Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás, másolás és közlés jogát is.

2 Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás, másolás és közlés jogát is. Kiadja a Mercator Stúdió Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője Lektor: Gál Veronika Szerkesztő: Pétery István Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf ISBN 978-963-607-891-1 Dr. Pétery Kristóf PhD, 2012 Mercator Stúdió, 2012 Mercator Stúdió Elektronikus Könyvkiadó 2000 Szentendre, Harkály u. 17. www.akonyv.hu és www.peterybooks.hu T: 06-26-301-549 06-30-30-59-489

TARTALOM 3 TARTALOM TARTALOM... 3 ELŐSZÓ... 23 KEZDŐ LÉPÉSEK... 27 A program környezete... 28 Az OpenOffice.org 3.3 rendszerkövetelményei... 28 Letöltési lehetőségek... 30 A program telepítése... 31 A program módosítása, eltávolítása... 33 A billentyűzet... 34 Az egér... 38 A program indítása... 40 A segítség... 46 A súgó tartalomjegyzéke... 48 A súgó tárgymutatója... 49 Keresés a súgóban... 49 Könyvjelzők kezelése... 51 A segéd... 52 Tippek... 52 Részletes tippek... 53 A támogatás... 53 Regisztrálás... 53 Frissítések keresése... 54 A névjegy... 54 A program szoftverkörnyezete, ablakai... 55 Az asztal... 55 Az alkalmazásablak... 56

4 TARTALOM Dokumentumablak... 58 Címsor... 60 A menüsor... 61 Állapotsor... 61 Az eszköztár... 61 Az eszköztárak megjelenítése... 65 Párbeszédpanelek és parancsok... 66 Állománykezelés... 68 Új állomány létrehozása... 70 Office fájlok megnyitása és mentése... 74 Meglévő dokumentum megnyitása... 77 Fájlok szűrése... 84 Állományok keresése... 85 Dokumentumok ismételt betöltése... 91 Fájltípusok... 91 Állományok lezárása... 93 A dokumentum tárolása... 93 Változatok kezelése... 96 Dokumentum-helyreállítás... 97 Állományok törlése... 97 Állományok tulajdonságai... 98 Állományok postázása, másolása... 99 A munka befejezése... 101 SZÖVEGSZERKESZTÉS... 102 A Writer képernyő... 103 Writer eszköztárak... 107 Megjelenítési üzemmódok... 108 Normál nézet... 109 Nyomtatási elrendezés nézet... 110 Teljes képernyős nézet... 110 Web nézet... 111 Nyomtatási kép nézet... 112

TARTALOM 5 Alapszolgáltatások... 114 Kurzormozgatás... 114 Szövegírás, javítás... 116 Szövegkijelölés... 118 Vágás és áthelyezés... 120 Keresés a szövegben... 122 Szövegrészek cseréje... 128 Automatikus javítás és kiegészítés... 128 Szerkesztőparancs ismétlése... 138 Szerkesztőparancs visszavonása... 138 Navigálás a dokumentumban... 138 A dokumentum formázása... 142 Karakterformák... 143 Bekezdésformák... 151 Szegélyek a bekezdések és képek körül... 160 A bekezdés háttere... 162 Tabulátorok beállítása... 163 Iniciálé... 166 Felsorolásjelölés és számozás... 167 Szakaszok, fejezetek formátuma... 173 Lap- és margóbeállítás... 179 Fejléc, lábléc, láb- és végjegyzet... 181 Laptördelés szabályozása... 184 Törések... 185 Keretek kezelése... 186 Objektumok kezelése... 190 Hiperhivatkozás beillesztése... 191 Különleges karakterek beillesztése... 192 Elválasztó vonalak beillesztése... 193 Megjegyzések beillesztése... 193 Könyvjelzők beillesztése... 194 Mezők kezelése... 195

6 TARTALOM Grafika kezelése... 197 A címszerkesztő használata... 199 Képletek beillesztése... 201 Táblázatkezelés... 202 OLE objektumok beillesztése... 207 A MUNKA GYORSÍTÁSA... 209 Stílusok kezelése... 209 A stíluskezelő... 213 A stílus érvényesítése... 213 Új stílus létrehozása... 214 A stílusok módosítása... 217 Egyéni stílus törlése... 218 Sablonműveletek... 218 Automatikusan készülő jegyzékek... 220 Tárgymutató... 221 Tárgyszó megjelölése... 221 A tárgyszóbejegyzés módosítása... 223 A tárgymutató létrehozása... 224 A tárgymutató létrehozása konkordancia fájlból... 226 A tárgymutató formája... 228 Bibliográfiai hivatkozások kezelése... 230 Tartalomjegyzék... 233 Tartalomjegyzék-cím megjelölése... 233 A tartalomjegyzék létrehozása... 234 A tartalomjegyzék formája... 236 A jegyzékek frissítése... 237 Nyelvi szolgáltatások... 237 Körlevelezés... 242 A körlevelek elemi részei... 242 A körlevelek létrehozása... 243 TÁBLÁZATKEZELÉS... 248 Fogalmak magyarázata... 249

TARTALOM 7 Üres munkafüzet létrehozása... 251 A Calc kezelőeszközei... 251 Számolótáblák kezelése... 253 A cellák... 253 Mozgás a cellák között, kijelölések... 254 Adatbevitel és szerkesztés... 257 Automatikus kitöltés... 258 Automatikus számolás... 259 Cellatartalom megadása csoportos kitöltéssel... 261 Cellák feltöltése sorozattal... 264 Cellák kitöltése képletekkel... 266 Kitöltés egyéni lista elemeivel... 269 Cellák beszúrása... 271 Cellák törlése... 272 Cellatartalom vagy formátum törlése... 273 Adatok érvényesítése... 275 Korlátozás nélküli bevitel... 277 Egész szám korlátozás... 278 Az adatérvényesítés műveletei... 278 Tizedestört korlátozás... 279 Dátumkorlátozás... 279 Időkorlátozás... 279 Szöveghossz-korlátozás... 280 Hibajelzés beállítása... 280 Számítási műveletek... 281 Hivatkozások... 282 Automatikus névadás... 283 Tetszőleges név adása... 284 Név beillesztése... 286 Nevek felismerése címzésként... 287 Címkék létrehozása... 287 Hivatkozásoperátorok... 289

8 TARTALOM A képletek alkalmazása... 290 A képletek szintaxisa... 290 Hibakódok... 293 Képletek operátorai... 296 Számtani műveleti operátorok... 296 Összehasonlító műveleti operátorok... 296 Szöveges operátor... 297 Hivatkozási operátorok... 297 Munkalapfüggvények... 298 A függvények használata... 298 A beépített függvények... 300 A Calc függvényei... 301 Adatbázis függvények... 302 Feladat név adása... 303 AB.ÁTLAG... 304 AB.DARAB... 305 AB.MEZŐ... 305 AB.MIN... 305 AB.SZÓRÁS... 305 AB.SZORZAT DPRODUCT... 306 AB.SZUM DSUM... 306 Dátum és idő függvények... 306 DÁTUM(év;hónap;nap) DATE... 306 EASTERSUNDAY(év)... 307 HÉT.NAPJA(dátumérték;típus) WEEKDAY... 307 HÓNAP(dátumérték) MONTH... 307 IDŐ(óra; perc; mperc) TIME... 307 MA() TODAY... 308 MOST() NOW... 308 NETWORKDAYS(kezdet;vég;ünnepek)... 308 ÓRA(időérték) HOUR... 309 PERC(időérték) MINUTE... 309

TARTALOM 9 WEEKNUM(dátumérték;vissza_típus)... 309 WEEKSINYEAR(dátumérték)... 309 WORKDAY(kezdet;napok;ünnepek)... 309 YEARFRAC(kezdet;vég;módszer)... 310 YEARS(kezdő_dátum;befejező_dátum;típus)... 311 Pénzügyi függvények... 311 ACCRINT... 312 DISC... 313 EFFECTIVE... 314 FVSCHEDULE... 314 INTRATE... 315 JBÉ... 315 LRÉSZLETKAMAT... 316 MÉ... 316 NOMINAL... 317 ODDFPRICE... 318 PRÉSZLET... 319 RÁTA... 321 RÉSZLET... 322 RRÉSZLET... 323 Információ függvények... 324 CELLA... 325 CURRENT... 328 FORMULA... 328 NEM.SZÖVEG... 328 NINCS... 329 SZÁM... 329 SZÖVEG-E... 329 TÍPUS... 329 Logikai függvények... 330 ÉS(állítás1;állítás2; )... 331 HA(állítás;igaz_érték;hamis_érték)... 331

10 TARTALOM VAGY(állítás1;állítás2; )... 332 Feladat Logikai függvények... 333 Matematikai és trigonometriai függvények... 333 ABS(szám)... 334 COMBINA(szám_1; szám_2)... 335 COS(szám)... 335 CSONK(szám; hány_jegy)... 335 GYÖK(szám)... 336 HATVÁNY(szám; hatvány)... 337 KEREK(szám; hány_jegy)... 338 KOMBINÁCIÓK(elemszám; kiválasztva)... 338 MARADÉK(szám; osztó)... 338 PI()... 339 SIN(szám)... 339 SZORZAT(szám1; szám2;...)... 339 SZUM(szám1; szám2;...)... 340 SZUMHA(tartomány; kritérium; tagok)... 341 Adattömb függvények... 342 Tömbképletek használata... 343 Tömbképletek létrehozása... 344 GYAKORISÁG(adattömb; csoport)... 345 Feladat Tömbképletek... 345 LIN.ILL(y_adatok; x_adatok; konstans; stat)... 347 Statisztikai függvények... 350 ÁTL.ELTÉRÉS(szám1; szám2;...)... 350 ÁTLAG(szám1; szám2;...)... 351 CHISQDIST(x; szfok; eloszlásfv)... 351 KHI.PRÓBA(tényleges; várható)... 352 Feladat Függetlenségvizsgálat... 352 Feladat Homogenitásvizsgálat... 353 SZÁZALÉKRANG(tömb; x; pontosság)... 354 SZÓRÁS(szám1; szám2;...)... 355

