TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. KvVM/KJKF/1306/2009.

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1306/2009. TERVEZET az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló 47/1999. (XII. 28.) KHVM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. december

2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (Ártv.) 7. -a értelmében az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakat a vízgazdálkodásért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza. Az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakat a 47/1999. (XII. 28.) KHVM rendelet tartalmazza, amelyben rendelet legutóbbi módosításával a 2009. évre érvényes díjak kerültek meghatározásra. A jelenlegi módosítás célja a 2010. érvényes díjak megállapítása. Az Ártv. 8. -ának (1) bekezdése szerint a legmagasabb árat úgy kell megállapítani, hogy a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira és a működéséhez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra is. Ennek megfelelően a díjképzés feltételeit úgy kell alakítani, hogy díj a szolgáltató azon ráfordításait fedezze, amelyek hatékony működés és a takarékos gazdálkodás mellett merülnek fel. A víz, mint erőforrás védelmének stratégiai céljából a díjképzésre vonatkozóan az a követelmény következik, hogy a fogyasztói díjban, a díjszámítás módszertanában jelenjen meg az ivóvíz-szolgáltatás teljes valós és indokolt költsége, és ezáltal mind a fogyasztó, mind a szolgáltató ösztönözve legyen a takarékos gazdálkodásra, a víz, mint stratégiai jelentőségű természeti erőforrás pazarlástól mentes igénybevételére mind a szolgáltatás nyújtása, mind a fogyasztás során. Az elmúlt évi díjképzés során az állami tulajdonú szolgáltatók esetében a díjemelkedés mértéke egységesen 9%-os volt (a három fő szolgáltatási ág vízátadás, ivóvíz-szolgáltatás, csatornaszolgáltatás súlyozott átlagában számítva). A 2009. évi díjnövekedésből származó bevétel fedezetet nyújtott a makrogazdasági mutatók alapján várható ráfordítás-növekedésre a hatékonysági követelmények figyelembevételével. Továbbra sem tette lehetővé azonban a díjak mértéke, hogy a vízi szolgáltatások költségeinek díjban való megtérülésére vonatkozó követelmény az állami tulajdonú vízművek esetében teljes körűen megvalósuljon: az adótörvény szerint elszámolható amortizáció és a díjban érvényesített amortizáció közötti felhalmozott elmaradás továbbra is jelentős. A díjjavaslat indoklása, a díjképzés menete A díjjavaslat célja, hogy a díjemelés mértéke fedezetet nyújtson a makrogazdasági mutatók alapján várható ráfordítás-növekedésre a hatékonysági követelmények figyelembevételével. Ennek megfelelően a javaslat a szolgáltatás várható 2010. évi ráfordításainak megfelelő 3,9 %-os díjemelést javasol,

3 keresztfinanszírozás lehetőségét megengedi, azaz hogy az egyes szolgáltatások díjnövekedése eltérő lehet, fedezetet nyújt a makrogazdasági mutatók alapján várható ráfordítás-növekedésre, eleget tesz a hatékonyság követelményének, tekintettel arra, hogy a költségnemek esetében a társaságokra bízza, hogy szerződéses kapcsolataikban a legkedvezőbb beszerzési árra való törekvéssel az előrejelzettnél alacsonyabb költségnövekedéssel kalkuláljanak. Az egyes regionális társaságok területén a fogyasztói díjak által ténylegesen fizetett díjakat elsősorban nem a rendeletben szereplő díjemelés, hanem az állami támogatás küszöbértékének változása befolyásolja, amely szinte kizárólag a rendelkezésre álló költségvetési előirányzat mértékétől függ. A díjjavaslatban nem szerepel az amortizáció pótlólagos beépítése, mivel a makrogazdasági mutatók és a fogyasztók várható viselkedése nem engedi meg a nagyobb mértékű áremelést. Az egységes mértékű díjemelés indoka, hogy ez az elmúlt évek tapasztalatai alapján ez a megoldás ösztönzi a vállalatokat a költségek leszorítására, illetve lehetővé teszi, hogy a társaságok hatékony működése az elért eredményben tükröződjön. Indokolt esetben (pl. az üzemeltetést befolyásoló sajátos körülmények, illetve a vízértékesítéssel kapcsolatban a két fél közötti szerződésben meghatározott árképlet esetében) a társasági javaslat eltérhet az egységes mértéktől. A társaságok a tervezéshez a Pénzügyminisztérium iránymutatását használták fel, amely tájékoztatást adott a 2010. évi központi költségvetés tervezése kapcsán kialakított hivatalos makrogazdasági tervezési sarokszámokról. A fentiek figyelembevételével a legfontosabb tervezési költségparaméterek az alábbiak szerint alakultak. Az általános makrogazdasági folyamatok oldaláról: 2010-ben a GDP reálértelemben várhatóan 0,9 % körüli mértékben csökken, az infláció 3,9 %-kal növekszik. A vásárolt anyagok, alkatrészek esetében - részben a recesszió hatására - összességében stagnáló árszint várható. Az üzemanyagoknál 2010-re éves átlagban legfeljebb az ideinél a jövedéki adó jövő év eleji emelésével magasabb árszint tervezhető. (4,5 %) A szabadpiacon vásárolható villamos energia esetében a beszerzési forrás körültekintő megválasztásával költségcsökkenés érhető el. Az egyéb szolgáltatásoknál a kedvezőtlen gazdasági helyzet jelentette esetleges túlkínálatot figyelembe véve a lehetséges partnerek versenyeztetésével már az idén is árcsökkenés volt elérhető, és ez tarthatónak látszik jövőre is. A személyi jellegű ráfordítások növekedése legfeljebb 2,2 %-os. A szakágazati sajátosságok oldaláról: - a díjnövekedés mértékének kialakítása során figyelembe kell venni, hogy a társaságok tervezetei alapján a várható értékesített vízmennyiségek többnyire csökkenek, így az egységre jutó költségek növekednek;

