Az általános csoportmentességi rendelet tervezete INDOKOLÁS

Az általános csoportmentességi rendelet tervezete INDOKOLÁS I. A JAVASLAT CÉLJA ÉS HÁTTERE A Bizottság az állami támogatások szabályozásának korszerűsítéséről szóló, 2012. május 8-i közleményével útnak indította az állami támogatásokra vonatkozó szabályok átfogó felülvizsgálatát. Az állami támogatásokról szóló jogszabályok végrehajtásának elő kell segítenie a fenntartható, intelligens és inkluzív növekedést, az egységes piacra legnagyobb hatást gyakorló ügyekre kell helyeznie a hangsúlyt, és gyorsabb, megalapozottabb és határozottabb döntéshozatalt kell lehetővé tennie. Az általános csoportmentességi rendelet felülvizsgálata az állami támogatások szabályozásának korszerűsítésére irányuló reform központi eleme, és annak valamennyi célja megvalósításához hozzájárul, különös tekintettel az egyszerűsítésre. A jelenlegi csoportmentességi rendelet hatályba lépése óta bevezetett mintegy 2000 intézkedés azt jelzi, hogy a tagállamok széleskörűen kihasználják a rendelet által biztosított lehetőségeket. 2011-ben az általános csoportmentességi rendelet alapján nyújtott támogatások összege 17,2 milliárd eurót tett ki; ez az ipar és a szolgáltatások számára nyújtott támogatás 32,5 %-át jelenti. Az általános csoportmentességi rendelet felülvizsgálata biztosítani fogja, hogy a tagállamok és az érdekeltek számára 2014-től egyértelmű szabályrendszer szolgáljon alapul szakpolitikáik és támogatási intézkedéseik kialakításához. Az általános csoportmentességi rendelet lehetővé tette, hogy az állami támogatásokkal kapcsolatos jogérvényesítés szélesebb körűvé és egyúttal egyszerűbbé is váljon, ugyanakkor felhívta a figyelmet a jelenlegi rendszer két fő hiányosságára: i. a szabályok bonyolultak és nem ösztönzik kellőképpen a megfelelést; ii. a rendszer nem veszi figyelembe a támogatás halmozott hatását. E hiányosságok kettős válaszlépést igényelnek. Egyfelől az általános csoportmentességi rendelet a helyes alkalmazásának elősegítése érdekében egyértelműbbé és egyszerűbbé tehető. Ezzel párhuzamosan a jelentős programok értékelése, a közzétételi kötelezettségek és az utólagos ellenőrzés révén elősegíthető a szabályoknak való megfelelés, és kiküszöbölhető a holtteherveszteség, valamint a túlzott mértékű és versenytorzító támogatás. Másfelől pedig az általános csoportmentességi rendeletet egyértelműbb előzetes szabályok és megfelelőbb hatásértékelés alapján kívánatos alkalmazni a programokra, amelyek olyan területekre irányulnak, ahol feltételezhető a piaci hiányosságok fennállása, és amelyek ugyanakkor valószínűsíthetően nem támasztanak komoly versenypolitikai aggályokat. II. A JAVASOLT MÓDOSÍTÁSOK Az általános csoportmenteségi rendelet reformja hozzájárulhat a korszerűsítési projekt egyszerűsítésre irányuló céljához azáltal, hogy a rendelet hatályát új intézkedésekre is kiterjeszti, és emeli az egyedi ügyekre vonatkozó bejelentési határértékeket. A rendelet felülvizsgálata hosszú folyamat, mivel a tagállamokkal két alkalommal hivatalosan konzultálni kell (két tanácsadó bizottság keretében), továbbá e két időpont között a bizottsági javaslat tervezetét közzé kell tenni a Hivatalos Lapban. Egyes kérdésekben a bizottsági szolgálatokon belül még folyik a munka, ezekről több opció kerül előterjesztésre, illetve az érdekelt felek véleményének kikérése 1

