m széles helyiség volt, ahol 350-400 ember fért el. 28 Az volt az elképzelés, ha a végleges templom felépül, a helyiséget a plébánia bôvítésére használják fel. A plébánia építéséhez lebontották a haranglábat, felszámolták az itteni temetôt, és gyûjtést kezdtek. A hiányzó összeget kölcsönbôl pótolták. 1910 karácsonyán már az új kápolnában volt szentmise, és 1911 májusában a lelkész beköltözött a félig kész plébániára. A kápolna berendezését az állami iskolában létesített misézôhelyrôl hozták át, a nagyon régi oltárkép egy fôúri kastélyból származott. A kápolnát kifestették, az egész épületbe bevezették a villanyt. Utri Márk földbirtokos elkészíttette a padokat, Krautschneider Márk kelyhet adományozott, Földes Emil vállalkozó pedig tornyot emeltetett. 1911. június 25-én a kápolnát Szûz Mária Szeplôtelen Szíve tiszteletére megáldották. 29 A plébániaépületben 1910-ben kialakított kápolnában naponta volt szentmise, de a lelkész ellátta a majorban élô híveket is. Minden hónap utolsó vasárnapján és a sátoros ünnepek másnapján volt ott ezúttal is szentmise. Ilyenkor 4000-nél több tanyai lakos kereste fel a kápolnát a környékrôl, különösen szentgyónás céljából. 30 Az épületet az új tulajdonos, Szemere újíttatta fel, freskók festésével. 1915-re azonban ismét a pusztulás jelei voltak láthatók: a penész megtámadta a falakat és a padlót, a szentély összeomlott. A javítást az egyháztanács vállalta magára, amit zömmel ingyenmunkában elvégeztek, illetve 300 forint kölcsönt vettek fel a költségek pótlására, míg a plébánia építésével kapcsolatos többletkiadásokat a templompénztárból igyekeztek törleszteni. 31 1910 augusztusától az egyháztanács kérte a lelkészség plébániai rangra emelését, de ez még váratott magára. 32 1912-ben a kánoni látogatás rendeleteinek kiegészítésével pontosan körülhatárolták az egyháztanács szerepét, elkészítették a temetôvel kapcsolatos szabályrendeletet. 33 1913-ban Wimmerth Béla mellé hitoktatói állás szervezését kérték a hívek nagy száma és a major ellátása miatt. 34 Az elsô világháború kitörése után katonaság vonult át a területen, a gyárak hadiszállításra rendezkedtek be, sôt külön lôszergyár is épült. 1916-ban a 290 és a 62 kg-os harangot háborús célokra elvitték. 35 1917-ben 150 180 beteg és sebesült katonát helyeztek el egy villában, ahol a lelkésznek gyóntatni és alkalmanként misézni is kellett. 36 A háborús konjunktúra következtében a lakosság száma megnövekedett, és a végleges templom építése újra napirendre került. Hosszas huzavona után az egyháztanács nevére írták azt a telket, amit templomépítésre a Herrich örökösök adtak. Az átírást a híres orvos, Bókay Árpád (az egyik vô) közvetítette. 37 Pestszentlôrincen a világégés után a Béke vagy Hôsök templomát akarták felépíteni. A terv azonban nem valósult meg, mert a Szent Alajos Társulat és Béke Egyesület vezetôsége az újonnan létesített, állami Wekerle-telepen tervezett egy békérôl elnevezett templomot. Wimmerth arra hivatkozva tiltakozott a váci püspöknél, hogy Pestszentlô- 27 KUBINYI 1935. 23 25. o. 28 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Fôplébánia 5838/1910. 29 KUBINYI 1935. 25 27. o. 30 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Fôplébánia 6377/1913, 184/1914. 31 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Fôplébánia 2446/1915. 32 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Fôplébánia 3124/1911. 33 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Fôplébánia 4805/1912, 5184/1913. 34 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Fôplébánia 2444/1913. A kérés eredménytelen volt. 35 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Fôplébánia 3582/1916. 36 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Fôplébánia 60/1917. 37 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Fôplébánia 336/1915.
