III. évfolyam második szám A projektet támogatja az Európai Unió Phare Programja A Fiatal Gazda jelen tematikus számában a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) agrár-környezetgazdálkodási intézkedésével, illetve az ennek részét képezô érzékeny természeti területek támogatási rendszerével foglalkozunk. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) agrár-környezetgazdálkodási intézkedése Az NVT egységes keretbe foglalja az EMOGA Garanciarészlegbôl finanszírozott vidékfejlesztési intézkedések hazai végrehajtásának rendszerét. 1 7 12 tartalom Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) Agrárkörnyezetgazdálkodási intézkedése A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv zonális agrárkörnyezetvédelmi támogatásai Az Érzékeny Természeti Területek rendszere Szövetségi hírek röviden Kijelöli a vidéki területek fenntartható fejlôdését szolgáló célokat, prioritásokat. Tartalmazza az egyes intézkedések végrehajtásának részletes szabályait. Az NVT részben a tagállamok számára a 1257/99 EK Tanácsi rendeletben meghatározott négy intézkedést, részben az e jogforrásban nem szabályozott, kizárólag az új tagállamok számára a Csatlakozási Szerzôdésben foglalt ún. átmeneti intézkedéseket foglalja magába. Magyarország NVT-je tartalmazza valamennyi, az EU által felajánlott jogcímet. Ez az intézkedés-csoport sajátos vegyes rendszert képvisel: többnyire kérelem benyújtásának útján öt évre nyerhetôek el, ezek a jellegüket tekintve normatív támogatások. Az NVT nyolc intézkedése elsôsorban a környezeti kihívásokra ad választ (agrár-környezetgazdálkodás, kedvezôtlen adottságú és környezetvédelmi korlátozások alá esô területek támogatása, az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeinek való megfelelés elôsegítése, mezôgazdasági területek erdôsítése), illetve segíti az átalakulás okozta gazdasági és társadalmi nehézségek enyhítését. Az intézkedések segítséget nyújtanak a Közös Agrárpolitika magyar viszonyoknak megfelelô adaptálásában is (termelôi csoportok létrehozásának és mûködtetésének támogatása, szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása, korai nyugdíjazás). Az NVT agrár-környezetgazdálkodási támogatásai Az agrár-környezetgazdálkodási források alakulása 2004 2006 között A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv támogatási kereteinek legnagyobb részét az agrár-környezetgazdálkodási támogatások teszik ki (40%). Ennek a területalapú támogatási rendszernek kiemelt célja a környezetkímélô agrotechnikák bevezetése, a mezôgazdasági eredetû környezet terhelés csökkentése, kiegészítô jövedelem biztosítása a gazdálkodók számára. Ezen célok érdekében 2004-ben több mint 19 milliárd forint áll rendelkezésre, ami 2006-ig 29 milliárd forintra emelkedik. Az említett összeg 80%-át az EMOGA alap biztosítja, a fennmaradó 20% nemzeti finanszírozású. A támogatási kérelmeket azon gazdálkodók is benyújthatják, akik az egyszerûsített területalapú támogatásokat, illetve jogosultság esetén a kedvezôtlen adottságú területek támogatását is igénybe
III. évfolyam második szám 2 vették. Tehát ezen támogatási összegek egymásra épülnek, ezzel is támogatva a környezettudatos gazdálkodás elterjedését Magyarországon. A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) és az NVT kapcsolata A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a vonatkozó EU jogszabályokkal összhangban meghozott döntése alapján 2004. szeptemberétôl a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) keretében eddig beindított támogatások, valamint új agrárkörnyezetgazdálkodási támogatási lehetôségek csak a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) részeként az Európai Unióval közösen kerülnek támogatásra. Valamennyi agrár-környezetvédelmi célprogram az eddigi támogatásoknál jelentôsen megnövekedô hektáronkénti támogatási összegekkel, de módosult feltételekkel folytatódik az NVT keretén belül. Az agrár-környezetgazdálkodás részletes szabályait a 150/2004. (X. 12.) FVM Rendelet tartalmazza, amely a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásban megvalósuló agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes szabályairól szól. A támogatási kérelmek elbírálása a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan pontozás alapján történik, ahol a korábbi NAKP résztvevôk plusz 20 pontot kapnak a 100 pontos rendszerben, amellyel a minisztérium a NAKP nyerteseinek kívánja biztosítani a már elkezdett környezetbarát gazdálkodás folytatását. A jogosultság feltételei a gazdálkodónak regisztráltnak kell lennie, a választott AKG célprogram intézkedés alkalmazásának vállalása legalább 5 évre, a célprogramba bevont földterület birtoklása vagy bérlete (legalább 5 évig), az egyes célprogramoknál megadott jogosultsági feltételeknek való megfelelés, illetve a gazdaság teljes területén a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat vonatkozó feltételeinek teljesítése (156/2004. (X. 27.) FVM Rendelet). A támogatás igénylésének és finanszírozásának eljárásrendje A programba való belépéskor támogatási kérelmet kell benyújtani, majd az azt követô években kifizetési kérelemmel kell a programban való részvételt megerôsíteni, illetve a tárgyévre vonatkozó támogatást megigényelni. A támogatási kérelmek benyújtása 2004. év során október 15. és november 26. között történik a területileg illetékes Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH). 2004. évben a támogatási kérelem egyben a tárgyidôszakra vonatkozó kifizetési kérelmet is magában foglalja. 