Egyesületi közlemények. i. (Az Országos Erdészeti Egyesület 1887. évi január 8-án tartott rendes választmányi ülésének jegyzőkönyve.) Jelen voltak: Bedő Albert első alelnök; Bálás Vincze, Belházy Emil, Eleőd Jósa, Garlathy Kálmán, Havas József, Hoffmann Sándor, Illés Nándor, Kallina Károly, Rónay Antal, Rutska Tivadar, Wanke Sándor választmányi tagok; Tomcsányi Gusztáv alapító tag és Horváth Sándor egyesületi titkár. I. A titkár a pénztár állásáról a következő jelentést terjeszti elő. Miután az 1886. évi számadások a földhitelintézet leszámolásának és az államnyomda számlájának be nem érkezése és más hasonló okokból eddig még lezárhatók nem voltak, a pénztár állása csak az 1886. évi eddigi tényleges bevételek és kiadásoknak az uj évi tényleges bevételek és kiadásokkal való összefoglalása utján mutatható ki. Az eddig elszámolt 1886-ik évi bevételek a mult év elejétől kezdve a mai napig. 36.918 frt 25 krra, az 1887-ik évi bevételek pedig.. 440 85 összesen. 37.359 10 krra rúgnak. Ellenben a kikiadások az 1886. évet illetőleg... 14.275 frt 37 krt,} együtt az 1887. évet illetőleg 455, 70 j 14.731 frt 07 krt tesznek ki; a jelenlegi pénztári készlet tehát 22.628 frt 03 kr, mely összegből 13.164 frt 18 kr az egyesült budapesti fővá-
rosi takarékpénztárban, és 5.200 frt a pesti hazai első takarékpénztárban van gyümölcsözőleg elhelyezve, 4.263 frt 85 kr pedig az egyesület kézi pénztárában őriztetik. Az összes 1886. és 1887-ik évi bevételekből 745 frt 94 kr 1885-ik évi pénztári maradékot képez, 640 frt újonnan tett készpénz alapítvány fejében, 4.224 frt 41 kr régi alapítványok törlesztésére, 20 frt a Wagner alapítványra, 64 frt a gr. Tisza Lajos alapítványra, 12.143 frt 40 kr a Bedő Albert alapítványra és végül 670 frt 56 kr a házépítési alapra folyt be. Az 1886. január elsejétől letelt idő alatt tehát rendes bevételek czimén összesen 18.850 frt 79 kr folyt be az egyesület pénztárába. A kimutatott kiadásokból 3.574 frt 85 kr oly összeget képez, mely az épités czéljaira való felhasználás végett az alaptőkének adatott át, 1.952 frt 28 kr pedig rendkívüli kiadásként az Erdőhasználattan" czimü munka nyomdai költségeinek fedezésére fordíttatott. A rendes kiadások tehát ezen összegek levonása után összesen 9.203 frt 94 krt tesznek ki. Megjegyzendő azonban, hogy az 1886-ik évet terhelő kiadások egy része, például az összes nyomdai költségek, melyekről a számla, mint már említtetett, még nem küldetett be és az írói dijak egy része, még nem teljesíttetett. Ezen kiadások tehát pótkezelésképen még az 1886-ik évi számadásban fognak elszámoltatni. A 22.628 frt 03 krnyi jelenlegi pénztári készleten kivül szintén az egyesületi pénztárban van elhelyeze, a letéti számadás szerint 2 drb egyenként 550 frtról szóló, egy 1.100 írtról szóló, egy 1.000 frtról szóló és egy 1.360 frtról szóló takarékpénztári könyvecske is, melyekkel a Deák Ferencz alapítvány 1882., 1883., 1884. és 1886-ik évi még ki nem adott pályadijai és a műszótár költségeire félre tett összegek vannak gyümölcsözőleg elhelyezve s végül 50 frt készpénz,
