2 Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás, másolás és közlés jogát is. Kiadja a Mercator Stúdió Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője Lektor: Pétery Tamás Szerkesztő: Pétery István Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf ISBN 978-963-365-895-6 Dr. Pétery Kristóf PhD, 2017 Mercator Stúdió, 2017 Mercator Stúdió Elektronikus Könyvkiadó 2000 Szentendre, Harkály u. 17. www.akonyv.hu, www.peterybooks.hu www.facebook.com/mercator.studio Tel: 06-26-301-549 Mobil: 06-30-305-9489 e-mail: info@akonyv.hu
TARTALOM 3 TARTALOM TARTALOM... 3 ELŐSZÓ... 5 RAJZMÉRETEZÉS... 8 MÉRETEZÉSI FOGALMAK... 11 A MÉRETEZÉS STÍLUSA... 12 A MÉRETEZÉSI ELEMEK ALAKJA... 14 VONALAK... 16 JELEK ÉS NYILAK... 18 A MÉRETEZŐ SZÖVEG JELLEMZŐI... 21 MÉRETEZÉSI ELEMEK ELHELYEZÉSE... 22 MÉRETEZÉSI MÉRTÉKEGYSÉGEK... 24 A MÉRETEZÉS SZÍNBEÁLLÍTÁSA... 29 MÉRETEZÉSI RENDSZERVÁLTOZÓK... 29 A MÉRETEZÉS VÉGREHAJTÁSA... 38 HOSSZIRÁNYÚ BEMÉRETEZÉS... 40 VONALAS BEMÉRETEZÉS OBJEKTUMKIJELÖLÉSSEL... 44 VÍZSZINTES VONALAS MÉRETEZÉS... 45 FÜGGŐLEGES VONALAS MÉRETEZÉS... 46 ELFORGATOTT VONALAS MÉRETEZÉS... 46 FOLYAMATOS ÉS BÁZISVONALAS MÉRETEZÉS... 47 SZÖG MÉRETEZÉSE... 49 SZÖG MÉRETEZÉSE EGYENESEKKEL... 50 SZÖG MÉRETEZÉSE KÖR ALAPJÁN... 50 SZÖG MÉRETEZÉSE ÍV ALAPJÁN... 51 SZÖG MÉRETEZÉSE HÁROM PONTTAL... 51 SZÖG MÉRETEZÉSE KÖRNEGYEDELŐVEL... 51
4 TARTALOM ÍV MÉRETEZÉSE... 52 KOORDINÁTAMÉRETEZÉS... 53 SUGÁR ÉS ÁTMÉRŐ MÉRETEZÉSE... 55 SUGÁR BEMÉRETEZÉSE... 55 ÁTMÉRŐ BEMÉRETEZÉSE... 56 KÖZÉPJEL RAJZOLÁSA... 57 VEZETŐVONAL ELHELYEZÉSE... 58 TÖBBSZÖRÖS MUTATÓ... 60 MÉRETEK SZERKESZTÉSE... 63 A MÉRETEZÉS ELLENŐRZÉSE... 65 NYILAK ÁTFORDÍTÁSA... 65 GYORSMÉRETEZÉS... 66 MÉRETMEGTÖRÉS... 67 MÉRETSTÍLUS FELÜLÍRÁSA... 69 MÉRETEK FRISSÍTÉSE... 69 MÉRETEK ÚJRACSATOLÁSA... 69 FRISSÍTHETŐ MEZŐK... 70 MEZŐK BEILLESZTÉSE... 71 MEZŐK MÓDOSÍTÁSA... 72 MEZŐK FRISSÍTÉSE... 73 IRODALOM... 75
ELŐSZÓ 5 ELŐSZÓ Az AutoCAD vezeti a személyi számítógépeken futó, számítógépes tervezést segítő rajzprogramok piacát. Független piaci elemzők szerint ez a vezető szerep 80 százaléknál is nagyobb piaci részesedést jelent. A mérnöki tervezés szakemberei építészeti, gépészeti és egyéb területeken világszerte rajzok millióit készítették el ezzel az eszközzel a program megjelenése óta. Ez köszönhető annak a szívós fejlesztő munkának is, amelynek révén a programot létrehozó Autodesk mintegy másfél évenként újabb verzióval rukkol elő. Ez a vezető szerep talán ma még nem megkérdőjelezhető, de megjelent a piacon számos régi, és új kihívó (Bentley, CorelCAD, DoubleCAD, progecad, progecad Smart, TurboCAD, TurboCAD LTE, GstarCAD, CADIAN, IntelliCAD, FreeCAD, ZWCAD stb.), amelyek már nemcsak árukkal, de szolgáltatás-kínálatukkal, beépített funkcionalitásukkal is felveszik a versenyt az AutoCADdel. Ezek egyik legújabb darabja a GStarCAD, amely természetesen biztosítja a.dwg formátummal való teljes támogatást, sőt ez a formátum a program natív formátuma. Emellett csaknem az összes AutoCAD parancsot, azok eredeti paraméterezésével, promptjaival, rendszerváltozóival ismeri, AutoLISP, Diesel stb. nyelveken továbbfejleszthető, felhasználói felülete a Microsoft Office, valamint az AutoCAD szalagos felületét követi, de beállítható a klasszikus, menüszerkezetet alkalmazó nézet is. Mindemellett ez a program az AutoCAD árának töredékéért szerezhető be (teljesen legálisan, a Professional változat mintegy 200 ezer, a standard változat 165 ezer forintért). Ráadásul ezekhez is használhatók szakági (építész, épületgépész, ipari létesítmény és elektronikai) kiegészítők. A GstarCAD rendszerhez fejlesztettek egy mobil kliens alkalmazást is, amellyel megjeleníthetjük az elkészült rajzokat ios, vagy Android rendszerű táblagépen, okostelefonon. A betöltött rajzon kisebb manipulációkat is elvégezhetünk.