2005. évtôl kezdôdôen az új támogatási kérelmek benyújtása minden év március 1-31. között, míg a kifizetési kérelmek benyújtása minden év szeptember 1-30. között történik. A kifizetési kérelem benyújtásának elmulasztása esetén az MVH felszólítást küld ki, amelyben határidôt szab. Ha a meghatározott idôpontig nem érkezik be a kérelem, akkor a gazdálkodót kizárják a programból. A támogatási kérelemhez mellékelni kell az egyes célprogramoknál elôírt igazolásokat, a gazdálkodási formát igazoló dokumentumokat, valamint az egyedi blokktérképet, amely már igényelhetô az MVH megyei kirendeltségétôl a G015A formanyomtatványon. Fontos megjegyezni, hogy az MVH csak 1 alkalommal nyújt lehetôséget a hiánypótlásra a kézhezvételtôl számított 15 napos határidôvel. Ki kell még emelni, hogy a támogatási kérelmek elbírálásánál a beérkezési sorrendet nem veszi figyelembe, ezért a támogatási kérelem benyújtásánál ne a minél elôbbi beadás, hanem a lehetô legteljesebb kérelem elkészítése legyen a cél. A támogatási rendszert a beérkezett kérelmek feldolgozásától a kifizetésen át az ellenôrzésig az MVH bonyolítja. A pályázó a programba való bekerüléshez támogatási kérelmet kell hogy benyújtson, amely több bírálati szempont alapján rangsorolásra kerül. A rangsor célja az, hogy túligénylés esetén el lehessen dönteni a nyertesek körét. Az MVH-hoz érkezett kérelmek egy pontozásos rendszeren keresztül kerülnek elbírálásra, ami a következô szempontokat veszi figyelembe: Kérelem elbírálásához kapcsolódó bírálati szempontok A programba bevitt terület aránya (földhasználat szerint), a kérelem alapját képezô földterületek távolsága a gazdálkodó lakhelyétôl (székhelyétôl), a mezôgazdasági foglalkoztatottak aránya a gazdálkodó lakhelyén (székhelyén), a gazdaság 100 ha-ra viszonyított foglalkoztatási aránya, korábbi NAKP résztvevô, a terület vízbázisvédelmi szempontból való besorolása, a terület nitrátérzékenysége, a választott célprogram gazdálkodási elôírásainak környezetre gyakorolt hatása. A támogatási kérelem formanyomtatványai, valamint a kitöltési útmutatók beszerezhetôk a területileg illetékes (megyei) Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalban, illetve letölthetôk annak hivatalos honlapjáról (www.mvh.gov.hu). A programokban való részvétel elôsegítésére, beindításra kerül az Agrár-környezetgazdálkodási Információs Rendszer (AIR), amelyen belül referensi hálózat kerül kialakításra. A kérelem benyújtásához térítésmentesen igénybe lehet venni a szakértôi hálózatba bekerült szakemberek segítségét, akiknek a névsorát, valamint telefonos, elektronikus elérhetôségét az AIR honlapján, a www.air.gov.hu-n megtalálhatják. Ez a névsor folyamatosan bôvülni fog. Ezen kívül az AIR honlapja az agrár-környezetgazdálkodási témák tekintetében (beleértve a különbözô támogatási lehetôségeket, a képzési programokat, a szaktanácsadást stb.) hasznos információkkal tudja segíteni a témában érdekelteket. Az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok áttekintése Az agrár-környezetgazdálkodási támogatások legalább 5 éves, illetve a hosszú távú területpihentetés célprogram esetében 20 éves periódusra vállalt támogatások. Az Érzékeny Természeti Területek célprogramjától eltekintve az agrár-környezetvédelmi intézkedések horizontálisan az egész ország területére kiterjednek. Az intézkedés számos különbözô szintû vállalásokat feltételezô célprogramon keresztül kerül megvalósításra, az alábbi csoportokban (2004. évben a sötét színnel jelölt célprogramok indulnak):
3 III. évfolyam második szám Intézkedés Célprogramok Leírás Kifizetés euró/ha Ft/ha* Alapszintû szántóföldi célprogram Szántóföldi mûvelés 98,04 24 528 Zöldségtermesztés 172,55 43 169 Tanyás gazdálkodás célprogram Szántóföldi mûvelés 145,10 36 302 Zöldségtermesztés 215,69 53 962 Szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport Gyepgazdálkodási célprogram csoport Ültetvényekre vonatkozó agrárkörnyezetgazdálkodási célprogram csoport Méhlegelô célú növénytermesztési célprogram 74,51 18 641 Integrált szántóföldi Szántóföldi mûvelés 133,33 33 357 növénytermesztési célprogram Zöldségtermesztés 223,53 55 923 Ökológiai szántóföldi Szántóföldi mûvelés átállási idôszakban 176,47 44 150 növénytermesztési célprogram Szántóföldi mûvelés - átállt 125,49 31 395 Zöldségtermesztés átállási idôszakban 325,49 81 432 Zöldségtermesztés - átállt 200,00 50 037 Hosszú távú területpihentetési 1 év 376,47 94 186 célprogram 2 évtôl 133,33 33 357 Ritka szántóföldi növény Szántóföldi mûvelés 129,41 32 376 és zöldség-fajták termesztési célprogram Zöldségtermesztés 231,37 57 885 Érzékeny Természeti Területek 1. Szántóföldi növénytermesztés 250,98 62 791 szántóföldi növénytermesztési túzok élôhely-fejlesztési elôírásokkal célprogramok célprogram 2. Szántóföldi növénytermesztés madár 203,92 51 017 élôhely-fejlesztési elôírásokkal célprogram 3. Lucernatermesztés túzok 266,67 66 716 élôhely-fejlesztési elôírásokkal célprogram 4. Szántóföldi növénytermesztés 192,16 48 075 élôhely-fejlesztési elôírásokkal célprogram Alapszíntû gyepgazdálkodási Füves élôhelyek kezelése célprogram 58,82 14 716 célprogramok Szántó fajgazdag gyeppé alakítása (gyeptelepítés) célprogram 290,20 72 603 Ökológiai gyepgazdálkodási célprogram 58,82 14 716 Érzékeny Természeti Területek 1. Gyepgazdálkodás túzok 125,49 31 395 alkalmazható gyepgazdálkodási élôhely-fejlesztési elôírásokkal célprogram célprogramok 2. Gyepgazdálkodás haris 109,80 27 470 élôhely-fejlesztési elôírásokkal célprogram 3. Gyepgazdálkodás élôhely-fejlesztési 98,04 24 528 elôírásokkal célprogram 4. Gyeptelepítés célprogram 294,12 73 584 Integrált ültetvény célprogram 388,24 97 131 Ökológiai ültetvény célprogram Átállási idôszakban 396,08 99 092 Átállt 278,43 69 658 Ritka szôlô és gyümölcs-fajták Gyümölcs-, szôlôültetvények 231,37 57 885 termesztése célprogram