mely a III. emeleti 14. számú lakás kibérlése czéljából foglalóul tétetett le feltételesen. A pénztári jelentéssel kapcsolatban megemlíti a titkár, hogy az 1886-ik évi számadások, mivel a már fennebb emiitett okokból véglegesen lezárhatók nem voltak, ezúttal nem is terjesztethetnek be megvizsgálás végett. Tudomásul vétetik. II. A titkár jelenti, hogy a Bedő Albert alapítvány szabályzata az egyesületi alapszabályokba beiktattatván, ez utóbbiban egyszersmind azon további módosítások is megtétettek, melyeket a mult évi közgyűlés elrendelt. A módosított alapszabályok, időnyerés czéljából, elnöki uton már fel is terjesztettek jóváhagyás végett a nagyméltóságú földmivelési ministeriumhoz, minthogy azonban a földmivelési ministerium ily ügyekben a belügyministeriummal egyetértésben intézkedik, a jóváhagyásra vonatkozó leirat még nem érkezett le. Mind a mellett kétségtelen lévén, hogy a magas kormány ezen módosításokat, melyek között lényeges változásokat csak a Bedő Albert alapítvány szabályzatában foglaltak tartalmaznak, jóvá fogja hagyni, czélszerü volna, ha az igazgató választmány a most emiitett alapítvány ösztöndijának kiadása iránt, tekintettel arra, hogy az alapszabályok értelmében ennek első ízben már 1887. január havában meg kell történni, már ezen ülésben intézkednék. Az igazgató választmány helyeselvén az előterjesztetteket, elhatározza, hogy az alapítvány folyó évi kamataiból egy 300 frtos ösztöndijat, az alapszabályok jóváhagyásának biztos reményében, már f. évi januárius hóban kiadni fog, s ehez képest változtatás nélkül elfogadván a titkár által előterjesztett s az alapszabályok értelmében megállapitott pályázati hirdetményt, felkéri az elnökséget, hogy azt, tekintettel arra, hogy ez úttal csupán oly ifjak folyamodhatnak az ösztöndíjért,
kik tanulmányaikat a selmeczi akadémián már megkezdték, kihirdetés végett egyenesen a selmeczi m. kir. erdőakadémia igazgatóságának küldje meg, oly kéréssel, hogy a hozzá benyújtandó folyamodványokat, ha csak lehetséges, folyó évi január hó 25-ikéig az egyesülethez juttatni szíveskednék, mivel ez esetben a hó utolsó napjainak valamelyikén megtartandó második ülésen az alapszabályok rendelkezésének megfelelően a pályázat alá bocsátott ösztöndij odaadományozása is megtörténhetik. A folyamodók érdemességének biztosabb megitélhetése czéljából, megkeresendő lesz egyúttal az akadémia igazgatósága az iránt is, hogy a folyamodók által esetleg bemutatandó akadémiai bizonyítványokat hitelesíteni s ezenkívül valamennyi folyamodóra nézve közölni szíveskednék, vájjon a folyó tanévben az előadásokat szorgalmasan látogatták-e és erkölcsi magaviselet tekintetében is megfeleltek-e az akadémiai rendszabályok követelményeinek. III. A közmunka- és közlekedési minister mult évi S=K eln. számú leiratában értesiti az egyesületet, hogy a Közlekedési Tanácsot ő Felségének 1886. évi november 19-én kelt legfelsőbb elhatározása alapján felosztatta, s ezzel kapcsolatban felkéri az egyesületet, hogy a közlekedési tanácsba általa beválasztott tagokat : Bedő Albert országos főerdőmester és Rónai Antal főerdőtanácsos urakat eddigi működésükért kifejezett köszönetének nyilvánítása mellett szabadjegyeiknek visszaküldésére hivja fel. A leirat azon kijelentéssel vétetik tudomásul, hogy az egyesület által beválasztott tagok nyilatkozatuk szerint szabadjegyeket soha sem vettek igénybe. IV. A titkár jelenti, hogy az elnökség mult évi 1720. szám alatt megkeresést intézett a fővárosi tanácshoz az iránt, hogy az egyesület háza mellett levő fővárosi telkeknek ez idő szerint a régi utcza szélességig kiugró rozzant palánk keri-
