8. A PESTSZENTERZSÉBETI SZENT ERZSÉBET FÔPLÉBÁNIA A kezdetektôl a második világháborúig A Grassalkovich család tulajdonában lévô Gubacs-pusztán 1868-ban kezdtek parcellázni, és ennek következtében 1870-ben létrejött Erzsébetfalva és Kossuthfalva település. 1 Pesterzsébetet mint lakott települést Suda János és társai 1870. június 14-én alapították, és Ferenc József neje után Erzsébet királyné tiszteletére nevezték Erzsébetfalvának. 1895-ben indult önállósági törekvése, hogy Soroksártól elszakadjanak, ami 1897. április 13-án megtörtént. 2 Az akkori Városháza helyén lévô piacot áthelyezték a mai Szent Erzsébet térre. Ezen a téren épült fel 1908 1910 között a Szent Erzsébet-templom. Erzsébetfalva alapítását követôen lelki ügyekben a Váci Egyházmegye fennhatósága alatt lévô soroksári plébániához tartozott. Az anyakönyvi bejegyzések is ott történtek 1888. december 1-jéig. Elsô temploma 1876-ban épült a mai Baross és Zilah utca sarkán. Schuszter Konstantin váci megyéspüspök Erzsébetfalván 1888. október 16-án önálló lelkészséget hozott létre, és egyben pályázatot írt ki lelkészi állásra, amit Fajt János káplán nyert meg. A templom búcsúnapján foglalta el állását. 3 Létrehoztak egy alapszabályt, 4 majd 1888. december 1-jén megindul az anyakönyvek vezetése Erzsébetfalván. 5 Suda János ügyvéd, világi elnök indítványára az egyháztanács kimondta, hogy új templomot építtet. 6 Ennek érdekében 1897-tôl kezdve minden esztendôben jótékonysági bált rendeztek. A gyûjtést az egész országra kiterjesztették. A századfordulóra a katolikus hívôk száma már túlhaladta a 8000 fôt, a kis templomban viszont csak 500-an fértek el. 7 Az új templom építésének elôsegítése érdekében, 1906-ban az egyik újságcikket, amely a kicsi és omladozó templomról szólt, elküldték Csáky Károly váci megyéspüspöknek, majd egy háromtagú küldöttség is felkereste ôt. A látogatás eredményeként Csáky püspök 30 000 koronát adományozott az építkezésre 1907 januárjában. 8 Fajt János nem érte meg az építkezés megkezdését, 1907. május 29-én meghalt. Utolsó óhaját Leitner Pál újságíró jegyezte le: Híveim közt akarok pihenni. Teljesült kívánsága, ma a templom kriptájában nyugszik. Fajt János halálát követôen, átmeneti idôre Fehér János vette át a lelkészséget, aki azt 1907. november 5-én Kokovay Jánosnak adta át. 9 Az egyháztanács a templom tervének két változatát is elküldte a püspöknek, jóváhagyás végett, amire Csáky Károly püspök válasza az volt, hogy a két templomépítési 1 Schem. 2007. 439. o. 2 Vö. Önkormányzat honlapja: http://www.pesterzsebet.hu/?action=article&id=48 3 A Pesterzsébeti Árpád-házi Szent Erzsébet Fôplébánia Templom. Szerk.: ZSÓKA Sándor. Budapest 2009. (a továbbiakban: ZSÓKA) 11. o. 4 VPL Acta Parochiarum. Pestszenterzsébet Fô 9/1897 98. 5 ZSÓKA 8. o. 6 ZSÓKA 12. o. 7 ZSÓKA 11. o. 8 ZSÓKA 12 13. o. 9 ZSÓKA 13. o.