4 - a villamos energia esetében a fogyasztási helyek és méreteik rendkívül szétaprózódottsága nem minden esetben eszi lehetővé a nagy fogyasztói státusz kihasználását; - az állami tulajdonban lévő társaságok eltérő mértékű értékcsökkenést esetenként a számviteli törvény alattit tudnak érvényesíteni (jelenleg a társaságok által érvényesített értékcsökkenés átlagosan 60-70% körüli, van azonban olyan társaság, amely esetében ez az érték 30%-on van). Fontos, hogy a társaságok részére kötelező elvárás, hogy a tervezetnél alacsonyabb költségnövekedésből vagy a megkövetelt hatékonyságjavítási intézkedések költségekre gyakorolt kedvező hatásából származó többletbevételeket az értékcsökkenés területén érvényesítsék. A fenti költségfeltételek és a szolgáltatók költségszerkezete figyelembevételével 3,9 %-os díjemeléssel biztosítható a várható ráfordítások és bevételek összhangja. Inflációkövető áremelés javasolt a gazdasági válságra tekintettel, fedezetet nyújt a makrogazdasági mutatók alapján várható ráfordítás-növekedésre, eleget tesz a hatékonyság követelményének, de a díj nem teszi lehetővé az elmaradt amortizáció beépítését, mely továbbra is jelentős maradt. A víziközmű-szolgáltató társaságoknak történő ivóvíz-értékesítés (vízátadás) legmagasabb díjai tekintetében az Ártv. és a rendelet nem zárja ki, hogy az átadó és az átvevő közötti tárgyalások során a rendeletben meghatározott legmagasabb díjnál alacsonyabb tényleges díjról szülessen megegyezés.