tését, mely az egyesületi ház sarkánál nehezen tisztán tartható zugot képez, ha egészen a váczi körútig nem volna lehetséges, legalább a legközelebbi kereszt-utczáig, a végleges szabályozási vonalba visszahelyeztetni szíveskednék. E megkeresést a fővárosi tanács mint a megkezdett munkálatokból következtetni lehet már a legközelebbi időben teljesíteni fogja. Örvendetes tudomásul vétetik. V. Az egyesületi helyiségek uj berendezése után, a régi irodai bútorzat egyes ócska tárgyai feleslegesekké válván, az igazgató választmány a titkárt bizza meg azok lehető értékesítésével. VI. Özv. Friedmann Ignáczné férje, néha Friedmann Ignácz alapító tag 100 frtos kötelezvényben tett alapítványát törleszteni óhajtván, mult évi deczember 20-án egy darab A. 156.519. számú 100 frtról szóló 5 / 0 -os magyar járadékköltsön kötvényt küldött be 1887. június l-jétől esedékes szelvényekkel, azon kérés mellett, hogy annak fejében férje alapítványi kötelezvénye kiszolgáltassék. Miután az alapszabályok értelmében a kötelezvényben tett alapítványok készpénzben fizetendők be, Friedmann Ignáczné a kötelezvény kiszolgáltatása előtt felhívandó, hogy az alapított összeg és a beküldött kötvény árfolyam szerinti értéke közti különbözetet fizesse be, s egyszersmind az alapított tőkének még törlesztetlen mult évi kamatját is egyenlítse ki. VII. A titkár hivatkozva a III. emeleti 14. számú lakás értékesítése ügyében a megelőző választmányi ülésen bejelentettekre, bemutatja Kistenmacher Károly helybeli nagykereskedő f. hó 3-án kelt ajánlatát, melyben a kérdéses lakásért évi 1.000 frt bért igér, azon kötelezettséggel, hogy a bért 1886. évi november l-jétől kezdve fizeti. Ezen ajánlat a kérdéses lakásra első izben reílectáló dr. Jekelfalusy József min. osztálytanácsossal haladéktalanul
közöltetvén, nevezett a megállapodások értelmében nyilatkozatra kéretett fel. Dr. Jekelfalusy József ezen értesítés alapján az igazgató választmányhoz f. hó 4-én hosszabb előterjesztést intézett, mely egész terjedelmében felolvastatott. Az igazgató választmány tudomásul véve az előterjesztetteket, s tekintetbe véve azt, hogy dr. Jekelfalusy József emiitett előterjesztésében nem jelölte meg határozottan azokat a feltételeket, melyek alatt a kérdéses lakást megtartani hajlandó, a fenforgó bérleti ügyben a következő határozatot hozta. Az egyesület III. emeleti 14. számú lakásának kibérlésére nézve dr. Jekelfalusy József min. osztálytanácsos elsőbbségi joga fentartatik; tekintettel azonban az előleges megállapodásokra és a beérkezett uj ajánlatra, a következő feltételek alatt : 1. ha dr. Jekelfalusy József az előzetesen megállapított 900 frt évi bért a folyó lakás-bérleti negyed kezdetétől, vagyis 1886. november l-jétől hajlandó fizetni; 2. ha beleegyezik abba, hogy a kérdéses lakás bére 1887. május elsejétől 1.000 frtra emeltessék. Ezen határozat dr. Jekelfalusy József miniszt. osztálytanácsossal azon kéréssel közlendő, hogy a feltételek elfogadása iránt legkésőbb f. hó 11-ének déli 12 órájáig nyilatkozni szíveskednék. Ha ezen időig dr. Jekelfalusy József nem nyilatkozik, vagy a megállapított feltételeket el nem fogadja, a lakás a beterjesztett ajánlat és a lakbérszabályok értelmében Kistenmacher Károlynak adandó ki. VIII. A mult választmányi ülés óta a következő rendkívüli befizetések történtek : a) a Bedő Albert alapítvány javára befizettek : gróf Tisza Lajos 100 frtot, Luczenbacher Pál 100 frtot,
