TÚZVÉDELMISZASÁLYZAT GAZDÁLKDÁSI KAR ZALAEGERSZEG
Tűzvédelmi Szabályzat A Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg (a továbbiakban: Intézet) tűzvédelmi feladatainak végrehajtására a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény, a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet és a 28/2011. (IX.6.) BM rendelettel kiadott rszágos Tűzvédelmi Szabályzat előírásai alapján, valamint a Szenátus 2011/2012. tanévi 47. számú határozatával hatályba léptetett BGF Tűzvédelmi Szabályzata figyelembe vételével a következő Tűzvédelmi Szabályzatot (a továbbiakban: TSZ) adom ki: 1. A TSZ hatálya I. fejezet Általános rendelkezések Területi hatály: kiterjed az Intézet egész területére, az összes létesítményre, szabad területre. Személyi hatály: kiterjed az Intézet valamennyi dolgozójára, hallgatójára, az intézmény egyes épületeit, helyiségeit, berendezéseit bérlő jogi és magánszemélyekre, továbbá az Intézet területén tartózkodó minden egyéb személyre. Időbeli hatály: a TSZ kiadásának napjától a visszavonásáig terjed ki. 2. A TSZ célja A tűzvédelmi előírások, használati szabályok ismertetése, meghatározása. A TSZ-ben meghatározott tűzvédelmi feladatokat mind az üzemeltetés, mind az átalakítás, felújítás során a tűzbiztonság és a megelőző tűzvédelem érdekében be kell tartani. II. fejezet Vezetők, dolgozók, hallgatók és az Intézet területén tartózkodó személyek feladatai 1. Dékán feladata és jogköre Feladata a tűzvédelemre vonatkozó jogszabályok, rektori utasítások és a TSZ előírásainak betartatása, betartásának ellenőrzése, az azt sértő, veszélyeztető cselekmények megelőzése, felderítése, megakadályozása, továbbá a) Az Intézet tűzvédelmére vonatkozóan a hatályos tűzvédelmi jogszabályokban foglaltak alapján kiadja a Tűzvédelmi Szabályzatot, a Tűzriadó Tervet, illetve gondoskodik az épületek kiürítésének évenkénti gyakoroltatásáról. 2
b) A tűzvédelmi előírások megszegőivel szemben - indokolt esetben - fegyelmi, illetve kártérítési eljárást indít. c) A tűzvédelmi munka szakmai irányítására szerződést köt legalább középfokú tűzvédeimi szakképesítésű személlyel (a továbbiakban: tűzvédelmi megbízott), és közvetlen felügyeletet gyakorol tevékenysége felett. d) Biztosítja a tűzvédelmi előírások érvényre juttatását, ellenőrizteti a rendelkezések megtartását, illetve végrehajtását. Legalább 5 évenként Tűzvédelmi Szemle keretében személyesen is meggyőződik a TSZ-ben előírtak végrehajtásáról, a javításra tett intézkedései hatékonyságáról. e) A tanulmányi és továbbképzési osztályvezető bevonásával gondoskodik az első éves hallgatók tűzvédelmi oktatásáról a tanévkezdést megelőzően. f) Rendkívüli esetben készenléti, ügyeleti szolgálatot rendel el. g) Intézkedik az ellenőrzési és egyéb tapasztalatok alapján megállapított tűzvédeimi hiányosságok, szabálytalanságok megszűntetésére. h) Biztosítja a feltételeket az ellenőrzésre jogosult szervek és személyek ellenőrző munkájához. i) A tűzvédelmi hatóság által tartott ellenőrzéseken részt vesz, vagy intézkedésre jogosult vezetővel írásbeli meghatalmazás alapján képviselteti magát. j) Az Intézet tűzvédelmi helyzetére kiható minden jelentős tevékenységet, változást, annak megkezdése, illetve bekövetkezése előtt IS nappal az I. fokú tűzvédelmi hatóságnak bejelenti, az intézkedésről a műszaki főigazgató-helyettest tájékoztatja. k) Tájékoztatja a műszaki főigazgató-helyettest az Intézetben előfordult tűzesetekről, a tűzvédelmi határozatokról, a tűzvédeimi helyzet változásairól. I) Az éves tűzvédelmi munkáról a tárgyévet követő év március 20-ig beszámolót küld a műszaki főigazgató-helyettesnek. m)a jogszabályokban meghatározott esetben a használatba vételi/üzembe helyezésilhatósági eljárásra meghívja az illetékes hatóságot. Az Intézet tűzvédelmi tevékenységének irányítását, a feladatok meghatározását, a végrehajtás ellenőrzését a személyes felelőssége meghagyása mellett, a gazdasági és műszaki osztályvezetöre ruházza át. Az Intézet hallgatói tűzvédelmi oktatásának irányítását, dokumentálását, ellenőrzését, személyes felelőssége meghagyása mellett a tanulmányi és továbbképzési osztályvezetőre ruházza át. 3
2. Gazdasági és műszaki osztályvezető feladata és jogköre Feladata az Intézet tűzvédelmi feladatainak szervezése, irányítása, ellenőrzése, így különösen a) Figyelemmel kíséri és folyamatosan ellenőrzi az irányítása alá tartozó szervezeti egységek tűzvédelmi feladatainak végrehajtását, hiányosság észlelése esetén a szükséges intézkedéseket megteszi vagy kezdeményezi azok megszüntetését. b) Gondoskodik a raktározás, tárolás tűzvédelmi előírásainak betartatásáról, a dohányzóhelyek kijelöléséről. c) Tűzvédelmi hatósági ellenőrzésen meghatalmazással helyettesíti a dékánt. d) A tűzvédelmi megbízott által feltárt hiányosságok megszüntetésére intézkedéseket tesz vagy intézkedést kezdeményez a dékán felé. e) Intézkedik a tűzvédelmi berendezések, felszerelések fejlesztéséről, karbantartásáról. 1) Biztosítja a villamos berendezések, villámhárítók tűzvédelmi szempontból történő felülvizsgálatainak határidőben történő elvégzését, a jegyzőkönyvekben szereplő hiányosságok dokumentált kijavítását a minősítő iratban meghatározott határnapig, szükség esetén az újbóli felülvizsgálat elvégzését. g) Gondoskodik arról, hogy a dolgozók munkába álláskor, továbbá szükség szerint, a munkakörüknek megfelelő tűzvédelmi oktatásban részesüljenek, valamint a tűzvédelmi szakvizsgát igénylő munkakörökben érvényes szakvizsgával rendelkezzenek. h) A közvetlen tűzveszélyes állapot megszűlltetésére intézkedik, elősegíti a tűzvizsgálat megtartását, a tűz keletkezési okának és kárértékének megállapítását, külön felhívásra szakértőt biztosít. i) A végzett munkáról március l8-ig beszámolót küld a dékánnak. j) Közvetlen felügyeletet gyakorol a műszaki ügyvivő tűzvédelmi tevékenysége felett, ellenőrzi tűzvédelmi feladatainak végrehajtását. k) Rendkívüli esetben készenléti, ügyeleti szolgálat elrendelését kezdeményezi. I) A tűzvédelmi szabályok megszegői ellen fegyelmi, illetve kártérítési eljárást kezdeményez. A tűzvédelmi feladatainak operatív irányításával, a feladatok végrehajtásával a műszaki ügyvivőt bízza meg. 3. Műszaki ügyvivő feladata és jogköre Feladata az Intézet műszaki dolgozóinak operatív irányítása, a TSZ előírásainak maradéktalan betartása, betartatása, ezen belül kiemelten a) Figyelemmel kíséri az irányítása alá tartozó egységek és személyek tűzvédelmi feladatainak végrehajtását, hiányosságok esetén intézkedik vagy intézkedést kezdeményez közvetlen vezetője felé. 4