6 ELŐSZÓ A GstarCAD ugyanakkor gyorsabban kezeli (különösen a nagyméretű) rajzokat, mint az AutoCAD. A könnyebb kezelhetőség és az árcsökkentés érdekében most a többi CAD program bemutatásához hasonlóan a GstarCAD 2016-os változatát szintén több kötetben tárgyaljuk. Az újdonságokat a GstarCAD 2016 Kezdő lépések című kötetben ismertettük. A GstarCAD 2016 Rajzelemek című kötet foglalkozik a rajz létrehozásával, az alapvető objektumok kialakításával (külön kötetben tárgyaljuk a szövegkezelést), a GstarCAD 2016 Fóliák, tulajdonságok kötet tárgyalja a rajzi rétegek kialakítását, felhasználási területeit és szempontjait. A GstarCAD 2016 Blokkok, Xrefek című kötet a rajzelemek csoportosítását, újrahasznosítását, elemkönyvtárak használatát és a rajzok közötti kereszthivatkozásokat tárgyalja. A GstarCAD 2016 Rajzmódosítás című kötet írja le a programmal létrehozott alapvető rajzelemek módosításának legkülönbözőbb típusait (a vágást, a nyújtást, a tükrözést, a megtörést, a letörést stb.). A GstarCAD 2016 Megjelenítés című kötet foglalkozik a rajz különböző képernyős és nyomtatási megjelenítési módjaival, a rajzgépek használatával. A GstarCAD 2016 Változók, lekérdezések című kötetben a működést szabályozó és információs rendszerváltozók használatát mutatjuk be. A program testre szabásának, a méretezés, szövegkezelés bemutatása szintúgy külön kötetekbe kerültek. A GstarCAD 2016 Biblia kötet egyben tartalmazza mindazt, amit a külön kiadott kötetek részenként. Mérnökök, tervezők, műszaki szerkesztők és rajzolók olyan eszközöket kapnak ezzel a szoftverrel kezükbe, amelyekkel más tervezőrendszerek nem, vagy csak elvétve rendelkeznek. A GstarCAD 2016 minden síkbeli rajzszerkesztési funkció mellett még a térbeli modellezési feladatokhoz tartozó utasításokkal is rendelkezik. Ugyanakkor programozható és külső adatbázisokhoz is kapcsolható. E funkciók teszik a gyakorlott felhasználók számára igen hasznossá a programot (akár saját, akár a világszerte több ezer független fejlesztő alkalmazásait, építészeti, gépészeti, kultúrmérnöki stb. rendszereit is futtathatjuk GstarCAD környezetben). Könyvünk tömören, a kezdő és haladó felhasználók számára egyaránt érthető módon összefoglalja a GstarCAD 2016-os változa-
ELŐSZÓ 7 tának rajzelemek méretezésével, illetve méretezési rendszerváltozókkal kapcsolatos tudnivalóit. Könyveinkben a program összes lehetőségét igyekeztünk ismertetni, számos esetben azonban terjedelmi okokból a bemutatás mélysége nem érhette el az eredeti (bár nyilván jóval drágább) kézikönyvekét. Minden olyan esetre, amikor az adott problémát nem tudjuk elég világosan megérteni ebből a könyvből, javasoljuk a program oktató rendszerének, illetve a gyári kézikönyveknek áttekintését. Ezek megtekinthetők a program telepítő DVD-jén, illetve a programból, súgóból, a http://www.gstarcad.net webhelyre utaló hiperhivatkozások útján. Sajnos terjedelmi okokból néhány fontosabb rész (például az adatbázis kapcsolatok, programozás leírása) is kimaradt, de előre jelezzük, hogy megfelelő érdeklődés esetén a programhoz kifejezetten tankönyv céljaira szolgáló, illetve a programozással, testre szabással kapcsolatos, az eddigieknél részletesebb kiadványok megjelentetését is tervezzük. Az itt leírtak megértéséhez és alkalmazásához különösebb számítástechnikai ismeretekre nincs szükség, elegendő a Windows 7 10 operációs rendszer alapfokú ismerete. A könyvet ajánljuk azoknak, akik kényelmesen, gyorsan, tetszetős formában, de az ipari és házi szabványokhoz ragaszkodva szeretnék elkészíteni terveiket, műszaki rajzaikat, amihez ezúton is sok sikert kívánunk. Végezetül: bár könyvünk készítése során a megfelelő gondossággal igyekeztünk eljárni, ez minden bizonnyal nem óvott meg a tévedésektől. Kérem, fogadják megértéssel hibáimat. Szentendre, 2017. március Köszönettel a szerző.