érdekében a tagállamokkal való első konzultációig ezek nyitva maradnak. A Bizottság ezekről a későbbiekben alakít ki végső állásfoglalást. Fokozott rugalmasság a bejelentési határértékek tekintetében A K+F projektekhez nyújtott támogatás tekintetében a javaslat szerint a jelenlegi szint kétszeresére emelkednének a túlnyomórészt alapkutatási vagy alkalmazott kutatási tevékenységekből álló projektekre vonatkozó bejelentési határértékek, amelyeken belül nem szükséges előzetes bizottsági vizsgálatot alkalmazni, amennyiben az összeegyeztethetőségi feltételek teljesülnek. E módosítás tükrözi, hogy a kutatás és fejlesztés hangsúlyos szerepet kap az Európa 2020 stratégiában, valamint azt, hogy a piaci alkalmazástól viszonylag távol álló tevékenységek csak korlátozott mértékben idézhetik elő a verseny torzulását. A kísérleti fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás esetében a javaslat csak kismértékben, [10] millió EUR-ra emelné a bejelentési határértéket, mivel e támogatás jelentősebb mértékben torzíthatja a versenyt amiatt, hogy a kutatási eredmények szorosabban kapcsolódnak a piaci alkalmazáshoz. A Versenypolitikai Főigazgatóság várja a tagállamok visszajelzéseit a javaslatról. Az általános csoportmentességi rendelet tervezete felismeri a visszafizetendő előlegek jelentőségét abban a tekintetben, hogy kockázatmegosztó eszközként ezek a hagyományos támogatásnál kevésbé torzító hatásúak és erőteljes ösztönző hatást fejtenek ki, és a bejelentési határérték [50] %os emelése, valamint a támogatási intenzitás révén ösztönzi ezek alkalmazását. A bejelentési határértékek javasolt emelésének mértéke egyeztetés tárgyát képezi. Az EUREKA projektekre és a Szerződés 187. cikke alapján közös vállalkozás keretében végrehajtott projektekre szintén magasabb határértékek vonatkoznak majd. Emellett most először lesz mód arra, hogy a gazdasági tevékenységet végző, és ezért (részben vagy egészében) az állami támogatási szabályok hatálya alá tartozó kutatási infrastruktúrák kialakításához vagy korszerűsítéséhez nyújtott támogatást [15] millió EUR támogatási összegig ne legyen szükséges bejelenteni a Bizottságnak. A Versenypolitikai Főigazgatóság várja az érdekelt felek erre vonatkozó visszajelzéseit. Ilyen típusú támogatás csak abban az esetben nyújtható, ha az infrastruktúrához való hozzáférést átlátható és diszkriminációmentes módon, piaci feltételek mellett biztosítják. Az ezen feltételektől való bármiféle eltérést (pl. ha az infrastruktúra használatáért nem piaci árakat számítanak fel) engedélyezés céljából be kell jelenteni a Bizottságnak. A kkv-számára nyújtott kockázatfinanszírozási támogatásnak jobban kell tükröznie a tényleges piaci hiányosságokat (különösen a finanszírozási hiányt) és nagyobb rugalmasságot kell lehetővé tennie a beruházások megfelelő időzítése érdekében; ezért a beruházási részösszegekre vonatkozó évi 1,5 millió eurós határértéket a teljes beruházási összegre vonatkozó 10 millió eurós határérték váltja fel. A kockázatfinanszírozás így hatékonyabban biztosít majd támogatást a kkv-k egyes fejlődési szakaszaiban felmerülő szükségletek kielégítéséhez, korlátozó jellegű éves beruházási korlátok meghatározása nélkül. Emellett a javaslat az induló vállalkozások számára az EU egész területén elérhető támogatásra vonatkozóan a következő új, egyszerűsített határértékeket ajánlja: a kölcsönök esetében 2 millió EUR, a kezességvállalások esetében 3 millió EUR (mindkettő nominális összeg) és a támogatott területeken letelepedett vállalkozásoknak bónuszt nyújtó, vissza nem térítendő támogatás esetében 0,4 millió EUR. Innovatív kisvállalkozásokra a fenti összegek kétszerese vonatkozik majd. A nominális összegek alkalmazása jelentős mértékben csökkenti 2