6. A PESTSZENTLÔRINCI MÁRIA SZEPLÔTELEN SZÍVE FÔPLÉBÁNIA 1111 rinc régebbi, és így fontosabb település, mint Kispest. A kifogás azonban nem talált meghallgatásra. 38 Mivel a Hôsök temploma sem valósult meg, Zita királyné fogadalmi templomot kívántak építeni, és ehhez kérték a királyné védnökségét. Ezt azonban a királyné nem vállalta, sôt pénzt sem tudott adni az építkezéshez. A védnök Auguszta hercegnô lett, akiben bízva hozták létre 218 taggal a Zita Fogadalmi Templomépítô és Felszentelô Egyesületet. Bár néhány elôkelô és gazdag hölgy tevékenykedett benne (dr. Barkóczi Ilona, Lippmann Lajos ezredes felesége, Hertelendi Gézáné), a tagság zöme nehezen tudta teljesíteni éves befizetési kötelezettségeit. 39 Összeállították az egyesület alapszabályát, és azt a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumba küldték. Egyházi egyesületet azonban nem kellett a minisztériumnak külön véleményezni, így az a püspökségre került. Itt a váci káptalan nevében Rózsahegyi Gyula prépost véleményezte, aki az építkezés felett az egyházi felügyelet fontosságát emelte ki. 40 1918. március 15-én a püspök az egyháztanács kérésére kivette a pestszentlôrinci káplánságot a kispesti plébánia fennhatósága alól, és attól kezdve önálló lelkészség rangjára emelte. 41 Ebbôl az alkalomból elkészült a lelkészség leltára. A plébánia a harangozólakással és a kápolnával 650 négyszögöles telken állt, a templomnak szánt telek 1000 négyszögöl, a temetô 6400 négyszögöl volt. A forradalmak idején Pestszentlôrincre nehéz idôk jártak. 1918-ban hazajöttek a katonák. A településen, fôként a majorban fosztogatások kezdôdtek, és az uralmat a kommunisták vették át. Wimmerth Bélát tevékenysége miatt szuronyok közt kísérték Kispestre a forradalmi törvényszék elé, de hazaengedték. Természetesen jelentôs volt a vallásellenes ateista propaganda is. Azonban ezekkel a törekvésekkel nem értek el eredményt. Wimmerth Béla megfogalmazásában a Historia Domusban errôl a következôket olvashatjuk: Az egyház ellenes törvények az ellenkezô eredményt hozták. A templomok zsúfoltak lettek. Akiket sose láttunk templomban, most tüntetôleg megjelentek. A hitoktatáshoz majd minden szülô ragaszkodott. Még a vörös katonák is gyalog, egyenruhában jöttek az esketéshez, hogy mindenki lássa ôket. Az adakozásból több jött be egy esztendôben, mint máskor az adókból [ ] Mennél inkább gyalázták a papot és az egyházat, a fegyver annál inkább visszafelé sült el, és csírája lett a kereszténység újjáéledésének. 42 A kommunistákat a románok üldözték el. A háború után erdélyi menekültek érkeztek egyre nagyobb számban Pestszentlôrincre, akiknek elhelyezését meg kellett oldani. 43 1920 júniusában Wimmerth kérte a püspöktôl, hogy az önálló lelkészséget plébánia rangjára emelje. 1920. szeptember 6-án teljesült a kérés, Pestszentlôrinc önálló plébánia, Wimmerth Béla plébános és egyúttal Pest vidéki felsô kerületi esperes lett, sôt hitoktató segítsége is volt. 44 Az elsô világháborút követô konszolidáció után a templomépítés ügye újra napirendre került. A forradalmi idôszakban a korábbi építô bizottság feloszlott, és újat nem szerveztek. A vallási élet viszont nagyon intenzív volt, amirôl a plébános 1922. évi lelkipásztori jelentése is tanúskodik. Mûködésükbôl már csak az önálló templom építése 38 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Fôplébánia 1418/1917. 39 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Fôplébánia 862/1918., VARGA 1997. 364. o., KUBINYI 1935. 27 32. o. 40 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Fôplébánia 3830/1918. 41 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Fôplébánia 1229/1918. 42 Idézi VARJÚ 1996. 72 73. o. 43 FOLLAJTÁR 1937. 219. o. 44 KUBINYI 1935. 32. o.
1112 PESTSZENTLÔRINC-SOROKSÁRI ESPERESKERÜLET hiányzott. A lakosság száma az új telepek fokozatos kialakulásával és az erdélyi menekültekkel folyamatosan növekedett. Bár utóbbiak között sok unitárius volt, Pestszentlôrincen az elsô világháború után már 9000 fôt tett ki a katolikusok száma. A plébánia kápolnájában naponta, a karmelita nôvérek kápolnájában vasár- és ünnepnapokon, a majorban mint jeleztük minden hónap utolsó vasárnapján, az újonnan létesült Szemeretelepen kialakított misézôhelyen minden hónap elsô és harmadik vasárnapján volt szentmise. 45 Ekkor már öt egyházi egyesület mûködött, külön hitoktató tanította a hittant az állami fiú- és lányiskola felsô tagozatában, valamint a polgári iskolában. 