62-BEN AI
T A R T A L O M Sopp László: A cser (Quercus cerris L.) magassági szórásmezeje, fatömeg és törzsalakjának vizsgálata..... 241 Po.pp László: Önoseső károsítása a délsomogyi erdőkben, 249 Andor József Barna József: Vegyi gyomirtás a Délzalai erdőgazdaság vasútüzemében.. 257 Rakonczay Zoltán: Néhány gondolat vágástervezési rendszerünkről 260 Beély Miklós Az energiagazdálkodás egyes kérdései.. 262 Holdampf Gyula: A vadkárokról 267 Dr. Pagony Hubert: Erdővédelmünk 1961. évi helyzete és az 1962 évi feladatok 272 Kil'sz07í, A. M. Aru, A. A.: A részletes erdőleírás adatfeldolgozásának automatizálása.. 280 Reuter Camilló: öshonos-e az erdeifenyő a Zselicségben?.. 284 Címkép: Sorközi ápolás Marton-féle négy elemes tárcsás kuuivátorral (Michalovszky István felvétele) Hátlapon- Zalai bv.kkös-tölgyes Északzalai Erdőgazdaság, Kerkakutas <Jérome René felvétele) COflEP>KAHHE UJonn JlacAo : HccrceAOBaHHe nperejiob BbicOTM, (fopmu CTBOJía H 3anaca Avőa abctphiíckoro (Quercus cerris L.) 241 Tlann Jlacjio : nobpe>kaehhe, npmihhehhoe rojiojieahueil B nejruiomoabckhx HacawaeHHüx 249 AHőop PloMcecp Bapna fiootcefi: Xw«HKaTbi c BHCOKHM AaBjieHHeiw, nphmehaembie ATO 6opb6bi c cophíi- KSMH Ha nonothe v3k0k0jieek B Ae-^sajiaHCKOM Jlecxo3e 257 PaKOHuau 3onmaH : HeKOTopbie 3aiweyaHHH OTHoCHTenbHO CHCTeMbi njiahhpobahhji pyőok 260 Beeű MUKAOUI : HeKOTopue Bonpocbi OTHOCHTeJibHO ncnojib30bahhh ahepriih 262 XojioaMnd) /JbtoAa : O nobpe>kaehhhx AH^BIO 267 Jl-p naaohb Xyőepm : nojio>kehhe 3aiHHTbi Jieca B 1961 TOAV H 3aAa«m no 3aiHHTe jieca Ha 1962 TOA 272 HuAbcoH A. M. Apy A. A. : ABTOMaTM3au,HH oőpaöotkh nahhbix npu noapoőhom onncahhh jieca... 280 Peymep KOMUAAO : HCKOHHMM JIH HBnaeTCH cocha osbikhobehhan B >KeJinmiiere? 284 Ha nepboü CTpaHHqe O6JIO»<KH : TlponoAKa Meotcdypnduü npu nomotuu KyAbmueamopa muna MapmoH. (<t>oto : MHXa/IOBCKH HujTBaH,) Ha nocjreaheft CTpaHHiie O6JIO>KKH : ByKoeo-dyőoebte Hacawcdemin e paűohe 3aAa. (EcaK3ajiaHCKHH Jiecxo3, KepKaKyTam. <I>OTO: >Kepoiw PeHe.) S O M M A I R E : Sopp L.: Le champs de dispersion de la hauteur, le volume et l'analyse de la forme du fűt du chene chevelu 241 Papp L..: Dégfits causés par le verglas dans les foréts au sud du département Somogy.. 249 Andor J. Barna J.: Désherbage chimique avec haute pressure dans l'exploitation de chemin de fer de l'économie forestiére Délzala 257 Rakonczay Z.: Quelques pensées sur le systéme du projet des coupes 260 Beély M.: Quelques problémes de l'exploitation des énergies 262 Holdampf Gy.: Sur les degats du gibier.. 267 Dr. Pagony H.: La situation de la protection des foréts en 1961 et les t&ches pour 1962 en Hongrie,_ 272 Nílson, JI. M. Aru, A. A.. L'automatisution du dépouillement des données de la deseription des parcelles 280 En couverture: Soins des entre-files avec le cultivateur á disques type Marton (Photo Reuter C: Le pin sylvestre est-it indigéne dans la région Zselicség? 