b) A tűzvédelmi hatóság által tartott ellenőrzésen részt vesz. c) Az rszágos Tűzvédelmi Szabályzatban (a továbbiakban: TSZ) előírt határidők betartásával az arra jogosult szakcéggel elvégezteti a villamos és villámvédelmi berendezések időszakos szabványossági felülvizsgálatát. Erősáramú villanyszerelő vagy szakcég igénybe vételével gondoskodik a feltárt hibák minősítő iratban meghatározott hatámapig történő kijavításáról. A javítás megtörténte után gondoskodik annak T SZ szerinti dokumentálásáról, a jegyzőkönyv villanyszerelővel történő aláíratásáról, ha szükséges az újbóli felülvizsgálatról. d) Az átalakítások, fejlesztések megvalósítása során elősegíti a tűzvédelmi és tűzjelző berendezések, eszközök üzemképességének fenntartását, gondoskodik a karbantartásrói és a szükséges felülvizsgálatok elvégeztetéséről. e) Együttmüködik a tűzvédelmi szaktevékenységet ellátó személlyel, a feltárt hiányosságok megszüntetésére intézkedéseket tesz vagy kezdeményez közvetlen vezetője felé. A tűzvédelmi megbízott által kért rajzokat, egyéb anyagokat a kért határidőre biztosítja számára. f) Évenként egyszer tűzvédelmi szemlét tart a tűzvédelmi megbízottal és az érintett területek vezetőivel. g) Minden tűzesetet jelent a tűzoltóságnak akkor is, ha a tüzet időben eloltották, illetve a tűzoltóság beavatkozása nem vált szükségessé. Gondoskodik arról, hogy akár helyszíne változatlan maradjon a tűzvizsgálat befejezéséig. h) Gondoskodik arról és megszervezi, hogy a munkavállalók a TSZ előírásai szerint tűzvédelmi oktatásban részesüljenek. i) Gondoskodik róla, hogy a tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakörben foglalkoztatottak a szakvizsgát letegyék. A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról és munkakörökről, valamint a szakvizsgára kötelezett személyekről kimutatást vezet, amelyet az ellenőrző tűzvédelmi hatóságnak, a szakvizsga bizonyítványok másolataival együtt - a hatósági ellenőrzés során - köteles bemutatni. j) Elvégezteti a hő- és füstelvezető berendezések, szerkezetek, tűzjelző berendezések, villamos müködtetésű menekülési útvonaljelzők, gázérzékelők, kazánok, vészlétrák, tűzgátió ajtók, tűzoltó készülékek, tűzcsapok és oltóeszközök időszakos felülvizsgálatát, karbantartását, szükség esetén a javítását vagy cseréjét, illetve a használatba vételi eljárás előtt a tűzcsapok vízhozam mérését. Gondoskodik a tűzvédelmi eszközök, tűzvédelmi főkapcsolók, menekülési irányok és helyiségek T SZ-ben előírt jelöléséről. k) Engedélyezi az Intézet területén az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzését. Szükség esetén gondoskodik felügyelet ellátásáról. l) Gondoskodik a rendezvények tűzvédeimi követelményeinek biztosításáról, szükség esetén a szervezők előzetes tűzvédelmi oktatásáról. m)a tűzvédelmi helyzetre kiható lényeges változás esetén elkészíti az önkormányzati tűzoltóság felé 15 nappal előbb elküldendő levelet, melynek másolatát megküldi a tűzvédelmi megbízottnak is. 5
n) Gondoskodik arról, hogy az Intézet területén javítási, építési, karbantartási, illetve egyéb munkát végző idegen vállalkozó dolgozói megismerjék a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat. Elvégzi a jelen fejezet 11. pontjában előírt feladatokat. o) Tűz esetén a tűzoltóság megérkezéséig irányítja a tűz oltását, a kiürítést és az éghető anyagok mentését. p) A tűzvédelmi helyzetet befolyásoló felújítások, beruházások előkészítésében, megvalósításában kikéri a tűzvédeimi megbízott véleményét és elvégzi a IV. fejezet 1. pontjában előírt, az Intézet feladatául megszabott feladatokat, ellenőrzéseket q) Közreműködik az Intézet tűzveszélyességi osztályba sorolásának elkészítésében. r) A tűzvédelmet érintő bármilyen változásról, átalakításról haladéktalanul, előzetesen írásban tájékoztatja a tűzvédelmi megbízottat. TűzvédeImi szakmai munkáját a tűzvédelmi megbízott segíti. 4. Tűzvédelmi megbizott feladata és jogköre Feladata az Intézet tűzvédelmi munkájának szakmai irányítása, így a) Elkészíti és naprakészen tartja a TSZ-t, a 2. számú mellékletben található Tűzriadó Tervet, a tűzveszélyességi osztályba sorolást. b) Rendszeresen ellenőrzi a tűzvédelmi szabályok, előírások betartását, hiányosságok esetén intézkedik azok megszüntetéséről, szűkség szerint kezdeményezi a felelősségre vonást. c) Fejlesztések, beruházások előkészítése, megvalósítása során elősegíti a tűzvédelmi előírások végrehajtását, illetve érvényre juttatását. d) Évente egy alkalommal tűzvédelmi szemlét tart, melyre meghívja a gazdasági és műszaki osztályvezetőt, az érintett területek vezetőit és a műszaki ügyvivőt. e) A bejárásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a feltárt hiányosságokat, a hiányosságok megszüntetésére tett intézkedéseket, a megszüntetésért felelős személyek nevét, a megszüntetés határidejét. A feltárt hiányosságok megszüntetésére intézkedést kér a gazdasági és műszaki osztályvezetőtől. f) Nyilvántart ja az Intézet tűzvédelmi felszereléseit, berendezéseit, készülékeit. g) Megtartja a fizikai dolgozók és az elsőéves hallgatók tűzvédelmi oktatását. h) Segíti a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett dolgozók vizsgára való felkészítését. Feladata a vizsgáztató szerv felkutatása, vizsgaidőpontok kérése. i) Az éves tűzvédelmi munkáról március 18-ig beszámolót küld adékánnak. j) Jogosult közvetlen tűz- és robbanásveszély esetén saját hatáskörében intézkedni annak megszüntetéséről. Amennyiben ez nem vezet eredményre, jogosult a tevékenységet azonnal leállítani. Az estről azonnal köteles értesíteni a dékánt, a műszaki ügyvivőt és a tűzvédelmi vezetőt. k) Jogosult a tűzvédelmi szabályok megszegői ellen fegyelmi, illetve kártérítési eljárást kezdeményezni. 6