III. évfolyam második szám 4 Vizes élôhelyekhez kapcsolódó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport Extenzív állattartáshoz kapcsolódó agrárkörnyezetgazdálkodási célprogram csoport Kiegészítô agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport Extenzív halastavak fenntartása célprogram 203,92 51 017 Vizes élôhelyek létrehozása célprogram Szántóföld átalakítása vizes élôhellyé 317,65 79 471 célprogram (1 év) Szántóföld átalakítása vizes élôhellyé 133,33 33 357 célprogram (2 évtôl) Ívóhelyek kialakítása célprogram 117,65 29 434 Zsombékosok, mocsarak, lápok gondozása célprogram 101,96 25 509 Nádgazdálkodási célprogram 86,27 21 583 Ôshonos és magas genetikai értéket Magyar szürke szarvasmarha célprogram 113,67 28 438 képviselô állatok tartásának támogatása Magas genetikai értéket képviselô 119,80 29 972 célprogramok lovak célprogram Mangalica célprogram 78,43 19 622 Ôshonos juh célprogram 20,59 5 151 Ôshonos tojótyúk 0,69 173 Pecsenyetyúk 0,33 83 Liba 1,10 275 Pulyka 1,53 383 Ökológiai állattartás célprogramok Szarvasmarha célprogram 74,62 18 669 Sertés célprogram 58,82 14 716 Kecske célprogram 18,82 4 708 Tojótyúk 0,49 123 Pecsenyetyúk/gyöngytyúk 0,25 63 Liba/kacsa 0,78 195 Pulyka 1,04 260 Erózió védelmi célprogramok 1. Vízerózió elleni védelem célprogram a) Ültetvények vízerózió elleni védelme 231,37 57 885 célprogram (1 év) Ültetvények vízerózió elleni védelme 39,22 9 812 célprogram (2 évtôl) b) Szántóföldek vízerózió elleni védelme 98,04 24 528 célprogram tavaszi vetés Szántóföldek vízerózió elleni védelme 39,22 9 812 célprogram ôszi vetés 2. Szélerózió elleni védelem célprogram 98,04 24 528 Füves mezsgye létesítése célprogram 1 év 462,75 115 772 2 évtôl 39,22 9 812 Gyepterületeken történô cserjeirtás 1 év 168,63 42 188 célprogram 2 évtôl 62,75 15 699 * a támogatás összege forintban 250,183 Ft/euró átváltási áron került megállapításra a 1117/2004. EK rendeletben foglaltak szerint A forintban megállapított kifizetés összege kizárólag tájékoztató jellegû! A támogatás összege a megjelenô rendeletektôl eltérôen azért kerül forintban is feltüntetésre, mert ez elôsegíti a programban már több éve résztvevô gazdálkodók, szakértôk gyorsabb, könnyebb tájékozódását, valamint az elôzô évi támogatási összegek és a jelenlegi támogatási összegek nagyságrendjének összehasonlíthatóságát. 1. Szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport Általános céljai: - a növényvédô szerek használatából és tápanyag-utánpótlásból adódó környezeti terhelés csökkentése, - a talajállapot védelme és javítása, - az alacsony gazdasági teljesítôképességû területek alternatív
5 III. évfolyam második szám hasznosításának ösztönzése, - szántóföldek karbantartása, ezzel a gyomok elszaporodásának, az allergén pollen koncentrációjának korlátozása, - alternatív jövedelemszerzés biztosítása. Az alábbi célprogramokra lehet pályázni az NVT keretein belül: - szántóföldi célprogram, - tanyás gazdálkodás célprogram, - méhlegelô célú növénytermesztés célprogram, - integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram, - ökológiai szántóföldi növénytermesztési célprogram, - ritka növényfajták termesztése célprogram, - hosszú távú területpihentetési célprogram, - Érzékeny Természeti Területek szántóföldi gazdálkodási célprogramjai. Támogatási intenzitás: min.: 19 000 Ft/ha (méhlegelô célú növénytermesztés) max.: 96 000 Ft/ha (hosszú távú területpihentetés elsô évben) 2. Gyepes területek agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport Általános céljai: - a növényfajokban és azokhoz kötôdô állatfajokban gazdag vagy potenciálisan gazdag réteg fenntartása, fejlesztése az összes különbözô gyepes élôhely típuson, - a helytelen gondozás miatt csökkenô állományú, ritka növények, madarak és gerinctelenek védelme, - az invazív gyomnövények visszaszorítása, - a gyepek túllegeltetésének elkerülése, - a növényvédô szerek és mûtrágyák használatából eredô környezeti terhelés csökkentése. Az alábbi támogatási jogcímekre lehet pályázni az NVT keretein belül: - gyepes élôhelyek kezelése célprogram, - szántó fajgazdag gyeppé alakítása (gyeptelepítés) célprogram, - ökológiai gyepgazdálkodási célprogram, - Érzékeny Természeti Területek gyepgazdálkodási célprogramjai. Támogatási intenzitás: min.:15 000 Ft/ha (gyepes élôhelyek gondozása), max.: 75 000 Ft/ha (gyeptelepítés ÉTT-en célprogram). 3. Ültetvények agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport Általános céljai: - a növényvédô szerek és trágyák használatából adódó környezeti terhelés csökkentése, - a biodiverzitás fenntartásának elôsegítése, - a talajviszonyok védelme, javítása, - alternatív jövedelemszerzés biztosítása. Az alábbi támogatási jogcímekre lehet pályázni az NVT keretein belül: - integrált ültetvény célprogram, - ökológiai ültetvény célprogram, - ritka szôlô és gyümölcsfajták termesztése célprogram. Támogatási intenzitás: min.: 59 000 (ritka szôlô és gyümölcsfajták termesztése), max.: 101 000 Ft/ha (ökológiai ültetvény célprogram átállási idôszakban). 4. Vizes élôhelyek agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport Általános céljai: - a biodiverzitás szempontjából fontos gazdálkodási rendszerek fenntartása (Ramsaari Egyezmény, Natura 2000), - táplálkozó és költôterületek biztosítása rovarok, kétéltûek és madarak számára, - a vizes élôhelyek biodiverzitásának növelése, fejlesztése. Az alábbi támogatási jogcímekre lehet pályázni az NVT keretein belül: - extenzív halastavak fenntartása célprogram, - vizes élôhelyek létrehozása célprogram, szántóföld átalakítása vizes élôhellyé, ívóhelyek kialakítása, - nádgazdálkodási célprogram, - zsombékosok, mocsarak, lápok gondozása célprogram. Támogatási intenzitás: min.: 22 000 Ft/ha (nádgazdálkodási célprogram), max.: 81 000 Ft/ha (szántóföld átalakítása vizes élôhellyé elsô évben). 5. Állattartási agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport Általános céljai: - a trágyázás okozta környezeti terhelés csökkentése, - a biodiverzitás fenntartásához való hozzájárulás, - a kultúrtörténeti szempontból, illetve genetikailag vagy természetvédelmileg fontos állatfajták megôrzése. Az alábbi támogatási jogcímekre lehet pályázni az NVT keretein belül: - ökológiai állattartás, - ôshonos fajták támogatása. Támogatási intenzitás: Állatfaj Ôshonos Ökológiai tartás Szarvasmarha 28 986 19 027 Sertés 20 000 15 000 Juh5 250 4 800 Tojótyúk 175 125 Pecsenye tyúk 85 65 Liba 280 200 Pulyka 390 265 Ló 30 550 6. Kiegészítô agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport Általános céljai: - a talajerózió, a talaj lemosódásának csökkentése, - a zöldfolyosó rendszer táblaszintû elemeinek megteremtése, - élô szervezetek életfeltételeinek biztosítása,
