2012-2015 között Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét érintő szakmaszerkezeti javaslatok és döntések összehasonlító elemzése Készíttette: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2016. március 1
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 2. Módszertan... 4 3. A bizottsági javaslatok és szakmaszerkezeti döntések áttekintése... 8 3.1. A szakmaszerkezeti javaslatok és döntések hatása a szakmacsoportok szintjén... 10 3.2. Bizottsági javaslatok és szakmaszerkezeti döntések a szakképesítések szintjén... 14 4. Szakközépiskolai ágazatokra vonatkozó bizottsági javaslatok és döntések összevetése... 22 5. A szakiskolai ösztöndíjjal támogatott szakképesítések helyzete Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében... 28 6. Felnőttképzéssel kapcsolatos bizottsági javaslatok... 32 7. Összegzés... 33 8. Mellékletek... 35 2
1. Bevezetés Az elmúlt években a fejlesztési és képzési bizottságok jelentős átalakuláson mentek keresztül, mind összetételüket, mind feladatkörüket tekintve. A korábban regionális fejlesztési és képzési bizottságokat (továbbiakban: RFKB) időközben a megyei fejlesztési és képzési bizottságok váltották fel, melynek köszönhetően a bizottságok összetétele, tagjainak száma, illetve feladat- és hatáskörük is módosult. Az RFKB-k tevékenységi köre 2008-tól kibővült, aminek köszönhetően a bizottságok döntöttek az adott régió beiskolázási arányairól és a képzés irányairól, valamint a testületek hatáskörébe utalták a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprésze decentralizált pénzügyi keretéből nyújtandó fejlesztési támogatásokkal összefüggő feladatokat is. A bizottságok feladatköre ezek után is folyamatos változtatásokon esett át, majd 2012-ben a jogszabályi előírásoknak megfelelően megalakultak a megyei fejlesztési és képzési bizottságok. Az RFKB-k működése során bevezetett egyik jelentős változás volt, hogy a bizottság működésével kapcsolatos munkaszervezeti, titkársági feladatokat a régióban található egyik kereskedelmi és iparkamara vette át, ami az Észak-alföldi régió esetében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamarát (továbbiakban: kamara) jelentette. A kamara jelenleg is ellátja a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (továbbiakban: MFKB) munkaszervezeti feladatait, így megfelelő rálátással bír az elmúlt évek vonatkozásában a bizottságok tevékenységére. Az évek során a testület feladat- és hatásköre tovább módosult, azonban a szakmaszerkezettel kapcsolatos feladatvégzés jelenleg is meghatározó részét képezi a bizottság munkájának. A kamara rendelkezésére állnak azok az adatok és információk, melyek alapján jelen tanulmányban a 2012 és 2015 közötti bizottsági döntések és javaslatok összegzésére, a beiskolázási adatokkal és a bizottsági javaslatok kapcsán a szakmaszerkezeti döntésekkel történő összehasonlítására sor kerülhet. A tanulmány ezzel szeretné az elmúlt időszak szakmaszerkezettel kapcsolatos bizottsági tevékenységének hatékonyságát elemezni, illetve a jelenlegi bizottság munkáját segíteni a minél megalapozottabb jövőbeli javaslatok összeállításának érdekében. 3
2. Módszertan A tanulmány a 2012-2015 közötti időszakot vizsgálja, hiszen a kereskedelmi és iparkamarák 2012-től látták el a bizottságok munkaszervezeti feladatait, így ebből az időszakból állnak rendelkezésre teljes körűen az adatok. A bizottságok alapvető feladata a javaslatok összeállításakor, hogy a szakképzési rendszer minél jobban igazodjon a gazdaság igényeihez. A javaslattételi folyamatban a bizottság számos adatbázist, információt használ fel, hogy javaslatai a lehető legmegalapozottabbak legyenek. A felhasznált adatok alapvetően három csoportba sorolhatóak, úgymint gazdasági adatok, foglalkoztatottsági adatok és képzési adatok. A mindenkori bizottság összetételének meghatározásakor a döntéshozók figyelemmel voltak arra, hogy a gazdasági és foglalkoztatottsági adatok a bizottsági tagok révén közvetlenül rendelkezésre álljanak, míg a képzési adatok különböző statisztikák és adatgyűjtések segítségével kerültek a bizottság elé. A bizottsági döntések és javaslatok meghozatalánál elsősorban a gazdasági és foglalkoztatottsági adatok szerepeltek nagyobb hangsúllyal, a képzési adatokat megfelelő körültekintéssel kezelték a bizottságok. A vizsgált időszakban a bizottságok évente javaslatot tehettek a beiskolázási arányokra és a képzési irányokra, mely javaslatok figyelembevételével készültek el minisztériumi szinten a szakmaszerkezeti döntések. Az elemzés tárgyát képező években más-más szempontrendszer alapján volt lehetősége a bizottságnak javaslatait megtenni, ami kissé megnehezíti az adatok összehasonlítását, de a szempontrendszerek megismerése elengedhetetlen a részletes elemzés szempontjából. A javaslatok az iskolarendszerű képzések esetében minden esetben a javaslattétel évét követő évben induló tanévre és az oktatás valamennyi munkarendjére (nappali, esti, levelező, távoktatás, egyéb) vonatkoznak. 2012-ben még az RFKB feladata volt a szakmaszerkezeti javaslatok összeállítása. 2012-ben a bizottságnak kizárólag az iskolarendszerű képzésre vonatkozóan volt lehetősége javaslatait megtennie és két kategóriába sorolhatta be a szakképesítéseket és a szakközépiskolai ágazatokat, melyek a költségvetési hozzájárulásra való jogosultság alapján különítették el azokat: 4
A kategória költségvetési hozzájárulásra jogosult, azaz korlátozás nélkül beiskolázható szakképesítések, B kategória költségvetési hozzájárulásra nem jogosult szakképesítések. Ebben az évben a bizottságnak nem volt lehetősége arra, hogy konkrét keretszámokat határozzon meg, bár ajánlásként megfogalmazhatott létszámjavaslatokat megyei szinten, ami azonban az iskolákra nem volt kötelező érvényű. 