5. Szervezeti egységvezető feladata és jogköre Feladata a TSZ előírásainak megismerése. megismertetése, betartása és betartatása az irányítása alá tartozó területen, továbbá a) Gondoskodik arról, hogy az új dolgozó legkésőbb a munkába lépéstől számított két munkanapon belül tűzvédelmi oktatásban részesüljön. A TSZ előírásai szerint lebonyolítja az ismétlődő tűzvédelmi oktatást, valamint vezeti az ezzel kapcsolatos nyilvántartást, biztosítja az oktatáson való részvételt, az oktatásról készült nyilatkozat eredeti példányát megküldi a műszaki ügyvivőnek. b) Gondoskodik arról, hogy a munkahelyen felesleges, vagy tüzet okozható tárgy, felszerelés ne legyen, a tűzoltó felszerelés, eszköz, készülék állandóan a kijelölt helyen legyen, és azt csak tűz oltására használják. c) Részt vesz a működési területén tartott tűzvédelmi hatósági szemlén, ellenőrzésen, tűzvizsgálati eljáráson, biztosítja a szemle, ellenőrzés feltételeit. d) Gondoskodni a munkahely rendjéről, tisztaságáról, a tűz- és robbanásveszélyes anyagok raktározásának, tárolásának előírás szerinti végrehajtásáról, a dohányzás és nyílt láng használata thaimának megtartásáról. e) Gondoskodni arról, hogy a munkavégzés során a menekülési út, ajtóhoz, ablakhoz, a tűzoltó-felszereléshez vezető út a megfelelő szélességben állandóan szabad legyen. f) Gondoskodni arról, hogy az éghető folyadékból a munkahelyen csak a szabályzatban engedélyezett mennyiség kerüljön tárolásra. g) Felelős a tűzoltó készülékek, felszerelések, eszközök hiánytalan meglétéért, épségéért, megőrzéséért, hozzáférhetőségéért, a hiányzó tűzvédelmi figyelmeztető, jelző, tiltó táblák, feliratok pótlásának kezdeményezéséért. h) Gondoskodni arról, hogy a tűzvédelmi szabályzat, körlevelek, egyéb rendelkezések mindenkor hozzáférhető helyen legyenek, és az ellenőrző személy kérésére azok átadásra keruljenek. 6. Módszertani, Közgazdasági, Informatikai osztályvezető feladata a) Felelős a számítógépterrnek területén a tűzvédelmi előírások végrehajtásáért és betartásáért. b) Gondoskodik a számítógépek, számítástechnikai berendezések előírásszerű működtetéséről. c) Figyelemmel kíséri a közlekedési, menekülési útvonalak szabadon tartását. 7
7. Kollégiumi igazgató feladata és jogköre Feladata a kollégiumok területén a TSZ-ben foglaltak maradéktalan betartása, betartatása, ellenőrzése, továbbá a) Megszervezi abeköltöző kollégisták kötelező tűzvédeimi oktatását. Az oktatáson készült jegyzőkönyvet megküldi a műszaki ügyvivőnek. b) Időpontot egyeztet a műszaki ügyvivővel és a tűzvédelmi megbízottal a Tűzriadó Terv évenkénti gyakorlására. c) Részt vesz a kollégium területén tartott tűzvédelmi szemlén, hatósági ellenőrzéseken. d) A tűzjelzésben és oltásban a jelen szabályzat és a Tűzriadó Terv előírásainak megfelelően intézkedik. A Tűzriadó Terv egy példányát naprakészen a Portán biztosítja. e) A tűzvédelemi helyzetre kiható minden változást köteles a műszaki ügyvivőnek írásban bejelenteni. f) Az éves tűzvédelmi munkáról március l8-ig beszámolót küld az intézetigazgatónak. g) Jogosult közvetlen tűz- és robbanásveszély esetén saját hatáskörében intézkedni annak megszüntetéséről. Amennyiben ez nem vezet eredményre, jogosult a tevékenységet azonnal leállítani. Az esetről azonnal köteles értesíteni a műszaki ügyintézőt és a tűzvédelmi megbízottat. h) Gondoskodik a menekülési útvonalat mutató rajzok lakószobákba történő kihelyezéséről, azok pótlásáról. i) Jogosult a tűzvédelmi szabályok megszegői ellen fegyelmi, illetve kártérítési eljárást kezdeményezni. 8. Gondnok feladata és jogköre a) Rendszeresen ellenőrzi és meggyőződik saját területén a tűzvédelmi szabályok és előírások megtartásáról, hiányosságok esetén intézkedik, illetve intézkedést kezdeményez azok megszüntetésére. b) Gondoskodik a hulladékok rendszeres elszállításáról. c) Engedélyezteti a tűzveszélyes tevékenység alkalmi végzését. d) Részt vesz a tűzvédelmi hatóság és a felügyeleti szerv szemléin, ellenőrzésein. e) Kísérőt biztosit a tűzoltó készülékek, oltó eszközök felülvizsgálatához. f) Biztosítja a rendezvények tűzvédelmi követelményeinek betartását, a rendezvény felelősök tűzvédelmi oktatását. 8