III. évfolyam második szám 6 - agrár-környezetgazdálkodási alapprogramok (AKGA) szántóföldi mûvelés, tanyás gazdálkodás, méhlegelô célú növénytermesztés, hosszú távú területpihentetés, gyepgazdálkodás, ôshonos állattartás és egyéb élôhely programok (vizes élôhelyek programjai), - integrált növénytermesztési célprogramok (INC) szántóföldi növénytermesztés, ültetvény, - ökológiai gazdálkodási célprogramok (ÖGC), szántóföldi növénytermesztés, gyepgazdálkodás, ültetvény, állattartás, - Érzékeny Természeti Területek célprogramjai (ÉTT), amelyek a speciális, alacsony ráfordítású, a biodiverzitás megôrzését és javítását elôsegítô gazdálkodási módszereket támogatják meghatározott földrajzi területeken, - kiegészítô agrár-környezetgazdálkodási intézkedések, amelyek elsôsorban az AKGA programok, továbbá az INC és ÖGC programok kiegészítésére vehetôek igénybe (a részletes kombinációs lehetôségeket ld. a fenti táblázatban). Ezen csoportosításon alapszik a választott célprogram gazdálkodási elôírásainak környezetre gyakorolt hatása pontozási szempont, illetve ez a csoportosítás nyújt segítséget a gazdálkodónak abban, hogy a már elkezdett célprogramból milyen célprogramba léphet át, ugyanis a szigorúbb elôírásokat tartalmazó célprogramokba át lehet lépni az öt éves támogatási idôszak alatt is. A programban résztvevô gazdálkodók ellenôrzése - a kultúrtörténeti, genetikai és nemesítési szempontból kiemelkedô jelentôségû ritka növényfajták megôrzése. Az alábbi támogatási jogcímekre lehet pályázni az NVT keretein belül: - vízerózió elleni védelem célprogram, - szélerózió elleni védelem célprogram, - füves mezsgye létesítése célprogram, - gyepterülteken történô cserjeirtás célprogram. Támogatási intenzitás: min.: 10 000 (ültetvények vízerózió elleni védelme 2 évtôl) max.: 118 000 Ft/ha (füves mezsgye 1 évben) A kiegészítô célprogramok az alábbi táblázat satírozással jelzett eseteiben kombinálhatóak a többi célprogrammal. Támogatási jogcímek csoportosítása környezetvédelmi elôírások szintje alapján Kiegészítô agrár-környezet- Szántóföldi Gyepgazdálkodási Ültetvénykezelési gazdálkodási programok programok programok programok AKGA INC ÖGC ÉTT AKGA ÖGC ÉTT AKGA INC ÖKG ÉTT Eróziócsökkentés Füves szegély Cserjeirtás gyepterületeken Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedésbe történô bekerüléshez benyújtandó támogatási kérelmek mindegyike ellenôrzésre kerül adminisztratív úton. A teljes ellenôrzési folyamat felelôse a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, amely az ellenôrzési folyamat egyes szakterületeinek ellenôrzésére felkérhet külsô szakmai szervezeteket is. Ilyen szervezetek például a Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálatok, illetve a Nemzeti Park Igazgatóságok. A programba bekerült gazdálkodókat minden évben az elôzôekben említett adminisztratív ellenôrzésen kívül távérzékeléses, illetve helyszíni ellenôrzés alá vonják. A programban lévô gazdálkodók 20%-a kerül miden évben ilyen módon ellenôrzésre. Helyszíni ellenôrzéssel a gazdálkodók 5 %-át ellenôrzik évente. Ezen gazdálkodók kiválasztását a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a kérelmezett összegek, az esetlegesen felmerülô problémák, illetve a véletlen alapján választja ki. A fentiekbôl jól látható, hogy az öt éves kötelezettségvállalási idôszak alatt gyakorlatilag minden a programba bekerült gazdálkodó az adminisztratív ellenôrzés mellett távérzékeléses, vagy helyszíni ellenôrzésen is átesik. Reményeink szerint ez a tájékoztató hozzájárul ahhoz, hogy a fiatal gazdálkodók részletesebb képet kapjanak arról, hogy egyáltalán milyen támogatási rendszereket, intézkedéseket biztosíthat számukra az NVT, ezen belül is kiemelten az agrár-környezetgazdálkodás. Ezen információk birtokában a gazdálkodók a számukra legkedvezôbb és legbiztosabban elérhetô támogatásra nyújthatnak be támogatási kérelmet. Másrészrôl a gazdálkodók részére a sikeresen benyújtott támogatási kérelmek alapján adott támogatások minél nagyobb száma azt a törekvést segíti elô, hogy Magyarországon a mezôgazdasági mûvelés alá vont földterületeken nemcsak a hatékony, de a megítélt támogatások feltételeinek ismeretében a környezetkímélôbb gazdálkodás is elterjedjen. Várszegi Gábor
7 III. évfolyam második szám A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv zonális agrár-környezetvédelmi támogatásai - Az Érzékeny Természeti Területek rendszere Bevezetés Az agrár-környezetgazdálkodás és ezen belül az Érzékeny Természeti Területek rendszere az Európai Unió azon egyre erôsödô törekvését testesíti meg, amely szerint a mezôgazdasági ágazati támogatások szerkezeti átcsoportosítása alapvetô feltétele az unió fenntartható fejlôdésének és a természeti erôforrások tartamos használatának. Az eredményorientált mezôgazdálkodás további kiemelt támogatása nem indokolt, hiszen az Európai Közösség agráriuma jelenleg is túltermelési válsággal küzd, miközben egyre jelentôsebb a vidéki térségek elnéptelenedése és erôsödô mértékben csökken a mezôgazdasági rendszerekhez kötôdô biodiverzitás. A nagy energiabevitelû, mezôgazdasági termelés ugyanakkor nem képes ellátni az egészséges természeti környezet és egészséges élelmiszerek iránt táplált fokozódó társadalmi igényt. Ezen problémák megoldására az Európai Unió Közös Agrárpolitikája a többfunkciós mezôgazdasági modell fokozatos megvalósítását tûzte ki célul. A célok elérése érdekében az új agrártámogatási rendszer a termelési tevékenységet ösztönzô ún. I. támogatási pillér forrásainak egy részét fokozatosan az ökoszociális piacgazdaság megvalósulását segítô II. pillérre csoportosítja át. A II. pilléres támogatások megteremtik a lehetôségét az elmúlt évtizedekben elfeledett többfunkciós mezôgazdasági