E-TŰZVÉDELEM. elektronikus szakmai folyóirat TARTALOM március IX. évfolyam 3. szám

2017. március IX. évfolyam 3. szám E-TŰZVÉDELEM elektronikus szakmai folyóirat TARTALOM A HÓNAP TÉMÁJA Fókuszban a gázpalackok Alapfogalmak Általános előírások Tárolási előírások Palackok szállítása, mozgatása AKTUÁLIS Tavaszi tűzesetek megelőzése Jogszabályi előírások A biztonságos szabadtéri tűzgyújtás tíz alapszabálya Az erdőtüzek megelőzésének 10 alapszabálya

Szerzők: Nagy János tűzvédelmi mérnök Kovács Ferenc okleveles tűz- és katasztrófavédelmi mérnök A kézirat leadása: 2017. március 5. Tisztelt Előfizetőnk! Kérdése van? Válassza az Optimum előfizetést és tűzvédelmi kérdéseivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden beérkezett olvasói kérdésre 10 munkanapon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ! Tűzvédelemmel kapcsolatos kérdéseit az alábbi e-mail címre várjuk: olvasoikerdesek@forum-media.hu Az online szolgáltatás egyedi jelszóval érhető el a www.tuzvedelemszaklap.hu weboldalon! A basic előfizetéshez tartozó webtartalom: a szaklap korábbi számainak archívuma 2012-ig Válassza az optimum előfizetést, és használja korlátlanul a webtartalmat: Szerkeszthető mintadokumentumok és segédletek Felkészülés a hatósági ellenőrzésekre Olvasói kérdések és válaszok gyűjteménye Kiegészítő szakmai anyag az új tűzvédelmi kötelezettségek a gyakorlatban témakörben A jelszavakat e-mailben küldtük el, illetve azok kérhetők az Ügyfélszolgálattól is. Ügyfélszolgálat Tel.: 06 (1) 273-2090 E-mail: ugyfelszolgalat@forum-media.hu A hónap témája Fókuszban a gázpalackok A gázpalackok jelen vannak a magán és az ipari felhasználás területén egyaránt. Igaz, hogy a lakossági felhasználásra leginkább a PB-gázpalackok a jellemzőek, azonban ezek a vezetékes gáz elterjedésével egyre inkább kiszorulnak a forgalomból, de még mindig nagyon sok helyen alkalmazzák őket. Az alábbiakban egy általános képet adunk a gázpalackokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról, kezelésükről, tárolásukról és alkalmazásukról, természetesen a tűzvédelem tükrében. Alapfogalmak Gázpalack: fémből vagy kompozit szerkezettel (a külső felületen bevonattal erősített, fém, illetőleg nemfém béléstesttel) készült nyomástartó berendezés, amely sűrített, cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gáz tárolására és szállítására szolgál, és a gáz töltési, illetőleg felhasználási helye nem azonos; a palack űrtartalma legfeljebb 150 liter, hosszának a külső átmérőjéhez való aránya nem nagyobb 10-nél, és töltete sűrített, cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gáz, amelynek kritikus hőmérséklete 50 C-nál kisebb vagy gőznyomása 50 C-on nagyobb 3 bar abszolút nyomásnál. Acetilén palack: az a szeleppel felszerelt, porózus töltőanyagot és oldószert tartalmazó palack, amely az oldószerben oldott acetilén gáz tárolására és szállítására szolgál, és a töltési, illetőleg felhasználási helye nem azonos; a palack legalább annyi acetilén gázt tartalmaz, amennyivel 15 C-on, atmoszferikus nyomáson telítődik az oldószer. 2

Cseppfolyósított gáz: kritikus hőmérséklete 20 C vagy annál magasabb. Engedélyezési nyomás: az a legnagyobb túlnyomás, amelyre a fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága a palackot engedélyezi (engedélyezett töltetnyomás). Fajlagos töltettömeg (töltési fok): az 1 liter palacktérfogatba tölthető cseppfolyósított gáz tömege (kg). Fojtó gáz: nem gyúlékony, nem gyújtó hatású és nem mérgező gáz, amely a légkörben normál körülmények között jelen lévő oxigént hígítja vagy kiszorítja. Gyújtó hatású (oxidáló) gáz: oxigén leadásával tüzet okozó, vagy más anyagok égését a levegőnél nagyobb mértékben elősegítő gáz. Gyúlékony gáz: 20 C-on és 101,3 kpa nyomáson a levegővel alkotott, legfeljebb 13 tf% gázt tartalmazó keverék formájában gyúlékony (alsó robbanási határa legfeljebb 13%), vagy az alsó robbanási határtól függetlenül a levegővel legalább 12% terjedelmű robbanási tartománynyal rendelkezik. Maró gáz: az a gáz, amely az emberen szerzett tapasztalatok alapján ismert, hogy roncsolja a bőrt, a szemet vagy a nyálkahártyát. Maró járulékos veszéllyel bíró mérgező gáz: az a gáz, amely teljes egészében a maró hatás következtében elégíti ki a mérgezőképesség kritériumait. Mérgező gáz: amelyről ismert, hogy az emberi egészséget károsítja, vagy halált okozhat; amelyről feltételezhető, hogy viszonylag csekély