majd a támogatásnyújtó hatóságok adminisztratív terheit, és megfelel a kisvállalkozásokra vonatkozó egyszerűsítési célkitűzésnek. A környezetvédelmi támogatás tekintetében a beruházási támogatásra vonatkozó jelenlegi [7.5] millió EUR-s bejelentési határérték egyeztetés tárgyát képezi. Az elszámolható költségek egyszerűsített számítási módja kerülne bevezetésre, erről a Versenypolitikai Főigazgatóság várja az érdekeltek véleményét. E változásra való tekintettel a támogatási intenzitások kérdése a konzultáció ezen szakaszában nyitva marad. A megfelelést garantáló biztosítékok erősítése A hatályt kiterjesztő fenti változásból adódó nagyobb fokú rugalmasság ellensúlyozására új rendelkezések kerülnek bevezetésre, amelyek bejelentési kötelezettséget vezetnek be azokra az igen nagyszabású programokra vonatkozóan, amelyek esetében az éves közkiadás összege a nemzeti GDP 0,01 %-át és a 100 millió eurót egyaránt meghaladja; e rendelkezések a programok mesterséges felosztása révén való kijátszást kizáró rendelkezést is magukba foglalnak. A Versenypolitikai Főigazgatóság várja a tagállamok erre vonatkozó visszajelzéseit. Annak érdekében, hogy az erőforrások szűkös rendelkezésre állása idején fokozható legyen a közkiadások hatékonysága és elszámoltathatósága, valamint a nyújtott támogatásokkal kapcsolatban javuljon az ellenőrzések minősége és a közvélemény tájékoztatása, a rendelettervezet az átláthatóságra vonatkozóan új követelményeket vezet be. A tagállamoknak a támogatás odaítéléséről szóló határozatot követően egy központi honlapon közzé kell tenniük a főbb információkat, ezen belül a kedvezményezettek nevét és a támogatási összegeket. Ezeket az információkat korlátozás nélkül hozzáférhetővé kell tenni a nagyközönség számára. Az átláthatóságra vonatkozó új követelmények bevezetése megkönnyíti a végrehajtást a nemzeti hatóságok számára, és a nyújtott támogatás megfelelőbb ellenőrzését eredményezi ennek köszönhetően végül kisebb mértékű jelentéstételre lesz szükség, ami hozzájárul az adminisztratív terhek további csökkentéséhez. Végül az általános csoportmentességi rendelet tervezete a csoportmentességi kedvezmény visszavonásáról szóló rendelkezései révén célzottabb és ezért erőteljesebb visszatartó hatással rendelkező szankciót vezet be a szabályok be nem tartására vonatkozóan. Ilyenkor a Bizottság bizonyos kedvezményezettek vagy támogatásnyújtó hatóságok esetében bejelentési kötelezettséget vezethet be az őket érintő jövőbeli támogatást teljes egészére vagy egy részére. Az ösztönző hatás ellenőrzésének egyszerűsítése A javasolt opciók egyike a jelenlegi általános csoportmentességi rendelethez képest számottevő egyszerűsítést jelent, amely valamennyi vállalkozásra egységesen vonatkozna: a projekt vagy tevékenység megkezdése előtt a vállalkozásoknak egységes kérelemnyomtatványt kell majd benyújtaniuk. Ez jelentős mértékben csökkentené mind a támogatásnyújtó hatóságokra, mind pedig a támogatás kedvezményezettjeire nehezedő adminisztratív terheket. Mivel a nagyvállalatoknak nyújtott ad hoc támogatás esetében nehezebb megállapítani az ösztönző hatást, ezeket az intézkedéseket vagy be kell majd jelenteni, vagy szigorúbb feltételeket kell alkalmazni 3

