KÉMIA MUNKAFÜZET EMELT SZINTŰ KÍSÉRLETEK. Készült a

Átírás

1 KÉMIA MUNKAFÜZET EMELT SZINTŰ KÍSÉRLETEK Készült a TÁMOP / azonosító számú A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a Vajda Péter Evangélikus Gimnáziumban" projekt keretében

2 Készítette Nyerkiné Alabert Zsuzsanna Lektorálta Dr. Virág Diána 1

3 TARTALOMJEGYZÉK A laboratóriumi kísérletezés munka- és balesetvédelmi szabályai... 5 Bevezetés TÉMAKÖR: Emelt érettségi szóbeli vizsga kísérletei KE.01.Kísérlet: Kálium-nitrát oldáshőjének vizsgálata KE.02.Kísérlet: Aceton, víz, benzin egymás melletti azonosítása KE.03.Kísérlet: Víz-benzin, víz-éter rendszer vizsgálata KE.04.Kísérlet: Kálium-jodid és kálium-bromid azonosítása klórgázzal KE.05.Kísérlet: Sebbenzin, etil-acetát és etanol azonosítása KE.06.Kísérlet: Nátrium-klorid, nátrium-hidroxid, kálium-nitrát azonosítása oldáshő alapján KE.07.Kísérlet: Ammónia szökőkút KE.08.Kísérlet: Hidrogén-peroxid bomlásának vizsgálata KE.09. Kísérlet: Nitrogén-dioxid dimerizációja KE.10. Kísérlet: Sósav, nátrium-klorid és salétromsav egymás melletti azonosítása KE.11. Kísérlet: Nátrium-karbonát, nátrium-klorid, alumínium-szulfát azonosítása KE.12. Kísérlet: Sósav, nátriumhidroxid-oldat, salétromsav-oldat egymás melletti azonosítása KE.13. Kísérlet: Ezüst-nitrát, nátrium-karbonát, nátrium-hidroxid vizes oldatának azonosítása KE.14. Kísérlet: Ezüst-nitrát, nátrium-karbonát, nátrium-nitrát egymás melletti azonosítása KE.15. Kísérlet: Fehér por azonosítása KE.16. Kísérlet: Nátrium-karbonát, nátrium-nitrát, nátrium-foszfát egymás melletti azonosítása KE.17. Kísérlet: Kémiai reakciók variációi KE.18. Kísérlet: Ammónium-hidroxid és nátrium-hidroxid azonosítása KE.19. Kísérlet: Réz(II)-szulfát és ammónia reakciója KE.20. Kísérlet: Vas és réz reakcióképességének vizsgálata

4 KE.21. Kísérlet: Cink- és ólomlemez megkülönböztetése KE.22. Kísérlet: Konyhasó-oldat elektrolízise KE.23. Kísérlet: 9 voltos elem pólusainak azonosítása KE.24. Kísérlet: Magnézium reakciója vízzel és sósavval KE.25. Kísérlet: Alumínium reakciója oxigénnel és vízzel KE.26. Kísérlet: Nátriumhidroxid-oldat, desztillált víz, sósav azonosítása KE.27. Kísérlet: Réz(II)-oxid, grafit, cink azonosítása KE.28. Kísérlet: Réz(II)-oxid redukciója hidrogéngázzal KE.29. Kísérlet: Brómos víz vizsgálata KE.30. Kísérlet: Sósav, nátriumklorid-oldat, nátriumhidroxid-oldat azonosítása KE.31. Kísérlet: Hidrogén-peroxid oxidáló hatása KE.32. Kísérlet: Foszfor égésének vizsgálata KE.33. Kísérlet: Sók azonosítása vizes oldatuk kémhatása alapján KE.34. Kísérlet: Ismeretlen porkeverék összetevőinek meghatározása KE.35. Kísérlet: Színtelen gázok azonosítása egymással történő reakcióval KE.36. Kísérlet: Fehér por azonosítása oldatóság és vizes oldat kémhatása alapján KE.37. Kísérlet: Sósav, salétromsav, konyhasó-oldat azonosítása KE.38. Kísérlet: Vas(III)klorid-oldat reakcióinak vizsgálata KE.39. Kísérlet: Klórgáz vizes oldatának oxidáló tulajdonságának vizsgálata.. 95 KE.40. Kísérlet: Vezetékes víz, desztillált víz, kalciumklorid-oldat azonosítása szappanforgáccsal KE.41. Kísérlet: Kén-dioxid redoxi reakciói KE.42. Kísérlet: Kén allotróp módosulatainak vizsgálata KE.43. Kísérlet: Kén vegyületeinek vizsgálata KE.44. Kísérlet: Kén-hidrogén tulajdonságainak vizsgálata KE.45. Kísérlet: Orvosi széntabletta adszorpciójának vizsgálata KE.46. Kísérlet: Nátrium és víz reakciója KE.47. Kísérlet: Alumínium- és magnézium-hidroxid előállítása, tulajdonságainak vizsgálata

5 KE.48. Kísérlet: Tömény salétromsav, kénsav és nátrium-hidroxid azonosítása rézporral KE.49. Kísérlet: Kalcium-karbonát és kalcium-oxid vizsgálata KE.50. Kísérlet: Jódos víz, metilnarancs-oldat és vas(iii)klorid-oldat megkülönböztetése KE.51. Kísérlet: Etén előállítása, vizsgálata KE.52. Kísérlet: Kalcium-karbid és víz reakciója KE.53. Kísérlet: Hexén, hexán, benzol azonosítása KE.54. Kísérlet: Etil-klorid vizsgálata KE.55. Kísérlet: Nátrium-acetát és nátrium-fenoxid azonosítása KE.56. Kísérlet: Ecetsav és fenol azonosítása KE.57. Kísérlet: Etil-alkohol és izopropil-alkohol összehasonlítása KE.58. Kísérlet: Metil-alkohol, hangyasav, piridin és víz reakciója nátriummal KE.59. Kísérlet: Aceton és formalin megkülönböztetése KE.60. Kísérlet: Paraffin, nátrium-sztearát, borkősav és porcukor megkülönböztetése KE.61. Kísérlet: Benzin és hangyasav brómmal való reakciójának vizsgálata 150 KE.62. Kísérlet: Nátrium és etanol reakciójának vizsgálata KE.63. Kísérlet: Tejsav, olajsav és glicerin megkülönböztetése KE.64. Kísérlet: A szőlőcukor, a karbamid és a keményítő megkülönböztetése KE.65. Kísérlet: A konyhasó-, a tojásfehérje-, a szőlőcukor- és a keményítőoldat megkülönböztetése KE.66. Kísérlet: Maltóz és szacharóz megkülönböztetése KE.67. Kísérlet: A glükóz, a szacharóz és a keményítő megkülönböztetése KE.68. Kísérlet: Fehérje-oldat tulajdonságainak vizsgálata I KE.69. Kísérlet: Fehérjeoldat tulajdonságainak vizsgálata II Fogalomtár Irodalomjegyzék

6 A LABORATÓRIUMI KÍSÉRLETEZÉS MUNKA- ÉS BALESETVÉDELMI SZABÁLYAI 1. Tanári felügyelet nélkül a laboratóriumba a tanulók nem léphetnek be, nem tartózkodhat annak területén! 2. A laboratóriumba csak az ottani munkához szükséges eszközöket viheti be! 3. A kísérleteket csak megfelelő védőruházatban végezheti! Laboratóriumi köpenyt mindig viselni kell! Védőkesztyű és védőszemüveg használata a kísérletek leírásánál, vagy tanári utasításra történik. 4. A kísérletetek, vizsgálatokat csak tanári engedéllyel szabad megkezdeni! A kísérleti munka elengedhetetlen feltétele a rend és a fegyelem. 5. Kísérletezés előtt figyelmesen olvassa el a kísérlet leírását! A megadott vegyszermennyiséget a leírt módon használja! 6. A vegyszert megkóstolni szigorúan tilos! 7. Vegyszerhez kézzel hozzányúlni szigorúan tilos! 8. Ha vegyszert meg kell szagolni, soha ne hajoljon a vegyszeres edény szája fölé, hanem kézzel legyezze a gázt maga felé! 9. A kémcsőbe tett anyagot óvatosan, a kémcső mozgatása közben melegítse! A kémcső nyílását soha ne fordítsa saját maga vagy társa felé! 10. Kísérletezés közben ne nyúljon arcához, szeméhez! A munka elvégzése után mindig mosson kezet! 11. Ha bőrre sav vagy egyéb maró hatású folyadék kerül, előbb száraz ruhával törölje le, majd bő vízzel mossa le! 12. Ha bármilyen baleset történik, azonnal szóljon a gyakorlatot vezető tanárnak! 5

7 A következő veszélyjeleket láthatod a vegyszerek címkéjén: Veszélyjel Mit jelent? Nyomás alatt lévő gázt tartalmaz, hő hatására robbanhat. Mélyhűtött gázt tartalmaz; fagymarást vagy sérülést okozhat. Instabil robbanóanyag. Robbanóanyag; teljes tömeg felrobbanásának veszélye. Robbanóanyag; kivetés súlyos veszélye. Robbanóanyag; tűz, robbanás vagy kivetés veszélye. Tűz hatására a teljes tömeg felrobbanhat. Tüzet okozhat vagy fokozhatja a tűz intenzitását, oxidáló hatású. Tüzet vagy robbanást okozhat; erősen oxidáló hatású. Rendkívül tűzveszélyes gáz. Tűzveszélyes gáz. Rendkívül tűzveszélyes aeroszol. Tűveszélyes aeroszol. Fokozottan tűzveszélyes folyadék és gőz. Tűzveszélyes folyadék és gőz. Tűzveszélyes szilárd anyag. Fémekre korrozív hatású lehet. Súlyos égési sérülést és szemkárosodást okoz. 6

8 Légúti irritációt okozhat. Álmosságot vagy szédülést okozhat. Allergiás bőrreakciót válthat ki. Súlyos szemirritációt okoz. Bőrirritáló hatású. Lenyelve ártalmas. Bőrrel érintkezve ártalmas. Belélegezve ártalmas. Károsítja a közegészséget és a környezetet, mert a légkör felső rétegeiben lebontja az ózont. Lenyelve halálos. Bőrrel érintkezve halálos. Belélegezve halálos. Lenyelve mérgező. Bőrrel érintkezve mérgező. Belélegezve mérgező. Lenyelve és a légutakba kerülve halálos lehet. Károsítja a szerveket. Károsíthatja a szerveket. Károsíthatja a termékenységet vagy a születendő gyermeket. Feltehetően károsítja a termékenységet vagy a születendő gyermeket. Rákot okozhat. Feltehetően rákot okoz. Genetikai károsodást okozhat. Feltehetően genetikai károsodást okoz. Belélegezve allergiás és asztmás tüneteket, és nehézlégzést okozhat. Nagyon mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz. Mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz. 7

9 BEVEZETÉS Kedves Diákok! A természet jelenségeit, változásait a természettudományok vizsgálják. A kémia a természettudományok közé tartozik. A kémiai alapműveltség azért is szükséges, mert az egész anyagi világot kémiai elemek, ezek kapcsolódásával keletkezett vegyületek és a belőlük szerveződő rendszerek építik fel. A kémia az anyagok összetételével, tulajdonságaival, előállításával és felhasználásával foglalkozik. A kémia a mindennapi életünk nélkülözhetetlen része. A vegyipar termékei nélkül jelen civilizációnk nem tudna létezni. A civilizáció fejlődésének hatalmas ára van, amely gyakran a háborítatlan természet szépségeinek elvesztéséhez vezethet, ezért törekedni kell az emberi tevékenység által okozott károk minimalizálására, amire csak jól képzett szakemberek képesek. Folytatva a középiskolai kémiai tanulmányokat, a kémiai kísérletek során sokféle anyaggal ismerkedhet meg, és a már ismerős anyagoknak is újabb tulajdonságait fogja közvetlenül megtapasztalni. A kísérletek során megtanulja, hogy melyik anyag mire használható, melyik mérgező, melyik veszélyezteti a környezetet. Megtanulja, hogyan kell bánni az anyagokkal, hogy se saját magát ne veszélyeztesse, se a környezetben ne tegyen kárt. A középiskolai tanulmányok végén az érettségi vizsgára való eredményes felkészüléshez nélkülözhetetlen a kísérletek értelmezése, önállóan történő elvégzése. A tudatos, balesetmentes kísérletezés. Ebben a kötetben már az emelt szintű érettségi kísérleti feladatai kerültek elhelyezésre, ami elősegíti a megfelelő felkészülést a kémia érettségi vizsgára, a továbbtanulásra. Általános célmeghatározás A kémia tanulása abban segít, hogy később felnőttként életvezetésével, otthona és környezete állapotával kapcsolatban megalapozott döntéseket hozzon, tudatos fogyasztóvá, felelős és kritikus állampolgárrá váljon, aki a tudása révén védett az áltudományos, gyakran manipulatív információkkal, a téves vagy hiányos tájékoztatással szemben. Témakörök általános ismertetése Az emelt szintű kémia érettségi szóbeli feladatai közül a B részt, a kísérleteket dolgozzuk fel ebben a kötetben, mely nagy része a tanulók által elvégezhető formában kerül feldolgozásra. 8

10 Átismételjük a kémiában használatos eszközöket. Írja minden eszköz mellé a nevét! Ne felejtse, ezeket az eszközöket használjuk a kísérletek során. ESZKÖZÖK KÉPEI A B C D E F G H I J 9

11 K L M N O P Q R S T 10

12 1. TÉMAKÖR: EMELT ÉRETTSÉGI SZÓBELI VIZSGA KÍSÉRLETEI A témakör célja, hogy minden tanuló tisztában legyen a kémia emelt szintű érettségi vizsga gyakorlati követelményeivel, így felelősséggel döntsön az érettségi vizsga szintjének megválasztásáról. KE.01.KÍSÉRLET: KÁLIUM-NITRÁT OLDÁSHŐJÉNEK VIZSGÁLATA 1. tétel: Töltsön kb. 50 cm 3 desztillált vizet egy főzőpohárba, és mérje meg a víz hőmérsékletét! Adjon a vízhez 2 vegyszeres kanálnyi kálium-nitrátot, és oldja fel a sót! Mérje meg folyamatosan az oldat hőmérsékletét! Jegyezzen fel a tapasztalatait, és magyarázza meg a látottakat. Tapasztalatai alapján készítsen energiadiagramot az oldódás energiaviszonyairól! Írja fel az oldódás ionegyenletét! Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések laboratóriumi köpeny, védőszemüveg, gumikesztyű Kísérlethez szükséges eszközök műanyag tálca, legalább 100 cm 3 -es főzőpohár, vegyszeres kanál, üvegbot, tizedfokos hőmérő Kísérlethez szükséges anyagok desztillált víz, szilárd kálium-nitrát Kísérlet leírása Kálium-nitrátot vízben oldunk, és megvizsgáljuk, hogyan változik az oldat hőmérséklete az oldódás során. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK Töltsön 50 cm 3 desztillált vizet egy főzőpohárba! Mérje meg a hőmérsékletét! Jegyezze fel a táblázatba a 0 időponthoz! Mérései során használja ki a hőmérő pontosságát! Adjon a vízhez két vegyszeres kanálnyi kálium-nitrátot! Keverje el, majd fél percenként mérje meg az oldat hőmérsékletét! Jegyezze fel a táblázatba a mért eredményeket! Addig mérje a hőmérsékletet, amíg már nem történik változás! Eltelt idő (perc) 0 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 Oldat hőmérséklete t ( 0 C) 11