8 MÉRETEZÉSI FOGALMAK RAJZMÉRETEZÉS A CAD programok egyik legkiforrottabb szolgáltatása a (be)méretezés. Ennek a funkciónak segítségével a rajzot pontos méretadatokkal látjuk el, melyek tartalmazhatnak pontosság, tűrés, alternatív mértékegység adatokat. A méretezési lehetőségekre szerény példa látható az 1. ábrán. Ugyanitt egyes sajátos szakkifejezések rajzi megfelelőit is bemutatjuk. GstarCAD programmal hatféle méretjelölés hozható létre. 1. ábra Az ívhossz méretezés a szögméretezéshez hasonló, de a program ilyenkor az ív hosszát írja a méretvonalra (lásd az 1. ábrát). A 2. ábrán az is látszik, hogy a dinamikus adatbevitelt itt is használhatjuk. Ezt a szolgáltatást most a legegyszerűbben a parancssori kapcsolóval kapcsoljuk be. Ekkor a parancsokat és paramétereket kiadhatjuk a kurzor mellett megjelenő dinamikus parancssorban. 2. ábra
RAJZMÉRETEZÉS 9 A méretezéshez tartozó rajzelemek megjelenítését méretváltozók szabályozzák (egyébként az AutoCAD programmal teljesen megegyező módon). Ezeket a változókat méretezési stílusokba vonhatjuk össze. Ezzel az időigényes méretezési változó-beállítást lerövidíthetjük. A méretezést végezhetjük a menüparancsok vagy a parancssorba gépelt, illetve az Annotation (Feliratozás) szalag Dimension (Méretek) paneljén, vagy a Home szalag Annotation peneljén található méretező utasítások segítségével (lásd a 3. ábrát). 3. ábra A parancssori méretező utasítások bevitele a DIM (MÉRET) vagy a DIM1 (MÉRET1) parancsok kiadása után történhet (ez utóbbi csak egyetlen méretező parancsot hajt végre). A méretezés során a parancssor promptja megváltozik. Ekkor normál GstarCAD 2016 parancsokat nem alkalmazhatunk, csak a transzparens módú parancsok, üzemmód kapcsolók és a tárgyraszter használható. A Command (Parancs) prompthoz, vagyis a normál, rajzszerkesztő üzemmódhoz az Exit (Kilép) paranccsal, vagy a szalagokról, menü-
10 MÉRETEZÉSI FOGALMAK ből, eszköztárról kiadott, nem méretező, tehát például rajzparanc-- csal térhetünk vissza ott viszont a méretező parancsok csak egyesével, például a Dimension (Méretezés) menüből adhatók ki. Az asszociatív méretek olyan méretek, amelyekben az összes méretező vonal, nyíl, ív és szöveg egyszerre kijelölhető rajzelemként jelenik meg. Korábban a DIMASO rendszerváltozó értéke szabályozta ezt a tulajdonságot. Ezt most csak a korábbi rajzokkal való kompatibilitás megőrzése érdekében tartották meg. A korábbi DIMASO rendszerváltozó helyébe lépett DIMASSOC rendszerváltozó értéke szabályozza ezt a tulajdonságot. A DIMAS- SOC=2 esetében az asszociatív méretezés be van kapcsolva. Ez az alapértelmezett beállítás. Segítségével a méreteket könnyebb kezelni. A kapcsolót kikapcsolva a méretek elemei külön-külön kijelölhetők. A hagyományos rendszerváltozó be vagy kikapcsolásához gépeljük be a DIM: prompt után a DIMASO szót, majd nyomjuk meg az Enter billentyűt. Utána adjuk meg a bekapcsoláshoz az On (Be), vagy kikapcsoláshoz az Off (Ki) szót és nyomjuk meg az Enter billentyűt. A DIMASSOC rendszerváltozót a rajz tárolja. Az AutoCAD 2002 előtti verzióban készült rajz megnyitásakor a DIMASSOC rendszerváltozó átveszi a rajz DIMASO rendszerváltozójának értékét. A DIMASSOC rendszerváltozónak háromféle állapota lehet: 0, amely megfelel a DIMASO Off (Ki) kapcsolónak. Ekkor a méretezéssel alapelemeire szétvetett méreteket készítünk. A program nem hoz létre kapcsolatot a méret különböző elemei között, így azok (a méretvonalak, méretívek, méret-nyílfejek és méretszövegek) önállóan kezelhetők, mozgathatók, módosíthatók. 