2013-ban már az MFKB feladata volt a szakmaszerkezeti javaslat elkészítése, az előző évtől jelentős mértékben eltérő szempontrendszer alapján. Továbbra is csak az iskolarendszerű képzésre vonatkozott a bizottsági javaslat, azonban már három kategória alkalmazása vált lehetővé: támogatott kategória - korlátozás nélkül beiskolázható szakképesítések, szakközépiskolai ágazatok, korlátozottan támogatott kategória költségvetési hozzájárulásban korlátozott keretszámok mértékéig részesülő szakképesítések, szakközépiskolai ágazatok, nem támogatott kategória költségvetési hozzájárulásra nem jogosult szakképesítések, szakközépiskolai ágazatok. A korlátozottan támogatott szakképesítések esetében a keretszám nem lehetett kevesebb a jogszabályokban feltüntetett osztálylétszám maximumoknál, azaz szakiskolai képzés esetén 28 főnél, szakközépiskolai képzés esetén 34 főnél. Indokolt esetben ettől a keretszámtól lefelé eltérhetett a bizottsági javaslat, azonban ekkor sem lehetett a javasolt létszám a gyakorlati képzés csoportlétszámának maximumánál, azaz 12 főnél kevesebb. Új elemként került a rendszerbe, hogy a bizottságoknak ebben az évben már a szakközépiskolai ágazatokra is javaslatot kellett tenniük. Az ágazati javaslattétel a szakképesítéseknél is alkalmazott kategóriák alapján valósulhatott meg. A 2013-as MFKB javaslatok a 2014/2015-ös tanév beiskolázási arányaira és képzési irányaira vonatkoztak. 2014-ben a 2015/2016-os tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti javaslat készült el, melynél ismét jelentős változás következett be az egy évvel korábbiakhoz képest, hiszen már nemcsak az iskolarendszerű képzésekre, hanem az iskolarendszeren kívüli képzésekre, a 5
felnőttképzésre is javaslatot kellett tennie a bizottságnak. Az iskolarendszerű szakképzés tekintetében a szakképesítések és az ágazatok besorolására ugyanazokat a kategóriákat használhatta az MFKB, mint egy évvel korábban: támogatott kategória ( T ) korlátozás nélkül beiskolázható szakképesítések, szakközépiskolai ágazatok, korlátozottan támogatott kategória ( K ) költségvetési hozzájárulásban korlátozott keretszám mértékéig részesülő szakképesítések, szakközépiskolai ágazatok, nem támogatott kategória ( N ) költségvetési hozzájárulásra nem jogosult szakképesítések, szakközépiskolai ágazatok. A korlátozottan támogatott szakképesítéseknél a keretszámok minimuma megegyezett az előző évi javaslattételben szereplő számokkal. A felnőttképzés esetében két kategóriába sorolhatta az MFKB a szakképesítéseket: korlátozás nélkül támogatott kategória ( T ), nem támogatott kategória ( N ). Mint látható, a felnőttképzés esetén nem volt szükséges keretszámokat meghatározni és a bizottság javaslata egy éves időtartamra szólt. 2015-ben a 2014-es szempontrendszerhez hasonlóan kellett az MFKB-nak a 2016/2017-es tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti javaslatait megtennie, mind az iskolarendszerű szakképzés, mind a felnőttképzés kapcsán. Az iskolarendszerű szakképzés vonatkozásában azonban ebben az évben is megjelent egy új elem a javaslattételi folyamatban. Az iskolarendszerű képzések esetében a korlátozottan támogatott szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok esetén külön keretszámot kellett a nappali és a felnőttoktatás tekintetében megjelölnie a bizottságnak. Az elmúlt időszakban a bizottság feladata volt a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjas szakmák körének meghatározása is. 2012 és 2014 között tíz ösztöndíjas szakképesítésre, 2015-ben pedig huszonöt ösztöndíjas szakképesítésre kellett javaslatot tennie a bizottságnak. 6
Látható tehát, hogy a bizottság javaslattételi szempontrendszere évről-évre új elemekkel bővül, ami a bizottság tevékenységének fontosságát is jelzi. A bizottsági javaslatok, a szakmaszerkezeti döntések, illetve a beiskolázási létszámok teljes egészében terjedelmi okok miatt a tanulmány mellékletében kaptak helyet, az elemző fejezetekben csak az elemzések szempontjából fontos adatok szerepelnek. A szakmaszerkezeti döntések az alábbi jogszabályokban kerültek meghatározásra: 331/2012. (XI. 28.) Korm. rendelet a 2013/2014-es tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről, a 2013/2014-es tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről, valamint egyes szakképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról, 562/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet a 2014/2015-ös tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2014/2015-ös tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről, valamint egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról, 13/2015. (II. 10.) Korm. rendelet a 2015/2016-os tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2015/2016-os tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről, 297/2015. (X. 13.) Korm. rendelet a 2016/2017. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2016/2017. tanévben induló képzések tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítéseiről 7
3. A bizottsági javaslatok és szakmaszerkezeti döntések áttekintése Az előző fejezetben ismertetett módszertan segítségével az MFKB feladata, hogy az adott megyében javaslatot tegyen a beiskolázási arányokra és a képzési irányokra, azaz a szakmaszerkezetre. A javaslattételi kötelezettség több területre is kiterjed (szakképesítések, ágazatok, hiány-szakképesítések), de talán a legfajsúlyosabbnak tekinthető az iskolarendszerű képzések esetében a szakképesítések szintjén jelentkező javaslattétel. A vizsgált négy év javaslatait tekintve látható, hogy a javaslattal érintett szakképesítések száma folyamatosan változott (1. táblázat). 1. táblázat: A bizottság szakképesítéseket érintő javaslatainak kategóriánkénti megoszlása Kategória 2012. évi javaslat 2013. évi javaslat 2014. évi javaslat 2015. évi javaslat Támogatott 190 23 23 24 Korlátozottan támogatott 0 135 136 135 Nem támogatott 41 92 87 89 Összesen: 231 250 246 248 Forrás: bizottsági javaslatok alapján saját szerkesztés A 2012. évi javaslat speciálisnak mondható, hiszen abban az évben az RFKB csak a nem támogatott szakképesítésekre tett javaslatot, minden többi szakképesítés automatikusan támogatottnak minősült. Ebben az évben még nem volt lehetőség keretszámok meghatározására, azaz a korlátozottan támogatott kategória alkalmazására. Ekkor a bizottság a szakképesítések 18%-át javasolta nem támogatottnak, tehát olyan szakképesítésnek, melyek állami hozzájárulásra nem jogosultak. A 2012. évi javaslat a következő évek javaslataihoz viszonyítva viszonylag nagy mozgásteret adott a képzőintézményeknek a beiskolázások vonatkozásában, hiszen ahogy a táblázatból is kitűnik, ebben a javaslatban szerepelt a legkevesebb nem támogatott szakképesítés, és ezek többsége is olyan szakképesítés volt, melyek egyébként sem voltak jelen a megye képzési struktúrájában. A következő három évben, alapjaiban már megegyezett a javaslattételi mechanizmus és bevezetésre került a korlátozottan támogatott kategória is, ahol már konkrét keretszám 8