TARTALOM 11 Munkafüzet függvények... 355 Reguláris kifejezések... 356 CÍM(sor; oszlop; típus; a1; munkalap)... 360 FKERES(keresett; tábla; oszlop; rendezett)... 360 INDEX(hivatkozás; sor; oszlop; terület)... 363 KUTAT(keresett;tartomány;eredmény)... 364 VKERES(keresett; tábla; sor; rendezett)... 366 Szövegfüggvények... 368 ARABIC(szöveg)... 368 BAL(szöveg; hányat)... 368 CSERE(régi; honnan; hossz; új)... 368 KÖZÉP(szöveg; honnan; darab)... 369 RÓMAI(szám; mód)... 369 SZÖVEG.KERES(keresett; szöveg; kezdet)... 370 Kiegészítő függvények... 370 DEC2BIN(szám; jegyek)... 370 DEC2HEX(szám; jegyek)... 371 DEC2OKT(szám; jegyek)... 372 OCT2BIN(szám; jegyek)... 373 OCT2DEC(szám)... 373 OCT2HEX(szám; jegyek)... 374 Egyéni függvények... 374 Feladat Adószámítás... 375 Diagramok készítése... 377 Diagramtípusok... 377 Diagram létrehozása... 379 Diagram törlése... 383 Diagram formázása... 383 Képek beszúrása... 384 Munkalapok műveletei... 385 Oszlopok és sorok beszúrása, törlése... 385 Cellák beszúrása és törlése... 387

12 TARTALOM Munkalapok beszúrása, törlése... 388 Munkalapok átnevezése... 389 Munkalapok áthelyezése, másolása... 390 Munkalapok csoportos használata... 392 Listák, adatbázisok kezelése... 392 Adatbázis felépítése... 393 Adatbázis létrehozása, feltöltése... 393 Rekordok szűrése... 393 Az AutoSzűrő üzemmód használata... 393 Normál szűrés... 395 Összetett szűrés... 398 Sorba rendezés... 401 Adatbázis (kimutatás) Varázsló... 403 További lehetőségek... 406 Megjegyzések... 406 Keresés és csere... 407 Irányított beillesztés... 408 Nyomtatási beállítások... 411 A nyomtatási terület meghatározása... 411 Oldalbeállítás... 412 Oldal... 412 Margók... 412 Szegélyek... 413 Háttér... 414 Élőfej és élőláb... 415 Lap... 418 Oldaltörések elhelyezése... 419 Az Oldaltörés megtekintése nézet használata... 420 BEMUTATÓ KÉSZÍTÉS... 421 Üres bemutató létrehozása... 421 Előadás létrehozása sablon alapján... 427 Az előadás-tervező tündér... 429

TARTALOM 13 Új bemutató készítése létező bemutatóból... 430 Office fájlok megnyitása és mentése... 432 Meglévő dokumentum megnyitása... 434 Fájlok szűrése... 441 Állományok keresése... 443 Dokumentumok ismételt betöltése... 449 Fájltípusok... 449 Állományok lezárása... 451 A dokumentum tárolása... 451 Változatok kezelése... 453 Dokumentum-helyreállítás... 454 Állományok törlése... 455 Állományok tulajdonságai... 456 Állományok postázása, másolása... 457 A bemutató vagy részeinek exportálása... 458 Mentés weblapként... 461 Automatikus mentés... 466 Egyéb mentési beállítások... 467 A munka befejezése... 468 BEMUTATÓK MÓDOSÍTÁSA... 469 Az Impress ablak áttekintése... 469 Munka több bemutatóval... 470 Nézetek... 472 Normál nézet... 472 Vázlat nézet... 474 Diarendező nézet... 474 Jegyzetek oldal nézet... 475 Emlékeztető oldal nézet... 476 Diavetítés nézet... 477 A Normál nézet használata... 478 A Normál nézet használata... 479 Szövegek beírása... 479

14 TARTALOM Szövegobjektumok formázása... 480 Betűformátumok... 480 Bekezdésformátumok... 483 Szövegkeretek, szövegdobozok formázása... 486 Másolás, áthelyezés... 488 Új képkockák létrehozása... 489 Képkockák elrendezésének megváltoztatása... 491 Dia megkettőzése... 492 Képkocka törlése... 492 Tervezősablon cseréje... 492 Diák színválasztékának módosítása... 494 A stíluskezelő... 495 Stílus érvényesítése... 497 Új stílus létrehozása... 498 Stílusok módosítása... 498 Egyéni stílus törlése... 508 Egyéni háttér beállítása stílusban... 508 A Vázlat nézet használata... 509 A jegyzetelő nézet használata... 510 Képek, rajzelemek beszúrása... 512 Képek beszúrása képhelyre... 513 Kép beszúrása fájlból... 514 Kép beszúrása lapolvasóról... 514 Képek áthelyezése és méretezése... 514 Objektum forgatása... 516 Képek igazítása... 517 Képek elnevezése... 520 A beillesztett kép módosítása... 520 Kép levágása... 521 Képek tükrözése... 522 Képek elrendezése és sorrendje... 522 Képek vektorizálása... 523

TARTALOM 15 Képek térbeli átalakítása... 524 Fényképek módosítása... 525 A képtár használata... 528 Objektumok csoportosítása... 531 Táblázatok beszúrása... 531 Diagram beszúrása... 534 Multimédiás eszközök... 537 A diarendező nézet használata... 539 Diák másolása, áthelyezése... 540 Dia elrejtése... 541 Dia törlése... 541 Speciális effektek... 542 Áttűnések beállítása... 542 Szövegek animálása... 543 Diákon szereplő elemek animálása... 544 Képek animálása... 544 Lejátszás időzítése... 546 Egyedi diasorok... 546 Vetítési beállítások... 547 Vetítés indítása... 550 RAJZOLÁS... 551 Üres rajz létrehozása... 551 A rétegekről... 552 Réteg létrehozása... 555 Réteghasználat... 555 Objektumok mozgatása rétegek között... 557 Objektumok létrehozása... 558 Oldalak létrehozása... 558 A Rajz eszköztár... 559 Rácsok és illesztővonalak... 562 Beépített rajzelemek alkalmazása... 566 Egyenesek rajzolása... 566

16 TARTALOM Nyíllal végződő vonal rajzolása... 567 Téglalapok és négyszögek rajzolása... 567 Ellipszisek és körök rajzolása... 568 Vonalak és nyilak rajzolása... 569 Egyszerű alakzatok rajzolása... 570 Szimbolikus alakzatok rajzolása... 571 Nyilak rajzolása... 572 Folyamatábra rajzolása... 573 Ábrafelirat rajzolása... 575 Csillagok és feliratok rajzolása... 576 Szabadkézi rajzolás... 578 Méretvonalak... 580 Objektumok módosítása... 581 Rajzelemek mozgatása... 582 Méretezés és nyújtás... 583 Forgatás és döntés... 583 Tükrözés... 584 Rajzszerkesztés utólag... 585 Szövegszerkesztés... 590 Tulajdonságok módosítása... 597 A Vonal és kitöltés eszköztár... 597 Egyéni szín beállítása... 598 Egyéni színátmenet beállítása... 601 Egyéni vonalkázás és bitkép beállítása... 603 Stílusok kezelése... 604 Objektumok másolása... 607 Objektumok elrendezése... 607 Objektumok igazítása... 609 Objektumok elosztása... 610 Objektumok összekapcsolása... 611 Objektumok csoportosítása... 612 Objektumok összevonása és felosztása... 612

TARTALOM 17 Objektumok törlése... 613 Objektumok átúsztatása... 614 Alakzatműveletek... 615 Térbeli objektumok... 616 Síkbeli objektumok átalakítása térbelivé... 618 Térhatás beállítása... 621 Képek beszúrása... 622 Képek beszúrása fájlból... 623 Kép beszúrása lapolvasóról... 624 Képek áthelyezése és méretezése... 624 Objektum forgatása... 626 Képek elnevezése... 626 A beillesztett kép módosítása... 626 Kép levágása... 627 Képek tükrözése... 628 Képek vektorizálása... 629 Képek térbeli átalakítása... 630 Fényképek módosítása... 630 A képtár használata... 634 Interaktív képek... 636 Diagram beszúrása... 638 A címszerkesztő használata... 640 Képletek beillesztése... 641 Táblázatkezelés... 642 TESTRE SZABÁS... 644 OpenOffice beállítások... 644 OpenOffice Draw beállítások... 646 Menük testreszabása... 649 Billentyűzet testreszabása... 650 Eszköztárak testreszabása... 651 Események testreszabása... 653 Gyorsbillentyűk... 653

18 TARTALOM OpenOffice funkcióbillentyűk... 653 OpenOffice gyorsbillentyűk... 654 Rajzobjektumok gyorsbillentyűi... 656 Képtár gyorsbillentyűi (Új téma)... 657 Képtár gyorsbillentyűi (előnézet)... 658 Rajzok funkciógombjai... 658 Rajzok gyorsbillentyűi... 659 ADATBÁZIS-KEZELÉS... 660 Alapismeretek... 660 Adatbázis... 660 Adatmodell... 661 Adatbázisok tervezése... 661 1. lépés: Követelményelemzés... 663 2. lépés: Entitások, táblák meghatározása... 664 3. lépés: Attribútumok, mezők megadása... 665 4. lépés: Azonosítók meghatározása... 666 Számláló típusú elsődleges kulcs... 666 Egyetlen mezőből álló elsődleges kulcs... 666 Több mezőből álló elsődleges kulcs... 667 5. lépés: Kapcsolatok meghatározása... 668 6. lépés: Teszt... 671 7. lépés: Adatbevitel és más objektumok... 672 Adatbázis létrehozása... 672 Táblák... 674 Tábla létrehozása... 675 Tábla készítése tündérrel... 675 Tábla létrehozása manuálisan... 681 A tábla szerkezete... 683 Mezőtulajdonságok... 684 Egyéni formátumok... 686 Indexek... 689 A tábla mentése... 691

