3. A PESTSZENTLÔRINC-ERZSÉBETTELEPI SZENT ERZSÉBET PLÉBÁNIA Erzsébettelep az 1920-as években Pestszentlôrinc északkeleti részén, Kôbányához közel fekvô magaslatán alakult ki. Már a terület parcellázása idején is elkülönült a nagyközség központjától, amelytôl nemcsak a nagy távolság, hanem a Budapest Cegléd között vezetô vasút is elválasztotta. Ha valaki innen a település központjába tartott, gyorsabban odaért, ha vonattal elutazott Pestre, majd az Üllôi úton közlekedô villamossal visszajött. Így az itteni lakosságnak vasár- és ünnepnapokon a fôplébánia templomának felkeresése nagy gondot okozott. Volt olyan elképzelés, hogy a településrész Kôbányához, illetve ily módon a fôvároshoz kerül, de ez nem valósult meg. Erzsébettelepen 1928-ban 2027 fô élt, akik közül 1404 a katolikus hitet követte. 1 1927-ben indult mozgalom a helyi vasárnapi szentmisékért, amit az állami iskolában kívántak megoldani. E célból Wimmerth Bélát, a Váci Egyházmegyéhez tartozó pestszentlôrinci plébánost keresték meg, akinek a váci püspök engedélyt adott az itteni misézésre. A sok helyi elfoglaltságra való tekintettel azonban a plébános és segítôje ezt csak havonta egyszer tudta felvállalni. 2 Ez azonban kevésnek bizonyult, a lakosság legalább havi két misét szeretett volna. Az is nyilvánvaló volt, hogy a nagy távolság miatt Pestszentlôrinc központjából rendszeresen nem lehet kijárni a lelkésznek sem. Ezért alkalmanként Pesten kerestek papot, majd a pestszentlôrinci karmelita zárda nyugdíjas lelkésze, Kovács Rezsô vállalta ezt a feladatot. 3 A misézôhelyet az iskolában úgy alakították ki, hogy zárható oltárfülkét építettek, a termeket a hívek számára összenyitották, az udvaron pedig haranglábat állítottak fel. 4 1930-ban megalakult az Erzsébettelepi Római Katolikus Kisegítô Kápolna Egyesület, amelynek célja helyi templom vagy kápolna építése volt. Egyházi elnöke Wimmerth Béla, pestszentlôrinci plébános, világi elnöke Ribáry László, az Erzsébettelepi Keresztény és Gazdasági Szociális Párt vezetôje lett. Az alapszabályok jóváhagyását kérték a püspöktôl 400 fô aláírásával. Levelükben három kérést fogalmaztak meg: legyen saját papjuk, alakíthassanak egyházközséget, épüljön fel kápolnájuk. Indoklásuk szerint a telepen egyre jobban teret nyer a szocialista agitáció, és a szekták is szerepet kapnak, ha a katolikus egyház nem erôsödik meg. A plébános nem támogatta az önállósodási törekvéseket. Azzal érvelt, hogy már minden vasár- és ünnepnap van szentmise, az iskolakápolnát felszerelték, a plébániatemplom régi oltárát megkapták erre a célra. 5 A templom építése azért húzódik, mert nem tudnak megegyezni annak helyérôl, és anyagi alap sincs hozzá. Azt javasolta, ha hozzákezdenek az építkezéshez, a várható költségeket táblázzák rá az egyesület tagjainak házára, hogy legyen elég fedezet. 6 A Kápolna Egyesület tett egyéb lépéseket céljai elérése érdekében. 1931-ben Ribáry világi elnök és a titkár közös levelével közvetlenül a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszté- 1 KUBINYI 1935. 81. o. 2 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Erzsébettelep 4555/1927. 3 VARGA 1997. 366. o. 4 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Erzsébettelep 3823/1930. 5 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Erzsébettelep 3823/1930., KUBINYI 1935. 70 71. o. 6 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Fôplébánia 4522/1931.
