FAKERESKEDELEM. került eladásra.

Hasonló dokumentumok
FAKERESKEDELEM. Faárverések eredményei.

FAKERESKEDELEM. (Fr. L.)

A törvény az 1913-ik évi január hó 1-vel lépett életbe. c>s FAKERESKEDELEM.

ú ú& ó FAKERESKEDELEM.

FAKERESKEDELEM. e? ú ú

= 2 szem. A fapiaczról. Márcz. 7-én, tehát 7 nap múlva = 50 szem semmi semmi. 8-án, 8 n 71 = án, én. r> n 71 = 13.

Az egyes piaczokról különben a következő ártételeket közöljük : Budapest. Egy m 3

A fapiaczról. Budapest, május-hó 26.

frt. Egy m s bükkhasábtüzifa tölgy- és szilhasáb tűzifa gyertyánhasáb tűzifa... 4

fapiaczról. Budapest, julins hó 26. ERDÉSZETI LAPOK. 40

fapiaczról januárhó 16-án.

kényszer bekövetkezése előtt nem engedi; részben pedig azért, mert az állami erdőhivatalok által közvetlenül foganatosított eladásoknál alkalmazott

/ 4. részben becsáron felül keltek el. Dióhéjba szorítva, ez fapiaezunk helyzete ma. Bővebb tájékozásul szolgáljanak különben, az e hó elejéről

Az Erdészeti Lapok" évi XXII. füzetének HIRDETÉSEI.

fapiaczről. /IÖ c m - vastag fenyő épületfa köbméterenként frt. Budapest, áprilhó 20-án.

Az Erdészet i Lapok" évi VII VIII. füzeténe k HIRDETÉSEI.

Az Erdészeti Lapok" évi VII VIII. füzetének HIRDETÉSEI.

Az uj tüzifaszokványok.

ú ú% ó FAKERESKEDELEM.

fapiaczról. Közli: B e d ő Albert.

Az Erdészeti Lapok 1 ' évi XVII-XVIII. füzetének HIRDETÉSEI.

Az Erdészeti Lapok" évi XXIV. füzetének HIRDETÉSEI.

Az Erdészeti Lapok" évi IX X. füzetének HIRDETÉSEI.

ú ú& ú FAKERESKEDELEM.

KÉRDŐÍV MAGÁNERDŐ-GAZDÁLKODÓK RÉSZÉRE

Tartószerkezetek előadás

Fa- és építési anyagok tájékoztató árai szeptember hóban.

ERDEI, FEKETE-, LÚC-, JEGENYEFENYŐT,

Az Erdészeti Lapok" évi XXI XXII. füzetének HIRDETÉSEI.

FAKERESKEDELEM. A fapiacz alakulása.

fapiaczról. Budapest, májushó 29-én.

Faanyag szerkezeti felépítése

Az Erdészeti Lapok" évi IX X. füzetének HIRDETÉSEI.

Az Erdészeti Lapok" évi XXIII XXIV. füzetének HIRDETÉSEI.

MÜLLER ÁRMIN vas- és féin-tttinesczlkkelí gyára,

Miképen értékesíttessék és ki által gyakoroltassék a vadászat erdeinkben?

HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK.

Az Erdészeti Lapok" évi VII VIII. füzetének HIRDETÉSEI.

Az Erdészeti Lapok" évi XXIII XXIV. füzetének HIRDETÉSEI.

Magyar Erdőbirtokosok Faértékesitő Részvénytársasága

A máramarosszigeti fenyötutaj faárverés eredménye.

Az Erdészeti Lapok" évi XVI. füzetének HIRDETÉSEI.

Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében

Tárolás: Az iparvasúti farakodók a fővölgyekben lévő réteken fek-

A magyar korona országainak külkereskedelmi forgalma fában, faárukban, cserzöanyagokban és papirosanyagban. I. Fa.

Schwarzenberg herczeg csehországi ertíöbirtoka.**)

VÁLTOZÁSOK ÉS KITÜNTETÉSEK AZ ERDÉSZETI SZOLGÁLAT KÖRÉBŐL.

Erdőbirtokosok és Fakereskedok 1 Faforgalmi Részvénytársasága l^&u-^*z az ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET székházában

Kuzma Gyula, erdömérnöki irodája Zágráb. Hercegovacska u. 18 a.

HIVATALOS KÖZ.LEMÉN YEK

FAKERESKEDELEM. A fakereskedele m helyzetéről.

Peremartoni NAGY SÁNDOR Erdőértékesitési és erdőmérnöki iroda,

Az ERDÉSZETI LAPOK mellett mérsékelt közlési dijérí a lap irányával nem ellenkező hirdetések kiadatnak.