8. A PESTSZENTERZSÉBETI SZENT ERZSÉBET FÔPLÉBÁNIA 1061 tervek egyikét sem tartja megfelelônek. 10 Így is felgyorsulnak a templomépítéssel kapcsolatos tevékenységek. Ennek egyik jele, hogy Erzsébetfalva község képviselô-testülete kijelölt az Újpiac területén (a mai Szent Erzsébet téren) 731 négyszögölnyi területet, és átengedte templomépítésre azzal a kikötéssel, hogy az nem keríthetô be. 11 Az egyháztanácsi közgyûlésen, 1907. szeptember 1-jén Szombathy László és Bánszky Mihály terveit is bemutattak. Szombathynál 737 m 2 alapterület és 262 m 2 karzat és oratórium szerepelt, összesen 1000 m 2, 3000 fôre, Bánszkynál 634 m 2 alapterület és 156 m 2 kereszthajó, összesen 790 m 2, 2367 fôre tervezve. Az egyháztanács Szombathy tervét fogadta el. A korábban kiválasztott templomépítési tervvel valami gond lehetett, mert 1908 április 11-én mégis Bánszky Mihály ajánlatát hirdették ki gyôztesnek. Az egyháztanács ülésén, 1908. május 19-én Kokovay János esperes plébános bejelentette, hogy az egyházmegyei hatóság jóváhagyta a templomépítési szerzôdést. Az egyháztanács döntött a Kossuth Lajos utca és Család utca (ma Szent Imre herceg utca) sarkán lévô 190 négyszögöles telek plébánia céljára való megvételérôl is. 12 1. kép. Pestszenterzsébeti Szent Erzsébet-templom (D. F. M.) Az alapkô ünnepélyes letételére 1908. június 29-én került sor. A beszentelés után Bánszky Mihály építész befalaztatta az alapkövet, mely a fôoltár alatt van elhelyezve. Az alapkôbe az alapító okmányon kívül az Erzsébetfalvai Közlöny 26. számát is behelyezték. Az 1908. évi Októberben Kokovay János plébános úr kezdeményezésére megalakult a helyi oltáregylet. Feladatuk a templom belsô felszerelésének létrehozása, támogatása volt. Ugyanezen évben, Mindenszentek napján, szép ünnepély keretében helyezték fel a templom tornyára a keresztet. 13 Ezt követôen október 15-én levélben kérték a püspököt, hogy fogadja el a templomépítés fôvédnökségét, aminek a püspök eleget tett. 14 Az új templom használatbavételéhez szükséges plébánosi, kántor- és harangozóház megépítéséhez telket vásároltak. 15 Megterveztették az oltárt és a szószéket. Pályázatot írtak ki a plébánia, a kántor és a harangozó lakásának építésére, amellyel Boross István jászberényi építészt bízták meg 1909 áprilisában. Ekkor döntöttek a harangok megrendelésérôl is. 16 Kérték az Egry Ferenccel kötött harangszerzôdés jóváhagyását is: 5 db új ércharang, szabadalmazott, forgatható vaskoronára felszerelve: a D hangú 1425 kg-os, az 10 VPL Acta Parochiarum. Pestszenterzsébet 213/1907. 11 ZSÓKA 8. o. 12 ZSÓKA 14. o. 13 ZSÓKA 15. o. 14 VPL Acta Parochiarum. Pestszenterzsébet 5240/1908. 15 VPL Acta Parochiarum. Pestszenterzsébet 209/1909. 16 ZSÓKA 16. o.
1062 KISPEST-PESTSZENTERZSÉBETI ESPERESKERÜLET 2. kép. Pestszenterzsébeti Szent Erzsébet-templom alaprajza. PL (D. F. M.) F hangú 825 kg-os, az A hangú 460 kg-os, az Á hangú 180 kg-os és az F hangú 110 kg-os lenne. 17 Kezdeményezték a templom megáldását 1909. június 23-án. Igaz, még nincs teljesen kész, de a munkák annyira elôrehaladottak, hogy a következô hó folyamán a vasárnapi és az ünnepnapi szentmiséket ott végezhetik. A mostani kicsiny kápolnába a hívek nem férnek be. 18 A helyi újságban megjelent a templom megáldására a meghívó. A következô hetekben pedig beszámolt a sajtó az eseményekrôl. 19 Oltárkövet 1909. július 6-án kértek a templom számára. 20 A szenteléskor 1909. július 11-én, vasárnap reggel fél nyolckor indult a körmenet a régi templomtól az új templomhoz. Kokovay János esperes plébánost paptársai, az egyháztanács és az oltáregyesület kísérték az új templom zárt ajtójáig. Ott a plébános szólt a harangok rendeltetésérôl, majd felszentelve Isten áldását kérte a harangokra és meghúzta kötelüket. A harangokat Szent Erzsébet, Borromei Szent Károly, Szent Adalbert, Szent János, Szent Ágoston és Szent József nevére keresztelték, emlékeztetve egyúttal Erzsébet királyné, Csáky Károly püspök, Apponyi Albert, Kokovay János és Ónody Gusztáv nagylelkû támogatására. Egry Ferenc budapesti harangöntômester készítette a harangokat. A harangok ünnepélyes meghúzása után elhelyezték az ereklyét, majd az oltár és a templom megáldása következett. A megáldást Kokovay János végezte Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. 21 A templom 1910. január 19-re készült el. 22 Március 8-án már olyan állapotban volt, hogy kérhették a püspököt annak a felszentelésére. 23 Ez 1910. május 5-én így történt: A berendezett templom felszentelését kezdetben, 1909-ben Szent Erzsébet napjára tervezték, de csak a következô esztendôben, 1910. május 5-én kerülhetett rá sor. A szentmise alatt az újonnan alakult vegyes énekkart és a zeneiskola ifjúsági zenekarát Dreiszinger Ferenc igazgató vezényelte, az orgonánál Palásthy István fôkántor ült. 24 A nagy ünnep megihlette Rabolt Ferencet, akinek a versét megôrizte az Erzsébetfalvai Közlöny 1910. május 8-i száma. Ebbôl idézünk: Harangzúgás, mozsárlövés / Tölti ma be a léget / Mint hatalmas nagy 17 VPL Acta Parochiarum. Pestszenterzsébet 2545/1909. 18 VPL Acta Parochiarum. Pestszenterzsébet 2927/1909. 19 ZSÓKA 16. o. 20 VPL Acta Parochiarum. Pestszenterzsébet 3163/1909. 21 ZSÓKA 16. o. 22 VPL Acta Parochiarum. Pestszenterzsébet 1925, 1334, 333/1910. 23 VPL Acta Parochiarum. Pestszenterzsébet 1309/1910. 24 ZSÓKA 18. o. Templomszenteléskor (részlet).
