1 A SÍTANODA SPORT KLUB ALAPSZABÁLYA ü1571-6/2014/fa A Sítanoda Sport Klub Közgyűlése a Polgári Törvénykönyv és a Civil törvény szerint a demokratizmus és az önkormányzatiság elve alapján, egyesületi formában működő társadalmi szervezet módosítással egységes szerkezetbe foglalt alapszabályát az alábbiak szerint állapítják meg. (A 2014. szeptember 28-i módosítás során figyelemmel a képviselő és a székhely megváltozására, de különös tekintettel a hatályos alapszabály nyilvántartásba vétele óta bekövetkező jogszabályváltozásokra, valamint az azokból fakadó alapszabálymódosítási igényekre - a Közgyűlés az alapszabályt teljes terjedelmében hatályon kívül helyezte került és új rendelkezések kerültek elfogadásra. Az alapszabály 1. (2) pontjában aláhúzással jelölt változás érintette a bíróság által nyilvántartott adatokat.): I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) Az Egyesület elnevezése: Sítanoda Sport Klub (2) Az Egyesület székhelye: 8200 Veszprém, Csillag u. 20. B. lph. 5. em. 19. a. (3) Az Egyesület alapvető célja: a sport társadalmi fontosságának képviselete. Az alpesi sí- és snowboard sportágak népszerűsítése, társadalmi elismerésének növelése. Az egyre népszerűbbé váló amatőr sí- és snowboard sportok minőségi javulásának segítése, ehhez megfelelő szakmai, oktatói, edzői háttér biztosítása. Amatőr gyermekek felkészülési és versenyeztetési lehetőségének megteremtése a sport, mint önszerveződésre épülő autonóm civil tevékenység, a hazai kultúra része, az egészségfejlesztés alapvető eszköze, valamint a szabadidő eltöltésének társadalmilag hasznos módja által. (4) Az egyesület további céljai: az egyesület a (3) bekezdésben meghatározott alapvető cél megvalósítása érdekében a) versenyeket, rendezvényeket szervez és bonyolít le, b) sí- és snowboardoktatással foglalkozik, c) edzőtáborokat, klubtáborokat szervez a tagok számára. d) a fenti célok érdekében támogatók, szponzorok szervez. (5) Az Egyesület jogállása: sportegyesület, amely a sportról szóló 2004. évi I. törvény 16. -a, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Civil tv.) és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szabályai szerint működő olyan egyesület, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése (6) Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. (7) Az egyesület működése nyilvános, a működésével kapcsolatos iratokba bárki betekintést nyerhet erre irányuló kérelem alapján. A kérelem beérkezésétől számított 3 napon belül biztosítani kell a betekintést. Az egyesület a működésének legfontosabb adatait, szolgáltatásai igénybevételének módját és beszámolóit az egyesület internetes honlapján (www.sitanoda.hu) nyilvánosságra hozza.
2 (8) Az egyesület a fenti (3)-(4) bekezdésben foglalt céljai megvalósítása érdekében az - egyesületi cél veszélyeztetése nélkül, összhangban a Civil tv. egyesületek gazdálkodására vonatkozó szabályaival - a következő tevékenységeket is végezheti: szabadidős és sporteszköz kölcsönzése, sportlétesítmény működtetése, sportrendezvény szervezése, lebonyolítása, máshova nem sorolható, egyesületi keretek közötti egyéb szabadidős tevékenység, valamint ezen eseményeket kiegészítő jelleggel reklámozási tevékenység. II. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA 2. Az egyesület tagjai (1) Az egyesület tagjai lehetnek mindazon természetes személyek, akik a Sítanoda Sport Klub céljait elfogadják, vállalják, hogy magukra nézve kötelezőnek ismerik el az egyesület alapszabályát, tevékenyen részt vesznek a működésében, továbbá vállalják az egyesületi tagdíj megfizetését. Cselekvőképtelen kiskorú esetében törvényes képviselője jogosult a felvételi kérelem aláírására, korlátozottan cselekvőképes kiskorú felvételi kérelmének érvényességéhez törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges. (2) Az egyesület pártoló tagja lehet az a jogi személyiségű szervezet, valamint az a nagykorú természetes személy, amely, illetve aki vállalja az egyesület erkölcsi és anyagi támogatását. A pártoló tag csupán vagyoni hozzájárulásával támogatja az egyesületi célok megvalósítását. 3. A tagsági jogviszony keletkezése és megszűnése (1) A rendes és pártoló tag e alkalmazásában együtt: tag) tagsági jogviszonya az egyesület alapításakor az egyesület nyilvántartásba vételével, ezt követően az Elnökség által hozott tagfelvételi határozattal keletkezik. A tagfelvételi kérelemről az Elnökség a soron következő ülésén, szótöbbséggel dönt, majd döntését nyolc napon belül a kérelmezőnek írásban megküldi. (2) Az Elnökségnek a felvétel kérdésében hozott határozata ellen az, akinek a felvételét az Elnökség elutasította, jogorvoslati kérelemmel fordulhat a Közgyűléshez a határozat közlésétől számított 30 napon belül. (3) A felvételt nyert tagot az Elnökség bevezeti a tagnyilvántartásba. Az Elnökség a tag kérelmére a tagságról igazolást állít ki. (4) A tag tagsági viszonya megszűnik: a tag kilépésével, a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával, kizárással a tag halálával, a jogi személy pártoló tag jogutód nélküli megszűnésével. (2) A tagságot az Elnökségnek címzett írásbeli nyilatkozattal bármikor meg lehet szüntetni (kilépés). A kilépés hatályosulásához nem szükséges az egyesület valamely szervének elfogadó nyilatkozata. (3) Amennyiben a tag nem felel meg a taggal szemben a 2. -ban meghatározott feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt írásban harminc napos határidővel felmondhatja. A felmondásról az Elnökség határozatban dönt. Az Elnökségnek a felmondásról szóló jognyilatkozatának megváltoztatását a tag a nyilatkozat közlésétől számított 30 napon belül a Közgyűléstől kérheti.