báró Bánffy Dezső 20 frtot, Tisza László 20 frtot, Horn ann Bálint 25 frtot, dr. Floch Henrik 10 frtot, Eleőd Jósa 50 frtot, ugyancsak Eleőd Jósa az alapítványi tőkének 12.000 frtra való kiegészítése czéljából 42 frt 32 krt, Neuschloss Ödön és Marczel 100 frtot; b) az egyesületi házépítés ezé Íjaira: Gróf Chotek Rezső futtaki uradalma 100 frtot; c) uj készpénzalapitványképen : Erdősi Baiersdorf Károly 200 frtot; d) kötelezvényben tett alapitványaik törlesztésére : Ihrig Eberhard 11 frt 50 krt; Szepesy Gusztáv 100 frtot; V. Wolf Attilla 100 frtot; özvegy Plech Józsefné 20 frtot; özv. Révész Károlyné 20 frtot; özv. Marczelly Gusztávné 10 frtot; özv. Perez el Mihályné 20 frtot; Allender Frigyes 10 frtot; Aladics Emil 20 fortot. IX. A következő uj tagok vétetnek fel : a) alapitóknak : Csikszentmartoni Szabó József 160 frt alapitványnyal kötelezvényben, ajánlja Csiby Lőrincz; Székely József m. kir. erdészjelölt 160 frt alapitránynyal kötelezvényben, ajánlja Tomcsányi Gusztáv; Tóthi Szabó György urad. erdőmérnök segéd 160 frttal kötelezvényben, ajánlja Lászlóffy Gábor; Erdősi Baiersdorf Károly fakereskedő 200 frt alapitványnyal készpénzben, ajánlja a titkár; b) rendes tagoknak: Rochlitz Dezső m. kir. erdőgyakornok, ajánlja Nemes Károly; Stann Victor erdőakadémiai hallgató, aj. Fekete Lajos; Thék Endre épitő asztalos, aj. a titkár; Nóvák István birtokos és Krajnik János m. kir. műszaki dijnok, aj. Csiby Lőrincz; Szecsey Lajos végzett erdőakadémiai hallgató, aj. Lonkay Antal; Gaul Károly középipartanodai tanár, aj. a titkár; Répay Albert m. kir. erdőőr aj. Burdáts János; Börzsönyi Gyula, B o h a n e k Kálmán, F u h r h e r r Károly, K a a n Károly,
Kacsonovszky József Andor, Kossá Béla, Sóska Gyula, Szuppek József, Turcsa Tivadar, Viegandt Henrik erdőakadémiai hallgatók, ajánlja Fekete Lajos. Ezeken kivül felvételüket kérték még : Egyed Miklós erdőakadémiai hallgató, Sárkány János erdőakad. hallgató, Sujánszky Imre erdőrendezősegéd, Tomka Kálmán erdőgyakornok és Kostyenszky Pál társasági erdőgyakornok, s végül Köhler Béla, uradalmi erdész. Minthogy azonban az alapszabályok értelmében megkövetelhető tagsági nyilatkozatokat még nem küldték be, felvételük csak akkor történik meg, ha ezen utóbb emiitett feltételnek eleget tesznek. X. Ezen jegyzőkönyv hitelesitésére Rónay Antal és Eleőd Jósa választmányi tag urak kéretnek fel. K. m. f. Hitelesítésül : Rónay Antal, Bedő Albert, választm. tag. elnök. Eleőd Jósa, Horváth Sándor, választm. tag. II. titkár. (Az Országos Erdészeti Egyesület 1887. évi január hó 3l-én tartott rendes választmányi ülésének jegyzőkönyve.) Jelen voltak: Gróf Tisza Lajos elnök ő excja; Bedő Albert első alelnök; Eleőd Jósa, Havas József, Luczenbacher Pál, Rónay Antal, Rutska Tivadar, Szabó Adolf választmányi tagok és Horváth Sándor titkár. Ghyczy Emil választmányi tag horvátországi birtokára utazván, Kallina Károly, Tomcsányi Gyula, Hoffmann Sándor és Fekete Lajos választmányi tagok pedig hivatatos teendőkkel lévén elfoglalva, az ülésen nem jelenhettek meg. I. A pénztár állásáról a titkár a következő jelentést terjeszti elő : Miután az egyesület mult évi számadásai azon okból,
