ÚJ CSALÁDTAG A KLÍMAMODELLEZÉSBEN: a felszíni modellek, mint a városi éghajlati hatásvizsgálatok eszközei

Hasonló dokumentumok
Új klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására

Az éghajlatváltozás városi hatásainak vizsgálata a SURFEX/TEB felszíni modellel

KlimAdat Az éghajlatváltozás magyarországi hatásainak feltérképezése regionális klímamodellszimulációk

Reprezentatív adatbázis létrehozása az éghajlatváltozási hatásvizsgálatok és a döntéshozatal támogatására

Új regionális éghajlati projekciók a klímaváltozás magyarországi hatásainak vizsgálatára

Az éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban

A klímamodellek eredményei mint a hatásvizsgálatok kiindulási adatai

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1

lat klímamodellez Szépszó Gabriella Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

Zsebeházi Gabriella Krüzselyi Ilona, Szépszó Gabriella

BUDAPEST VÁROSI HŐSZIGET-HATÁSÁNAK MODELLEZÉSI LEHETŐSÉGEI

Az RCMTéR projekt: új éghajlati szcenáriók a Kárpát-medencére

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása

A jövő éghajlatának kutatása

Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz november 28. 1

Regionális klímadinamikai kutatások: nemzetközi és hazai kitekintés. Meteorológiai Tudományos Napok, november 24. 1

A hazai regionális klímamodellek eredményeinek együttes kiértékelése

A VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGKÖRE és MODELLEZÉSI LEHETŐSÉGEI

és s kommunikáci Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

A felszínközeli szélsebesség XXI. században várható változása az ALADIN-Climate regionális éghajlati modell alapján

A klímamodellezés szépségei egy szélmalomharc tükrében

A klímamodellezés nemzetközi és hazai eredményei - a gazdasági-társadalmi előrejelzések pillérei

A klímaváltozás a Balatonnál a meteorológiai számítások tükrében

A REMO modell és adaptálása az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

Meteorológiai Tudományos Napok 2008 november Kullmann László

A jövőbeli éghajlatváltozás tudományos vizsgálata

Globális változások lokális veszélyek

A klímaváltozás hatása az agráriumra Lakatos Mónika, Kircsi Andrea, Zsebeházi Gabriella Országos Meteorológai Szolgálat, Éghajlati Osztály

Az éghajlati modellezés mai kihívásai: fejlesztési és fejlesztendő területek

Az éghajlatváltozás jövıben várható hatásai a Kárpát medencében

Bevezetés az időjárás és az éghajlat numerikus (számszerű) előrejelzésébe

Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul

Miért van szükség szuperszámítógépre?

A LEVEGŐMINŐSÉG ELŐREJELZÉS MODELLEZÉSÉNEK HÁTTERE ÉS GYAKORLATA AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATNÁL

A klímaváltozás hatása a csapadékmaximum függvényekre

1. Regionális projekciók 2. Regionális éghajlati modellezés 3. A regionális modellezés kérdései 4. Hazai klímadinamikai tevékenység 5.

HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA

Kis skálájú fizikai folyamatok parametrizációja

A magyar tudomány Achilles-sarka: a klímakutatás

A felszíni adatbázisok jelentősége Budapest hőszigetének numerikus modellezésében

A Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR)

AZ IDŐJÁRÁSI SZÉLSŐSÉGEK TENDENCIÁI ÚJ KIHÍVÁSOK ELŐTT A NEMZETI METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATOK

B z o ó L ász s l z M A A le l v e. v ta t g a O s r z s ágo g s o s Me M t e e t o e r o o r l o ógi g a i i a i Sz S o z l o g l ála l t a

OMSZ klímaszolgáltatások, rácsponti adatbázisok kialakítása az éghajlati monitoringhoz

Felhasználói igények és a tudomány felkészültsége az európai klímaszolgáltatások megteremtésére a DECM projekt