13 Mi tapasztal? Hogyan változott az oldat hőmérséklete a víz hőmérsékletéhez képest?... Energiaváltozás szempontjából milyen folyamat játszódott le?... Milyen előjelű ennek a folyamatnak a reakcióhője?... Milyen folyamatok játszódnak le ionvegyületek vízben való oldása közben? Írja fel az oldódás ionegyenletét!... Egészítse ki a mondatokat úgy, hogy a kísérlet tapasztalataira igaz legyen! Az oldódás során az oldat lehűlt, ezért az oldódás... folyamat, tehát a hidratáció során... energia szabadult fel, mint amennyi a kötések felbontásához szükséges. Rajzolja fel ennek az oldódási folyamatnak az energiadiagramját! Tapasztalatai alapján milyen a kálium-nitrát vízben való oldhatósága? Hogyan tudta volna gyorsítani az oldódási folyamatot? Milyen tényezők befolyásolják a keletkezett oldat hőmérsékletét? Az elvégzett kísérlet és a megválaszolt kérdések alapján foglalja össze és magyarázza meg a tapasztalatait! 12

14 KE.02.KÍSÉRLET: ACETON, VÍZ, BENZIN EGYMÁS MELLETTI AZONOSÍTÁSA 2. tétel: Három kémcsőben, ismeretlen sorrendben, három színtelen folyadék van: aceton, víz, illetve benzin. A tálcán lévő eszközök és egy kiválasztott vegyszer segítségével azonosítsa a kémcsövek tartalmát! A folyadékokat egymáshoz is öntheti. Válaszát indokolja! Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések laboratóriumi köpeny, védőszemüveg, gumikesztyű Kísérlethez szükséges eszközök műanyag tálca, 6 db üres kémcső, kémcsőállvány, kémcsőfogó, 2 darab vegyszeres kanál, csipesz Kísérlethez szükséges anyagok aceton, benzin, desztillált víz, jód, ezüstnitrát-oldat (0,1 mol/dm 3 ), phpapír Kísérlet leírása Acetont, benzint és desztillált vizet azonosítunk megadott vegyszerek segítségével. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK Számozza meg az ismeretlent tartalmazó kémcsöveket! Mindegyik kémcsőből töltsön át egy másikba egy keveset! Ezekbe tegyen egy kevés jódot, majd figyelje az oldódási folyamatot! Hányas számú kémcső/ kémcsövek tartalmában oldódott fel a jód? Milyen színű lett az oldat? 1. kémcsőnél: kémcsőnél: kémcsőnél:... Milyen a jódmolekula polaritása?... Milyen polaritású oldószerben fog feloldódni? Miért? 13

15 Milyen az egyes oldószerek polaritása? aceton:... benzin:... víz:... Az eddig leírtak alapján, melyik kémcsőben található a víz? Miért? Az aceton és a benzin megkülönböztetéséhez ismerni kell az összetételüket. Milyen összetevőket tartalmaz a benzin?... Melyik vegyületcsoporthoz tartozik?... Milyen összetevőket tartalmaz az aceton?... Melyik vegyületcsoportba tartozik?... Milyen színű lesz a jód-oldat, ha oxigénmentes apoláris oldószerben oldja? Milyen színű lesz a jód-oldat, ha oxigéntartalmú apoláris oldószerben oldja? Az eddig leírtak alapján melyik kémcső tartalmazta: az acetont:... a benzint:...? Az oldhatóság milyen elvét használta fel az oldószerek azonosításához? Miért nem kellett használnia az ezüstnitrát-oldatot és a ph papírt? Az elvégzett kísérlet és a megválaszolt kérdések alapján foglalja össze és magyarázza meg a tapasztalatait! 14

16 KE.03.KÍSÉRLET: VÍZ-BENZIN, VÍZ-ÉTER RENDSZER VIZSGÁLATA 3. tétel: Két kémcső közül az egyikbe rétegezzen egymásra egy ujjnyi desztillált vizet és egy ujjnyi benzint, a másikba szintén egy ujjnyi vizet és egy ujjnyi étert! Rázza össze a kémcsövek tartalmát, figyelje meg, mi történik! Tegyen mind a két kémcsőbe kanálhegynyi jódkristályt! Rázza össze a kémcsövek tartalmát! Figyelje a változást! Miután már nem tapasztal változást, öntse össze a két kémcső tartalmát, rázza össze az elegyet, figyelje meg, mi történik! Magyarázza meg a látottakat! A kísérlet alapján hasonlítsa össze a víz sűrűségét a benzin és az éter sűrűségével! Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések laboratóriumi köpeny, védőszemüveg, gumikesztyű Kísérlethez szükséges eszközök műanyag tálca, 2 db kémcső, kémcsőállvány, vegyszeres kanál Kísérlethez szükséges anyagok jódkristály, benzin, éter, desztillált víz Kísérlet leírása Megvizsgáljuk a víz-benzin, víz-éter heterogén rendszert, majd megnézzük, hogyan oldódik bennük a jód. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK Töltsön az egyik kémcsőbe egy ujjnyi vizet, majd rétegezzen rá ugyanannyi benzint! Rázza össze! Mit tapasztal? Milyen rendszert alkot egymással a víz és a benzin? Miért? Hogyan helyezkedik el a víz és a benzin egymáshoz képest a kémcsőben? Milyen a víz és a benzin sűrűsége egymáshoz képest? 15

17 Töltsön a másik kémcsőbe egy ujjnyi vizet, majd rétegezzen rá ugyanannyi étert! Rázza össze! Mit tapasztal? Milyen rendszert alkot egymással a víz és a éter? Miért? Hogyan helyezkedik el a víz és az éter egymáshoz képest a kémcsőben? Milyen a víz és az éter sűrűsége egymáshoz képest? Tegyen mindkét kémcsőbe egy-egy jódkristályt, majd rázza ismét össze a kémcsövek tartalmát! Mit tapasztal? víz-benzin rendszernél:... víz-éter rendszernél:... Milyen a jódmolekula polaritása?... Milyen polaritású oldószerben fog feloldódni? Miért? Milyen az egyes folyadékok polaritása? éter:... benzin:... víz:... Milyen összetevőket tartalmaz a benzin?... Melyik vegyületcsoporthoz tartozik?... Milyen összetevőket tartalmaz az éter?... Melyik vegyületcsoportba tartozik?... Milyen színű lesz a jód-oldat, ha oxigénmentes apoláris oldószerben oldja? 16

18 Milyen színű lesz a jód-oldat, ha oxigéntartalmú apoláris oldószerben oldja? Mit jelent a hasonló a hasonlóban oldódik elv? Öntse össze a kémcsövek tartalmát! Rázza alaposan össze! Mit tapasztal? Hány fázisú rendszert kapott? Magyarázza meg a tapasztalatokat! Az elvégzett kísérlet és a megválaszolt kérdések alapján foglalja össze és magyarázza meg a tapasztalatait. 17

19 KE.04.KÍSÉRLET: KÁLIUM-JODID ÉS KÁLIUM-BROMID AZONOSÍTÁSA KLÓRGÁZZAL 4. tétel: Egy főzőpohárban kálium-jodid, egy másikban kálium-bromid azonos koncentrációjú vizes oldat található. Nem tudjuk, hogy melyik pohár melyik oldatot tartalmazza. Mindkét oldatba klórgázt vezetünk, aminek hatására az oldat színe mindkét esetben sárgásbarna lett. Ha szén-tetrakloridot öntünk az oldatokhoz és összerázzuk azokat, az első pohár alján lila, a második alján barna fázis jelenik meg. Melyik oldatot tartalmazta az első, illetve a második főzőpohár? Magyarázza meg a tapasztalatokat! Írja fel a reakciók egyenletét! Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések laboratóriumi köpeny, védőszemüveg, gumikesztyű Kísérlethez szükséges eszközök főzőpohár, oldalcsöves kémcső gumidugóval rögzítő állvánnyal, üvegcső gumicsővel rögzítve a kémcső oldalcsövéhez, műanyag tálca Kísérlethez szükséges anyagok káliumjodid-oldat, káliumbromidoldat, szén-tetraklorid, a klórgáz fejlesztéséhez kálium-permanganát, sósav Kísérlet leírása Kálium-jodid és kálium-bromid azonosítását végezzük el klórgáz és széntetraklorid segítségével. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK Tanári demonstrációs kísérlet. Klórgázt csak vegyifülke alatt szabad fejleszteni!figyelje meg a kísérletet! Utána válaszoljon a kérdésekre! Egy főzőpohárban kálium-jodid, egy másikban kálium-bromid azonos koncentrációjú vizes oldat található. Milyen az oldatok színe? Mindkét főzőpohárba klórgázt vezetünk. Milyen változást tapasztal: 1. számú főzőpohárnál: számú főzőpohárnál:...? 18

20 Szén-tetrakloridot öntünk mindkét főzőpohárba. Összerázzuk. Milyen változást tapasztal: 1. számú főzőpohárnál: számú főzőpohárnál:...? Milyen polaritású molekula a bróm és a jód? Milyen polaritású molekula a szén-tetraklorid? Miért? Milyen összetevőket tartalmaz a szén-tetraklorid?... Melyik vegyületcsoportba tartozik?... Milyen színű lesz a jód-oldat, ha oxigénmentes apoláris oldószerben oldja? Mit jelent a hasonló a hasonlóban oldódik elv? A fenti információk alapján a következő oldat volt az: 1. számú főzőpohárban: számú főzőpohárban:... Írja fel a lejátszódó folyamatok reakcióegyenleteit! Milyen szerepet játszott a klór mindkét esetben? Miért mehettek végbe ezek a folyamatok? Magyarázatnál a klór, bróm és jód standardpotenciál értékét is vegye figyelembe! Az elvégzett kísérlet és a megválaszolt kérdések alapján foglalja össze és magyarázza meg a tapasztalatait! 19

21 KE.05.KÍSÉRLET: SEBBENZIN, ETIL-ACETÁT ÉS ETANOL AZONOSÍTÁSA 5. tétel: Három sorszámozott, ledugaszolt kémcsőben színtelen folyadék található: sebbenzin, etil-acetát, etanol. A tálcán lévő vegyszerek és eszközök segítségével azonosítsa az edények tartalmát! (Pusztán szag alapján nem elfogadható az azonosítás!) Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések laboratóriumi köpeny, védőszemüveg, gumikesztyű Kísérlethez szükséges eszközök műanyag tálca, 3 db sorszámozott kémcső az ismeretlenekkel, 3 db üres kémcső Kísérlethez szükséges anyagok sebbenzin, etil-acetát, etanol, Lugol-oldat, desztillált víz Kísérlet leírása Három színtelen folyadékot: sebbenzint, etil-acetátot és etanolt azonosítunk Lugol-oldat segítségével. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK Töltsön át mindegyik ismeretlenből egy keveset az üres kémcsövekbe különkülön! Adjon mindegyikhez 1-2 csepp Lugol-oldatot! Mit tapasztal az egyes kémcsöveknél? 1. kémcsőnél: kémcsőnél: kémcsőnél:... Mit tartalmaz a Lugol-oldat?... Milyen összetevőket tartalmaz a sebbenzin?... Melyik vegyületcsoporthoz tartozik?... Milyen a molekula polaritása?... Milyen összetevőket tartalmaz az etil-acetát?... Melyik vegyületcsoportba tartozik?... 20

22 Milyen a molekula polaritása?... Milyen összetevőket tartalmaz az etanol?... Melyik vegyületcsoportba tartozik?... Milyen a molekula polaritása?... Milyen színű lesz a jód-oldat, ha oxigénmentes apoláris oldószerben oldja? Milyen színű lesz a jód-oldat, ha oxigéntartalmú apoláris oldószerben oldja? A fenti információk alapján melyikkémcsőben volt a sebbenzin? Indokolja meg a válaszát! Töltsön mindhárom kémcsőbe kevés desztillált vizet! Mit tapasztal? 1. kémcsőnél: kémcsőnél: kémcsőnél:... Mit jelent a hasonló a hasonlóban oldódik elv? Milyen a víz polaritása?... Melyik molekula oldódik korlátlanul az ismeretlenek közül benne? Az eddigi információk alapján melyik kémcsőben volt az etil-acetát és melyikben az etanol? Indokolja a választását! Az elvégzett kísérlet és a megválaszolt kérdések alapján foglalja össze és magyarázza meg a tapasztalatait! 21

23 KE.06.KÍSÉRLET: NÁTRIUM-KLORID, NÁTRIUM-HIDROXID, KÁLIUM-NITRÁT AZONOSÍTÁSA OLDÁSHŐ ALAPJÁN 6. tétel: Három kémcső ismeretlen sorrendben a következő vegyületeket tartalmazza: NaCl, NaOH, KNO 3. Mindegyik kémcsőbe azonos anyagmennyiségű vegyület van. Öntsön kb. ugyanannyi (fél kémcsőnyi) desztillált vizet mindegyik kémcsőbe, közben figyelje meg, hogyan változik a kémcső hőmérséklete. Ismerjük az oldáshőket: a nátrium-kloridé + 4 kj/mol, a kálium-nitráté +35 kj/mol, a nátrium-hidroxidé 42 kj/mol. Az adatok és a tapasztalatok segítségével azonosítsa, melyik kémcsőben melyik vegyület van! Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések laboratóriumi köpeny, védőszemüveg, gumikesztyű Kísérlethez szükséges eszközök 3 db sorszámozott kémcső, 3 db vegyszeres kanál Kísérlethez szükséges anyagok NaCl, KNO 3, NaOH, desztillált víz Kísérlet leírása Nátrium-kloridot, nátrium-hidroxidot, kálium-nitrátot oldunk desztillált vízben. Az oldat hőmérséklet változása és az oldáshők ismerete alapján azonosítjuk a vegyületeket. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK Milyen színűek az azonosítandó vegyületek?... Milyen kristályrácsot alkotnak?... Töltsön óvatosan mindegyik kémcsőbe desztillált vizet, úgy hogy félig legyen a kémcső! Figyelje meg az oldódást! Melyik vegyület miatt kell óvatosan tölteni a desztillált vizet? Miért? Fogja meg az oldatokat tartalmazó kémcsövek alját! Hogyan változott a hőmérsékletük? 22

24 1. számú kémcsőnél: számú kémcsőnél: számú kémcsőnél:... Energiaváltozás szempontjából milyen folyamat ment végbe az 1. számú kémcsőben: számú kémcsőben: számú kémcsőben:...? Exoterm folyamat reakcióhője... előjelű, endoterm folyamat reakcióhője... előjelű. A megadott oldáshők és a tapasztalatok alapján melyik kémcsőben melyik anyag található? Indokolja választását! 1. számú kémcsőben:... van, mert számú kémcsőben:... van, mert számú kémcsőben:... van, mert... A nátrium-klorid oldásánál miért nem tapasztalt lényeges változást? Milyen folyamatok játszódnak le ionvegyületek vízben való oldása közben? Írja fel a nátrium-klorid oldódásának ionegyenletét! 23

25 Egészítse ki a mondatokat úgy, hogy a kísérlet tapasztalataira igaz legyen! Az oldódás során az oldat lehűlt, ezért az oldódás... folyamat, tehát a hidratáció során... energia szabadult fel, mint amennyi a kötések felbontásához szükséges. Az oldódás során az oldat felmelegszik, ezért az oldódás... folyamat, tehát a hidratáció során... energia szabadult fel, mint amennyi a kötések felbontásához szükséges. Rajzolja fel a nátrium-hidroxid oldódási folyamatának az energiadiagramját! Az elvégzett kísérlet és a megválaszolt kérdések alapján foglalja össze és magyarázza meg a tapasztalatait! 24