5 Az egyes társaságok díjtervezésénél figyelembe vehető sajátos körülmények Ez a rész azokat a vízmű társaságokat mutatja be, melyeknél a társasági díjakkal kapcsolatos, megszűnő, illetve új szolgáltatásokkal, vízátvevő partnerekkel kapcsolatos módosulások történtek. Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. Él a keresztfinanszírozás lehetőségével, azaz hogy az egyes szolgáltatások díjnövekedése eltérő lehet. A csatornaszolgáltatás veszteségének kompenzálása céljából változatlan társasági szintű eredmény mellett az ivóvíz ágazatra vonatkozóan alacsonyabb mértékű emelkedést javasol. Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. A díjelőterjesztés fenntartja az előző évben elfogadott eltérést az egységes díjképzési módszertől a Velencei-tó térségi települések KIOP beruházásból megvalósított csatornaszolgáltatás-fejlesztésével érintett területek csatornadíja tekintetében. 2010. évben a vízátvevők a 2009. évi várható mennyiségekhez képest 0,68 %-kal kevesebb vizet vesznek át. Nyírádi vízbázis: A díjsávokat a 2010. évre változatlanul hagyja, a díjjavaslat az első díjsávban 3,7 %-os, második díjsávban 3,6 %-os, harmadik díjsávban 4,42 %-os díjemelést tartalmaz. A fenti vízátvevővel 2006. november 6-án megkötött szerződést, valamint a 2009. szeptember 22-én kelt jegyzőkönyvet mellékelte, melyben a Bakonykarszt Zrt. díjjavaslatukat elfogadja. Északdunántúli Vízmű Zrt. A 2010. évi szolgáltatáshoz szükséges ivóvízmennyiség 22 %-át vásárolni fogja a Dorogi Regionális Vízellátó Rendszeren lévő fogyasztók ellátásának biztosításához az Aqua Európa Kft-től. A vásárolt víz ára a hosszú távú szerződésben foglaltak szerint 81 Ft/m 3 re emelkedik. Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. A Miskolci Vízmű Kft-vel 2008. január 11-én kötött megállapodást a 2008. illetve 2009. évi vízátvételi mennyiségekre, mely alapját képezte az elmúlt két év vízátvételének. A társaság vezetése szóbeli tárgyalást folytatott a társcég vezetésével, de a jövő év tekintetében megállapodás megkötésére, megegyezésre a díjfelterjesztés időpontjáig nem került sor. A Társaság 2009. július 23-ig Nagyvisnyó, míg 2009. szeptember 26-ig Dédestapolcsány települések tulajdonában lévő viziközműveket üzemeltetett szerződés alapján. Az ivóvízszolgáltatást a kezelésükben lévő regionális rendszerről látta el. A hivatkozott időponttól a

6 települések önkormányzatai felbontották a szerződést és a továbbiakban a Heves Megyei Vízmű Zrt. látja el az ivóvíz-szolgáltatási feladatokat. A települések vízellátása csak a regionális rendszerről oldható meg, így a települések ellátása ivóvíz átadással történik. 2009. év vízátvételére szerződést kötött a társcéggel, melynek díja 340 Ft/m 3 -ben került rögzítésre. Pécsváradi Vízmű Kft. Óbánya (Baranya megye területén) az egészséges ivóvíz-hálózat kiépítése, új vízbázis kialakítása és bekötése a meglévő üzemelő rendszerre címen végrehajtott beruházás során elkészült egy 100 m mélységű ivóvízkút és a kutat a meglévő hálózattal összekötő 1,4 km hosszú új vezetékszakasz. A műszaki átadás megtörtént, jelenleg próbaüzem zajlik. A régi hálózatot a Pécsváradi Vízmű Kft. üzemelteti és végzi az új vezeték próbaüzemi munkálatait. Az értékesítési mennyiségi prognózisok összefoglalása: ezer m3 DMRV Zrt. DRV Zrt. ÉDV Zrt. ÉRV Zrt. TV Zrt. Nyírségvíz. vízértékesítés mennyisége (2009. terv) 982 5 908 2 254 9 850 6 835 13 500 vízértékesítés mennyisége (2009. várható) 839 5 865 2 239 9 857 6 735 12 500 vízértékesítés mennyisége (2010. terv) 900 5 825 1 988 9 620 6 776 12 500 ivóvíz-szolgáltatás mennyisége (2009. terv) 19 541 12 835 11 050 3 623 95 ivóvíz-szolgáltatás mennyisége (2009. várható) 19 851 13 035 10 715 3 579 95 ivóvíz-szolgáltatás mennyisége (2010. terv) 19 780 12 620 10 540 3 579 95 csatornaszolgáltatás mennyisége (2009. terv) 8 085 7 643 6 470 40 66 csatornaszolgáltatás mennyisége (2009. várható) 8 149 7 889 6 060 39 66 csatornaszolgáltatás mennyisége (2010. terv) 8 173 7 632 5 935 39 66 A Pécsváradi Vízmű Kft. és a Délzalai Víz- és Csatornamű Zrt. nem regionális állami vízmű, csak néhány települést érint a díjmeghatározás, ezért a táblázatban nem kerül feltüntetésre. A DRV Zrt. csatornaszolgáltatás mennyiségei KIOP nélkül értendők.