mennyiségben az emberre nézve veszélyes hatású. Nyomás alatt oldott gáz: az adott hőmérséklet- és nyomásviszony mellett gáz-halmazállapotú anyagoknak cseppfolyós anyagban való oldata. Gázpalacktelep: változó számú központi nyomásszabályozóval felszerelt palackból összeállított gázforrás. Gázpalackköteg: szállítókeretbe foglalt, meghatározott számú palackból álló, központi szeleppel szerelt gázforrás. Biztonsági szerelvény: a gázforrást, a gázellátó rendszert, a hegesztő felszerelést, illetve a hegesztőt a rendszer üzemzavarainak következményeitől védő szerelvény. Általános előírások A gázpalackot csak akkor szabad forgalmazni, ha a vizsgálati ideje érvényes, jelölései épek és egyértelműek, nem sérült, gáztömör, szerelvényei hibátlanok és sértetlenek, nincs rajta veszélyt okozó szennyeződés (például oxigénpalackon zsír, olaj). A palackot sérültnek kell tekinteni, ha legalább 1 m magasságból kemény talajra (kő, beton, aszfalt stb.) esett, égésnyomok látszanak rajta, éles bemetszésű sérülése vagy horpadása van, a szállítójárművet közlekedési baleset érte, átalakítás nyomai észlelhetők. A palackokat (az üreset is) csak lezárt szeleppel és szelepvédővel (sapka, kengyel stb.) szabad tárolni, mozgatni és szállítani. Ezen túlmenően felcsavart záróanyával kell tárolni és szállítani azokat a menetes csatlakozású palackokat, amelyek töltete: mérgező, maró, tűz- és robbanásveszélyes. A veszélytelenített vagy korábban nem töltött (nem üres!) palackokra ez az előírás nem vonatkozik. A palackokat védeni kell a káros mechanikai és kémiai behatásoktól, és úgy kell tárolni, hogy hőmérsékletük 50 C fölé ne emelkedjen. A befagyott szelepű palackot is csak legfeljebb 40 C-os hőmérsékletű vízzel szabad melegíteni. A palackokat, különös tekintettel az oxigénpalackra, nem szabad zsíros vagy olajos kézzel vagy ezekkel szenynyezett ruhában kezelni, és zsíros vagy olajos ruhával tisztítani. A palackon vagy szerelvényeinek környezetében keletkező tűz esetén először az éghető gázt, majd a többi veszélyeztetett palack szelepét haladéktalanul el kell zárni, és a tűz oltását meg kell kezdeni. Tűz esetén a palackokat a tűzből vagy a tűzzel veszélyeztetett területről el kell távolítani, ha ez nem lehetséges, akkor a pa- 3

lackok veszélyes mértékű felmelegedését védett helyről történő folyamatos hűtéssel kell megakadályozni. A tűzoltóság kiérkezésekor tájékoztatást kell adni palackok jelenlétéről, darabszámáról, fajtájukról és elhelyezkedésükről. A tűzzel érintett, megégett vagy felhevült palackokat, illetve a használat közben egyéb módon sérült palackokat elkülönítetten kell kezelni. Ezekről nyilvántartást kell készíteni. Tárolási előírások Palackokat nem szabad tárolni olyan helyen, ahol azok nehezen megközelíthetőek, közlekedési útvonalon (lépcsőkön, lépcsőházakban, folyosókon, szűk udvarokon, átjárókban), illetve mentést akadályozó helyeken és garázsokban. Talajszint alatti helyiségekben csak nem éghető és égést nem tápláló gázt tartalmazó palackok tárolhatók, ennek azonban gázkoncentráció mérő berendezés létesítése vagy azzal egyenértékű biztonságot nyújtó műszaki megoldás a feltétele. A palacktárolók padozatának vízszintesnek, egyenletesnek és csúszásmentesnek kell lennie, valamint figyelembe kell venni a palackok vagy palackkötegek súlyát, illetve időszakos terhelésként az esetleges szállítási módból (pl.: targoncás szállítás) eredő terhelést. A palacktárolóban tűzoltó készülék elhelyezése kötelező. A PB-cseretelepek egyes kategóriáit a jogszabály attól függően különíti el, hogy azokban hány kilogramm gázt tárolnak: Kategória Kg 1 kategória legfeljebb 1150 kg PB-gáz 2 kategória 1151-3000 kg PB-gáz 3 kategória 3001-8000 kg PB-gáz 4 kategória 8001-50 000 kg PB-gáz kategórián felüli 50 000 kg fölött PB-gáz A kötelezően készenlétben tartandó darabszámú és oltásteljesítményű készülékek: Kategória Oltásteljesítmény 1 kategória esetén 1 db 43 A, 233 B és C tűzoltási teljesítményű 2 kategória esetén 2 db 43 A, 233 B és C tűzoltási teljesítményű 3 kategória esetén 4 db 55 A, 233 B és C tűzoltási teljesítményű 4 kategória esetén 4 db 55 A, 233 B és C tűzoltási teljesítményű és 1 db A III B C tűzoltási teljesítményű szállítható kategórián felüli esetén 4 db 55 A, 233 B és C tűzoltási teljesítményű, valamint 1 db A III B C tűzoltási teljesítményű porral oltó, továbbá 1 db 250 kg-os porral oltó szállítható A levegőnél nehezebb és