meghatározására is szükség volt. A három év javaslatait figyelembe véve jól látható, hogy a kategóriák aránya közel hasonló, azaz az MFKB nem hajtott végre jelentős változtatásokat a javaslatok szerkezetében. Legnagyobb arányban a korlátozottan támogatott szakképesítések találhatóak a javaslatokban (50-55%), míg legkisebb arányban a támogatott szakképesítések vannak jelen (9-10%). A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére vonatkozó szakmaszerkezeti döntések már vegyesebb képet mutatnak, mint a bizottsági javaslatok. Összességében elmondható, hogy a kategóriák arányát tekintve jelentős különbség nincs a javaslatok és a döntések között, de jól látható, hogy a támogatott szakképesítések száma évről-évre csökken, míg a nem támogatottaké és a korlátozottan támogatottaké pedig nő (2. táblázat). A javaslatok és döntések összevetésekor kiderül, hogy 2013-ban és 2014-ben nem egyezik a javaslattal, illetve döntéssel érintett szakképesítések száma. Ezt 2013-ban a szórakoztató zenész szakképesítés okozta, mivel a javaslatban ennek a szakmának több szakmairányára kellett javaslatot tennie a bizottságnak, mint amennyi később a döntésben megjelent. Annak ellenére, hogy a szakképzési törvény értelmében a művészeti szakképesítések tekintetében nincs javaslattételi kötelezettsége a bizottságnak. Egy évvel később pedig a diétás szakács szakképesítésre nem tehetett javaslatot az MFKB, de a kormányrendeletben már szerepelt ez a szakképesítés. 2. táblázat: A szakképesítéseket érintő szakmaszerkezeti döntések kategóriánkénti megoszlása Kategória 2012. évi döntés 2013. évi döntés 2014. évi döntés 2015. évi döntés Támogatott 191 32 23 15 Korlátozottan támogatott 0 132 136 141 Nem támogatott 40 82 88 92 Összesen: 231 246 247 248 Forrás: szakmaszerkezeti döntések alapján saját szerkesztés 9
A szakmaszerkezeti döntésekből is jól látszik, hogy a legnagyobb arányban a korlátozottan támogatott szakképesítések szerepelnek a rendeletekben, míg a legkisebb arányban a támogatott szakképesítések vannak. 3.1. A szakmaszerkezeti javaslatok és döntések hatása a szakmacsoportok szintjén Célszerű áttekinteni, hogy a bizottsági javaslattal érintett szakképesítések hogyan oszlanak meg szakmacsoportonként, hiszen a jogszabály szerint a bizottság javaslattételi jogköre nem terjed ki a munkaerő-piaci relevanciával nem rendelkező művészeti, kulturális, kézműves, hagyományőrző, továbbá a honvédelmi és rendészeti szakképesítésekre, tehát nem a teljes Országos Képzési Jegyzék tekintetében születnek a javaslatok 1. A javaslat minden évben 21 szakmacsoportot érintett, melyek közül az alábbi szakmacsoportok adták a legtöbb szakképesítést: közlekedés 34 szakképesítés, mezőgazdaság 29 szakképesítés, gépészet 26 szakképesítés, egészségügy 21 szakképesítés, élelmiszeripar 19 szakképesítés. Legkevesebb szakképesítéssel a nyomdaipar és az ügyvitel (2-2 szakképesítés), valamint a faipar, az oktatás és a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (4-4) szakmacsoport rendelkezik (4. melléklet). Érdemes a szakmacsoportok kapcsán megvizsgálni, hogy egy-egy szakmacsoport esetében hogyan alakul a javasolt és a végleges kategóriák egymáshoz viszonyított aránya. Tíz szakmacsoportnál mind a négy évben megegyezik mindhárom kategóriába tartozó szakképesítések száma a bizottság által javasolt kategóriák és a rendeletben megjelent 1 Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő további szakképesítések esetében más-más minisztérium felelős a szakmaszerkezeti javaslatok elkészítéséért. A Nemzetgazdasági Minisztérium a javaslattétel lehetőségét a fejlesztési és képzési bizottságok hatáskörébe utalta. 10
kategóriák vonatkozásában. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a szakképesítések szintjén nem fordulnak elő eltérések a javaslatok és a döntések között. A 2012. év ebből a szempontból viszonylag egységesnek mondható, mivel csupán egy szakmacsoportnál található eltérés (mezőgazdaság). A többi évet vizsgálva megállapítható, hogy a legjelentősebb eltérések az egészségügy, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar kapcsán merültek fel a támogatási kategóriák kapcsán a javaslatok és döntések között (3. táblázat). 3. táblázat: Az adott szakmacsoportban az egyes kategóriákba tartozó szakképesítések számának alakulása a javaslatok és döntések összevetése alapján 2 2013 2014 2015 Szakmacsoport T KT N T KT N T KT N Egészségügy 4/6 6/10 11/5 4/2 6/9 11/10 4/2 6/8 11/11 Mezőgazdaság 6/6 17/17 6/6 6/3 17/17 6/9 6/2 16/17 7/10 Élelmiszeripar 1/1 8/8 10/10 1/1 8/7 10/11 2/0 6/7 11/12 Vegyipar 0/0 5/5 7/7 0/3 5/5 7/4 0/0 5/8 7/4 Forrás: bizottsági javaslatok és szakmaszerkezeti döntések alapján saját szerkesztés Látható, hogy az egészségügy szakmacsoportnál minden évben az összes támogatási kategóriánál van eltérés, de a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szakmacsoportoknál is több esetben fedezhető fel kategóriaváltás. A támogatási kategóriák közül a nem támogatott kategória alkalmazása okozhatja a legnagyobb problémákat a megye szakképzésében, hiszen a nem támogatott kategóriába kerülő szakképesítés akár a megye képzési struktúrájából is eltűnhet. A szakmacsoportok szintjén vizsgálva a nem támogatott szakképesítések arányát, látható, hogy bizonyos szakmacsoportok esetében arányuk viszonylag magas (4. táblázat). A legtöbb nem támogatott szakképesítés a közlekedés, a mezőgazdaság, az egészségügy és az élelmiszeripar szakmacsoportokból került ki, amit elsősorban az okoz, hogy ezekhez a szakmacsoportokhoz 2 Jelmagyarázat: T - támogatott kategória, KT - korlátozottan támogatott kategória, N - nem támogatott kategória; 1/1 - bizottsági javaslat/szakmaszerkezeti döntés 11