9. Munkavállalók, hallgatók tűzvédelmi feladatai a) A tűzvédelmi előírásokat megismerni, azokat betartani, a tűzeseteket megelőzni. b) A tűzesetek megelőzése érdekében a munkahelyen biztonságos munka végzésére alkalmas állapotban - kipihenten, alkohol, kábítószer hatásától mentesen - megjelenni. c) Munkavégzés során a TSZ-ben foglaltakat betartani, dohányzási tilalmat megtartani. d) A rendelkezésre bocsátott gépeket, berendezéseket, egyéb eszközöket és anyagokat munkakezdés előtt a kezelési utasításoknak megfelelően megvizsgálni, azokat rendeltetésszerűen használni. e) Munkahelyén rendet, tisztaságot tartani, és minden olyan körülményt megszülltetni, amely tüzet okozhat. f) A tűz- vagy robbanásveszélyt megszülltetni és közvetlen munkahelyi vezetőjének azonnal jelenteni. g) A tűzoltó készülékeket, felszereléseket, eszközöket rendeltetésszerüen használni. h) A TSZ-ben előírt időszakonként részt venni a munkakörének betöltéséhez szükséges eseti és ismétlődő tűzvédelmi oktatáson, képzésen, szakvizsgán. A tűzvédelmi szakvizsga bizonyítványt megőrizni, szilkség esetén azt az ellenőrző szerv rendelkezésére bocsátani. i) A munkavégzés során keletkezett éghető anyagot, hulladékot a megfelelő hulladéktároló edénybe elhelyezni. 10. ktatók 9. pontban előírtakon túli tűzvédelmi feladatai a) Minden oktató a hallgatók oktatásánál vegye figyelembe a tűzvédelmi előírásokat, hívja fel figyelmilket azok betartásának fontosságára és követelje meg ezek érvényre juttatását. b) A tanítás befejezését követően a tantermet, előadótermet ellenőriznie kell és a tüzet kiváltó ok( ok) megszülltetéséről gondoskodnia kell. c) Tűzjelzés, riasztás (bombariadó) esetén a tanítást meg kell szakítani és a területet a Tűzriadó Tervnek megfelelően fegyelmezetten el kell hagyni a hallgatókkal együtt. 11. Az intézet területén javitási, építési, karbantartási mnnkát végző idegen vállalkozó dolgozóira vonatkozó előírások a) Az Intézetre vonatkozó megelőző tűzvédelmi rendeletek, utasítások értelemszerűen köteiezőek létesítrnényben dolgozó külső vállalkozások dolgozóira is. b) A külső vállalkozás dolgozóinak munkáját irányító vezetővel - a munkavégzés megkezdése előtt - a műszaki ügyvivő köteles ismertetni a speciális tűzvédelmi szabályokat. Az előírások betartásának folyamatos ellenőrzése a munkát elrendelő feladata. 9
c) Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez írásos engedély kiadása a munkát elrendelő külső vállalkozás felelős vezetőjének a kötelessége. d) Az engedélyt azonban a műszaki ügyvivővel láttamoztatni kell, aki ezt szükség esetén - helyi sajátosságoknak megfelelő - tűzvédelmi előírásokkal köteles kiegészíteni, szükség esetén a tűzvédelmi megbízott bevonásával. e) Tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező dolgozóval szabad végeztetni. f) A tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez a munka egész időtartama alatt a munkát elrendelő köteles felügyeletet biztosítani. g) Az idegen dolgozók számára a munkaterületet biztosítani kell. A munkaterület átadásánál tájékoztatást kell adni a tűzvédelmi főkapcsoló, valamint a közművek elzáró szerelvényeinek helyéről, az alkalmazható és a munkaterület közelében található kézi tűzoltó készülékekről, tűzcsapokról, a tűzjelzés lehetőségéről. h) A munkaterület tűzvédelmére vonatkozó előírásokat szerződésben részletesen rögzíteni kell a tűzveszélyes tevékenység engedélyezésének előírásaival együtt. i) A tűzvédelmi előírások betartásának felelőseként az idegen dolgozók helyi vezetőjét kell megnevezni. III. fejezet Tűzvédelmi oktatás, szakvizsgáztatás A munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalók, hallgatók tűzvédelmi oktatásról, rendszeres továbbképzéséről. A dolgozókat tevékenységük megkezdése előtt, valamint folyamatosan fel kell készíteni a munkakörükből, a létesítmények használatából és a tárolásokból eredő tűzveszélyre és az ezzel összefliggő megelőzési, mentési feladatokra. Minden munkahelyi vezető köteles biztositani, hogyamunkakörével kapcsolatos tűzvédelmi ismeretet, tűz esetén végzendő feladatát valamennyi dolgozó - munkába állás előtt, majd az ismétlődő oktatás keretén belül - elsajátítsa, ismereteit bővítse, korszerüsítse és a részére előírt tűzvédelmi szakvizsgát letegye. 1. Újfelvételes dolgozók oktatása Az újfelvételes dolgozók munkába állása előtt gondoskodni kell a tűzvédelmi oktatásáról. Az oktatásnak a következőkre kell kiterjedni: a) A TSZ előírásainak megismertetésére, b) A munkahely és munkafolyamat tűzveszélyességére, c) A munkahelyen és közelében lévő anyagok, eszközök tűzveszélyességére, d) A Tűzriadó Tervben foglalt, tűz esetén követendő magatartásra, a tűzjelzéssel, riasztással, ember- és anyagmentéssel, tűzoltással, kiürítéssel kapcsolatos feladatokra, e) A tűzvédelmi berendezések, eszközök használatára, kezelésére, 10
f) Elektromos berendezések használatáb ól eredő tűzveszélyre, működésűk szabályaira, g) A munkahelyen tartható éghető folyadék kijelölt helyére és tárolható mennyiségére, h) A tűzvédelmi szabály illetve előírás megszegésének jogkövetkezményeire, i) A munkahelyen betartandó tűzvédelmi használati szabályokra. Az oktatás tekintetében újfelvételesnek kell tekinteni és soron kívüli oktatásban kell részesíteni azokat a dolgozókat is, akik hat hónapnál hosszabb távollét után lépnek ismét munkába, tűzvédelmi ismeret hiányában a munkától eltiltást kaptak, az Intézeten belül munkahelyet, vagy munkakört változtattak és az új helyen nagyobb a tűzveszély, a munkahelyükön tűzvédelmi szempontból jelentős technológiai változás történt, illetve a tűzvédelmi hatóság, a dékán vagy a tűzvédelmi megbízott azt elrendeli. 2. Ismétlődő oktatás Valamennyi dolgozót a munkahely vagy a tevékenység tűzveszélyességi osztályba sorolásától függően ismétlődő tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni az alábbiak szerint: a) az "A" - "C" tűzveszélyességi osztályesetén félévenként, b) a "D" - "E" tűzveszélyességi osztályesetén évenként. Az ismétlődő oktatáshoz oktatási tervet kell készíteni. Az oktatási terv összeállításáért a tűzvédelmi megbízott a felelős. A fizikai munkavállalók részére a tűzvédelmi megbízott tartja meg az oktatást és oktatási naplóban dokumentálja. A nem fizikai munkavállalók részére a szervezeti egység vezetők kiosztják a 3. számú melléklet szerinti oktatási anyagot és azok áttanulmányozása után aláíratják a 4. számú mellékletben található nyilatkozatot. Minden oktatásról nyilatkozatot vagy oktatási naplót kell vezetni. A nyilatkozat eredeti példányát a műszaki ügyvivőnek az oktatást követő 48 órán belül meg kell küldeni. 