TILLER MÓ R ÉS TÁRS A

Egyetemes busszóla-múszereket és erdei busszólákat

Az Erdészeti Lapok" évi XIX. füzetének HIRDETÉSEI.

Az Erdészeti Lapok" évi XV XVI. füzetének HIRDETÉSEI.

Már53é»éta szálítelismertmegbízhatóminőségben mindennemű : Kiismeretes Kiszolgá l

Az Erdészeti Lapok" évi XXI XXII. füzetének HIRDETÉSEI.

ERDEI, FEKETE-, LÚC-, JEGENYEFENYŐT,

TESTVÉRE osztrák cs. és kir. és szerb királyi udvari szállítók, ugy szinte a m. kir. hadsereg szállítói Budapesten, Kár oly-laktanya.

Magyar Erdőbirtokosok Faértékesitő Részvénytársasága

Az Erdészeti Lapok" évi III. füzetének a HIRDETÉS El.

Termelt választékok megoszlása

Egyetemes busszóla-müszereket és erdei-busszólákat

Faárak a selmeczi k. főbányagrófi hivatal kerületében.

FINNORSZÁGI TANULMÁNYÚ T TAPASZTALATAI

Hirietö-melléklet az Erflészeti Lapot" évi VL füzetéhez.

Magyar Erdőbirtokosok Faértékesítő Részvénytársasága

Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet Átdolgozta: Dr. habil Németh Róbert. Fahasznosítás Magyarország erdő- és fagazdasága

Az Erdészeti Lapok" évi XIX XX, füzetének HIRDETÉSEI.

Az ERDÉSZETI LAPOK" évi III. füzetének HIRDETÉSEI.

Az Erdészet i Lapok " évi VII. füzeténe k HIRDETÉSEI.

Az Erdészet i Lapok " mellett mérsékel t közlési díjér t a la p irányával ne m ellenkező hirdetése k kiadatnak.

Adóügyekben előfizetőinknek díjmentesen szolgál felvilágosítással az Adó és Könyvvitel szerkesztősége, IX., Ferenc-körút 37 szám. Telefon:

Egyetemes imsszóla-műszereket és erdei-busszólákat

EGYESÜLETI KÖZLEMÉNYEK.

Egyetemes tíusszóla-műszereket

Egyetemes busszóla-müszereket

A herceg Eszterházy hitbizomány burgenlandi erdőgazdaságának ismertetése

KÉRDŐÍV ÁLLAMI ERDŐTERÜLETEN GAZDÁLKODÓK

Az Erdészeti Lapok" évi X. füzetének HIRDETÉSEI.

Erdészeti Lapok" évi VIII. füzetének HIRDETÉSEI.

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Egyetemes bnsszóla-múszereket és erdei bosszólákat

Az Erdészeti Lapok" 194:0. évi XI. füzetének HIRDETÉSEI.

EGRI ERDŐ ÉS FAIPAR R. T.

HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK.

ERDÉSZETI LAPOK január hó.

EUropean Timber Regulation

Épületasztalos Épületasztalos

Az Erdészeti Lapok" évi XXIV. füzetének HIRDETÉSEI. LAPOK mellett mérsékelt közlési díjért a lap irányával nem ellenkező hirdetések kiadatnak.

A HÓBAN TÁROLT VÍZKÉSZLET MEGHATÁROZÁSA AZ ORSZÁGOS VÍZJELZŐ SZOLGÁLATNÁL február 21.

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ERDÉSZET ÉS VADGAZDÁLKODÁS ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK

VÁLTOZÁSOK ÉS KITÜNTETÉSEK AZ ERDÉSZETI SZOLGÁLAT KÖRÉBŐL

MÜLLER ÁRMIN vas- és fém-tömeg'czlkltelc i c y & r a, erdészeti mérő- és jelző esz közöli: BUDAPEST, VI., GSÁNGÓ-UTCZA 3 a,

Az Erdészeti Lapok" évi XXI. füzetének HIRDETÉSEI.

Pagonyné Mezősi Marietta. Fűrészáru tárolása. A követelménymodul megnevezése: Fűrészáru gyártási feladatai

Az Erdészeti Lapok" évi XVII XVIII. füzetének HIRDETÉSEI.

Hirdető-melléklet a z Érteti Lapok " év i IY. füzetéhez.