TARTALOM 19 Munka létező adatbázissal... 692 Megnyitás... 692 Lekérdezések... 693 Űrlapok... 693 Jelentések... 693 Adatbázis-tulajdonságok... 693 Műveletek adatbázis-rekordokkal... 695 Mozgás az adattáblában... 697 Rekord adattartalmának módosítása... 698 Adatmódosítás mentése... 698 Adattábla módosítása... 699 Betűtípus váltás... 699 Sormagasság beállítása... 701 Oszloptulajdonságok... 701 Oszlopszélesség beállítása... 703 Oszlop elrejtése és felfedése... 704 Adatbázis bezárása... 704 Objektumok bezárása... 704 Adatbázis mentése hordozható adathordozóra... 705 Adatbázis kezelése... 706 További műveletek adatbevitel nézetben... 706 Adatok rendezése... 706 Adatok szűrése... 707 Helyettesítő karakterek... 709 Importálás... 711 Tábla importálás Accessből... 712 Importálás Accessből létező táblába... 717 Importálás a vágólapon keresztül... 718 Tábla másolása... 719 Lekérdezések... 719 Új lekérdezés létrehozása... 719 Lekérdezés készítése tündérrel... 719

20 TARTALOM Lekérdezés készítése manuálisan... 726 Lekérdezés mentése... 730 Lekérdezés bezárása... 731 Lekérdezés átnevezése... 731 Lekérdezés megnyitása... 732 Lekérdezés SQL nézete... 732 Összesítő lekérdezések... 733 Űrlapok... 734 Űrlapok szerkezete... 734 Űrlapok létrehozása... 736 Űrlap létrehozása tündérrel... 736 Űrlap formázása... 741 Kép beszúrása fájlból űrlapra... 745 Űrlap mentése... 747 Űrlap bezárása... 747 Űrlap átnevezése... 747 Űrlaptulajdonságok... 747 Űrlap megnyitása... 748 Rekordok kezelése űrlappal... 749 Rekord módosítása... 750 Jelentések... 751 Jelentések létrehozása... 751 Jelentés készítése tündérrel... 751 Jelentés megnyitása, előállítása... 756 Jelentés mentése... 757 Jelentés bezárása... 757 Jelentés átnevezése... 757 Jelentés módosítása... 758 Jelentések nyomtatása... 758 Oldalbeállítások... 759 Nyomtató beállítások... 760 Nyomtatási beállítások ellenőrzése... 763

TARTALOM 21 Nyomtatás... 764 IRODALOM... 766

ELŐSZÓ Tisztelt Olvasó! Gombamód szaporodnak a számítógépek az irodákban és az otthonokban egyaránt. Szinte mindegyik személyi számítógépen az operációs rendszertől függetlenül megtalálható valamilyen irodai alkalmazáscsomag, például a szinte egyeduralkodó bár meglehetősen drága Microsoft Office, Wordperfect Office, Ability, MagyarOffice vagy a könyvünk tárgyát jelentő, nyílt forráskódú és ingyenesen letölthető OpenOffice.org. A minden szokásos irodai tevékenységet felölelő, komplex programcsomagok piacán a Microsoft 1983-ban jelent meg a Worddel, 1985-ben az Excellel, a PowerPoint 1987-ben keletkezett. A programcsomag részei már ekkor igen nagymértékben kapcsolódtak egymáshoz. Az egyre újabb fejlesztések tudatosan törekedtek az együttműködés fokozására. A Microsoft ugyanakkor kisebb képességekkel, de igen használható olcsó irodai programcsomagot is kibocsátott MS Works néven. Az e programokban alkalmazott megoldások igen hamar kvázi szabvánnyá lettek, más fejlesztők is igyekeztek a kipróbált megoldásokat alkalmazni. Ennek igen eltérő szerepű programok esetében az lehet az oka, hogy az adott program kezelése sokkal könnyebben elsajátítható, ha a felhasználói környezet, illetve kezelői felület elemei már máshonnan ismertnek tekinthetők. Hamarosan megjelentek és szolgáltatásaikban egyre jobban megközelítették a vetélytársak (többek között a Corel, IBM, Novell, Sun) programjai is a Microsoft vezető irodai programcsomagjának lehetőségeit. Ezek közül kiemelkedett az eredetileg német StarOffice, amelynek különlegessége volt a magas fokú integráltság, az alkalmazási terület, a platformok széleskörűsége, illetve ingyenes elérhetősége. Ezt a szoftvert korábban tíz évvel ezelőtt külön, papíros és elektronikus formában megjelent kötetekben tárgyaltuk.

24 ELŐSZÓ 1999 augusztusában a Sun Microsystems felvásárolta a StarOffice programfejlesztőjét, a hamburgi StarDivision céget, és a program 5.2 verzióját ingyenesen letölthető módon kezdte terjeszteni. 2000 júliusától a Sun nyílttá tette a forráskódot és elindította az OpenOffice.org projektet és fejlesztői közösséget. Közben a zárt forráskódú, kereskedelmi StarOffice csomagot is továbbfejlesztették. Az OpenOffice új fejlesztéseinek jelentős állomása volt az Unicode támogatás beépítése, mely használhatóvá tette nemcsak az eredeti nyolc nyugati nyelven, hanem a legtöbb latin betűs, ázsiai és egyéb nyelven is az OpenOffice.org programot. A 2003. elején kezdődött 2. verzió fejlesztésekor a Microsoft Office kompatibilitás és a teljesítmény fokozására helyezték a hangsúlyt. A 2. verzió 2005-ben jelent meg. A 3. verzió, melynek fő újdonságai az Office Open XML formátumú fájlok importálása, a VBA makró és az új ODF 1.2 formátum támogatása, 2008-ban jelent meg. Később a fejlesztést átvette egy újabb mamutcég, az Oracle. Háromhavonta jelennek meg a hibajavításokat tartalmazó kisebb kiadások pedig az új verziók között, amelyek félévente új funkcionalitással bővítik a programot. A komplex irodai alkalmazáscsomag minden, napjainkban, az irodákban előforduló feladat megoldását támogatja. Szövegszerkesztője a professzionális funkciókkal, jellemzőkkel is rendelkező Writer, gazdasági-műszaki számítások, elemzésekhez használható eszköze a Calc, bemutatások, előadások látványos és hatásos segítője az Impress, adatbázis-kezelője az Adabas alapokon készített Base, vektoros rajzoló programja a Draw. A Microsoft Office Equation Editorához hasonló matematikai egyenletszerkesztő a Math alkalmazás. Ezek többségéről külön kötetet is írunk, de egy összefoglaló Biblia jellegű kiadványt is megjelenítünk. A programok mindegyike többé-kevésbé írja-olvassa az általánosan elterjedt Microsoft Office 2000-es változatától és más konkurens szoftvertermékekben készített állományokat. A többé-kevésbé azért kell említenünk, mert ha nem használunk az MS Office-ban különleges szolgáltatásokat, extra függvényeket, mezőkódokat, egyes VBA kódokat, bár a StarOffice kereskedelmi verziójában is csak egyes

ELŐSZÓ 25 licenckonstrukciókban érhetők el a Microsoft Office-ról való migrálást elősegítő eszközök (például makrókonverter). Ha kudarcot vallanánk, akkor az importálandó (más Office változattal előállított, de az OpenOfficeba beolvasandó) állományokból távolítsuk el a hibák okát. A Word 2010 egyébként már kezeli az OpenDocument formátumot is. Az abban mentett anyagok beolvasása már több reménnyel kecsegtet. A programcsomag saját grafikus felhasználói felülettel rendelkezik, amelyet a máshoz szokott felhasználó nehezen tud megszokni, de lassan meg lehet barátkozni vele. Ugyanis van néhány kimondottan kellemes szolgáltatása is (például az Explorer, a megtekintő, a tündérek vagy a segéd). Külön érdeme az OpenOffice programcsomagnak, hogy egyaránt fut az elterjedt Microsoft Windows és a LINUX, Sun Solaris, BSD, OpenVMS, OS/2, IRIX, Mac OS operációs rendszerek alatt. A könyvben helyszűke miatt csak a legfontosabb alkalmazásokat tárgyaljuk (a szövegszerkesztést, a táblázat- és adatbázis-kezelést, a kép- és rajzszerkesztést, valamint a bemutatók készítését). A könyv szerkezete segít az.3 titkainak mind mélyebb megismerésében (a könyv megírásakor ez volt a legfrissebb verzió). Az első fejezetben írtuk le a program telepítésével, futtatásával, illetve a különleges, magas fokon integrált felhasználói felülettel kapcsolatos általános tudnivalókat. A következő fejezetek fokozatosan vezetnek be a programok használatába. Ezek már feltételeznek bizonyos a korábbi fejezetekben ismertetett vagy a gyakorlatban megszerzett ismereteket, ezért a kezdők számára mindenképpen javasoljuk a könyv olvasását az első fejezetnél kezdeni. Minden további fejezet épít a korábbi részekben taglalt részletekre, fogalmakra, amelyeket az adott, általában az első előfordulási helyen magyarázunk meg. A leírtak megértéséhez és alkalmazásához különösebb számítástechnikai ismeretekre nincs szükség, elegendő a Windows XP, illetve 7 operációs rendszerek vagy későbbi változataik alapfokú ismerete, de reméljük, haszonnal forgathatják a programcsomagot valamilyen UNIX változaton futtató felhasználók is. Mivel mi a programot a legjobban elterjedt Windows 7 operációs rendszer alatt futtatunk, ezt tükrözi szóhasználatunk, a Windowsos szakkifejezések alkalma-

26 ELŐSZÓ zása is. Azonban némi asszociativitással ezek szintén alkalmazhatók a többi operációs rendszerekre is. A könyvet ajánljuk azoknak, akik kényelmesen, gyorsan, tetszetős formában szeretnék elkészíteni dokumentumaikat, pontos kimutatásaikat, táblázataikat, adatbázisaikat, látványos előadásaikat, rajzaikat, amihez ezúton is sok sikert kívánunk. Végezetül: bár könyvünk készítése során a megfelelő gondossággal igyekeztünk eljárni, ez minden bizonnyal nem óvott meg a tévedésektől. Kérem, fogadják megértéssel hibáimat. Szentendre, 2012. március Köszönettel a szerző.