3. Hallgatók, kollégisták oktatása A hallgatóknak is meg kell ismerniük a tűzesetek és a műszaki mentést igénylő balesetek, káresetek jelzésével, továbbá a tűz oltásával és a műszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeiket. A hallgatók az oktatási anyag részeként el kell, hogy sajátítsák az égés feltételeit, annak kísérő jelenségeit, az anyagok hő hatására történő viselkedését, az Intézet területén található veszélyforrásokat, továbbá a tűz esetén tanúsítandó helyes magatartást, a tűzoltó készülékek használatát és a menekülési útvonalak felismerését. Az első éves hallgatók részére a tanévkezdést megelőzően kell megtartani a tűzvédelmi oktatást. Abeköltöző kollégisták részére az 5. számú mellékletben szereplő oktatási anyag, tűzriadó terv átadásával és a 6. számú melléklet szerinti jegyzőkönyv aláíratásával kell a tűzvédelmi információkat biztosítani, illetve azok elolvasását, megértését dokumentálni. II
4. Tűzvédelmi szakvizsga Tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakörök: hegesztést is végző karbantartók, műszaki ügyvivő. A tűzvédelmi szakvizsga 5 évig érvényes, utána meg kell újítani. A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról és munkakörökről, valamint a szakvizsgára kötelezett személyekről a műszaki ügyvivő a 7. számú melléklet szerinti kimutatást naprakészen vezeti, melyet megküld a tűzvédelmi megbízottnak, a szakvizsga bizonyítványok másolatait megőrzi. IV. fejezet Megelőző tűzvédelmi szabályok 1. A létesítés, felújítás, beruházás előírásai a) Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást tűzvédelmi műleírásba, dokumentációba kell foglalni. Minden terv része a tűzvédelmi műleírás, dokumentáció. b) A tűzvédelmi műleírás, dokumentáció készítése szaktevékenység, azt csak megfelelő szakértelemmel rendelkező személy készítheti, ezét ahol a tűzvédelmi szakhatóság igénybevétele szükséges az építési engedélyezési eljárás során, ott a műszaki főigazgató-helyettes, vagy megbízottja köteles tűzvédelmi szakértőt bevonni a tűzvédelmi műleírás elkészítésében. c) A tervezőtől és akivitelezőtől tűzvédelmi nyilatkozatot kell kémi arról, hogya tervdokumentáció készítése, illetve a kivitelezés végrehajtása során a tervező és kivitelező a vonatkozó tűzvédeimi előírásokat maradéktalanul betartotta-e. Amennyiben eltért, annak mi volt az oka, és milyen engedélyek alapján tette. A villamos és villámvédelmi berendezések tűzvédelmi szempontú ellenőrzéséről is el kell kémi a vonatkozó jogszabályok, szabványok által előírt jegyzőkönyvet. d) A jegyzőkönyv, nyilatkozat beszerzéséért a műszaki fóigazgató-helyettes által a bonyolítással megbízott személyafelelős. e) Az Intézet területén idegen kivitelezők, szolgáltatást végzők dolgozói saját vezetőjük irányításával önállóan csak az építési, szerelési területté nyilvántartott munkaterületen végezhetik tevékenységüket. 1) Az építési, szerelési területté nyilvánítást a dékán, vagy az általa írásban megbízott személy határozza meg. g) Abban az esetben, ha a munkaterület nem választható le más terül ettől, akkor az idegen kivitelező dolgozói saját vezetőjük irányítása mellett is csak a területileg illetékes munkahelyi vezető, vagy az általa kijelölt személy jelenléte és felelőssége mellett végezhetnek munkát. 12
h) Az idegen kivitelezővel kötött szerződésben egyértelműen meg kell határozni a következőket: - kinek a feladata a munkavégzéshez előírt mennyiségű és minőségű tűzoltó készülék biztosítása, - az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzésének szabályait, - a TSZ-ben foglalt előírások megismertetésének módját az idegen kivitelező dolgozói részére. i) A bonyolítással megbízott személy a tervezés megkezdése előtt köteles olyan részletezettséggel leírni az építmény rendeltetését, használatának sajátos körűlményeit, hogy abból egyértelműen meghatározható legyen: - az építményben folyó tevékenység, - a létesítmény személyzete, az állandó vagy ideiglenesen tartózkodó személyek száma, - a tűzjelzés lehetősége, - a tárolt, felhasznált, folyamatos tevékenységhez szükséges éghető anyagok menynyisége, tűzvédelmi jellemzői. j) A felsoroltakon túl a tervező rendelkezésére kell bocsátani minden olyan adatot és információt, ami a tervezendő építmény tűzvédeimi értékelése során jelentőséggel bírhat. k) A tervdokumentáció átvételekor meg kell győződni arról, hogy az tűzvédeimi szempontból megfelel-e az előírásoknak. Ennek érdekében ellenőrizni kell: a tervezői nyilatkozatot, - az építési engedélyeket, az egyeztetések során készített jegyzőkönyveket, emlékeztető ket, az alkalmazási engedélyeket, szakértői véleményeket, tűzvédelmi műszaki leírások meglétét, a jogszabályi, szabványi hivatkozások helyességét, a műszaki megoldások szabályosságát. 2. Az üzemeltetéssel, használattal kapcsolatos általános előírások a) Az építményeket, épületrészeket, helyiségeket csak a használatbavételi, üzemeltetési, működési és telepengedélyben megállapított rendeltetéshez tartozó tűzvédelmi követelményeknek megfelelően szabad használni. b) A veszélyességi övezetben, helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyagot és eszközt szabad tartani. Az épületben raktározott, tárolt anyag, termék mennyisége nem haladhat ja meg a tervezéskor alapul vett, valamint a vonatkozó műszaki követelményekben megengedett tűzterhelési értéket. c) A veszélyességi övezetből, helyiségből, szabadtérből, a gépről, a berendezésről, az eszközről, készülékről a tevékenység során keletkezett éghető anyagot, hulladékot folyamatosan, de legalább naponta egyszer, valamint a tevékenység befejezése után el kell távolítani. 13