Átírás:

FAKERESKEDELEM. A máramarosi és liptói tavaszi fenyőfaápverések. A kincstári erdészet tavaszi fenyőfaárverései a folyton emelkedő kereslet jegyében játszódtak le. Azok a nehézségek, amelyek a faanyagok termelése, de különösen a már termelt készletek kiszállítása körül országszerte előfordultak, a fürészáru és egyéb termények állandó áremelkedése, az állandó panasz a kellő nyersanyag hiánya miatt: mind azzal biztattak, hogy az ezévi eredményeknek jelentékenyen felül kell haladniok az előzőket. Jelentékeny mennyiségű termelt készleteket bocsátott a kincstár versenyre a máramarosszigeti erdőigazgatóság, a liptóujvári főerdőhivatal és a bustyaházai erdőhivatal kerületében. Az anyagok termelésénél és szállításánál felmerülő jelentékeny kiadási többletek már az év elején kényszeritették a kincstári adminisztrácziót, hogy a kikiáltási árakat számottevő mértékben felemelje, az ajánlatok azonban ennek daczára jelentékenyen a kikiáltási árak felett mozogtak s az összes faanyagok vevőre találtak. A versenytárgyalások elején a vevőközönség némileg tartózkodó volt, a későbbi versenytárgyalásoknál azonban annál teljesebb mértékben érvényre jutott a rendkívüli kereslet. Az eredmények röviden a következők: A bustyaházai erdőhivatal február hó 22-iki versenytárgyalásának eredményét az Erdészeti Lapok folyó évi V. és VI. füzetének 187. oldalán már ismertettük, úgyszintén a liptóujvári főerdőhivatal február hó 26-án tartott árverését is. A máramarosszigeti erdőigazgatóság márczius hó 8-iki versenytárgyalásán 111.000 m 3 fenyőépületfa 1000 m 3 -es részletekben került eladásra. aj 10.000 m 3 1913. évi termelésű vastagfa. (26 cm és ezen felül.) Kikiáltási árak 23'93 K, 23-96 K, 23-86 K. Felüligéret 15<Vo, 18<>A>, 15%. Eladási ár 27-52 K, 28-27 K, 27-44. Tőár 17-83 K, 18-58 K, 1775 K. b) 60.000 m 3 1914. évi termelésű vastagfa. Kikiáltási árak 23-20 K, 23-19 K, 23-86 K, 23-96 K. Felüligéret 2-8%, 24%, 22-9"/o, 22'bo/o. Eladási ár 23-85 K, 28-75 K, 29-32 K, 29-35 K. Tőár 14-16 K, 19-06 K, 19-63 K, 19-66 K. c) 27.000 m 3 1915. évi termelésű vastagfa. Kikiáltási árak 23-86 K, 23 96 K. Felüligéret 23i u /o, 24"l /o. Eladási ár 29-37 K, 29-73 K- Tőár 19-68 K, 20-04 K

d) 10.000 m s 1914. évi termelésű vékonyfa. (12 25 cm.) Kikiáltási árak 21-80 K, 21-71 K, 21-88. Felüligéret 23%, 23%, 23-9%. Eladási ár 26-81 K, 26-71 K, 27-10 K. Tőár 17-12 K, 17-02 K, 17-41 K. e) 4000 m B 1915. évi termelésű vékonyfa. Kikiáltási árak 21-7 K- Felüligéret 27-8%. Eladási ár 27-74 K. Tőár 18-05 K. Ugyanott márczius hó 22-én tartott versenytárgyaláson 102.001 köbméter fenyőépületfa kelt el 1000 ra 3 -es részletekben. a) 48.000 m 3 1914. évi termelésű vastagfa. (26 cm és ezen felül.) Kikiáltási árak 23-93 K. 24-19 K, 23-84 K, 23-50 K. Felüligéret 33-7%, 33%, 31-6%, 35-1%. Eladási ár 31-99 K, 32-17 K, 31-37 K, 31-75 K. Tőárak 22-30 K, 22-48 K, 21-68 K, 22-06 K. b) 26.000 m 3 1915. évi termelésű vastagfa. Kikiáltási árak 23-93 K, 23-50 K. Felüligéret 40-9%, 39-3%. Eladási ár 33-72 K, 32-73. Tőár 24-03 K, 21-04 K. c) 20.000 nfl 1914. évi termelésű vékonyfa. (12 25 cm.) Kikiáltási árak 22-05 K, 21-75 K, 21-86 K. Felüligéret 26%. Eladási árak 27-78 K, 27-40 K, 27-54 K. Tőárak 19-08 K, 18-70 K, 18-84 K. d) 8000 m 3 1915. évi termelésű vékonyfa. (12 25 cm.) Kikiáltási árak 22-05 K, 21-70 K. Felüligéret 33-4%. Eladási ár 29-41 K, 28-95 K. Tőár 20-71 K, 20-25 K. A liptóujvári főerdőhivatal április hó 26-ikán tartott versenytárgyaláson 25.724 m? ' lucz- és jegenyefenyőépületfát, 590 ürm? fenyőműhasábfát 42 csoportban adott el. a) 26 stb. cm vastag épületfa erdei és vasúti rakodókon. Kikiáltási ár 20 K, 22 K, 24 és 25 K a rakodók fekvése szerint. Felüligéretek 41%, 47-3%, 51%, 50-5%, 64%, 70-8%, 67%. Eladási árak 36-6 K, 38-30 K, 39-26 K, 30-10 K, 33-11 K, 36-12 K, 40 99 K, 40,08 K. Tőárak 29-58 K, 33-13 K, 34-09 K, 26S1 K, 29-75 K, 31-07. K, 33-99 K, 3308 K. b) 21 25 cm vatag épületfa erdei és vasúti rakodón. Kikiáltási árak 23 25 K. Felüligéret 44 87%. Eladási árak 36-25-43-01 K. Tőárak 29-17 35-27 K. c) 12 20 cm vastag épületfa erdei és vasúti rakodókon. Kikiáltási árak 21 24 K. Felüligéret 45 87%. Eladási árak 34-80 41 14 K. Tőárak 27-72 31-60 K. d) 2 3-9 m hosszú, 12 25 cm vastag rönkő. Kikiáltási ár 14 17 K. Felüligéret 45 61-7%. Eladási ár 22-64 25-67 K. Tőár 17-24 20-50 K. e) 7 m hosszú és hosszabb 26 stb. cm vastag tutajfa, befúrva, a Vág menti rakodón 1000 m 3 -es részletekben. Kikiáltási ár 26 K- Felüligéret 787 85-C%. Eladási ár 44-48 48-10 K. Tőár 35-56-39'54 K. f) Ugyanolyan hosszú 12 25 cm vastag tutajfa ugyanott 1000 m 3 -es részletekben. Kikiáltási ár 24 K- Felüligéret 81-4%. Eladási ár 43-54 K. Tőár 34-97 K. g) Hántott műhasábfa erdei rakodón. Kikiáltási ár ürmeként 16 K. Felüligéret 51 63%. Eladási ár ürmeként 24-16 26-08 K. Tőár 20-56 22-73 K te'-ként.