7 Melléklet a KvVM/KJKF/ /2009. számú munkaanyaghoz A környezetvédelmi és vízügyi miniszter /2009. (... ) KvVM rendelete az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló 47/1999. (XII. 28.) KHVM rendelet módosításáról Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. (1) és (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben a következőt rendelem el: Az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló 47/1999. (XII. 28.) KHVM rendelet 1-2. számú mellékletének helyébe e rendelet 1-2. számú melléklete lép. E rendelet a kihirdetéstől számított 8. napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti. 1. 2.

8 1. számú melléklet a /2009. (.) KvVM rendelethez [1. számú melléklet a 47/1999. (XII. 28.) KHVM rendelethez] Az állami tulajdonú közüzemi vízműveket működtető vízműtársaságok által felszámítható ivóvíz- és csatornahasználat legmagasabb díjai Az állami tulajdonú közüzemi vízműveket működtető vízműtársaságok által felszámítható ivóvíz- és csatornahasználat legmagasabb lakossági díjai Alapdíj, fogyasztási helyenként (Ft/hónap) Ivóvíz Fogyasztási díj (Ft/m 3 ) Alapdíj, fogyasztási helyenként (Ft/hónap) Csatorna Fogyasztási díj (Ft/m 3 ) Pécsváradi Vízmű Kft. Óbánya település 0 300 Délzalai Víz- és Csatornamű Zrt. (Nagykanizsa) Garabonc, Nagyrada, Zalamerenye, - - 301 340 Zalaszabar, települések Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. 200 238 270 265 (Vác) Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (Siófok) Velencei-tó térsége (Velence, Gárdony, 200 380 377 530 Kápolnásnyék, Sukoró, Dinnyés, Nadap, Pázmánd települések) más település 200 380 340 543 Északdunántúli Vízmű Zrt. 212 320 165 231 (Tatabánya) Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. 198 365 249 456 (Kazincbarcika) Tiszamenti Vízművek Regionális Zrt. (Szolnok) 220 550 173 411

9 Az állami tulajdonú közüzemi vízműveket működtető vízműtársaságok által felszámítható ivóvíz- és csatornahasználat legmagasabb nem lakossági díjai Bekötési vízmérő átmérője (mm) Ivóvíz Alapdíj, fogyasztási helyenként (Ft/hónap) Fogyasztási díj (Ft/m 3 ) Pécsváradi Vízmű Kft. Óbánya település 13-20 0 431 25-32 0 40-50 0 65-100 0 150-200 0 Délzalai Víz- és Csatornamű Zrt. (Nagykanizsa) Garabonc, Nagyrada, Zalamerenye, Zalaszabar települések Bekötési vízmérő átmérője (mm) Csatorna Alapdíj, fogyasztási helyenként (Ft/hónap) Fogyasztási díj (Ft/m 3 ) 13-20 340 405 25-32 570 40-50 3 300 65-100 11 000 150-200 22 000 Duna Menti Regionális 13-20 200 238 13-20 270 265 Vízmű Zrt. 25-32 600 25-32 810 (Vác) 40-50 1 800 40-50 2 430 65-100 5 400 65-100 7 290 150-200 16 200 150-200 21 870 Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (Siófok) Velencei-tó térsége (Velence, Gárdony, Kápolnásnyék, Sukoró, Dinnyés, Nadap, Pázmánd települések) 13-20 205 394 13-20 377 555 25-32 1040 25-32 1900 40-50 3150 40-50 5680 65-100 10800 65-100 19240 150-200 32800 150-200 56250 más település 13-20 205 394 13-20 364 595 25-32 1040 25-32 1840 40-50 3150 40-50 5490 65-100 10800 65-100 18570 150-200 32800 150-200 54270 Északdunántúli Vízmű Zrt. 13-20 212 320 13-20 165 231 (Tatabánya) 25-32 636 25-32 825

10 40-50 1 908 40-50 1 650 65-100 6 998 65-100 7 425 150-200 17 176 150-200 16 500 Északmagyarországi 13-20 198 365 13-20 249 456 Regionális Vízművek Zrt. 25-32 594 25-32 747 (Kazincbarcika) 40-50 1 782 40-50 2 241 65-100 6 534 65-100 8 217 150-200 16 038 150-200 20 169 Tiszamenti Vízművek 13-20 212 551 13-20 167 411 Regionális Zrt. (Szolnok) 25-32 212 25-32 167 40-50 212 40-50 167 65-100 212 65-100 167 150-200 212 150-200 167

