Általános kémia 1. Atomszerkezet 2. A periódusos rendszer 3. Kémiai kötések 4. Molekulák, összetett ionok 5. Anyagi halmazok 6. Egykomponensű anyagi rendszerek 7. Többkomponensű rendszerek 8. Kémiai átalakulások 9. Termokémia 10. Reakciókinetika 11. Egyensúly 12. A kémiai reakciók típusai 13. Elektrokémia Szervetlen kémia Kémia középszint A. feladat témakörei 1. Hidrogén 2. Nemesgázok 3. Halogénelemek és vegyületeik 4. Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik 5. A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik 6. A széncsoport elemei és vegyületeik 7. Fémek és vegyületeik Szerves kémia 1. A szerves vegyületek általános jellemzői 2. Szénhidrogének 3. Halogéntartalmú szénhidrogének 4. Oxigéntartalmú szerves vegyületek 5. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 6. Szénhidrátok 7. Fehérjék 8. Nukleinsavak 9. Műanyagok 10. Energiagazdálkodás
Munkarend és balesetvédelem a B. feladat elvégzéséhez 1. A vizsgázók csak felügyelet mellett dolgozhatnak a szaktanteremben, és azt csak engedéllyel hagyhatják el! 2. A vizsgázók az elvégzendő kísérlet során használjanak tiszta köpenyt! A kísérletek elvégzéséhez, ha a gyakorlat ezt megköveteli, a vizsgázók használjanak védőszemüveget, illetve gumikesztyűt! 3. Úgy kell dolgozni, hogy közben a laboratóriumban tartózkodók testi épségét, illetve azok munkájának sikerét ne veszélyeztessék! 4. A munkahelyet még a feladat elvégzése közben is rendben és tisztán kell tartani! 5. A munka befejeztével a munkahelyen rendet kell rakni és azt csak megfelelően, tisztán lehet otthagyni! 6. A laboratóriumban étkezni és inni tilos! 7. A szaktanteremben legyen elsősegély láda használható állapotban! 8. A szaktanteremben mindig legyen kéznél működőképes kézi tűzoltó készülék,tároljunk egy megfelelő méretű edényben homokot! 9. Könnyen gyulladó anyagot a lefolyóba önteni szigorúan tilos! Az ilyen típusú vegyszereket a kísérlet elvégzése után, szedőedényben kell gyűjteni! 10. Minden laboratóriumban legyen kéznél max. 2% töménységű ecetsav-, bórsav- és nátrium-hidrogén-karbonát-oldat arra az esetre, ha maró folyadék jut valakinek a bőrére vagy a szemébe. A bórsav- és nátrium-hidrogénkarbonát oldatokhoz szemöblítésre alkalmas edényt kell biztosítani.
B. feladat elvégzendő és nem elvégzendő kísérletei, kísérletleírásai 1. Kémhatás vizsgálat A kísérleti tálcán lévő sorszámozott óraüvegeken három fehér port talál. Ezek: cukor, ammónium-klorid, ill. nátrium-karbonát valamilyen sorrendben. Mind a három anyagból készítsen vizes oldatot! Állapítsa meg a vizes oldatok kémhatását a tálcán lévő ph-papírral! Adja meg a tapasztalatokat! A mérés elvégzése után állapítsa meg, hogy az adott sorszámú óraüvegen melyik anyagot találja! Válaszát indokolja! Írja fel a vízben való oldódás során lejátszódó, az oldat kémhatását befolyásoló kémiai reakció egyenletét! Szükséges eszközök: cukor szilárd nátrium-karbonát szilárd ammónium-klorid desztillált víz 3 db kémcső csipesz kémcsőtartó állvány ph papír 2. Lángfestés A kísérleti tálcán található sósavból a porcelán/vastégelyt óvatosan töltsünk kb. 1/3-ig. A kiadott, ismeretlen feliratú üvegben egy nátrium, kálium vagy kalcium vegyület vizes oldatát találjuk. Az üvegből óvatosan egészítsük ki a tégely tartalmát kb. a feléig majd óvatosan, csipesz segítségével helyezzünk egy cink-granulátumot a tégelybe. Tartsuk Bunsen-égő színtelen lángját a tégely fölé! Figyelje meg és magyarázza meg a tapasztaltakat! Írja fel a lejátszódó kémiai reakciók egyenleteit!