8. A PESTSZENTERZSÉBETI SZENT ERZSÉBET FÔPLÉBÁNIA 1063 mennydörgés / S üdvöt hozó szép ének / A dörgésnek intô szava / Legyen nekünk vezérünk; / A szép ének báj dallama / Mindenkoron reményünk. / Az angyal sereggel, / Zengjetek zsolozsmát, / Mert ma szentelik fel / Az Úrnak templomát. A templomépületrôl ez áll: A neogót stílusú, arányaiban is nagy, szép, egyhajós, kereszthajós templom a Kossuth utca tengelyében áll. Szentélye sokszögzáródású. Külsô fôdísze az elôreugró, 32 m magas, négyzetes alaprajzú karcsú torony, melyet két alacsonyabb torony vesz közre. Bélletes kapuja fölött szép rózsaablak. A külsô falakon tégla és vakolt felület váltakozik harmonikusan. 25 Az 1910. július 24-i közgyûlési jegyzôkönyv szerint 1910-ben már áll az új templom, saját épületben lakása van a plébánosnak, kántornak, harangozónak. Az építkezés mûszaki felülvizsgálata azonban csak augusztusban lesz. A templom építésének befejezése után, 1912. január 21-én tisztújító közgyûlést tartottak. Kokovay János lelkész kéri a püspök sürgôs jóváhagyását is 1912. február 26-án, mert egy 15 000 koronás kölcsön jóváhagyása vált szükségessé, melyet március utolsó napjáig ki kell fizetniük. A befejezés sürgetô volt, hiszen 1913-ban már 24.000 volt a hívôk száma [ ] 1913- ban Jureczna Antal kifestette a nagy templomot, a kis templomot pedig lebontották. 26 A szemközti ház kertjében a lebontott templom emlékére egy keresztet állítottak. 27 1913. július 31-én az egyháztanácsi önkormányzati szabálytervezet módosított változatának jóváhagyását kérték. 28 Az elkészült templomhoz stációkat terveztettek. A vállalkozó Szobota István volt, 14 db stáció relief, amit Mayer szobrászmûvész mintázása után, elefántcsontszínben és 22 1/4 karátos aranyozással öntöttek. 29 A temetô idôközben betelt, a község elöljárósága a temetô mellett 1 holdat megszerzett és a Római Katolikus Egyháznak felajánlotta. Kokovay János lelkész kérte ennek a felszentelését. 30 Mivel az 1910-ben felépített és szentelt templom kész, a plébánosi, kántori és harangozói lak és a költségvetés biztosított, az egyháztanács szervezeti szabályzata elfogadott, ezért kérte Kokovay János a lelkészségnek plébániai rangra emelését. 31 A püspök létrehozta a plébániát, és Kokovay János pápai kamarást és h. esperest elsô plébánossá nevezte ki 1915. január 17-én. 32 Kitört az elsô világháború, és Huszár L. többnyelvû hitoktató is bevonult katonai szolgálatra mint tábori lelkész. 33 A sok hadba vonuló miatt az egyháztanács megválasztásának elhalasztását is kérték. 34 A háború ellenére az élet folyt tovább. Megalakult a templom férfiénekkara, bemutatkozásuk 1915. december 30-án volt, és akkor a Rostagni Géza helybéli orvos által komponált misét adták elô. 35 25 Budapest templomai. Pesterzsébet. XX. kerület. Budapesti Városvédô Egyesület. Templomtörténeti sorozat VI. H. n. 2008. (a továbbiakban: Budapest templomai. Pesterzsébet. XX. kerület) 9. o. 26 ZSÓKA 19. o. 27 Budapest templomai. Pesterzsébet. XX. kerület. 9. o. 28 VPL Acta Parochiarum. Pestszenterzsébet 4417/1913. 29 VPL Acta Parochiarum. Pestszenterzsébet 4644/1913. 30 VPL Acta Parochiarum. Pestszenterzsébet 4645, 5276/1913. 31 VPL Acta Parochiarum. Pestszenterzsébet 5150/1914. 32 VPL Acta Parochiarum. Pestszenterzsébet 114/1915. 33 VPL Acta Parochiarum. Pestszenterzsébet 5637/1914. 34 VPL Acta Parochiarum. Pestszenterzsébet 5979/1914. 35 ZSÓKA 19. o.