46 A plébániatemplom építésére 1923 1926 között került sor a Herrich örökösöktôl kapott telken. A szükséges pénzt a hívek és a plébános adománya mellett a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium támogatásából, vallásalapi segélybôl biztosították, de 1925-ben volt országos gyûjtés, és felvettek kölcsönt is. A tervezô Kapszula (Kapuváry) Gusztáv és Frankovics (Farkasvölgyi) István volt, az oltárokat Visnyovszky Lajos szobrászmûvész, a Képzômûvészeti Fôiskola tanára, Kisfaludi Stróbl Zsigmond tanítványa készítette. Az elsô szentmisét a plébános 1925. augusztus 15-én mutatta be. A templom felszentelését a püspök végezte 1926. szeptember 5-én. 47 A templom leírása az átadás alkalmával a következô: az épület 35 m hosszú, 15 m széles, belül 9 m magas volt, a középsô torony a kereszttel együtt 36 m-t tett ki. A román stílusú, reneszánsz elemekkel díszített épületnek egy nagyobb és két kisebb tornya volt. Homlokzatát nyersen faragottmész-homok tégla, a tagozatokat cement burkolta. Belsô tere háromhajós, négyszögû pilléres, bazilikás elrendezésû volt. Térhatása nyugodt, a falak simák, a mennyezetet kazettás formában alakították ki. A fôoltár asztala hazai márványból készült, mozaikdíszítéssel. Egy földgömb volt rajta, amelyet két robusztus kerubin tartott, és ezen állt az Istenanya, jóságos, biztató tekintettel. (Jelenleg már új fôoltár van Szûz Mária-szoborral.) A ma is meglévô bal oldali mellékoltáron Szent Antal látható, amint egy egészséges kisgyermeket tart karjaiban. A jobb oldalon Jézus Szíve-oltár, ami 2,20 m magas. Mindkettô fehér márványból készült. Az ajtónál keresztelôkutat helyeztek el, amelynek talpazata tömör bronz és vörös márvány, gazdagon díszített dombormûvén Keresztelô Szent János plasztikája látható. A kút, a fôoltáron elhelyezett feszület, a kandeláberek, a karcsú gyertyatartók mind Visnyovszky tanár munkái. 48 A templomon a tornyokon kívül 44 ablak volt. A legnagyobb a szentély ablaka, amelyet a szemeretelepi hívek készíttettek, és Kapisztrán Szent Jánost ábrázolta. A kápolnában, a bal oldali torony alatt helyezték el a hôsök emléktábláját. 1926-ban a háborúban elvittek pótlására két harangot vettek (351,5 kg és 45,5 kg), majd 1929-ben elkészült egy 9 mázsás nagyharang is. 49 1928-ra rendezték a templom elôtti területet. Itt három szobor elhelyezésére lett volna lehetôség, de csak Szent Imre 2,5 m-es szobra készült el, amit halálának 900 éves évfordulójára állítottak. 50 A templomkertbe helyezték a régi temetôben 1801-ben felállított kôkeresztet is. 51 1931-ben terjesztette fel Wimmerth Béla a templom orgonájának tervét, amit Riegler Ernô készített a nemzetközi orgonakongresszus elôírásai szerint. A költségvetést Ba- 45 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Fôplébánia 1498/1920. 46 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Fôplébánia 153/1923. 47 VARGA 1997. 364. o. 48 KUBINYI 1935. 39 45., 81 87. o. 49 KUBINYI 1935. 49. o. 50 KUBINYI 1935. 87. o. 51 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Fôplébánia 3714/1931., Pestlôrinc krónikája 292 293. o.
6. A PESTSZENTLÔRINCI MÁRIA SZEPLÔTELEN SZÍVE FÔPLÉBÁNIA 1113 rankovics János mûorgona-építô állította össze, aki 8500 pengôért vállalta annak megépítését. Az új orgona felszentelésére a Szent Imre-szobor felállításakor került sor. 52 A többi szoborhoz hasonlóan ez is Visnyovszky Lajos alkotása. 1927-ben az egyházközségnek még mindig jelentôs adóssága volt a templom építésével kapcsolatban. Ezért vallásalapi segélyt kértek, de a kölcsönöket csak újabb hitel felvételével tudták törleszteni. Ebben az évben a Nagyatádi-féle reform keretében a plébánia is földet kapott. Ezt bérbe lehetett adni, és így enyhíteni az anyagi gondokon. 53 A két világháború között nemcsak az új, végleges templom épült fel, hanem nôtt a településen a misézôhelyek száma is. 1925. húsvéthétfôn az ekkor már prépost plébános Wimmerth Béla szentelte fel a Gloriettében épült kápolnát. A már említett, történeti nevezetességû hely környéke elpusztult, az egykori erdô (vadaskert) helyére szôlôt telepítettek. Az épületet a XIX. század végén présháznak használták. Az elsô világháború elôtt Krepuska Géza tulajdona volt, de a végrehajtott hadi erôdítések tönkretették a szôlôt. A forradalmak idején mindent elloptak az épületbôl, ami mozdítható volt. Krepuskától Partsch Ferenc vette meg a tornyot és a környezô területet. Az volt a terve, hogy az építményt lebontja, és az építôanyagot készülô családi házához használja fel. Felismerve azonban a hely különlegességét, 8000 pengô ráfordítással kápolnát rendezett be, és ennek tornyában a három, 1814-ben itt találkozott uralkodó képét helyezte el. Ígéretet tett arra, hogy az építményt az egyházra hagyja. A titulus Szent Anna lett, és a második világháborúig mûködött. 54 1916-ban nyilvános kápolnát rendeztek be a karmelita nevelôotthonban. 1908 óta a nôvérek három helyen mûködtek, mivel a létszám növekedése miatt mindig nagyobb házba kellett költözniük. 1915-ben egy Gyöngyvirág utcai házat kaptak meg, ahol végleges otthonra találtak. A fiúkat 3 éves kortól felnôtté válásig nevelték, 60 100 férôhelyük volt. A házban mint láttuk megtelepedésük óta mindig voltak szentmisék, amelyeket a fiúkat is nevelô nyugdíjas plébánosok tartottak. Ettôl kezdve viszont a plébániai hitoktatók vagy káplánok is miséztek. 