tartozik a legtöbb javaslattal érintett szakképesítés. A 2012-es adatokat leszámítva a közlekedés, az élelmiszeripar és az egészségügy szakmacsoportok tekintetében volt 50% felett a nem támogatott szakképesítések aránya. A táblázatokban az egyes szakmacsoportoknál a nem támogatott szakképesítések száma mellett, zárójelben a nem támogatott szakképesítések szakmacsoporton belüli aránya látható. 4. táblázat: A legtöbb nem támogatott szakképesítéssel rendelkező szakmacsoport a bizottsági javaslatok alapján Szakmacsoport és a hozzátartozó szakképesítések száma 2012. évi javaslat 2013. évi javaslat 2014. évi javaslat 2015. évi javaslat Közlekedés 14 (41%) 19 (56%) 19 (56%) 19 (56%) Mezőgazdaság 8 (28%) 6 (21%) 6 (21%) 7 (24%) Gépészet 5 (19%) 8 (31%) 8 (31%) 8 (31%) Egészségügy 3 (14%) 11 (52%) 11 (52%) 11 (52%) Élelmiszeripar 2 (11%) 10 (53%) 10 (53%) 11 (58%) Vegyipar 1 (8%) 7 (58%) 7 (58%) 5 (42%) Művészet, közművelődés, kommunikáció 0 5 (100%) 5 (100%) 5 (100%) Építőipar 1 (7%) 5 (33%) 5 (33%) 5 (33%) Forrás: bizottsági javaslatok alapján saját szerkesztés A javaslatok és a szakmaszerkezeti döntések összevetése után kirajzolódik, hogy a javaslatok és a döntések összhangban vannak egymással, hiszen alig tapasztalható eltérés közöttük. A közlekedés, a gépészet, az építőipar és a művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportok esetében teljesen megegyeznek a javaslatok és a döntések, de a többi szakmacsoportnál is alacsony az eltérések száma. 13 szakmacsoportban minden évben volt legalább egy nem támogatott szakképesítés a javaslatokban, valamint a szakmaszerkezeti döntésekben, és öt olyan szakmacsoport van, amelyekben egyik évben sem volt nem támogatott szakképesítés (oktatás, faipar, informatika, ügyvitel, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció) a javaslatok és a döntések esetében sem. 12
5. táblázat: A legtöbb nem támogatott szakképesítéssel rendelkező szakmacsoport a szakmaszerkezeti döntések alapján Szakmacsoport és a hozzátartozó szakképesítések száma 2012. évi döntés 2013. évi döntés 2014. évi döntés 2015. évi döntés Közlekedés 14 (41%) 19 (56%) 19 (56%) 19 (56%) Mezőgazdaság 7 (24%) 6 (21%) 9 (31%) 10 (34%) Gépészet 5 (19%) 8 (31%) 8 (31%) 8 (31%) Egészségügy 3 (14%) 5 (24%) 10 (48%) 11 (52%) Élelmiszeripar 2 (11%) 10 (53%) 11 (58%) 12 (63%) Művészet, közművelődés, kommunikáció 0 5 (100%) 5 (100%) 5 (100%) Építőipar 1 (7%) 5 (33%) 5 (33%) 5 (33%) Forrás: szakmaszerkezeti döntések alapján saját szerkesztés A nem támogatott szakképesítések helyzete után célszerű megvizsgálni a támogatott szakképesítéseket is. Fontos megjegyezni, hogy számuk jóval kevesebb, mint a nem támogatott szakképesítéseké. Négy olyan szakmacsoport van, amelyekben mind a négy vizsgált évben szerepelt támogatott szakképesítés mind a javaslatokban, mind a döntésekben (egészségügy, gépészet, építőipar, mezőgazdaság). 6. táblázat: A legtöbb támogatott szakképesítéssel rendelkező szakmacsoportok helyzete a bizottsági javaslatok és a szakmaszerkezeti döntések összevetése alapján Szakmacsoport 2012 2013 2014 2015 Javaslat Döntés Javaslat Döntés Javaslat Döntés Javaslat Döntés Egészségügy 18 18 4 6 4 2 4 2 Gépészet 21 21 9 9 9 9 9 9 Építőipar 14 14 2 2 2 2 2 2 Mezőgazdaság 21 22 6 6 6 3 6 2 Forrás: bizottsági javaslatok és szakmaszerkezeti döntések alapján saját szerkesztés A táblázat alapján megállapítható, hogy a gépészet és az építőipar szakmacsoportok esetén a javaslatok megegyeznek a döntésekkel, míg az egészségügy és a mezőgazdaság szakmacsoportoknál találhatóak jelentősebb eltérések. Elmondható, hogy mind az MFKB 13
javaslatai, mind a minisztériumi döntések alapján az ezekbe a szakmacsoportokba tartozó szakképesítések megerősítése a cél Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A korlátozottan támogatott szakképesítések szakmacsoportonkénti megoszlását tekintve szintén azok a szakmacsoportok tartoznak az élmezőnybe, melyekben a legtöbb szakképesítés található. Ezek alapján a legtöbb korlátozottan támogatott szakképesítés a mezőgazdaság, a közlekedés, a szociális szolgáltatások, a gépészet és az építészet szakmacsoportokat jellemzi. Egyetlen olyan szakmacsoport van, mely 2013 és 2015 között egyetlen egy korlátozottan támogatott szakképesítéssel sem rendelkezett, a művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoport összes bizottsági javaslattal érintett szakképesítése nem támogatott kategóriás. Emellett négy szakmacsoport (oktatás, informatika, faipar, ügyvitel) esetében fordul elő, hogy csak korlátozottan támogatott szakképesítéseket tartalmaznak a korlátozottan támogatott kategória bevezetése óta. 3.2. Bizottsági javaslatok és szakmaszerkezeti döntések a szakképesítések szintjén A szakmacsoportok áttekintése után lehetőség nyílik a szakképesítések szintjén is megvizsgálni a javaslatok és döntések egymáshoz való viszonyát. Itt elsősorban a támogatott és korlátozottan támogatott szakképesítéseket célszerű áttekinteni, hiszen a nem támogatott szakképesítések döntő része olyan szakképesítés közül került ki, melyek a megye képzési kínálatában nem szerepelnek. Ha 2012-2015 közötti bizottsági javaslatokat és szakmaszerkezeti döntéseket megvizsgáljuk, 33 olyan szakképesítés található, mely az összes javaslatban és döntésben nem támogatottként szerepel (3. melléklet). Ezek a szakképesítések többnyire Szabolcs-Szatmár-Bereg megye képzési kínálatában nem szerepelnek, sok közülük országos beiskolázású, azaz képzésük egy-egy nagyobb városban valósul meg (pl.: légi közlekedésüzemvitel-ellátó, matróz-gépkezelő, hajózási technikus), vagy képzésük inkább a felnőttképzésben jellemző. A 33 szakképesítés 11 szakmacsoportot érint, közülük a legtöbb a közlekedés (13), a gépészet (5) és a mezőgazdaság (4) szakmacsoportból kerül ki. Ha a támogatott szakképesítéseket tekintjük át, akkor látható, hogy 14 olyan szakképesítés van a megyében, amely mind a négy vizsgált évben egyaránt szerepelt a javaslatokban és a szakmaszerkezeti döntésekben is (7. táblázat). 14
7. táblázat: A bizottsági javaslatokban és a szakmaszerkezeti döntésekben is mind a négy vizsgált évben támogatott szakképesítések Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Szakképesítés OKJ szám Szakmacsoport 1. Ács 34 582 01 Építészet 2. Ápoló 55 723 01 Egészségügy 3. Bádogos 34 582 02 Építészet 4. CNC-gépkezelő 35 521 01 Gépészet 5. Épület- és szerkezetlakatos 34 582 03 Gépészet 6. Gépgyártástechnológiai technikus 54 521 03 Gépészet 7. Gépi forgácsoló 34 521 03 Gépészet 8. Hegesztő 34 521 06 Gépészet 9. Ipari gépész 34 521 04 Gépészet 10. Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő 34 582 09 Gépészet 11. Mentőápoló 55 723 11 Egészségügy 12. Mezőgazdasági gépjavító 35 521 02 Mezőgazdaság 13. Szerszámkészítő 34 521 10 Gépészet 14. Víz-, csatorna- és közmű- rendszerszerelő 34 582 12 Gépészet Forrás: bizottsági javaslatok és szakmaszerkezeti döntések alapján saját szerkesztés A támogatott szakképesítések esetében a gépészeti szakmák túlsúlya figyelhető meg, arányuk több mint 60%-os a javaslatokban és döntésekben is támogatottként szereplő szakképesítéseken belül. A javaslatokban és a döntésekben is támogatott szakképesítések tekintetében az elmúlt időszak beiskolázási létszámait elemezve kijelenthető, hogy a szakképesítések nagy részénél megyei szinten alacsonyak a létszámok, és azok az esetek többségében ingadozóak. Látható, hogy az ösztöndíjjal támogatott szakképesítéseknél (hegesztő, épület- és szerkezetlakatos, ipari gépész) jelenthető ki, hogy egyértelműen növekednek a létszámok. 15