A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN

AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS HATÁSA A VÁROSI KLÍMÁRA ÉS HUMÁN KOMFORTRA

A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON

Együttműködési tapasztalatok a klímaváltozás s hatásvizsgálatainálsvizsgálatain

A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása

AZ ALADIN MODELL KLÍMAVÁLTOZATA. Tóth Helga Kutatási és Fejlesztési Főosztály Numerikus Előrejelző Osztály

Az éghajlat el rejelz

A jövıre vonatkozó éghajlati projekciók

ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet. XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6 7., Siófok

A numerikus előrejelző modellek fejlesztése és alkalmazása az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

A jövőbeli hatások vizsgálatához felhasznált klímamodell-adatok Climate model data used for future impact studies Szépszó Gabriella

A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai

Szoláris energia-bevétel számítása összetett városi felszínek esetén

AZ ID JÁRÁS SZÁMÍTÓGÉPES EL REJELZÉSE. rejelzése. lat. Földtudományos forgatag április 19.

A NATéR továbbfejlesztése

A városi energiamérleg modellezése

44. METEOROLÓGIAI TUDOMÁNYOS NAPOK. Klímaváltozás és alkalmazkodás MEGHÍVÓ

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

Ensemble előrejelzések: elméleti és gyakorlati háttér HÁGEL Edit Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Modellező és Éghajlat-dinamikai Osztály 34

A városklíma kutatás mai és közeljövőbeli irányai a Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszékén

SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE

A NATéR Projekt általános bemutatása

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok

Lelovics Enikő, Környezettan BSc Témavezetők: Pongrácz Rita, Bartholy Judit Meteorológiai Tanszék;

A debreceni alapéghajlati állomás adatfeldolgozása: profilok, sugárzási és energiamérleg komponensek

Városi hősziget-hatás és zöldinfrastruktúra

Big Data az időjárás-előrejelzésben és az éghajlatváltozás kutatásában

Numerikus prognosztika: szakmai alapok

Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport

VÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között

Összefoglaló Magyarország éghajlatának várható alakulásáról

MŰHOLDAS INFORMÁCIÓK FELHASZNÁLÁSA A VÁROSKLIMATOLÓGIAI KUTATÁSOKBAN

A PRECIS regionális klímamodell és adaptálása az ELTE Meteorológiai Tanszékén

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI

Válasz Geresdi István. A REMO regionális éghajlati modellen alapuló klímadinamikai vizsgálatok a Kárpát-medence éghajlatának jellemzésére

Meteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban

Az UHI projekt eredményei. Dr. Ba ra n ka Györgyi

A klímamodellekből levezethető indikátorok alkalmazási lehetőségei

A projekt bemutatása és jelentősége a célvárosok számára. Unger János SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

43. METEOROLÓGIAI TUDOMÁNYOS NAPOK. Mikro- és mezoskálájú légköri folyamatok modellezése MEGHÍVÓ

A TERVEZETT M0 ÚTGYŰRŰ ÉSZAKI SZEKTORÁNAK 11. ÉS 10. SZ. FŐUTAK KÖZÖTTI SZAKASZÁN VÁRHATÓ LÉGSZENNYEZETTSÉG

Magyarország éghajlatának jellemzése az ENSEMBLES projektbeli és a hazai regionális modelleredmények együttes vizsgálatával

A légkör mint erőforrás és kockázat

A transznacionális vízgazdálkodás támogatása, a CarpatClim adatbázis. Bihari Zita Éghajlati Osztály, OMSZ

Csapadékmaximum-függvények változása

Veszélyes időjárási jelenségek előrejelzésének repülésmeteorológiai vonatkozásai

CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A TELEPÜLÉSEKEN

A légkördinamikai modellek klimatológiai adatigénye Szentimrey Tamás

Hidroszféra. Légkör. Tartalom. Klímaváltozás. Idıjárás és éghajlat. Éghajlati rendszer: a légkör és a vele kölcsönhatásban álló 4 geoszféra együttese

MŰHOLDAS VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLAT

Éghajlatváltozás tudhatjuk-e, mi lesz holnapután?