rájuk. A Versenypolitikai Főigazgatóság várja a tagállamok visszajelzéseit a nagyvállalatoknak nyújtott ad hoc támogatásra vonatkozó javasolt opciókról. Egy másik opció szerint a jelenlegi szabályok változatlanok maradnának, és a nagyvállalatok számára kötelező lenne kiegészítő dokumentumokat benyújtani, amelyeket a támogatásnyújtó hatóságoknak ellenőrizniük kellene. Ez egyszerűbbé tenné a tagállamok számára annak biztosítását, hogy a támogatás szükséges legyen és ösztönzően hasson további tevékenységek megvalósítására, ám az adminisztratív teher változatlan lenne. Az a fő elv mindenképpen érvényben marad, hogy nem nyújtható támogatás olyan tevékenységekhez, amelyeket a kedvezményezett a piaci feltételek szerint, támogatás nélkül is elvégezne. Regionális támogatás [14-16. cikk] E támogatás a 2014 2020-as időszakra vonatkozóan jóváhagyott regionális támogatási térképek szerint regionális támogatásra jogosult térségekben nyújtható. Regionális támogatás a c) pont szerinti régiók esetében kkv-knak induló beruházáshoz, míg nagyvállalkozásoknak kizárólag olyan induló beruházáshoz nyújtható, amely az érintett területen új tevékenység végzésére irányul, mivel a nagyvállalkozások a beruházási hely kiválasztásakor kevésbé vannak kitéve a regionális hátrányoknak. A javaslat szerint az operatív programokon kívüli regionális beruházási programoknak egyértelműen meghatározott célokat tartalmazó regionális fejlesztési stratégia megvalósításához kell hozzájárulniuk. A gazdaság bizonyos ágazataira az acélágazatra és szintetikusszál-ágazatra irányuló egyes regionális támogatási programokra nem alkalmazható a regionális csoportmentesség, mivel ezekben az esetekben a strukturális hátrány mértéke meghaladja a lehetséges kedvező kohéziós hatásokét. A hajógyártásra, a szénágazatra, a közlekedési ágazatra és a repülőtéri infrastruktúrára irányuló regionális támogatásra nem alkalmazható a csoportmentesség, ezeket sajátosságaik figyelembe vétele érdekében engedélyezés céljából be kell jelenteni a Bizottságnak. A belső energiapiacra gyakorolt torzító hatás minimalizálása és a költséghatékonyság fokozott előtérbe helyezése érdekében a támogatott területeken a megújuló energiaforrásból előállított energiát, a kapcsolt energiatermelést és a hatékony távfűtést elősegítő beruházások a rendelettervezet környezetvédelemről szóló részének rendelkezéseiben meghatározott feltételek alapján engedélyezhetőek, esetleg a támogatott területek hátrányait kezelő regionális bónuszokkal kombinálva (a regionális bónuszokra vonatkozó opció). Másfelől a nem megújuló energiaforrásból történő villamosenergia-termeléshez és az energetikai infrastruktúrákhoz nyújtott állami támogatás nem mentesül a bejelentési kötelezettség alól, mivel az ilyen támogatások a belső energiapiac nagymértékű torzulását eredményezhetik. Ezeket a beruházásokat a belső piaccal való összeegyeztethetőségük értékelése céljából be kell jelenteni a Bizottságnak. Tekintettel az európai területi együttműködésnek az uniós kohéziós politikában betöltött jelentőségére és az ezzel kapcsolatos projekteket érintő hátrányokra (számos, különböző térségben működő projektpartner), a javaslat új rendelkezést tartalmaz, hogy az induló beruházásnak (vagy annak legnagyobb részének) helyet adó területre vonatkozó támogatási intenzitás a projektben részt vevő összes kedvezményezettre alkalmazható legyen. 4

Végül most először csoportmentességben részesíthető a legkülső régiókra irányuló támogatások bizonyos fajtája: a legkülső régiókban és a ritkán lakott területeken előállított áruk szállítási költségeit és a legkülső régiókban felmerülő egyéb kiegészítő költségeket ellentételező működési támogatás. Kkv-knak nyújtott támogatás [17-22. cikk] A rendelettervezet a kkv-knak nyújtott támogatásra vonatkozó korábbi, elszórt rendelkezéseket pontosítja és rendezi, 2. szakaszában összesítve őket. Emellett a javaslat az európai területi együttműködésben részt vevő kkv-k együttműködési költségeinek ellentételezéséről szóló új rendelkezést vezet