cseppfolyósított gázokat tartalmazó palackok tároló helyein, valamint azok védőtávolságán belül ne legyenek árkok, csatornák, folyadékzárak nélküli csatornalefolyók, pincebejáratok, vagy egyéb nyitott összeköttetések pincehelyiségekkel, kémények tisztító- vagy egyéb nyílásaival. Éghető gázok palackjainak környezetében ne legyenek gyújtóforrások. Éghető gázokat tartalmazó palackok veszélyességi övezetén belül a tároló üzemeltetéséhez szükséges járművek közlekedhetnek, ha a közlekedési útvonalban nincs veszélyes gázkoncentráció. A palackokat éghető anyaggal együtt tárolni szigorúan tilos. A töltött és üres palackokat egymástól elkülönítetten kell tárolni. A palacktároló helyeken és azok 5 méteres körzetében dohányozni és nyílt lángot alkalmazni tilos. A tárolókat veszélyt jelző táblákkal kell ellátni, melyek utaljanak az ott tárolt gázokból adódó veszélyekre, illetve a veszélyességi övezet nagyságára. A cseppfolyósított, éghető és mérgező gázokkal töltött palackokat álló helyzetben szabad készenlétben tartani, tárolni. A gázpalack tárolók villámvédelméről gondoskodni kell. Zárt térben történő tárolás Az 1 kategóriájú tároló telepek épületek falához is telepíthetők, ha az épület fala kielégíti a tűzfalakra vonatkozó előírásokat és a falon a tárolótól vízszintes irányban 5 méteren belül, függőleges irányban az épület teljes magasságáig nyílászáró szerkezet nincs és: abban A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó tevékenységet nem végeznek, vagy üzemszerűen 50 főnél több személy egyidejűleg nem tartózkodik. 4

A vízszintes irányú távolság csökkenthető 2 méterre, ha a tároló és a nyílászáró szerkezet között legalább A2 REI 90 minősítésű terelőfalat építettek ki (a terelőfal magassága a tárolófal magasságával és szélességével egyenlő nagyságú legyen). Ha az épület csak egy kijárattal rendelkezik, vagy a tűzfalon nyílászáró szerkezet van, akkor az 5 méteres távolságot meg kell tartani. A palacktárolókat a nem palackok tárolására használatos, tűz- és robbanásveszélyes szomszédos helyiségektől legalább REI 60 minősítésű tűzgátló szerkezetekkel kell elválasztani. A palacktárolók külső falai legalább REI 60 minősítésűek legyenek. A tárolók folyamatos szellőzéséről gondoskodni kell. A természetes szellőzés elegendő, ha a tároló közvetlenül a szabadba vezető a tároló alapterületének legalább 1%-át kitevő összkeresztmetszetű szellőzőnyílásokkal van kialakítva. Ezek kialakításánál figyelembe kell venni a gázok levegőhöz viszonyított sűrűségét. Az éghető vagy mérgező gázokat tartalmazó palackok tárolói a közlekedési úttól legalább 3 méterre legyenek. Ha a tároló közlekedési úttal határos, akkor annak falán ajtó és 2 méter magasság alatt nyitható ablak vagy egyéb nyílás ne legyen. Gázpalackok együtt tárolására vonatkozó korlátozások: éghető és az égést tápláló gázokkal töltötten legfeljebb 150 db palackot vagy 15 db gázhordó mellett a semleges gázokat tartalmazó palackokat tetszőleges mennyiségben; éghető és semleges gázokat tartalmazó palackokat tetszőleges mennyiségben; égést tápláló és semleges gázokat tartalmazó palackokat tetszőleges mennyiségben. A fentieken túl, mérgező gázzal töltötten további 15 db palackot vagy 1 db gázhordót lehet együtt tárolni. Ezek a korlátozások a töltővállalatok üzemeire nem vonatkoznak. Az egyes palackcsoportok között legalább 2 méter távolságot kell tartani. Azok a tárolók, amelyekben 25 db-nál több töltött palackot vagy 2 db éghető gázt, vagy akár csak 1 db mérgező gázt tartalmazó hordót tárolnak, ne legyenek olyan helyiségek alatt, mellett vagy felett, amelyek huzamos tartózkodású helyiségek. Más helyiségekkel csak akkor összeköthetők, ha azokból külön menekülési lehetőség biztosított. Ha az éghető vagy mérgező gázokkal töltött palackokat, hordókat zárt helyiségekben tárolják, akkor azokat a veszélyességi övezet figyelembevételével kell tárolni. A veszélyességi övezetek méreteit a következő táblázat és a hozzá tartozó két ábra adja meg. Olyan zárt helyiségekben, amelyeknek területe legfeljebb 20 m 2, az egész helyiség a veszélyességi övezetbe tartozik. A veszélyességi övezet mérete, méter Megnevezése A levegőnél könnyebb gáz A levegőnél nehezebb gáz palackban hordóban palackban hordóban Magasság, h 2 2 1 1 Sugár, r 2 2 2 3 1. kép A levegőnél könnyebb, illetve nehezebb gázok veszélyességi övezetének meghatározása zárt téri tárolás esetén A tárolókat határoló szerkezetekbe