KEZDŐ LÉPÉSEK 27 KEZDŐ LÉPÉSEK Ebben a fejezetben az.3 változatának általános ismertetésére törekszünk. Bemutatjuk a program telepítését, kezelői felületének elemeit, a beviteli perifériák kezelését és az általános, állományokkal kapcsolatos műveleteket (a speciális vonatkozásokra később térünk ki). Az itt bemutatott alapszolgáltatások ismerete feltétlenül szükséges a program működtetéséhez. Itt ismertetjük a segítő és oktató rendszer alkalmazását is. Az ismertetés további részében dokumentumnak nevezzük az OpenOffice programmal előállított, lemezen tárolt állományt. Ezek az állományok tartalmazhatnak bitképeket, címszerkesztővel készített grafikus szövegeket, képleteket, normál, szöveges bekezdéseket, alakzatokat, alakzatátmeneteket, hatásokat, szimbólumokat, kitöltéseket, táblázatokat, bemutatókat stb. A dokumentum formázása a végtermék megjelenésének alakítását jelenti (lapméretek és irányítottság, hasábok, igazítások, szegélyezés, karakterformák, a szöveg különféle kiemelése, hatások alkalmazása, bemutatók esetében az időzítés, diakép-váltás stb. beállítása). A leírásban a leütendő billentyűket keretezve jelöljük, például: Enter. Az egyszerre leütendő billentyűket (a billentyűkombinációkat) a következőképpen jelöljük, például: Ctrl+B, a funkcióbillentyűk jele: F1 F12. Az egyes menük parancsaira menü/parancsnévvel hivatkozunk, például: Fájl/Bezárás. Ha egy almenüre hivatkozunk, akkor az almenüt megjelenítő parancsot a következő módon írjuk le, például: Új. A parancsokat vastag betűvel írtuk. Ugyanígy vastag betűvel jelöljük a párbeszédpaneleken előforduló nyomógombokat is, például: Megnyitás, vagy Mégse.

28 KEZDŐ LÉPÉSEK A program környezete Környezeten mindazon eszközök összességét értjük, amelyek egy program használatát lehetővé teszik. Ezek alapvetően két részre oszthatók: a hardverre (mint a futtató gép és a perifériák együttese) és a szoftverre. E két csoport egyes részei már nem is választhatók szét. Mindenesetre a vasat, azaz a számítógépet a szoftver, vagyis a programok üzemeltetik, vezérlik és szabályozzák működését. Ebben a részben a hardverkörnyezetet ismertetjük, a szoftverkörnyezetre és a kezelői felületre később, a program telepítésének leírása után térünk ki. Akkor már ugyanis a leírtakat követhetjük a számítógép képernyőjén, a program futtatása közben. Az OpenOffice.org 3.3 rendszerkövetelményei A Windows 2000 és az ez utáni változatai, a különféle UNIX változatok, amelyek az OpenOffice futtatásának alapkövetelményei, 350 MHz-es Pentiumnál régebbi típusú processzort használó számítógépeken nem futnak, tehát az ilyen operációs rendszereket, környezeteket megkövetelő alkalmazásokhoz legalább ilyen gép kell. A számítógép típusát, összetételét alapvetően az operációs rendszer igénye szabja meg. Az alábbiakban ismertetjük az OpenOffice működtetéséhez éppen elégséges, illetve célszerűen megfelelő PCösszetételeket. Microsoft Windows Windows 2000 (Service Pack 2 vagy újabb), Windows XP, Windows 2003, Windows Vista, Windows 7 256 MB RAM (512 MB RAM ajánlott) Legalább 650 MB szabad lemezterület a letöltéshez és a telepítéshez (JRE-vel). A telepítés és az ideiglenes fájlok törlése után az OpenOffice.org kb. 440 MB helyet foglal. 1024 768 vagy magasabb felbontás 256 színnel Solaris: SPARC platform edition Solaris 10 OS vagy újabb

KEZDŐ LÉPÉSEK 29 256 MB RAM 450 MB szabad lemezterület X-szerver 1024 768 vagy magasabb felbontással és legalább 256 színnel Solaris: x86 platform edition Solaris 10 OS vagy újabb 256 MB RAM 450 MB szabad lemezterület X-szerver 1024 768 vagy magasabb felbontással és legalább 256 színnel Linux Linux kernel 2.4 vagy újabb, glibc2 2.3.2 vagy újabb 256 MB RAM (512 MB RAM ajánlott) 400 MB szabad lemezterület X-szerver 1024 768 vagy magasabb felbontással és legalább 256 színnel Mac OS X Mac OS X 10.4 (Tiger) vagy újabb Intel processzor 512 MB RAM 400 MB szabad lemezterület 1024 768 vagy magasabb felbontás 16,7 millió színnel Java Az OpenOffice.org Javát igénylő funkcióinak használatához minimum 1.5-ös JDK-ra vagy JRE-ra van szükség. Kisegítő lehetőségekhez: Minden platformra: Java futtatókörnyezet 1.4.0_02 / 1.4.1_01 vagy újabb Java Access Bridge a Java Access Bridge letölthető a http://java.sun.com/products/accessbridge címről Linux és Solaris: A GNOME 2.6 telepítése.

30 KEZDŐ LÉPÉSEK Az elkészített dokumentumokat végső soron ki akarjuk nyomtatni, így az OpenOffice konfigurációjából nem hiányozhat a nyomtató sem. Az íráskép minősége szempontjából a tintasugaras nyomtató a lézeressel közel egyenértékű, sőt egyes esetekben az olcsóbb lézernyomtatókét felül is múlják, azonban az előbbiek stabilitása és sebessége nem felel meg a professzionális alkalmazás igényének. Ha színesben akarunk nyomtatni, akkor azonban egyelőre legalábbis nem látszik jobb (olcsóbb) megoldás a tintasugaras nyomtatóknál. Az igen elterjedt mátrixnyomtatók általában akkor alkalmazandók, ha az ütéses elven működő nyomtatás előnyét ki tudjuk használni. Ez mindmáig az átütő leporellópapírt használó többpéldányos nyomtatás területe. A leporellópapírokat erre a célra gyártják előrenyomtatott űrlapként is (például számla vagy egyéb bizonylat). A mátrixnyomtatók egyéb előnyökkel is rendelkeznek, mint az olcsóság, az alacsony fajlagos nyomtatási költség, megbízhatóság, némely típusnál a megerőltető hálózati igénybevételre alkalmasság. Ezzel szemben általában zajosak és az írásminőségük sem felel meg minden célra. A nyomtató többletköltségét csökkenthetjük, ha irodánkban több szövegszerkesztő és egyéb, a nyomtatót használó rendszer működik, ugyanis célszerű, ha egy nyomtató több számítógépet szolgál ki. A professzionális konfigurációhoz lézernyomtató szükséges, ez alapszinten ma már olcsónak tekinthető eszköz (a megfelelő minőségű és teljes oldalra kiterjedő grafikák nyomtatásához ezek memóriáját is bővíteni kell). Drágább változataik alkalmasak a PostScript, színes, kétoldalas, esetleg A3 méretű nyomtatásra is. Különleges kiállításúak a többfunkciós eszközök, amelyek a nyomtatási minőségben kisebb (korábban nagyobb) engedményei mellett biztosítják a nyomtató fénymásolóként, faxként, lapolvasóként való használatát is. Letöltési lehetőségek Az OpenOffice.org 3.3 programcsomag legújabb változatában teljesen ingyenesen letölthető a http://www.openoffice.org/hu/aboutdownloads.html webhelyről, vagy például a Windows változat a http://szoftverbazis.hu/ szoftver/openoffice3.html webcímről.

KEZDŐ LÉPÉSEK 31 A Java futtató környezet telepítőjét (legújabb verziószáma Version 6 Update 30) például a http://www.java.com/en/download/index.jsp címről tölthetjük le. A program telepítése A programtelepítés lépései: 1. A programcsomag letöltése után keressük meg a telepítő programot (OOo_3.3.0_Win_x86_install_hu.exe), majd kettős kattintással, vagy helyi menüje Futtatás rendszergazdaként parancsával indítsuk el. Ha nem rendszergazdaként használjuk a gépet, akkor a következő párbeszédpanelen engedélyezzük a rendszergazdai használatot! Ez a használat így csak a telepítés idejére érvényes. 2. Az OpenOffice.org 3.3 telepítésének előkészítése párbeszédpanelen kattintsunk a Tovább gombra! 1-1. ábra. Megadjuk az ideiglenes mappát 3. A következő párbeszédpanelen a Célmappa mezőben, vagy a Tallózás gombra kattintva adjuk meg a telepítő fájlok kicsoma-

32 KEZDŐ LÉPÉSEK golásának helyét (lásd az 1-1. ábrát). Ez a mappa a telepítés után törölhető. 4. A mappa megadása után kattintsunk a Kicsomagolás gombra! 5. A következő tájékoztató párbeszédpanelen kattintsunk a Tovább gombra! 6. A következő párbeszédpanelen adjuk meg felhasználói nevünket és a szervezetet, vállalatot, amelynek keretén belül dolgozunk. A választókapcsolókkal állítsuk be, hogy csak magunknak, vagy a gépet használó bármely felhasználónak engedélyezzük a program használatát. Utána kattintsunk a Tovább gombra! 7. A Telepítés típusa párbeszédpanelen választhatunk a Szokásos vagy az Egyéni telepítési mód közül. Az előbbi a legtöbb felhasználó számára megfelelő, általános beállításokkal telepíti a programot, míg a második esetben a telepítés helyét és a telepítendő komponenseket is beállíthatjuk. Utána kattintsunk a Tovább gombra! 8. Ha a 7. lépésben az Egyéni telepítési módot választottuk, akkor az Egyéni telepítés párbeszédpanelen állítsuk be a telepítés helyét (lásd az 1-2. ábrát)! Olyan mappát adjunk meg, amelyen legalább 650 MB szabad terület van. Ha a rendszermeghajtón (a Windowst tartalmazó meghajtón) ennél kevéssel (értsd egykét gigabájttal) van több, akkor mindenképpen válasszunk másik meghajtót, mert a Windows számára előbb-vagy utóbb kevés lesz a hely A párbeszédpanel jobb oldalán találunk egy ismertetést a telepítésre kijelölt és a választható funkciókról. A bal oldali listapanelben fehér színű gombokkal jelennek meg azok a funkciók, komponensek, amelyek teljes egészében a számítógépre települnek. Szürkén jelennek meg azok a gombok, amelyekhez kapcsolt funkciók csak részben települnek. A többi jelzés és a telepítési lehetőségek közötti választás akkor jelenik meg, ha egy ilyen gombra kattintunk. Választhatjuk a helyi merevlemezre, vagy hálózati meghajtóra telepítését az aktuális ágnak, valamint az ágból kiinduló összes többi ágnak, alfunkciónak, vagy a telepítés kizárását.