be, hogy a kkv-k segítséget kapjanak az európai területi együttműködési projektek közös irányítása kapcsán felmerülő kiegészítő költségek fedezéséhez. A kkv-k a pénzügyi piacok kockázatkerülése miatt gyakran nehezen jutnak tőkéhez. A kkv-kra vonatkozó felülvizsgált csoportmentességi szabályok az Európa 2020 stratégia egyik fő prioritásához járulnak hozzá, azaz ahhoz, hogy biztosítani kell a hitel- és tőkefinanszírozáshoz való hozzáférést a magánbefektetések ezzel egyidejű ösztönzése mellett. A kockázati tőkére vonatkozó szabályok felülvizsgálata kiterjeszti azok hatályát, egyszerűsíti őket, továbbá nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé. Az alkalmazási kör bővítéséhez megfelelően kialakított összeegyeztethetőségi szabályok társulnak, hogy elkerülhető legyen a kiszorítás kockázata és a verseny torzulása. A rendelettervezet ösztönözi a rulírozó támogatási eszközök szélesebb körű alkalmazását. A javaslat módosítaná a kockázatfinanszírozási szabályok alapján támogatható kkv-k fogalommeghatározását, és a későbbi növekedési szakaszban lévő kkv-kat is belefoglalja, valamint a kiegészítő befektetésekre és a kiváltási tőkére is kiterjed, ezáltal jobban tükrözi a fennálló piaci hiányosságok tényleges dimenzióját. Az új általános csoportmentességi rendelet a piaci gyakorlat megfelelőbb tükrözése érdekében a kockázatfinanszírozás valamennyi formáját lehetővé teszi, így a tőkebefektetést, a részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetést, és a pénzügyi közvetítők által nyújtott hitelt, a szabályok alkalmazási körét a kockázatitőketámogatásról a kockázatfinanszírozási támogatásra terjesztve ki. E változás a kkv-knak szóló számos pénzügyi eszközt az általános csoportmentességi rendelet hatálya alá von, és ezáltal várhatóan garantálja a jogbiztonságot ezen eszközök kialakítása során. Az új általános csoportmentességi rendelet hatálya a jogbiztonság erősítése érdekében bizonyos általánosan alkalmazott fiskális intézkedésekre és kezességvállalásokra is kiterjed majd, figyelembe véve, hogy egyre gyakrabban alkalmaznak ilyen intézkedéseket gyorsan növekvő kkvk támogatására. Az új rendelkezések célja, hogy csoportmentességben részesülhessen a kkv-ra szakosodott alternatív kereskedelmi platformokhoz nyújtott támogatás és a felderítési költségekhez nyújtott támogatás. Induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás: A Versenypolitikai Főigazgatóság az induló vállalkozásoknak nyújtott támogatásra vonatkozó elszórt rendelkezések egyszerűsítését javasolja, és a jelenleg több kategóriában (regionális támogatás, női vállalkozóknak vagy fiatal vállalkozóknak szóló támogatás, innovatív vállalkozásoknak nyújtott támogatás) elszórtan megtalálható rendelkezéseket az induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás átfogó kategóriájába foglalná ez bármiféle induló vállalkozás finanszírozáshoz (hitelhez) jutásával kapcsolatos piaci 5

hiányosságra irányulhat. Az intézkedés a legfeljebb öt éve bejegyzett kisvállalkozásokra vonatkozik majd. Kutatási, fejlesztési és innovációs támogatások [23-26. cikk] A tapasztalatok szerint a piaci hiányosságok megakadályozzák, hogy a kutatás, a fejlesztés és az innováció piaca elérje optimális teljesítményét, és csökkentik a hatékonyságot. A felülvizsgált általános csoportmentességi rendelet megkönnyíti az Európa 2020, és különösen a Horizont 2020 célkitűzéseihez kapcsolódó támogatások nyújtását. Az általános csoportmentességi rendelet alapján nyújtható K+F+I-támogatás feltételei egyszerűbbé és áttekinthetőbbé válnak. A kísérleti és demonstrációs