d) Éghető folyadékkal, zsírral szennyezett éghető hulladékot jól záró fedővel ellátott, nem éghető anyagú edényben kell gyűjteni, majd erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. e) Az éghető folyadékot, éghető és égést tápláló gázt szállító csőrendszernél és tárolóedénynéi, továbbá minden gépnél, berendezésnél és készüléknél az éghető folyadék csepegését, elfolyását vagy a gáz szivárgását meg kell akadályozni. A szétfolyt, kiszivárgott anyagot haladéktalanul fel kell itatni, a helyiséget ki kell szellőztetni, és a felitatott anyagot erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. ±) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó folyadékot (benzin, hígító, stb.) alkalomszerűen csak szabadban vagy hatásosan szellőztetett helyiségben szabad használni, ahol egyidejűleg gyújtóforrás nincs. g) "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben, helyiségben, veszélyességi övezetben olyan ruha, lábbeli és eszköz nem használható, amely gyújtási veszélyt jelenthet. h) lajos, zsíros munkaruha, védőruha csak fémszekrényben helyezhető el. i) A munkahelyeken a tevékenység közben és annak befejezése után ellenőrizni kell a tűzvédelmi használati szabályok megtartását, és a szabálytalanságokat meg kell szüntetni és a közvetlen felettesnek jelezni kell. j) A helyiség - szükség szerint az építmény, létesítmény - bejáratánál és a helyiségben jól látható helyen a tűz- vagy robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó biztonsági jelet kell elhelyezni. k) A közmű nyitó- és zárószerkezetét, a villamos főkapcsolót jól láthatóan meg kell jelölni. I) A munkahelyek, közösségi épületek üzemelés alatt álló, személyek tartózkodására szolgáló helyiségeinek kiürítésre számításba vett ajtóit lezárni nem szabad. Ha a tevékenység jellege az ajtók zárva tartását szükségessé teszi - veszély esetére - az ajtók külső nyithatóságát a tűzvédelmi szakhatóság által meghatározott módon biztosítani kell. A belső nyithatóságtól csak akkor lehet eltekinteni, ha azt a rendeltetés kizárja. m)munkaszüllet alatt, illetve éjjel az összes helyiség kulcsát - azonosítható felirattal - a portákon kell tartani. A kulcsok tárolását úgy kell kialakítani, hogy a hiány könnyen észrevehető legyen. A kulcs leadásáért az a felelős, aki utoljára hagyta el a helyiséget. 3. Dohányzás a) Tilos a dohányzás az épületekben, azok bejárataitól számított 5 méteren belül és minden olyan helyen, ahol az tüzet, robbanást okozhat. A dohányzási tilalmat táblával kell jelölni. A dohányzásra kijelölt helyet is táblával kell jelölni ("Kijelölt dohányzóhely"). b) Égő cigarettát, gyufát tilos olyan helyre tenni, eldobni, ahol az tüzet okozhat. 14
c) Ahol a dohányzás megengedett, megfelelő számú hamutartót kell elhelyezni. A hamutartók tartaimát szemét- vagy papírkosárba üríteni tilos, csak nem éghető anyagú edényzetbe szabad gyűjteni! 4. Raktározás, tárolás a) "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, veszélyességi övezetben az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó különböző halmazállapotú anyagok együtt nem tárolhatók. Egy helyiségben 300 kg feletti mennyiségű "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag a "C" és "D" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal együtt - ha a vonatkozó műszaki követelmények ettől eltérően nem rendelkeznek - nem tárolható. b) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot (benzin, hígító, stb.), a "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékot kiszerelni, csomagoini csak jogszabályban meghatározottak szerint, ennek hiányában olyan helyen szabad, ahol nincs gyújtó forrás és hatékony szellőztetést biztosítottak. c) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot (benzin, hígító, stb.), valamint a "C" és "D" tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékot csak jogszabályban, vagy a vonatkozó műszaki követelményben meghatározott zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni, szállítani és forgalomba hozni. d) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag (benzin, hígító, stb.), valamint a "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadék egyedi és gyújtőcsomagolásán - ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - az anyag tűzveszélyességi osztályát szövegesen vagy piktogrammal kell jelölni. A jelölést - annak hiányában - a felhasználó köteles elvégezni. e) A raktározás, tárolás területét éghető hulladéktól, száraz növényzettől mentesen kell tartani. f) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot és az éghető folyadékot (benzin, hígító, stb.) raktározni, tárolni csak nem éghető anyagból készült állványon, polcon szabad. 5. Tűzveszélyes folyadékok használata a) Tűzveszélyes folyadékok tárolásával, használatával csak olyan személyek foglalkoztathatók, akik a vonatkozó előírások alapján oktatásban részesültek. b) A tűzveszélyes folyadékot tartalmazó tárolóeszközt a hőtágulási és illékonysági tulajdonságok figyelembevételével abefogadóképességének 95 %-áig szabad megtölteni. c) A tároló edényzeten a veszélyességnek megfelelő feliratot jóllátható helyen fel kell tüntetni. d) Az edényeket kiöntő nyílásukkal felfelé, lezárva szabad tárolni és szállítani. 15