KEZDŐ LÉPÉSEK 33 1-2. ábra. Megadjuk a telepítendő komponenseket 9. A Fájltípus párbeszédpanelen jelölőnégyzetekkel adjuk meg, ha a Microsoft Word, Excel, PowerPoint fájljainak alapértelmezett kezelőjéül az OpenOffice programot választjuk. Ha a Microsoft programokat továbbra is használjuk, akkor inkább hagyjuk üresen ezeket a jelölőnégyzeteket! 10. Az utolsó beállító párbeszédpanelen jelölőnégyzet kiválasztásával kérhetjük az indító parancsikon elhelyezését az asztalon (ezt, és a Tálcán, vagy a Start menüben megjelenő parancsikont később is beállíthatjuk). A telepítés indításához kattintsunk a Telepítés gombra! 11. A program ezt követően telepíti a programot a megadott meghajtóra, mappába. Végül kattintsunk a Befejezés gombra! A program módosítása, eltávolítása A program módosításához ismét a telepítőt kell elindítanunk. Ekkor azonban a fenti 6. lépésben megjelent párbeszédpanel helyett a Program karbantartása párbeszédpanel jelenik meg, amelyen választhatunk, hogy módosítunk a telepített összetevőkön, kijavítjuk a telepítési hibákat vagy töröljük a programot a számítógépről. Az el-

34 KEZDŐ LÉPÉSEK távolításhoz használhatjuk a Windows Vezérlőpultjának Program eltávolítása funkcióját is. A billentyűzet Az írógéphez hasonlatos billentyűzetrész a szöveg begépelésére, adatok bevitelére szolgál. A többi billentyűt a parancsok kiadására, illetve a kurzor 1 (fénymutató) mozgatására, a táblázat cellái között és a cellatartalmon belül való közlekedésre használjuk. A parancsok kiadására két módszert alkalmazhatunk: a menüsorból a billentyűzettel vagy az egérkurzorral kiválasztjuk, majd az Enter, illetve az egér bal gombjának lenyomásával kezdeményezzük a parancs végrehajtását. Csak a billentyűzetet alkalmazva a képernyő második sorában álló menüsorba az Alt billentyűt lenyomva jutunk. Ezt követően a menüsor kiemelt (aláhúzott) karaktereinek egyikét lenyomva, vagy a kijelölő mez 2 a vagy kurzormozgató billentyűkkel mozgatva egy újabb menüt gördíthetünk le, ahonnan a megfelelő parancs kiválasztása az eddig leírtakhoz hasonló módon történhet. A főmenü kiválasztásához a, billentyűket, az almenük legördítéséhez és a menütételek kiválasztásához a, billentyűket használjuk. A kijelölt parancs végrehajtását az Enter gomb lenyomásával indítjuk. Ha a legördült menüben valamely parancs nincs kiemelve (halvány színnel jelenik meg), akkor az az adott helyzetben nem alkalmazható (értelmetlen lenne például a vágás a táblázatban, amíg nincs kijelölve a kivágandó részlet). Ha nem akarjuk a kiválasztott parancsot 1 kurzor: grafikus karakter általában vízszintes vagy függőleges villogó vonalka amellyel a program jelzi a dokumentumban az aktuális pozíciót, a következő bebillentyűzendő karakter helyét. 2 kijelölőmező: a kurzormozgató billentyűkkel mozgatható inverz sáv, amellyel listákban, menükben megjelöljük azt a tételt, melyet az Enter billentyű lenyomásával választunk ki.

KEZDŐ LÉPÉSEK 35 indítani, akkor az Esc billentyűt kell lenyomni. Ezzel visszatérünk a dokumentum szerkesztéséhez. A legördülő menü 3 parancsai mellett egyes helyeken billentyűzetkódok figyelhetők meg (gyorsbillentyűk). Szövegszerkesztés közben ezeket a gombokat (billentyűkombinációkat) lenyomva az adott parancs azonnal végrehajtásra kerül. A billentyűzettel a Windows alatt is vezérelhetjük a programokat, bár sokszor kényelmetlenebbül, mint a parancsok egeres megfelelőivel. Néha előfordul, hogy egyes műveletek elvégzése könnyebb lesz egyetlen billentyűkombináció (több billentyű egyszerre történő) leütésével, mintha az egeret használnánk. Néhány parancsot az egér és a billentyűzet együttes használatával tudunk kiadni. A billentyűkombinációkat a felsorolt billentyűk együttes megnyomásával vihetjük be. Például a Ctrl és az B billentyű együttes megnyomásakor a programban félkövérre vált az adott betűtípus. Az ilyen, együttes billentyűlenyomásokat, azaz billentyűkombinációkat a könyvben együttes keretben jelöljük, például: Ctrl+B. A szöveg bevitele csak a billentyűzet segítségével oldható meg. A betűk bevitelére szolgál a billentyűzet központi része, az úgynevezett írógép-billentyűzet. E billentyűzetrésznek színe általában világosabb. A magyar írógéphez szokott felhasználóknak ügyelni kell arra, hogy az angol klaviatúrán nemcsak az ékezetes betűk vannak más helyen, hanem az Y és a Z betű is fel van cserélve. A kezdőknek, illetve írógéphez szokott felhasználóknak nehéz megszokni esetleg azt is, hogy a számítógépen nem szabad l (l) betűt írni a 2- es szám helyett, sem pedig O betűt (o) a 0 (nulla) helyett. A különböző nemzeti jellegzetességeket tartalmazó karakterekhez speciális billentyűzet-beállítás tartozik. A Windows Start menüjének Beállítások/ (vagy Sajátgép/) Vezérlőpult/Billentyűzet programjával állíthatjuk be az elsődleges (például a magyar) és a másodlagos (pél- 3 legördülő menü: olyan, a parancsok listáját tartalmazó menü, amely a menü nevére kattintás vagy kurzormozgató billentyűs kiválasztás után gördül le, azaz megjeleníti a menü többi részét.

36 KEZDŐ LÉPÉSEK dául az amerikai) billentyűzet-elrendezést, valamint a köztük átkapcsolást lehetővé tevő billentyűkombinációt. Az írógép-billentyűzeten is bevihetünk számokat. Erre a célra azonban (különösen, ha sok számot kell bevinnünk) célszerűbb a billentyűzet jobb oldalán található, számológép-kiosztású billentyűcsoportot, a numerikus billentyűket használni. Ha a Num Lock rögzülő váltóbillentyű nincs benyomva, akkor a numerikus billentyűzet a kurzor mozgatására használható, a rajtuk olvasható nyilak és feliratok szerint. Ellenkező esetben, a Num Lock lenyomott állapotában vihetjük be a számokat. A billentyűzet még nem említett részei vezérlőfunkciókat töltenek be. A numerikus billentyűzettel különleges karaktereket is bevihetünk (lásd alább). Az Alt, Ctrl, Shift billentyűk önmagukban (saját) funkció nélküli váltóbillentyűk, amelyekből 2-2 darab áll rendelkezésre, ezeket mindig valamely más billentyűvel együtt kell használni. Például a Shift billentyű és valamely kurzormozgató billentyű együttes lenyomása az adott irányban kijelöli a szöveget, táblázatot vagy objektumot. A Shift billentyű lenyomásával válthatunk az írógép-billentyűzeten található betűk kis (kurrens) és nagy (verzál) változata között. Ha a Caps Lock 4 rögzülő váltóbillentyű más szóval állapotbillentyű nincs lenyomva, akkor a betűbillentyűt magában lenyomva kisbetűt kapunk, a Shift billentyű lenyomásával együtt, nagyot. Tehát e tekintetben a Shift billentyű szerepe megfelel az írógép betűváltójának. Az Alt billentyű menüparancs-kiválasztó szerepét korábban ismertettük. Másik feladata a különleges karakterek beillesztésének segítése. Ilyen (például ékezetes stb.) karakterek beviteléhez az Alt billentyűt lenyomva kell tartanunk, miközben a numerikus billentyűzeten beütjük egy karakter kódját (a kódtáblázatok megtalálhatók például a nyomtatók kézikönyvében). Ezzel a módszerrel olyan betűket szúrhatunk a szövegbe, melyek a billentyűzeten nem szerepelnek. Egyes karakterek bevihetők a jobb oldali Alt billentyű nyomva tartása mellett az írógép-billentyűzetről is (például magyar billentyűzetkiosztásra kapcsolva az Alt+á billentyűkombinációval a ß be- 4 CapsLock: Az írógépen a váltórögzítőnek van hasonló szerepe.