mert az államnyomda az 1886-ik évben készitett nyomtatványok költségeiről szóló számláját még nem küldte meg, véglegesen nem zárathatott le, s illetőleg az 1887-re átvezetendő pénztári maradvány nem állapíttathatott meg, a jelenlegi pénzkészletek kimutathatása czéljából a folyó évi pénzkezelés eredménye mellett egyúttal a mult évi adatokat is bátor leszek a következőkben kimutatni : Az egyesület 1886-ik évi eddig elszámolt összes bevételei összesen... 38.997 frt 60 krra, kiadásai pedig 33.642 85 rúgnak; a pénztári felesleg tehát az 1886-ik évet illetőleg 5.354» 75 krt tesznek ki. Az 1887-ik évet illető bevételek január elsejétől a mai napig.... 2.707 frt 59 krt, a kiadások pedig 472 70 tesznek ki; az 1887-ik évet illető pénztári készlet tehát 2.234 frt 89 kr. Ezek szerint az 1886. és 1887-ik éveket illető pénztári készlet összesen 7.589 frt 64 kr, mely összegből 2.000 frt a budapesti fővárosi takarékpénztárban, 1.000 frt az első hazai takarékpénztárban van elhelyezve, 4.589 frt 64 kr pedig az egyesület pénztárában őriztetik. Az 1886-ik évi összes bevételekből 745 frt 94 kr 1885-ik évi pénztári maradványt képez, 640 frt újonnan tett készpénzalapitvány fejében, 4.014 frt 41 kr kötvényekben tett alapítványok törlesztésére, 20 frt a Wagner alapítványra, 70 frt a gróf Tisza Lajos alapítványra, 12.143 frt 40 kr a Bedő Albert alapítványra és végül 670 frt 56 kr az egyesületi székház építési alapjára folyt be. Az összes 1886. évi bevételből tehát ezen tételek levonása után a rendes bevételekre 20.693 frt 29 kr esik.
Ellenben az 1886-ik évi kiadásokból 18.558 frt 37 kr a különböző alapítványok javára az alaptőkéhez csatoltatott, 3.574 frt 85 kr pedig oly összeget képez, mely az épités czéljaira való felhasználás végett adatott át szintén az alaptőkének, s végül 1.952 frt 28 kr az Erdőhasználattan" czimü munka nyomdai költségeinek fedezésére fordittatatt. Az 1886-ik évi rendes kiadások tehát ezen összegek levonása után 9.557 frt 35 krra rúgnak. Az 1887-ik évi bevételekből 200 frt uj készpénzalapitvány fejében, 188 frt 25 kr kötelezvényben tett alapítványok törlesztésére, 30 frt a gróf Tisza Lajos alapítványra és 2 frt a Bedő Albert alapítványra folyt be, a rendes bevételekre tehát 2.287 frt 34 kr esik. Az ezen évet illető fennebb kimutatott kiadások mind rendes kiadásoknak tekintendők. A kézi pénztár 1886. és 1887! évet illető pénztári készletén kivül a pénztárban őriztetik továbbá a letéti számadások szerint 2 drb egyenként 550 frtról, 1 drb 1.100 frtról, 1 drb 1.360 frtról és 1 drb 1.000 frtról szóló takarékpénztári könyvecske is, melyekkel a Deák Ferencz alapítvány még ki nem adott pályadijai és a Műszótár" költségeire felvetett összegek vannak gyümölcsözőleg elhelyezve, s végül az alapítványi számadások szerint mutatkozó pénzkészlet 18.558 frt 37 kr, melyből 18.464 frt 18 kr takarékpénztári könyvecskékből, 94 frt 19 kr pedig készpénzből áll. A készlet tehát összesen a következő összegből áll : 1. a kézi pénztár 1886. és 1887. évet illető készlete 7.589 frt 64 kr, 2. a letéti pénztár készlete.. 4.560,. 3. az alapítványi pénztár készlete.18.558 37 összesen. 30.708 frt 01 kr. A pénztári készletek ezen összegekkel megegyezőknek találván, a jelentés tudomásul vétetett.