26 KE.07.KÍSÉRLET: AMMÓNIA SZÖKŐKÚT 7. tétel: Ammóniaoldatot melegítünk, és a távozó gázt gömblombikban fogtuk fel. A gömblombikot üvegcsővel ellátott gumidugóval lezártuk. Egy üvegkádba vizet tettünk, és fenolftalein indikátort cseppentettünk bele. A gömblombikot lefelé fordítva az üvegkádba helyeztük, és a víz alatt az ujjunkat elvettük, hogy pár csepp víz bele juthasson a csőbe. Ezután az üvegcső végét befogva a lombikot kiemeltük a vízből, és a csőbe került vizet a lombikba ráztuk. Utána az üvegcső végét ismét belemártottuk a vízbe, majd ujjunkkal elengedtük. Hogyan kell felfogni az ammóniát? Ismertesse a kísérletben várható tapasztalatokat, értelmezze azokat, és írja fel a lejátszódó folyamat egyenletét! Miben térne el a kísérlet, ha azt hidrogén-kloriddal végeznénk el? Milyen indikátorral és hogyan lehetne színváltozással is érzékeltetni a folyamatot? Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések laboratóriumi köpeny, védőszemüveg, gumikesztyű Kísérlethez szükséges eszközök gömblombik üvegcsővel ellátott gumidugóval, tartóállványhoz rögzített oldalcsöves lombik gumidugóval, gumicsővel rögzített üvegcsővel, Bunsen égő, üvegkád Kísérlethez szükséges anyagok tömény ammónia-oldat, fenolftalein indikátor, víz Kísérlet leírása Ammónia-oldatból melegítéssel ammóniát állítunk elő, majd megvizsgáljuk a vízben való oldódását és a kémhatását. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK Tanári demonstrációs kísérlet. Üvegkádba vizet teszünk, abba fenolftaleint cseppentünk. Milyen színű a fenolftalein semleges közegben?... Melegítéssel ammóniagázt fejlesztünk, amit gömblombikban fogunk fel. Miért lehet ammóniagázt előállítani ammónium-hidroxid melegítésével? Milyen irányban kellett a gömblombik szájának állnia, míg az ammóniát felfogtuk benne?... 25

27 Mekkora az ammónia sűrűsége a levegőhöz viszonyítva? Miért nem lehet az ammóniát víz alatt felfogni? A gömblombikot üvegcsővel ellátott gumidugóval lezárjuk, majd az üvegcsövet bemártjuk az üvegkád vizébe. Pár csepp víz bejut a lombikba, amit összerázunk ujjunkkal befogva az üvegcsövet. Az üvegcső végét ismét az üvegkádba mártjuk, majd szabaddá tesszük az üvegcső nyílását. Mit tapasztal? Milyen színű lett a beáramló oldat? Miért? Miért következett be nyomáscsökkenés a lombikban? Írja fel az ammónia és víz reakciójának egyenletét! Ebben a reakcióban sav a..., mert......, bázis az..., mert... vesz fel. Mit nevezünk sav-bázis reakciónak? Miért lett lúgos kémhatású az oldat? Ha ammónia helyett hidrogén-kloriddal végeznénk el a reakciót, hogyan kellene a lombik szájának állnia, míg megtöltjük hidrogén-kloriddal? Miért? Milyen indikátort használna, hogy jól látható színváltozás legyen? Az elvégzett kísérlet és a megválaszolt kérdések alapján foglalja össze és magyarázza meg a tapasztalatait! 26

28 KE.08.KÍSÉRLET: HIDROGÉN-PEROXID BOMLÁSÁNAK VIZSGÁLATA 8. tétel: Két kémcsőbe öntsön kb. 5-5 cm 3 hidrogén-peroxidot! Hagyja kicsit állni az oldatokat, figyelje meg a változást! Ezután az egyik kémcsőbe szórjon kanálhegynyi barnakőport (MnO 2(sz) )! Figyelje meg a változást! Tartson mind a két kémcsőbe parázsló gyújtópálcát, többször egymás után! Magyarázza a látottakat! Írja fel a lejátszódó reakció egyenletét! Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések laboratóriumi köpeny, védőszemüveg, gumikesztyű Kísérlethez szükséges eszközök műanyag tálca, 2 db kémcső, kémcsőállvány, vegyszeres kanál Kísérlethez szükséges anyagok 5%-os hidrogénperoxid-oldat, gyújtópálca, gyufa, barnakőpor Kísérlet leírása Megfigyeljük a hidrogén-peroxid bomlását. barnakőpor katalizátor mellett. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK Két kémcsőbe öntsön 5-5 cm 3 (egy ujjnyi) hidrogén-peroxidot! Hagyja az oldatokat egy kicsit állni! Milyen változást tapasztal? Az egyik kémcsőbe szórjon barnakőport! Mit tapasztal? Mutassa ki az oxigén megjelenését parázsló gyújtópálcával! Hogyan végzi el? Mit tapasztal? Ismételje meg az oxigén kimutatását a másik oldatnál! Mit tapasztal? 27

29 Írja fel a hidrogén-peroxid bomlásának egyenletét! Milyen szerepet játszott a folyamatban a barnakőpor? Mi a katalizátor szerepe egy kémiai reakciónál? Soroljon fel néhány anyagot, amely katalizátor szerepet játszik a hidrogénperoxid bomlásánál! Hol találkozott a biokatalizátorokkal? Rajzolja fel a hidrogén-peroxid bomlásának energiadiagramját, külön jelölve a katalizátor és anélküli állapotot! Ne feledkezzen meg az aktiválási energiáról! Az elvégzett kísérlet és a megválaszolt kérdések alapján foglalja össze és magyarázza meg a tapasztalatait! 28

30 KE.09. KÍSÉRLET: NITROGÉN-DIOXID DIMERIZÁCIÓJA 9. tétel: A nitrogén-dioxid molekulaszerkezetéből adódóan megfordítható reakcióban képes dimerizálódni. A keletkező dinitrogén-tetroxid 10 C felett, légköri nyomáson színtelen gáz. A dimerizáció exoterm folyamat. Egy dugattyúval ellátott, változtatható térfogatú, átlátszó falú tartályba töltött nitrogén-dioxid-gázt a) 40 C-ról 20 C-ra hűtünk, b) a dugattyú segítségével állandó hőmérsékleten összepréselünk. Mit tapasztalunk és miért? Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések laboratóriumi köpeny, védőszemüveg, gumikesztyű Kísérlethez szükséges eszközök műanyag tálca, gázfejlesztő készülék, főzőpohár, vegyszeres kanál, 20 cm 3 - es fecskendő 2 db Kísérlethez szükséges anyagok rézforgács, tömény salétromsav, csapvíz, melegített víz Kísérlet leírása Nitrogén-dioxidot állítunk elő, majd megfelelő körülmények között megfigyeljük a dimerizálodását. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK Tanári demonstrációs kísérlet. Vegyi fülke alatt dolgozzon! 1) Nitrogén-dioxid előállítása. Gázfejlesztő készülékbe rézforgácsot teszünk, majd óvatosan tömény salétromsavat csepegtetünk rá. A fejlődő nitrogéndioxiddal csoportonként 2 db 20 cm 3 -es fecskendőt megtöltünk. Írja fel a végbemenő folyamat reakcióegyenletét! Jellemezze a fejlődő gázt! Nitrogén-dioxid: képlete:... színe:... szaga:... 29

31 2) Az egyik fecskendőt tegye csapvízbe ( C)! Mit tapasztal? Mivel magyarázható a tapasztalata? Írja fel a végbemenő folyamat reakcióegyenletét! A fecskendőt tegye át melegített vízbe (40 0 C)! Mit tapasztal? Mivel magyarázató a tapasztalata? Az egyik fecskendőt szobahőmérsékleten hirtelen nyomja össze! Mit tapasztal? Magyarázza meg a tapasztalatot! Milyen típusú reakció a nitrogén-dioxid dimerizációja? Energiaváltozás szempontjából milyen a folyamat a felső nyíl irányában? Az elvégzett kísérlet és a megválaszolt kérdések alapján foglalja össze és magyarázza meg a tapasztalatait! 30

32 KE.10. KÍSÉRLET: SÓSAV, NÁTRIUM-KLORID ÉS SALÉTROMSAV EGYMÁS MELLETTI AZONOSÍTÁSA 10. tétel: A tálcán található (megfelelően kiválasztott vegyszer(ek) és eszközök segítségével határozza meg, hogy az (1) (3) sorszámozott kémcsövekben az alábbiak közül melyik vegyület vizes oldata van: sósav, nátrium-klorid-oldat, salétromsav! Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések laboratóriumi köpeny, védőszemüveg, gumikesztyű Kísérlethez szükséges eszközök műanyag tálca, 3 db kémcső az ismeretlen oldatokkal, 3 db üres kémcső, kémcsőállvány Kísérlethez szükséges anyagok sósav (1 mol/dm 3 ), nátrium-klorid (1 mol/dm 3 ), ezüstnitrát-oldat (0,1 mol/dm 3 ), nátriumhidroxid-oldat (0,5 mol/dm 3 ), nátriumkarbonátoldat (0,5 mol/dm 3 ), kénsav-oldat (1 mol/dm 3 ), desztillált víz Kísérlet leírása Három színtelen oldat: sósav, nátrium-klorid, salétromsav vizes oldatának azonosítása az adott vegyszerek segítségével. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK Töltsön át mindegyik ismeretlenből egy-egy kémcsőbe külön-külön! Adjon mindegyikhez nátriumkarbonát-oldatot! Mit tapasztal: 1. számú kémcsőnél: számú kémcsőnél: számú kémcsőnél:... Melyik anyag volt abban a kémcsőben, ahol semmilyen változást nem tapasztalt? Magyarázza meg a választását! Milyen gáz fejlődött abban a két kémcsőben, ahol ezt tapasztalta? 31

33 Hogyan tudná kimutatni a fejlődő gázt? Írja fel a lejátszódó folyamatok reakcióegyenletét! Sósav és nátrium-karbonát Salétromsav és nátrium-karbonát Miért tudta a sósav és a salétromsav is sójából felszabadítani a szénsavat? Ahhoz a két kémcső tartalmához, amelyiknél gázfejlődést tapasztalt, adjon ezüstnitrát-oldatot! Milyen változást tapasztal? Milyen ion jelenlétére utal ez a változás?... Melyik sorszámú kémcsőbe volt ez az ion?... Írja fel a lejátszódó folyamat reakciójának egyenletét! Nátrium-klorid és ezüstnitrát Miért vált ki az ezüst-klorid? Foglalja össze a kísérletek tapasztalatait! 1. számú kémcsőben:... van, mert számú kémcsőben:... van, mert számú kémcsőben:... van, mert... Az elvégzett kísérlet és a megválaszolt kérdések alapján foglalja össze és magyarázza meg a tapasztalatait! 32

34 KE.11. KÍSÉRLET: NÁTRIUM-KARBONÁT, NÁTRIUM-KLORID, ALUMÍNIUM-SZULFÁT AZONOSÍTÁSA 11. tétel: Három kémcsőben ismeretlen sorrendben szilárd nátriumkarbonát, nátrium-klorid és alumínium-szulfát van. Desztillált víz és indikátorpapír segítségével azonosítsa a kémcsövek tartalmát! Értelmezze a változásokat reakcióegyenletek felírásával is! Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések laboratóriumi köpeny, védőszemüveg, gumikesztyű Kísérlethez szükséges eszközök műanyag tálca, 3 db sorszámozott kémcső az ismeretlenekkel, kémcsőállvány, csipesz Kísérlethez szükséges anyagok szilárd nátrium-karbonát, szilárd nátrium-klorid, szilárd alumíniumszulfát, desztillált víz, univerzális indikátorpapír Kísérlet leírása Nátrium-karbonát, nátrium-klorid és alumínium-szulfát vizes oldatának kémhatása alapján meghatározzuk, hogy melyik kémcsőben melyik ismeretlen van. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK Töltsön mindegyik ismeretlenhez desztillált vizet, majd nézze meg a vizes oldat kémhatását univerzális indikátor papírral! Jegyezze fel a tapasztalatait! 1. számú kémcsőnél:... színű lett az indikátor, ez... kémhatást jelent. 2. számú kémcsőnél:... színű lett az indikátor, ez... kémhatást jelent. 3. számú kémcsőnél:... színű lett az indikátor, ez... kémhatást jelent. Írja fel a sókat alkotó sav és bázis erősségét! 33

35 A nátrium-karbonát... bázis és... sav sója, ezért vizes oldatában... hidrolizál. A nátrium-klorid... bázis és... sav sója, ezért vizes oldatában... hidrolizál. Az alumínium-szulfát... bázis és... sav sója, ezért vizes oldatában... hidrolizál. Mit nevezünk hidrolízisnek? Mit jelent a disszociáció állandó? Hogyan befolyásolja egy bázis vagy sav disszociációs állandója, a belőle keletkezett só vizes oldatának a kémhatását? Írja fel a nátrium-karbonát vízben való oldódásakor végbemenő sav-bázis reakciót! Írja fel az alumínium-szulfát vízben való oldódásakor végbemenő sav-bázis reakciót! A kísérletek tapasztalatait összesítse! 1. számú kémcsőben:... van, mert számú kémcsőben:... van, mert számú kémcsőben:... van, mert... Az elvégzett kísérlet és a megválaszolt kérdések alapján foglalja össze és magyarázza meg a tapasztalatait! 34

36 KE.12. KÍSÉRLET: SÓSAV, NÁTRIUMHIDROXID-OLDAT, SALÉTROMSAV-OLDAT EGYMÁS MELLETTI AZONOSÍTÁSA 12. tétel: A tálcán (1) (3) sorszámozott üvegben kb cm 3 közelítőleg 5 tömeg %-os sósav, salétromsav- és nátriumhidroxid-oldat van. A tálcán található vegyszerek és eszközök segítségével határozza meg az egyes üvegek tartalmát! (Vizsgálatait ne csak kizárásos alapon végezze el! A három oldat sűrűsége gyakorlatilag 1 g/cm 3 -nek tekinthető.) Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések laboratóriumi köpeny, védőszemüveg, gumikesztyű Kísérlethez szükséges eszközök műanyag tálca, 3 db folyadéküveg az ismeretlen oldatokkal, 2 db főzőpohár (100 cm 3 ), 3 db mérőhenger (10 cm 3 ), 3 db üres kémcső Kísérlethez szükséges anyagok nátriumhidroxid-oldat (5 tömeg %), sósav (5 tömeg %), salétromsavoldat (5 tömeg %), fenolftalein indikátor cseppentős üvegben, desztillált víz Kísérlet leírása Három színtelen oldat: a nátrium-hidroxid, a sósav, és a salétromsav vizes oldatát kell azonosítani egyszerű kísérlettel. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK A három üres kémcsőbe töltsön egy-egy ismeretlen folyadékot! Cseppentsen mindegyikhez fenolftalein indikátort! Jegyezze fel a tapasztalatait! 1. számú kémcsőnél:... színű lett az indikátor, ez... kémhatást jelent. 2. számú kémcsőnél:... színű lett az indikátor, ez... kémhatást jelent. 3. számú kémcsőnél:... színű lett az indikátor, ez... kémhatást jelent. A három ismeretlen oldat közül melyik lúgos kémhatású?... 35

37 Hányas számú üvegben volt ez megtalálható?... Mindegyik ismeretlen oldata 5 tömeg %-os. A moláris tömegek alapján állítsa növekvő sorrendbe mol/dm 3 koncentráció alapján! Nátrium-hidroxid moláris tömege:... Hidrogén-klorid moláris tömege:... Salétromsav moláris tömege:... Oldatok koncentrációja egymáshoz képest: legnagyobb:... középső:... legkisebb:... Írja fel a következő reakcióegyenleteket! nátrium-hidroxid és sósav Milyen mol arányban lép reakcióba a nátrium-hidroxid és a sósav? nátrium-hidroxid és salétromsav Milyen mol arányban lép reakcióba a nátrium-hidroxid és a salétromsav? Mérjen ki a két savból, 5-5 cm 3 -t egy-egy főzőpohárba adjon hozzájuk 1-2 csepp fenolftalein indikátort! Adjon mindegyikhez 5-5 cm 3 nátriumhidroxidoldatot! Melyik oldatnál tapasztal színváltozást? Miért? Hányas számú folyadéküvegben volt ez a sav?... Összesítse a kísérletek tapasztalatait! 1. számú:... van, mert... 36

38 2. számú folyadéküvegben:... van, mert számú folyadéküvegben:... van, mert... Az elvégzett kísérlet és a megválaszolt kérdések alapján foglalja össze és magyarázza meg a tapasztalatait! 37