rendszerek újraélesztésének, ahol az ökológiai adottságoknak megfelelô mezôgazdálkodás mellett egészséges élelmiszer termelhetô, a vidék lakosság foglalkoztatottságának megtartásával. Ennek az integrált, több funkciót felölelô mezôgazdasági politikának speciális eleme az Érzékeny Természeti Területek rendszere, mely a II. pilléres támogatások általános céljai mellett valamely kiemelt természeti vagy táji érték megôrzése köré csoportosítja különbözô mezôgazdasági tevékenységek támogatását. Jogszabályi háttér Az Érzékeny Természeti Terület fogalmát az 1996. évi LIII. a természet védelmérôl szóló törvény vezeti be. A törvény 53. (3) c) pontja szerint érzékeny természeti terület az olyan extenzív mûvelés alatt álló terület, amely a természetkímélô gazdálkodási módok megôrzését, fenntartását, ezáltal az élôhelyek védelmét, a biológiai sokféleség fennmaradását, a tájképi és kultúrtörténeti értékek megóvását szolgálja. Szintén e törvény 71. (2) a) pontja értelmében támogatást kell biztosítani a természetkímélô gazdálkodást folytatóknak. Az ÉTT-kre vonatkozó elôírásokat, azok kijelölési szempontjait, valamint létesítésük és fenntartásuk eljárási rendjét a 2/2002 (I.23.) KöM-FVM együttes rendelet szabályozza. A rendelet három kategóriára bontva (kiemelten fontos, fontos, lehetséges ÉTT) tartalmazza a kijelölt Érzékeny Természeti Területeket. 2004-tôl az ÉTT támogatások a többi agrár-környezetgazdálkodási támogatáshoz hasonlóan a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv agrárkörnyezetgazdálkodási intézkedései közt kerültek kihirdetésre, ezért vonatkoznak rá az NVT támogatásaival kapcsolatos jogszabályok. Kiemelendô ezek közül a Jó Mezôgazdasági és Környezeti Állapot, illetve a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat elôírásait tartalmazó 156/2004. FVM rendelet, és az NVT agrár-környezetgazdálkodási intézkedéseirôl szóló 150/2004. FVM rendelet. E két rendelet képezi a jelenlegi támogatási rendszer alapját. Az NVT agrár-környezetgazdálkodási intézkedései esetében a támogatás összes krtériumát e két rendelet (illetve a kedvezôtlen adottságú térségek esetében a 151/2004. FVM rendelet) tartalmazza, tehát ebben a rendszerben nincs külön pályázati kiírás, hanem a szükséges információk ezekben a jogszabályokban lelhetôk fel. Az agrár-környezetgazdálkodási támogatási kérlemeket az idei évben október 15. és november 26. között lehet benyújtani. Az Érzékeny Természeti Területek támogatások céljai Az ÉTT támogatások célja az adott térség speciális mezôgazdasági, táji, természeti és környezeti értékeinek megôrzése. Az eltérô területek eltérô védelmi prioritásainak megôrzésére különbözô gazdálkodási elôírások támogatottak. Ezek a célprogramok nem terjeszthetôk ki országos (horizontális) szintre, hiszen mindig a kijelölt területek egyedi tulajdonságaihoz kell, hogy igazodjanak. Jellemzô mindemellett, hogy a zonális célprogramok olyan integrált gazdálkodási rendszer kialakítását és mûködtetését szorgalmazzák, mely egyszerre a fenti prioritások több elemének megôrzését is szolgálja. Az ÉTT területeken jellemzôen szántóföldi és gyepgazdálkodási célprogramok pályázhatók. A szántóföldi célprogramok a kiemelt természet-, környezet-, vagy tájvédelmi prioritásoknak megfelelô gazdálkodási elôírásai legtöbbször a parcellaméretek megtartására, speciális vetésforgóra és technológiai korlátozásokra (vegyszerhasználat, munkafázisok módjának és idejének meghatározása) vonatkoznak. A gyepgazdálkodási elôíráscsomagok elsôsorban a gyephasználat módjától függenek. A legeltetéses gyepgazdálkodás esetében a legelôállat-állomány faját, legeltetési sûrûségét és a legeltetés mi-
III. évfolyam második szám 8 1. térkép Érzékeny Természeti Területek Magyarországon (forrás: SZIE-KTI) kéntjét célozzák a gazdálkodási elôírások. Kaszálásos hasznosítás esetén a kaszálás módját és gyakoriságát írják elô a programcsomagok. Mindkét gyephasznosítás esetén kardinális szerepe van a legeltetés és kaszálás kezdeti idôpontjának. Ennek oka a gyepgazdálkodási célprogramok prioritásfajainak (túzok, haris) költésbiológiájában és a gyepszerkezet szezonális sérülékenységében van. Az Érzékeny Természeti Területek támogatási rendszere a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) kereteiben 10 mintaterületen indult el 2002-ben (Hevesi-sík ÉTT, Borsodimezôség ÉTT, Fás legelôk Baranya megyében ÉTT, Dévaványa ÉTT, Szentendrei-sziget ÉTT, Dunavölgyi-sík ÉTT, Marcal-medence ÉTT, Szatmár-Bereg ÉTT, Észak-Cserehát ÉTT, Ãrség-Vendvidék ÉTT). 2003-ban további 4 területtel bôvült a program (Beregi-sík ÉTT, Bodrogköz ÉTT, Békés-Csanádi-hát ÉTT, Mosoni-sík ÉTT). Az ÉTT-k elhelyezkedését az 1. térkép mutatja. 2004-tôl az uniós csatlakozást követôen az agrár-környezetvédelmi támogatások uniós társfinanszírozással mûködnek. Az Európai Mezôgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia részlegébôl történô társfinanszírozásának egyik kritériuma a hazai vidékfejlesztési stratégia kidolgozása, mely a 2004. júliusában elfogadott Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben (NVT) ölt testet. Az ÉTT célprogramok NVT-ben történô megjelenítése során számos, az uniós elvárásoknak megfelelô változtatást kellett végrehajtani a programokon. A változtatások a programok szakmai tartalmán nem csorbítottak, ugyanakkor számos elôremutató megoldást tartalmaznak az elôírások eredményességének mérhetôsége, a területi jogosultságok meghatározása és az ellenôrizhetôség terén. Az Érzékeny Természeti Területek célprogramjai A programban azok a gazdálkodók vehetnek részt, akik: 1. a kijelölt ÉTT határain belül legalább 1 hektár egybefüggô saját tulajdonú, szántó vagy gyep mûvelési ágú termôfölddel vagy erre vonatkozó tartós (legalább 5 éves idôtartamú) földbérlettel rendelkeznek, és azon gazdálkodnak; 2. elfogadják a gazdálkodási formára vonatkozó elôírásokat; 3. a teljes támogatási idôszak alatt gazdaságának teljes területén betartja a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat elôírásait; 4. nyilatkozatban vállalják annak legalább 5 évre kiterjedô betartását; 5. vállalják az agrár-környezetgazdálkodási képzési programokban való évenkénti egyszeri részvételt, melynek költségeit a program fedezi. CÉLPROGRAMOK Érzékeny Természeti Területek szántóföldi mûvelési célprogramjai Szántóföldi növénytermesztés túzok élôhely-fejlesztési elôírásokkal célprogram a területi mezôgazdasági földhasználat, a környezet- és természetvédelmi szempontok harmonizációjának elôsegítése, valamint olyan gazdálkodási módok elterjesztése, amelyek megfelelnek a régiók természeti érték-fenntartó képességé-