3. Nátrium-klorid oldat elektrolízise Egy üvegkádban nátrium-klorid oldatot elektrolizálunk grafit elektródok között. Az elektrolízis alatt az elektródok közvetlen környezetében sav-bázis indikátorral vizsgáljuk az oldat kémhatását. Adja meg, és magyarázza meg a tapasztaltakat! Írja fel az elektródfolyamatok egyenletét! 4. Galvánelem vizsgálata Standard Cu/Cu 2+ (aq) elektródból, valamint egy ismeretlen standard fém/fémion(aq) elektródból galvánelemet állítottunk össze. A galvánelem két pólusa között megmérve az elem elektromotoros erejét 1,1 V adódott! Adja meg, milyen fémből készült az ismeretlen elektród! Írja fel a galvánelem működése közben lejátszódó elektródfolyamatok egyenleteit! 5. Kálium-permanganát hevítése A kísérleti tálcán lévő óraüvegen kálium-permanganát van. Keveset adagoljon a kémcső aljára, majd hevítse a szilárd anyagot óvatosan borszeszégő lángjában. Hevítés közben tartson parázsló gyújtópálcát a kémcsőbe! Figyelje meg, és magyarázza meg a tapasztalatokat! Szükséges eszközök: szilárd kálium-permanganát gyújtópálca borszesz-égő kémcső kémcsőtartó állvány kémcsőfogó
6. Vízkeménység vizsgálata szappanforgáccsal Három kémcsőben a következő anyagok vannak ismeretlen sorrendben: desztillált víz, vezetékes víz és kalcium-klorid oldat. Az óraüvegen található szappanforgács segítségével állapítsa meg a kémcsövek tartalmát! Válaszát indokolja! Szükséges eszközök: 3 db kémcső óraüveg szappanforgács desztillált víz vezetékes víz kalcium-klorid oldat 7. Gázok összehasonlító elemzése Három azonos tömegű és térfogatú, zárható tartályban azonos állapotú hidrogén-klorid, hidrogén illetve ammóniagáz található. Ha csak táramérleg állna rendelkezésére, hogyan azonosítaná a három különböző anyagi minőségű gázt? Válaszát indokolja! Nedves indikátorpapír segítségével hogyan azonosítaná a gázokat? Indoklását reakcióegyenletek felírásával is támassza alá! 8. Sósav és nátrium-hidroxid-oldat azonosítása Két kémcső közül az egyikben sósav, a másikban nátrium-hidroxid-oldat található. Mészkő segítségével azonosítsa a kémcsövek tartalmát! Értelmezze a változásokat és írja fel a végbemenő folyamat reakcióegyenletét! 2 kémcső sósav nátrium-hidroxid-oldat mészkődarabok csipesz
9. Gázok előállítása sósav segítségével Három főzőpohár közül az egyikben szilárd nátrium-karbonát, a másikban cinkpor a harmadikban szilárd kálium-permanganát van. Az első két főzőpohárba hígabb, a harmadikba tömény sósavat öntünk. Ismertesse, milyen tapasztalatok észlelhetők a három kísérletben! Írja fel az első két főzőpohárban végbemenő kémiai reakció egyenletét! Azonosítsa a harmadik főzőpohárban keletkező gáz anyagi minőségét! Indokolja meg, hogy a keletkező gázok közül melyiket lehet szájával felfelé illetve lefelé tartott lombikban felfogni! 10. Nátrium-karbonát- és nátrium-hidroxid-oldat azonosítása Két kémcsőben két színtelen folyadékot talál: nátrium-karbonát-oldat és nátriumhidroxid oldat. Egy kis főzőpohárban sósav van. Ennek segítségével azonosítsa a két kémcső tartalmát! Jegyezze fel tapasztalatait, és magyarázza meg a látottakat! Írja fel a lejátszódó reakciók egyenletét! 2 darab kémcső az oldatokkal 1 darab kisebb főzőpohár tömény nátrium-karbonát-oldat híg nátrium-hidroxid-oldat kb. 2 mol/dm 3 koncentrációjú sósav 11. Reakciótípusok A tálcán található vegyszerek felhasználásával végezzen el három különböző kísérletet, amelyben egy redoxireakció játszódik le, valamint egy gázfejlődéssel és csapadékképződéssel járó (nem redoxi-) reakció játszódik le! Írja fel a lejátszódó reakciók egyenleteit! 3 db kémcső 2 db óraüveg 0,1 mol/dm 3 koncentrációjú ezüst-nitrát oldat 2 mol/dm 3 koncentrációjú sósav oldat cink szemcse mészkő