kémény, füst és lefolyócsatorna, illetve ezek nyílásai és gázvezeték nem építhető be. A helyiség nyílászáró szerkezetei csak A1- A2 tűzvédelmi osztályú anyagból készülhetnek. A tároló ajtajának kifelé kell nyílnia és legalább 0,8 méter szélességűnek kell lennie. A tárolóhelyiség minden megkezdett 20 négyzetmétere után legalább 1 db 0,15 négyzetméter nagyságú, keresztirányú szellőzést biztosító nyílás kerüljön kialakításra a padozat vonalában (megjegyzem, hogy véleményem szerint célszerű legalább 2 ilyen nyílást kialakítani, tekintettel arra, hogy 1 nyílás kialakításával keresztirányú szellőzés nem biztosítható zárt nyílászárók mellett). Szabad térben történő tárolás A gázpalacktárolók veszélyességi övezete az 1 és 2 kategóriájú tárolóhely esetén 3 méter, a többi kategóriánál 5 méter. A veszélyességi övezeten belül a technológiához közvetlenül nem kapcsolódó tevékenység (tárolás) nem végezhető. A veszélyességi övezet csökkentésére ad a jogszabály lehetőséget, a tároló méreteit minden irányban legalább 0,5 méterrel meghaladó, A1 tűzvédelmi osztályú, REI 60 tűzállósági határértékű védőfal kerül kiépítésre. 5

A tárolók gépjárművel csak akkor közelíthetők meg (rakodás céljából), ha oda megfelelő teherbírású út vezet, ennek hiányában a palackok ki- és beszállítását kézi erővel vagy más eszközzel kell végrehajtani. A veszélyességi övezet mérete, méter A levegőnél könnyebb gáz A levegőnél nehezebb gáz Megnevezése palackban palackban Magasság, h 1 0,5 Sugár, r 1 1 2. kép Levegőnél könnyebb illetve levegőnél nehezebb gázok veszélyességi övezetének meghatározása szabadtéri tárolás esetén Palackok szállítása, mozgatása Kézi erővel egy személy 1 db, legfeljebb 20 l űrtartalmú palackot mozgathat. A palackot egyenetlen talajon vagy szintkülönbség esetén az arra kialakított eszközben, legalább két személynek szabad mozgatni. A kézikocsin való szállításkor a palackot legurulás ellen rögzíteni kell. A palackot talpgyűrűkön vagy homorú fenekén szabad gurítani. A palackok egyéb eszközzel történő szállítása során különös tekintettel kell eljárni, hogy azok a szállításkor ne sérüljenek. A palackok használatakor a csatlakozások gáztömörek legyenek. Egyik palackból a másik palackba való átáramlást vagy idegen anyag bejutását meg kell akadályozni. Palackok ürítéséhez sűrített gázt felhasználni nem szabad. Cseppfolyósított gázok elvételekor a palack - ellenőrzött körülmények között - 50 C hőmérsékletig melegíthető. A hőhordozó hőmérsékletét figyelni kell. Csak azonos töltési nyomású palackokat szabad összekapcsolni vagy közös gyűjtővezetékre kötni. Veszélyes gázkeveréket képező gázok palackjait nem szabad közös gyűjtővezetékre kötni. A tűzveszélyes, maró és mérgező gázokat tartalmazó palackokat olyan területeken, amelyek a nyilvánosság számára hozzáférhetők, csak állandó felügyelet mellett szabad használni. Maró, mérgező és tűzveszélyes gázokat tartalmazó palackok kezelésének követelményei a töltővállalat előírásai szerint. Csak a töltővállalatnál palackozott vagy gázkeverőben a helyszínen előállított gázkeveréket szabad használni. Aktuális Tavaszi tűzesetek megelőzése A palackok gépjárműn történő szállításakor a rakfelületnek tisztának kell lennie. A jármű ugyanazon rekeszében, tárolóterében, ahol a palackokat szállítják, olajat, zsírt, illetve A - C tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot nem szabad szállítani. A palackokat elmozdulás ellen rögzíteni kell, mégpedig oly módon, hogy más tárgyhoz vagy egymáshoz ne ütődhessenek. Veszélyes gázokat tartalmazó palackokat a rakodótérrel közös légterű vezetőfülkével szerelt járműn tilos szállítani. A járművet az ADR szabályai szerint jelölni kell. Palackok kezelése A palackok kezelésével csak olyan személyt szabad megbízni, aki a vonatkozó jogszabály alapján a szükséges műszaki követelmények szerinti ismereteket elsajátította. A tavaszi tartós napsütésnek köszönhetően a növényzet növekedésnek, az aljnövényzet száradásnak indul. A száraz fű, avar, nádas könnyedén lángra lobbanhat, ha természetjárás, kerti munkavégzés vagy közlekedés során nem kellő körültekintéssel és odafigyeléssel járunk el. Az erdő- és avartűzesetek megelőzése nem csak jól felfogott érdekünk a környezet és anyagi javak megóvása érdekében, hanem egyúttal jogszabályi kötelezettség is. 6