9 III. évfolyam második szám nek. A célprogram kiemelt célja a túzok, az ugartyúk, a szalakóta és a fokozottan védett ragadozó madarak (parlagi sas, kerecsensólyom, kék vércse, hamvas rétihéja) természetes élôhelyeknek védelme. legalább 1 ha szántó terület az alábbi Érzékeny Természeti Területeken: Dévaványa környéke, Békés-Csanádi sík, Mosoni sík, Hevesi sík, Dunavölgyi sík, Borsodi Mezôség, egy parcella mérete nem lehet nagyobb negyven hektárnál. A program speciális elôírásai (a célprogramra egyéb, általános a) az alábbi vetésszerkezetre vonatkozó elôírásokat a programba vitt területre vonatkozóan az öt éves támogatási idôtartam alatt kell megvalósítani: minimum 20% gabona, minimum 20% pillangós takarmánynövény (lucerna, fehérhere, vöröshere, somkóró, bükköny, stb.), minimum 10% repce, maximum 20% egyéb kultúra, minimum 20% ugar; b) rovarölô szerek nem alkalmazhatók (kivéve repce esetében), c) sorközmûvelés csak május 1. elôtt engedélyezett, d) minimum hat méter széles növényvédôszer mentes parcellaszegélyeket kell hagyni, e) pillangós takarmánynövények esetén: a terület legalább 50%-án az elsô kaszálást június 15. után lehet elkezdeni (az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság írásos véleménye alapján), a többi területen az elsô kaszálást április 25-ig el kell elvégezni, minden kaszálás esetén legalább 5% kaszálatlan területet kell hagyni, fokozottan védett, földön fészkelô madárfaj fészkének megtalálása esetén a fészek körül kaszálatlan területet kell kialakítani a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság írásos véleménye alapján, f) kaszálás esetén vadriasztó lánc használata kötelezô; g) repce esetén a terület 10%-án a Nemzeti Park Igazgatóság írásos kijelölése alapján a madarak téli táplálékának biztosítása céljából a hóeltakarítás kötelezô. A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 250,98 Szántóföldi növénytermesztés madár élôhely-fejlesztési elôírásokkal célprogram a természeti értékekre káros hatások csökkentése a kevésbé ártalmas növényvédô szerek alkalmazása, illetve a növényvédô szer mentes parcellaszegélyek kialakítása, a megfelelô betakarítási és növényápolási technológiák, valamint a kevesebb mûtrágya felhasználása érdekében. továbbá a parlagi sas, a fürj és a fogoly élôhelyének és életfeltételeinek biztosítása. Jogosultsági feltétel: a) legalább 1 ha szántó terület az alábbi Érzékeny Természeti Területeken: Észak-Cserehát, Bodrogköz, Szatmár-Bereg, Békés Csanádi sík, Beregi ártér. A program speciális elôírásai (a célprogramra egyéb, általános a) az alábbi vetésszerkezetre vonatkozó elôírásokat a programba vitt területre vonatkozóan az 5 éves támogatási idôtartam alatt meg kell valósítani: minimum 30% gabona, minimum 20% pillangós takarmánynövény (lucerna, fehérhere, vöröshere, somkóró, bükköny, stb.), maximum 25% egyéb kultúra, minimum 10% ugar; b) gabonafélék betakarítását követôen zöldugar vagy másodvetés alkalmazása kötelezô, c) gyomirtó szerek évente legfeljebb egyszeri, a haszonkultúrát érintô használata, d) növényvédô szerek alkalmazásának mellôzése a parcellaszegélyeken (3 méteres sávban), e) pillangós takarmánynövény kaszálása esetén vadriasztó lánc használata kötelezô. A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 203,92 Lucernatermesztés túzok élôhely-fejlesztési elôírásokkal célprogram a térségi mezôgazdasági földhasználat, valamint a környezet- és természetvédelmi szempontok harmonizációjának elôsegítése, valamint olyan gazdálkodási módok elterjesztése, amelyek megfelelnek a térség természeti érték-fenntartó kapacitásának. A célprogram kiemelt célja a túzok, az ugartyúk, a szalakóta és a fokozottan védett ragadozó madarak (parlagi sas, kerecsensólyom, kék vércse, hamvas rétihéja) természetes élôhelyeinek védelme. a) a legalább 1 ha szántó terület az alábbi Érzékeny Természeti Területeken: Hevesi sík, Dévaványa környékére, Békés-Csanádi sík, Dunavölgyi sík, Mosoni sík, Borsodi Mezôség Érzékeny Természeti Területeken. A program speciális elôírásai(a célprogramra egyéb, általános a) rovarölô szerek alkalmazása tilos, b) a harmadik év során lucerna felülvetés kötelezô, 50%-os vetômagmennyiséggel, c) csak a felülvetéskor, maximum 90 kg/ha/év N-hatóanyag kijuttatása engedélyezett, d) 6 méter széles növényvédôszer mentes parcellaszegélyeket kell hagyni, e) a terület legalább 50%-án az elsô kaszálást június 15. után lehet elvégezni a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság írásos véleménye alapján, f) a többi területen az elsô kaszálást április 25-ig kell elvégezni, g) minden kaszálás esetén legalább 5% kaszálatlan területet kell hagyni, h) fokozottan védett, földön fészkelô madárfaj fészkének megtalálása esetén a fészkek körül kaszálatlan területet kell kialakítani a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság írásos véleménye alapján, i) kaszálás esetén vadriasztó lánc használata kötelezô. A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 266,67 Szántóföldi növénytermesztés élôhely-fejlesztési elôírásokkal célprogram a tájszerkezet megôrzése, a növényvédô szerek és mûtrágyák talajba mosódásának elkerülése, valamint a környe-