39 KE.13. KÍSÉRLET: EZÜST-NITRÁT, NÁTRIUM-KARBONÁT, NÁTRIUM-HIDROXID VIZES OLDATÁNAK AZONOSÍTÁSA 13. tétel: Három sorszámozott kémcsőben ismeretlen sorrendben a következő három színtelen folyadékot találja: ezüstnitrát-oldat, nátriumkarbonát-oldat és nátriumhidroxid-oldat. A tálcán lévő vegyszerek és eszközök segítségével azonosítsa a három kémcső tartalmát! Írja fel a lejátszódó reakciók egyenletét! Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések laboratóriumi köpeny, védőszemüveg, gumikesztyű Kísérlethez szükséges eszközök műanyag tálca, kémcsőállvány, 3 darab sorszámozott kémcső az oldatokkal Kísérlethez szükséges anyagok ezüstnitrát-oldat, nátriumkarbonátoldat, nátriumhidroxid-oldat, sósav (2 mol/dm 3 ), salétromsav-oldat (1 mol/dm 3 ), ammónia-oldat (2 mol/dm 3 ) Kísérlet leírása Három színtelen folyadék: ezüstnitrát-oldat, nátriumkarbonát-oldat és nátriumhidroxid-oldat azonosítását végezzük el sósav felhasználásával. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK Adjon mindhárom ismeretlenhez sósav-oldatot! Figyelje meg a változásokat! Mit tapasztal: 1. számú kémcsőnél: számú kémcsőnél: számú kémcsőnél:...? Írja fel a végbemenő folyamatok reakcióegyenletét! Ezüst-nitrát és sósav Milyen változást kellett észlelnie? 38

40 Milyen sorszámú kémcsőben tapasztalta ezt?... Nátrium-karbonát és sósav Milyen változást kellett észlelnie? Milyen sorszámú kémcsőben tapasztalta ezt?... Hogyan tudná azonosítani a fejlődő gázt? Nátrium-hidroxid és sósav Milyen változást kellett észlelnie? Milyen sorszámú kémcsőben tapasztalta ezt?... Miért nem a salétromsavat használta azonosításra? Miért nem az ammónia-oldatot használta azonosításra? A kísérletek tapasztalatait összesítse! 1. számú kémcsőben:... van, mert számú kémcsőben:... van, mert számú kémcsőben:... van, mert... Az elvégzett kísérlet és a megválaszolt kérdések alapján foglalja össze és magyarázza meg a tapasztalatait! 39

41 KE.14. KÍSÉRLET: EZÜST-NITRÁT, NÁTRIUM-KARBONÁT, NÁTRIUM-NITRÁT EGYMÁS MELLETTI AZONOSÍTÁSA 14. tétel: Három sorszámozott kémcsőben ismeretlen sorrendben nátrium-nitrát-, ezüst-nitrát-, és nátriumkarbonát-oldat található. A tálcán lévő vegyszerek és eszközök segítségével azonosítsa a három kémcső tartalmát! Írja fel a szükséges reakcióegyenleteket is! Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések laboratóriumi köpeny, védőszemüveg, gumikesztyű Kísérlethez szükséges eszközök műanyag tálca, 3 darab sorszámozott kémcső az ismeretlen oldatokkal, kémcsőállvány Kísérlethez szükséges anyagok ezüstnitrát-oldat, nátriumnitrátoldat, nátriumkarbonát-oldat, sósav (2 mol/dm 3 ), salétromsav-oldat (1 mol/dm 3 ), nátriumhidroxid-oldat (1 mol/dm 3 ) Kísérlet leírása Három színtelen folyadék: ezüstnitrát-oldat, nátriumkarbonát-oldat és nátriumnitrát-oldat azonosítását végezzük el sósav felhasználásával. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK Adjon mindhárom ismeretlenhez sósav-oldatot! Figyelje meg a változásokat! Mit tapasztal: 1. számú kémcsőnél: számú kémcsőnél: számú kémcsőnél:...? Írja fel a végbemenő folyamatok reakcióegyenletét! Ezüst-nitrát és sósav Milyen változást kellett észlelnie? 40

42 Milyen sorszámú kémcsőben tapasztalta ezt?... Nátrium-karbonát és sósav Milyen változást kellett észlelnie? Milyen sorszámú kémcsőben tapasztalta ezt?... Hogyan tudná azonosítani a fejlődő gázt? Nátrium-nitrát és sósav Milyen változást kellett észlelnie? Milyen sorszámú kémcsőben tapasztalta ezt?... Miért nem a salétromsavat használta azonosításra? Miért nem a nátriumhidroxid-oldatot használta azonosításra? Összesítse a kísérletek tapasztalatait! 1. számú kémcsőben:... van, mert számú kémcsőben:... van, mert számú kémcsőben:... van, mert... Az elvégzett kísérlet és a megválaszolt kérdések alapján foglalja össze és magyarázza meg a tapasztalatait! 41

43 KE.15. KÍSÉRLET: FEHÉR POR AZONOSÍTÁSA 15. tétel: Egy kis edényben fehér port talál. Sósav és desztillált víz segítségével állapítsa meg, hogy ez nátrium-karbonát vagy kálium-bromid vagy kalcium-karbonát! Írja fel a végbemenő folyamatok reakcióegyenletét! Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések laboratóriumi köpeny, védőszemüveg, gumikesztyű Kísérlethez szükséges eszközök műanyag tálca, edény az ismeretlennel, vegyszeres kanál, 2 darab kémcső, kémcsőállvány Kísérlethez szükséges anyagok sósav (2 mol/dm 3 ), desztillált víz, szilárd nátrium-karbonát, szilárd kalcium-karbonát, szilárd káliumbromid Kísérlet leírása Sósav és desztillált víz segítségével azonosítunk egy ismeretlen fehér port. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK Tegyen kémcsőbe az ismeretlen fehér porból és adjon hozzá egy kis desztillált vizet! Mit tapasztal? Oldódott? Mi lehet az ismeretlen, ha nem oldódott? Mi lehet az ismeretlen, ha jól oldódott vízben? Folytassa a vizsgálatot! Tegyen egy másik kémcsőbe az ismeretlenből és töltsön rá egy kevés sósavat! Mit tapasztal? Ha gázfejlődést tapasztal, mi lehet az ismeretlen? Írja fel a kalcium-karbonát és sósav reakciójának egyenletét! 42

44 Hogyan tudná azonosítani a fejlődő gázt? Írja fel a nátrium-karbonát és sósav reakciójának egyenletét! Miért tudja a sósav a szénsavat felszabadítani a sójából? A kísérlet tapasztalatainak összesítése: Kalcium-karbonát az ismeretlen, ha vízben... oldódott és sósavval... reagált. Nátrium-karbonát az ismeretlen, ha vízben... oldódott és sósavval... reagált. Kálium-bromid az ismeretlen, ha vízben... oldódott és sósavval... reagált. Tehát a kísérletek alapján a fehér ismeretlen por:... Az elvégzett kísérlet és a megválaszolt kérdések alapján foglalja össze és magyarázza meg a tapasztalatait! 43

45 KE.16. KÍSÉRLET: NÁTRIUM-KARBONÁT, NÁTRIUM-NITRÁT, NÁTRIUM-FOSZFÁT EGYMÁS MELLETTI AZONOSÍTÁSA 16. tétel: A tálcán található (megfelelően kiválasztott) vegyszer(ek) és eszközök segítségével határozza meg, hogy az (1) (3) sorszámozott kémcsövekben az alábbiak közül melyik vegyület vizes oldata van: nátriumkarbonát, nátrium-nitrát, nátrium-foszfát! Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések laboratóriumi köpeny, védőszemüveg, gumikesztyű Kísérlethez szükséges eszközök műanyag tálca, 3 db kémcső az ismeretlen oldatokkal, 3 db üres kémcső, kémcsőállvány Kísérlethez szükséges anyagok nátriumkarbonát-oldat (0,5 mol/dm 3 ), nátriumnitrát-oldat (0,5 mol/dm 3 ), nátriumfoszfát-oldat (0,5 mol/dm 3 ), sósav (1 mol/dm 3 ), nátriumhidroxid-oldat (1 mol/dm 3 ), fenolftalein indikátor, desztillált víz Kísérlet leírása Nátrium-karbonát, nátrium-nitrát, nátrium-foszfát vizes oldatát azonosítjuk kémhatásuk és sósavval történt reakciójuk alapján. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK Töltsön egy-egy kémcsőbe az ismeretlenekből egyenként! Adjon hozzá 1-2 csepp fenolftalein indikátort! Milyen színű lett az oldat az egyes kémcsövekben? 1. számú kémcsőnél: számú kémcsőnél: számú kémcsőnél:...? Milyen kémhatást jelez ez a szín? 1. számú kémcsőnél: számú kémcsőnél: számú kémcsőnél:...? 44

46 Írja fel a sókat alkotó sav és bázis erősségét! A nátrium-karbonát... bázis és... sav sója, ezért vizes oldatában... hidrolizál. A nátrium-nitrát... bázis és... sav sója, ezért vizes oldatában... hidrolizál. A nátrium-foszfát... bázis és... sav sója, ezért vizes oldatában... hidrolizál. A kísérleti tapasztalatok és a sók hidrolízisének vizsgálata alapján melyik vegyületet tudta azonosítani? Milyen számú kémcsőben volt található?... Adjon a kémcsövek tartalmához sósavat! Melyiknél és milyen változást tapasztal? Írja fel a nátrium-karbonát és a sósav reakciójának egyenletét! Hogyan tudná azonosítani a fejlődő gázt? Miért tudja felszabadítani a sósav a szénsavat a sójából? Miért nem használta a nátrium-hidroxidot a vegyületek azonosításához? 45

47 Összesítse a kísérletek tapasztalatait! 1. számú kémcsőben:... van, mert számú kémcsőben:... van, mert számú kémcsőben:... van, mert... Az elvégzett kísérlet és a megválaszolt kérdések alapján foglalja össze és magyarázza meg a tapasztalatait! 46

48 KE.17. KÍSÉRLET: KÉMIAI REAKCIÓK VARIÁCIÓI 17. tétel: A tálcán található vegyszerek felhasználásával végezzen el három különböző kémcsőkísérletet, amelyben egy redoxireakció, valamint egy-egy gázfejlődéssel, illetve csapadékképződéssel járó (nem redoxi-) reakció játszódik le! Írja fel a végbemenő reakciók egyenleteit! Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések laboratóriumi köpeny, védőszemüveg, gumikesztyű Kísérlethez szükséges eszközök műanyag tálca, 3 darab kémcső, kémcsőállvány, vegyszeres kanál, 2 darab óraüvegen a szilárd anyagok Kísérlethez szükséges anyagok kénsavoldat (1 mol/dm 3 ), sósav (2 mol/dm 3 ), báriumnitrát-oldat (0,5 mol/dm 3 ), cink szemcse, mészkő darab Kísérlet leírása Adott vegyszerekkel redoxi, gázfejlődéssel és csapadékképződéssel járó folyamatot hozunk létre. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK 1) Csapadékképződéssel járó folyamat. Öntsön a kémcsőbe egy kevés báriumnitrát-oldatot, majd adjon hozzá egy kevés kénsavat! Mit tapasztal? Írja fel a bárium-nitrát és a kénsav reakciójának egyenletét! A szokott módon jelölje a csapadékot! Egy kémiai reakció során mikor keletkezik csapadék? 2) Redoxi reakció. Tegyen egy cink szemcsét egy kémcsőbe! Töltsön rá egy kevés sósavat! Mit tapasztal? 47

49 Hogyan tudná azonosítani a fejlődő gázt? Írja fel a cink és a sósav reakciójának egyenletét! Tüntesse fel az egyes alkotók oxidációs számát is! Melyik anyag oxidálódott? Miért? Melyik anyag redukálódott? Miért? Mi bizonyítja, hogy redoxi folyamat ment végbe? 3) Gázképződéssel járó nem redoxi folyamat. Tegyen egy kevés mészkövet kémcsőbe! Töltsön rá egy ujjnyi sósavat! Mit tapasztal? Hogyan tudná azonosítani a fejlődő gázt? Írjon több módszert! Írja fel a mészkő és a sósav reakciójának egyenletét! Miért tudja felszabadítani a sósav a szénsavat a sójából? Hol használjuk ezt a folyamatot a háztartásban? Az elvégzett kísérlet és a megválaszolt kérdések alapján foglalja össze és magyarázza meg a tapasztalatait! 48

50 KE.18. KÍSÉRLET: AMMÓNIUM-HIDROXID ÉS NÁTRIUM-HIDROXID AZONOSÍTÁSA 18. tétel: Két számozott kémcsőben ismeretlen sorrendben ammónia-, illetve nátriumhidroxid-oldat van. A tálcán található vegyszerek közül válassza ki azt az egyet, amelyikkel egyértelműen azonosítható a két folyadék! Végezze el a kísérleteket, adja meg tapasztalatait, és írja fel a lezajlott reakciók ionegyenletét is! Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések laboratóriumi köpeny, védőszemüveg, gumikesztyű Kísérlethez szükséges eszközök műanyag tálca, 2 sorszámozott kémcső az ismeretlenekkel, kémcsőállvány Kísérlethez szükséges anyagok nátriumhidroxid-oldat (2 mol/dm 3 ), ammónia-oldat (2 mol/dm 3 ), sósav (2 mol/dm 3 ), réz(ii)szulfát-oldat (0,5 mol/dm 3 ), nátriumkarbonátoldat (0,5 mol/dm 3 ), desztillált víz Kísérlet leírása Nátrium-hidroxid és ammónium-hidroxid tartalmú oldatok összetételének meghatározása réz(ii)-szulfát segítségével. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK Az ismeretlenek azonosítására a réz(ii)szulfát-oldatot használjuk. Cseppenként adagoljon mindkét kémcsőbe réz(ii)szulfát-oldatot! Mit tapasztal az első néhány csepp adagolása után: 1. számú kémcsőnél: számú kémcsőnél:...? Adagolja tovább a réz(ii)-szulfátot! Melyik kémcsőnél tapasztal változást? Mi történik, ha nátrium-hidroxidhoz réz(ii)-szulfátot adunk? 49

51 Írja fel a folyamat reakcióegyenletét! Jelölje a csapadékot! Milyen színű csapadék vált ki?... Egy kémiai folyamatnál mikor válik ki csapadék? Mi történik, ha réz(ii)-szulfáthoz ammóniumhidroxid-oldatot adunk? Írja fel a folyamat reakcióegyenletét! Jelölje a csapadékot! Milyen színű csapadék vált ki?... Mi történik a csapadékkal, ha feleslegben tovább adagoljuk az ammóniaoldatot? Milyen típusú vegyület keletkezett? Az itt elvégzett kísérletnél fordítottan járt el. Milyen jelenség játszódott le más sorrendben? A kísérletek tapasztalatait összesítse! 1. számú kémcsőben:... van, mert számú kémcsőben:... van, mert... Az elvégzett kísérlet és a megválaszolt kérdések alapján foglalja össze és magyarázza meg a tapasztalatait! 50

52 KE.19. KÍSÉRLET: RÉZ(II)-SZULFÁT ÉS AMMÓNIA REAKCIÓJA 19. tétel: Öntsön kémcsőbe egy ujjnyi réz(ii)szulfát-oldatot. Cseppenként adagoljon hozzá kb. kétszeres térfogatú ammónia-oldatot. Figyelje meg a közben bekövetkező változásokat! Öntsön egy üres kémcsőbe félujjnyi ammónia-oldatot, majd cseppenként adagoljon hozzá háromujjnyi térfogatú réz(ii)szulfát-oldatot. Figyelje meg a közben bekövetkező változásokat! Értelmezze a kísérletek tapasztalatait, magyarázza az eltéréseket! Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések laboratóriumi köpeny, védőszemüveg, gumikesztyű Kísérlethez szükséges eszközök műanyag tálca, kémcsőállvány, 2 db üres kémcső Kísérlethez szükséges anyagok réz(ii)szulfát-oldat (0,5 mol/dm 3 ), ammónia-oldat (2 mol/dm 3 ), desztillált víz Kísérlet leírása Réz-szulfát és ammónia reakciójának vizsgálata, úgy hogy kiindulási állapotban az egyik anyag van túlsúlyban. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK 1) Öntsön egy kémcsőbe egy ujjnyi réz(ii)szulfát-oldatot cseppenként adagoljon hozzá ammónia oldatot! Mi történt az első néhány csepp ammónia-oldat hatására? Írja fel a folyamat reakcióegyenletét! Jelölje a csapadékot! Milyen színű csapadék vált ki?... Mi történik a csapadékkal, ha feleslegben tovább adagoljuk az ammóniaoldatot? 51