1088 PESTSZENTLÔRINC-SOROKSÁRI ESPERESKERÜLET 1. kép. Pestszentlôrinc-Erzsébettelepi Szent Erzsébet-templom (H. M. Sz.) riumhoz fordult vallásalapi segélyért, illetve kölcsönért. Azzal érveltek, hogy jelenleg a közösségnek egy jövedelme van, a vasárnapi persely, amibôl fizetik a misézô papot és az iskolában az ünnep utáni takarítást. Ha önállóak lesznek, a kapott összeget vissza tudják fizetni, az évi 8400 8500 forint párbérbôl, amit most a fôplébániára küldenek. 7 A minisztérium a püspökhöz küldte véleményezésre a kérelmet, aki adatokat kért az egyesülettôl. A vezetôség jelezte, hogy Erzsébettelepen ekkor 750 házban 3500 lakos élt, akik közül 2000 volt katolikus. Az iskolában lévô kisegítô kápolnában vasárnaponként csak töredékük fért el. Legalább 3-4 szentmise kellett volna, hogy mindenki részt vehessen. Az új templomra már gyûjtöttek pénzt, 18 700 darab tégla is összejött, egy agilis pap meg tudta volna kezdeni a munkát. A pestszentlôrinci plébános már idôs volt, kevéssé tudott törôdni a távolabb lakó hívekkel. Az új lelkésznek évi 1200 pengôt és a hitoktatásért még 600 pengôt és ellátást kívántak biztosítani. Ezt egyházadóból kívánták fizetni, míg a megmaradt összeg a templomalapot gyarapítaná. Ehhez azonban az kellett volna, hogy elszakadjanak a fôplébániától. Elismerte a vezetôség, hogy a templom elhelyezése körül évek óta viták vannak. Amikor parcellázták a területet, kijelölték helyét, de az azóta bekövetkezett változások miatt már nem megfelelô. Egy újabb terv szerint Paith Ferenc birtokos átad ilyen célokra 400 négyszögöl területet, de még nem állapodtak meg a feltételekben. A plébániát egyelôre bérelt épületben képzelik el. 8 A templom építési törekvésekkel egy idôben a telepen az egyházi egyesületek létesítése is nagy lendületet vett. 1931-ben katolikus legény- és leányegylet alakult, elôbbin a központi szervezet elnöke is tartott elôadásokat. Megszervezték a Nôi Agitáló és Vallásosságot Hirdetô Bizottságot, tervezték az Oltár, Credo, Szent Vince Egyesületek létrehozását is. A rendszeresen sorra kerülô rendezvények bevételei a templom építési alapot gyarapították. 9 1933-ban megalakult a Szent Flórián Cserkészcsapat, amelynek szervezésében és mûködésében Bánky Dezsô, majd Szabó László pestszentlôrinci káplánok játszottak fontos szerepet. Idôközben a szentmisék tartását a Szemeretelepre költözött szaléziek vették át, elôször havi két alkalommal, majd minden vasár- és ünnepnap. 10 1940-ben Szemere István 120 négyszögöles telket adott templomépítés céljaira, amelynek eladását, elcserélését is lehetôvé tette. 11 A következô évben a várostól kaptak 600 négyszögöles területet. Ennek eladása, elcserélése szintén lehetséges volt, de az érte kapott pénzt vagy az új területet csak templomépítésre lehetett használni. 12 Végül sike- 17 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Erzsébettelep 1489/1931. 18 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Erzsébettelep 5611/1931. 19 KUBINYI 1935. 123. o., VARGA 1997. 366. o. 10 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, fôplébánia 5183/1939. 11 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Erzsébettelep 6868/1940, 5688/1941. Ez 1944-ben meg is történt. VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Erzsébettelep 1143/1944. 12 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, fôplébánia 4831/1942.