1917-ben a kápolna és a zárda leégett, azonban egy kôbányai építész adományokból és saját pénzébôl újjáépítette. A forradalmi idôszakban a nôvérek ki voltak téve zaklatásoknak, majd az 1920-as évek elején helyreállt a rend. Radványi Domokosné ajándékaként egy 106 és egy 77 kg-os haranggal gazdagodott a kápolna, amelyeket 1928-ban és 1929-ben szenteltek fel. Percz Aladár kezdeményezésére 1930-ban a kertben közadakozásból Lourdes-i barlang épült. 1932 februártól vasár- és ünnepnapokon már két szentmise volt, amelyeket a környéken lakó Miklóstelepiek nagy számban látogattak. 55 A hívek folyamatos ellátása érdekében ezt a feladatot is nyugdíjas papra bízták. 1932-ben a Szemere család felújította az ôsi Grassalkovich-kápolnát. Új kôoltár épült. Amelyet csavart oszlopok díszítettek, oromzatára pedig a családi címer került. A kriptát új bejárattal a Szemerék részére építették át. 56 A korábbi gyakorlatnak megfelelôen a kápolnában továbbra is minden hónap utolsó vasárnapján és a kettôs ünnepek másnapján volt szentmise. 57 52 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Fôplébánia 1490, 3714/1931. 53 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Fôplébánia 523, 933, 3532/1927, 3448/1928. 54 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Fôplébánia 848/1925., KUBINYI 1935. 62 67. o. 55 KUBINYI 1935. 73 77. o., FOLLAJTÁR 1937. 236 237. o. 56 Pestszentlôrinc krónikája 336 339. o. 57 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Fôplébánia 153/1923.
1114 PESTSZENTLÔRINC-SOROKSÁRI ESPERESKERÜLET 1928-ban a központtól kissé távolabb esô Erzsébettelepen a vasárnapi szentmisék megtartása céljából ideiglenes iskolakápolnát létesítettek, ahová a fôplébániától kapott régi oltárt helyezték el. A növekvô számú lakosságot képviselô Kisegítô Kápolna Egyesület 1931-ben külön templom építését, sôt a pestszentlôrinci plébániától való elszakadást kezdeményezte. 58 Mint jeleztük, a Szemere-birtok parcellázása nyomán kialakult Szemeretelepen már 1920 óta volt havonta egyszer szentmise az iskolában, majd 1930-tól minden vasár- és ünnepnap. 1932-ben Kápolna Építô Egyesület alakult, amely az Erzsébettelephez hasonlóan szintén önálló templom építését kezdeményezte. 59 A plébánosnak a legtöbb gondot az Állami telep, Rendessy- és Lipták-telep lakói okoztak. Említettük, hogy ide zömmel menekültek költöztek, és a lakosság igen gyorsan gyarapodott. 1934-ben létrejött az Oltáregyesület, amely szinte azonnal hozzáfogott a templom építéséhez. 60 Wimmerth Bélának 1919-tôl volt a lelkészségen, majd a plébánián hitoktató segítsége. Az 1920-as években ezt a tisztet nyolc évig Géczy Géza töltötte be, majd a sok teendô miatt a hitoktatók számát kettôre emelték. 61 1931-ben Wimmerth már egy külön kápláni állást kért, 1934-ben pedig a második megszervezése vált aktuálissá. 62 Ekkor az említett, karmelita kápolnában misézô nyugdíjas is segített a plébánián, mégis összesen 10 mise jutott a plébánosra és segítôire. A központtól távolabb lévô telepeken ugyanis csak akkor mentek a hívek templomba, ha helyben volt a szentmise. Az is gondot okozott, hogy a lakosság szegény volt, a gazdasági válság idején 50% munkanélküli, így nehezen lehetett elôteremteni egy újabb káplán ellátásához szükséges költséget. A hivatalos statisztikák szerint 1921-ben 11 739 fô (7766 katolikus), 1931-ben 30 577 fô (21 982 katolikus) volt a lakosság. 1936-ban Pestszentlôrinc megyei város lett. Géczy Géza statisztikája szerint 1928-ban a lakosság 58,43%-a élt a belsô kerületekben (itt volt a téglagyár, Miklóstelep, Rendessy-telep is), 28,32%-a az Állami telepen, 8,64%-a Erzsébettelepen, 4,79%-a Szemeretelepen. 63 A két világháború között igen élénk volt az egyesületi élet. 1929-ben értelmiségi fiatalokkal megalakult a Corporatio Laurentia, 1930-ban a Magyarok Nagyasszonyáról nevezett Árpád-házi Boldog Margit Kongregáció asszony csoportja, 1926-ban a Leánykongregáció a középiskolát végzett lányokból. 1933-ban megvalósították a Kistestvér mozgalmat, amely a szegény gyermekek felruházását segítette elô. 1929 1931 között mûködött a Katolikus Nôszövetség, amely az Actio Catholicába olvadt. 220 tagja volt az Eucharisztikus Gyerekszövetségnek, amelynek tagjai a polgári leányiskola tanulói voltak. Két cserkészcsapat, Erzsébettelepen Katolikus Legényegylet mûködött, 1934-ben alakult meg a Katolikus Kör, amely a vallási célok mellett a tagok társadalmi és anyagi érdekeinek elômozdítására is törekedett. 64 Az egyesületi élet megszervezésében a hitoktatók és Bárány Dezsô és Richter József káplánok kaptak fontos szerepet. Az egyesületi élet fellendülése tette szükségessé a katolikus kultúrház megépítését. Erre 1934-ben, az egyházközség fennállásának 25. évfordulóján került sor. A költségeket gyûjtésbôl, községi hozzájárulásból és alapítványi kölcsönbôl fedezték. Az elôadások tar- 58 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Fôplébánia 4522/1931. 59 KUBINYI 1935. 72 73. o. 60 KUBINYI 1935. 67 71. o. 61 KUBINYI 1935. 55. o. 62 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Fôplébánia 4315/1934. 63 KUBINYI 1935. 79 81. o. 64 KUBINYI 1935. 111 129. o.