1064 KISPEST-PESTSZENTERZSÉBETI ESPERESKERÜLET 3. kép. Pestszenterzsébeti Szent Erzsébet-templom szentélye (D. F. M.) A hadvezetôség intézkedésére 1916-ban elszállították a harangokat. Szeptember 5-én este 8 órakor kondultak meg utoljára együtt, és majdnem tíz esztendôt kellett várni az újakra. 36 1918 elején Kokovay János plébános eltávozott. Petter Géza kecskeméti plébánost helyezték ide. Vezetése alatt ismét pezsgésnek indult az egyházközség élete. Megalakult a férfiak Mária Kongregációja, létrejött a Katholikus Leányklub, az egyesült katholikus és keresztény kör, valamint élénk cserkészéletrôl olvashattunk beszámolókat. 37 1921. szeptemberben a Keresztény Társaskör házának szentelésére már joghatóságot kérnek Herceg János, kispesti káplán számára. Majd december 4-én megalakul az Oltáregylet 450 taggal. 38 A polgári fiú iskola vöröskereszt ifjúsági csoport és önképzôkör ifjúsági zászlójának szentelését kérték 1923. december 20-án. Védnök Gabrielle fôhercegnô volt. 39 1924- ben megindult a gyûjtés az új harangokra, melynek eredményeképpen a következô esztendôben sor került a harangszentelésre. 40 A harangok ünnepélyes átvétele 1925. november 7-én 15 órakor a Soroksári út egykori keresztjénél történt. November 8-án reggel fél nyolckor fogadták Hanauer Á. István váci püspököt, aki felszentelte a harangokat. Az új harangok nevei: Szent Erzsébet, Borromei Szent Károly, Szent Adalbert és Szent György. Az elsô harangon Szent Erzsébet képe látható. A többi harangon is megtalálható a védôszent képe. A Borromei Szent Károly-harangot a Pesterzsébeti Egyesült Katholikus és Keresztény Társaskör, a Szent Adalbert-harangot a város, a Szent György-harangot pedig Pflum György és felesége Pflum Györgyné, Franke Mária pesterzsébeti lakosok öntették a híres Szlezák-mûhelyben. Az egyházközség eseményeinek lelkes krónikása Leitner Pál újságíró egyik cikkében ezt kérte: a többit arra az utódra bízom, aki az egyházközség ötvenéves történetét fogja megírni. Az illetô históriaírót már most arra kérem, örökítse meg mûvében azt is, hogy az erzsébetfalvai templom sudár tornyában olyan gyönyörû összhangú harangok szólították imához a jámbor hívôket, amelyeknek nem volt párja széles e Magyarországon. Elvesztettük ôket. A frontra szólította azokat is Mars, a hadak istene. A mi nagy harangunk kisebb volt ugyan a zárai Dóm tornyában lógó veterán kollégájánál, a hangja azonban szépségben vetekedett a záraival. 41 36 ZSÓKA 19. o. 37 ZSÓKA 19. o. 38 VPL Acta Parochiarum. Pestszenterzsébet 4317, 5986/1921. 39 VPL Acta Parochiarum. Pestszenterzsébet 6470/1923. 40 ZSÓKA 19 20. o. 41 ZSÓKA 20. o.
8. A PESTSZENTERZSÉBETI SZENT ERZSÉBET FÔPLÉBÁNIA 1065 1927-ben ez olvasható: az egyháztanács elhatározta, hogy órát szereltet a templomtoronyba. Az óra költségei 4.000 pengôt tettek ki, melyet számítva a hívek korábbi években tanúsított lelkesedésére közadakozásból kívántak fedezni. Nem csalódtak, és a húsvéti ünnepekre el is készült a torony mind a négy oldalán látható, világító óra. 42 Petter Géza tájékoztatja a püspököt, hogy villanyvilágításra berendezett órát helyeztek el a templom tornyába. 43 Az Angster József és Fia Orgona- és Harmóniumgyár 1929-ben Zalánfy Aladár orgonamûvész diszpozíciós terve alapján kétmanuálos új orgonára adott be több költségvetést, de megrendelésre mégsem került sor. Ekkor 10 regiszteres (a manuálban 7, pedálban 3 regiszteres), a homlokzatban 5 sípmezôs régi orgonát említenek. 44 1956-ban Gergely Ferenc orgonamûvész tervei alapján a Budapesti Városi Tanács Hangszerkészítô Vállalat Orgonaüzeme kétmanuálos új orgonát épített. 45 A hívekrôl dicsérôleg szól a korabeli forrás: Orsenigo Cesar pápai nuncius tartotta a pünkösdi nagy misét 1929-ben, amelyen olyan sokan részt vettek, hogy az áldoztatás másfél óráig tartott. A nuncius Petter Géza plébánost, lelkipásztori munkájáért préposti rangra terjesztette fel, amelyet meg is kapott. 46 Ebben az évnek márciusában betörtek a templomba és az oltárszekrényt feltörték, az áldoztatókelyhet, az Oltáriszentség-tartót elrabolták. Az Oltáriszentséget a rabló a tabernákulumban hagyta (elég kíméletesen). 