3. A PESTSZENTLÔRINC-ERZSÉBETTELEPI SZENT ERZSÉBET PLÉBÁNIA 1089 rült meghatározni a majdani templom helyét, ahol 1941-ben keresztet állítottak fel. Ezt Erzsébet-napkor Hász István tábori püspök felszentelte. 13 1943-ra a lakosság összegyûjtötte és jórészt anyag vásárlásába fektette az építkezés megkezdéséhez szükséges összeget. Vereczkey 14 Béla jóváhagyásra felterjesztette a Petrovits Sándor építészmérnök által elkészített terveket a püspökségre, és az érdemi munka megindult. 15 A Kápolna Egyesület 1940-ben Templomépítô Bizottsággá alakult, amelynek elnöke Likó István hitoktató lett. 1943. március 11-én kötött szerzôdést Balogh József építési vállalkozóval. Mivel a teljes összeg nem állt rendelkezésre, a szerzôdésben ennek megfelelôen határozták meg a fizetési feltételeket. 16 Hetenként fizettek Balogh Józsefnek a folyamatosan gyûjtött pénzbôl. 120 000 forintot építettek be, a falak 1/2 m-re álltak, amikor az építkezést a háború félbeszakította. Ahogy egész Pestszentlôrincet, Erzsébettelepet is kiürítették, amikor a front odaért, és a visszaköltözô lakosság már semmit sem talált meg a felhalmozott építôanyagból. 1945-ben a Pestszentlôrinccel teljesen egybeépült Béla-telepet Rákoskeresztúrtól közigazgatásilag Pestszentlôrinchez csatolták, egyházi szempontból azonban továbbra is a rákoskeresztúri plébániához tartozott. A hívek Pestszentlôrincre, illetve Erzsébettelepre jártak szentmisére, és a plébániával is tartották a kapcsolatot. Vereczkey Béla plébános azt javasolta, csatolják át egyházilag is Bélatelepet, és Erzsébetteleppel egyesítve létre lehetne hozni egy helyi lelkészséget. Richter József rákoskeresztúri plébános tiltakozott területének megcsonkítása ellen. 1946. szeptember 6-án Erzsébet- és Bélatelep lakossága fordult a váci püspökhöz, és együtt kérték a helyi lelkészség felállítását. Az erzsébettelepiek a kérést nemcsak a plébániatemplomtól való távolsággal, hanem a megkezdett építkezéssel is indokolták. A háború után ugyanis a félkész épület ügyében nem történt elôrelépés. A lakosság részérôl az is felmerült, hogy templom helyett vendéglôt vagy mozit kellene építeni. 17 Egyre problematikusabb volt a vasár- és ünnepnapi szentmisék megtartása is. Az idôs szerzetesek viszonylag távoli lakóhelyüktôl csak gyalog tudtak Erzsébettelepre eljutni, amit a téli hónapokban nehezen vállaltak. Likó István hitoktató idônként foglalkozott a fiatalokkal, de a kapcsolat tartása nem volt folyamatos. A két telep lakóinak legfôbb kérése az volt, hogy legalább önálló lelkészük legyen. A püspök ezt teljesítette, és 1946. november 6-án Likó István Erzsébettelepre költözhetett. Az önállósodást azonban templom és plébánia híján nem tartotta indokoltnak. 18 A lelkészt egyelôre egy családnál helyezték el, és a hívek közvetlenül gondoskodtak ellátásáról. Egy hónappal késôbb egy ajándékként kapott házban ideiglenesen megoldódott a lelkészlak és az iroda kérdése. 1947. január 27-én Likó elkészítette elsô hitéleti jelentését, ami a püspök számára is meglepetést okozott. Beszámolt arról, hogy hétköznaponként egy, vasár- és ünnepnapokon két szentmisét tart, csütörtöki napokon a hadifoglyok hazatéréséért vannak szentmisék. A nyolc osztályos állami iskolában 429 tanuló, 12 oktató van, 24 hittanórát tart. Erzsébet- és Bélatelepen már 4800 katolikus él, de a hadifoglyok remélhetô hazatérése után 13 Schem. 2007. 454. o. 14 Wimmerth Béla 1941-ben Vereczkeyre magyarosította nevét. 15 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Erzsébettelep 1407/1943. 16 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Erzsébettelep 5096/1944. 17 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Erzsébettelep 1751/1946. 18 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Erzsébettelep 4926/1946.