8. táblázat: Mind a négy év bizottsági javaslataiban és szakmaszerkezeti döntéseiben támogatottként szereplő szakképesítések beiskolázási létszámai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Szakképesítés 2010/ 2011/ 2012/ 2013/ 2014/ 2011 2012 2013 2014 2015 Ács 32 28 40 51 14 Ápoló 45 185 253 273 Bádogos 11 10 11 34 26 CNC-gépkezelő 8 Épület- és szerkezetlakatos 32 64 59 107 127 Gépgyártástechnológiai technikus 41 60 56 68 72 Gépi forgácsoló 48 55 25 Hegesztő 108 152 270 246 277 Ipari gépész 33 55 70 73 91 Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő 47 42 9 44 35 Mentőápoló 98 79 Mezőgazdasági gépjavító 24 33 52 26 Szerszámkészítő 11 24 23 29 19 Víz-, csatorna- és közmű- rendszerszerelő 17 12 12 9 Forrás: KIR-STAT adatai alapján saját szerkesztés Érdekes adat, hogy 8 olyan szakképesítés van, amelyek mind a négy vizsgált év bizottsági javaslatában támogatottként szerepel, azonban a kormányrendeletekben esetenként már korlátozottan támogatottként jelennek meg. Itt a megye gazdasági szerkezetét meghatározó agrár szakképesítések felülreprezentáltak. Ezek a szakképesítések a következők: dísznövénykertész (mezőgazdaság) 34 622 01 gazda (mezőgazdaság) 34 621 01 gyakorló ápoló (egészségügy) 52 723 01 gyakorló mentőápoló (egészségügy) 52 723 03 mezőgazdasági gépész (mezőgazdaság) 34 521 08 mezőgazdasági gépésztechnikus (mezőgazdaság) 54 521 05 pék (élelmiszeripar) 34 541 05 zöldség- és gyümölcstermesztő (mezőgazdaság) 35 622 02 16
Összességében tehát 22 olyan szakképesítés van Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, amely mind a négy év bizottsági javaslataiban támogatott kategóriában szerepel. A négy év javaslatait és döntéseit összevetve látható, hogy nem mutat nagy szórást azoknak a szakképesítéseknek a száma, melyek más kategóriába kerültek a döntés után, mint amelyikben a bizottsági javaslatban szerepeltek. A 6-7%-os változás a javaslatok és a szakmaszerkezeti döntések között elfogadható mértékű, az RFKB és MFKB javaslatainak megalapozottságát mutatja. 2012-ben a javaslattételi és döntési mechanizmus egyszerűsége miatt, mindössze egy olyan szakképesítés volt (halász, haltenyésztő), mely az RFKB javaslatában nem támogatottként szerepelt, de a kormányrendeletben már támogatottként jelent meg (9. táblázat). 2013-ban már jelentősebb eltérések voltak, hiszen 15 szakképesítés esetében változott meg központilag a javasolt kategória, ami az összes szakképesítésnek 6%-át jelentette. Kilenc szakképesítés a javasolt korlátozottan támogatott kategória helyett támogatott lett, míg hat esetben nem támogatott kategóriából korlátozottan támogatott kategóriába történt átsorolás. 11 korlátozottan támogatott szakképesítés vonatkozásában került sor keretszám változtatásra, ami a korlátozottan támogatott szakképesítések 4%-át érintette. 2014-ben 17 szakképesítés bizottság által javasolt kategóriája változott meg a végleges döntés során, ami a szakképesítések közel 7%-át foglalja magába. Ebben az évben legjelentősebb mértékben a korlátozottan támogatott kategória esetén történt változtatás az MFKB javaslatához képest, három esetben a nem támogatott, míg öt esetben a támogatott kategóriába soroltak át szakképesítést a szakmaszerkezeti döntésben. A keretszámok kapcsán jelentkező eltérések viszonylag sok szakképesítést érintettek (46%), de az esetek nagy részénél ez a létszámeltérés minimális különbséget jelentett. 2015-ben 14 szakképesítéssel összefüggésben következett be változás, ez a szakképesítések 6%-ának előzetesen javasolt támogatási kategória megváltozását jelentette. A keretszámok tekintetében bekövetkező változások aránya az előző évihez hasonlóan alakult. A kategóriaváltozások többnyire az egészségügyi, vegyipari, mezőgazdasági szakképesítések helyzetét befolyásolta. 17
9. táblázat: A szakképesítések szintjén jelentkező, a bizottsági javaslatok és a szakmaszerkezeti döntések közötti kategóriaváltások 2012 2013 2014 2015 Támogatott korlátozottan támogatott 0 0 5 9 Korlátozottan támogatott nem támogatott 0 0 3 4 Korlátozottan támogatott támogatott 0 9 5 0 Nem támogatott korlátozottan támogatott 0 6 4 1 Nem támogatott támogatott 1 0 0 0 Keretszám változás 0 11 117 120 Forrás: bizottsági javaslatok és szakmaszerkezeti döntések alapján saját A támogatási kategóriákat elemezve kirajzolódik, hogy a szakképesítések legnagyobb része a korlátozottan támogatott kategóriába tartozik. 2012-ben ezt a kategóriát még nem alkalmazhatta a bizottság, így az adatok csak a 2013. évi javaslatoktól kezdődően állnak rendelkezésre. Az ebbe a kategóriába tartozó szakképesítések aránya a bizottsági javaslatokban 54-55%-os, míg a szakmaszerkezeti döntésekben 54-56%-os, ez utóbbi esetében évről-évre növekszik. Terjedelmi okok miatt nincs lehetőség arra, hogy az összes korlátozottan támogatott szakképesítés elemzésre kerüljön, a tanulmányban főleg azok a szakképesítések kerülnek kiemelésre, melyek vonatkozásában a 2013-2015 közötti időszakban jól látható növekedési vagy csökkenési tendencia állapítható meg. Az összes korlátozottan támogatott szakképesítés keretszámai a 3. számú mellékletben találhatóak meg. Előzetesen kijelenthető, hogy nagyon alacsony az olyan szakképesítések száma, melyek esetében az MFKB javaslatainak és a szakmaszerkezeti döntéseknek a szintjén ellentétes folyamatok játszódnak le. Természetesen akadnak ilyen szakképesítések, amelyeknél a három év alatt láthatóan szembemegy egymással a bizottsági javaslat és a minisztériumi döntés. Ezek a szakképesítések a következők: csecsemő- és gyermekápoló (egészségügy) 55 723 02 fodrász (egyéb szolgáltatások) 55 815 01 gyakorló csecsemő- és gyermekápoló (egészségügy) 52 723 02 gyakorló fodrász (egyéb szolgáltatások) 52 815 01 informatikai rendszergazda (informatika) 54 481 04 18