53 Milyen típusú vegyület keletkezett? Mit nevezünk komplex vegyületnek? 2) Öntsön egy fél ujjnyi ammónia-oldatot egy kémcsőbe! Cseppenként adjon hozzá réz(ii)szulfát-oldatot! Mi történt az első néhány csepp réz(ii)-szulfát adagolása hatására? Folytassa a réz(ii)-szulfát adagolását! Mit tapasztal? Milyen vegyület képződött az ammónia hatására a réz-szulfátból? Mit nevezünk komplex vegyületnek? Mivel magyarázható a két kísérlet eltérése az elején? Az elvégzett kísérlet és a megválaszolt kérdések alapján foglalja össze és magyarázza meg a tapasztalatait! 52

54 KE.20. KÍSÉRLET: VAS ÉS RÉZ REAKCIÓKÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA 20. tétel: Töltsön egy főzőpohárba vas(ii)szulfát-oldatot, egy másik főzőpohárba pedig réz(ii)szulfát-oldatot! Csipesz segítségével a vas(ii)szulfátoldatba helyezzen egy rézlemezt, a réz(ii)szulfát-oldatba pedig vaslemezt! Várakozzon néhány percet, majd a csipesszel vegye ki a fémlemezeket, és helyezze azokat egy-egy óraüvegre! Magyarázza meg a látottakat! Írja fel a reakció(k) ionegyenletét! Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések laboratóriumi köpeny, védőszemüveg, gumikesztyű Kísérlethez szükséges eszközök műanyag tálca, 2 darab kisebb főzőpohár, 1 darab csipesz, 2 darab óraüveg Kísérlethez szükséges anyagok vas(ii)szulfát-oldat (0,5 mol/dm 3 ), réz(ii)szulfát-oldat (0,5 mol/dm 3 ), rézlemez, vaslemez, desztillált víz Kísérlet leírása Megvizsgáljuk, hogy a vas tudja kiválasztani a rezet a sóoldatából, vagy a réz a vasat a megfelelő sóoldatból. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK Töltsön főzőpohárba réz(ii)szulfát-oldatot! Helyezzen bele egy vaslemezt! Figyelje meg, történik-e változás a felületén! Milyen színű a vas?... Milyen színű a réz?... Milyen színű elváltozáskerült a vas felületére? Írja fel a végbement folyamat reakcióegyenletét! Melyik anyag oxidálódott a folyamatban?... 53

55 Melyik anyag redukálódott a folyamatban?... Hogyan változott az oldat színe a reakció során? Miért? Töltsön főzőpohárba vas(ii)szulfát-oldatot, majd helyezzen bele rézlapot! Figyelje meg, történik-e változás a felületén? Keresse meg a vas(ii) és a réz(ii) standardpotenciál értékét! vas standardpotenciál értéke:... réz standardpotenciál értéke:... Mi a feltétele annak, hogy egy fém egy másik fémet fel tudjon szabadítani a vegyületéből? Mivel magyarázható, hogy csak az egyik folyamat ment végbe? Az elvégzett kísérlet és a megválaszolt kérdések alapján foglalja össze és magyarázza meg a tapasztalatait! 54

56 KE.21. KÍSÉRLET: CINK- ÉS ÓLOMLEMEZ MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE 21. tétel: Cink- és ólomlemezt kell egymástól megkülönböztetni vas(ii)- szulfát-oldat, táramérleg és főzőpoharak felhasználásával. Hogyan végezné el a kísérletet? Adja meg a várható tapasztalatokat! Írja fel a végbemenő folyamat(ok) reakcióegyenlete(i)t! Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések laboratóriumi köpeny, védőszemüveg, gumikesztyű Kísérlethez szükséges eszközök 2 db főzőpohár, mérleg, óraüveg Kísérlethez szükséges anyagok vas(ii)szulfát-oldat, cink- és ólomlemez Kísérlet leírása Cink és ólom megkülönböztetése vas(ii)-szulfát segítségével. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK Ránézéssel miért nem tudja megkülönböztetni a két fémet? Mérje meg mindkét fémlap tömegét kiindulási állapotban! 1. számú fémlap tömege:... gramm 2. számú fémlap tömege:... gramm Töltsön két főzőpohárba vas(ii)szulfát-oldatot, majd helyezze az azonosítandó fémeket külön-külön bele! Milyen színű a vas(ii)szulfát-oldat? Eddigi ismeretei alapján, színben van-e eltérés a vas, ólom és a cink között? Keresse meg mindhárom fém standardpotenciál értékét! vas(ii) standardpotenciálja:... cink standardpotenciálja:... 55

57 ólom standardpotenciálja:... Az értékek tanulmányozása alapján melyik fémnél vár anyagkiválást, ha vas(ii)szulfát-oldatba tesszük? Miért? Milyen színű a cink-szulfát vizes oldata?... Milyen az oldhatósága az ólom-szulfátnak?... Néhány perc eltelte után vizsgálja meg az vas(ii)szulfát-oldat színét! Hasonlítsa össze az eredeti oldattal! Milyen változást tapasztal? 1. számú fémnél: számú fémnél:... Vegye ki a fémlapokat az oldatból! Óvatosan törölje szárazra! Mérje meg ismételten a tömegüket! 1. számú fémlap tömege kísérlet végén:... gramm 2. számú fémlap tömege kísérlet végén:... gramm Melyiknél tapasztal eltérést? Milyen irányban? Magyarázza meg a változást! Írja fel a végbemenő folyamat reakcióegyenletét! Melyik anyag oxidálódott? Melyik anyag redukálódott? 56

58 A kísérlet és a vizsgált adatok alapján azonosítsa a két fémet! Indokolja válaszát! 1. számú fém..., mert számú fém..., mert... Az elvégzett kísérlet és a megválaszolt kérdések alapján foglalja össze és magyarázza meg a tapasztalatait! 57

59 KE.22. KÍSÉRLET: KONYHASÓ-OLDAT ELEKTROLÍZISE 22. tétel: Kis méretű főzőpohárba konyhasóoldatot öntünk. Két grafitrudat mártunk az oldatokba, amelyeket fémdróttal egy 9 V-os elemhez csatlakoztatunk. A két elektródon gázfejlődést tapasztalunk. Két szűrőpapírcsíkot olyan kálium-jodidoldatba mártunk, amelyhez előzőleg néhány csepp keményítőoldatot kevertünk. A papírcsíkokat a két elektród fölé tartva az egyik esetben jellegzetes elszíneződést tapasztalunk. Adja meg, melyik elektród közelében és milyen színváltozást tapasztalunk! Értelmezze a tapasztalatokat! Melyik gázt mutattuk ki a színreakcióval, melyik elektródon fejlődött ez a gáz? Írja fel a lezajlott reakciók egyenleteit! Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések laboratóriumi köpeny, védőszemüveg, gumikesztyű Kísérlethez szükséges eszközök főzőpohár, 2 grafitrúd, vezetékek, 9 voltos elem Kísérlethez szükséges anyagok konyhasó-oldat, szűrőpapír, káliumjodid-oldat, keményítő-oldat Kísérlet leírása Konyhasó-oldatot elektrolizálunk, az anódon fejlődő klórgázt kimutatjuk. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK Tanári demonstrációs kísérlet. Kisméretű főzőpohárba nátriumklorid-oldatot töltünk. Az oldatba két grafit rudat mártunk, majd csatlakoztatjuk vezetékek segítségével 9 voltos elemre. A kísérletet figyelje meg! A kísérlet végé töltse ki a feladatlapot! Sorolja fel a konyhasó-oldatban található ionokat! Kationok:... Anionok:... Egészítse ki a mondatokat, hogy igazak legyenek! A katód... polaritású elektróda, oda a... töltésű... ionok vándorolnak. Az anód... polaritású elektróda, oda a... töltésű... ionok vándorolnak. 58

60 Figyelje meg az összeállított kísérletben az elektródák környékét! Mit tapasztal? Készítünk két szűrőpapír csíkot, amit átitatunk káliumjodid-oldattal és cseppentünk rá keményítő-oldatot. Az elkészített szűrőpapírokat az egyes elektródák fölé tartjuk. Melyiknél tapasztal változást? Milyent? Milyen anyag kimutatására alkalmas a keményítő-oldat? Írja fel a végbemenő folyamatokat! Katód folyamat:... A katódon elektronfelvétel történik, ezért ez... Anód folyamat:... Az anódon elektronleadás történik, ezért ez... Miért nem a nátrium vált le a katódon? Hogyan tudta kimutatni az anódon leváló klórt? Írja fel a kálium-jodid és klór reakcióegyenletét! Az elvégzett kísérlet és a megválaszolt kérdések alapján foglalja össze és magyarázza meg a tapasztalatait! 59

61 KE.23. KÍSÉRLET: 9 VOLTOS ELEM PÓLUSAINAK AZONOSÍTÁSA 23. tétel: Egy 9 V-os elemről lekopott a pólusok jelölése. Ennek meghatározására öntsön Petri-csészébe kevés nátriumszulfát-oldatot, adjon hozzá néhány csepp fenolftalein indikátort. Áztasson egy darabka szűrőpapírt az oldatba, helyezze sima felszínre (például a Petri-csésze fedelére vagy egy csempére), és nyomja az elem mindkét kivezetését a nedves papírra. A megfigyeltek alapján azonosítsa az elem két pólusát! Írja fel az elektródokon zajló egyenleteket is! Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések laboratóriumi köpeny, védőszemüveg, gumikesztyű Kísérlethez szükséges eszközök műanyag tálca, 9 V-os elem (a pólusok jelölése lekaparva vagy lefestve), Petri-csésze vagy csempelap Kísérlethez szükséges anyagok szűrőpapír, nátriumszulfát-oldat (2 mol/dm 3 ), fenolftalein indikátor, desztillált víz Kísérlet leírása Nátriumszulfát-oldat és indikátor segítségével meghatározzuk egy elem pólusait. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK Öntsön Petri-csészébe nátriumszulfát-oldatot, majd adjon hozzá fenolftalein indikátort! Milyen színű a nátriumszulfát-oldat?... Milyen színű a nátriumszulfát-oldatban a fenolftalein indikátor?... Milyen kémhatást jelez ez?... Írja fel a nátriumszulfát-oldatban található ionokat! Kationok:... Anionok:... Itasson át egy szűrőpapír csíkot az előbb elkészített oldattal, majd fektesse a Petri-csésze tetejére! Érintse hozzá a 9 voltos elem pólusait! Mit tapasztal? 60

62 Jelölje meg az elemen azt a pólust, ahol elváltozást tapasztalt! Írja fel az egyes elektródokon lejátszódó folyamatot! Milyen töltésű pólus a katód?... Katódfolyamat:... Miért nem a nátrium válik le? Milyen ionok szaporodnak fel a katód környékén? Milyen kémhatást okoz ez? Milyen színű a fenolftalein indikátor ennél a kémhatásnál? Milyen töltésű pólus az anód?... Anódfolyamat:... Miért nem a szulfátionok váltak le? Milyen ionok kerültek túlsúlyba az anód környékén?... Milyen kémhatást okoz ez?... Milyen színű a fenolftalein indikátor ennél a kémhatásnál?... A kísérleti tapasztalatok és az elméleti összefoglaló alapján azonosítsa a 9 voltos elem pólusait! Az elem + pólusa a..., mert... Az elem pólusa a..., mert... Az elvégzett kísérlet és a megválaszolt kérdések alapján foglalja össze és magyarázza meg a tapasztalatait! 61

63 KE.24. KÍSÉRLET: MAGNÉZIUM REAKCIÓJA VÍZZEL ÉS SÓSAVVAL 24. tétel: Öntsön egy-egy kémcsőbe desztillált vizet, illetve sósavat. Cseppentsen fenolftalein indikátort a desztillált vízbe. Tegyen mindkét folyadékba egy darabka magnéziumforgácsot. Értelmezze a tapasztalatokat! Írja fel a lezajlott reakció(k) egyenlete(i)t! Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések laboratóriumi köpeny, védőszemüveg, gumikesztyű Kísérlethez szükséges eszközök műanyag tálca, kémcsőállvány, magnéziumforgács, 2 darab üres kémcső, csipesz Kísérlethez szükséges anyagok sósav (2 mol/dm 3 ), desztillált víz, fenolftalein indicator, magnézium forgács Kísérlet leírása Megfigyeljük a magnézium reakcióját vízzel és sósavval. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK Öntsön egy-egy kémcsőbe desztillált vizet, illetve sósavat! Cseppentsen a desztillált vízbe fenolftalein indikátort! Milyen színű az indikátoros víz?... Milyen kémhatást jelez ez?... Tegyen mindkét kémcsőbe egy darabka magnéziumforgácsot! Mit tapasztal a víznél? Hogyan tudná meggyorsítani a folyamatot? Mit kellett volna tennie a kísérlet megkezdése előtt, hogy jobban beinduljon a reakció? 62

64 Mi jelezné a reakció megindulását? Milyen standardpotenciálú fémek képesek a vízzel hidrogénfejlődés közben reakcióba lépni? Mennyi a magnézium standardpotenciál értéke?... Írja fel, ha megfelelő feltételeket teremtett volna, a végbemenő folyamat reakcióegyenletét! Mit tapasztal a sósavnál? Hogyan tudná azonosítani a fejlődő gázt? Írja fel a lejátszódó folyamat reakcióegyenletét! Melyik anyag oxidálódott a folyamatban?... Melyik anyag redukálódott a folyamatban?... A reakcióegyenletnél tüntesse fel a résztvevő anyagok halmazállapotát! Jellemezze a lehető legtöbb módon ezt a reakciót! Az elvégzett kísérlet és a megválaszolt kérdések alapján foglalja össze és magyarázza meg a tapasztalatait! 63

65 KE.25. KÍSÉRLET: ALUMÍNIUM REAKCIÓJA OXIGÉNNEL ÉS VÍZZEL 25. tétel: Egy darabka háztartási alufóliát higany(ii)klorid-oldatba mártunk. Miután kivesszük az oldatból, szűrőpapírral leitatjuk a rajta maradt folyadékcseppeket, majd két darabra tépjük. Az egyik darabkát a szűrőpapíron hagyjuk, a másikat egy kémcsőben lévő desztillált vízbe tesszük. Ismertesse és magyarázza a tapasztalható jelenségeket, és írja fel a szabad levegőn és a vízben lezajlott reakciók egyenletét is! Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések laboratóriumi köpeny, védőszemüveg, gumikesztyű Kísérlethez szükséges eszközök kémcső, kémcsőállvány, óraüveg, csipesz Kísérlethez szükséges anyagok higany(ii)klorid-oldat, alumínium fólia, szűrőpapír, desztillált víz Kísérlet leírása Az alumínium felületén található passzív oxidréteget megbontjuk higany(ii)klorid-oldattal, majd megfigyeljük reakcióját a levegő oxigénjével és vízzel. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK Tanári demonstrációs kísérlet. A kísérletet figyelje meg! A kísérlet végén töltse ki a feladatlapot! Óraüvegre higany(ii)klorid-oldatot töltünk, és abba alufóliát mártunk. Kis idő elteltével az alumínium fóliát kivesszük csipesszel az oldatból, szűrőpapírral leitatjuk, majd két darabra szedjük. Az egyik darabot hagyjuk egy száraz óraüvegen a levegővel érintkezni, a másik darabot kémcsőbe töltött desztillált vízbe tesszük. Az alumínium eredetileg miért nem lépett reakcióba a levegő oxigénjével? Ha vízbe tettük volna, reagált volna-e? Miért? 64