KEZDŐ LÉPÉSEK 37 tűt, az Alt+q billentyűkombinációval a \ jelet adhatjuk meg ami az elérési utak megadásánál játszik fontos szerepet). A kurzor mozgatásának egeres módszeréről már tettünk említést, később részletezzük. A Windows és az OpenOffice meglehetősen kényelmetlenül egér nélkül is működtethetők, ekkor a billentyűzettel kell mozgatnunk a kurzort. A kurzormozgató billentyűk a billentyűzet,,,, valamint Home, End, PgUp, PgDn billentyűi, illetve ezeknek a Ctrl billentyűvel együtt lenyomott kombinációi. Az OpenOffice állapotsorában megjelenő BESZÚR/ÁTÍR feliratra kattintva vagy az Insert billentyűvel váltogathatunk a beszúrásos és a felülírásos szövegbevitel között. A beszúrásos szövegbevitelkor a begépelt szöveget követő szövegrészek jobbra mozdulnak, az új szöveg nem törli őket. A felülírásos szövegbevitel esetén az előzőleg begépelt, a kurzor helyén álló szöveget felülírjuk. A Delete billentyű a kurzor után álló betűt vagy a kijelölt dokumentumrészletet törli. A Backspace billentyű az írógép-billentyűzet jobb felső sarkában található, felirata rendszerint. Ez a billentyű a kurzor előtt álló betűk vagy kijelölt szövegrészek törlésére szolgál. Az Esc billentyű a menük, párbeszédpanelek parancsainak végrehajtása elől menekülő (Escape) gomb. Bárhol is vagyunk az adott programban, az Esc billentyű egyszeri vagy többszöri megnyomásával visszatérhetünk az utoljára elmentett munkaképernyőhöz. Funkciója megfelel a párbeszédpaneleken alkalmazott Mégse nyomógombnak. A Caps Lock és a Num Lock állapotbillentyűk, vagy kapcsolók. A Caps Lock lenyomását követően begépelt szöveg nagybetűs lesz. Kisbetűt ekkor a Shift billentyű lenyomásával, kombinációként kell bevinni. A Caps Lock újbóli megnyomásával az eredeti állapotot állítjuk vissza. Az Enter billentyű a számítógép és programok kezelésében nélkülözhetetlen. Ez a legnagyobb billentyű. Felirata több billentyűzeten:. Megtalálható a numerikus billentyűzetrész jobb alsó sarkán is. Szövegbevitel során megfelel az írógépek kocsivisszasoremelés billentyűjének, emellett a parancsok végrehajtásának engedélyezésére szolgál (hasonlóan a párbeszédpanelek OK nyo-

38 KEZDŐ LÉPÉSEK mógombjához vagy az egeres kattintáshoz). Az F1... F12 funkcióbillentyűkhöz rendelt parancsokat az adott helyen ismertetjük. Az egér Az egér egy grafikus pontkijelölő eszköz, amellyel könnyen mozoghatunk a dokumentum tartalma és a parancsok (menütételek) között. A szöveges (azaz szerkesztő-) kurzor pozicionálása az egér (egérkurzor) mozgatásával, majd az egér bal gombjának lenyomásával történik, ezt a továbbiakban kattintásnak nevezzük. Az egérrel kiválasztott parancsok így is indíthatók. Mint korábban említettük, egér helyett alkalmazhatunk más grafikus pozícionáló eszközt, például fényceruzát, pozicionáló gömböt (trackballt úgynevezett hanyattegeret ), digitalizáló tábla szálkeresztjét. Ez utóbbi eszközöket általában lehet egérként installálni. A továbbiakban az egér használatát tételezzük fel. Említettük már a kettős kattintást, azaz a bal egérgomb kétszeri, gyors egymásutánban történő lenyomását. Ezzel a kijelölt objektumot vagy funkciót általában nemcsak kiválasztjuk, hanem el is indítjuk az objektumot például rajzot létrehozó programot, illetve a parancs végrehajtását. Ikonokhoz rendelt parancsok végrehajtásának indításához elegendő az egyszeres kattintás is, egyébként az egyszeri gombnyomás kijelöli a feladatot, a kettős kattintás pedig végrehajtja azt. Ha a kiválasztott parancsot mégsem akarjuk indítani, akkor kattintsunk az egérrel a menün kívüli területre. Bizonyos ikonokhoz menüket rendeltek, ezeket az ikon hosszabb megnyomásával jeleníthetjük meg. Az almenüket tartalmazó ikonokon kis zöld háromszög jelenik meg. Az egérrel ikonokat, esetleg kijelölt szövegrészeket és objektumokat tudunk mozgatni az egyik helyről a másikra. Az ikonokat tartalmazó eszköztárat úgy mozgathatjuk például az egérrel, hogy az eszköztár ikonokat nem tartalmazó részére mutatunk, lenyomjuk a bal egérgombot (ezzel megragadjuk az objektumot), majd az egér mozgatásával kiválasztjuk új helyét. A mozgatás közben folyamatosan nyomva tartott bal egérgomb felengedésével szüntetjük meg a vonszolást. Ekkor rögzül az eszköztár az új helyen. Az egérkurzor munkánk során a tevékenységnek megfelelő módon, jellegzetesen változtatja alakját. Ezzel jelzi a végrehajtható

KEZDŐ LÉPÉSEK 39 funkciót is. A homokóra alakú egérkurzor a várakozást jelenti, ekkor a program hosszabb folyamaton dolgozik, várnunk kell a további parancsok kiadásával. A Windows alá is fejlesztettek sok egyéb (például animált) kurzortípust, ezek más-más módon jelzik a várakozó állapotot. A Windows szokásos kurzortípusai: Kurzor Kurzor neve, megjelenés helye (alkalmazás leírása) Normál kijelölés: ez jelenik meg a menü és ikonparancsok, listaelemek kiválasztásakor, gördítősáv alkalmazásakor. Munka a háttérben: várakozás. Ha ez az ikon látszik, nem adhatunk ki más parancsot (például az állományok keresése közben). Foglalt: a program egy hosszabban tartó műveleten dolgozik. Amíg ez az ikon látszik, nem adhatunk ki más parancsot. Szövegkijelölés: a munkaablak szerkesztőterületén, illetve az táblázatkezelő szerkesztőlécén vagy más programok szövegbeviteli mezőiben ilyen az egérkurzor alakja. Ezt (és a bal egérgombos kattintást) használva jelöljük ki a szöveges kurzor új helyét. Nem érhető el: ez akkor jelenik meg, ha az adott helyzetben valamely parancs nem érhető el (inkább a Windows 95-re jellemző). Függőleges átméretezés: a kijelölt objektum vízszintes szélein középen elhelyezkedő fogópontok áthelyezésekor (átméretezésekor) jelenik meg. Vízszintes átméretezés: a kijelölt objektum függőleges szélein középen elhelyezkedő fogópontok áthelyezésekor (átméretezésekor) jelenik meg. Átlós átméretezés 1: a kijelölt objektum sarkain elhelyezkedő fogópontok áthelyezésekor (az objektum átméretezésekor) jelenik meg. Ezzel egyszerre módosítjuk az objektum függőleges és vízszintes méretét.

40 KEZDŐ LÉPÉSEK Kurzor Kurzor neve, megjelenés helye (alkalmazás leírása) Átlós átméretezés 2: szintén az objektum átméretezésekor jelenik meg. Így egyszerre módosítjuk az objektum függőleges és vízszintes méretét Áthelyezés: a kijelölt objektum belsejébe mutatva jelenik meg. Ha megjelent, akkor lenyomhatjuk a bal egérgombot, amelyet folyamatosan nyomva tartva az objektumot (például képet) új helyre mozgathatjuk. Az egér (kattintások, sebesség) és az egérkurzor (forma) beállításának változtatására is lehetőségünk van a Windows alatt. A beállításokat a magyar nyelvű Windows esetében a Start menü vagy a Sajátgép programcsoport Beállítások/ Vezérlőpult/Egérkezelés programjával végezzük el. A program indítása A program indítása megegyezik az Office korábbi változataiból megismert módokkal. Ezek közül tetszés szerint választhatunk, majdnem mindegyik indítási mód mellett érveket lehet felsorakoztatni, melyeket az alábbiakban foglalunk össze. A programot indíthatjuk a Windows, vagy nyomógombjára kattintás után a Programok (Minden program, Programs) csoportból, a Futtatás (Run) ablakból, vagy ha külön parancsikont készítettünk, akár a Windows munkaasztaláról, illetve a Tálca gyorsindítás sávjáról is. Ide a Start/ Programok menüből a bal egérgomb nyomva tartása közben húzhatjuk leggyakrabban használt programjainkat. Az ikonok itt a Windows minden indítása után azonnal megjelennek, így ez gyors programindítást biztosít, mivel egyetlen kattintás elegendő a művelethez, szemben a Start menüből történő indítással, amely legalább két kattintást igényel. 1-3. ábra. OpenOffice ikonok a Windows tálcáján

KEZDŐ LÉPÉSEK 41 A parancsikont a Windows tálcájára helyezhetjük a Start menüben megjelenített program helyi menüjének Rögzítés a tálcán parancsával is (lásd az ábrát). A rögzítés a helyi menü Rögzítés feloldása a tálcán parancsával szüntethető meg. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a futó programok ikonjai ne jelennének meg a tálcán, csak az indításhoz használt ikon tűnik el. 1-4. ábra. Program felvétele menüből a tálcára A Start menüből indítás négy kattintást igényel, ha a menü megjelenítése után, a Minden program, majd az Open- Office.org 3.3, végül az OpenOffice.org Writer sorokra kattintunk. Ez a műveletsor is lerövidíthető, ha kiadjuk a helyi menü Rögzítés a Start menüben parancsát (lásd a fenti ábrát). A Start/Beállítások/Tálca... parancs, illetve Windows 7 alatt a Start gomb helyi menüjének Tulajdonságok parancsa segítségével vagy az Intézőben is beállíthatjuk a Start és a többi menü tartalmát (a Ctrl billentyű nyomva tartása közben húzzuk a Writer alkalmazást a Start menübe). Ha gyakran használjuk szövegszerkesztőnket, akkor ez a legpraktikusabb megoldás. Az így átalakított, legfelső szintű menü-

42 KEZDŐ LÉPÉSEK ben az OpenOffice.org Writer (.exe) sorra kattintva indíthatjuk a leggyorsabban a programot. Bár a Windows XP alatt a tálca módosítására ritkán van szükség, hiszen a leggyakrabban használt programjaink automatikusan megjelennek a Windows nyomógombjára kattintás után, ha a fenti átalakítást elvégezzük, akkor a megadott programok mindig, azaz a programindítások számától függetlenül megjelennek a Start menüben. Az állandóan megjelenő (testre szabással ide helyezett) programok egy vízszintes vonal felett, a gyakori indítás miatt kiérdemelt helyzetű programok a vonal alatt jelennek meg. Szintén egykattintásos indítást biztosít, ha parancsikont helyezünk el a Windows munkaasztalán. 1-5. ábra. Parancsikont helyezünk el a munkaasztalon Ehhez kattintsunk a jobb egérgombbal a munkaasztalra, majd kattintással adjuk ki a megjelent helyi menü Parancsikon parancsát! A Parancsikon létrehozása párbeszédpanelen adjuk meg a parancsikon célját, vagyis a Writer program elérési útját. amelyet megkereshetünk a Tallózás gombra kattintva is (lásd a fenti ábrát). A Tovább gombra kattintás után nevezzük el a parancsikont, majd zárjuk be a párbeszédpanelt! A parancsikon ekkor megjelenik a munkaasztalon (lásd a mellékelt ábrát) és azonnal használható a program indítására. A parancsikon egyúttal megjelenik az Asztal rendszermappában is. Ez azt is jelenti, hogy asztali parancsikont létrehozhatunk úgy is, hogy a

