A C# programozási nyelv alapjai

Hasonló dokumentumok
Készítette: Nagy Tibor István

A C# PROGRAMOZÁSI NYELV

Készítette: Nagy Tibor István Felhasznált irodalom: Kotsis Domokos: OOP diasor Zsakó L., Szlávi P.: Mikrológia 19.

Programozási nyelvek I. 5. előadás (Gregorics Tibor anyagának felhasználásával)

C# gyorstalpaló. Készítette: Major Péter

Vezérlési szerkezetek

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei

A C programozási nyelv II. Utasítások. A függvény.

Programozás BMEKOKAA146. Dr. Bécsi Tamás 1. Előadás

C# nyelv alapjai. Krizsán Zoltán 1. Objektumorientált programozás C# alapokon tananyag. Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem

PHP. Telepítése: Indítás/újraindítás/leállítás: Beállítások: A PHP nyelv

Java programozási nyelv

1. Egyszerű (primitív) típusok. 2. Referencia típusok

ALGORITMIKUS SZERKEZETEK ELÁGAZÁSOK, CIKLUSOK, FÜGGVÉNYEK

Internet programozása. 3. előadás

Informatika terméktervezőknek

Számítástechnika I. BMEKOKAA152 BMEKOKAA119 Infokommunikáció I. BMEKOKAA606. Dr. Bécsi Tamás

1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül!

Objektumorientált Programozás V.

Szoftvertechnológia alapjai Java előadások

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei

Számítástechnika II. BMEKOKAA Előadás. Dr. Bécsi Tamás

Programozás. (GKxB_INTM021) Dr. Hatwágner F. Miklós február 18. Széchenyi István Egyetem, Gy r

Objektum Orientált Programozás V.

Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat. Mit tudunk már? Feltételes operátor (?:) Típus fogalma char, int, float, double

Vezérlési szerkezetek. Szelekció Ciklusok

Programozás BMEKOKAA146. Dr. Bécsi Tamás 3. előadás

Programozás BMEKOKAA146. Dr. Bécsi Tamás 2. előadás

Mit tudunk már? Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat. Legnagyobb elem keresése. Feltételes operátor (?:) Legnagyobb elem keresése (3)

Változók. Mennyiség, érték (v. objektum) szimbolikus jelölése, jelentése Tulajdonságai (attribútumai):

Programozás I. Matematikai lehetőségek Műveletek tömbökkel Egyszerű programozási tételek & gyakorlás V 1.0 OE-NIK,

Algoritmizálás + kódolás C++ nyelven és Pascalban

Szoftvertervezés és -fejlesztés I.

Változók. Mennyiség, érték (v. objektum) szimbolikus jelölése, jelentése Tulajdonságai (attribútumai):

Objektumorientált Programozás I.

Programozás I. C# bevezető. Sergyán Szabolcs Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar szeptember 17.

Bánsághi Anna 2014 Bánsághi Anna 1 of 68

Kifejezések. Kozsik Tamás. December 11, 2016

AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek

Webprogramozás szakkör

GYAKORLATIAS JAVA MINTA

Számítástechnika I. BMEKOKAA152 BMEKOKAA119 Infokommunikáció I. BMEKOKAA606. Dr. Bécsi Tamás 2. előadás

Kezdő programozók hibái

A JavaScript főbb tulajdonságai

Komputeralgebra Rendszerek

Programozás I. 3. gyakorlat. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar

Készítette: Nagy Tibor István

Objektumorientált Programozás II.

SZÁMÍTÓGÉPES PROBLÉMAMEGOLDÁS

Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása 1. előadás

Szkriptnyelvek. 1. UNIX shell

Programozási nyelvek JAVA EA+GY 1. gyakolat

PHP gyorstalpaló, avagy a Hello World-től az űrlapellenőrzésig

Pénzügyi algoritmusok

AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek

MT Algoritmusok és V Algoritmusok és isual Basic programoz ás alapjai isual Basic programoz Algoritmus Muhammad Ibn Músza Al-Hvárizmi

Programozás I. Első ZH segédlet

OOP III. A C# nyelv alapelemei II.