66 Milyen szerepet játszott a higany(ii)klorid-oldatban való mosás? Mi történt ezután a levegőn hagyott alumínium fóliával? Írja fel az alumínium és oxigén reakciójának egyenletét! Milyen színű a keletkezett alumínium-oxid?... Mi történt a desztillált vízbe tett alumínium fóliával?... Milyen gáz fejlődött?... Hogyan tudná azonosítani? Milyen anyag vált ki az oldatból? Miért? Írja fel a lezajlott folyamat reakcióegyenletét! Miért jelenik meg csapadékként az alumínium-hidroxid? Az elvégzett kísérlet és a megválaszolt kérdések alapján foglalja össze és magyarázza meg a tapasztalatait! 65

67 KE.26. KÍSÉRLET: NÁTRIUMHIDROXID-OLDAT, DESZTILLÁLT VÍZ, SÓSAV AZONOSÍTÁSA 26. tétel: Három számozott kémcsőben ismeretlen sorrendben reagens nátriumhidroxid-oldatot, desztillált vizet, illetve sósavat talál. A tálcán található anyagok segítségével azonosítsa a három folyadékot! Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések laboratóriumi köpeny, védőszemüveg, gumikesztyű Kísérlethez szükséges eszközök műanyag tálca, kémcsőállvány, 3 sorszámozott kémcső az ismeretlenekkel Kísérlethez szükséges anyagok nátriumhidroxid-oldat (2 mol/dm 3 ), desztillált víz, sósav (2 mol/dm 3 ), kalciumszemcsék, fenolftalein indikátor Kísérlet leírása Három színtelen oldatot kell azonosítani: nátriumhidroxid-oldatot, desztillált vizet és sósav oldatot, fenolftalein indikátor és kalcium segítségével. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK Írja fel a fenolftalein indikátor színét: lúgos közegben:... semleges közegben:... savas közegben:... Cseppentsen mindhárom ismeretlent tartalmazó kémcsőhöz fenolftalein indikátort! Mit tapasztal? 1. számú kémcsőnél: számú kémcsőnél: számú kémcsőnél:... Ennek alapján melyik színtelen folyadékot tudta azonosítani? 66

68 Milyen sorszámú kémcsőben volt?... A nem azonosított két kémcsőbe tegyen kalcium darabkát! Mit tapasztal? az egyik kémcsőnél:... a másik kémcsőnél:... Írja fel a víz és kalcium reakciójának egyenletét! Milyen gáz fejlődött?... Hogyan tudná azonosítani? Milyen lett az oldat kémhatása? Miért? Milyen színnel jelzi ezt a fenolftalein indikátor?... Milyen sorszámú kémcsőnél tapasztalta ezt?... Írja fel a sósav és kalcium reakciójának egyenletét! Milyen gáz fejlődött?... Mennyire volt heves ez a reakció?... A keletkezett kalcium-klorid vizes oldata milyen kémhatású?... Milyen színnel jelzi ezt a fenolftalein indikátor?... Milyen sorszámú kémcsőnél tapasztalta ezt?... Az elvégzett kísérletek és áttekintett elmélet alapján azonosítsa az anyagokat, indokolja a válaszát! 1. számú kémcsőben:... van, mert... 67

69 2. számú kémcsőben:... van, mert számú kémcsőben:... van, mert... Az elvégzett kísérlet és a megválaszolt kérdések alapján foglalja össze és magyarázza meg a tapasztalatait! 68

70 KE.27. KÍSÉRLET: RÉZ(II)-OXID, GRAFIT, CINK AZONOSÍTÁSA 27. tétel: Három számozott edényben ismeretlen sorrendben a következő sötét színű porok vannak: réz(ii)-oxid, grafit, cink. A tálcán található vegyszerek segítségével azonosítsa a három anyagot! Írja fel a végbement reakciók egyenletét is! Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések laboratóriumi köpeny, védőszemüveg, gumikesztyű Kísérlethez szükséges eszközök műanyag tálca, 3 sorszámozott edény, 3 db üres kémcső, 3 db vegyszeres kanál, kémcsőállvány, borszeszégő vagy gázégő Kísérlethez szükséges anyagok réz(ii)-oxid, grafitpor, cinkpor, 20%-os sósav, desztillált víz, gyufa Kísérlet leírása Három sötét színű port: réz(ii)-oxidot, grafitport, cinkport azonosítunk sósav segítségével. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK Sorszámozza meg a kémcsöveket! Minden ismeretlent másik vegyszeres kanállal adagolja! Tegyen mindegyik ismeretlenből egy-egy kémcsőbe külön külön! Töltsön rájuk egy ujjnyi sósavat! Mit tapasztal? 1. számú kémcsőnél: számú kémcsőnél: számú kémcsőnél:... Mi történik, ha cinkre sósavat töltünk? Írja fel a folyamat reakcióegyenletét! Hogyan tudná azonosítani a fejlődő hidrogént? 69

71 Írja fel a hidrogén és oxigén reakciójának az egyenletét! Mi a különbség a durranógáz próba és a hidrogén égése között? Milyen színű a cink-klorid vizes oldata?... Melyik sorszámú kémcső esetében teljesültek ezek a feltételek?... Milyen kémiai elem alkotja a grafitot?... Milyen kristályrács típushoz tartozik a grafit?... Milyen ehhez a rácstípushoz tartozó anyagok oldhatósága és reakcióképessége savakkal? Melyik sorszámú kémcső mutatta ezeket a tulajdonságokat?... A réz(ii)-oxidot képes-e oldani a sósav?... Milyen színű a réz(ii)-klorid vizes oldata?... Melyik sorszámú kémcső mutatta ezeket a tulajdonságokat?... Írja fel a réz(ii)-oxid és sósav reakciójának egyenletét! Az elvégzett kísérletek és áttekintett elmélet alapján azonosítsa az anyagokat, indokolja a válaszát! 1. számú edényben:... volt, mert számú edényben:... volt, mert számú edényben:... volt, mert... Az elvégzett kísérlet és a megválaszolt kérdések alapján foglalja össze és magyarázza meg a tapasztalatait! 70

72 KE.28. KÍSÉRLET: RÉZ(II)-OXID REDUKCIÓJA HIDROGÉNGÁZZAL 28. tétel: Egy kémcsőbe réz(ii)-oxidot helyezünk. A kémcsövet kissé ferdén szájával lefelé állványba rögzítjük. Hidrogéngázt állítunk elő. A negatív durranógázpróba elvégzése után a tiszta hidrogéngázt üvegcsövön a réz(ii)- oxidra vezetjük. Kis ideig várunk, amíg az áramló hidrogén a levegőt kiszorítja a kémcsőből. Ezután a Bunsen-égő lángjával hevítjük a réz(ii)- oxidot. Mit tapasztalunk néhány perc elteltével? Ismertesse a lejátszódó folyamatot, elemezze a hidrogén szerepét! Miért kellett elvégezni a durranógázpróbát? Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések laboratóriumi köpeny, védőszemüveg, gumikesztyű Kísérlethez szükséges eszközök műanyag tálca, kémcső állványhoz rögzítve, oldalcsöves kémcső cseppentős gumidugóval, vegyszeres kanál, üvegcső rögzítő gumicsővel, Bunsen égő Kísérlethez szükséges anyagok cink granulátum, sósav, réz(ii)- oxid, szappan-oldat, gyufa Kísérlet leírása Hidrogén segítségével redukáljuk a réz(ii)-oxidot. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK Tanári demonstrációs kísérlet. 1) Hidrogént állítunk elő. Oldalcsöves kémcsőbe cink granulátumot teszünk, majd a cseppentővel sósavat szívunk fel és ledugaszoljuk a kémcsövet vele. Az oldalcsőre gumicső segítségével kihúzott végű üvegcsövet rögzítünk. A cinkre sósavat cseppentünk és megfigyeljük a fejlődő gáz tulajdonságait. Hidrogéngáz: színe:... szaga:... sűrűsége a levegőhöz képest:... Írja fel a cink és sósav reakciójának egyenletét! 71

73 Fújjon buborékot a szappan-oldat segítségével és végezze el a durranógáz próbát! Miért kell elvégezni a durranógáz próbát? Írja fel a lejátszódó folyamat reakcióegyenletét! 2) Tegyen kémcsőbe réz(ii)-oxidot! A kémcsövet kissé ferdén szájával lefelé rögzítse állványba! Miért így kell elhelyezni a kémcsövet? Többszöri negatív durranógáz próba után vezesse a fejlődő hidrogéngázt üvegcsövön keresztül a réz(ii)-oxidra! Néhány percig áramoltassa a hidrogént! A Bunsen égő lángjával melegítse a réz(ii)-oxidot! Figyelje meg a változást! Milyen színű eredetileg a réz(ii)-oxid? Hogyan változott ez a hidrogén hatására? Írja fel a lejátszódó folyamat reakcióegyenletét! Milyen szerepet játszott a hidrogén? Hogyan változott a réz oxidációs száma? Az elvégzett kísérlet és a megválaszolt kérdések alapján foglalja össze és magyarázza meg a tapasztalatait! 72

74 KE.29. KÍSÉRLET: BRÓMOS VÍZ VIZSGÁLATA 29. tétel: Két kémcső mindegyikébe öntsön kb. egyujjnyi brómos vizet. Az első kémcsőtartalmához öntsön ugyanennyi benzint, a második kémcső tartalmához szintén egyujjnyi 0,1 mol/dm 3 koncentrációjú nátriumhidroxidoldatot. Rázza össze a kémcsövek tartalmát! Figyelje meg a változásokat! Magyarázza meg a látottakat! Kémiai reakció esetén egyenletet is írjon! Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések laboratóriumi köpeny, védőszemüveg, gumikesztyű Kísérlethez szükséges eszközök műanyag tálca, 2 darab kémcső, kémcsőállvány Kísérlethez szükséges anyagok brómos víz, benzin, nátriumhidroxidoldat (0,1 mol/dm 3 ) Kísérlet leírása Megvizsgáljuk a brómos víz reakcióját benzinnel és nátriumhidroxid-oldattal. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK Vizsgálja meg a brómos vizet! Milyen színű? Tegyen két kémcsőbe brómos vizet, az egyikhez adjon benzint, a másikhoz nátriumhidroxid-oldatot! Figyelje meg a változásokat! Mi történik a benzines anyagnál? Milyen atomokból áll a benzin?... Milyen a benzint alkotó molekulák polaritása?... Milyen a bróm molekulájának polaritása?... Milyen a vízmolekula polaritása?... Hány fázis alkot a víz-benzin keverék? Miért? 73

75 Melyik fázisba kerül a bróm? Miért? Hogyan változott a benzin színe? Miért? Hogyan változott a brómos víz színe? Miért? Fizikai vagy kémiai változás történt a folyamat során? Miért? Mi történt abban a kémcsőben, amelyhez nátrium-hidroxidot adtunk? Alakult-e ki fázishatár?... Írja fel a végbemenő folyamat reakcióegyenletét! Milyen reakciót segített elő a lúgos közeg? Hogyan lehetne visszafordítani ezt az egyensúlyi folyamatot? Fizikai vagy kémiai változás történt a folyamat során? Miért? Az elvégzett kísérlet és a megválaszolt kérdések alapján foglalja össze és magyarázza meg a tapasztalatait! 74

76 KE.30. KÍSÉRLET: SÓSAV, NÁTRIUMKLORID-OLDAT, NÁTRIUMHIDROXID-OLDAT AZONOSÍTÁSA 30. tétel: A tálcán található (megfelelően kiválasztott) vegyszer(ek) és eszközök segítségével határozza meg, hogy az (1) (3) sorszámozott kémcsövekben az alábbiak közül melyik vegyület vizes oldata van: sósav, nátrium-klorid-oldat, nátriumhidroxid-oldat! Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések laboratóriumi köpeny, védőszemüveg, gumikesztyű Kísérlethez szükséges eszközök műanyag tálca, 3 db kémcső az ismeretlen oldatokkal, 3 db üres kémcső, kémcsőállvány Kísérlethez szükséges anyagok sósav (1 mol/dm 3 ), nátriumkloridoldat (1 mol/dm 3 ), nátriumhidroxidoldat (1 mol/dm 3 ), ezüstnitrát-oldat (0,1 mol/dm 3 ), kénsav-oldat (1 mol/dm 3 ), alumíniumreszelék, desztillált víz Kísérlet leírása Három színtelen vizes oldatot: sósavat, nátriumklorid-oldatot, nátriumhidroxidoldatot azonosítunk adott vegyszerekkel. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK Tervezze meg a kísérletet! Az ismeretlenek közül melyik lép látható reakcióba az ezüst-nitráttal? Az ismeretlenek közül melyik lép látható reakcióba az alumíniummal? Az ismeretlenek közül melyik lép látható reakcióba a kénsavval? Az ismeretlenek közül melyik lép látható reakcióba a desztillált vízzel? 75

77 Melyik anyagok felhasználása hozhat eredményt? Számozza meg az a kémcsöveket 1-től 3-ig! Mindegyikbe tegyen egy-egy ismeretlent külön-külön! Adjon mindegyikhez alumínium reszeléket! Mit tapasztal? 1. számú kémcsőnél: számú kémcsőnél: számú kémcsőnél:... Melyik ismeretlennél várja a leghevesebb reakciót? Milyen sorszámú kémcsőnél tapasztalta ezt?... Adjon mindegyik kémcső tartalmához ezüstnitrát-oldatot! Milyen ion kimutatására alkalmas ez a reagens? Mit tapasztal? 1. számú kémcsőnél: számú kémcsőnél: számú kémcsőnél:... Melyik kémcsőben volt kloridion?... Írja fel a lejátszódó folyamatok egyenleteit! Sósav és alumínium: Milyen látható változás történik? Nátrium-hidroxid és alumínium: 76

78 Milyen látható változás történik? Ezüst-nitrát és nátrium-klorid: Milyen látható változás történik? Sósav és ezüst-nitrát Milyen látható változás történik? Maradt-e még sósav a kémcsőben az alumíniummal történt reakció után? Befolyásolja-e ez az azonosítást? Miért? Az elvégzett kísérletek és áttekintett elmélet alapján azonosítsa az anyagokat, indokolja a válaszát! 1. számú kémcsőben:... volt, mert számú kémcsőben:... volt, mert számú kémcsőben:... volt, mert... Az elvégzett kísérlet és a megválaszolt kérdések alapján foglalja össze és magyarázza meg a tapasztalatait! 77

79 KE.31. KÍSÉRLET: HIDROGÉN-PEROXID OXIDÁLÓ HATÁSA 31. tétel: Végezze el a következő kísérletet! A tálcán található egyik kémcsőbe öntsön kb. 4 cm 3 hidrogénperoxid-oldatot, a másik kémcsőbe kb. 2 cm 3 keményítőoldatot, és adjon hozzá kb. 2 cm 3 káliumjodid-oldatot! A két kémcső tartalmát öntse össze! Ismertesse a tapasztalatokat, és magyarázza meg a változás okát! Írja le a lejátszódó folyamat egyenletét! Mi volt a hidrogénperoxid szerepe a reakcióban? Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések laboratóriumi köpeny, védőszemüveg, gumikesztyű Kísérlethez szükséges eszközök műanyag tálca, kémcsőállvány, 2 darab kémcső, vegyszeres kanál Kísérlethez szükséges anyagok 5%-os hidrogénperoxid-oldat, 1%-os keményítőoldat, káliumjodidoldat Kísérlet leírása Hidrogén-peroxid oxidáló hatását vizsgáljuk meg káliumjodid-oldatnál. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK Egyik kémcsőbe töltsön hidrogén-peroxidot! Milyen az oldat színe?... Lát-e bármilyen elváltozást az oldatban?... A másik kémcsőbe töltsön azonos mennyiségű keményítő-oldatot és káliumjodid-oldatot! Milyen színű elegyet kapott?... Töltse össze a két kémcső tartalmát és figyelje a változást! Mit tapasztal? Milyen anyag megjelenését jelzi a keményítő kék színváltozása? 78