12. Nátrium-karbonát, kálium-bromid azonosítása Egy kis főzőpohárban fehér port talál. Sósav segítségével állapítsa meg, hogy ez nátrium-karbonát, vagy kálium bromid. Írja fel a végbemenő reakciók egyenleteit! 1 kémcső kis főzőpohár 0,1 mol/dm 3 koncentrációjú sósav oldat szilárd nátrium-karbonát szilárd kálium-bromid 13. A réz és a vas azonosítása A tálcán két kis főzőpohárban réz- illetve vaspor található. A rendelkezésre álló híg sósav segítségével döntse el, hogy melyik főzőpohárban melyik fém van! Ismertesse a kísérletek eredményeit, és magyarázza meg a látottakat! Adja meg a végbemenő folyamat reakcióegyenletét is! 3 kis főzőpohár (50-100 ml) vas (reszelék vagy por) réz (reszelék vagy por)
14. Színtelen folyadékok azonosítása Három kémcsőben ismeretlen sorrendben- három színtelen folyadék van: etanol, víz illetve benzin. A tálcán lévő jód segítségével azonosítsa a kémcsövek tartalmát! Figyelje meg a változásokat, ismertesse és értelmezze a tapasztalatait! 3 darab kémcső benzin etanol desztillált víz jód 15. Nátrium reakciója vízzel Egy üvegkádat félig megtöltünk vízzel és hozzáadunk 4-5 csepp fenolftaleinoldatot. Ezután a vízre borsószem nagyságú nátriumdarabkát teszünk. Ismertesse a várható tapasztalatokat, magyarázza meg a látottakat! Írja fel a reakció egyenletet is! 16. Kísérletek acetilénnel Egy gázfejlesztő készülékbe kalcium-karbidot teszünk, majd vizet csepegtetünk rá. A fejlődő gázt egy részét meggyújtjuk, egy másik részét brómos vízbe vezetjük. Milyen gáz fejlődik? Mit tapasztalunk a két esetben? Ismertesse és értelmezze a folyamatokat! Írja fel a folyamatok egyenletét!
17. Aceton vagy formalin. A tálcán lévő edényben lévő folyadékról kell megállapítania, a megadott vegyszerek segítségével, hogy aceton, vagy formalin. Magyarázza a látottakat! 1 db kémcső borszeszégő gyufa edény az ismeretlen folyadékkal Fehling I. és Fehling II. oldat ő 18. Keményítő kimutatása Öntsön háromujjnyit a tálcán található kémcsőbe a keményítő oldatból! Cseppentsen Lugol-oldatot (kálium-jodidos jódoldat) a kémcsőbe, illetve az óraüvegen található zsírra és burgonyára! Figyelje meg a változásokat, ismertesse és értelmezze a tapasztalatait! keményítő oldat 1-2 darab kémcső Lugol-oldat 2 db óraüveg sertés zsír burgonya (kis szelet) cseppentő
19. Fehérjék koagulációja Tegyen a tálcán lévő három kémcsőbe kb. kétujjnyi tojásfehérje-oldatot, majd tegyen az elsőbe szilárd nátrium-kloridot, a másodikba tömény salétromsavat, majd a harmadikba kevés réz(ii)-szulfát-oldatot! Figyelje meg a változásokat! Utána öntsön mindhárom kémcsőbe kb. ötujjnyi desztillált vizet! Ismertesse és értelmezze a tapasztalatait! 3-4 darab kémcső tojásfehérje-oldat szilárd nátrium-klorid tömény salétromsav 5%-os réz(ii)-szulfát-oldat desztillált víz 20. Ezüsttükör-próba Tegyen a tálcán lévő kémcsőbe kb. kétujjnyi ezüst-nitrát-oldatot, majd cseppentsen bele annyi csepp ammónia-oldatot, hogy a kezdetben leváló csapadék éppen feloldódjék! Tegyen hozzá kb. fél vegyszereskanálnyi szilárd glükózt, és a borszeszégő segítségével melegítse! Figyelje meg a változást, ismertesse és értelmezze a tapasztalatait! Írja fel a folyamat reakció-egyenletét! Mi lenne a kísérlet eredménye, ha ugyanezt szacharózzal végezné el, és miért? 2 darab kémcső kémcsőfogó borszeszégő gyufa szilárd glükóz ezüst-nitrát-oldat (0,1 mol/dm 3 ) ammóniaoldat (2 mol/dm 3 ) cseppentő