A témakörben az alábbi jogszabályi környezet határolja be a tevékenységet: A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) kormányrendelet Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet Jogszabályi előírások Az egyes jogszabályokból az alábbi előírásokat kell figyelembe venni a szabadtéri tűzesetek kialakulásának megelőzése érdekében: 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról Aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a tűzoltóságnak, vagy ha erre nincs lehetősége, a rendőrségnek vagy a mentőszolgálatnak, illetőleg a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának (körjegyzőségnek). Köteles a tűzoltással, műszaki mentéssel és ezek jelzésével kapcsolatosan keletkezett költségek megtérítésére az, aki a beavatkozást igénylő eseményt szándékosan okozta. A magánszemélyeknek meg kell ismerniük és meg kell tartaniuk, illetőleg meg kell tartatniuk a tulajdonukban, használatukban levő épületek, lakások, járművek, gépek, berendezések, eszközök és anyagok használatára és működtetésére vonatkozó tűzmegelőzési szabályokat. Az erdő és a parlag tűz elleni védelme a tűzesetek megelőzése, a tűzoltás feltételeinek biztosítása a tulajdonos, a kezelő, illetve használó feladata. 2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről A földhasználó köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellett a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni. A földhasználó köteles a termőföldnek nem minősülő ingatlanon a növényzet gondozását rendszeresen elvégezni, ha ez az ingatlan más célú hasznosításának megfelelő területfelhasználást nem akadályozza, illetőleg nem korlátozza. A rendelkezések betartását az ingatlanügyi hatóság rendszeresen ellenőrzi, mulasztás esetén földvédelmi bírsággal sújtja a földhasználót vagy a tulajdonost. 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól A települési önkormányzat képviselő-testülete, illetve a fővárosi önkormányzat esetén a környezeti zajjal összefüggő szabályozás tekintetében a kerületi önkormányzat képviselő-testülete, egyéb környezetvédelmi előírásokkal összefüggésben a fővárosi közgyűlés önkormányzati rendeletben illetékességi területére a más jogszabályokban előírtaknál kizárólag nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírásokat határozhat meg. A települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása. 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet a levegő védelméről A levegővédelmi követelményeket az országos és regionális környezetvédelmi, illetve társadalmi, gazdasági programok, tervek, a területfejlesztési, terület- és településrendezési tervek, településfejlesztési koncepció kidolgozása során, valamint a helyi önkormányzatok környezetvédelmi programjaiban, a gazdálkodó szervezetek terveiben és a műszaki tervezésben érvényesíteni kell. Tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. Hulladék nyílt téri vagy a hulladékok nem megfelelő berendezésben történő égetése tilos! Nyílt téri hulladékégetésnek minősül, ha a hulladék - az elemi kár kivételével - bármilyen okból kigyullad. 7

Lábon álló növényzet, tarló- és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetése tilos. Elrendelhető az avar és kerti hulladék nyílt téri égetési tilalma kén-dioxid-, nitrogén-dioxid-, ózon- vagy szén-monoxid-szennyezettség esetén. A környezetvédelmi hatóság a levegővédelmi követelményt megsértőkkel szemben levegőtisztaság-védelmi bírságot szab ki. A levegővédelmi követelmények megsértésének esetei és az azokhoz kapcsolódó levegőtisztaság-védelmi bírságok jellemző mértéke Bármely anyag a jogszabályi előírásokat megszegve, illetve engedély nélkül háztartási tüzelőberendezésben történő égetése: Bármely anyag a jogszabályi előírásokat megszegve, illetve engedély nélkül a nyílt téren történő égetése: Vonalas létesítmény mentén növényzet, lábon álló növényzet, tarló- vagy növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése: A hulladék- és anyagtároló vagy hulladék öngyulladását, meggyulladását nem akadályozza meg, illetve az eloltásról nem gondoskodik (10 m 3 feletti mennyiség esetén): 300 000 Ft 100 000 Ft 500 000 Ft 500 000 Ft 259/2011. (XII. 7.) kormányrendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról Az alábbi táblázatban rögzített szabálytalanságok esetén a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező. Tűzvédelmi szabálytalanság Tűzvédelmi előírás megszegése, ha az tüzet idézett elő Tűzvédelmi szabály megszegése, ha az tüzet idézett elő és