OOP I. Egyszerő algoritmusok és leírásuk. Készítette: Dr. Kotsis Domokos

Járműfedélzeti rendszerek II. 1. előadás Dr. Bécsi Tamás

Szelekció. Döntéshozatal

Programozás C nyelven (3. ELŐADÁS) Sapientia EMTE

Programozási technológia I 1. gyakorlat. A Java nyelvi alapjai, a NetBeans környezet

Bánsághi Anna 2014 Bánsághi Anna 1 of 33

Objektum elvű alkalmazások fejlesztése Kifejezés lengyel formára hozása és kiértékelése

OOP III. A C# nyelv alapelemei

Operációs rendszerek. 11. gyakorlat. AWK - szintaxis, vezérlési szerkezetek UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED

6. fejezet: Ciklusok

A C programozási nyelv I. Bevezetés

Gyakorló feladatok Gyakorló feladatok

Kezdő programozók hibái Azok a buktatók, amikről ha nem tudsz, napokat töprenghetsz hiába programozás-tanulás közben

Programozási nyelvek II. JAVA EA+GY 1. gyakolat

Apple Swift kurzus 3. gyakorlat

A Java nyelv. II. rész - alapok, osztályok /2 53

A Java programozási nyelv

Programozás alapjai. (GKxB_INTM023) Dr. Hatwágner F. Miklós augusztus 29. Széchenyi István Egyetem, Gy r

Programozás alapjai C nyelv 5. gyakorlat. Írjunk ki fordítva! Írjunk ki fordítva! (3)

A C# szintaktikája. a C programozási nyelv szintaxisát veszi alapul, ez három fontos szabályt von maga után:

S z á m í t ó g é p e s a l a p i s m e r e t e k

3. Gyakorlat Ismerkedés a Java nyelvvel

VB C++ C# JScript J# Common Language Specification. ADO.NET and XML. Base Class Library. Common Language Runtime. Operating System

3. Határozza meg és írja ki a minta szerint, hogy a forrásállományban hány kémiai elem felfedezési adatai

C programozás. 1 óra Bevezetés

Számítástechnika I. BMEKOKAA152 BMEKOKAA119 Infokommunikáció I. BMEKOKAA606. Dr. Bécsi Tamás 3. előadás

Mintavételes szabályozás mikrovezérlő segítségével

A C programozási nyelv I. Bevezetés

Programozási nyelvek Python

Imperatív és procedurális programozás a Javában

Forráskód formázási szabályok

Számítástechnika II. BMEKOKAA Előadás. Dr. Bécsi Tamás

Vezérlési szerkezetek

3 A C programozási nyelv szintaktikai egységei

Imperatív programozás

Operációs rendszerek gyak.

Objektumorientált Programozás III.

Programozás alapjai 3.Gy: C elágazások, ciklusok P R O

Objektum Orientált Programozás. 11. Kivételkezelés 44/1B IT MAN

OOP: Java 11.Gy: Enumok, beágyazott osztályok. 13/1 B ITv: MAN

Programozási nyelvek (ADA)

3D-s technológiák a játékfejlesztésben UDK bevezetés

Átírás:

A C# programozási nyelv alapjai Tisztán objektum-orientált Kis- és nagybetűket megkülönbözteti Ötvözi a C++, Delphi, Java programozási nyelvek pozitívumait.net futtatókörnyezet Visual Studio fejlesztőkörnyezet C# nyelv Üres, futtatható C# program: class Program public static void Main() A Main() egy függvény; ennek a törzsébe kell írni a program elindításakor végrehajtandó utasításokat C# futtatható program 1