II. Az 1886-ik évi számadások megvizsgálására és az 1888-ik évi költségvetés megállapítására Belházy Emil, Rónay Antal és Havas József választmányi tagok kéretnek fel. III. A titkár jelenti, hogy a Bedő Albert alapítvány első ösztöndijának pályázati hirdetménye az igazgató választmány folyó hó 8-án tartott ülésének határozatához képest a selmeczi akadémia igazgatóságához elküldetvén, az annak alapján beterjesztett folyamodványok az akadémia igazgatósága által azon értesítéssel tétettek át az egyesülethez, hogy a folyamodók, névszerint Lux Alajos II. éves és Belházy Gyula, Hantos Ernő, Kolbenheyer József és Mátyus Sándor első éves hallgatók, valamennyien szorgalmasan látogatták a folyó tanév alatt az előadásokat s erkölcsi magaviselet tekintetében is teljesen megfeleltek az akadémiai rendszabályok követelményeinek. E tekintetben tehát egyik folyamodó ellen sem merülhet fel aggály arra nézve, hogy az ösztöndij elnyerésére nem volna érdemes. A mi a további feltételeket illeti, a titkár mindenekelőtt hivatalosan igazolja, hogy mind az öt folyamodónak az atyja tagja volt s illetőleg tagja az egyesületnek, még pedig : Lux Alajos atyja, Lux Vilmos 19 éven át mostanáig; Belházy Gyula atyja, néhai Belházy Károly öt éven át haláláig; Hantos Ernő atyja, Hantos János 18 éven mostanáig; Kolbenheyer József atyja, néhai Kolbenheyer József 9 éven át haláláig; Mátyus Sándor atyja, Mátyus József 7 éven át mostanáig s ezek valamennyien teljesitették tagsági kötelezettségeiket, minélfogva a folyamodók valamennyien jogosultak az ösztöndij elnyerésére. Az igazgató választmány ezek előterjesztése után, gondosan figyelembe véve egyfelől az egyes folyamodók eddigi előmeneteléről tanúskodó iskolai bizonyitványokat, s másfelől ERDÉSZETI LAPOK. 5
a szülők anyagi helyzetére vonatkozó hiteles adatokat, a Bedő Albert alapítvány pályázat alá bocsátott első ösztöndiját egyhangúlag Hantos Ernő első éves erdőakadémiai hallgatónak ítélte oda. IV. A titkár felemiitvén, hogy a mult évi közgyűlés ő cs. és ap. kir. Felsége és Elnök ő excellentiája arczképének lefestését rendelte el, kéri a választmányt, hogy ezen határozatok végrehajtása iránt intézkedni méltóztassék. Az igazgató választmány a Király ő Felsége arczképét illetőleg ő excellentiáját kéri fel, hogy Benczúr Gyula festő-művész véleményének meghallgatása után a kivitel módozataira nézve javaslatot tenni kegyeskednék. Az elnök arczképének elkészíttetése czéljából pedig az előintézkedések megtételére Bedő Albert alelnök urat és Luczenbacher Pál választmányi tag urat kéri fel a választmány. V. A titkár jelenti, hogy Elnök ő excja a mult évi közgyűlés határozatához képest a gróf Forgách Károlyféle hires aggancsgyüjtemény megszerzése érdekében minden intézkedést megtett, nevezetesen hiteles értesülést szerzett egyfelől arra nézve, hogy a nemzeti múzeum igazgatósága készséggel átengedi az eredetileg ezen intézetnek szánt gyűjteményt, s másfelől érintkezésbe lépett