III. évfolyam második szám 10 zetterhelés korlátozása mellett a védett állatfajok részére a megfelelô életkörülményeket kialakítása. a) legalább 1 hektár szántó terület az alábbi Érzékeny Természeti Területeken: Marcal medence, Ôrség-Vendvidék, Baranya, Turjánvidék, Szentendrei sziget, b) a Marcal medence Érzékeny Természeti Terület esetén a füves mezsgye kiegészítô programban való részvétel kötelezô. A program speciális elôírásai(a célprogramra egyéb, általános a) a tápanyag-utánpótlás során a kijuttatott N-hatóanyag mértéke nem haladhatja meg a 90 kg/ha/év mennyiséget, amit istállótrágyával, vagy zöldtrágya növény termesztésével lehet pótolni, b) gyomirtás csak mechanikai úton végezhetô, c) betakarítás után késleltetett (legalább harminc nap) tarlóhántás kötelezô, d) a terület legfeljebb 20%-án tókák, régóta meglevô vízállások, belvizek megôrzése kötelezô, e) zöldségtermesztés esetén hazai nemesítésû fajták termesztése kötelezô. A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 192,16 Érzékeny Természeti Területek gyepgazdálkodási célprogramjai Gyepgazdálkodás túzok élôhely-fejlesztési elôírásokkal célprogram a környezetbarát gazdálkodás módszereinek alkalmazása, az Érzékeny Természeti Területek természetes élôhelyeinek és értékeinek fenntartása, valamint a következô madárfajok állományainak védelme, élôhelyeinek fenntartása és kialakítása: túzok, ugartyúk, szalakóta, parlagi sas, kerecsensólyom, kék vércse, hamvas rétihéja. a) legalább 1 ha gyep az alábbi Érzékeny Természeti Területeken: Hevesi sík, Borsodi Mezôség, Dévaványa környéke, Békés-Csanádi sík, Dunavölgyi sík, b) a gyep hasznosításához legalább 0,2 állategység/ha állatállománnyal kell rendelkezni. A program speciális elôírásai(a célprogramra egyéb, általános a) kaszálás esetén vadriasztó lánc használata szükséges, b) a legeltetést a tavaszi felszáradás után lehet megkezdeni és az ôszi esôzések beálltával fel kell függeszteni. A túzok költôhelyein csak június 15. után folytatható legeltetés, c) legeltetni csak pásztoroló vagy szakaszoló legeltetéssel lehet, d) a gyep mechanikai ápolása (pl.: fogasolás) nem engedélyezett, e) kamillagyûjtés nem engedélyezett, f) az elsô kaszálás csak június 15. után engedélyezett, a Dunavölgyi sík esetében csak egy kaszálás engedélyezett július 1. és október 1. között a Nemzeti Park Igazgatóság írásos véleménye alapján, g) kaszáláskor 5% kaszálatlan területet kell hagyni, kaszálásonként eltérô területen, h) fokozottan védett, földön fészkelô madárfaj fészkének megtalálása esetén a fészkek körül kaszálatlan területet kell kialakítani a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság írásos véleménye alapján, i) a k) pont szerint kialakított védôzónák a kaszálatlan területbe beszámíthatók. j) a gyepterületet szarvasmarha, juh, ló, bivaly legeltetésével, vagy kaszálással lehet hasznosítani. A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 125,49 Gyepgazdálkodás haris élôhely-fejlesztési elôírásokkal célprogram a haris élô-, illetve fészkelôhelyének fejlesztése nedves rétek kialakításával, valamint olyan védett fajok élôhelyének biztosítása, mint a kockás kotuliliom (Fritillaria meleagris), a szibériai nôszirom (Iris sibirica), kígyógyökerû keserûfû (Polygonum bistorta), illetve vérfûboglárka (Maculinea teleius). a) legalább 1 ha gyep az alábbi Érzékeny Természeti Területeken: Észak-Cserehát, Bodrogköz, Szatmár Bereg, Beregi ártér, Marcal medence, b) a gyep hasznosításához legalább 0,2 állategység/ha állatállománnyal kell rendelkezni. A program speciális elôírásai (a célprogramra egyéb, általános a) kaszálás esetén vadriasztó lánc használata szükséges, b) idôjárástól függôen legfeljebb kétszeri kaszálás szükséges, c) a gyepterületet szarvasmarha, juh, ló, bivaly legeltetésével, vagy kaszálással lehet hasznosítani, d) legeltetni csak pásztoroló vagy szakaszoló legeltetéssel lehet, e) a legeltetést a tavaszi felszáradás után lehet megkezdeni és az ôszi esôzések beálltával fel kell függeszteni, f) a gyep fogasolása nem engedélyezett, g) kaszálást a terület legalább 50%-án, a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság írásos véleménye alapján kijelölve, augusztus 1. után engedélyezett, h) felszíni vizek elvezetése nem megengedett. i) a gyepterületet szarvasmarha, juh, ló, bivaly legeltetésével, vagy kaszálással lehet hasznosítani, A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 109,80 Gyepgazdálkodás élôhely fejlesztési elôírásokkal célprogram a régió természetes vízháztartásának helyreállítása, amely korábban az intenzív mezôgazdálkodás miatt károsodott, valamint pufferzónák kialakítása az Érzékeny Természeti Területek körül, amelyek biztosítják a védett madarak élôhelyeinek, illetve fészkelôhelyeinek zavartalanságát, valamint hozzájárulnak a védett növények állományainak növeléséhez. a) legalább 1 ha gyep az alábbi Érzékeny Természeti Területeken: Ôrség-Vendvidék, Szentendrei sziget, Baranya, Turjánvidék, b) a gyep hasznosításához legalább 0,2 állategység/ha állatállománnyal kell rendelkeznie. A program speciális elôírásai (a célprogramra egyéb, általános a) kaszálás esetén vadriasztó lánc használata szükséges, b) kaszálni csak száraz idôben szabad, belvizes területeken kaszálás csak július 15-e után lehetséges, a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság írásos engedélye alapján a kaszálás engedélyezett idôpontja ettôl eltérhet, c) a gyepterületet szarvasmarha, juh, ló, bivaly legeltetésével, vagy kaszálással lehet hasznosítani,