284 Michalovszky I.) En reverse: Chénale á hétre dans le département Zala (Économie forestiére Északzala, localité Kerkakutas photo Jérome R.) A lapban megjelent tanulmányok szerzői Andor József a Délzalai Áll. Erdőgazdaság főmérnöke, Nagykanizsa Barna József műszaki előadó, Délzalai Áll. Erdőgazdaság, Nagykanizsa Beély Miklós tervcsoportvezető, Keletbükki Áll. Erdőgazdaság, Miskolc Holdampf Gyula az OEF erdőgazdaságfejlesztési osztályának vezetője, Budapest dr. Pagony Hubert az ERTI erdővédelmi osztályának vezetője, Sopron Papp László tudományos munkatárs, ERTI, Budapest Rakonczay Zoltán a Mátrai Áll. Erdőgazdaság főmérnöke, Parádfürdő Reuter Camilló erdőgazdasági felügyelő, Mecseki Áll. Erdőgazdaság, Pécs Sopp László tudományos munkatárs, ERTI, Sopron
A cser (Quercus cerris L.) magassági szórásmezeje, fatömege és törzsalakjának vizsgálata SOPP I.ÍSZIÓ Hazánk egész erdőterületének több mint 20%-át, kereken 200 000 ha-t, a cser foglalja el. Szükségessé vált tehát mind tudományos, mind gazdasági szempontból részletesebb vizsgálat alá venni fatömeget és annak tényezőit. Jelen tanulmányomban összefoglaló táblázatok és rajzábrák segítségével a cser országos magassági szórásmezejéről (I.), jatömegéről (II.), törzsalakjáról és kéregvastagságáról (III.) kívánok rövid tájékoztatót adni. I. Az országos magassági szórásmező levezetése céljából 14 499 erdőrész üzemtervi adatát gyűjtöttem ki. A kigyűjtött magassági adatokat az állományok eredete szerint az életkor függvényében először megyénként, majd pedig öszszesítve vizsgáltam. Az országos szórásmező felső- és alsó-határgörbéinek levezetéséhez az alapgondolatot Dr. Magyar János eljárásából vettem. Az általa bevezetett eljárást jelenleg már a fatömegtáblák szerkesztésekor is alkalmazom. A határszámsorok levezetésekor, az összes megfigyelést egy állományként kezelve megszerkesztettem az átlagos magassági görbét. Ez az országos átlag (1. és 2. ábra). Az országos átlag-magassági görbe mint határgörbe alatt és felett levő magassági adatokból újabb alsó (A) és felső (F) magassági görbéket vezettem le. A további alsó, illetve felső magassági határgörbék számsorait, F azonos életkorra vonatkoztatott illetve hányadosokkal való szorzás A útján határoztam meg, mégpedig F x F = újabb felső, A ~~ x A = újabb alsó határpontot eredményezett. Ezek alapján az egyes korosztályokra szükség esetén korfokokra kiszámított határpontok összekötése, majd azoknak különbözeti sorok alapján történő kiegyenlítése után, újabb alsó, illetve felső határgörbéket szerkesztettem. Az eljárást mindaddig folytattam, amíg megfigyeléseim legszélső magassági értékeit is magukba foglaló határgörbékhez nem jutottam (Ah, illetve F/ t ). Az 1., illetve 2. rajzábrán feltüntetett határszámsorok alapján megállapíts hatjuk, hogy a Greiner-íéle (mageredetű állományoknál), vagy a Fekete-féle
(sarj eredetű állományoknál) tölgyfatermési táblák adataiból levezetett felső, illetve alsó határszámsor képviselte fatermési osztályoknál sokkal jobb, de ugyanakkor sokkal rosszabb fatermési osztályú (tereseink is vannak. Mageredetű állományaink országos szórásmezeje átlagosan 2,5-szer, a sarjeredetűek pedig 2-szer nagyobbak, mint az 1., illetve 2. ábrán feltüntetett szerzők által nyilvánosságra hozott fatermési táblák határszámsorai. Az 1. és a 2. rajzábrákon levezetett adatok is igazolják, hogy a legsürgősebben az országos szórásmező adatainak figyelembevételével napirendre kell tűzni az új, korszerűbb