gróf Forgách Károlylyal, ki az ő excellentiájától nyert felvilágosítások után az átengedés ügyében a következő iratot intézte az egyesülethez. Kizárólag ghymesi birtokomon lőtt vadaktól eredő agancsgyüjteményemet végrendeletileg a magyar nemzeti múzeumnak hagyományoztam azon czélból, hogy az a nemzet tulajdonává válván, különösen az utókorra nézve kulturhistoriai értéket képviseljen. Ezen végrendelkezésem valósítását biztosítja a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi ministerium kegyes leirata, melynek rendelkezése szerint az időközi múzeum igazgatósága felhatalmaztatik, hogy agancsgyüjteményemet és az annak fentartására hagyományozott egy ezer
forintnyi tőkét elfogadhassa, és a gyűjteményt a múzeum helyiségeiben felállíthassa. A fentebbiek értelmében agancsgyüjteményem azon részét, mely vendégeim és vadászszemélyzetem által lövetett, összesen 1756 darab agancsot, 1886. évi május hó folytán a nemzeti múzeumba máris elszállítottam, a hátralevő gyűjtemény pedig, mely az általam személyesen eddig lőtt és még általam, vendégeim cs vadászszemélyzetem által lövendő vadak agancsaiból álland, halálom után fog elszállittattni, illetőleg a már elszállított gyüjteménynyel egyesitettni, mely akkoron valószínűleg az Országos Erdészeti Egyesület palotájában leend felállítva és elhelyezve. Mert az Országos Erdészeti Egyesület elnöksége által felszóllitva lévén aziránt, hogy a m. n. múzeumnak szánt agancsgyüjteményuek az Országos Erdészeti Egyesület palotájába leendő áthelyezéséhez beleegyezésemet adnám, tekintve, hogy agancsgyüjtemény számára sokkal illendőbb helyiség egy országos erdészeti intézet, ebbeli beleegyezésemet szívesen megadom, csakis azon észrevételem van, hogy a gyűjtemény elhelyezése a múzeumi igazgatóság, mint a gyűjtemény virtuális tulajdonosával egyetértőleg történjék. Továbbá tekintve a főczélt, hogy t. i. agancsgyüjteményem örök időkre a nemzet tulajdona maradjon, az Országos Erdészeti Egyesület alapszabályai közé egy szakaszt kérnék felvetettni, melyben kimondatnék, hogy az Országos Erdészeti Egyesület feloszlása esetén, ezen agancsgyüjtemény eredeti rendeltetése helyére, a m. n. múzeumba szállítandó légyen, és ezen gyűjtemény iránt másként rendelkezni a közgyűlésnek joga nem leend. Kelt Ghymesen, 1887. január 28-án. Az igazgató választmány gróf Forgách Károly ezen feltételeit elfogadhatóknak találván, felkéri az elnökséget, hogy a nemzeti múzeum igazgatóságához megkeresést intézzen az iránt, hogy a kérdéses gyűjtemény átengedésébe beleegyezni s az átadással kebeléből egy tagot megbízni szíveskedjék. Felkéri továbbá az elnökséget, hogy Czigler Győző műépitészszel a gyűjtemény elhelyezéséről részletes tervet és költségvetést készíttessen, s ezeket tekintettel arra, hogy gróf Forgách Károly a gyűjtemény elhelyezésével járó költségek viselését az ismeretes 1.000 frtos alapítvány letételével a nemzeti múzeummal szemben is magára vállalta, a grófnak elküldje.
