az Országgyűlés Elnökének Törvényjavaslat kezdeményezése Helyben Tisztelt Elnök Asszony/Úr! Magyarország Alaptörvénye 6. cikke (1) bekezdése alapján benyújtom az Egyes törvényeknek az elektronikus pénzforgalom ösztönzésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat társadalmi-gazdasági és szakmai körülményeit bemutató indokolását mellékelten csatolom. Budapest, 2017. október 24. Fiatal Technokraták Pártja frakció nevében Nagy Milán s. k. frakcióvezető 1
2017. évi törvény egyes törvényeknek az elektronikus pénzforgalom ösztönzésével összefüggő módosításáról 1. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása 1. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 38. (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3a) Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében más, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak a vele vagy más jogalannyal kötött szerződés alapján, az abban meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés - általános forgalmi adó felszámítása esetén az általános forgalmi adóval növelt - ellenértékeként, szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb 1 millió forint összegben teljesíthet készpénzszolgáltatást. 2. Az Art. 172. (20f) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (20f) A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó a 38. (3a) bekezdésében foglalt előírás megsértése esetén a készpénzszolgáltatásnak az 1 millió forintot meghaladó része után 30% mértékű mulasztási bírságot fizet. A 38. (3a) bekezdésében foglalt előírás megsértésével teljesített kifizetés jogosultja, ha a szabálytalan kifizetést elfogadja, a készpénzszolgáltatásnak az 1 millió forintot meghaladó része után 30% mértékű mulasztási bírságot fizet. 3. Az Art. 38. -a következő (3c) és (3d) bekezdéssel egészül ki: (3c) Az egy millió forintot meghaladó készpénzfizetés tilos, a (3d) bekezdésben foglalt kivétellel. (3d) A pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett adózók egymás közötti tranzakciója során a készpénzfizetés a három millió forintot nem haladhatja meg. 4. Az Art. 175. -a következő (36) bekezdéssel egészül ki: (36) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg a díj és költségmentes fizetési számlacsomag részletes szabályait, valamint a bankkártya elfogadó terminálok számának növelését célzó intézkedéseket. 2
2. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény módosítása A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény 7. (1) bekezdés a)-d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: 5. (A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke) a) az e)-f) pont szerinti kivétellel a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,2 százaléka, de fizetési műveletenként legfeljebb 4 ezer forint, b) a d) pont szerinti kivétellel a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,2 százaléka, ha az illetékfizetésre a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény vagy a kincstár kötelezett, c) a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,4 százaléka a fizetési számláról történő készpénzkifizetés, illetve a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján történő készpénzkifizetés esetén, d) a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,2 százaléka, de fizetési műveletenként legfeljebb 4 ezer forint az állampapír forgalmazásával kapcsolatos fizetési műveletek esetében, ha az illetékfizetésre a kincstár kötelezett, 3. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 158. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A munkabért a munkavállaló által meghatározott fizetési számlára utalással kell kifizetni. Hatályát veszti az Mt. 159. -a. 6. 7. 4. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása Hatályát veszti a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény a) 3. (2a) bekezdése, b) 14/A -a, c) 36/A -a, 8. 3
d) 64/A (2) bekezdése, e) 66/B -a. 5. Záró rendelkezések 9. (1) Ez a törvény a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Az 1-6. 2018. január 1-jén lép hatályba. 4
Általános indokolás A magyar gazdaság versenyképességének növelése össztársadalmi érdek, amelynek hátráltató tényezője a fekete- és szürkegazdaság arányának szintje. Egyes számítások szerint Magyarországon 20% fölötti a rejtett gazdasági folyamatok hányada, míg mások óvatosabb becslésekkel dolgoznak. Egy dolog viszont biztos: minden társadalmi akaratot közvetítő képviselőtől alapvető elvárás, hogy olyan jogszabályok kidolgozásán fáradozzon, amelyek elősegítik a gazdaság kifehérítését. Ez a törvény annak szellemében készült, hogy minél nagyobb részben fény derüljön az árnyékban zajló pénzmozgásokra. A készpénzhasználat növekedése azonban megkönnyíti a feketegazdaság kibontakozását, hiszen a tranzakciók nyomtalan lebonyolítása az egyik legfontosabb érdeke a tisztességtelen üzleti tevékenységek, az adócsalások és a mindennapi korrupció haszonélvezőinek. A pénzügyi rendszer digitalizálása - amellett, hogy elősegíti a modern technológiák elterjedését - hathatós erőkkel lép fel a rejtett adásvételek és a készpénzes bevételek eltitkolásával szemben, így e törvény szándéka is abba az irányba mutat, hogy minél tisztább és átláthatóbb legyen a magyar gazdaság. Ennek legfőbb eszköze a rekordméretű, 4 800 milliárdot is meghaladó, forgalomban lévő készpénz állományának csökkentése, amelynek egyenes következménye, hogy a nemzetgazdaságban a készpénztartás költségein számottevő, éves szinten akár százmilliárdos nagyságrendű megtakarítások keletkezhetnek. Továbbá a törvény célja, hogy a 10% fölötti magyar készpénzhasználat arányát a mintául szolgáló skandináv államok néhány százalékos szintjéhez közelítse, valamint ösztönözze az elektronikus fizetési módok keretrendszerének kiterjesztését, ezzel pedig új szintre emelje a hazai pénzügyi kultúra fejlettségi fokát. A törvény elfogadása kedvezőbb feltételeket teremt valamennyi gazdasági szereplő számára. A magyar családok és háztartások biztonságosabban, tudatosabban és költségtakarékosabban intézhetik pénzügyeiket. A hazai vállalkozások, különösen a kereskedelmi tevékenységben érdekelt aktorok fejlettebb és tisztességesebb környezetben vehetnek részt a gazdasági értékteremtésben. A pénzügyi közvetítők pedig jelentős megtakarításokat érhetnek el azzal, hogy a készpénzhasználat költségeivel szignifikánsan kisebb mértékben kell számolniuk. Mindent egybevetve javulnak a versenyfeltételek, ami azt jelenti, hogy nagyobb teljesítményre lesz képes a magyar gazdaság, ez hosszú távon többszörösen pótolja az államháztartás kieső illetékbevételeit, mégpedig úgy, hogy közben a pénzügyi tranzakciós illeték fokozatos kivezetése tehermentesíti a lakosságot és a vállalkozásokat. 5
Részletes indokolás 1. - 2. A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett vállalkozók közötti (B2B) készpénzhasználati összegkorlátok csökkentésével és a törvényben foglalt előírások megsértése esetén fizetendő mulasztási bírság emelésével összefüggésben szükséges módosítás. 3. A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózók közötti (C2C és C2B) készpénzhasználati összegkorlátok megállapításával összefüggésben szükséges módosítás. Az elektronikus pénzforgalom ösztönzésével és a munkabér kifizetésének akadálymentességének biztosításával összefüggésben szükséges módosítás. 4. 5. A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke 2018. január 1-jével a törvényben meghatározott esetekben a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,2 százaléka, illetve 0,4 százaléka lesz. A pénzügyi tranzakciós illeték fokozatos kivezetésével, első csökkentésével összefüggésben szükséges módosítás. 6. A munkabér kifizetésének szabályaival kapcsolatos módosítás. 2018. január 1-jétől munkabér kifizetése csak fizetési számlára történhet. Hatályon kívül helyező rendelkezések. 7. 8. A havi százötvenezer forint készpénzfelvétel díj és költségmentesség kötelezettség megszüntetésével összefüggésben szükséges hatályon kívül helyező rendelkezések. Hatályba léptető rendelkezés. 9. 6