Az eladási árakat nem tekinthetjük ugyan normálisoknak, de mégis néhány következtetést vonhatunk le belőlük, amelyek mindenben igazolják a kincstári erdészetnek az értékesítés tekintetében ujabban követett eljárását. Először, hogy csak a termelt állapotban, apróbb részletekben való értékesítés nyújt módot az erdőbirtokosnak arra, hogy a piacz kedvező voltából a maga részét kivegye; a hosszabb időre szóló eladások Igen könnyen okoznak nagy veszteségeket. Hogy a termelt fa után elérhető tőár például Liptóujvárt helyenként közel 100 ll /»-kal magasabb, mint a hasonló viszonyok között, de tövön eszközölt magáneladásoknál elért tőár. Hogy a kincstári erdészetnek az az eljárása, hogy a vékonyabb méretű faanyagokat elkülönítve adja el, az egyes választékok árainak kiegyenlítődése felé vezet, mert minden választék az arra leginkább ráutalt fogyasztó kezére kerül s igy jobb áron kel el. Végül, hogy a mai rendkivüli viszonyok között a legjobb árak ott érhetők el, ahol közvetlen közelben vannak a fogyasztók s nem kell a hosszú szállítás koczkázatával és költségeivel számolniuk, amit a máramarosi és liptói tutajfa ára között mutatkozó közel 50 u / -os árkülönbözet is igazol. Ez a körülmény különben azt is mutatja, hogy az Alföld fafogyasztása ma rendkivüli módon megapadt s az itt elhelyezett fűrészek anyagaik értékesítése tekintetében ma jelentékeny hátrányban vannak a czelluloze-, papir-, gyufa- stb. gyárakkal, valamint a tarifálisan sokkal kedvezőbben fekvő felvidéki fűrészekkel szemben. Faár-verések eredményei. Alábbiakban az eladás tárgyának (választék, fanem, méretegység) megjelölésén kivül az elfogadott, rendszerint legmagasabb árajánlatot közöljük, amely után zárjelben azt a százalékot jelezzük, amelylyel az elért ár a kikiáltási árat meghaladja. Ez utóbbit tehát ugy számithatjuk ki, ha a közölt árat ezzel a százalékkal csökkentjük. Oltalsósebes község (1916. febr. 25.): /. Tövön. 9360 ürm 3 bükkhasábfa á 1-74 K (+ 24 o). 1350 ürm 3 bükkdorongfa á 1-24 K (+240/o). Vasúttól 9 Várhegyi volt urb. (1916. márcz. 22.): 4320 m 3 luczfenyőműfa és 136 m 2 jegenyefenyőműfa á 9 89 K (+ 77 /o).