47 A megsokasodott hívôszám (45 000 fô) miatt kezdeményezték szerzetesek letelepítését, akik segítenének a hitéleti ellátásban. Úgy tûnt, hogy sok a vörös beállítottságú lakos is. 48 1936 nyarán Hanauer Á. István váci megyéspüspök felosztotta a pestszenterzsébeti római katolikus egyházközség területét a négy plébánia között, egyrészt a hívek megnövekedett száma miatt (kb. 60 000 fô), másrészt a szociális gondok jobb megoldása reményében. Ezzel egyidejûleg a Szent Erzsébet fôplébánia vezetésével dr. Décsei Géza prelátust bízta meg, aki teológiailag jól képzett, mûvészeti író, festô és mûgyûjtô, sôt éveken keresztül az Iparmûvészeti Fôiskola tanára volt. Áthelyezése elôtt a pacsirtatelepi templom plébánosaként mûködött. Áthelyezése után nagy lendületet adott a templombelsô még szebbé varázsolásának. 49 A templombelsôt elôször Jureczna Antal festette ki. A ma látható bibliai témájú szecessziós freskókat 1937 1943-ig Nagy Sándor készítette. 1937-ben Décsei Géza megbízta Nagy Sándor festômûvészt a Szent Erzsébet-templom belsô díszítésével. Décsei Géza és Nagy Sándor szellemi egymásra találásának kiemelkedô eredménye a Szent Erzsébet templom freskó együttese, Nagy Sándor»sixtusi kápolnája«. Hazánk egyetlen temploma, amely teljes egészében szecessziós stílusban freskókkal és díszítô festéssel készült. 50 A fôoltárról ezt írják: Az eredeti fôoltár a dömsödi templomba került. Helyét a Szent Erzsébet életét fehér és pasztellszínekkel elbeszélô szárnyas oltár foglalta el, melyen ki- 42 ZSÓKA 22. o. 43 VPL Acta Parochiarum. Pestszenterzsébet 2015/1927. 44 EBK 112. Hajdók Judit. Budapesti templomok orgonái. Baranya Megyei Levéltár Angster-iratok XI/6. 45 EBK 112. Hajdók Judit. Budapesti templomok orgonái. A játszóasztalon két cégtáblára írtak alapján. 46 ZSÓKA 4. o. 47 VPL Acta Parochiarum. Pestszenterzsébet 1420/1929. 48 VPL Acta Parochiarum. Pestszenterzsébet 841/1935. 49 ZSÓKA 5. o. 50 ZSÓKA 23 24. o.
1066 KISPEST-PESTSZENTERZSÉBETI ESPERESKERÜLET 4. kép. Freskórészlet karácsonyi jelenetekkel (D. F. M.) lenc kép látható, középen öt, a szárnyakon kettô-kettô. A gyermek Erzsébet modellje a mûvész unokája volt [ ] A szárnyas oltárt Diebold Hermann mûépítész tervezte, a keret gazdag kiképzésû csipkézetét Kovács Lajos készítette, magát a keretet Princz Lajos, az Ipartestület elnöke adományozta. Mindhárman pestszenterzsébeti polgárok voltak [ ] A régi fôoltár Szent István és Szent László fából készült szobrai, melyeket még Nagy Gyôry István ajándékozott a templomnak, ekkor kerültek a kórusra. Új szobrok is készültek Szent József, Szent Teréz és Szent Imre szobrai. 51 A Jézus Szíve oltáron Musti Viktor dolgozott. A fiatal szobrász körtefából készítette az oltárt, a tervek szerint nyolc nagy relief díszítette volna. Ez a mûalkotás sajnos nem látható. A régi Jézus Szíve oltár a szabótelepi templom fôoltára lett. A ma látható kerámia oltár Pannonhalmi Zsuzsa munkája. 52 Décsei Géza a Mária-oltár elkészítését városunk tehetséges, fiatal keramikusára, Flamm Máriára bízta, aki ezen alkotása révén egy csapásra országos hírû mûvész lett. A kerámia Mária-oltár elkészítésének idején, Magyarországon egyedülálló alkotás volt. Az oltár közepén Szûz Mária hatalmas szobra áll, barlangszerû bemélyedésben, karján a Kisdeddel. A barlang felett gyönyörû csúcsíves dombormû emelkedik: az angyali üdvözletet ábrázolja. A képet apró angyalok kara övezi. Az oltár két szárnyán kilenc-kilenc relief mutatja be Szûz Mária életét. Az egyes képeket széles aranykeret szegélyezi. A tabernákulum mellett két oldalt egy-egy angyal térdepel. A tabernákulum, az oltár lapja és alja vörös márványból készült. [ ] A korábbi Mária-oltár a karmeliták egykori kápolnájában, a Vörösmarty utcában áll. 53 A freskókról ezt írják: Nagy Sándor a templom festését 1937-ben, 68 évesen kezdte, és öt éven át dolgozott az állványokon. Valószínû, hogy Décsei Géza és Nagy Sándor»a templom ikonográfiai programját együtt alakították ki, de az is biztos, hogy Décsei nagy szabadságot hagyott a festônek«. A templom freskói a szecesszió hosszú utóéletének egyedülálló példái. 54 1938-ban ünnepelte az egyház Szent István halálának 900. évfordulóját, a bal oldali freskó a Szent István évre készült. Nagy Sándor a magyar történeti festészet hagyományainak és a vallásos ikonográfiának, a pogány és a keresztény hitvilág jelképeinek egységbefogására vállalkozott. Nagy Sándor tervezte a szentély középsô Szent István-üvegablakát is. A másik kettô Gaál Imrének, Nagy Sándor tanítványának munkája. A szentély jobb oldalára került a XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus tiszteletére szánt freskó, amely már 1937-ben elkészült. Témája és célja a keresztény vallás nagy szimbólumainak közvetlen megjelenítése, népszerûsítése. A freskó a kongreszszus fôbb eseményeinek, helyszíneinek, fôszereplôinek is a felidézôje. Nagy Sándor a 51 ZSÓKA 25. o. 52 ZSÓKA 26. o. 53 ZSÓKA 26. o. 54 ZSÓKA 27. o.