az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozása is szükséges Tűzvédelmi bírság legkisebb mértéke (Ft) Tűzvédelmi bírság legnagyobb mértéke (Ft) 10 000 1 000 000 20 000 3 000 000 Tűzvédelmi szabály megszegése, ha azzal közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt idéztek elő 20 000 1 000 000 A tűzvédelmi hatóság az alábbi táblázatban rögzített szabálytalanságok esetén tűzvédelmi bírságot szabhat ki. Tűzvédelmi szabálytalanság Irányított égetés végzése a tűzvédelmi hatóság engedélye nélkül Szabadtéri égetés során az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre és az irányított égetésre vonatkozó tűzvédelmi előírások be nem tartása A tűzvédelmi jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt egyéb előírások megszegése A termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási vagy mellékhasznosítási kötelezettség elmulasztásával a tűzesetek megelőzéséről nem gondoskodik Tűzvédelmi bírság legkisebb mértéke (Ft) Tűzvédelmi bírság legnagyobb mértéke (Ft) 50 000 500 000 20 000 400 000 20 000 60 000 40 000 200 000 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet az előzetesen írásban, a helyszín adottságainak ismeretében meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy feladata, ha nincs ilyen személy, a munkát végző kötelezettsége. 8

Ha az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végző magánszemély azt saját tulajdonában lévő létesítményben, épületben, szabadtéren folytatja, úgy a feltételek írásbeli meghatározása nem szükséges. Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmaznia kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat. A tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez a munka kezdésétől annak befejezéséig a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végző szükség esetén műszeres felügyeletet köteles biztosítani. A tűzveszélyes tevékenységhez a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végző, valamint a tevékenységet végző magánszemély az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani. A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkát végző személyek a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból kötelesek átvizsgálni és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. A munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személynek, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végzőnek a munkavégzés helyszínét át kell adni a tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjének vagy megbízottjának. Az átadás-átvétel időpontját az engedélyen fel kell tüntetni és aláírással igazolni kell. Az avar-, a tarló-, gyep-, a nád- és a növényi hulladékégetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül. A lábon álló növényzettel, tarlóval, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos. Az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani. Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet. Az irányított égetés végzésére vonatkozó kérelem tartalmazza: a kérelmező nevét és címét, az égetés pontos, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét, az égetés megkezdésének és tervezett befejezésének időpontját (év, hónap, nap, óra, perc), az irányított égetés indokát, az égetéssel érintett terület nagyságát, az égetés folyamatának pontos leírását, az égetést végző személyek nevét, címét, az égetés felügyeletét biztosító személy nevét és címét, mobiltelefonszámát, a tűz továbbterjedésének megakadályozására tervezett intézkedéseket és a helyszínen biztosított, a tűz továbbterjedésének megakadályozására készenlétben tartott eszközök felsorolását. A kérelmet legkésőbb az égetés tervezett időpontját megelőző 10. napig be kell nyújtani az engedélyező katasztrófavédelmi kirendeltséghez, és ezzel egyidejűleg 3000 Ft illetéket kell fizetni. Az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül és veszély esetén, vagy ha az irányított égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani. Az irányított égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Az irányított égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal meg kell szüntetni. Az irányított égetés során a tarlóégetés, lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék égetése csak az alábbiak szerint végezhető: a tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos, a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani, tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni, 9