6. A PESTSZENTLÔRINCI MÁRIA SZEPLÔTELEN SZÍVE FÔPLÉBÁNIA 1115 tására alkalmas nagy terem 270 m 2 volt, 600 szék fért el benne. Hozzá tartozott egy ide nyitható, 96 m 2 -es ebédlô, valamint a színpad, öltözôkkel és kellékraktárral. A házban vendéglô mûködött, és a vendéglôsnek lakást biztosítottak. Az emeleten voltak a Katolikus Kör helyiségei: könyvtár, társalgó, iroda, biliárd- és játékszoba. 65 1941-ben Wimmerth Béla nevét Vereczkeyre magyarosíttatta. 66 Az egyházközség világi elnöke az eredetileg zsidó származású, de már 60 éve kikeresztelkedett Steiner Mór volt, aki mint mûvészi festô a pestszentlôrinci mellett más katolikus templomok festésén is dolgozott. Fiát az egyházközség rövid idôre alkalmazta, amiért a nyilasok a plébános ellen fordultak, de ô a támadásokat kivédte. 67 1944 novemberében Pestszentlôrincet is elérte a háború. November 5-én légi aknát kapott a templom, betörtek ablakok, felszakadt a mennyezet, leszakadt a csatorna, a berepülô tégladarabok megrongálták a padokat, esô ömlött be az épületbe. Egy alkalommal temetésen érte a híveket támadás. Az óvóhelyet a katolikus kultúrházban rendezték be, sokan ide menekültek. 68 A visszavonuló németek a Gloriettet, mint fontos stratégiai pontot, felrobbantották, és a templom felrobbantásával is fenyegetôztek, de nem váltották be. Kiürítési parancs érkezett, amely szerint november 25-éig el kellett volna hagyni a települést. A plébános azonban nem akart elmenni, és maradásra biztatta a lakosságot is. Fogadni akarta a megérkezô ellenséges csapatokat, és kegyelmet kérni hívei számára. A magyar hadviselés azonban másképp döntött. Egy vezérezredes jött Pestrôl, aki lelövéssel fenyegetve ûzte el a lakosokat. A plébános is elment, és az ostrom alatt budai rokonainál húzódott meg. 69 Vereczkey 72 napig volt Budán, ahonnan 1945 márciusában gyalog tért haza Pestszentlôrincre. Ott felmérte a károkat. Látta, hogy a templom három tornya tönkrement, használhatatlanná vált az orgona, betört az összes ablak, az épület tele volt sittel. Ennek eltávolítása és a tornyok ideiglenes befedése után tartott miséket, de a hívek alig jöttek, mert attól féltek, hogy a mennyezet beszakad. Találat érte a plébániát is, a két káplán szoba falán rések keletkeztek. Az ablakok betörtek, az ajtókat leszerelték, szinte az egész épület lakhatatlanná vált. Hazatérô káplánja, Likó István berendezett egy szobát számára, de itt is csak nyomorúságos körülmények voltak. Rossz volt az élelmezés is, csak a feketepiacon lehetett vásárolni, amihez viszont sok pénz kellett. Találat érte a karmeliták házát is, ezért 100 fô helyett csak 40 fiút tudtak fogadni. Az iskolákból kórházak és laktanyák lettek, a berendezés elpusztult. A tanítás összevont iskolában kezdôdött meg, és a hitoktatás is így folyt. A káplánok és a hitoktatók az említett Likó István kivételével 1945 márciusában még nem jelentkeztek a plébánián. A körülbelül 50 000 lakosból is alig 16 000 tért vissza régi otthonába. 65 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Fôplébánia 2839, 4263, 4264/1934. 66 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Fôplébánia 3773/1941. 67 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Fôplébánia 1551/1943. 68 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Fôplébánia 6374/1944. 69 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Fôplébánia 140/1945. 3. kép. Keresztúti stáció (H. M. Sz.)