1090 PESTSZENTLÔRINC-SOROKSÁRI ESPERESKERÜLET ez a szám még növekedni is fog. A hívek az egyházadót rendesen fizetik, de azt át kell küldeni Pestszentlôrincre a fôplébániára. A templom építését folytatni kellene, de erre nincs fedezet, és hivatalosan az ô ellátására sem. A jelentés nyomán megváltozott a püspök véleménye. A következô napokban azzal kereste meg Vereczkey Bélát, hogy Erzsébettelepet leválasztja a pestszentlôrinc plébániáról. Ekkor lett önálló az állami telepi és a szemeretelepi lelkészség is, így a plébános nem tiltakozott a döntés ellen, sôt a váci káptalan is helyeselte. 1947. február 15-én Erzsébettelep kihelyezett lelkészség lett. Másik intézkedésével a püspök Bélatelepet egyházjogilag elválasztotta Rákoskeresztúrtól, és Erzsébettelephez csatolta. Március 15-tôl pedig az így megnövekedett közösséget önálló lelkészséggé emelte. 19 Ettôl kezdve vezették az anyakönyveket, képviselô-testület alakult, maguk 2. kép. Pestszentlôrinc-Erzsébettelepi Szent Erzsébet-templom szentélye (H. M. Sz.) szedték be az egyházadót, és folytatták a gyûjtést a templom befejezésére. 20 A megépült templomfalakon elôször a háborús sérüléseket hozták helyre, 21 majd 1948-ban és 1949-ben 40-40 000 forintot gyûjtöttek a munka folytatására. 1948-ban a környezô gyárak egynapos ingyenfuvarral járultak hozzá az építkezéshez. 22 Fellendült az egyesületi élet is. Újjáalakultak a cserkészcsoportok, az alsóbb osztályokban a Szívgárda. Mûködött a Leánykongregáció, a Szent József Ifjúsági Csoport, a Rózsafüzér Társulat, valamint az Actio Catholica helyi szervezete. 1947 karácsonyán nagy szociális akciót szerveztek, 60 szegény családnak adtak ajándékot, 300 gyereknek pedig tápszert. A Templomépítô Bizottság is egyesületként mûködött, 70 tagja volt, akik így aktívan kapcsolódtak be a hitéletbe. 1948-tól Likó Istvánnak már segítsége is volt, egy szalvator nôvér személyében, aki a szociális munkában és a hitoktatásban segített. 1949-ben politikai nyomásra a rendfônöknô csak az irodai munkát engedélyezte neki, nem járhatott ki családokhoz, mert veszélyt jelentett volna számukra. 23 1950 februárjában el kellett hagyniuk a híveknek a katolikus iskolát, illetve annak kápolnáját. Mivel sehol nem volt misézési lehetôség, 45 000 forint kiadással használhatóvá tették az épülô templomot. Elôször a havat kellett kihordani a falak közül, majd egy ideiglenes elôfalat húztak, bontott faanyagból tetô került a szentély és a hajó fölé, az ablakokat pedig beüvegezték. Amikor az idôjárás viszontagságai ellen védve voltak, az oltárt és egyéb berendezést áthozták az iskolakápolnából. A munkát megzavarta, hogy 19 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Erzsébettelep 1574/1947. 20 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Erzsébettelep 7182, 7184, 7296/1947. 21 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Erzsébettelep 9126/1947. 22 VARGA 1997. 367. o. 23 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Erzsébettelep 3515/1949.