a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani. A szabadtéren keletkező tüzek megelőzése érdekében a vasút és a közút mindkét oldalán annak kezelője köteles a szélső vasúti vágánytengelytől mérve legalább 4 méter széles, a közút szélétől mérve legalább 3 méter széles védősávot kialakítani. A védősávot éghető aljnövényzettől, gallytól tisztán kell tartani. A folyamatos tisztántartásról, éghető anyagtól mentes állapotban tartásról a védősávval érintett terület tulajdonosa, kezelője, haszonbérlője köteles gondoskodni. Összegezve a növényihulladék-tüzek megelőzésére vonatkozó teendőket: A tavaszi időjárás változása magában hordozza a szabadtéri tüzek kialakulásának növekvő kockázatát. A kialakult szabadtéri tüzek számos esetben veszélyeztethetnek lakóépületeket, erdőket, egyéb anyagi javakat. Ezért kiemelt hangsúlyt kell fordítani a szabadtéri tűzesetek megelőzésére mind a földtulajdonosok, mind a földterület-használók, mind a természetben munkát végzők vagy közlekedők részéről. Jelentősen csökkenthető a tűz kialakulásának kockázata, ha a földterületet mindenki tiszta, rendezett, száraz növényzettől mentes állapotban tartja, ugyanis a szabadtéri tüzek kialakulásának legfőbb forrása a növényi hulladékok szabadtéri égetése. A levegő- illetve a környezet védelméről szóló normák általános esetben tiltják a növényi hulladék szabadtéri égetését, ami alól azonban jogszabály adhat felmentést. Ilyen eset lehet a vágástéri hulladék égetése, vagy a természetvédelmi területen élő növények egészségügyi okból történő égetése. A települések belterületén a növényi hulladékok égetését az önkormányzat saját rendelete szabályozza. Növényi hulladékot égetni tehát kizárólag az önkormányzati rendeletben meghatározott körülmények mellett, az ott felsorolt helyeken és időpontokban szabad. A mező- és erdőgazdálkodási területeken tervezett tarló-, nád-, gyepégetés esetén engedélykérelemmel lehet fordulni az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltséghez. Mindig ügyelni kell arra, hogy a szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt nem jelenthet. A szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem lehet, és veszély esetén, vagy ha arra már nincs szükség, a tüzet azonnal el kell oltani olyan eszközökkel és felszerelésekkel, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható. A lakóingatlanok területén tehát kiemelt veszélyt jelent a kerti munkák során keletkezett növényi hulladék égetéssel történő megsemmisítése, illetve fokozott körültekintéssel kell eljárni a szabadtéri főzés, sütés, grillezés esetén is. Összegezve az erdőtüzek megelőzését: Magyarországon évente több ezer helyen keletkezik erdőtűz, amelyek keletkezésének döntő többségét személyi gondatlanság okozta. Hazánkban a tavaszi és a nyári időszak minősül kiemelten erdőtűzveszélyes időszaknak. A tavaszi időszak addig tart, amíg a fák lombjai nem alakulnak ki, az aljnövényzet nem zöldül ki. A nyár erdőtűzveszélyes időszaka a júliusi, augusztusi hónapok. Ebben a két tűzveszélyes időszakban keletkezik az erdőtüzek közel háromnegyede. Az egyik jellemző kiváltó ok a kora tavaszi rét-, tarlóés nádégetés. A gondatlanul meggyújtott és felügyelet nélkül hagyott tűz könnyen átterjedhet az erdőterületekre is. A tovaterjedést segítik a korábban felhalmozódott növényi részek, amelyek néhány nap alatt csapadékmentes időben gyorsan kiszáradnak, könnyedén lángra lobbannak, és a tűz gyorsan terjed tovább. Az erdőtűz kockázata egyenes arányban van az időjárási viszonyokkal. Erdőtűzveszélyes időszakban tűzgyújtási, illetve látogatási tilalmat lehet elrendelni önálló erdőkben vagy akár az ország teljes területén. Tűzgyújtási tilalom esetén az erdőkben beleértve a kijelölt tűzrakó helyeket is, valamint az erdőterületek határától számított kétszáz méteren belül sem szabad tüzet rakni. Az erdő- és vegetációtűz elleni legjobb védekezés a körültekintő magatartás, a könnyelmű felelőtlen tűzgyújtással, cigarettacsikk-eldobással egy erdőterület kultúráját 100 évvel is visszavethetjük az időben. 10