hazai-fatermési táblák elkészítésének ügyét. Csak példának említem meg, hogy az I. fatermési osztályba kerül minden olyan 130 éves 1. ábra. 7765 mageredetű cseres-erdőrész- 2. ábra. 6734 sarjeredetű cseres-erdőrészlet magassági szórásmezeje. Abszcissza: let magassági szórásmezeje. Abszcissza: életkor (év). Ordináta h == famasság (m). életkor (év). Ordináta: h = famagasság F h = a magassági szórásmező felső-határ- (m). görbéje, Ah a magassági szórásmező alsó-határgörbéje. mageredetű állomány, melynek magassága 27 métertől 37 méterig terjed, ugyanakkor a VI. fatermési osztályba sorolunk minden 7 métertől 15 méterig terjedő állományt. Hogy ez mit jelent fatömeg szempontjából úgy vélem külön magyarázatra nem szorul. A mag- és sarj állományok országos átlagadatainak összehasonlításából kitűnik, h o g y a sarj állományok 35 éves korig magassági növekedésben megelőzik a mageredetűeket; ez időponttól kezdve azonban már a mageredetű állományok kerülnek fölénybe. Pl. 100 éves korban az eltérés kb. 4 m a mageredetű állományok javára. A mageredetű állományokon belül, az elegyes (6582 erdőrészlet) és az elegyetlen (1183 erdőrészlet) állományok magassági növekedését vizsgálva megállapítottam, hogy az elegyes állományok legalább egy fatermési osztállyal jobbak, mint az elegyetlenek (3. ábra). Ez a megállapítás azonban nemcsak az állományok elegyességének, hanem a biológiai-felsőmagasság alkalmazásának fontosságát is alátámasztja. A biológiai-felsőmagasság ugyanis az egyetlen olyan tényező, amely a gyérítések végrehajtása után vagy egyáltalán nem, vagy csupán
a gyakorlat szempontjából lényegtelen mértékben változik. A 3. rajzábrán feltüntetett adatok igazolják tehát azt, hogy a biológiai-felsőmagasság megállapítása még az állomány külső szerkezete (elegyes, illetve elegyetlen volta) szempontjából is nélkülözhetetlen. Az elegyetlen állományok magassági adataiban mutatkozó lemaradás okát, elsősorban is abban látom, hogy az átlagmagasság megállapításakor az alsószintbe leszorult, de még élő egyedek magassági adatait is számításba vesszük. Ez a biológiai-felsőmagasság alkalmazásakor megszűnne. Közel 2500 mageredetű (45 65) átlagosan 55 éves erdőrészlet bevonásával vizsgálat alá vettem az átlagmagasságnak megyénkénti alakulását is. A tájegységenként való részletezést jelenleg mellőzöm. 0 20 40 60 50 J00 120 140 160 év 3. ábra. 6582 elegyes és 1183 elegyetlen mageredetű cseres-erdőrészlet átlagos magassági görbéje, valamint mageredetű állományaink magasságának megyénkénti változása. Abszcissza: életkor (év). Ordináta: h = famagasság (m). 4. ábra. A cser vastag-, és összesfatömegadatainak összehasonlítása a Grundner Schwappach-féle tölgy-fatömegtábla hasonló adataival. Abszcissza: h = famagasság (m). Ordináta: V = fatömeg (m3). A vizsgálat alá vett vármegyék közül, az alábbi 10 megye átlagmagassági adatát a következőkben közlöm. (Az itt közölt adatokat a 3. rajzábrán is feltüntettem). 1. Somogy megye 2. Vas megye 3. Baranya megye 4. Tolna megye 5. Komárom megye 6. Győr-Sopron megye 7. Nógrád megye 18,5 m, 18,2 m, 17,9 m, 16,4 m, 16,4 m, 16,1 m, 15,0 m,