A garamolaszkai volt urb. (1916. ápr. 23.): 527 m 3 jegenyefenyőhaszonfa 16 cm mellm. v. feljebb á 17*26 K (+ 2 /o). Vasúttól 6 Görögfalu községi volt urb. (1916. ápr. 26.): 240 kat. holdon mintegy 400 ürm 3 nyirdorong- és hasábfa (előhasználat) á 4-37 (+ 4-05o/o). Vasúttól 4 Gyergyóremetei Alkóza közbirt. (1916. ápr. 26.): 1462 kat. holdon 238.126 m 3 luczfenyő- és jegenyefenyőműfa és 43.815 m? bükktüzifa és fenyőkéreg 2,111.250 K (+5-56). Ebből esik OT 3 -ként a fenyőre 8-50 K, bükkre 2-00 K. Tekeröpataki közbirt. (1916. ápr. 26.): 100 120 kat. holdon mintegy 1500 m 3 széldöntött és hónyomott luczfenyő (főleg bányafa) á 6'51 K (+0 /o). Vasúttól 14 Szárhegyi közbirt. (1916. ápr. 27.): 15.915 m 3 luczfenyő- és jegenyefenyőműfa 127.110 K (+ 6'5 /o) /ra 3 -ként 8 K. Szárhegy község (1916. ápr. 27.): 1. 990 m 3 luczfenyő- és jegenyefenyőműfa és 631 m 3 tűzifa 9810 K (+ 11%). Ebből esik /«3 -ként műfára 8 K, tűzifára 3 K. 2. 3411 m 3 luczfenyő- és jegenyefenyőműfa és 722 m 3 tűzifa 30.310 K (+7%). Ebből esik m 3 -ként műfára 8-25 K, tűzifára 3-0 K. Gnézda nagyközség (1916. ápr. 28.): 2000 m 3 lucz- és jegenyefenyő épület- és műfa (széldöntvény) á 10-80 K (+80/o). Ilyetalva község (1916. ápr. 29.): 9997 m 3 tölgyhaszonfa á 28-19 K (+ 20 /o). 5059 m 3 tölgy- és bükktüzifa á 3-60 K (+ 20%). Vasúttól 9 Mosóczi volt urb. (1916. ápr. 29.):.161 kat. holdon 8172 m 3 lucz-, jegenye- és erdeifenyőműfa és 1095 m 3 tűzifa á 18-36 K. A turóczszentmárioni m. kir. járási erdő gondnokság. 19 különféle urb. birt. évi vágásterületeinek (0-5 15-4 kat. hold) lucz- és; jegenyefenyő (kevés erdei- és vörösfenyő) állománya /n 3 -ként á 11-03 53-40 K (+ 5-től -4-212%-ig). Gombási volt urb. (1916. máj. 3.): 379 m 3 luczfenyő-, 51 m 3 jegenyefenyő-, 11 m 3 erdeifenyő-, 1 m s vörösfenyőhaszonfa, tűzifa és kéreg á 6650 K (+22%). Poprád r. t. város (1916. máj. 4.): 1022 m 3 lucz- és jegenyefenyőműfa és luczfenyőkéreg á 25-44 K (+ 49%).. Gyergyóremetei róm. kath. egyház (1916. máj. 4.): 10.394 m 3 luczfenyő- és jegenyefenyőműfa á 122.200 K (+42-4%) maként 11-75 K. Gyergyószentmiklósi közbiit. (1916. máj. 5.) 4 csoportban : I. csoport 80 m 3 luezfenyőbányafa és vastagabb méretű fürészrönk (széldöntvényből) á 7-52 K.