1, amely megfelel a DIMASO On (Be) kapcsolónak. Hatására a program nem asszociatív méret objektumokat hoz létre. A program a méret elemeit egyetlen objektummá formálja. Ha a méretezett pont elmozdul az objektumon, a méretezési érték frissítésre kerül. 2, amely az AutoCAD 2002-es változatban jelent meg. Ilyenkor a program asszociatív méret objektumokat készít. Ezek méretezésenként egyetlen objektumot képeznek. Az ilyen méretek egyes definíciós pontjai a rajzelemek asszociációs pontjaihoz tartoznak, en-
RAJZMÉRETEZÉS 11 nek köszönhetően a méretezési hely, irány és érték automatikusan frissül, ha a rajzelem méretezett pontja elmozdul. Az asszociatív méret objektumok definíciós pontjai később is szerkeszthetők, az asszociatív méret leválasztható a méretezett grafikai objektumtól és a nem asszociatív méret objektumok asszociatívvá tehetők. Ezekkel a műveletekkel, illetve a 2002-es változat előtt készült rajzok betöltésekor az asszociatív méretezés automatikus bekapcsolásával a kötet végén foglalkozunk. MÉRETEZÉSI FOGALMAK A méretvonalak jelzik az egyes méretek irányát és nagyságát. Szögméretezéskor íves méretvonalat alkalmazunk. A méret-segédvonalak (vetítővonalak), a méretezendő rajzelemtől a méretvonalakig tartanak, szerepük a méretek vonatkozási helyének pontos azonosítása. 4. ábra A nyílhegyek a méretvonalak mindkét végén megtalálható végződések. A méretszövegek rendszerint a tényleges méreteket rögzítő karakterláncok, tartalmazhatnak előtagokat, utótagokat és tűréseket. A folytonos mutatóvonalak megjegyzéseket kötnek össze a hozzájuk tartozó objektumokkal. A középjelek körök vagy ívek középpontját jelölő kis keresztek. A középvonalak ugyanerre szolgáló szaggatott vonalak. A fejezetben először a méretezési stílusok ismertetése kapcsán mutatjuk be a méretváltozók típusait, beállítási
12 A MÉRETEZÉS STÍLUSA módját. A méretváltozók a rendszerváltozókhoz hasonló módon, a parancssorba gépelve is megadhatók. Ezt követően térünk ki a méretezés végrehajtására. A MÉRETEZÉS STÍLUSA A stílusokban foglaljuk össze a méretváltozók megfelelő módon beállított értékeit. A Format (Formátum) menü Dimension Style (Méretstílus) parancsával, illetve a Dimension (Méretezés) menü Style (Stílus) parancsával vagy a parancssori DDIM (DPMÉRET) paranccsal, a Dimension eszköztár Dimension style, illetve Annotation szalag Dimension panelneve melletti Méretstílus ikonjával szabályozzuk a méretezés stílusát. A beállított jellemzők a Close (Bezár) gombbal menthetők el. 5. ábra A Dimension Style Manager párbeszédpanelen hozunk létre új méretezési stílusokat végezzük a meglévő méretezési stílusok mó-
RAJZMÉRETEZÉS 13 dosítását, a méretezési stílus felülírások beállítását, az aktuális méretezési stílus beállítását, a méretezési stílusok összehasonlítását, a méretezési stílusok átnevezését, törlését előnézetük megjelenítését. Az alapértelmezett stílust a választott sablon határozza meg. A bal oldali Styles listából választjuk ki a már definiált stílusokat, hogy a jobb oldalon látható stílusbeállító nyomógombokkal végrehajtott parancsokkal változtassunk a stílus méretváltozóin. A felső Current (Aktuális méretstílus) mezőben látszik az érvényes stílusbeállítás, az innen kiválasztott stílust a Set Current (Aktuális) gombbal tesszük aktuálissá. Az Annotative (Feliratozási) ( ) stílustípussal olyan objektumokat hozhatunk létre, amelyek a különböző