8. Heves megye 9. Pest megye 10. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15,0 m, 14.3 m, 13.4 m. Azon megállapításból, amely szerint azonos életkort vizsgálva a nagyobb magasság jobb, alacsonyabb pedig gyengébb termőhelyet, illetve termőhelyi minőséget fejez ki, arra következtethetünk, hogy hazánkban a cser számára a termőhely minősége északról dél felé, valamint keletről nyugat felé állandóan csökken. II. A cser fatömeget napjainkig a Grundner Schwappach-féle tölgy-fatömegtáblák segítségével állapítottuk meg. Ennek oka az volt, hogy a cser fatömegének meghatározására sem hazai, sem külföldi táblázatok nem álltak rendelkezésünkre. A jelenleg nyilvánosságra hozott adatok ezt a hiányosságot igyekeznek pótolni. Vizsgálataim során 2816 db törzset értékeltem. Ez megközelítőleg 1500 m 3 fatömeg kitermelésével és 60 000 szakasz bemérésével jár együtt. Az 5 cm-nél vékonyabb gallymennyiség megállapítására a felvett törzsek 13%-át (360 db törzset), kéregszázalékok meghatározására 35%-át (1000 db törzset), míg a tuskóés a gyökér mennyiségének százalékos értékelése céljából 7%-át (200 db törzset) döntöttem tuskóval, illetve vettem vizsgálat alá. A helyes országos átlag megközelítése céljából felvételeimet a Nyírségtől a Vas Zalai hegyhátig, valamint a Börzsöny-hegységtől egészen a Körösök vidékéig, azaz az ország legkülönbözőbb területein végeztem. Vizsgálataim alapján megállapítható, hogy az eddig használt Grundner Schwappach-féle tölgy-fatömegtábla átlagosan 8 10%-kal nagyobb fatömeget tartalmaz, mint amekkorát a csernél hazai méréseim eredményeztek. A két fatömegtábla vastag- és összesf atömeg adatai között mutatkozó eltérések nem meg lepőek. A fatömeg-adatokban mutatkozó eltérések oka elsősorban is az, hogy két különböző fafajról van szó, másodszor pedig, hogy a németek, gyérítési rendszerünktől eltérően, igen erős felső-gyérítéssel dolgoznak, tehát.állományaik ha-kénti törzsszáma jóval alatta marad a mi országos átlagadatainknak. Ezért valószínűleg másként alakult volna a helyzet, ha nem a vastag- és az összesfatömeget, hanem a törzs fatömegadatait hasonlítottam volna össze, erre azonban megfelelő (külföldi) adatok hiányában nem kerülhetett sor. A cser vastag- és összesfatömeg táblázatai hazai viszonyainkra elkészültek. Az 5. ábrán, a cser összesfatömegét rajzábrásan mutatom be. A jelenleg még használatban levő külföldi fatömegtáblákban a vékonyfa felső mérethatárát 7 cm-ben állapították meg, ugyanakkor hazai viszonyainkra ezt a felső mérethatárt 5 cm-re szállítottuk le. Ezért a külföldi fatömegtáblák 7 cm-es vastagfatömegének 5 cm-es vastagfatömegre való átszámításának megkönnyítése céljából, közel 10 000 db törzs bevonásával 3 fafajt, még pedig: egy fényigényest (cser), egy árnytűrőt (bükk), egy gyorsannövőt (korainyár) vettem vizsgálat alá. A 6. ábrán, a cser 5 cm-es vastagfatömegének a 7 cm-es vastagfa-százalékában levezetett számsorait közlöm. A 6. ábrán bemutatott adatok is igazolják az 5 cm-nél vékonyabb anyagra kiterjedt eddigi vizsgálataim eredményeit, mely szerint egy meghatározott magasságra vonatkoztatott vékonyfa-százalék, a mellmagassági átmérő függvényében hullámszerű menetet mutat. Hasonló eredményekre jutottam a többi fafaj 5 cm-nél vékonyabb gally százalékainak vizsgálatakor is.