II. csoport 800 m? luczfenyőbányafa és vastagabb méretű fiirészrönk (széldöntvényből) á 5-50 K-! III. csoport 600 m 3 luczfenyőbányafa és vastagabb méretű fűrészrönk (széldöntvényből) á 4*52 K. IV. csoport 40 m 3 luczfenyőbányafa és vastagabb méretű fürészrönk (széldöntvényből) á 7-00 K. (Három eredménytelen árverés után kikiáltási áron alul adattak el.) Vasúttól 7 15 km. Rossz utak, nehéz munkásviszonyok. Putnoki volt urb. (1916. máj. 8.): 1532 ürm hántott dorongtüzifa és arról nyerhető cserkéreg á 3*50 és 8-30 K és 443 ürm gyertyán-, cser-, nyár-, füzdorong á 2 K (+ 0 /o). Vasúttól 4-5 Verblczi volt úfb. (1916/ máj. 8.): 1526 m 3 lucz-, vörös- és erdeifenyőépületifa á 32*76 K (+ 165%). Vasúttól 10 Podolin nagyközség (1916. máj. 8.): 4000 m 3 lucz- és jegenyefenyőépület- és műfa á 13-67 K (+ 127%), luczfenyőkéreg á 17 K (+112%). Szárhegyi közbirtokosság (1916. máj. 11.): Mintegy 20.000 m 3 luczfenyő-, fürész- és épületfa (széldöntés) á 8-46 K (+ 6%). Hosszúfalu község (1916. máj. 15.): 39.500 m 3 jegenyefenyőhaszonfa (90%) és tűzifa (10%) á 10-37 K. Csernátfalu község (1916. máj. 15.): 7500 m 3 jegenyefenyőhaszonfa (90%) és tűzifa (10%) á 12*34.K'(+ 2%). Türkös-község (1916. máj. 15.): 6000 m 3 jegenyefenyőhaszonfa (90%) és tűzifa (10%) á 10-57 K- A komjatnai volt urb. (1916. máj. 15.): 1551 m 3 luczfenyő, 434 q luczfenyőkéreg, 140 m 3 jegenyefenyő á 12-45 K (+ 20/o). A komjatnai róm. kath. templom (1916. máj. 15.): 139 m 3 luczfenyő, 47 q kéreg á 11-22 K. Tósári volt urb. (1916. máj. 16.): 794 ürm dorong és ágfa (vargafa) á 7-34 K, 587 q cserkéreg á 8-39 K. Vasúttól 8-5 km, 1 kat. hold fatömegének átlagos ára 531 K. A kelemenfalvi volt utb. (1916. máj. 16.): 1295 m 3 luczfenyőműfa, 136 m 3 tűzifa, 476 q kéreg á 21-18 K (+36%). A garamsálfalvai volt urb. (1916. máj. 16.): 430 m 3 luczfenyő- és jegenyefenyőhaszonfa 16 cm-tő\ feljebb á 23-93 K. 133 m 3 erdeifenyőhaszonfa 16 cm-től feljebb á 19*93 K. 83 m 3 luczfenyő-, jegenyefenyő- és erdeifenyőtüzifa á 2-66 K (+33%). Vasúttól 7 Borszéki közbirtokosság (1916. máj. 18.): Mintegy 3500 m 3 luczfenyő- és jegenyefenyő-, fürész- és épületfa (széldöntés) á 7-18 K (+3%). Erdésze!i lapok 27

Maroshévizi volt urb. (1916. máj. 18.): 163 kat. holdon 21.771 rrfi luczfenyő- és jegenyefenyőépület- és műfa á 7-83 K (+ 8%). 163 kat. holdon 3925 m 3 bükktüzifa á 1-0 K, 181 kat. holdon 15.863 nfi luczfenyő- és jegenyefenyőépület- és műfa á 6-71 K. 204 kat. holdon 20.505. nfi luczfenyő- és jegenyefenyőépület- és műfa á 10-25 K (+39%). 204 kat. holdon 1713 nfi bükktüzifa á 1 K. 135 kat. holdon 12.272 nfi luczfenyő- és jegenyefenyőépület- és műfa á 6-85 K- Vasúttól 5-13 Telekfalvai közbirt. (1916. máj. 22.): 1540 m* luczfenyő (épületfa) és 200 q kéreg á 1795 K (+64%). A lopérí volt urb. (1916. máj. 23.): 1169 m 3 jegenyefenyőhaszonfa (16 cm mellm. átm. felf.) á 16-91 K (+ 1%). 151 m 3 jegenyefenyőtüzifa á 1-52 K (+ 1%). Vasúttól 4 Jákóré.zei volt urb. (1916. máj. 25.): 2755 m 3 jegenyefenyőműfa á 6-12 K (+2%). Vasúttól 8 Merény nagyközség (1916. máj. 27.): Mintegy 6000 m 3 29 jegenyefenyő- és luczfenyőépületfa á 14-77 K. Vasúttól Dalnok község (1916. máj. 29.): 3202 /w 3 tölgyhaszonfa á 35'82 K (+63%), 1313 m 3 tölgytüzifa á 3-25 K (+63%). Vasúttól 9-6 Vchodnai volt urb. (1916. máj. 30.): Fenyőépületfa á 31-84 K (+ 100%). A vágásterület a vasúti állomás mellett fekszik. //. Kitermelt állapotban. a) Tűzifa. Vinkovcii kir. főerdőhivatal (1916. ápr. 3.) gyéritési fa: A nemcii erdőgondnokságban 406 ürm 3 gyertyán-, kőris-, szil-, tölgydorongfa á 9"70 K (+ 64%), tőár 6'50 K. Vasúttól 8 A marovicsi erdőgondnokságban 738 ürm gyertyán-, kőris-, szil-, tölgydorongfa á 6-53 K. (+ 0%), tőár 2-73 K. A Studva folyótól 2 4 A novagradiskai erdőgondnokságban 726 ürm gyertyán-, kőris-, szil-, tölgydorongfa á 6-80 K (+ 45%), 1 2 Ugyanott (1916. ápr. 17.): tőár 435 K. A Veliki Strug folyótól 1696 ürm 3 kőris-, juhar-, szil-, tölgyvegyesdorongfa á 15-80 K (+22%), tőár 12 K (a Száva folyó partján felrakásolva). 1467 ürm 3 kőris-, juhar-, szil-, tölgy vegyesdorongfa á 14-80 K (+ 23%), tőár 12 K (a Száva partján).