e) A könnyen sérülő edények csomagolása tárolás és szállítás közben nyújtson védelmet törés ellen. f) A folyadéküveg űrtartalma legfeljebb 10 liter lehet. g) Jól záró üzemanyagkannában L és II. tűzveszélyességű folyadékokból együttesen is legfeljebb 60 liter tárolható egy helyiségben. 6. Közlekedők, folyosók, menekülési útvonalak, bejárati kapuk a) Ezeket a területeket raktározás, tárolás céljára igénybe venni tilos. b) A közlekedés, menekülés céljára szolgáló területeket állandóan szabadon kell hagyni, leszűkíteni, eltorlaszolni még ideiglenes jelleggel sem szabad. c) A kijárati, vészkijárati ajtókat, menekülési útvonalakat világító vagy utánvilágító biztonsági jelzéssel kell megjelölni az TSZ előírásai szerint. d) Irodákban 1 m széles közlekedési utat, állványos raktározás esetén legalább 1 m széles közlekedési utat kell hagyni. e) A gépjármű bejárati kapuk kulcsait a portán - mindenkor hozzáférhető helyen, megjelölve - kell tartani. Tűz esetén a gépkocsikat az épületek mellől el kell távolítani. 7. Épületgépészeti berendezések létesítésének, használatának általános előírásai a) Épületgépészeti berendezésnek nevezünk minden olyan gépet, berendezést, amely az épület, építmény rendeltetésű használatát biztosítja. Az épületgépészeti berendezések általában az épület, építmény szerves részét képezik. b) Épületgépészeti berendezést úgy kell létesíteni, hogy az lehetővé tegye a biztonságos használatot. Csak szabványos vagy engedélyezett, minősített épületgépészeti berendezést vagy rendszert szabad az Intézet területén beépíteni, üzemeltetni. c) Épületgépészeti berendezések szerelésénél, a vonatkozó szabványokat, szabályzatokat kell alkalmazni, figyelembe venni. d) Épületgépészeti berendezések üzembe helyezése előtt a biztonságos használat feltételeinek teljesítéséről vizsgálattal kell meggyőződni, arról dokumentációt kell kiadni. e) A jogszabályokban, szabványokban, utasításokban meghatározott módon és gyakorisággal előírt időszakos vizsgálatokat végre kell hajtani. f) Biztonságos használat céljából a gyártó által kiadott gépkönyv, használati utasítás felhasználásával a kezelők részére kezelési utasítást kell biztosítani. g) A berendezések használója, kezelője, kötelese betartani a gépkönyvben, kezelési utasításokban előírtakat. 16
8. Tüzelő- és fűtőberendezések a) Csak engedélyezett típusú, kifogástalan állapotú tüzelő- és fűtő berendezést szabad üzemeltetni. b) A kezelési utasítást a berendezésen vagy annak közvetlen közelében, jól látható helyen kell elhelyezni. c) A kazánok kezelését csak megfelelő szakmai képesítésű személy végezheti. A kazánok üzemeltetése alatt megfelelő felügyeletről gondoskodni kell. d) A kazánok üzemeltetéséről üzemnaplót kell vezetni, amelyet az üzemeltetés alatt a helyszínen kell tartani. A naplónak tartalmaznia kell az üzemeltetési adatokat, az észrevételeket, a karbantartás, javítás időpontját. e) A kazánházban csak a kazánok üzemeltetéséhez szükséges anyagok, berendezések tárolhatók. f) A kazánházban hegesztés, vagy más tűzveszélyes tevékenység kizárólag írásos engedéllyel végezhető. g) A központi fűtésen kívül a helyiségek fűtésére indokolt esetben nem nyílt rendszerű hősugárzó használható, amelyet a dékán engedélyezhet írásban. h) Villamos fózőlapot, kávéfózőt csak nem éghető alátéten szabad üzemeltetni. A nem az Intézet tulajdonát képező elektromos és egyéb hőfejlesztő készülékek csak a műszaki ügyvivő engedélyével hozhatók be. i) A Zalaegerszeg, Gasparich út 18/a. szám alatti létesítmény épületeinek tüzelőberendezései: - Tanszéki épület: I db HVAL-MAX-3-205 típusú 216 kw névleges hőteljesítményű gáztüzelésű melegvizes kazán. Tanulmányi épület: 2 db HVAL-MAX-3-205 típusú 216 kw/db névleges hőteljesítményű gáztüzelésű melegvizes kazán. Aula épület: 2 db HVAL-MAX-3-175 típusú 191 kw/db névleges hőteljesítményű gáztüzelésű melegvizes kazán. Kollégium: 2 db HVAL-MAX-3-205 típusú 216 kw/db névleges hőteljesítményű gáztüzelésű melegvizes kazán. Porta épület 13 db F -8 típusú gázkonvektor. 9. Kémények a) Az égéstermék-elvezető berendezést és tartozékait, valamint a technológiai berendezés egyéb égéstermék-elvezetőjét Al tűzvédelmi osztályú anyagból kell kialakítani, kivéve az olyan égéstermék-elvezető berendezést, amely 90 perc tűzállóságot biztosító AI tűzvédelmi osztályű anyagból épített, megfelelő mechanikai védelmet is biztosító köpenyben vezetett, illetve szerelt, ha - a tüzelőberendezés gyártója a tüzelőberendezéssel egyűtt tanúsított (CE, EME) égéstermék-elvezető berendezés műszaki dokmnentációjában erről nyilatkozik (pl. kondenzációs berendezés), 17
- az égéstennék-elvezető berendezés gyártója a tanúsítványban (CE, EME), illetve más tüzelőberendezésekkel történő alkalmazásra vonatkozó műszaki dokumentációjában erről nyilatkozik, és - az gyújtási veszélyt ne jelentsen. b) lyan égéstennék-elvezető berendezés (kémény) nem használható, amelynek falába B-P tűzvédelmi osztályba tartozó épületszerkezet van beépítve, amelynek műszaki állapota, nem megfelelő, amelynél a jogszabály szerinti vizsgálatot és tisztítást nem végezték el. c) Tüzelőberendezés csak olyan égéstermék-elvezető berendezéshez (kéményhez) és összekötő elemhez (füstcsőhöz) csatlakoztatható, amely arra megfelelő minősítéssel rendelkezik. d) Az égéstennék-elvezető berendezés (kémény) használaton kívüli bekötő és tisztító nyílásait Al tűzvédelmi osztályú anyaggal hézagmentesen lezárva kell tartani. e) A koromzsákot és a tisztító ajtókat, idomokat állandóan zárt állapotban kell tartani. f) Püstelvezetésre csak jól összeillesztett, nem éghető anyagú, az égéstennék legmagasabb hőmérsékletén is megfelelő szilárdságú, megfelelő minősítéssel rendelkező öszszekötő elem (füstcső) használható. g) Az összekötő elemet (füstcsövet) 1,5 méterenként, de legalább egy helyen, fémbilinccsel az épületszerkezethez kell rögzíteni, és a kéménybe jól illesztetten (hézagmentesen) kell csatlakoztatni. Az összekötő elem (füstcső) és a rögzítő bilincs a környezetére gyújtási veszélyt nem jelenthet. h) Az égéstennék elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy az gyújtási veszélyt ne okozhasson. 10. Csatornahálózat a) Tűz- vagy robbanásveszélyes gázt, gőzt vagy folyadékot tartalmazó szennyvizet a közcsatornába bevezetni nem szabad. b) A csatornarendszert úgy kell kialakítani, hogy abba meghibásodás esetén se kerülhessen olyan anyag, amely az elfolyó vízzel vagy annak szennyező alkotójával hevesen reagál, hőt termel, vagy az egymásra hatás következtében robbanásveszélyes gáz keletkezhet. 11. Szellőztetés, klímaberendezések a) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben tevékenység csak hatékony szellőztetés mellett végezhető. b) Az "A"-"C" tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetekben, helyiségekben, vagy ahol éghető anyag Jerakódásával számolni lehet, a szellőztető berendezéseket (csatornát, szűrőt) rendszeresen tisztítani kell. 18