1(/ 15 20 25 30 35 40 45 50 d u 55 cm 5. ábra. A cser összes fatömege a mellmagassági átmérő és a magasság függvényében. Abszcissza: d í>3 = mellmagassági átmérő (cm). Ordináta: h. = famagasság (m). 6. ábra. A cser 5 cm-es vastag fatömege, a 7 cm-es vaslagfa százalékában. Abszcissza: d! > 3 = mellmagassági átmérő (cm). Ordináta: százalék (%) A mellmagassági átmérő függvényében a gallyszázalékok hullámszerű változásának okát, az egész alacsony átmérőktől eltekintve (ahol még a vékonyfaanyag igen nagy százalékban jelentkezik) elsősorban is abban látom, hogy az egyes faegyedek magassági és vastagsági növekedésének tetőzési (kulminációs) pontjai nem esnek egybe. A tulajdonképpeni koronafejlődés, ezzel együtt a vas-
9fZ oq oo cn Cn ó-ír to Magassági osztály 00 cn co CO Isi H 1 CO to to to CO Magasság, CO H m co to (O 1 1 I 1 1 ' 1 1 1 ' Cn -3 co Cn CD Cn cn co j>2 O co oo -j cn 5" 5" co cn Cn OS CO oo'í-' 05 CO 1 1 1 1 1 cn ^ lés ifi- *^ Cn co n>- to l i 1 ' Cn CD cn CO OS 3 Cn -í i CO -3-1 i ' cn o b ^3 "í-í coco tj'lfi. Cn i 1 ^-3 co I co to co to ips to cn ^ to cn CO (fi. -3 i 1-3 -3 o to -J cn i i to s. * R? >s A megfigyelések száma, db l l Ifi. Ips co to co Ifi- co CO ifi. ifi- ifi- Cn cn -1-1 to cn OO l cn to CD If=> > cn i i to CO Ifi. co "co -a cn to OO Cn co to Cn CD l 1 M 1 i CD 00 co CD CO Y-' to co Cn i Ifi. Ifi. oo oo co to co -a CO co oo co Ifi- to i l s cn oo co oo cn co -3 CD 1 1 a cn CB oo -3 oo oo oo oo oo oo oo oo oo oo oo oo -a oo -3-1 cn -a Cn -4-3 -3 í J co co cn o co'co "ifi co oo to Cn oo oo co Cn cn -3 00 CO l i O -a oo oo to co CD 0> Cn OO oo oo o oo oo OO 00 i cn O OO -3 H-' CO Ifi- co oo oo to to co cn CO cn co oo co cn co 1 cn -3-1 -1-3 -3-3 -3 -J -3 3 1-3 -3-3 oo co oo^ *- ** 5 to - ] Cn cn to'co to cn to oolo ^ 3 co oo oo cn Cn cn to cn -a cn Cn Cn Cn cn Cn cn Cn cn Cn cn -3 -a co Ifi- co cn to CD CO co - 1 oo cn -3 -a oo co to cn to lf. ifi. cn Cn if^ ificn cn Ifi- Ifi. l s Ifi. Ifi- *>. *>. Ifito co oo co co 00 to to 00 CO lo " lo oo to to 03 Ifi- Ifi. 3 CDs l-s CD P 3 CD B p OQ P cc CQ CDs OQ 3 CD. p. ts EL, cöt fos st Ps < o 5Ds CJQ P < ED. cn co. OQ Os OQ 3?D OQ & ül CD CDs 0X5 SDs N cöt P- cr a> TS CB 0X3 & et- eres ts B CB. ts s= 9? e SS co co to to CO CD co to I ' to co co co CO -3 oo cn co tfi.'co -3 OO co to 05 CO OO CD cn oo to to l-j 3 5 0 > H OO -1 íj lo cn Cn ' - 'to Ss cy a
tagsági növekedés is, csak a magassági növekedés tetőzése után következik. Bizonyos időn túl azonban a koronafejlődés már oly minimális, hogy a vékonyfa növekedése a vastagfatömeg növekedésével nem tud lépést tartani. Ekkor a gallyszázalék ismét csökken. III. A favágatási tervek összeállításakor az évenként kitermelésre kerülő fatömeg mennyiségét választékonként részletezve kell kimutatni. A különféle szerfaválasztékok becslésekor igen nagy segítséget nyújtanak az egyes fafajok törzsalakját meghatározó alaksorok, illetve alkotó vonalak. Az egyes fafajok törzsének alakját ugyanis legegyszerűbben úgy fejezhetjük ki, ha megadjuk a törzsfa különböző helyein mért átmérők viszonyát a mellmagassági átmérőhöz. Ezt a célt kívánja szolgálni az 1. táblázat, valamint a 7. és a 8. ábra. r 100 <Ji> 0,7 C 18 Cj9 íjo ü 12 1 iond. h 12 i 4 41 57 71 57 31 lá 15 8 51 20 16 ÍZ 8 1,9 2J L 3 13 2 27 16 1 ZZ 23 2 2 1 «38,6 o V W ' 103,4 89,9 83,0 o 76,1 ",. ~ 68,0 57 Q - A 4,7... ; P_? 