Ugyanott (1916. máj. 10.): 2240 ürm tölgy-, kőris-, szil-, gyertyán- és nyárdorongfa (tő mellett kitermelve) á 10-50 K (+54%), tőár 8-70 K. Vasúttól 1*5 km-rt. Bereczki róm. kath. egyház (1916. ápr. 15.): 1248 ürm 3 bükkhasáb- és 284 ürm dorongtüzifa á 11.931 K (+32%). b) Műfa. Kolozsvári m. kir. erdőigazgatóság (1916. ápr. 22.): 6154 drb. 4, 5, 6 és 8 m hosszú, 8 16 cm vastag szarufa (Nyegrucza völgy előtti farakodón) á 11-33 K (+ 1%), tőár 4'33K. Kolozsvártól 42 Liptóujvári m. kir. főerdőhivatal (1916. ápr. 26.): km-rt. 25.724 m 3 lucz- és jegenyefenyőépület- és műszerfa (haszonfa) 29 eladási csoportban. Határértékek: 2 3-9 m hosszú, 12 cm és feljebb vastag a 22-63-27-18 K (+ 45 62%), tőár 17-24-2201 K. 4 m hosszú, 12 20 cm vastag á 34-80 39-90 K (+45 84%), tőár 27-72-33-16 K. 4 m hosszú, 21 25 cm vastag á 36-25 42-27 K (+45 84%), tőár 2917 35-27 K. 4 m hosszú, 26 cm és feljebb vastag á 30-10 40-99 K (+47 71%), tőár 25-30-3409 K. 7 m hosszú, 12 20 cm vastag á 41-14 43-53 K (+81 87%), tőár 3110-34-97 K. 21 25 cm vastag á 43-01 43-53 K (+81 87%), tőár 32-97 34-97 K. 26 cm és feljebb vastag á 43-53 K (+ 81%), tőár 34-97 K. 590ürm hántott fenyőműhasáb 4 csoportban: á 24-16 26-08K (+51 63%), tőár 20-56 22-73 K. 1300 drb. evezőrud 1000-ként á 48-10 K, tőár 39-54 K. Ugyanaz (1916. máj. 11.): Lucz- és jegenyefenyőfürészáru eladása 12 csoportban. I. osztályú deszka és palló 15 m 3 20 mm vastag, 10 16 cm széles á 7L30 K (+ 150/0). I. osztályú deszka és palló 9 m 3 20 mm vastag, 18 32 cm széles á 83-95 K (+ 150/o). I. osztályú deszka és palló 94 rn 3 26 50 mm vastag, 16 32 cm széles á 78-20 K (+ 15 u 'o). II. osztályú deszka és palló 25 és 81 m 3 20 mm vastag, 10 16 cm széles á 79-52-77-28 K (+42 38%). II. osztályú deszka és palló 14 és 32 m 3 20 mm vastag, 18 32 cm széles á 95-14 92-46 K (+ 42 38%). II. osztályú deszka és palló 198 és 216 m 3 26 50 mm vastag 16 32 cm széles á 88-04 85-56 K (+ 42 38%). I. és II. osztályú osztályozatlan deszka és palló III. osztályú mentes (határértékek).