1116 PESTSZENTLÔRINC-SOROKSÁRI ESPERESKERÜLET A településen a kommunista párt vette át az irányítást. Lefoglalták a kultúrházat, elvitték a plébániai könyveket, és az ott található, még használható berendezést. Megtiltották az egyházi adó beszedését, 70 elzavarták a plébániai föld bérlôjét. Utóbbira azonban nem a helyi Földigénylô Bizottság, hanem a csákyligeti kommunista rendôrfônök adott utasítást. Így az akció birtokháborítás volt, amit a plébános kártérítéssel vagy perrel kívánt rendezni. 71 Bonyolultabb volt a kultúrház kérdése, amelyet a Nemzeti Bizottság határozata értelmében a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség kapott meg. A plébános az alispánhoz fordult segítségért, és a vármegye nyomására a foglalást bérleti jogviszonnyá módosították. Az énekkar és az egyháztanács alkalmanként használhatott egyes helyiségeket. Bár Vereczkeynek nem tetszett a megoldás, attól tartott, ha ellenkezik, a MADISZ az oroszok segítségét veszi igénybe, és akkor teljesen elvesztik a házat. 72 Ez 1947-ben be is következett. Ekkor a bérlôk elhagyták az épületet, de azt a plébánia tulajdonjogának és adófizetési kötelezettségének fenntartása mellett a Textilipari Munkások Szakszervezetének utalták ki. 73 Késôbb a tulajdonjog is elveszett, és csak a rendszerváltás után került vissza a kultúrház az egyház tulajdonába. A romos templom rendbehozatalának ügye igen lassan haladt elôre. Egy abbamaradt építkezésbôl kaptak téglát, 5000 pengôt küldött a váci püspök, ugyanannyit adott a plébános, 26 000 pengô gyûlt a hívektôl, de ez csak töredéke volt a kiadásoknak. A téglagyári munkások felajánlották segítségüket, de ez a munka abbamaradt. Ára a kultúrház megszerzése vagy politikai törekvéseik támogatása lett volna. 74 Azt kérték ugyanis, hogy adják át a házat vagy legalább kulturális rendezvényeken támogassák eszméiket. 1948-ban a félbehagyott munkák miatt a templom életveszélyessé vált. A polgármester felmérte a károkat, és megállapította, hogy több mint 300 000 forint kellene a teljes renováláshoz. Azzal fenyegetôdzött, ha nem végzik el a szükséges javításokat, bezáratja a templomot. A püspök azt javasolta, mindig végezzenek el egy-egy munkát, amire éppen van pénz. 75 A meglévô problémák ellenére a vallásos élet a háború után fellendült, amit Vereczkey Béla plébános 1947. évi hitéleti jelentése is tanúsít. 76 Ebben az évben 10 napos misszió volt, amelynek népszerûsítéséhez röpcédulákat helyeztek el a házakban, utcán, villamoson. Bár agitálták a gyerekeket, hogy legyenek úttörôk, de ôk inkább a cserkészek közé és a Szívgárdába jöttek. Fellendült újra az egyesületi élet. A férfiak számára újjáalakult a Credo egyesület, a nôknél megalakították a Mária Kongregációt és a Leánykört. A gimnáziumban és a kereskedelmi iskolában ifjúsági kongregációk mûködtek, külön a fiúk, külön a lányok számára. Újjászervezték a cserkészcsapatokat is. 340 taggal megalakult a Katolikus Népszövetség, 260 fôvel a Katolikus Szülôk Szövetsége. Egyházközségi Leánycsoportot hoztak létre, amelynek tagjai az oltárokat díszítették, karácsonyi vásárokat rendeztek, teadélutánokat tartottak. Az egyházközség is végzett karitatív tevékenységet: segítették a hadifoglyokat, ebédet osztottak a rászorulóknak stb. A Gyöngyvirág utcai kápolna mellett megalakult az Engesztelés Mûve Társulat helyi szervezete. 1945-ben ferencesek költöztek Pestszentlôrinc Kertvárosba, akiknek a plébános saját, Fogaras utcai házát bocsátotta rendelkezésükre. Saját kápolnájuk volt, vezetésükkel fe- 70 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Fôplébánia 299/1945. 71 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Fôplébánia 1770/1945. 72 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Fôplébánia 1929/1945. 73 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Fôplébánia 7994/1947. 74 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Fôplébánia 6012/1947. 75 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Fôplébánia 2462/1948. 76 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Fôplébánia 7994/1947., VARGA 1997. 364. o.