KEZDŐ LÉPÉSEK 43 Ctrl gomb nyomva tartása közben egy máshol létrehozott parancsikont ebbe a mappába húzunk (lásd a következő ábrát). 1-6. ábra. Az Asztal mappa tartalma Ha a parancsikon rövidítést nem helyeztük el a munkaasztalon, akkor választhatjuk a munkaasztalon a jobb egérgombos kattintással vagy a Shift+F10 billentyűkombinációval megjelenített helyi menü Új OpenDocument-szöveg parancsát. Ugyanezt a parancsot megtaláljuk a Windows Intéző (fájlkezelő) Fájl/Új almenüjében is. A korábban szerkesztett, illetve más Windows alkalmazással létrehozott anyagok a Start/Dokumentumok listából is kiválaszthatók (lásd az 1-7. ábrát). 1-7. ábra. Programindítás korábban szerkesztett fájl betöltésével Ha egy ilyen OpenDocument-szövegre kattintunk, akkor betöltődik a Writer, majd abba a dokumentum, melynek szerkesztését folytathatjuk. (Ha már fut a Writer, akkor így egy új szerkesztőablakot nyitunk, és abba töltődik a kiválasztott dokumen-

44 KEZDŐ LÉPÉSEK tum). A Windows XP operációs rendszerben a Start/Legutóbbi dokumentumok menüt használjuk. A Start menü Futtatás... parancsának kiadása után azaz rákattintva előbb a nyomógombra, majd a Futtatás... sorra beírással megadhatjuk vagy a Tallózás... nyomógombra kattintás után a könyvtárszerkezetben kiválaszthatjuk (lásd a Futtatás párbeszédpanelt) a program elérési útját. E kényelmetlen indításban az a hasznos, hogy az indító parancssorban megadhatunk indítási kapcsolókat is (lásd később). Ilyen indítási kapcsolókat egyébként megadhatunk a parancsikonokhoz is. A vizsgált meghajtót, illetve könyvtárat a Hely listában választjuk ki. A párbeszédpanel ikonjával a könyvtárszerkezetben egy szinttel feljebb, az ún. szülő könyvtárba léphetünk. A könyvtárakat a mappák, az aktuális könyvtárat a megnyitott mappa jelöli. A Megnyitás nyomógombra kattintás után a Futtatás párbeszédpanelbe töltődik az elérési út. Ott kattintsunk az OK nyomógombra vagy válasszuk ki az OK nyomógombot és nyomjuk meg az Enter billentyűt. 1-8. ábra. Programindítás a Futtatás párbeszédpanelről Hasonló módon, a Start/Programok OpenOffice.org Writer (a Windows XP alatt a Start/Minden program Open- Office.org Writer) menüsorra kattintva is elindíthatjuk a programot, de ekkor e menüsor eléréséhez több műveletet kell végeznünk, így valamivel hosszadalmasabb.

KEZDŐ LÉPÉSEK 45 1-9. ábra. OpenOffice parancsikonok a munkaasztalon Mint korábban bemutattuk, a gyakran használt programokhoz érdemes parancsikont létrehozni a munkaasztalon. Ha gyakran dolgozunk egy meghatározott dokumentumon, akkor annak ikonját is érdemes a Windows ablak állandó részévé tenni, azaz az Asztal (Desktop) könyvtárba másolni. Ekkor a dokumentum szerkesztése a Writer program betöltésével együtt az ikonra mért dupla kattintással indítható. A dokumentum későbbi saját felhasználói könyvtárunkba helyezése után (ikonját az asztallapról a könyvtárunkba húzzuk), ha a Windows Dokumentumok listájából ezt a dokumentumot választjuk, a Windows megkeresi az állomány új helyét. A dokumentumot többféleképpen helyezhetjük az asztallapra: 1. Az egér jobb gombjával a Windows hátterére, azaz az asztallapra kattintunk. Az ekkor megjelenő helyi menü Új OpenDocument-szöveg parancsával új, üres dokumentum ikonját helyezhetjük el az asztallapon. Később használhatjuk ezt az ikont is a Writer betöltésére, illetve üres dokumentum szerkesztőablakának megnyitására. 2. A dokumentumot megfogjuk a Windows Programok/ Windows Intéző listáján és a lenyomott bal egérgomb nyomva tartása mellett a Windows képernyő hátterére vontatjuk. Ezután felengedjük az egérgombot. Ekkor a dokumentum megjelenik az Asztal (Desktop) könyvtárban, ikonja az asztallapon. 3. Parancsikont a legegyszerűbben úgy hozhatunk létre, hogy az egér jobb gombjával a Windows hátterére, azaz az asztallapra kattintunk. A helyi menü Új/ Parancsikon parancsával megjelenített Parancsikon létrehozása párbeszédpanelen mezőbeírással adjuk meg vagy Tallózás nyomógombra kattintás után keressük ki az Program Files könyvtár OpenOffice.org

46 KEZDŐ LÉPÉSEK Writer programját. A program első indításakor egy tündér (mely a Microsoft programjainál megismert varázslók itteni megfelelője) vezet végig a regisztráció lépésein. Megadjuk adatainkat, beállíthatjuk a frissítések automatikus keresését, magát a regisztrációt nem kötelező végrehajtani. A segítség Az OpenOffice súgója régebben jelentősen eltért más programok hasonló szolgáltatásaitól, most viszont a súgó a Microsoft korábbi (például az Office 2000) programjaihoz hasonló megoldást alkalmaznak. Használata könnyen elsajátítható, és minden egyes rész alkalmazásában egyformán működik. A Súgó menü Open- Office.org parancsával, vagy az F1 gyorsbillentyűvel, illetve a Standard eszköztár Súgó ikonjával jelenítjük meg a súgó fő tartalomjegyzékét, amelyben változatos módon navigálhatunk. A súgó ekkor egy saját ablakban jelenik meg, amelyet akár a munka közben, a munkaablak mellé húzva használhatunk (lásd az 1-10. ábrát). A szerkesztőablak és a súgó ablaka között válthatunk többek közt az Alt+Tab, Alt+Shift+Tab billentyűkombinációkkal, a Windows tálcán megjelenő gombokkal. Ha befejeztük a súgó használatát, a szokásos módon (a bal felső sarok ikonjából legördíthető ablakvezérlő menü Bezárás parancsával, vagy az Alt+F4 billentyűkombinációval, illetve az ablakbezáró ikonnal) zárjuk be a súgó ablakát! Ugyanez a súgóablak jelenik meg, ha az OpenOffice.org többi programjából indítjuk a súgót. Ezt bizonyítja az is, hogy a programcsomag más programjainak súgóját kiválaszthatjuk az ablak bal felső sarkában megjelenő listából is. Az ablak bal oldalán látjuk a navigációs ablaktáblát, amelyben a könyvjelzők, tartalomjegyzék, tárgymutató és keresés funkciók segítségével navigálhatunk. Az itt választott súgólapok jelennek meg a jobb oldali tartalmi részben. A navigációs ablaktábla elrejthető a Navigációs tábla elrejtése és megjeleníthető a Navigációs tábla mutatása ikonnal.

KEZDŐ LÉPÉSEK 47 1-10. ábra. A program súgójának ablaka A súgóablak felső részén található listából kiválasztva az egyes alkalmazások, vagy a keretrendszer súgóját tartalmazó állományokat tölthetjük be. A súgóállományokon belül az egyes főbb témaköröket, esetleg kapcsolódó oldalakat aláhúzással jelölik. Ezekre az egér bal gombjával kattintva a megfelelő, hivatkozott oldalra lépünk (ugyanide eljuthatunk egyes esetekben a súgólap görgetésével is). A súgó főbb fejezeteit bejárhatjuk a súgóablak alján látható lapfülekre kattintva is. A menüsor Előző oldal ikonjával a korábban megtekintett oldalra léphetünk, a Következő oldal ikonjával visszaléphetünk a sorban következő oldalra. Az Első oldal ikon a kezdő súgóoldalt tölti be ismét. A megjelenített oldalt teljes egészében kinyomtatja a jobb egérgombos kattintással megjelenített helyi menü Nyomtatás parancsa, vagy az eszköztár Nyomtatás ikonja. A nyomtatás a dokumentumok nyomtatásánál ismertetett párbeszédpanel kitöltésével indul. Itt adhatjuk meg a nyomtatás paramétereit (példányszám, sorba rendezés stb.). A többi eszköztárbeli ikonnak megfelelő parancs is elérhető a helyi menüben.