11 2. számú melléklet a /2009. (.) KvVM rendelethez [2. számú melléklet a 47/1999. (XII. 28.) KHVM rendelethez] Állami tulajdonú viziközműből közműves vízszolgáltatást végző gazdálkodó szervezeteknek közüzemi szolgáltatásra átadott és átvett ivóvíz legmagasabb átadási díja Átadó vízmű és vízbázis Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. (Vác) - kerepestarcsai Átadott mennyiség ezer m 3-100 100 felett - nyugat-nógrádi - 900 900 felett Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (Siófok) - ercsi - 250 251-500 500 felett - rákhegyi - 3700 3701-4100 4100 felett - mohácsi - 560 560 felett - mohácsi - 560 560 felett - mohácsi - 700 700 felett - nyírádi - 300 301-500 500 felett Átadási díj Ft/m 3 290 145 166 83 207 92 83 218 110 85 281 135 268 134 276 60 244 123 38 Szilasvíz Kft. Átvevő vízmű Nyugat-Nógrádi Vízmű Kft. Dunaújvárosi Víz-, Csatorna-, Hőszolgáltató Kft. Fejérvíz Zrt. Komlóvíz Kft. Mohácsvíz Kft. Pécsi Vízmű Zrt. Bakonykarszt Kft. Északdunántúli Vízmű Zrt. (Tatabánya) - Bicske térségi - 575 274 Fejérvíz Zrt. 575 felett 137 - Bicske térségi - 450 450 felett 274 137 Érd és Térsége Víziközmű Kft. - Bicske térségi - 200 274 Pátyi Vagyonkezelő és Közmű

12 200 felett 137 Üzemeltető Kft. - Bicske térségi - 200 274 Zsámbékvíz Kft. 200 felett 137 - Bicske térségi - 100 274 Vízcoop Kft. 100 felett 137 - Oroszlány térségi - 350 172 Fejérvíz Zrt. 350 felett 86 - Dorog térségi - 150 150 felett 208 104 Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. (Kazincbarcika) - Borsodi Régió - 120 121-310 310 felett - Borsodi Régió - 1480 1481-1600 1600 felett - Borsodi Régió - 45 45 felett - Hevesi Régió - 80 81-120 120 felett - Hevesi Régió - 70 71-110 110 felett - Keleti Régió - 400 400 felett - Keleti Régió - 600 600 felett - Keleti Régió - 100 100 felett - Dél-Borsodi Régió - 54 55-428 429-680 680 felett - Dél-Borsodi Régió - 66 67-522 523-820 820 felett 314 157 42 314 157 42 355 178 512 256 60 512 256 60 687 68 719 58 687 68 318 159 79 40 318 159 79 40 Borsodi Közszolgáltató Nonprofit Kft. Ózdi Vízmű Kft. Heves Megyei Vízmű Zrt. Heves Megyei Vízmű Zrt. Nádasd Kft. GW-Borsodvíz Kft. Miskolci Vízmű Kft. Szikszó-Víz Kft. Dél-Borsodi Víz- és Csatornamű Kft. Mezőkövesdi Városgazdálkodási Zrt. - Mátrai Régió - 40 492 Heves Megyei Vízmű Zrt.

13 - Nógrádi Régió - 2400 2401-2500 2500 felett - Nógrádi Régió - 10 10 felett - Nógrádi Régió - 400 401-470 470 felett 40 felett 246 336 168 66 336 168 406 203 66 Salgótarján és Környéke Vízmű Kft. Bátonyterenye és Környéke Vízmű Kft. Dél-Nógrádi Vízmű Kft. Tiszamenti Vízművek Regionális Zrt. (Szolnok) - KFCS felszíni tisztítómű - 835 835 felett - KFCS felszíni tisztítómű - 3 3 felett - Geszterédi - 525 525 felett - Geszterédi - 700 700 felett - észak-szabolcsi - 1050 1050 felett Nyíregyháza és Térsége Vízés Csatornamű Zrt. (Nyíregyháza) - nyíregyházi regionális rendszer - 12 12 felett 606 22 589 59 152 76 152 76 139 70 125 63 Debreceni Vízmű Zrt. Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. TRV Közüzemi Szolgáltató Kft. Nyíregyháza és Térsége V. és Cs. Zrt. TRV Közüzemi Szolgáltató Kft. Ravicsa Nonprofit Kft.