1,0 30 SO 70 90 11,0 13,0 10 15 20 25 30 35 40 45 50 cm d,, 7. ábra. A cser 4 b magassági alosztályába (18,1-től 20,0 m-ig) tartozó tör- 100-CÍ1.3 zsek alkotó vonalainak változása a mellmagassági és a h viszonyszám -függvényében (az egyes viszonyszámok alatt feltüntetett számadatok a megfigyelések számát jelentik). Abszcissza: di,3 = mellmagassági át- 100-d c mérő (cm). Ordináta: a) : = a famagasság x" százalékában mért «1,3 átmérő viszonya a mellmagassági átmérőhöz (%,). b) h = a törzsfa meghatározott távolsága a vágáslaptól (m). Az 1. táblázatban feltüntetett alaksorokat közel 3000 db törzs adatának feldolgozása alapján vezettem le. A átlag-alaksorok és az egyes magassági alosztályok alaksorai között (eltekintve a 10 12 m alatti magasságoktól) az eltérés oly minimális átlagosan 5% alatti, hogy állományok felvételére minden további módosítás nélkül alkalmazhatók. (A magasság függvényében a szórások szemléltetése céljából az alaksorokat nem egyenlítettem ki.) Az átlag-alaksorok változásának mértékét, azok felépítésének módszerét a (18 20 m, átlagosan) 19 m magas, de különböző átmérővel rendelkező 447 db
törzs részletes vizsgálata alapján mutatom be. Vizsgálataim eredményeit részint 100-d 1 > 3 a mellmagassági átmérő, részint a, h viszonyszám függvényében a 7. ábrán szemléltetem. Annak ellenére, hogy a mellmagassági átmérő 13 cm-től 49 cm-ig, viszonyszám pedig 0,7-től 2,5-ig, az ágatlan törzsrész 6 m-től 13 m-ig 100-CÍL3 h változik, nagyobb számú (10 15 db-on felüli) megfigyelés esetén az eltérés minden esetben 5% alatt marad. Az ábrán feltüntetett eltérések még inkább csökkennek, ha nem 2, hanem 4 cm-es csoportosítással dolgozunk. A 7. ábrán vagy az 1. táblázatban észlelt eltérésekkel számolhatunk a kocsányos, illetve a kocsánytalan tölgy esetében is, amely fafajokat jelenleg még 29 h 31 m 33 8. ábra. A cser kéregben mért törzsfájának alaksorai a magasság függvényében. Abszcissza: 100 d x h = famagasság (m). Ordináta: a) : = a fa- «1,3 magasság x" százalékában mért átmérő viszonya a mellmagassági átmérőhöz ( /o). b) h = a törzsfa meghatározott távolsága a vágáslaptól (m). (A rajzok Sopp László szerkesztése alapján készültek) becsléseink során nem különítünk el. Kéregben a kocsányos, kéreg nélkül pedig már a kocsánytalan rendelkezik jobb törzsalakkal, ennek oka elsősorban a kocsányos tölgy nagyobb kéregvastagságában keresendő. Az eltérés átlagosan zfc 2 3%. Még nagyobb az eltérés a sziavon tölgy esetében, mely fafaj törzsalakja a cser törzsalakját közelíti meg. A cser viszont 6 8%-kal rosszabb törzsalakkal rendelkezik, mint a kocsánytalan, illetve a kocsányos tölgy. A törzsalakban mutatkozó különbségek azonban hasonló körülmények között az egyes törzsek fatömegében is megmutatkoznak. Hazai cseréink átlagosan 6 8%- kal kevesebb fatömeggel rendelkeznek ugyanazon mellmagassági átmérő és magasság mellett mint amilyeneket hazai tölgyeink (kocsányos és kocsánytalan együtt) felvételekor mértem.