6. A PESTSZENTLÔRINCI MÁRIA SZEPLÔTELEN SZÍVE FÔPLÉBÁNIA 1117 rences harmadrend mûködött, de volt ilyen szervezetük a karmelitáknak is. Egy idôre megszûntek a szentmisék az ôsi Grassalkovich-kápolnában, amelyet 1948-ban a görög katolikusok kértek el saját szertartásaik végzésére. 77 A plébániatemplomban 1949-ben újjáépítették az orgonát, amelyet Geyer József egyházmegyei orgonaszakértô tervezett. 78 1951-ben a többi plébániákhoz hasonlóan a javadalmi földeket átadták az államnak. 79 1954. december 15-én a már 88 éves Vereczkey Béla plébános helyét Werney Kornél vette át adminisztrátori minôségben. 1956. január 1-jétôl Násfay László lett az ideiglenes adminisztrátor, akitôl 1957 májusában Nagy János kapta meg a tisztséget, azonban ô is csak egy évig maradt Pestszentlôrincen. Utódja 1970-ig Szabó József, majd 1978-ig Liptay György lett. 80 Az 1950-es években a legfontosabb munka még mindig a háborús sérülések javítása, a toronytetôk újjáépítése volt. 1960-ban már azok festésére került sor. 1961-ben Palásty Lajos épület- és mûlakatos a templomajtókat javította. 81 1960-ban a templomban Lourdes-i barlang épült Máriahegyi János szobrász munkájaként. 82 1977-ben, majd 1994-ben felújították a Grassalkovich-kápolnát, ahol 1978 óta vasár- és ünnepnapokon újra vannak szentmisék. Pestszentlôrinc plébánosa 1978-tól 2003-ig Varjú Imre volt. Az ô idejében, 1981-ben készült el a templom teljes belsô felújítása, Nemcsics Antal tervei szerint kialakították az új liturgikus teret, és megújult a fôoltár is. A két mellékoltáron Visnyovszky Lajos szobrai maradtak. 1992-ben újra birtokba vették a korábban elvett kultúrházat. Az egyházmegyei rendezések során 1993-ban a plébánia a Váci Egyházmegye joghatósága alól átkerült az Esztergom-Budapesti Fôegyházmegye alá. A plébánia határai 2007-ben Ferihegyi repülôtérre vezetô út Ferihegyi repülôtérre vezetô út Hangár u. saroktól az Alsó erdôsor u. Küllô u. sarokig húzott egyenes Küllô u. Malom u. Pestszentimre felsô vm. Kôbánya-Kispest vm. vasútvonal Üllôi út Margó Tivadar út Baross u. Kolozsvár u. Méta u. M5-ös autópálya Hunyadi János u. Kettôs Kôrös u. Kôrös u. Fiumei u. Üllôi út Mikszáth Kálmán u. Mikszáth Kálmán u. vonala. 83 A pestszentlôrinci fôplébánia területe 2008-tól a volt miklóstelepi plébánia területével bôvült. 84 A miklóstelepi plébániát Erdô Péter bíboros ugyanis 2007. december 31-ével megszüntette és a fôplébániához csatolta. A mai összevont plébánia határai a következôk: Ferihegyi repülôtérre vezetô út Ferihegyi repülôtérre vezetô út Hangár u. saroktól az Alsó erdôsor u. Küllô u. sarokig húzott egyenes Küllô u. Malom u. Pestszentimre felsô vm. Kôbánya-Kispest vm. vasútvonal Üllôi út Margó Tivadar út Baross u. Kolozsvár u. Méta u. M5-ös autópálya Hunyadi János u. Kettôs-Körös u. Körös u. Fiumei u. Vág u. Vág u. Nefelejts u. saroktól a Gyömrôi út Ferihegyi repülôtérre vezetô út sarkáig húzott egyenes. 85 77 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Fôplébánia 2967/1951. 78 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Fôplébánia 2174/1949. 79 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Fôplébánia 2967/1951. 80 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Fôplébánia 4370/1954, 44/1956, 2167/1957, 4140/1958. 81 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Fôplébánia 4378/1954, 565, 3404/1958, 2082/1960. 82 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Fôplébánia 2081/1960. 83 Schem. 2007. 456. o. 84 Circ. 2008. 4. o. 85 Szíves köszönetét fejezi ki e tanulmány szerkesztôje Mig Balázs úrnak és Szászvári Gabriella úrhölgynek készséges együttmûködésükért.
1118 PESTSZENTLÔRINC-SOROKSÁRI ESPERESKERÜLET Archontológia 1920 1954 Vereczkey (Wimmerth) Béla dr. 1954 1956 Werney Kornél 1956 1957 Násfay László 1957 1958 Nagy János 1958 1970 Szabó József 1970 1978 Liptay György dr. 1978 2003 Varjú Imre dr. 2003 Gável Henrik dr. A Szent Lôrinc mûemlék kápolna Története a fôplébánia eseményeibe beágyazva található. 4. kép. Szent Lôrinc mûemlék kápolna (H. M. Sz.) 5. kép. Szent Lôrinc mûemlék kápolna szentélye (H. M. Sz.) A Szent József-templom A miklóstelepi Szent József plébánia elôzménye a karmelita nôvérek említett zárdája és kápolnája volt, amit a hívek szorgalmasan látogattak. Maga a telep 1910 után létesült, Szemere Miklós itteni birtokának felparcellázása után, majd 1936-tól jelentôs gyarapodás következett be. Mint jeleztük, a rendházat és az iskolát a második világháború alatt bombatalálat érte, de mindkettôt viszonylag gyorsan helyrehozták. 1947-ben itt tartotta ájtatosságát az Engesztelés Mûve Egyesület országos szervezete, amelyen 60 fô vett részt. 1950-ben a szerzetesrendeket feloszlatták, ettôl kezdve a Gyöngyvirág utcai rendházban állami iskola mûködött. A kápolnát a Draskovics-féle magánházban helyezték el, amelyet államosítottak, és egy részét az egyház kapta meg az elvett ingatlanok helyett. 86 A romos házat a hívek 86 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Miklóstelep 838/1954, 3991/1957.