8. A PESTSZENTERZSÉBETI SZENT ERZSÉBET FÔPLÉBÁNIA 1067 neogótikus templom építészeti stílusához alkalmazkodva a szentély boltozatán a gótika kedvelt csillagos ég ábrázolásait újítja meg. Lendületes, kozmikus erôket érzékeltetô kék-fehér vonaljáték. A szentélyben áll a szép, kôbôl faragott keresztelôkút és egy régi szobor, melynek témája Jézus megkeresztelkedése. Az arcus triumphalison a mennyei Jeruzsálem látható. Gazdag virágözönben, gyümölcsös és virágos ágak között egyre nagyobb méretû angyalfigurák népesítik be a teret. A diadalív lefutó pilléreinek hosszított téglalapjában, 1938-ban festette a mûvész a 3-3 angyal táncoló figuráját. A szentélyt lezáró diadalív és a kereszthajó közötti keskeny boltszakasz oldalfalaira egy-egy kompozíció került, szárnyas oltárhoz vált hasonlóvá összességében. A témák: Angyali üdvözlet, Jézus születése, Pásztorok imádása, Királyok imádása. 55 A kereszthajóban 8 freskó található. A jobb oldalon: A kánai menyegzô, melyen nagyon jól láthatók a korabeli archeológiai kutatások eredményei, Krisztus keresztelése, A 12 éves Jézus a templomban, A házasságtörô asszony. A baloldalon: Levétel a keresztrôl, Sírbahelyezés, Feltámadás, Szentlélek kiáradása. A kereszthajó és a fôhajó keresztezôdésében lévô szószéken a négy evangélista és Jézus, a jó Pásztor dombormûve látható. Az eredeti oltárok, a szószék és a gyóntatószékek azonos neogótikus stílusúak voltak és színben is harmonizáltak. 1941-ben a fôhajó 4 képét festette meg Nagy Sándor, ezek a legkiérleltebb kompozíciók : Jairus lányának feltámasztása, A tékozló fiú visszatérése, Gadaremus megszabadítása, A szegény asszony adakozása. Nagy Sándor munkáját több díszítôfestô segítette, közöttük Vandrák Irén tervezte is a finom szecessziós díszítô munkákat. 56 A festéssel egy idôben Rajzó Béla villanytelepi igazgató kitûnôen oldotta meg a templomvilágítást. Décsei Géza a szószéket egy oszloppal hátrább tétette, és helyére a mostani szembenézô oltár két oldalára a Princz Lajos asztalosmester által készített magyaros mintájú díszpadokat helyeztette el. A templom stílusához nem illenek a díszpadok, de a Mûemlék Bizottság a restauráláskor úgy döntött, hogy maradjanak. 57 Décsei Géza plébános 1941. október 10-én bejelentette, hogy az Erzsébet u. 87. alatti 751 négyszögöles telket Nagy Gyôry Istvántól 52 000 pengôért megvette 58 az egyházközség a Kereskedelmi Szaktanfolyam kiszélesítése céljából. A Központi Legényegylet székház ügye véglegesen elintézést nyert. Ebben van biztosítva a katolikus egyesületek részére helyiség (pl. Napsugár Leány Kör, Egyházközségi Énekkar, Mária Kongregációk, Katolikus Nôszövetség). A templomfestés állapotát is megtárgyalták. Az egyháztanácsi értekezleten megtárgyalták, 1942. április 24-én, hogy az egyházmegyei éves eucharisztikus ünnepségek rendezését Pestszenterzsébet végzi. Décsei szerint a vezérfonal: Az eucharisztia a mûvészetben (egyházzenei hangversennyel együtt, templom új freskóinak ismertetése, éjszakai szentségimádás, körmenet). Meg is tartották júniusban: Pestszenterzsébeten tartották az Egyházmegyei Eucharisztikus Napokat, melyeket dr. Kovács Vince püspök vezetett. 59 A templombelsô díszítését 1943-ban befejezték. A második világháború egyik helyi súlyos eseményérôl, az 1944. július 2-i bombatámadásról jelentette Décsei plébános, hogy a templom és az egyházközség épületei tetemes kárt szenvedtek. A templom észa- 55 ZSÓKA 27 28. o. 56 ZSÓKA 29 30. o. 57 ZSÓKA 31. o. 58 VPL Acta Parochiarum. Pestszenterzsébet 6165/1941. 59 ZSÓKA 31. o.
