A quattrocento szobrászat A reneszánsz művészetben a szobrászat az a műfaj, amiben a leginkább érvényesül az antikvitásba való visszanyúlás. A művészek gyűjtötték az ókori alkotásokat. A gótika épülethez igazodó plasztikáitól a magában álló alkotásokig vezetett az út. Az anatómiai hitelesség, a kontraposzt, a természet tanulmányozása jellemzi a kora reneszánsz szobrászatot. Az épületeket borító díszítőszobrászat mellett jelentős még a síremlékszobrászat is. Kedvelt a anyag volt a bronz és a márvány. Domborműveknél az alakok plasztikussága, a térmélység létrehozása volt a cél.
Lorenzo Ghiberti Már fiatalon mostohaapja, Bartoluccio di Michele műhelyében tanulta az ötvösmesterséget. Giorgio Vasari írja életrajzában, hogy gyorsan haladt tanulmányaiban, emellett a szobrászat és a rajzolás is érdekelte. 1400-ban a pestis elől Pesaróba menekül, s ott Carlo Malatesta szolgálatába áll, mint festő. 1401-ben azonban visszatér Firenzébe, ahol fontos pályázatot hirdettek meg: a kereskedőcéh monumentális bronzkaput akart készíttetni a Battistero számára. Ettől a pályázattól számítják a reneszánsz kezdetét. Egy bronzkapu már emelte az épület szépségét, Andrea Pisano gótikus stílusú kapuja, mely korában egyedülálló jelentőségű volt, s ez volt a mintakép az új pályázók számára.
Filippo Brunellesschi - Izsák feláldozása 1402 Lorenzo Ghiberti - Izsák feláldozása 1402
Lorenzo Ghiberti - Északi kapu Firenze keresztelőkápolna 1424
Lorenzo Ghiberti paradicsom kapu (keleti kapu) 1452 Lorenzo Ghiberti - József története (paradicsom kapu)
Orsanmichele
Lorenzo Ghiberti - Keresztelő Szent János 1414. Lorenzi Ghibertit a nagykereskedők céhe bízta meg a Keresztelő Szent János nagyméretű, két és fél méteres szobrának elkészítésével. Az antik kor óta alig próbálkozott művész ekkora bronzszobor kiöntésére. A feladat nehézségét mutatja, hogy Ghibertinek saját üzleti kockázatára kellett vállalnia a munkát. A mester azonban fölényes magabiztossággal oldotta meg a feladatot. A A szentnek igen kifejezőek az arcvonásai, a testet teljesen ruha takarja, amely lágyan omló redőivel elfedi az alak anatómiai vonalát, hangsúlyos függőleges esései mégis kontraposztot sejtetnek.
Jacopo della Quercia Jacopo della Quercia, eredeti nevén Jacopo Pietro Sienából jött. Részt vett a firenzei keresztelőkápolna kapujára kiírt pályázaton 1401-ben. Viszonylag kevés munkáját ismerjük, ezek nagy része dombormű. Főleg díszkutak és síremlékek kötődnek a nevéhez.
Jacopo della Quercia - Keresztelőkút 1429 Jacopo della Quercia - Gábriel és Zakariás (Siena, keresztelőkút) 1429
Donatello A 15. század legjelentősebb szobrásza, bár sok különböző művészeti irányban képviseltette magát. Elsősorban Firenzében alkotott a Medicicsalád szolgálatában. Alkotásaival nagy szerepet játszott a perspektivikus ábrázolás elterjedésében, valamint a szobrászat önálló, nem épülethez kötött megvalósításában. Az ifjú Donatello kezdetben aranyművesnek tanult, Lorenzo Ghiberti keze alatt. Tanulmányai befejeztével Rómában nyitott Filippo Brunelleschivel közösen egy aranyműves műhelyt, és munkájukkal hamarosan elismertté váltak.
Donatello - Angyali üdvözlet
Donatello - Szent György 1416 Szent Györgyöt Donatello ifjú hősként, klasszikus páncélzatban ábrázolja, kezében a földön megtámasztott pajzsot tart. Alakja csaknem körplasztika, szinte elválik a falfülkétől. A szobor márványból készült. Jobb kezében eredetileg lándzsát tartott. A gonosz erők feletti győzelmet szimbolizálja, tekintete elszántságot és átszellemültséget tükröz. Az alak egésze határozottsággal, belső erővel és nyugalommal telített.
Donatello - Mária Magdolna 1455 Donatello - Keresztelő Szent János Donatello Habakuk próféta
Donatello - Dávid 1446 Donatello Dávid szobra az egyik legjelentősebb kora reneszánsz műalkotás, amely az újabb kutatások szerint a quattrocento 40-es éveinek közepén készült. A klasszikus ókor után először merészkedett európai szobrász életnagyságú, tökéletesen háromdimenziós, meztelen alak létrehozására. Donatello régóta törekedett arra, hogy a szobrászatot megszabadítsa funkcionális, építészethez kötött szerepétől, és végül ezzel a művel sikerült elérnie. A meztelen ifjú hős mindössze egy kalapot és bőr lábszárvédőt visel. Kecses megjelenését elsősorban kiegyensúlyozott testtartásának köszönheti. A szinte lányos szépségű ifjú egyik lábár Góliát levágott fején nyugtatja. Sok, élő modellről való mintázásra utaló jelet hordoz. Antik kapcsolata mindössze az, hogy teljes alakos akt körplasztika. A Mediciek katonai elszántságát volt hivatott szimbolizálni.
Donatello - Gattamelata zsoldosvezér lovasszobra 1453
Andrea Verrocchio Krisztus és Hitetlen Tamás 1483
Andrea Verrocchio - Dávid
Andrea Verrocchio Colleoni zsoldosvezér lovasszobra 1488
A Robbia műhely Luca della Robbia - Zenélú puttók
Luca della Robbia - Hölgy portréja 1465 Andrea della Robbia - A kőművesek Madonnája 1480