6. A PESTSZENTLÔRINCI MÁRIA SZEPLÔTELEN SZÍVE FÔPLÉBÁNIA 1119 6. kép. Szent József-templom (H. M. Sz.) 7. kép. Szent József-templom szentélye (H. M. Sz.) helyreállították és használhatóvá tették. A szentmiséket a fôplébánia káplánjai mondták, de maga a plébános, Vereczkey Béla is segített. 1962-ben Básti János személyében már külön lelkésze volt a kápolnának, aki a fôplébániától kapott díjazást. Ennek fejében azonban a fôplébánián is el kellett látni feladatokat (temetéseken, esküvôkön asszisztálást). 87 1969-ben Bánk József váci megyéspüspök a kápolnát és a közösséget plébániai rangra emelte, és Liptay Görgyöt nevezte ki elsô plébánosává. 1970-ben megvásárolták a Draskovics-féle házat és a hozzá tartozó 640 négyszögöles ingatlant. A kápolna 152 m 2, a plébánia 83 m 2 volt, mindkettôt közösségi munkával bôvítették. 1973 és 1975 között több plébános is tevékenykedett, majd 1975-tôl 1985-ig Nagy Béla látta el ezt a tisztet. Az ô idejében került sor a kápolna belsô kialakítására A szentélyben tûzzománcos díszítést kapott az oltár, a tabernákulum, az ambo, a húsvéti gyertya tartója. A presbitériumban plüssbevonatú székeket és ülôzsámolyokat helyeztek el. A lelkipásztori munkát 1983-tól a pestszentlôrinci fôplébánia látta el, azonban 1985 és 2001 között Fila Béla váci egyházmegyés professzor költözött a plébániára, és tartott szentmiséket. A hívek prédikációit mindig különös figyelemmel hallgatták. Az 1993. évi egyházmegyei határrendezés során a plébánia a Váci Egyházmegyébôl az Esztergom-Budapesti Fôegyházmegyéhez került. Egykori határai: Mikszáth Kálmán u. Üllôi út Vág u. Gyömrôi út egy szakasza Ferihegyi repülôtérre vezetô út. Fila Béla elköltözése után a kápolna melletti lakásban már senki sem lakott. Rendszeres szentmisékre azonban még a következô években is sor került. Kezdetben Jakus Ottó, majd Nagy Ferenc SJ járt ki misézni. A Szent Lôrinc Katolikus Általános Iskola megalakulása óta annak tanulói ide járnak reggeli áhítatra. 2007. december 31-én Miklóstelep megszûnt mint önálló plébánia, területét a pestszentlôrinci fôplébániához csatolták, és lelkipásztori ellátását is a plébánia végzi. 87 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, fôplébánia 2565/1962.
1120 PESTSZENTLÔRINC-SOROKSÁRI ESPERESKERÜLET Archontológia 1969 1972 Liptay Görgy dr. 1972 1973 Novák József 1973 1982 Nagy Béla 1982 1983 Pajkó László dr. 1983 2003 Varjú Imre dr. 2003 2007 Gável Henrik dr. Más misézôhelyek A Szent Lôrinc Katolikus Iskola 88 1993-ban a karmelita nôvérek házában kezdte meg mûködését, amely 1996-ban 6 tanteremmel, könyvtárral, számítógépteremmel bôvült. A Liliomkert Katolikus Óvoda 89 1994-ben egy, a fôplébániának Oross Jenôné, Margit néni által hagyományozott lakásban szervezték meg a Liliomkert katolikus óvodát 36 gyerekkel, amelyet késôbb a Katolikus Közösségi Otthonban kibôvítettek. A Jézus Szíve Nôvérek Rendháza 1993-ban a templomkertbôl leválasztott részen az Amerikából hazatelepedett Jézus Szíve Nôvérek rendje rendházat épített. Ôk elsôsorban az országos és helyi hitoktató képzésben tevékenykednek. Az 1990-es évektôl a fôplébánia keretében kezdôdött meg a repülôtéri lelkészség szervezése, amelyet késôbb a szemeretelepi plébániához helyeztek át. 90 DÓKA KLÁRA 88 1183 Gyöngyvirág u. 41. 89 1181 Wlasits Gyula u. 84/A. 90 VARJÚ 1996. 74 76. o.