pedagógiai- és családsegítő munkatárs (szociális szolgáltatások) 54 140 02 pénzügyi és számviteli ügyintéző (közgazdaság) 54 344 01 villanyszerelő (elektrotechnika-elektronika) 34 522 04. A csecsemő- és gyermekápoló, a gyakorló csecsemő- és gyermekápoló, a fodrász, az informatikai rendszergazda és a pedagógiai- és családsegítő munkatárs szakképesítések esetében a bizottsági javaslatokban meghatározott keretszám évről-évre növekszik, míg a szakmaszerkezeti döntésekben a létszámok folyamatosan mérséklődnek. A villanyszerelő szakképesítés esetében a szakmaszerkezeti döntésekben folyamatos csökkenés figyelhető meg, míg a bizottsági javaslatok alapján komoly ingadozás jellemzi a szakképesítést. Számos olyan szakképesítés található, melyek mind a javaslatokban, mind a döntésekben azonos tendenciát mutatnak az idősoros adatok alapján. Ezekkel a szakképesítésekkel kapcsolatban kijelenthető, hogy az MFKB és a minisztérium szándéka egy irányba mutat, azaz vagy a szakképesítés létszámainak visszaszorítása vagy emelése az egyértelmű cél. Az adatokat áttekintve szembetűnő, hogy jóval kevesebb olyan szakképesítés van, amelynél mind a két szinten a csökkentési szándék a jellemző. A három év adatait vizsgálva megállapítható, hogy mind az MFKB javaslatai, mind a szakmaszerkezeti döntések alapján a következőkben felsorolt szakképesítések esetében egyértelműen csökkenés jellemző 2013-tól kezdődően: agrár áruforgalmazó technikus, bőrdíszműves, erdészeti szakmunkás, halász, haltenyésztő, tartósítóipari szaktechnikus. Bizonyos szakképesítések keretszámai folyamatos növekedést mutatnak az MFKB javaslatok és a kormányrendeletekben megjelenő döntések esetében is. Itt mind az MFKB, mind a minisztériumi szándék az érintett szakképesítések helyzetének megerősítése, a tanulói létszámok növelése. Közülük a legjelentősebbeket, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében meghatározó szakképesítéseket a 10. táblázat tartalmazza. 19
10. táblázat: Az MFKB javaslatai és a szakmaszerkezeti döntések alapján növekvő keretszámokkal jellemezhető fontosabb szakképesítések Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 3 Szakképesítés 2013. évi javaslat 2013. évi döntés 2014. évi javaslat 2014. évi döntés 2015. évi javaslat 2015. évi döntés Asztalos 140 140 140 212 196H 212H Autószerelő 102 102 102 120 204 224 Egészségügyi asszisztens 102 28 102 172 204 212 Férfiszabó 56 56 84 112 112H 132 Húsipari termékgyártó 56 56 56 142 140 153 Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő 56 56 56 102 112H 144H Karosszérialakatos 84 84 84 104 112 144 Forrás: bizottsági javaslatok és szakmaszerkezeti döntések alapján saját szerkesztés A javaslatok és a végső döntések alapján is növekvő keretszámokkal rendelkező szakképesítések beiskolázási adatait elemezve megállapítható, hogy a 2010/2011-es tanév beiskolázási létszámaihoz képest nagy részüknél a 2014/2015-ös tanévre emelkedett a létszám, az asztalos szakképesítés esetében 102 főről 156 főre, az autószerelőnél 47 főről 75 főre, a húsipari termékgyártónál 19 főről 54 főre. A férfiszabó és a hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő szakképesítésnél is növekedés figyelhető meg, de a növekedés mértéke kevésbé jelentős. Több olyan szakképesítés is van, melyek a szakmaszerkezeti döntésekben évről-évre emelkedő keretszámokkal szerepelnek, azonban az MFKB javaslatokban ugyanolyan létszámokkal jelennek meg, azaz a bizottság javaslata alapján a létszámok szinten tartása elegendő lenne Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A kormányrendeletekben megjelenő keretszámok ezen szakképesítések esetében folyamatos növekedést mutatnak a 2012-2015 közötti időszakban. A szakmaszerkezeti döntések alapján az alábbi szakképesítések szerepelnek növekvő keretszámokkal 2012-től (ezeknél a szakképesítéseknél a bizottság a beiskolázási létszámok szinten tartását javasolta): 3 Jelmagyarázat: 196H korlátozottan támogatott kategóriába tartozó hiány-szakképesítés. Korábban csak a támogatott kategóriába sorolt szakképesítések kerülhettek a hiány-szakképesítések közé. 20
autótechnikus (közlekedés) 55 525 01 CAD-CAM informatikus (informatika) 54 481 01 elektromos gép- és készülékszerelő (elektrotechnika-elektronika) 34 522 02 épületgépész technikus (gépészet) 54 582 01 magasépítő technikus (építészet) 54 582 03 mélyépítő technikus (építészet) 54 582 04 női szabó (könnyűipar) 34 542 06. Az előbb felsorolt szakképesítések közül a női szabó, illetve az elektromos gép- és készülékszerelő szakképesítések a hiány-szakképesítések közé is bekerültek a rendeletek alapján, előbbi 2014-ben, utóbbi 2015-ben jelent meg a megyei hiány-szakképesítések listáján. Ha megnézzük a szakmaszerkezeti döntések által preferált, de az MFKB által szinten tartandó szakképesítések elmúlt időszakra jellemző beiskolázási létszámait, látható, hogy viszonylag alacsony létszámokkal jellemezhetőek ezek a szakképesítések, és általában a megye egy-egy intézményének képzési kínálatában tűnnek fel. Kivételt képez ez alól a női szabó szakképesítés, amely a 2011/2012-es tanévtől növekedést mutat és a 2014/2015-ös tanévben már 120 fő kezdte meg ebben a szakmában tanulmányait (emellett több intézményben is oktatják a megyében). Kifejezetten csökkenő tendenciát a magasépítő technikus szakképesítés mutat, a 2014. szeptemberi adatok alapján a 2011-es értékhez viszonyítva a felére csökkent a beiskolázott tanulók száma. A többi szakképesítés alacsony létszámokkal jellemezhető és folyamatos ingadozás figyelhető meg a beiskolázásokkal kapcsolatban. 21
4. Szakközépiskolai ágazatokra vonatkozó bizottsági javaslatok és döntések összevetése A bizottság javaslattételi kötelezettsége a szakképesítések mellett az iskolarendszerű szakképzéssel összefüggésben a szakközépiskolai ágazatok esetében is megjelenik. Az ágazatokat a szakképesítéseknél is alkalmazott módszertan alapján kellett kategóriákba sorolnia a bizottságnak. Minden vizsgált évben 35 szakközépiskolai ágazat tekintetében volt javaslattételi kötelezettsége a bizottságoknak, ami nagyban megkönnyíti a javaslatok elemzését, összehasonlítását. 11. táblázat: A szakközépiskolai ágazatok kategóriánkénti megoszlása a bizottsági javaslatok Szakközépiskolai ágazat alapján 2012. évi javaslat 2013. évi javaslat 2014. évi javaslat 2015. évi javaslat Támogatott 31 3 3 5 Korlátozottan támogatott 0 26 26 24 Nem támogatott 4 6 6 6 Forrás: bizottsági javaslatok alapján saját szerkesztés A bizottsági javaslatokat áttekintve látható, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében három olyan szakközépiskolai ágazat van, mely mind a négy vizsgált évben a nem támogatott ágazatok között szerepelt a bizottság javaslataiban. Ezek az ágazatok sem a megye képzési struktúrájában, sem gazdasági szerkezetében nincsenek jelen. Ezek az ágazatok a következők: bányászat, kohászat, földmérés. A javaslatok alapján elmondható, hogy a megyében három olyan szakközépiskolai ágazat van, mely az összes javaslatban támogatottnak minősült, ezek a szakközépiskolai ágazatok nem csak a megye vonatkozásában, hanem általában országosan is támogatottak: 22