1068 KISPEST-PESTSZENTERZSÉBETI ESPERESKERÜLET ki frontján a szentély 2 színes ablakát kiszakították. A toronyóra üveglapjai is tönkrementek. Palák is megsérültek. A plébánia kertjébe 220 kg-os bomba csapódott be, az útra 4 bomba és 1 légiakna. 60 További helyzetjelentés 1945. február 21-én arról szól, hogy a templomból az oroszok elvittek minden gyertyát, kb. 120 l palackozott misebort, oltárterítôket és fehérnemûket. A plébános lakása és az iroda lakhatatlan. 23 orosz, bejövetelükkor meglepte a plébániát, 3 nap alatt mindent fölettek. A hívek látják ôt el élelmiszerrel. Csak 4 napig nem miséztek. Egyetlen iskola sem mûködik. 5 iskolában kórház mûködik. 61 A front átvonulását követôen a plébános internálótáborba került. 1945. május 3-án Gát István káplán írt levelet a püspöknek. Ebben leírta, hogy Décsei plébános még mindig a téglagyári internálótáborban van, de állapota jó, a beküldött élelmiszert megkapja. A táborban közös imádságokat vezet. A megszállás elsô napjaiban a templom fôkapuját felrobbantották. Belövés miatt a tetô sérült. 62 Majd június 8-án újabb jelentést küldött a püspökhöz, és e szerint Décsei prépost helyzete változatlan. Most a bolgár kertészetben dolgozik, igen lefogyott. Igyekeznek számára élelmiszert becsempészni. Varga R. József, kispesti plébános üzent, közös ismerôseiknél járjanak el Décsei érdekében. Rajki Sándor ügyvéd, aki származásánál fogva az összes párt osztatlan bizalmát bírja, a kommunista párttól próbál szerezni igazolást. Major Ákos, a néptörvényszék elnöke, személyesen beszélt a belügyminiszterrel és a kommunista államtitkárral érdekében. Sajnos Décsei prépostért nem tehet semmit. Décsei Géza szabadulása után még egy ideig Pesterzsébeten mûködött, majd Mendére helyezték plébánosnak. [ ] Mendén halt meg. A rákospalotai temetôben temették el. 1998-ban hálás hívei kezdeményezésére a mostani felújításkor templomunk kriptájában létesült urnatemetôbe szállították át földi maradványait. 63 A második világháború után 1945. júliusban már arról tesznek jelentést, hogy a polgármester véghatározatában az Erzsébet utca 57. sz. alatti Katolikus Legényegylet épületét berendezéssel együtt az Értelmiségi Foglalkozásúak Szakmai Csoportja részére igénybe vette, miután nekik kiutalták. A Vörösmarty utca 30. alatti karmelita nôvérek rendházát, ami fiúárvaházat, internátust, napközi otthont, óvodát foglalt magában, a kápolna kivételével, az orosz parancsnokság foglalta le. 64 Az egyházellenes tevékenységek erôsödtek. A Szabadság címû helyi lap súlyos támadást intézett a váci megyéspüspök ellen: Miért tûnt el Pesterzsébetrôl 5 demokratikus fiatal pap? A püspök intézkedik, rágalmaz, Szabotázsparancs az egyházi iskoláknak, És mégis megáldom alcímekkel egyházellenes cikkek jelentek meg, amire Décsei prépost válaszcikkeket küldött a szerkesztôségnek. Mindezek ellenére a publikációk arról számolnak be, hogy: Az 50-es években két mûalkotással gazdagodott a templom: Kisfaludi Strobl Zsigmond márvány Piètájával és Szervátiusz Jenô Szent Ferenc faszobrával. A Piètát, amely eredetileg a Kerepesi temetô- 60 VPL Acta Parochiarum. Pestszenterzsébet 4155/1944. 61 VPL Acta Parochiarum. Pestszenterzsébet 80/1945. 62 VPL Acta Parochiarum. Pestszenterzsébet 746/1945. 63 ZSÓKA 32. o. 64 VPL Acta Parochiarum. Pestszenterzsébet 1800/2/1945.