Pontosvessző zár minden utasítást Több utasítás utasításblokkba foglalható a zárójelekkel (szekvencia) Ilyen utasításblokk pl.: a függvények törzse, a ciklusmagok, Utasítások Szekvencia ( utasítások egymás után írása, utasításblokkokba foglalás) Szelekció Legfeljebb kétirányú elágazás (if) Többirányú elágazás (switch) Iteráció Számlálós ciklus (for) Elöltesztelős feltételes ciklus (while) Hátultesztelős feltételes ciklus (do-while) Gyűjteményes ciklus (foreach) Strukturált algoritmikus szerkezetek if (feltétel) if (feltétel) else Ha a feltétel igaz, az if utáni, ha hamis, az else utáni utasítások hajtódnak végre zárójelek csak több utasítás esetén A feltételt kötelező () zárójelek közé tenni Legfeljebb kétirányú elágazás 2

switch (kifejezés) case érték1: break; case értékn: break; default: break; Azokat az utasítások hajtódnak végre, amelyek case ágában lévő érték a kifejezés értékével egyezik Ha egyikkel sem egyezik, a default ág hajtódik végre A kifejezés lehet egész szám, karakter, sztring, felsorolás típusú Minden ág végén kötelező a break használata Többirányú elágazás while (feltétel) Amíg a feltétel igaz, a ciklusmag utasításai újra és újra végrehajtódnak zárójelek csak több utasítás esetén A feltételt kötelező () zárójelek közé tenni Elöltesztelős ciklus do while (feltétel); Amíg a feltétel igaz, a ciklusmag utasításai újra és újra végrehajtódnak A ciklusmag egyszer feltételvizsgálat nélkül is lefut zárójelek mindig A feltételt kötelező () zárójelek közé tenni Hátultesztelős ciklus 3

for(inicializáció; feltétel; módosítás) Inicializáció: ciklusváltozó kezdőértékadása Feltétel: amíg a feltétel igaz, újra és újra végrehajtódik a ciklusmag Módosítás: a ciklusváltozó értékének módosítása zárójelek csak több utasítás esetén Számlálós ciklus foreach(típus ciklusváltozó in gyűjtemény) Gyűjtemény: tömb, lista, A ciklusváltozó minden lépés elején a gyűjtemény soron következő elemének értékét veszi fel A ciklusváltozó értéke csak olvasható zárójelek csak több utasítás esetén Gyűjteményes ciklus Deklaráció típusnév változónév = kezdőérték; Pl.: Értékadás int egész = 8; double valós; változónév = kifejezés; Változó érték lekérdezése Pl.: valós = 5 + 9 * egész / 3; Változók használata 4

Deklaráció típusnév[] tömbnév; Pl.: int[] számok; Tömblétrehozás tömbnév = new típusnév[elemszám]; Pl.: számok = new int[15]; Értékadás egy tömbelemnek Pl.: számok[3] = 8; Tömbelem értékének lekérdezése Pl.: int b = számok[2] * 5; Tömb elemszámának lekérdezése tömbnév.length Tömbök használata Meghatározzák A tárolandó érték értéktartományát Az értékkel végezhető műveleteket Az ábrázolás módját Fajtái a készítő alapján Beépített típusok Saját típusok Fajtái elemszám alapján Egyszerű típusok Összetett típusok Típusok Egész szám (s)byte, (u)short, (u)int, (u)long Valós szám float, double, decimal Logikai bool Karakter char Sztring string Egyszerű típusok 5

A programkódba beírt közvetlen értékek Fajtái (a beépített típusok szerint): Egész literál (pl.: 3) Valós literál (pl.: 3.14) típusa double! Karakter literál (pl.: c ) Sztring literál (pl.: Szöveg ) Logikai literál (true vagy false) A literál típusát egy utána írt betűvel is jelezhetjük Egész literál: u, l, ul Valós literál: f, d, m Literálok A C# szigorúan típusos nyelv Például értékadásnál a bal- és jobboldal ugyanolyan típusú kell, hogy legyen. Pl.: int a = 5; helyes int b = 5.6; hibás! double d = 3.3; helyes float f = 3.3; hibás! int c = éljsd ; hibás! Az értékek különbözőségéből adódó hibákat típuskonverzióval lehet feloldani Típuskonverzió Sztring -> Adott típus céltípusnév.parse(sztring) Pl.: Adott típus -> Sztring Pl.: int a = int.parse( 456 ); kifejezés.tostring() int a = 456; string s = a.tostring(); string s = 456.ToString(); Típus1 -> Típus2 (típus2)kifejezés Pl.: int a = (int)456.78; Típuskonverzió 6