egészségügy, gépészet, mezőgazdasági gépész. Mivel 2012-ben a kormányrendeletben minden ágazat támogatottként jelent meg, így nincs olyan ágazat a megyében, amely mind a négy vizsgált évben a nem támogatott kategóriában szerepel. A szakmaszerkezeti döntések alapján két olyan ágazat van a megyében, amely minden évben a támogatott ágazatok között szerepelt, ezek pedig az egészségügy és a gépészet. A vizsgált évek bizottsági javaslatait és szakmaszerkezeti döntéseit összehasonlítva látható, hogy 2012-ben négy, 2013-ban kettő, 2014-ben négy, 2015-ben pedig egy ágazat jelent meg másik kategóriában a kormány döntésében, mint a bizottsági javaslatban. Az ágazatokat tekintve tehát a legnagyobb eltérés a bizottsági javaslatok és a kormányzati döntések között alig több mint 10%-os, ami a bizottsági javaslatok megalapozottságát igazolja. 2012-ben mind a négy ilyen esetben, a javaslatban szereplő nem támogatott kategóriából támogatott kategóriába kerültek átsorolásra az ágazatok, 2013-ban két ágazat került a korlátozottan támogatott ágazatok közül a támogatottak közé, 2014-ben egy ágazat a javasolt támogatott körből korlátozottan támogatottá vált, míg három ágazat lett támogatott a javaslatban megadott korlátozottan támogatott helyett. 2015-ben egy ágazat besorolása változott meg, korlátozottan támogatott kategóriából nem támogatott lett. Konkrétan az ágazatokat tekintve az alábbi esetekben beszélhetünk kategóriaváltásról a javaslatok és döntések esetében: 2012-ben a bányászat, a kohászat, a közlekedésépítő és a földmérés ágazatok a javasolt nem támogatott kategória helyett kerültek a támogatott ágazatok közé, 2013-ban az informatika és a közlekedésgépész ágazatok besorolása módosult, azaz a javasolt korlátozottan támogatott kategória helyett támogatottá váltak, 2014-ben a mezőgazdasági gépész lett támogatottból korlátozottan támogatott, míg másik három ágazat (vegyipar, vegyész, faipar) a javasolt korlátozottan támogatott helyett lett támogatott, 23
2015-ben az erdészet és vadgazdálkodás ágazat a bizottsági javaslatban szereplő korlátozottan támogatott kategória helyett nem támogatottként jelent meg a szakmaszerkezeti döntésben. A még RFKB által 2012-ben elfogadott javaslatban tulajdonképpen még csak a nem támogatott ágazatokat kellett megjelölnie a bizottságnak, a többi ágazat automatikusan támogatottnak minősült. A bizottság 4 ágazatot javasolt nem támogatottnak (bányászat, kohászat, közlekedésépítő, földmérés), melynek következtében összesen 31 ágazat került a támogatott kategóriába. A 331/2012. (XI.28.) kormányrendelet azonban a bizottsági javaslattal ellentétben mind a 35 szakközépiskolai ágazatot támogatottnak nyilvánította. A 2013. évtől kezdődően már korlátozottan támogatott ágazatok kijelölésére is volt lehetősége a bizottságnak, azzal a feltétellel, hogy minden ilyen esetben - előre meghatározott szempontrendszer alapján - létszámot is tartalmaznia kell a javaslatnak. A javaslatokból kiderül, hogy a bizottság élt is ezzel a lehetőséggel, hiszen javaslataikban nagy arányban vannak jelen a korlátozottan támogatott ágazatok, hiszen az ágazatok több mint kétharmada ebbe a kategóriába sorolható. A 12. számú táblázat tartalmazza azokat a szakközépiskolai ágazatokat, melyek a legmagasabb javasolt létszámokkal rendelkeznek Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében. 12. táblázat: A bizottsági javaslatok alapján legjelentősebb keretszámokkal rendelkező szakközépiskolai ágazatok a megyében Szakközépiskolai ágazat 2013. évi javaslat 2014. évi javaslat 2015. évi javaslat Informatika 612 850 646 Szociális 408 408 442 Ügyvitel 340 306 306 Közgazdaság 306 272 306 Szépészet 272 204 204 Kereskedelem 272 272 306 Forrás: bizottsági javaslatok alapján saját szerkesztés 24
2013-ban a korlátozottan támogatott ágazatok javasolt és a szakmaszerkezeti döntésben szereplő keretszáma egy ágazat esetében eltérő, az élelmiszeripar esetében 20%-os csökkenés figyelhető meg a bizottság javaslatához képest. 2014-ben már minden korlátozottan támogatott ágazat esetében változott a rendeletben meghatározott keretszám a javaslathoz viszonyítva. A változások nagy része abból adódik, hogy a bizottságoknak javaslataik elkészítésekor alapvetően 34 fős keretszámmal (vagy ennek többszörösével) kellett dolgozniuk, azonban a kormányrendelet már nem minden esetben alkalmazta ezt a szabályt. Ennek köszönhetően az ágazatok egy részénél szinte elhanyagolható (1-9%) a javasolt és a jogszabályban megjelenő keretszám közötti különbség. 2014-ben a javaslatban és a szakmaszerkezeti döntésben is korlátozottan támogatott ágazatok (23 ágazat) 52%-nál csökkent, 48%-nál pedig emelkedett a rendeletben megjelenő keretszám a bizottság által javasolt létszámhoz viszonyítva. A legjelentősebb eltéréseket a 13. táblázat tartalmazza. 13. táblázat: A bizottsági javaslatban és a szakmaszerkezeti döntésben szereplő keretszámok egymáshoz viszonyított aránya a legjelentősebb eltéréseket mutató ágazatok esetében (2014) A bizottsági javaslatban és a szakmaszerkezeti döntésben szereplő Szakközépiskolai ágazat keretszámok egymáshoz viszonyított aránya Faipar +32% Pedagógia +24% Közgazdaság +22% Szépészet -17% Mezőgazdaság -76% Erdészet és vadgazdálkodás -94% Forrás: bizottsági javaslatok és szakmaszerkezeti döntések alapján saját szerkesztés Az adatokból jól látható, hogy jelentős eltérés mutatkozott az erdészet és vadgazdálkodás és a mezőgazdaság ágazatok vonatkozásában, melyeknél csökkent a javaslathoz képest a végleges 25