8. A PESTSZENTERZSÉBETI SZENT ERZSÉBET FÔPLÉBÁNIA 1069 5. kép. Árpád-házi Szent Erzsébet szobra a templom elôtt (D. F. M.) ben síremlék volt, a Suda család ajándékozta 1954- ben a templomnak. 65 1956-ban Miháczi József megbízásából, Gergely Ferenc orgonamûvész tervei szerint újították fel az orgonát. 66 1950-tôl a hitélet, a templom, az épületek tönkrementek. 25-30 évvel ezelôtt a templomtetô szétesett, évekig ázott a templom fala, felülrôl egészen az aljáig. Azután 15-20 év múlva a téglák kezdtek kiszáradni és a salétromot magukból kidobva az a festést, a freskókat tönkretette. 67 1984-ben Zsóka Sándort helyezték ide plébánosnak, aki kérve a hívek támogatását, csendben és kitartóan elkezdte szervezni a templom felújítását. Elôször a padok fûtését oldotta meg, az elektromos padlófûtést Szabó János pécsi munkaközösségével már 1985 januárjában elkészítette. Majd sor került az üvegablakok rendbetételére, amikor a régi ónkeretek helyébe vaskereteket raktak. A II. Vatikáni Zsinatnak megfelelôen kialakították az új liturgikus teret, felállították a szembemisézô oltárt, áthelyezték az áldoztatórácsot a Jézus Szíve-oltárhoz. Az új oltárt és az ambót Látó Tibor mûbútorasztalos készítette diófából és afrikai áfra fából. A villamos hálózatot Szabó János vállalkozó újította fel. 1995- ben indult a belsô restaurálás ifj. Bóna István vezetésével. Elôször a szentély és a diadalív középsô része készült el. A második fázis a középhajó, míg a harmadik fázisban a két oldalhajó készült el. Az állványozási munkákat az oldalhajókban Losonczi Ottó végezte ellenszolgáltatás nélkül. Ellenszolgáltatás nélkül végezte el a plébánia kerítésének és kapujának rendbehozatalát, a templomkülsô teljes restaurálását, és egy új elektromos toronyórát ajándékozott a templomnak, amit Rancz Lajos mester készített. Felújításra kerültek a külsô fal téglabetétes részei is, valamint a templom körüli kôfal, a lánc díszkerítés és a lépcsôk. 68 A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a Váci Egyházmegyétôl az Esztergom-Budapesti Fôegyházmegyéhez. A plébánia mai határai a következôk: Határ út kerülethatár Soroksári Duna kerülethatár Helsinki út Nagysándor József u. Jókai Mór u. Kossuth Lajos u. Nagykôrösi út. 69 A templom bejárata elé 1995-ben, a Német Kisebbségi Önkormányzat kezdeményezésére, közadakozásból, Pannonhalmi Zsuzsa keramikus 5 m magas Szent Erzsébetszobrot készített, amit Paskai László bíboros áldott meg. A templomtetô kicserélését a festési munkák végén az egyházközség tulajdonában lévô telek eladási árából sikerült megoldani. A harangok vaslábazatát Gombos Miklós ôrbottyáni harangöntômester készítette. A restaurálási munkák után a templom kövezetének, a padoknak és fûtésnek az 65 ZSÓKA 32 33. o. 66 ZSÓKA 33. o. 67 ZSÓKA 5. o. 68 ZSÓKA 33 36. o. 69 Schem. 2007. 441. o.
1070 KISPEST-PESTSZENTERZSÉBETI ESPERESKERÜLET egyidejû felújítása következett, padlófûtést alakítottak ki. 70 1996-ban készült el az urnatemetô is. Idôközben a holland Johannus Orgonagyár legnagyobb elektromos orgonájával gyarapodott még a templom, 4000 virtuális hanggal. 71 A templom teljes felújítása 2003-ra készült el, a felújított templomot és plébániát a búcsú napján Erdô Péter bíborosi mise keretében áldotta meg. 72 A templom mögött kôkereszt áll. Az utóbbi három évtizedben a teljes felújításban elévülhetetlen érdemeket szerzett az Árpád-házi Szent Erzsébet-templom és plébániaház mai csodálatos állapotának megteremtésében Zsóka Sándor h. esperes, plébános. A plébánián a következô közösségek mûködnek: Rózsafüzér Társulat, Szent Mónika Közösség, Szállást keres a Szent Család, Az Isteni Irgalmasság imacsoport, Maria Rosa Mystika Társulat, a Karitász csoport, Cserkészcsapat, az IFI csapat, az Árpád-házi Szent Erzsébet Énekkar. A plébánia területén belül a Határ út és Nagykôrösi út keresztezôdésében áll egy kereszt, az Ady Endre u. és Topánka u. (Losonczi Ottó) keresztezôdésben a másik, és a templom mögött található a harmadik kereszt. Archontológia 1888 1907 Fajt János 1907 1918 Kokovay János dr. 1918 1936 Petter Géza 1936 1953 Décsei Géza dr. 1953 1982 Miháczi József 1982 1984 Sasvári József 1984 2012 Zsóka Sándor dr. 2012 Czap Zsolt DOROGI FERENC MIKLÓS 70 ZSÓKA 35. o. 71 ZSÓKA 36. o. 72 ZSÓKA 36. o.