Átírás:

ÚJ CSALÁDTAG A KLÍMAMODELLEZÉSBEN: a felszíni modellek, mint a városi éghajlati hatásvizsgálatok eszközei Zsebeházi Gabriella és Szépszó Gabriella 43. Meteorológiai Tudományos Napok 2017. 11. 23.

Tartalom 1. Motiváció 2. A városklíma modellezés eszközei 3. A SURFEX felszíni modell és alkalmazása az OMSZ-ban 4. Összefoglalás és tervek 2

Tartalom 1. Motiváció 2. A városklíma modellezés eszközei 3. A SURFEX felszíni modell és alkalmazása az OMSZ-ban 4. Összefoglalás és tervek 3

A városok éghajlatmódosító hatása Burkolt felületek, vegetáció aránya kicsi Sűrű beépítettség, épületek hőkapacitása Légszennyezettség Antropogén hőtermelés városklíma Pl.: városi hősziget Összetett kölcsönhatások a hatások intuitíven nem meghatározhatók Objektív, számszerű hatásvizsgálati módszerek szükségesek átlagos UHIintenzitás Szeged, 2002-2003 (Sümeghy, 2004) + 2,5 C 4

A városok éghajlatmódosító hatása Burkolt felületek, vegetáció aránya kicsi Sűrű beépítettség, épületek hőkapacitása Légszennyezettség Antropogén hőtermelés Összetett kölcsönhatások a hatások intuitíven nem meghatározhatók Objektív, számszerű hatásvizsgálati módszerek szükségesek Klímamodellek eredményei + hatásvizsgálati modellek/módszerek városklíma Pl.: városi hősziget? ALADIN-Climate, 10 km Szeged, nyári 2-m hőmérséklet 1991 2000, 00 UTC 2017.12.14. MMT LDSZO előadóülés 5

Tartalom 1. Motiváció 2. A városklíma modellezés eszközei Statisztikus modell Felszíni modell Mikroskálájú modell 3. A SURFEX felszíni modell és alkalmazása az OMSZ-ban 4. Összefoglalás és tervek 6

Wilby, 2003 Lehetőségek 1 statisztikai modell Statisztikus kapcsolat felállítása a meteorológiai változók és a városi jellemzők (pl. városi hősziget) között. Regionális éghajlati projekció (10-25 km felbontás) Statisztikai modell + Nem igényel nagy számítógépes kapacitást - A fizikai folyamat nincs leírva Adott városra érvényes Alkalmazható a jövőre? 7

Lehetőségek 2 Felszíni modell Regionális éghajlati projekció (10-25 km felbontás) A felszíni réteg (alsó néhány 10 m) fizikai folyamatait leíró modell. Felbontása: O(100 m) O(1 km) Felszíni modell + Valós fizikai folyamatokat ír le Lokális skálájú modell Hosszú távú szimuláció Teljes városra alkalmazható - Egy mikroskálájú modellnél kevésbé részletes 8

Lehetőségek 3 Mikroskálájú modell A mikroskálájú folyamatokat (pl. turbulencia) expliciten megoldó néhány 10 m felbontású modellek (LES). Mikroskálájú modell + Valós fizikai folyamatokat ír le Nagyon részletes információ Pl. fák telepítésének hatása az utca mikroklímájára - Mi legyen a határfeltétel? Nagy számításigényű éghajlati skálájú szimuláció? bizonytalanság? Főként kisebb területre alkalmazható (utca, kerület) https://goo.gl/images/kucwzl 2017.12.14. MMT LDSZO előadóülés 9

Lehetőségek Statisztikai modell Felszíni modell Mikroskálájú modell SURFEX 10

Tartalom 1. Motiváció 2. A városklíma modellezés eszközei 3. A SURFEX felszíni modell és alkalmazása az OMSZ-ban 4. Összefoglalás és tervek 11