VI. Luczenbacher Pál választmányi tag, mint a mult évi deczember 10-én tartott választmányi ülésen a szivarládák belföldön való gyártása ügyében véleményadásra felhivott bizottság elnöke sajnálattal jelenti, hogy e bizottság, miután tagjainak egy része vidéki, eddig nem jöhetett össze. Felhatalmazást kér ennélfogva, hogy a bizottsági üléseket a budapesti tagokkal is megtarthassa. Az igazgató választmány a kért felhatalmazást megadja. VII. A titkár jelenti, hogy a mult választmányi ülés óta a következő rendkivüli befizetések történtek : a) kötelezvényben tett alapitványaik törlesztésére befizettek : Kőváry László 20 frtot; Czékus György 10 frtot; Belházy Jenő 40 frtot; Pech Dezső 20 frtot; Borszéky Soma 5 frtot; Vadászfy Jenő 60 frtot; dr. Dietz Sándor 8 frt 25 krt; Pirkner Ernő 5 frtot; b) a gróf Tisza Lajos alapitvány javára beküldött Bálás Pál egy tánczvigalom tisztajövedelmeként 30 frtot; c) A Bedő Albert alapitvány javára beküldött Nagy Gyula 2 frtot. VIII. A következő uj tagok vétetnek fel : a) alapitóknak: Szuchevich Sándor, Tóbiás Miklós, Michalus Sándor és Radu T. Miklós urad. erdőgyakornokok, egyenként 160 frt alapitványnyal kötelezvényben, ajánlja Győry Géza; b) rendes tagoknak: Sujánszky Imre erdőrendező segéd és Tomka Kálmán erdőgyakornok, ajánlja Barna György; Kostyenszky Pál társ. erdőgyakornok, ajánlja a rima-murány-salgó-tarjáni vasműtársaság erdőhivatala; Kohler Béla, urad. erd. aj. Chászár Károly; Kossányi Béla műszaki dijnok, ajánlja Tavi Gusztáv; Kendrián László erdőőr, ajánlja Sárközi Miksa; Pirger E. József urad. erd., ajánlja a titkár; Ambrus Lajos, Becsy Dezső, Becski Antal,
B u c s á n y i József. Balogh Boldizsár, D o 1 m á n y i Pál, Gálffy István, Hammersberg Géza, Ittu Mihály, Koralevszky Géza, Kremnitzky József, Ludmann Miksa, L é b e r Antal, 0 k o 1 i c s n y József, P e t r á s Jakab, Puchreiner Henrik, Rhédey József, Rétyi Zsigmond, Stromszky László, Szvaty Béla, Szádeczky Miklós, Szentpétery Lukács, Sterba Szabolcs, Veress László, Vaszilovits Miklós, Weiner Tivadar, Wocher Jenő, Thonhauser Ferencz, Apáthy Vilmos, Bartha Gábor, Basa Lajos, Kolosy Béla, Kovács Antal, Kallivoda Andor, Kun István, Gyarmathy Mózes, Wilhelmb Gyula, Polgár István, Fischer Colbrie Emil, Z e é Gyula. Riethmüller Ármin, Rainiss István, Tichy Kálmán, Marcan Antal, Dudutz Károly, Darkó Gábor, Szántó Mihály erdőakadémiai hallgatók, ajánlja Fekete Lajos. IX. Ezen jegyzőkönyv hitelesitésére Luczenbacher és Rónai Antal választmányi tagok kéretnek fel. K. m. f. Hitelesitésül : Luczenbacher Pál, Tisza Lajos, választm. tag. elnök. Rónai Antal, Horváth Sándor, választm. tag. titkár. Pál Lapszemle. (P.) Az emerikai diófa (juglans nigra) mint erdei fanem. Ezen czim alatt az Oesterreichische Forstzeitung" folyó évi 35. számában Baumer Henrik erdőmester igen érdekes czikket tesz közzé az amerikai diófának azon meghonositási kísérleteiről, melyek a herczeg Lichtenstein-féle uradalmakban eszközöltettek. A czikk irója szerint ez értékes és szép fanem tenyésztésével első kísérlet a March és Thaja folyók között elterülő ligeti erdőkben tétetett 1840-ben, miről a rabensburgi kerülethez tartozó hohenaui erdőgondnokság 0-7 ha kiterjedésű elegyetlen amerikai diófa állabja tesz tanúságot.