8 68 m 3 20 mm vastag, 10 16 cm széles á 66-08 82-60 K (+ 12 56 /o). 14 40 m 3 20 mm vastag, 18 32 cm széles á 78-40 98 K (+ 12 56%). 107 235m 3 26 50mm vastag, 13 32cm széles á72-80 91 K (+ 12 56 /o). 155 m 3 rövidáru á 51-84 K (+ 8%). 377 m 3 lécek á 52-92 K (+8%). 114 TO 3 zárlécz á 58-24 K (+12%). 4 m 3 gerenda á 62-72 K (+ 12%). 6528 drb. szőlőkaró 1000 drb. á 60-48 K (+ 12<»/o). 40.001 fm széldeszka fm-ként 0-15 K (+27%). Orsovai m. kir. erdőhivatal (1916. ápr. 27.): A ruszkiczai rakodón 70 m 3 hosszú deszka á 56 K (+ 0%), tőár 13-4 5 K. jegenyefenyőfürészáru 2 2-5 cm vastag, 4 m A ruszkiczai rakodón 10 m 3 jegenyefenyőfürészáru 5 cm vastag, 4 m hosszú deszka á 50 K (+ 0%), tőár 10-4 5 K. A ruszkiczai rakodón 50 m 3 á 20 K, tőár 135 0 K. Zsarnóczai m. kir. erdőhivatal (1916. ápr. 28.): 25 30 cm vastag, 4 6 m hosszú bükkrönkő Az ottani vasúti állomás melletti rakodón készletezve három eladási csoportban. 14 drb. 1*4 m hosszú, 108 drb. 2-2 m hosszú, 227 drb. 2*5 m hosszú, 1307 drb. 2-7 m hosszú vasúti talpfákról lefűrészelt tölgypallók á 56 K, tőár 1 m 3 gömbölyű fa után 28-64 K. Verbiczi volt urb. (1916. máj. 1.) : 1130 m 3 lucz- és vörösfenyőépületfa (a Vág folyó partján és erde' rakodón) á 31-87 K (+ 124%). Beszterczebányai m. kir. erdőigazgatóság (1916. máj. 2.): Kitermelt és erdei rakodókra kihozott, kéreg nélkül mért tölgyhaszonfa két csoportban. 1. 21 m 3 21 30 cm k. átm. á 35-65 K, tőár 32-1 9 K. 78 m 3 31 40 cm k. átm. á 45-72 K, tőár 42-76 K. 8 m 3 41 50 cm k. átm. á 55-79 K, tőár 52-3 3 K. Vasúttól 10 2. 5 m 3 21 30 cm k. átm. á 30-58 K, tőár 26-9 3 K. 116 m 31 40 cm k. átm. á 40-79 K, tőár 37-1 4 K. 23 m 41 50 cm k. átm. á 47-59 K, tőár 43'9 4 K. 3 m 3 51 60 cm k. átm. á 54-07 K, tőár 540 7 K. Vasúttól 14-5 Áremelkedés valamennyi méretnél (+ 55%). Lugosi m. kir. erdőigazgatóság (1916. máj. 2.): A bálinczi faraktárban készletezett 12.926 drb. tölgyküllő á 0-12 K (+ 20%), tőár drb.-ként 0-07 6 K, maként 169 5 K. A facsádi faraktárban készletezett 31.414 drb. tölgyküllő á 0-11 K (+ 10%), tőár drb.-ként 0-06 9 K, m 3 -kér\í 159 4 K. A felsőkastélyi faraktárban készletezett 6340 drb. tölgyküllő á 0*12 K (+20%), tőár 0-07 5 K, m 3 -kéni 16-7 1 K.

Tótsóvári m. kir. erdőhivatal (1916. máj. 2.): A delnekakasfalvi erdőgondnokságban rakodókra kihozott 163 nfi 31 40 cm átm. (k. átm. kéreggel) és 37 mfi 41 50 cm átm. tölgyrönkő összesen 6000 K (+ 31-5 /o), 193 drb. 2-0 m hosszú 12 X 16 tölgykeritésoszlop 260 K- Lippai m. kir. főerdőhivatal (1916. máj. 30.): Vasúti állomás melletti rakodón. 1. 167 m I. osztályú 31 cm és feljebb vastag tölgyrönkfa, 241 m II. osztályú 31 cm és feljebb vastag tölgyrönkfa 30.677 K (+ 51%), tőár 4005 74-35 K. 2. 119 m I. osztályú 41 cm és feljebb vastag tölgyrönkfa, 277 m II. osztályú 31 cm és feljebb vastag tölgyrönkfa 28.516 K (+49%), tőár 29-75 7331 K. 3. 5400 drb. tölgyküllő á 0-195 K (+ 50%, tőár darabonként 0138 K, ms-ként 31-50 K. 4. 495 drb. 2 m hosszú faragott tölgyoszlop á 1-59 K (+31-7%), tőár darabonként 0-65 K, m 3 -ként 11-85 K. Ugyanaz (1916. máj. 30.): 48.050 drb. tölgyküllő 4000 darabot összefoglaló csoportban rakodón készletezve 4000 drb.-ként 510 526 K (+4 5%), tőár darabonként 0-09 K, w 3 -ként 20-82 K. Ugyanaz (1916. máj. 30.): A soborsini faraktárban: 26 mfi 26 30 cm vastag tölgyrönkfa, 29 m s 31 40 cm vastag tölgyrönkfa, 4 m 3 41 50 cm vastag tölgyrönkfa 3076 K, tőár (átlag) 27-92 K. ///. Kéreg. Liszkófalvi volt urb. (1916. máj. 2.): 126 q luczfenyőkéreg á 26 K (+ 30%). e0 cl?