arányú, tehát eltérő léptéktényezővel jellemezhető nézetablakokban a nagyítástól függően eltérő tartalommal, vagy formázással jelenhetnek meg. Hasonlóan a térképek generalizálásához, amikoris az eltérő méretarányú, de ugyanazt a területet ábrázoló térképek másféle információt, vagy ugyanazt, de másképpen jelenítik meg. Például a szerpentint egyetlen kanyarral jelzik a kisebb méretarányú térképeken, vagy a nagyméretarányú térképen látszik a város alakhelyes határa, a kisméretarányú térképen a várost pedig egyetlen pont helyettesíti. Az efféle megjelenítésre korábban különféle fóliákat használtunk fel, a 2008- as változattól a feliratozási stílus alkalmazásával minderre nincs szükség. A feliratozási tulajdonság biztosítja a feliratok léptékezésének automatizálását, hogy ezek megjelenítése és nyomtatása a megfelelő méretben történjen. A módszert részletesen a Szövegkezelés kötetben írtuk le. A program a külső hivatkozású elnevezett objektumokra vonatkozó szintaktika alkalmazásával megjeleníti a külső hivatkozású rajzok méretezési stílusait is, ha nem jelöltük be a Don t list styles in Xrefs (Xref stílusok kihagyása) jelölőnégyzetet. Ezeken nem módosíthatunk, de a külső hivatkozású méretezési stílusokon alapuló új stílust létrehozhatunk. A New nyomógombra kattintva hozhatunk létre új méretezési stílust, amelynek alapja a listán kiválasztott, már létező stílus, amit a megjelenő párbeszédpanelen lecserélhetünk (lásd a 6. ábrát). A New Style Name mezőbe írjuk a definiálni kívánt új stílus nevét. Az új névhez tartozó stílus beállításai megfelelnek az aktuális stílusnak.
14 A MÉRETEZÉS STÍLUSA Így ezek a stílusbeállítások örökíthetők is. A stílusjellemzők beállításához kattintsunk a Continue gombra! Már itt jelezzük a feliratozási objektum készítését (Annotative)! Egyébként egy kijelölt objektum (szöveg, méret, sraffozás, tűrés, többszörös mutató, blokk, attribútum) tulajdonságlapján utólag is módosíthatjuk ezt az attribútumot. A továbbiakban a megfelelő méretezési elemek leírásánál megemlítjük azt a változót is, amelynek a parancssorban értéket adva a beállítás gyorsabban elvégezhető. 6. ábra A MÉRETEZÉSI ELEMEK ALAKJA A méretszöveg, a nyilak, mutatóvonalak és a méretvonal elhelyezését a Méretstílus-kezelő párbeszédpanel Módosítás, vagy új stílus kialakításakor az Új méretstílus létrehozása párbeszédpanel Folytatás gombjára kattintással megjelenített Méretstílus módosítása párbeszédpanelen végezzük el (lásd a 7. ábrát). A párbeszédpanel átméretezhető, több lappal, a lehető legkisebb méretében jelenik meg és mutatja a beállítások előképét is. Ha az aktuális stílust választottuk ki, akkor elérhető az Override (Felülírás) gomb is, amellyel a meglévő méretstílus írható felül. A felülírások nem mentett változásként, külön jelennek meg az eredeti méretstílus alatt a Styles listában (lásd az 5. ábrát). Az Override Current Style (Aktuális stílus felülírása) panel beállítási lehetőségei
RAJZMÉRETEZÉS 15 megegyeznek a New (Új méretstílus) vagy Modify Dimension Style (Méretstílus módosítása) panel opcióival. A Dimension Style Manager (Méretstílus-kezelő) párbeszédpanel Compare (Összehasonlítás) gombja két méretstílust hasonlít össze, illetve megjeleníti azok összes tulajdonságát. 7. ábra A New Dimension Style (Új méretstílus), a Modify Dimension Style (Méretstílus módosítása) és az Override Current Style (Aktuális stílus felülírása) párbeszédpaneleket a következő lapok építik fel: Lines (Vonalak)