keretszám, míg a legjelentősebb emelkedés a faipar, a pedagógia és a közgazdaság ágazatoknál volt érzékelhető. 2015-ben az előző évhez hasonlóan szintén az összes olyan korlátozottan támogatott ágazatnál változott a keretszám, melyek a bizottsági javaslatban és a szakmaszerkezeti döntésben is ebben a kategóriában szerepeltek (23 ágazat). A 2014. évi közel 50-50%-os arányhoz viszonyítva azonban eltérés, hogy 2015-ben a 23 ágazat 74%-nál magasabb, 26%-nál pedig alacsonyabb keretszám jelent meg a kormányrendeletben. Az is jól látható, hogy a bizottsági javaslatok és a jogszabályban megjelenő értékek közötti különbség folyamatosan csökken, azaz a javaslatok és a döntések mutatói közeledtek egymáshoz, hiszen amíg 2014-ben 94%-os volt a legmagasabb arányú csökkentés, addig 2015-ben ez 61%-ra esett vissza (14. táblázat). 14. táblázat: A bizottsági javaslatban és a szakmaszerkezeti döntésben szereplő keretszámok egymáshoz viszonyított aránya a legjelentősebb eltéréseket mutató ágazatok esetében (2015) A bizottsági javaslatban és a Szakközépiskolai ágazat szakmaszerkezeti döntésben szereplő keretszámok egymáshoz viszonyított aránya Villamosipar és elektronika +28% Pedagógia +24% Közgazdaság +22% Élelmiszeripar, mezőgazdaság mindkettő -41% Kertészet és parképítés, mindkettő -61% környzetevédelem-vízgazdálkodás Forrás: bizottsági javaslatok és szakmaszerkezeti döntések alapján saját szerkesztés Mivel a bizottság évente tesz javaslatot a beiskolázási arányokra és képzési irányokra, így a kategóriák és a keretszámok alkalmazásával lehetősége van arra, hogy a folyamatosan beérkező információk, adatok alapján befolyásolja egy-egy ágazat helyzetét. A bizottság természetesen kellő óvatossággal sorolja be az ágazatokat a különböző kategóriákba, a javaslatok összeállításánál érvényesül a fokozatosság elve. 26
A 2013-2015 közötti javaslatokat vizsgálva látható, hogy a bizottság az ágazatok esetében évről-évre inkább mérsékli a keretszámokat. Számos olyan ágazat van, amelynél 2013-tól kezdve csökken a javasolt keretszám, vagy legalábbis a 2015. évi létszám a 2013. évitől elmarad sok esetben a 2014. évi és 2015. évi keretszám megegyezik. Ezek az ágazatok a következők: villamosipar és elektronika, erdészet és vadgazdálkodás, ügyvitel, szépészet, sport, közlekedésgépész, élelmiszeripar, kertészet és parképítés. A javaslatokat elemezve látható, hogy olyan szakközépiskolai ágazat nincs, ahol évről-évre növekszik a javasolt keretszám, és olyan ágazat is csak kettő van, amelyik a korlátozottan támogatott kategóriából került a támogatott kategóriába 2015-ben (vegyipar, vegyész), tehát a bizottság úgy ítéli meg, hogy ezekben az ágazatokban szükség van a megyében a létszámok növelésére. Ezzel egyébként a szakmaszerkezeti döntés is egybecseng. Az ágazatokkal kapcsolatos szakmaszerkezeti döntéseket áttekintve megállapítható, hogy a döntések már jóval határozottabb irányokat mutatnak. Négy olyan ágazat van, amelyiknél 2013-tól kezdve folyamatosan csökken a beiskolázási keretszám (informatika, erdészet és vadgazdálkodás, élelmiszeripar, környezetvédelem-vízgazdálkodás), közülük az informatika 2013-ban még támogatott volt, az erdészet és vadgazdálkodás 2015-re pedig nem támogatottá vált. A vizsgált időszakban folyamatos növekedést mutatnak az építőipar, a közlekedésépítő, a vendéglátóipar és a turisztika ágazatok. 27
5. A szakiskolai ösztöndíjjal támogatott szakképesítések helyzete Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében A tanulmány készítésekor érvényben lévő jogszabályok értelmében a szakiskolai ösztöndíjjal támogatott szakképesítések meghatározásával a kormányzat célja, hogy anyagilag is támogassa a hiány-szakképesítéseket választó tanulókat. A tanulók a tanulmányi eredményeik függvényében havonta 10-30 ezer forint támogatást is kaphatnak az államtól, amennyiben első szakképesítés megszerzésére irányuló, nappali rendszerű képzésben vesznek részt. A jogszabályoknak köszönhetően mind az RFKB-nak, mind az MFKB-nak lehetősége volt a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjjal támogatott szakképesítések körére vonatkozóan döntést hozni, illetve javaslatot tenni. A szakmaszerkezeti javaslatokhoz hasonlóan a gazdaság által igényelt szakmák kiválasztásakor is évenként változó metódus alapján kellett a bizottságoknak dolgozniuk. Évről évre változott az ösztöndíjas szakképesítések száma, valamint a javaslattételi mechanizmus is, azonban az alapelv mindig ugyanaz volt, mégpedig, hogy a valós gazdasági igényekre alapozva tegye meg javaslatát a bizottság. A tanulmány által érintett négy évet vizsgálva látható, hogy 2012-ben, 2013-ban és 2014-ben tíz, míg 2015-ben huszonöt szakképesítésre kellett javaslatot tennie a bizottságnak. Már az ösztöndíjjal támogatott szakképesítések számából is látható, hogy 2015-ben jelentős változások következtek be a hiány-szakképesítésekkel kapcsolatban. A jogszabályi változásoknak köszönhetően tízről huszonötre emelkedett a javasolható szakmák száma, továbbá markáns változásnak tekinthető, hogy 2015-ben a korábbi évekkel ellentétben már nemcsak szakiskolai szakképesítéseket lehetett javasolni, hanem az érettségire épülő szakképesítések is helyet kaphattak a javaslatokban. A 2015-ös javaslattétel előtt kizárólag a támogatott kategóriába sorolt szakképesítések közül kerülhettek ki az ösztöndíjas szakmák, míg 2015-ben már a magasabb keretszámokkal rendelkező korlátozottan támogatott szakképesítések köréből is választhatóak voltak szakképesítések. A 2012-2015 közötti időszak megyei ösztöndíjas javaslatait, döntéseit vizsgálva látható, hogy a bizottságok viszonylag egységes javaslatokat hoztak. Hét olyan szakképesítés volt, mely mind a négy évben szerepelt a bizottságok javaslataiban: ács (építészet) 34 582 01, épület- és szerkezetlakatos (gépészet) 34 582 03, 28
gépi forgácsoló (gépészet) 34 521 03, hegesztő (gépészet) 34 521 06, ipari gépész (gépészet) 34 521 04, mezőgazdasági gépész (mezőgazdaság) 34 521 08, pék (élelmiszeripar) 34 541 04. 1. grafikon: a bizottsági javaslatokban szereplő ösztöndíjas szakképesítéseknek javasolt szakképesítések szakmacsoportonkénti megoszlása (db) 8 7 6 5 4 3 2 1 0 2012. évi javaslat 2013. évi javaslat 2014. évi javaslat 2015. évi javaslat Forrás: bizottsági javaslatok alapján saját szerkesztés A minden javaslatban szereplő szakképesítések közül egyértelműen a gépészet szakmacsoportba tartozó szakképesítések emelkednek ki, hiszen a hét szakma közül négy sorolható ebbe a szakmacsoportba. Ez az arány figyelhető meg azoknál a szakképesítéseknél is, melyek minden évben be is kerültek a hiány-szakképesítések közé, hiszen az öt ilyen szakképesítés közül három tartozik a gépészet szakmacsoportba. A vizsgált időszak minden évében az ösztöndíjjal támogatott szakképesítések között szerepeltek az alábbi szakképesítések: 29