A tavaszi és nyári időszakban akár naponta történnek kisebb-nagyobb erdő- és vegetációtüzek. Az erdőtűz által nemcsak a faállomány, hanem a teljes erdei növény- és állatvilág veszélyeztetett, a tűz pusztítását követően annak típusától és mértékétől függően az erdei ökoszisztéma csak hosszú idő alatt képes regenerálódni. Az erdőtüzek miatt előfordulhat, hogy autópályákat, fő közlekedési útvonalakat kell lezárni, illetve erdei lakó- vagy szállásépületek kitelepítésére kell intézkedni, de a kialakuló koronatüzek következtében nemcsak a teljes növényzet semmisül meg, hanem sok állatfaj is a tűz áldozatává válhat. A biztonságos szabadtéri tűzgyújtás tíz alapszabálya 1. A növényi hulladék égetéssel történő megsemmisítése esetén lehetőség szerint az összegyűjtött égetnivalót egy gödörben kell elhelyezni, vagy körül kell árkolni az égetés helyét annak érdekében, hogy a tűz terjedésének kockázatát a minimálisra csökkentsük. 2. A szabadtéri sütőhely kialakításánál ügyelni kell arra, hogy környezetében éghető anyag ne legyen. 3. Szabadtéri tűzgyújtás esetén biztosítani kell, hogy legyen a tűz oltására alkalmas eszköz, anyag a tűzgyújtás közelében. 4. Tilos a tüzet őrizetlenül hagyni. 5. A tevékenység befejezése után meg kell győződni arról, hogy a tűz után nem maradt még izzó, parázsló anyag (le kell locsolni az izzó, parázsló részeket és meg kell várni, amíg a füstölgés, gőzölgés megszűnik). 6. A szabadtéri tűzgyújtás során csak akkora tüzet szabad rakni, amelyet a rendelkezésre álló eszközökkel (víz, homok, lapát) el is lehet oltani. 7. A nyílt téren kialakításra kerülő sütőhelyek esetén különös gonddal kell kiválasztani a helyszínt, azaz figyelembe kell venni, hogy a szélirány és a szél erősségének változása a láng nagyságát, irányát jelentős mértékben befolyásolhatja. 8. Szabadtéri tűzgyújtás esetén olyan ruházatot kell viselni, ami a kialakításból adódóan nem tud belógni, belebegni a tűz közvetlen közelébe. 9. A főzéshez, sütéshez használt eszközöket stabilan kell rögzíteni, mivel a nem megfelelően rögzített és felboruló szerkezetből kiszóródó izzó faszén gyújtási veszélyt jelent a környezetére. 10. Szélcsendes időben szabad tüzet gyújtani, és a megerősödő szél esetén azt el kell oltani. Az erdőtüzek megelőzésének 10 alapszabálya 1. Tilos eldobni égő cigarettacsikket! 2. Erdőben csak a kijelölt helyen szabad tüzet gyújtani! 3. Gondosan el kell oltani a tüzet vízzel, illetve célszerű 5-10 centiméter földet rászórni a hamura. 4. Szélcsendes időben szabad tüzet rakni, amikor a szél nem tud elvinni izzó parazsat. 5. Be kell tartani a tűzgyújtási tilalom szabályait. Tűzgyújtási tilalom esetén az erdőkben beleértve a kijelölt tűzrakóhelyeket is, valamint az erdőterületek határától számított kétszáz méteren belül is tilos tüzet rakni! 6. Soha nem szabad szabadtéri tüzet őrizetlenül hagyni. 7. Az erdőterületek tulajdonosai, kezelői rendszeresen gondoskodjanak az erdő tűz elleni védelméről, a tűzoltás feltételeinek biztosításáról. 8. Az erdőterületek tulajdonosai, kezelői rendszeresen gondoskodjanak az elszáradt növényzet elszállításáról. 9. Az erdőterületek tulajdonosai, kezelői rendszeresen gondoskodjanak a kijelölt tűzrakóhelyek karbantartásáról, figyelmeztető, tiltó táblák és biztonságos tűzgyújtás szabályait tartalmazó táblák kihelyezéséről. 10. Erdőterület közelében lévő tarló, avar és nád égetése előtt a területet védőszántással körbe kell keríteni, hogy a tűz az erdőterületre ne terjedjen át. 11

Munkabaleseti jegyzőkönyvkitöltő szoftver A Munkavédelmi törvény 64. (4) bekezdése alapján valamennyi munkaképtelenséggel járó munkabalesetről kötelező munkabaleseti jegyzőkönyvet kitölteni. A Munkabaleseti jegyzőkönyvkitöltő szoftver az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendeletben meghatározott munkabaleseti jegyzőkönyvet készíti el a rendeletben lévő kitöltési útmutatóban foglaltaknak megfelelően. E rendeletben új előírások léptek hatályba 2017. január 1-től. A munkabalesetek bejelentésekor ezentúl jelölni kell a foglalkoztatás jellegét és a részt vevő foglalkozás-egészségügyi orvos személyét is. A szoftver használatával gyorsan, egyszerűen és a legfrissebb változásoknak megfelelően töltheti ki a jegyzőkönyveket. Termékünkről bővebb információt itt talál. Az E-Tűzvédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alapján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E-Tűzvédelem IX. évfolyam, harmadik szám, 2017. március Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Sárközy Ágnes, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN 2061-0610 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: forum-media@forum-media.hu Internet: www.tuzvedelemszaklap.hu Tördelés: Prime Rate Kft.