80 Írja fel a végbement folyamat reakcióegyenletét! Írja a résztvevő anyagok fölé az oxidációs számokat is! Melyik anyag oxidálódott? Miért? Melyik anyag redukálódott? Miért? Milyen szerepe volt a hidrogén-peroxidnak a folyamatnál? Az elvégzett kísérlet és a megválaszolt kérdések alapján foglalja össze és magyarázza meg a tapasztalatait! 79

81 KE.32. KÍSÉRLET: FOSZFOR ÉGÉSÉNEK VIZSGÁLATA 32. tétel: Egy állványhoz rögzített, hosszúkás fémlap egyik végére kis darabka vörösfoszfort, a másik végére körülbelül azonos mennyiségű fehérfoszfort teszünk. A fémlapot Bunsen-égő segítségével pontosan a közepén melegíteni kezdjük. Ismertesse, mi történik ezután a két foszfor módosulattal! Adja meg az eltérés anyagszerkezeti okát, és írja fel a reakció(k) egyenlete(i)t is! Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések laboratóriumi köpeny, védőszemüveg, gumikesztyű Kísérlethez szükséges eszközök Kísérlethez szükséges anyagok állványhoz rögzített, hosszúkás fémlap, Bunsen égő, csipesz, vegyszeres kanál Kísérlet leírása fehérfoszfor, szűrőpapír vörösfoszfor, Megvizsgáljuk a foszfor két módosulatát, majd reakciójukat a levegő oxigénjével. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK 1) Figyelje meg a fehér- és a vörösfoszfor tulajdonságait! Fehérfoszfor: színe:... halmazállapota:... tárolása:... reakciókészsége:... Miért lehet víz alatt tárolni a fehérfoszfort? Miért kell víz alatt tárolni a fehérfoszfort? Mivel magyarázható a fehérfoszfor mérgező tulajdonsága? 80

82 Vörösfoszfor: színe:... halmazállapota:... tárolása:... reakciókészsége:... Miért kell a vörösfoszfort nagyon jól záródó edényben tartani? Mi okozza a különbséget a kétféle foszfor között? Mit jelent az allotróp módosulat? 2) Foszfor módosulatok égésének vizsgálata. Tanári demonstrációs kísérlet. Vegyifülke alatt végezendő! Állványhoz rögzített, hosszúkás fémlap egyik végére kis darabka vörösfoszfort, a másik végére azonos mennyiségű fehérfoszfort teszünk. A vaslapot középen egy Bunsen égővel el kezdjük melegíteni. Figyelje meg a reakciók hevességét és sorrendjét! Melyik foszfor módosulat gyulladt meg először? Mi ennek az oka? Milyen színű lánggal égtek? Milyen halmazállapotú és színű volt az égéstermék? Írja fel a foszfor égésének egyenletét! Az elvégzett kísérlet és a megválaszolt kérdések alapján foglalja össze és magyarázza meg a tapasztalatait! 81

83 KE.33. KÍSÉRLET: SÓK AZONOSÍTÁSA VIZES OLDATUK KÉMHATÁSA ALAPJÁN 33. tétel: Három számozott kémcsőben ismeretlen sorrendben nátriumhidrogénszulfát, nátrium-hidrogénkarbonát és nátrium-szulfát vizes oldata van. A tálcán található indikátorok segítségével azonosítsa a kémcsövek tartalmát! Magyarázza a tapasztalatokat és írja fel a semlegestől eltérő kémhatások kialakulásának egyenletét is! Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések laboratóriumi köpeny, védőszemüveg, gumikesztyű Kísérlethez szükséges eszközök műanyag tálca, kémcsőállvány, 3 db sorszámozott kémcsőben az ismeretlenek, 6 db üres kémcső Kísérlethez szükséges anyagok nátrium-hidrogénszulfát vizes oldata (0,5 mol/dm 3 ), nátriumhidrogénkarbonát vizes oldata (0,5 mol/dm 3 ), nátriumszulfát-oldat (0,5 mol/dm 3 ), desztillált víz, fenolftalein indikátor, metilnarancs indikátor Kísérlet leírása Három nátriumsót azonosítunk vizes oldatának kémhatása alapján. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK Írja fel a fenolftalein indikátor színét egyes kémhatásoknál! Fenolftalein indikátor színe savas kémhatásnál:... Fenolftalein indikátor színe lúgos kémhatásnál:... Fenolftalein indikátor színe semleges kémhatásnál:... Hol van a fenolftalein indikátor átcsapási tartománya?... Írja fel a metilnarancs indikátor színét egyes kémhatásoknál! Metilnarancs indikátor színe savas kémhatásnál:... Metilnarancs indikátor színe lúgos kémhatásnál:... Metilnarancs indikátor színe semleges kémhatásnál:... Hol van a metilnarancs indikátor átcsapási tartománya?... 82

84 Milyen kémhatású a nátrium-hidrogénszulfát vizes oldata? Miért? Milyen kémhatású a nátrium-hidrogénkarbonát vizes oldata? Miért? Milyen kémhatású a nátrium-szulfát vizes oldata? Miért? Számozzon meg kétszer három kémcsövet 1-től 3-ig! Töltsön egy-egy kémcsőbe a meghatározandó sóoldatból külön-külön! Cseppentsen hozzájuk fenolftalein indikátort! Mit tapasztal? Milyen kémhatást jelezhet ez? 1. számú kémcsőnél: számú kémcsőnél: számú kémcsőnél:... Cseppentsen a második sorozathoz metilnaracs indikátort! Mit tapasztal? Milyen kémhatást jelezhet ez? 1. számú kémcsőnél: számú kémcsőnél: számú kémcsőnél:... Az elvégzett kísérletek és áttekintett elmélet alapján azonosítsa az anyagokat, indokolja a válaszát! 1. számú kémcsőben:... volt, mert számú kémcsőben:... volt, mert számú kémcsőben:... volt, mert... Az elvégzett kísérlet és a megválaszolt kérdések alapján foglalja össze és magyarázza meg a tapasztalatait! 83

85 KE.34. KÍSÉRLET: ISMERETLEN PORKEVERÉK ÖSSZETEVŐINEK MEGHATÁROZÁSA 34. tétel: A kiadott edényben az alábbi négy szilárd anyag közül kettő keveréke van. A vegyületek: szilícium-dioxid, kalcium-karbonát, nátriumklorid, kálium-nitrát. A tálcán lévő eszközök és vegyszerek közül a megfelelőeket kiválasztva azonosítsa a porkeverék két összetevőjét! Tapasztalatait és következtetéseit reakcióegyenletekkel is támassza alá! Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések laboratóriumi köpeny, védőszemüveg, gumikesztyű Kísérlethez szükséges eszközök műanyag tálca, kémcsőállvány, edény a porkeverékkel, 3 db üres kémcső, vegyszeres kanál, kis üvegtölcsér, szűrőpapír, olló Kísérlethez szükséges anyagok szilícium-dioxid, kalcium-karbonát, nátrium-klorid, kálium-nitrát közül kettő keveréke (a porkeverék legalább egy vízben rosszul oldódó anyagot tartalmaz), sósav (2 mol/dm 3 ), salétromsavoldat (2 mol/dm 3 ), ezüstnitrát-oldat (0,1 mol/dm 3 ), desztillált víz Kísérlet leírása Fehér porkeverék azonosítása megadott vegyszerek felhasználásával. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK A megadott ismeretlenek közül vízben jól oldódik: A megadott ismeretlenek közül vízben rosszul oldódik: Tegyen kevés porkeveréket egy kémcsőbe, adjon hozzá desztillált vizet! Mit tapasztal? Milyen vegyületeket tartalmazott a porkeverék, ha egyáltalán nem oldódott vízben? 84

86 Szűrje le a keveréket üvegtölcsér és szűrőpapír segítségével! Vizsgálja meg a szűrletet! Adjon a szűrlethez ezüstnitrát-oldatot! Milyen ion kimutatására alkalmas ez a reakció? Ha csapadékkiválását tapasztalta, melyik vegyület volt a szűrletben? Ha csapadékkiválását nem tapasztalta, melyik vegyület volt a szűrletben? A vízoldható sók közül melyiket tartalmazta az ismeretlen? Vizsgálja meg a szűrőpapír tartalmát! Cseppentsen rá sósavat! Milyen só kimutatására alkalmas a reakció? Ha pezsgést, gázfejlődést tapasztalt, mi volt a vízben nem oldható alkotórész? Ha pezsgést, gázfejlődést nem tapasztalt, mi volt a vízben nem oldható alkotórész? Írja fel a nátrium-klorid és ezüst-nitrát reakciójának egyenletét! Írja fel a kalcium-karbonát és a sósav reakciójának egyenletét! Az elvégzett kísérletek tapasztalatai alapján mit tartalmazott az ismeretlen alkotórészű porkeverék? Az elvégzett kísérlet és a megválaszolt kérdések alapján foglalja össze és magyarázza meg a tapasztalatait! 85

87 KE.35. KÍSÉRLET: SZÍNTELEN GÁZOK AZONOSÍTÁSA EGYMÁSSAL TÖRTÉNŐ REAKCIÓVAL 35. tétel: Négy, üveglappal letakart gázfelfogó henger színtelen gázokat tartalmaz. Két-két hengert egymás felé fordítunk, majd az üveglapok kihúzásával összenyitjuk a gáztereket. Az egyik esetben sűrű, fehér füst keletkezik, a másik hengerpár gázterében vörösbarna gáz képződik. Mindkét esetben a két henger a reakció során erősen egymáshoz tapad. Állapítsa meg, mely gázok lehettek eredetileg a hengerekben! Értelmezze a tapasztalatokat, és írja fel a lezajlott reakciók egyenletét! Adja meg a reakciók típusát is! Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések laboratóriumi köpeny, védőszemüveg, gumikesztyű Kísérlethez szükséges eszközök műanyag tálca, üveglappal letakart gázfelfogó hengerek Kísérlethez szükséges anyagok gázfelfogó hengerben oxigéngáz, ammónia, hidrogén-klorid, nitrogénmonoxid Kísérlet leírása Két-két színtelen gázt páronként reagáltatunk, a keletkezett reakciótermékből azonosítjuk a kiindulási gázt. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK Tanári demonstrációs kísérlet (elszívó fülke használata mellett) Először figyelje végig a kísérleteket, majd a tapasztalat alapján töltse ki a feladatlapot! 1) Első két színtelen gázzal teli üveghengert egymás felé fordítjuk, majd kihúzzuk az üveglapokat. Sűrű fehér füstöt tapasztalunk és nyomáscsökkenést. Milyen halmazállapotú anyag található a füstben?... Milyen rendszerhez tartozik a füst?... Melyik az a két gáz, amelynek reakciójával szilárd anyag a végtermék? 86

88 Írja fel a lejátszódó folyamat reakcióegyenletét! Tüntesse fel a résztvevő anyagok halmazállapotát is! Jellemezze a reakciót minél több szempont alapján! Ha oldatban reagáltattuk volna a két anyagot, akkor mit tapasztaltunk volna? Miért következet be nyomáscsökkenés? 2) Második két színtelen gázzal teli üveghengert egymás felé fordítjuk, majd kihúzzuk az üveglapokat. Vörösbarna gáz keletkezett és nyomáscsökkenés következet be. Miként azonosítja a vörösbarna gázt?... Milyen két színtelen gázból keletkezhet? Írja fel a lejátszódó folyamat reakcióegyenletét! Tüntesse fel a résztvevő anyagok halmazállapotát is! Miért következet be nyomáscsökkenés? Jellemezze a reakciót minél több szempont alapján! 3) Sorolja fel, hogy milyen színtelen gázok voltak az üveghengerekben! Az elvégzett kísérlet és a megválaszolt kérdések alapján foglalja össze és magyarázza meg a tapasztalatait! 87

89 KE.36. KÍSÉRLET: FEHÉR POR AZONOSÍTÁSA OLDATÓSÁG ÉS VIZES OLDAT KÉMHATÁSA ALAPJÁN 36. tétel: Négy kémcsőben fehér, szilárd anyagokat vizsgálunk, amelyek ismeretlen sorrendben a következők: CaO, P 2 O 5, CaCO 3, KNO 3. A következő táblázat az oldási próbájukkal, és a vizes oldathoz adott indikátorok színével kapcsolatos tapasztalatokat tartalmazza: 1. kémcső 2. kémcső 3. kémcső 4. kémcső oldhatóság vízben oldódik nem oldódik oldódik oldódik fenolftalein színtelen - színtelen bíborvörös metilnarancs piros - sárga sárga Értelmezze a tapasztalatokat, és ez alapján azonosítsa a kémcsövek tartalmát! Írja fel a semlegestől eltérő kémhatás esetén a vízzel való reakció egyenletét is! Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések laboratóriumi köpeny, védőszemüveg, gumikesztyű Kísérlethez szükséges eszközök műanyag tálca, három kémcső az ismeretlen porral, 8 db üres kémcső, kémcsőállvány Kísérlethez szükséges anyagok kalcium-oxid, foszfor-pentoxid, kalcium-karbonát, kálium-nitrát, desztillált víz, fenolftalein indikátor, metilnarancs indikátor Kísérlet leírása Négy fehér por azonosítása vízben való oldhatóság és indikátorok segítségével. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK A kiadott ismeretlenek más sorrendben találhatók a kémcsövekben, így el kell végeznie ismételten a kísérletet! 1) Írja fel a fenolftalein indikátor színét egyes kémhatásoknál! Fenolftalein indikátor színe savas kémhatásnál:... 88

90 Fenolftalein indikátor színe lúgos kémhatásnál:... Fenolftalein indikátor színe semleges kémhatásnál:... Hol van a fenolftalein indikátor átcsapási tartománya?... Írja fel a metilnarancs indikátor színét egyes kémhatásoknál! Metilnarancs indikátor színe savas kémhatásnál:... Metilnarancs indikátor színe lúgos kémhatásnál:... Metilnarancs indikátor színe semleges kémhatásnál:... Hol van a metilnarancs indikátor átcsapási tartománya?... 2) A felsorolt ismeretlenek közül melyik nem oldódik vízben?... Tegyen egy-egy sorszámozott kémcsőbe az ismeretlenekből és adjon hozzá desztillált vizet! Mit tapasztal? Melyik kémcső tartalma nem oldódott?... Milyen ismeretlent tartalmazott ez a kémcső?... 3) A másik három kémcsőben található oldatot töltse ketté! Az egyik sorozathoz adjon fenolftalein indikátort, a másik sorozathoz metilnarancs indikátort! Eddigi tanulmányai alapján határozza meg az alábbi anyagok vizes oldatának kémhatását! A kalcium-oxid vizes oldata... kémhatású, mert víz hatására... keletkezik belőle. A foszfor-pentoxid vizes oldata... kémhatású, mert víz hatására... keletkezik belőle. A kálium-nitrát vizes oldata... kémhatású, mert

91 Készítse el a saját táblázatát a tapasztalatokkal! oldhatóság vízben fenolftalein indikátor metilnarancs indikátor 1. kémcső 2. kémcső 3. kémcső 4. kémcső Az elvégzett kísérletek és áttekintett elmélet alapján azonosítsa az anyagokat, indokolja a válaszát! 1. számú kémcsőben:... volt, mert számú kémcsőben:... volt, mert számú kémcsőben:... volt, mert számú kémcsőben:... volt, mert... Az elvégzett kísérlet és a megválaszolt kérdések alapján foglalja össze és magyarázza meg a tapasztalatait! 90