SURFEX (= Surface Externalisée) az ALADIN modellcsalád (ARPEGE, ALADIN, ) felszíni modellje 4 felszíntípusra (tó, tenger, növényzet, város) külön parametrizációs séma leválasztható a légköri modelltől Légköri modell Néhány 10 m Felszíni modell 12

SURFEX (= Surface Externalisée) az ALADIN modellcsalád (ARPEGE, ALADIN, ) felszíni modellje 4 felszíntípusra (tó, tenger, növényzet, város) külön parametrizációs séma leválasztható a légköri modelltől A cellák között nincs advekció A felszíni modell visszahathat a légköri modellre Légköri kényszerek pl. modellből vagy mérésből (R,L,T,p,u,v,q,r) Turbulens áramok számítása minden egyes felszíntípusra átlagolás Légköri modell Néhány 10 m Masson et al., 2013 Felszíni modell ECOCLIMAP (Δx=1 km) 13

A városi séma: Town Energy Balance (TEB) modell T tető Utcakanyon közelítés Prognosztikus egyenlet T fal T út tetőre, falra, út Felszín: 3-5 réteg hővezetés 14

A SURFEX alkalmazása az OMSZ-ban Modellverzió: 5.1 15

A SURFEX alkalmazása az OMSZ-ban Tesztelés Célja: Optimális modellbeállítások megtalálása Integrálás hossza: 1 év Validáció Célja: A városi éghajlat leírhatóságának megismerése Integrálás hossza: 10-30 év Kényszer: ALADIN-Climate (határfeltétel: re-analízis) Referencia: Állomási mérések Terület: Budapest, Szeged Projekció Hosszútávú városi éghajlatváltozási vizsgálatok 16

SURFEX, 1km UHI [ C] ALADIN, 10km Validáció (Szeged) Meteorológiai állomások Szegeden 2-m hőmérséklet 1991 2000, nyár, 00UTC Nyári UHI, 1999 2000 Eltolódás a menetben Éjszaka alábecslés + 2 C Óra [UTC] 17

UHI [ C] Tesztkísérletek (Szeged 2001, nyár) 1. Légköri kényszerek magassága Eredeti beállítás: 30 m Teszt: 20-50 m kényszerek magassága Óra [UTC] 18

UHI [ C] Tesztkísérletek (Szeged 2001, nyár) 2. Légköri kényszerek frissítése Eredeti beállítás: 3 óra Teszt: 1 / 3 óra 1 óra: gyorsabb fejlődés és erősebb UHIintenzitás Légköri kényszerek 00 03 06 12 Integrálási idő (UTC) Óra [UTC] 19

Tartalom 1. Motiváció 2. A városklíma modellezés eszközei 3. A SURFEX felszíni modell és alkalmazása az OMSZ-ban 4. Összefoglalás és tervek 20

Összefoglalás A városi folyamatokat leíró felszíni modellek alkalmasak a hosszútávú városi éghajlatváltozás vizsgálatára Eszköz: ALADIN-Climate meghajtotta SURFEX Terület: Budapest, Szeged Eredmények: A SURFEX képes a városi éghajlat alapvető jellemvonásait leírni A légköri kényszerek gyakoribb frissítése javít a városi hősziget napi menetén A kényszerek magassága az éjszakai UHI-intenzitás mértékét jelentősen befolyásolja 21

Tervek: városi éghajlati projekciók KEHOP-1.1.0 projekt (KLIMADAT): Az éghajlatváltozás magyarországi hatásainak feltérképezése regionális klímamodell-szimulációk elvégzésével és reprezentatív adatbázis fejlesztésével Cél: mért és modellezett éghajlati adatokat, információkat tartalmazó adatbázis felhasználás: hatásvizsgálatok, döntéshozás 2016 2020 Fő modellezési tervek: ALADIN-Climate és REMO szimulációk (forgatókönyvek: RCP4.5 és RCP8.5) bizonytalanságok számszerűsítése leskálázásuk a SURFEX-szel városi éghajlati projekciók várostervezési döntéshozatal támogatása 22

Köszönöm szépen a figyelmet!