A 8. rajzábrán bemutatott szerfabecslési-grafikonok az üzem munkájának meggyorsítását, de ugyanakkor pontosabbá tételét is kívánják szolgálni. A szerfabecslési-grafikon használatához szükséges külső felvételi és belső feldolgozási munkákat már,,az Erdő" 1961. évi 7. számában ismertettem, ezért ettől jelenleg eltekintek. A cser kéregvastagságát ugyancsak részletes vizsgálat alá vettem, helyszűke miatt azonban csak a mellmagassági átmérő körlapjára vonatkoztatott kéregszázalékok nagyságát mutatom be, egyéb hazai fafajaink megfelelő összehasonlítva. Mellmagassági átmérő 2. táblázat A körlapra vonatkoztatott kéregszázalékok cser tölgy fekete dió fehér nyár 10 em 33,5 21,8 26,0 24,3 20 cm 26,8 20,8 23,9 22,6 30 cm 22,6 17,8 21,4 20,2 40 cm... 20,3 16,5 19,5 19,0 50 cm 19,0 15,7 18,6 18,0 adataival Az eddig vizsgálat alá vett fafajainkra megállapítottuk, hogy mind a körlapra, mind a köbtartalomra vonatkoztatott kéregszázalékok nagysága a mellmagassági átmérő növekedésével, ugyanazon mellmagassági átmérőt tekintve pedig a magasság növekedésével csökken. Megállapítottuk továbbá azt, hogy az eddig vizsgálat alá vont fafajaink közül legnagyobb kéregvastagsággal, illetve kéregszázalékkal a cser rendelkezik. Ónoseső károsítása a délsomogyl erdőkben PAPP LÁSZLÓ Nem mindennapos időjárási károsítás zajlott le a délsomogyi erdőkben a múlt esztendő végén, ami kb 13 000 m 3 fa rendkívüli kitermelését teszi szükségessé. Több napon át megismétlődő ónoseső esett. Ennek következtében a fák ágait, törzseit olyan vastag jégpáncél vette körül, hogy a súlyt viselni nem tudták és összetöredeztek. Mivel igen ritkán fordul elő ilyen jellegű kártétel ilyen mértékben, nem lesz hiábavaló annak lefolyását, kiterjedését és mértékét a szakközönséggel megismertetni. Elöljáróban azonban röviden ismertetem az onoseső keletkezésének fizikáját és az esemény alatti időjáráshelyzetet. 1. Idő járáshelyzet a károsítás alatt Az ónosesc keletkezésének előfeltétele a hőmérsékleti inverzió, vagyis olyan függőleges hőmérséklet-eloszlás, mikor a magasabb légrétegek melegebbek a felszínközeli légrétegeknél. Ilyen helyzet nagy területre vonatkozólag télen gyakori jelenség. A felszínközeli légréteg hőmérséklete ilyen esetben nem egyszer a 0 C alá száll. Ha ilyen hőmérsékleti eloszlás esetén a felső