projektekhez nyújtott támogatás egyszerűbbé válik annak érdekében, hogy áthidalható legyen a tudományos kutatás és a piaci alkalmazás közötti távolság, és megszűnjenek a vállalkozókat az ötleteik piaci hasznosításában gátló akadályok e célokat prioritásként jelöli meg az Innovatív Unió elnevezésű kiemelt kezdeményezésről szóló közlemény és a kulcsfontosságú alaptechnológiáról szóló közlemény. Emellett az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés továbbfejlesztett fogalommeghatározása révén lehetővé válik, hogy a rendelkezések rugalmasabban legyenek alkalmazhatók egyes kutatási tevékenységekre, különösen bizonyos prototípusokra. E módosítások a kkv-k finanszírozási szükségleteivel kapcsolatos rendelkezések alkalmazási körét és rugalmasságát kiterjesztő intézkedések hasznos kiegészítését jelentik, és a kkv-k finanszírozási igényeire nem csupán az indulási és a korai fejlesztési fázisban nyújtanak megoldást, hanem a kifejlesztett innovációk demonstrációja és piaci bevezetése tekintetében is. Két olyan támogatási kategória kerül bevezetésre, amelyre korábban nem terjedt ki az általános csoportmentességi rendelet hatálya: i. Kutatási infrastruktúra: tekintettel arra, hogy a kutatási infrastruktúra fontos szerepet játszik az ismeretek és a technológia fejlesztésében, a kutatási infrastruktúrák kialakításához vagy korszerűsítéséhez nyújtott támogatásra vonatkozó csoportmentesség kerül bevezetésre. A támogatásra jogosult infrastruktúrákhoz átlátható és megkülönböztetésmentes feltételek mellett kell hozzáférést biztosítani. A cikk csak a kutatási infrastruktúrához nyújtott támogatásra vonatkozik, a végfelhasználóknak nyújtott támogatásra nem; ez utóbbit engedélyezés céljából be kell jelenteni a Bizottságnak. ii. Innovációs támogatás: Az Európa 2020 és az Innovatív Unió célkitűzéseinek megfelelően az új általános csoportmentességi rendelet hatálya a kkv-k innovációs támogató intézkedéseinek szélesebb körére terjed ki. A javaslat egyszerűsíti és áttekinthetőbbé teszi az innovációs támogatási intézkedésekre vonatkozó feltételeket, a kkv-knak nyújtott innovációs támogatás valamennyi kategóriáját egy csoportba sorolva. Fontos egyszerűsítés az egységes támogatási intenzitás bevezetése. A támogatott területekre irányuló K+F+I beruházások ösztönzése érdekében bónusz vonatkozik azokra a nagyvállalkozásokra, amelyek úgy döntenek, hogy a c) pontban előírt feltételeknek megfelelő támogatott területeken folytatnak beruházást, amennyiben a beruházás regionális és a K+F+I támogatásként elszámolható költségei között átfedések vannak. Képzési és foglalkoztatási támogatás [27-29. cikk] 6

A képzési támogatás esetében a javaslat egyetlen kategóriát tartalmaz, így megszünteti az általános és a szakosított képzés közötti különbségtételt, a tagállamok és az érdekelt felek által hangsúlyozott számos nehézségre való tekintettel. Ez a szabályok jelentős egyszerűsítését jelenti, és ezáltal megszűnnek azok a gyakorlati problémák, amelyek a különbségtétel érvényesítésével és általában a képzés besorolásával kapcsolatban jelentkeztek. Az elszámolható költségek is egyszerűbbé válnak így. Az új általános csoportmenteségi rendelet kiterjeszti a csoportmentesség hatályát a hátrányos helyzetű és megváltozott munkaképességű munkavállalók felvételéhez és foglalkoztatásához nyújtott támogatásra. A hátrányos helyzetű munkavállaló fogalommeghatározásának a 15 24 év közötti fiatalokra való kiterjesztése révén a rendeletet a foglalkoztatási támogatás szélesebb körére lehet majd alkalmazni. A súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló fogalma bővül, hogy azokat is magába foglalja, akik legalább 12 hónapja munkanélküliek és valamilyen meghatározott okból hátrányos helyzetűnek minősülnek. Tekintettel azokra a sajátos hátrányokra, amelyekkel a kkv-k szembesülnek, valamint arra, hogy a képzésbe történő befektetés esetén viszonylagosan magasabb költségekkel kell számolniuk, a kkvk esetében emelkedik a mentesített támogatási intenzitás. A megváltozott munkaképességű vagy hátrányos helyzetű munkavállalók képzése esetében szintén emelkedik a támogatási intenzitás. Környezetvédelmi támogatás [30-38. cikk] A felülvizsgálat általános csoportmentességi rendelet hozzájárul a környezetvédelem magas szintjéhez és ezáltal a fenntartható fejlődéshez, amely az Európa 2020 stratégia egyik fő oszlopa. A tapasztalatok szerint a környezetvédelem tekintetében piaci hiányosságok állnak fenn, különösen, mivel a vállalkozások számára kevés a szennyezés csökkentése felé ható ösztönző, a környezettudatos viselkedés révén ugyanis úgy nőhetnek a költségek, hogy azzal nem jár együtt a megfelelő előny. Az általános csoportmentességi rendelet felülvizsgálata megkönnyíti a környezetvédelmi támogatás nyújtását az erőforrás-hatékonyság (energiatakarékosság és energiahatékonyság, kapcsolt energiatermelés), az éghajlatváltozás és az energiaügyi intézkedések területén, és a távfűtéshez nyújtott támogatás egy új kategóriáját vezeti be. Megkönnyíti azokat az intézkedéseket, amelyek a vállalkozásokat arra ösztönzik, hogy az uniós szabványok által előírt szintnél magasabb szintű környezetvédelmet valósítsanak meg, és elősegíti kkv-k jövőbeni uniós szabványokhoz való korai alkalmazkodását. A javaslatban új rendelkezések szerepelnek a szennyezett területek szennyeződésmentesítéséhez abban az esetben nyújtott támogatásról, ha nem állapítható meg a szennyező kiléte. Tekintettel arra, hogy a környezetvédelem szintjét javító beruházásból adódó többletköltségek nehezen állapíthatók meg, nem lesz szükség az alternatív beruházás szisztematikus meghatározására; amennyiben alternatív beruházás nem azonosítható, a zöld beruházások teljes költsége figyelembe vehető. Emellett a javaslat a megújuló energiához nyújtott támogatás két alternatív modelljét terjeszti elő. Az első egy technológiailag semleges, nyílt, versenyalapú ajánlattételi eljáráson alapuló versenyeztetési modell, amelynek célja, hogy biztosítható legyen a költséghatékonyság és korlátozható legyen a belső energiapiac torzulása. A második a zöld beruházás teljes költségén 7

alapuló beruházási modell; a jelenlegi szakaszban a támogatási intenzitások pontos mértéke még nem került meghatározásra. A Versenypolitikai Főigazgatóság várja a tagállamok visszajelzéseit erre vonatkozóan, különösen a kiegyenlítési feladatok rendelkezésbe foglalása tekintetében. Következtetések Az általános csoportmentességi rendelet felülvizsgálatának meg kell felelnie annak a kihívásnak, hogy a hasznos támogatás elősegítésével ösztönözze a növekedést, ugyanakkor továbbra is a közfinanszírozás minőségére helyezze a hangsúlyt, továbbá elősegítse, hogy intergáltabbá, dinamikusabbá és versenyképesebbé váljon az egységes piac. Az alkalmazási kör horizontális és vertikális bővítéséhez és a szabályok egyszerűsítéséhez (egyértelműbb, közvetlenül alkalmazható szabályok) biztosítékok társulnak (értékelés, közzétételi kötelezettség). Ez az integrált megközelítés ösztönözni fogja a tagállamokat arra, hogy hatékonyabb, a növekedést jobban ösztönző beavatkozásokat tegyenek, kölcsönös felülvizsgálatot generál, továbbá csökkenti a belső piaci verseny torzulását. 8