48 KEZDŐ LÉPÉSEK Kisebb hiba, hogy a dokumentumablakban jól használható navigációs eszközök, melyeket az ablak jobb alsó sarkánál találunk, itt is megjelennek, azonban a súgólapokon semmilyen funkcióval nem rendelkeznek Az egyes oldalakhoz tartozó további magyarázatokat az adott oldal Kapcsolódó témakörök csoportjának hivatkozására kattintva tölthetjük be. Ilyen kapcsolódó hivatkozásokat találunk a súgólapokon is. A bal egérgomb folyamatos nyomva tartása közben, húzással kijelölt szövegrész a szövegrészbe jobb egérgombbal kattintva megjelenített helyi menü Másolás parancsával (vagy a Ctrl+C billentyűkombinációval) a vágólapra másolható, ahonnan tetszőleges alkalmazásba, szövegrészbe illeszthető az adott alkalmazás Szerkesztés/Beillesztés (Edit/Paste) parancsával, vagy a Ctrl+V, illetve a Shift+Ins billentyűkombinációval. A súgóoldalakon alkalmazott szimbólumok: A tárgyhoz tartozó megjegyzéseket jelöli. Az így jelölt részekben olyan információk szerepelnek, amelyek a parancs végrehajtását módosítják, illetve kiegészítő ismeretek. Ezzel a szimbólummal jelölik a program hatékonyabb felhasználását eredményező ötleteket. A súgó tartalomjegyzéke A navigációs ablaktábla Tartalom lapján találjuk a fő súgótémákat, melyeket a témakör nevére kattintva bonthatunk ki, vagy zárhatunk be (lásd az 1-11. ábrát). A kibontott kötet gyakran további kötetekre, fejezetekre bontható, végül a súgólapokat a ikonok jelzik. 1-11. ábra. A súgótémák, kategóriák kibonthatók

KEZDŐ LÉPÉSEK 49 A súgó tárgymutatója A súgóablak navigációs táblájának Tárgymutató lapján a segítőrendszer tematikus és alfabetikus sorba rendezett kifejezéseit nézhetjük végig. Az egyes betűknek megfelelő billentyűkkel az adott betűvel kezdődő indexrészre ugrunk. A kulcsszavak listája görgetéssel is mozgatható. Innen kattintással tölthetjük be a megfelelő kifejezés magyarázatát (lásd az 1-12. ábrát). 1-12. ábra. A tárgymutató kezelése Keresés a súgóban Már a tárgymutatóban is kereshetünk, ha a keresendő kulcsszót a Keresett kifejezés mezőbe kezdjük begépelni. A keresés itt dinamikusan a begépeléssel folyamatos kapcsolatban történik, a találatok listája azonnal követi a leütött billentyűket. Az eszköztár Keresés ezen az oldalon ikonjával, vagy a helyi menü megfelelő parancsával jelenítjük meg a Keresés ezen az oldalon párbeszédpanelt, amelyen az 1. mezőben megadott kulcsszó alapján kereshetünk (lásd a 1-13. ábrát). A Keresés gombra kattintva a program megkeresi a Keresett szöveg mezőben megadott karakterek előfordulását az éppen nézett súgóoldalon és a találatot kiemelten jelzi. A Keresés gombra ismét kattintva a következő előfordulást kereshetjük meg. A korábbi keresett karakterek elővehetők a Keresett szöveg mező listájából akkor is, ha közben súgólapot váltottunk. Így a keresés gyorsabban folytatható.

50 KEZDŐ LÉPÉSEK 1-13. ábra. Keresés az aktuális súgóoldalon belül A párbeszédpanel jelölőnégyzeteivel módosíthatunk a keresés működésén, irányán. A teljes szövegben a navigációs ablak Keresés lapja segítségével kereshetünk. Ezzel a módszerrel megkereshetjük azokat a súgóoldalakat, amelyek tartalmazzák a Keresési kifejezés szövegmezőbe írt kifejezés bármely kombinációját. A keresett kulcsszavak kombinációját szóközzel elválasztva írjuk be! A Keresési kifejezés mező is tárolja az utoljára beírt szavakat, így a korábbi keresés megismételhető, ha a ikonra kattintunk, majd kiválasztjuk a kifejezést a listából. A keresés nem tesz különbséget a kis- és nagybetűk között. A Keresés csak a címsorokban jelölőnégyzettel korlátozhatjuk a keresést a dokumentum címsoraira. A jelölőnégyzet törlésével viszont a súgólapok tartalmában is kereshetünk. A Csak egész szavak jelölőnégyzet segítségével pontosan kereshetünk, azaz ha bejelöltük ezt a jelölőnégyzetet, akkor a program a szótöredékeket nem veszi a találatok közé. A jelölőnégyzet törölt állapotában viszont a megadott keresési kifejezést, alapszót egy hosszabb, összetett vagy ragozott szó részeként is megkereshetjük. A Keresés gombra kattintva indított keresés végrehajtását követően az eredmények dokumentumfejléce ábécé sorba rendezett listában jelenik meg (lásd az 1-14. ábrát). Innen a megfelelő súgódokumentum kettősen egy bejegyzésre kattintva tölthető be. Erre használható egy bejegyzés kiválasztása után a Megjelenítés gombra kattintás is.

KEZDŐ LÉPÉSEK 51 1-14. ábra. A keresési eredmények listája Könyvjelzők kezelése A súgóablak Hozzáadás a könyvjelzőkhöz ikonjával könyvjelzőket helyezhetünk el. Az így felvett könyvjelzők megjelennek a Könyvjelzők lapfülön és segítik a megjelölt helyek ismételt felkeresését. 1-15. ábra. Könyvjelző beszúrása A Könyvjelzők lapfül könyvjelző listájában megjelent elemekhez tartozó oldalakra a megfelelő listaelemre kettősen kattintva, vagy helyi menüje Megjelenítés parancsával jutunk el. A könyvjelzők át-

52 KEZDŐ LÉPÉSEK nevezése és törlése is a helyi menüből oldható meg (lásd az 1-16. ábrát). A segéd 1-16. ábra. A könyvjelző helyi menüs parancsai A program kezelését segíti a segéd, amely egyes feladatok végrehajtása közben automatikusan elindul. A segéd a feladat végrehajtását a dokumentum sarkában megjelenő kis ablakban segíti, amelybe kattintva megjeleníthetjük a feladat súgóját. A segédet az Eszközök/Beállítások párbeszédpanel Általános lapján kapcsolhatjuk be vagy ki. A segéd ablaka rövid idő után automatikusan bezárul. Ha három alkalommal nem vesszük igénybe a segéd segítségét egy adott feladathoz, vagy bezárjuk az ablakát, akkor a segéd többet nem jelentkezik annál a feladatnál, kivéve, ha az Általános párbeszédpanel-lapon nem állítjuk a segédet alaphelyzetbe. Tippek A tippek egy-egy eszköztárgomb nevét jelenítik meg, ha a kurzort a gomb fölé mozgatjuk (lásd az 1-17. ábrát). 1-17. ábra. Egy tipp megjelenése Hasonló segítséget kapunk egyes dokumentumelemekhez is. A tippek is letilthatók az Általános párbeszédpanel-lapon.

KEZDŐ LÉPÉSEK 53 Részletes tippek A részletes tippek a tippekhez hasonlóan jelennek meg, azonban a gomb neve helyett a hozzárendelt funkció rövid leírását adják (lásd az 1-18. ábrát). A részletes tippek is letilthatók az Általános párbeszédpanel-lapon. Alapállapotban ez a funkció kikapcsolt, tehát jelöljük be a Részletes tippek jelölőnégyzetet! 1-18. ábra. Egy részletes tipp megjelenése Hasonló rövid magyarázatot kapunk az egyes képernyőelemekről, ha a Súgó menü Mi ez? parancsát adjuk ki és utána a kurzort egy gomb fölé mozgatjuk. A támogatás A Súgó menü Támogatás parancsával a súgó ablakában jelentethetjük meg a programcsomag támogatási szolgáltatásával kapcsolatos információkat. Sokra ne számítsunk (bár ez a fizetős programok esetében is gyakran fennáll). Mindenesetre további hivatkozásokat kapunk az angol nyelvű támogató oldalakhoz. Regisztrálás Ha a program első indításakor elutasítottuk a regisztrációt, akkor itt, a Súgó/Regisztráció paranccsal pótolhatjuk. Mivel a program egyébként teljesen ingyenes, jogosultan telepítettük, támogatás nemigen van, ezért a regisztráció is feleslegesnek tűnik. Ráadásul várható, hogy a program Oracle általi támogatása teljesen megszűnik, mivel a fejlesztők ismét önálló útra léptek és a programcsoma-

54 KEZDŐ LÉPÉSEK got LibreOffice néven fejlesztik tovább. Ezt a programcsomagot más könyvekben tervezzük részletesen tárgyalni. Frissítések keresése A Súgó/Frissítések keresése parancs a program továbbfejlesztéseit, hibajavításait tette volna elérhetővé. Talán a fentebb jelzett szétválásnak köszönhetően a kiszolgáló nem érhető el. A névjegy A Súgó menü Az OpenOffice.org névjegye parancsa a licencinformációkon túl a rendszer tájékoztat a programfejlesztőkről. Az alkotók listája akkor kerül elő, ha a Ctrl billentyű nyomva tartása közben begépeljük az SDT karaktereket. A futó lista az Esc billentyűvel állítható le. 1-19. ábra. A fejlesztők listája fut a párbeszédpanelen

KEZDŐ LÉPÉSEK 55 A program szoftverkörnyezete, ablakai Az OpenOffice ikonorientált környezetben, operációs rendszerekben működik, maga is ikonokat alkalmaz az egyes funkciók kiváltására. Az ikonok a parancsok képi megfelelői, apró, szemléletes ábrák, amelyekkel könnyebb tájékozódni, és amelyek segítségével a megfelelő parancsok indíthatók. Az asztal A StarOffice Desktop, az OpenOffice programcsomagban már nem érhető el. Ha az OpenOffice.org programot indítjuk, akkor a programcsomag elemeinek indítására szolgáló keretrendszer töltődik be (lásd az 1-20. ábrát). Az ablakból indíthatjuk a programcsomag önálló dokumentum-feldolgozó alkalmazásait, makrókat futtathatunk, de az alul látható, kiszolgáló-kapcsolatot igénylő parancsok nem futnak. 1-20. ábra. Az indító keretrendszer

56 KEZDŐ LÉPÉSEK Az alkalmazásablak Az operációs rendszer minden egyes alkalmazása, programja külön alkalmazási ablak -ban fut. Az itt bemutatott képernyőkép a Writer ablak. A szerkesztett állományok a dokumentumablakokba kerülnek. A legfelső sor az alkalmazási ablak fejléce, amely a szerkesztett dokumentum neve mellett bal oldalt a rendszerablak vezérlő ikont, jobb oldalt a méretváltoztató és ablakzáró ikonokat tartalmazza. A rendszerablak ikonra az egérrel rákattintva a környezethez (Windows-hoz) kapcsoló rendszerablak menüt gördíthetjük le. Itt kicsinyítjük, nagyítjuk a rendszerablakot vagy akár befejezzük a Writer futtatását, kilépünk a szövegszerkesztőből. Ha kétszer gyorsan kattintunk a rendszerablak ikonra, akkor bezárjuk a rendszerablakot, azaz befejezzük a szövegszerkesztést. Ennek felel meg a rendszerablak menü Bezárás parancsa vagy az Alt+F4 billentyűkombináció is. 1-21. ábra. A Writer alkalmazásablaka