3. A PESTSZENTLÔRINC-ERZSÉBETTELEPI SZENT ERZSÉBET PLÉBÁNIA 1091 1950-ben 17 fuvarral elvitték az összes építôanyagot, azonban ezt sikerült visszaszerezni. 24 1951. november 11-én Vereczkey Béla plébános meg-áldotta a belülrôl már kész templomot. A falak fehérek voltak, a padlót tégla borította, de az épület alkalmas volt a szentmisék megtartására. 25 Az építkezést azonban folytatni kellett. A szentély fölé emelt deszkatetô már a következô évben beázott. Likó István a püspöktôl, más plébániáktól és az Állami Egyházügyi Hivataltól kért segítséget a veszélyes helyzet megszüntetéséhez. Végül saját erôbôl oldották meg az új tetô építését. 26 1954-ben maga Vereczkey Béla mint kerületi esperes kérte a püspököt, hogy a húsvétkor szokásos Szentsírgyûjtés összegét adják az erzsébettelepi építkezésre, de ezt végül a vecsési plébánia kapta meg. 27 Ebben az évben Likó István kezdeményezésére a plébániák önkéntesen pénzt küldtek egy építési alapba a püspökségre, amelybôl már az erzsébettelepi templomra is jutott. 28 3. kép. A keresztelôkút (H. M. Sz.) 1955-ben Likó István diszpozíciót kapott Pestszenterzsébet-Szabótelepre, de ô inkább a maradás mellett döntött. Ekkor az egyházközség beköltözhetô, a korábbinál nagyobb épületet vett meg plébánia céljaira, ahová a lelkész még karácsony elôtt áttette lakását és hivatalát. 29 Kérte a püspököt, emelje a lelkészséget plébániai rangra. A püspök azonban az egyházi törvénykönyvre hivatkozva ehhez nem találta megfelelônek a feltételeket, de az önállóság 10. évfordulóján, 1957-ben már mint erzsébettelepi plébánia mûködött. 30 1958-ban a templom kórus részén folytak munkálatok, majd a tetô teljes cseréje egyre sürgetôbbé vált. Ebben az évben Likó István felvettette az épületet a restaurálandók listájára, ami komoly anyagi támogatást jelentett volna. Az illetékes minisztérium megbízott egy fômérnököt a terv összeállításával, azonban hivatali átszervezések miatt a dokumentáció csak elkésve készült el. A pénz kiutalását arra az idôre már leállították. 1962-ben Tóth István okleveles mérnök elkészítette az új dokumentációt és a költségvetést, így az építési engedélyt újra megkapták. 31 A nyár folyamán folytatódtak a munkálatok. Lebontották a régi tetôt, a nádpadlós mennyezetet, új tetôszerkezet és farostlemezbôl kazettás mennyezet készült. Elbontották az ideiglenes elôfalat, új, végleges zárófalat emeltek. A szentélyben és a hajóban a padlót 24 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Erzsébettelep 2949/1950. 25 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Erzsébettelep 3853/1951. 26 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Erzsébettelep 1285, 3123/1952, 2545/1953. 27 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Erzsébettelep 669/1954. 28 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Erzsébettelep 2402/1954, 1332/1955. 29 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Erzsébettelep 3096/1945. 30 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Erzsébettelep 4338/1955, 4390/1957. Likó levelén már plébániai pecsét található. 31 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Erzsébettelep 1612/1962.
1092 PESTSZENTLÔRINC-SOROKSÁRI ESPERESKERÜLET mozaiklapokkal borították, a hajóból a szentélybe mûkô lépcsô vezetett. Az ajtókat, ablakokat kicserélték, sor került az épület külsô tatarozására. A munkával, amelynek költségeit zömmel a hívek adományaiból fedezték, 1963. november 19-re készültek el. A 17 18 m nagyságú, egyhajós templomnak nincs tornya, a harang számára új vas haranglábat állítottak fel. 1964-ben a 110 kg súlyú harangot Ducsák István ôrszentmiklósi mûhelyében újraöntötték. 32 1972-ben Bozó Gyula tervei szerint átrendezték a templom liturgikus terét, alkalmassá tették a szembemisézésre. 1992-ben paphiány miatt a püspök a plébániát a pestszentlôrinci fôplébániához csatolta, ma is így mûködik. 1993-ban az egyházmegyei rendezés során a Váci Egyházmegyébôl az Esztergom-Budapesti Fôegyházmegyéhez került. Határai: Eszterlánc u. Korányi Frigyes erdôsor Kozma u. Hangár u. Ferihegyi repülôtérre vezetô út Csévézô u. Csévézô u. északnyugat délkeleti irányú vonala. 33 1996-ban az altemplomban kolumbárium építését kezdték el. A plébániát a Pestszentlôrinci Mária Szeplôtelen Szíve Fôplébánia látja el már 1997 óta. Archontológia 1947 1968 Likó István 1968 1972 Novák József 1972 1992 Oláh Károly 1992 2003 Varjú Imre dr. 2003 Gável Henrik dr. DÓKA KLÁRA 32 VPL Acta Parochiarum. Pestszentlôrinc, Erzsébettelep 3199/1964, 2288/1965. 33 Schem. 2007. 454. o.