92 KE.37. KÍSÉRLET: SÓSAV, SALÉTROMSAV, KONYHASÓ-OLDAT AZONOSÍTÁSA 37. tétel: Három számozott kémcsőben ismeretlen sorrendben híg sósav, híg salétromsavoldat, illetve konyhasóoldat van. A tálcán található anyagok és eszközök segítségével azonosítsa a kémcsövek tartalmát! Írja fel a meghatározással kapcsolatos reakciók ionegyenletét! Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések laboratóriumi köpeny, védőszemüveg, gumikesztyű Kísérlethez szükséges eszközök műanyag tálca, kémcsőállvány, 3 db sorszámozott kémcső az ismeretlenekkel, 3 db üres kémcső Kísérlethez szükséges anyagok sósav (0,1 mol/dm 3 ), salétromsavoldat (0,1 mol/dm 3 ), konyhasóoldat (0,1 mol/dm 3 ), ezüstnitrát-oldat (0,1 mol/dm 3 ), phpapír (színskálával), desztillált víz Kísérlet leírása Három színtelen folyadékot: híg sósavat, híg salétromsavat és konyhasóoldatot kell azonosítani megadott vegyszerek felhasználásával. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK A meghatározandó anyagok kémhatását ismeri. Írja le! Sósav kémhatása:... Salétromsav kémhatása:... Nátriumklorid-oldat kémhatása:... Töltsön sorszámozott kémcsőbe az ismeretlen oldatokból külön-külön! Univerzális indikátorpapírral vizsgálja meg a kémhatásukat! Mit tapasztal? Milyen kémhatást jelez ez? 1. számú kémcsőnél: számú kémcsőnél: számú kémcsőnél:... 91

93 Melyik anyagot tudta azonosítani? Miért? A maradék két kémcsőhöz adjon ezüstnitrát-oldatot! Melyik ion kimutatására alkalmas ez a reakció?... Melyik kémcsőben tapasztalta csapadék kiválását?... Melyik anyagot tudta azonosítani? Miért? Írja fel a sósav és az ezüst-nitrát reakciójának egyenletét! Jelölje a csapadékot a szokott módon! Az elvégzett kísérletek és áttekintett elmélet alapján azonosítsa az anyagokat, indokolja a válaszát! 1. számú kémcsőben:... volt, mert számú kémcsőben:... volt, mert számú kémcsőben:... volt, mert... Az elvégzett kísérlet és a megválaszolt kérdések alapján foglalja össze és magyarázza meg a tapasztalatait! 92

94 KE.38. KÍSÉRLET: VAS(III)KLORID-OLDAT REAKCIÓINAK VIZSGÁLATA 38. tétel: Öntsön kevés vas(iii)klorid-oldatot két kémcsőbe, majd adagoljon az egyikhez változásig nátriumhidroxid-oldatot. Ennek a kémcsőnek a tartalmához ezután adagoljon sósavat. A másik kémcsőben lévő vas(iii)kloridoldathoz adagoljon kevés káliumjodid-oldatot, majd öntsön kb. 1 cm 3 benzint (hexánt) a rendszerhez és rázza össze. Ismertesse az összes megfigyelését és magyarázza a tapasztaltakat! Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések laboratóriumi köpeny, védőszemüveg, gumikesztyű Kísérlethez szükséges eszközök műanyag tálca, 2 db üres kémcső, kémcsőállvány Kísérlethez szükséges anyagok vas(iii)klorid-oldat (0,5 mol/dm 3 ), nátriumhidroxid-oldat (1 mol/dm 3 ), sósav (1 mol/dm 3 ), káliumjodid-oldat (0,5 mol/dm 3 ), benzin (vagy hexán), desztillált víz Kísérlet leírása Megvizsgáljuk a vas(iii)klorid-oldat reakcióját nátrium-hidroxiddal, sósavval és kálium-jodiddal. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK 1) Öntsön kevés vas(iii)klorid oldatot egyik kémcsőbe! Adjon hozzá nátriumhidroxid-oldatot addig, míg változást nem észlel! Milyen színű eredetileg a vas(iii)klorid-oldat?... Milyen változást tapasztalt? Írja fel a vas(iii)-klorid és a nátrium-hidroxid reakciójának egyenletét! Jelölje a csapadékképződést! 93

95 A kémcső tartalmához adjon fokozatosan sósavat! Mit tapasztal? Hogyan változik az oldat színe? Milyen folyamat ment végbe? 2) Öntsön kevés vas(iii)klorid-oldatot a másik kémcsőbe, majd adjon hozzá kevés káliumjodid-oldatot, majd egy kevés benzint! Rázza össze az oldatot! Mit tapasztal? Hogyan változott az oldat színe? Milyen színű lett a benzin? Mit oldott fel a benzin ilyen színnel? Milyen rendszer kapott? Hol helyezkedik el a benzin? Miért? Írja fel a végbement reakció egyenletét! Melyik anyag oxidálódott a folyamatban?... Melyik anyag redukálódott a folyamatban?... Az elvégzett kísérlet és a megválaszolt kérdések alapján foglalja össze és magyarázza meg a tapasztalatait! 94

96 KE.39. KÍSÉRLET: KLÓRGÁZ VIZES OLDATÁNAK OXIDÁLÓ TULAJDONSÁGÁNAK VIZSGÁLATA 39. tétel: Szilárd kálium-permanganátra sósavat csepegtetünk, majd a fejlődő gázt üveghengerben fogjuk fel. A gázzal megtöltött üveghengerbe ezután megnedvesített színes papírt helyezünk. Adja meg és magyarázza a kísérlet minden tapasztalatát! Írja fel a gáz előállításának reakcióegyenletét! Hogyan kell tartani a gáz felfogása közben az üveghengert? Miért? Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések laboratóriumi köpeny, védőszemüveg, gumikesztyű A kísérletet elszívófülke alatt végezze! Kísérlethez szükséges eszközök gáz elvezetésére alkalmas üvegcsővel ellátott oldalcsöves kémcső állványba fogva, gumidugó a kémcsőhöz, Pasteur pipetta, üveghenger fedővel Kísérlethez szükséges anyagok kálium-permanganát, sósav, krepp papír, desztillált víz Kísérlet leírása A kísérlet célja, hogy megfigyeljük a kálium-permanganátból sósavval felszabadított gáz tulajdonságait, kimutassuk vizes oldatának oxidáló hatását színes krepp papír segítségével, illetve a kísérletek elvégzése során nyert további tapasztalatokat megmagyarázzuk. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK Tanári demonstrációs kísérlet: 1) Állványra erősített oldalcsöves kémcsőben levő kálim-permanganátra Pasteur pipetta segítségével pár csepp sósavat cseppentünk, majd gumidugóval lezárjuk a kémcsövet! Az oldalcsőhöz rögzített üvegcsövön távozó gázt üveghengerben fogjuk fel. A bemutató kísérletet elszívófülke alatt végezzük. A felfogott gázt tartalmazó üveghengert üveglappal zárjuk le. Milyen gáz fejlődik a reakció során? 95

97 Írja fel a gáz előállításának reakcióegyenletét! Milyen a fejlődő gáz sűrűsége a levegőhöz képest? Hogyan kell tartania az üveghengert a gáz felfogásához? 2) Az üveghengerben felfogott klórgáz tulajdonságainak vizsgálata: Az üveghenger tetejéről elcsúsztatjuk az üveglapot és egy megnedvesített krepp papír csíkot lógatunk a hengerben levő klórgázba, majd helyére csúsztatjuk az üveglapot úgy, hogy a krepp papírt az üveghenger és a fedőlap közé legyen csípve. Milyen a klórgáz vízoldékonysága? Írja fel a klórgáz vízben való oldódásának reakcióegyenletét! + + Válassza ki az alábbiak közül, hogy a klórgáz vízben való oldódása milyen reakció! a) sav-bázis folyamat b) redoxireakció Húzza alá a megfelelő mondatrészt úgy, hogy az állítás igaz legyen! A klórgázból képződő termékekben levő klór oxidációs számai alapján a reakció SZINPROPORCIÓ / DISZPROPORCIÓ. Milyen színváltozást tapasztal? Mi lehet ennek az oka? Az elvégzett kísérlet és a megválaszolt kérdések alapján foglalja össze és magyarázza meg a tapasztalatait! 96

98 KE.40. KÍSÉRLET: VEZETÉKES VÍZ, DESZTILLÁLT VÍZ, KALCIUMKLORID-OLDAT AZONOSÍTÁSA SZAPPANFORGÁCCSAL 40. tétel: Három kémcsőben a következő anyagok vannak ismeretlen sorrendben: desztillált víz, vezetékes víz és kalciumklorid-oldat. Az óraüvegen található szappanforgács segítségével határozza meg a kémcsövek tartalmát! Válaszát indokolja! Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések laboratóriumi köpeny, védőszemüveg, gumikesztyű Kísérlethez szükséges eszközök kémcső, kémcsőállvány, óraüveg, vegyszeres kanál, műanyag tálca Kísérlethez szükséges anyagok vezetékes víz, desztillált víz, kalcium-klorid, kalciumklorid-oldat (0,5 mol/dm 3 ), szappanforgács, fenolftalein indikátor Kísérlet leírása A kísérlet célja, hogy ásványianyag-tartalom alapján azonosítsa a desztillált vizet, a vezetékes vizet és a kalciumklorid-oldatot szappanforgács segítségével. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK 1) Tegyen három kémcsőbe szappanforgácsot! Kettőre töltsön desztillált vizet, a harmadikra vezetékes vizet! Rázza össze! Mit tapasztal? Milyen különbséget lát a habképződésben vezetékes víz és a desztillált víz között? Az egyik desztillált vizes oldathoz adjon egy kevés kalcium-kloridot! Mit tapasztal? Mi történt? Minek a hatását modelleztük ezzel a kísérlettel? Másik desztillált vizes oldathoz adjon fenolftalein indikátort! Milyen színű lett az oldat?... Milyen kémhatást jelez ez?... 97

99 Mit nevezünk szappannak? Sorolja fel a szappanok hibáit! Melyik ion az, ami a desztillált vízben nincs, a vezetékes vízben van egy kevés, a kalciumklorid-oldatban van sok és a szappanok érzékenyek rá? Egészítse ki a szappan és a fenti ion reakcióegyenletét! RCOO - + 2) Összesítse táblázatban fenti kísérletsor eredményeit! habzás mértéke keletkező csapadék mennyisége desztillált víz vezetékes víz kalciumkloridoldat 3) Három kémcsőben ismeretlen sorrendben talál desztillált vizet, vezetékes vizet és kalciumklorid-oldatot. Szappanforgács hozzáadásakor, összerázást követően: amelyik nem tartalmaz csapadékot, abban nem volt... ion, tehát az a...; két esetben csapadék keletkezik, ezek tartalmaznak... iont; amelyik kis mennyiségű csapadékot tartalmaz (és az előzőhöz képest kevésbé habzott), az a... ; amelyik a legtöbb csapadékot tartalmazta (és a legkevésbé habzott), abban volt a legtöbb kalcium-ion, ez a.... Az elvégzett kísérlet és a megválaszolt kérdések alapján foglalja össze és magyarázza meg a tapasztalatait! 98

100 KE.41. KÍSÉRLET: KÉN-DIOXID REDOXI REAKCIÓI 41. tétel: Szilárd nátrium-szulfitra sósavat csepegtetünk, és a folyamatban fejlődő gáz egy részét Lugol-oldatba, másik részét kén-hidrogénes vízbe vezetjük. Írja le és magyarázza meg a várható tapasztalatokat, és adja meg a végbemenő folyamatok reakcióegyenletét! Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések laboratóriumi köpeny, védőszemüveg, gumikesztyű Kísérlethez szükséges eszközök műanyag tálca, főzőpohár, oldalcsöves kémcső, üvegcső gumicsővel rögzítve a kémcső oldalcsövéhez, gumidugó cseppentővel, vegyszeres kanál Kísérlethez szükséges anyagok nátrium-szulfit, sósav, kénhidrogénes víz, Lugol-oldat Kísérlet leírása Kén-dioxidot állítunk elő és megvizsgáljuk a redukáló és oxidáló tulajdonságát. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK Tanári demonstrációs kísérlet. A kísérlet vegyifülke alatt végezhető el! Nézze végig a kísérletet! A feladatlapot utána töltse ki! Oldalcsöves kémcsőbe szilárd nátrium-szulfitot teszünk, majd lezárjuk cseppentővel ellátott gumidugóval. A cseppentőbe előzetesen sósavat szívtunk fel. Két főzőpoharat készítünk elő. Az egyikbe Lugol-oldatot töltünk egy keveset, a másikba telített kén-hidrogénes vizet teszünk. A cseppentővel sósavat juttatunk a nátrium-szulfitra. Az üvegcső végét először a Lugol-oldatba vezetjük, majd ha ott látható változás következik be, a kén-hidrogénes vízbe vezetjük a fejlődő gázt. Milyen gáz fejlődik a nátrium-szulfit és sósav reakciójánál? 99

101 Írja fel a végbemenő folyamat reakcióegyenletét! Miért kell vegyifülke alatt elvégezni a kísérletet? Milyen változást látott a Lugol-oldatnál? Miből áll a Lugol-oldat? Írja fel a lejátszódó folyamat reakcióegyenletét! Tüntesse fel az oxidációs számokat is az egyes anyagoknál! Melyik anyag oxidálódott a folyamatban?... Melyik anyag redukálódott a folyamatban?... Milyen változás következett be a kén-hidrogénes víznél? Mi vált ki?... Milyen rendszer alkot a vízzel a kivált anyag? Írja fel a lejátszódó folyamat reakcióegyenletét! Tüntesse fel az oxidációs számokat is az egyes anyagoknál! Melyik anyag oxidálódott a folyamatban?... Melyik anyag redukálódott a folyamatban?... Az elvégzett kísérlet és a megválaszolt kérdések alapján foglalja össze és magyarázza meg a tapasztalatait! 100

102 KE.42. KÍSÉRLET: KÉN ALLOTRÓP MÓDOSULATAINAK VIZSGÁLATA 42. tétel: Egy kémcsőbe kénport töltünk, és forrásig melegítjük. Végül a folyékonyként hideg vízbe öntjük. Ismertesse és magyarázza meg a változásokat! Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések laboratóriumi köpeny, védőszemüveg, gumikesztyű Kísérlethez szükséges eszközök kémcső, kémcsőfogó, üvegkád vagy főzőpohár, Bunsen égő Kísérlethez szükséges anyagok kénpor, víz Kísérlet leírása A kísérlet során megvizsgálja a kén allotróp módosulatait, a felhevített, majd vízbe öntve lehűtött kén segítségével. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK Tanári demonstrációs kísérlet. Figyelje meg a bemutatott kísérletet és válaszoljon az alábbi kérdésekre! Kémcsőben levő kénport forrásig melegítünk, majd a folyékony ként hideg vízbe öntjük. Figyelje meg a kiindulási kénpor fizikai tulajdonságait! színe:... halmazállapota:... megjelenési formája:... allotróp módosulatának neve:... Első lépésként a ként kb C-ig melegítjük. Mivel magyarázható az alacsony olvadáspont? Figyelje meg a kémcsőben levő olvadt kén fizikai tulajdonságait! színe:... halmazállapota:... megjelenési formája:

103 allotróp módosulatának neve:... Mivel magyarázató, hogy a megolvadt kén viszkozitása lecsökkent? Hogyan változik a kén molekulaszerkezete melegítés hatására? Hogyan változik az olvadék színe és viszkozitása, ha tovább folytatjuk a melegítést? Forráspont közelében mi történik a kénláncokkal? Forrásponthoz közelítve milyen változások következnek be? Miért? Figyelje meg a kémcső felső, hidegebb részét! Mit tapasztal? Mivel magyarázható? Figyelje meg a hideg vízbe öntött kén fizikai tulajdonságait! színe:... halmazállapota:... megjelenési formája:... allotróp módosulatának neve:... Hogyan változik a felhevített kén molekulaszerkezete hűtés hatására? A hideg vízbe öntött kén bizonyos idő elteltével visszaalakul rombos kénné. Honnan veszi észre ezt az átalakulást? Az elvégzett kísérlet és a megválaszolt kérdések alapján foglalja össze és magyarázza meg a tapasztalatait! 102