c) A szellőztető rendszer nyí/ásait eltorlaszolni tilos. d) Ha a szellőző rendszerben éghető anyag jelenlétével, lerakódásával, kiválásával nem lehet számolni, akkor a szellőztetésre a hő- és füstelvezetés igénybe vehető. e) A szellőző berendezések mindenkori üzemkész állapotának ellenőrzéséért a munkahelyen munkát végző, illetve a berendezés kezelője a felelős. Munkaidő megkezdése előtt meg kell győződni a szellőztető berendezések üzemképes állapotáról, meghibásodás esetén haladéktalanul intézkedni kell kijavításukról. 12. Gépi berendezések a) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba sorolt veszélyességi övezetben csak robbanásbiztos erő- és munkagép, készülék, eszköz helyezhető el és használható. b) A "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó szabadtéren, helyiségben, illetőleg építményben csak olyan erő- és munkagép helyezhető el és használható, amely környezetére gyújtási veszélyt nem jelent. c) Azoknál a gépeknél, amelyeknél a hőfejlődés vagy a nyomás emelkedése tüzet vagy robbanást idézhet elő, a technológiai szabályozó berendezéseken túl olyan korlátozó berendezést kell alkalmazni, amely a gép működését, és a hőmérséklet vagy nyomás további emelkedését - technológiai utasításban meghatározott biztonsági határérték elérésekor - megszünteti. d) Ha a gépbe jutó idegen anyag tüzet vagy robbanást okozhat, gondoskodni kell a bejutás megakadályozásáról. e) A forgó, súrlódó gépalkatrésznél és tengelynél tűzveszélyt jelentő felmelegedést meg kell előzni. f) A tűzveszélyes gépeket a gyártó, külföldi termék esetében a forgalomba hozó a biztonságos használatra vonatkozó technológiai, illetőleg kezelési utasítással köteles ellátni. 13. Villamos berendezések, világítás a) Az "A", "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, szabadtéren, építményben tüzet, robbanást nem okozó, a "C"-"E" tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, szabadtéren, építményben a környezetére gyújtási veszélyt nem jelentő világítást kell használni. b) A világító berendezést, eszközt úgy kell elhelyezni, rögzíteni és használni, hogy az környezetére tűzveszélyt ne jelentsen. c) A létesítmény, építmény villamos berendezéseit a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően, vagy azzal legalább azonos biztonságot nyújtó műszaki megoldás szerint kell létesíteni, használni és felülvizsgálni. 19
d) Az építmény villamos berendezését - beleértve a központi szünetmentes áramforrásokat - központilag és szakaszosan, tűzszakaszonként is leválaszthatóan kell kialakítani. A leválasztás kialakítása nem vonatkozik a tűzszakaszon szerelvény nélkül átmenő vezetékekre. e) A tűzvédelmi célú villamos berendezéshez és világításhoz, továbbá a térvilágításhoz külön, egy helyről működtethető leválasztó főkapcsolót kell létesíteni. f) A tűzvédelmi szempontból jelentős fogyasztók működését tűz esetén legalább az ISZ-ben meghatározott ideig biztosítani kell. g) A tűzvédelmi célú villamos berendezések táplálását a főkapcsoló előtti külön kapcsolható leágazásról kell kialakítani. h) A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és olvadóbiztosítók rendeltetését, továbbá e kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét meg kell jelölni. i) A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni, használaton kívül helyezésűk esetén a villamos hálózatról le kell választani. j) A villamos berendezést, ha jogszabály, illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik az "A-B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább 3 évenként, a "C-D-E" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább 6 évenként tüzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni. A tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni. A megszüntetés tényét erősáramú villanyszerelő által aláírt jegyzőkönyvben kell rögzíteni. k) Meghibásodott, rossz villamos berendezést és gépet használni tilos! A meghibásodást azonnal jelenteni kell a közvetlen vezetőnek, aki a hiba kijavításáról gondoskodni köteles. I) A használaton kívül helyezett villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket feszültség mentesíteni kell, amennyiben fenntartására szükség nincs, le kell szerelni. m)azokon a munkahelyeken, ahol különböző feszültségű elektromos berendezéseket üzemeltetnek, vagy üzemeltetésére lehetőség van, a dugaszolóaljzatokat - az abban levő feszültséget maradandó módon jelölő - felirattal kell ellátni. n) A villamos berendezéseket rendszeresen meg kell tisztítani az olyan szennyeződéstől, amely a berendezés hőátadási viszonyait károsan befolyásolja, amelytől önmagában meggyulladhat. o) A helyiségekben, irodákban, villamos hősugárzót, főzőlapot (rezsót), kávéfőzőt, vasalót csak a műszaki ügyvivő által kijelölt helyen szabad használni. Elektromos főzőlapot, kávéfőzőt használata közben éghetetlen hőszigetelő alátéten és éghető anyagtól legalább 0,5 m távolságra kell elhelyezni. Villamos hálózathoz való csatlakoztatásukat csak kontrollárnpás dugaszoló aljzattal szabad megoldani. p) Minden világító berendezést és eszközt úgy kell használni, hogy az tüzet ne okozhasson. Éghető díszítő anyagot világítóberendezésen vagy arra felerősítve, illetve attól számított 0,5 m-en belül elhelyezni nem szabad. 20