11 III. évfolyam második szám növényvédelem tilos, c) az elsô évben két kaszálás engedélyezett, a legeltetés nem engedélyezett, d) kaszálás esetén vadriasztó lánc használata szükséges, f) az elsô kaszálás legkorábbi ideje július 15., g) a gyeptelepítés második évétôl a beállt gyepet legeltetéssel vagy kaszálással lehet hasznosítani, a termôhelyi adottságok (gyeptípus) figyelembevételével az adott Érzékeny Természeti Területre vonatkozó gyephasznosítási célprogram elôírásainak betartásával. A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 294,12 A természetvédelem szerepe az Érzékeny Természeti Területek támogatásaiban d) legeltetni csak pásztoroló vagy szakaszoló legeltetéssel lehet, e) a legeltetést a tavaszi felszáradás után lehet megkezdeni és az ôszi esôzések beálltával fel kell függeszteni, a Turjánvidéken a legeltetés tilos, f) két kaszálás engedélyezett, de az elsô kaszálás csak június 15. után lehetséges, g) kaszáláskor 10% kaszálatlan területet kell hagyni, kaszálásonként eltérô területen, h) felszíni vizek elvezetése nem megengedett, belvizes területek, tókák megôrzése, i) a kiszáradt fákat ôshonos fafajokkal kell pótolni. A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 98,04 Gyeptelepítés Érzékeny Természeti Területeken célprogram az Érzékeny Természeti Területeken található nagy biodiverzitású gyepterületek növelése speciális, az adott területre jellemzô fûmagkeverék vetésével. A természetvédelem szempontjából kímélô technológia lehetôvé teszi a környezô természetes gyepterületek meghatározó (karakter) fajainak betelepülését az átalakítandó szántóra, ezáltal viszonylag rövid idôn belül a természeteshez nagyon hasonló gyeptársulás alakul ki, emelve a terület természetvédelmi értékét. a) legalább 1 ha szántó terület az alábbi Érzékeny Természeti Területeken: Dévaványa környéke, Békés -Csanádi sík, Hevesi sík, Dunavölgyi sík, Borsodi Mezôség, Ôrség- Vendvidék, Szentendrei sziget, Baranya, Turjánvidék, Észak-Cserehát, Bodrogköz, Szatmár Bereg, Beregi ártér, Marcal medence, b) a gyep hasznosításához második évtôl legalább 0,2 állategység/ha állatállománnyal kell rendelkezni. A program speciális elôírásai (a célprogramra egyéb, általános a) gyeptelepítés végrehajtása a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság javaslata alapján meghatározott vetômagkeverék alkalmazásával, b) a telepítéstôl eltekintve, amikor legfeljebb 80 kg/ha N-hatóanyag kijuttatása megengedett, mûtrágyázás és a vegyszeres A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium természetvédelmi szakterülete a kezdetektôl tevékeny résztvevôje az agrár-környezetgazdálkodási támogatási rendszer kidolgozásának. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv agrár-környezetgazdálkodási intézkedéseinek Érzékeny Természeti Területekre vonatkozó célprogramjainak kialakítása, a területi kijelölések és a gazdálkodási elôírások meghatározása az FVM és a KvVM együttmûködése alapján történt meg. Kiemelendô továbbá a nemzeti park igazgatóságok szerepe, mely a területi ellenôrzésekben és a különféle igazolások kiállításában (pl. védett területek hasznosítása) nyilvánul meg. Ismerve az uniós rendszer életbe léptetése miatt kialakult kérdéseket a természetvédelem egyik legfontosabb feladata gazdák folyamatos tájékoztatása. A programmal kapcsolatos információkhoz az Érzékeny Természeti Területeken gazdálkodók elsôsorban az illetékes nemzeti park igazgatóságok ÉTT koordinátoraitól juthatnak. Az Érzékeny Természeti Területek támogatásainak jövôje Az agrár-környezetgazdálkodási támogatási rendszer az eddig elért komoly eredmények és jelentôs tapasztalatok ellenére hazánkban korántsem mondható kiteljesedettnek. Egyes uniós tagországok már több, mint két évtizede mûködtetnek ehhez hasonló támogatási programokat, jó példát mutatva ezzel a 2004-ben csatlakozott országoknak. Az, hogy az Európai Unió minden agrárpolitikát érintô kérdésben kiemelten foglalkozik az agrár-környezetvédelemmel és a második pilléres támogatásokkal, igazolja, hogy a hazánk által járt út helyes, és a napjainkban kidolgozott támogatási rendszer a szükséges módosításokkal és pontosításokkal remélhetôleg évtizedeken keresztül szolgálhatja az agrárgazdasági, vidékfejlesztési és környezet-, illetve természetvédelmi célok megvalósulását. Rajtunk a sor tehát, hogy a gazdálkodási tapasztalatoknak és a környezet, illetve természetvédelmi eredményeknek megfelelôen dolgozzunk ki olyan célprogramokat, melyek a leghatákonyabban érik el integrált céljaikat. A gazdákon a sor, hogy a programokban való részvétellel, az új lehetôségek kihasználásával megalapozzák az agrár-környezetvédelem hazai térnyerését és ezáltal a fenntartható mezôgadasági földhasználat modell magyarországi megalapozását. Ne késlekedjünk hát! Tóth Péter-Kissné Dóczy Emília-Dr. Vajna Tamásné Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal
Szövetségi hírek röviden Szeptember 15. Elindult a megújult tartalmú szövetségi weblap a www.agrya.hu címen. Október 13 17. CEJA konferencia, Mallorca, Spanyolország A szeminárium témája az innovatív farm gazdálkodás és kapcsolódóan az I. II. pilléres támogatás volt. A konferencián elôadást tartott Szász Péter alelnök, a magyar fiatal gazdák képviseletében. Bôvebb beszámoló a következô számban. Október 16. CEJA Közgyûlés, Mallorca, Spanyolország A Közgyûlés többek között a CEJA által kidolgozott fiatal gazda támogatás csomag lobbi tevékenységével foglalkozott. Ez minden tagszervezetre, így a magyar fiatal gazdákra is ró feladatokat. A közgyûlés döntött a CEJA szervezeti átalakításáról is. Bôvebb beszámoló a következô számban. Október 16. Fiatal Gazda Klub, Balassagyarmat Téma: NVT agrár-környezetgazdálkodási támogatásai. Bôvebb beszámoló a következô számban. Október 19. Fiatal Gazda Klub, Mórahalom, Hódmezôvásárhely Téma: NVT agrár-környezetgazdálkodási támogatásai. Bôvebb beszámoló a következô számban. Október 28. Külügyi munkacsoport elsô, alakuló ülése, Budapest A találkozón a munkacsoport munkarendjének kialakítása mellett az európai ifjúsági és agrár szakmai hálózatokkal foglalkoztak a résztvevôk. A rendezvényen Dr. Vajda László fôcsoportfônök úr (FVM) elôadást tartott a Közös Agrárpolitika mûködésérôl valamint aktuális kérdésekrôl. Bôvebb beszámoló a következô számban. Impresszum Fiatal Gazda Kiadja: Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége - AGRYA Cím: 1138 Budapest, Váci út 134/C VI.28. Telefon/ fax: 06 1 3200429 E-mail: agrya@agrya.hu A kiadásért felel: Dr. Mikula Lajos elnök. A projektet támogatja az Európai Unió Phare Programja