3 (4) A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy Közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén, illetve ha a tag a tagdíjat az Elnökség írásbeli felszólítása ellenére sem fizeti meg a felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül, az Elnökség bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére a taggal szemben kizárási eljárást folytat le. (5) A kizárási eljárást úgy kell lefolytatni, hogy az eljárás tisztessége biztosított legyen. Ennek érdekében a kizárási eljárás alá vont tagot írásban értesíteni kell az eljárás megindításáról, valamint lehetőséget kell biztosítani számára a védelmében felhozható tények és bizonyítékok előadására. A kizáró határozatnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és azok bizonyítékait, valamint a jogorvoslat lehetőségéről szóló tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. (6) A tag kizárásáról hozott határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. A határozat érvényességéhez az Elnökség egyhangúan meghozott döntése szükséges. (7) Az Elnökség legfeljebb 5 évre zárhatja ki a tagot. Az Elnökségnek a tag kizárásával kapcsolatos határozata ellen az, akit a határozat kizár az egyesületből, jogorvoslati kérelemmel fordulhat a Közgyűléshez a határozat közlésétől számított 30 napon belül (8) Az Elnökség a kizárásról szóló határozatot a súlyos vagy ismételt kötelességszegésről történő tudomásszerzéstől, illetve a tagdíj megfizetésére vonatkozó írásbeli felszólítástól számított 6 hónapon belül, de legkésőbb a kizárás alapjául szolgáló ok bekövetkeztétől számított egy éven belül hozhatja meg. (9) A tag jogutód nélküli megszűnése esetén, továbbá ha a tag az egyesületből kilépett, vagy tagságát az egyesület kizárással megszüntette, az Elnökség a tagot törli a tagnyilvántartásból 4. A rendes tagok jogai és kötelességei (1) Az egyesület rendes tagjainak jogai: a) részvétel az egyesület Közgyűlésén, b) a Közgyűlésen gyakorolható szavazati jog, c) a tisztségviselők választásának joga, d) az egyesület tisztségviselőjének történő megválasztás joga (passzív választójog), e) véleménynyilvánítás és javaslattétel az egyesületet érintő bármely kérdésben az Elnökségnek; ilyen javaslat esetén az Elnökség köteles azt megvizsgálni és szükség szerint a Közgyűlés elé terjeszteni; f) felvilágosítás kérése az egyesület gazdálkodásáról, pénzügyi helyzetéről; g) az egyesület szerveinek jogszabályba vagy alapszabályba ütköző határozatai felülvizsgálatának kezdeményezése a tudomásra jutástól számított 30 napon belül, h) az egyesület hivatalos irataiba való betekintés joga, i) javaslattétel új tag felvételére, annak személyére, j) az egyesületből való kilépés joga. (2) Az egyesület rendes tagjának kötelezettségei: - a jogszabályok, az alapszabály rendelkezéseinek, valamint az egyesület szervei által hozott határozatok betartása, - az egyesület célkitűzéseinek és feladatainak megvalósítása érdekében végzett tevékenység, (3) Az egyesület rendes tagjaira vonatkozóan az éves tagdíjat a Közgyűlés állapítja meg legkésőbb a tárgyévet megelőző év november 30-ig meghozott határozatában. (4) Az egyesület rendes tagjai jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják. 5.
4 A pártoló tagok jogai és kötelezettségei (1) Az egyesület pártoló tagjának jogai: a) javaslatokat, észrevételeket tehet az egyesület működését érintő bármely kérdésben, b) tanácskozási joggal részt vehet az egyesület Közgyűlésén, c) tájékoztatást kérhet az egyesület Elnökségétől az általa teljesített vagyoni hozzájárulás felhasználásáról. (2) A pártoló tag a Közgyűlésen szavazati, a tisztségviselőkre vonatkozó választási és választhatósági joggal nem rendelkezik, (3) Az egyesület pártoló tagjának kötelezettségei: a) az egyesület alapszabályának, egyéb szabályzatainak, valamint az egyesület szervei által hozott határozatok betartása, b) az egyesület célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatása. (4) Az egyesület pártoló tagjaira vonatkozóan az éves tagdíjat a Közgyűlés állapítja meg legkésőbb a tárgyévet megelőző év november 30-ig meghozott határozatában. (5) Az egyesület természetes személy pártoló tagjai jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják. A jogi személyiséggel rendelkező pártoló tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolják. (1) Az Egyesület szervei az alábbiak: a) Közgyűlés b) Elnökség III. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE 6. Az egyesület szervei 7. A Közgyűlés (1) Az egyesület legfelsőbb szerve a Közgyűlés, amely az egyesület rendes tagjaiból áll. A Közgyűlésen tanácskozási joggal részt vehetnek az egyesület pártoló tagjai is. (2) A Közgyűlés minden olyan, az egyesület működését érintő ügyben jogosult dönteni, amelyet az alapszabály nem utal az Elnökség hatáskörébe. (3) A Közgyűlést legalább évente egyszer, a tárgyév első negyedévében kell összehívni (rendes közgyűlés). (4) A Közgyűlésen az egyesület valamennyi rendes tagja egy szavazattal rendelkezik. (5) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. (6) A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell
5 a) az egyesület nevét és székhelyét; b) a Közgyűlés idejének és helyszínének megjelölését; c) a Közgyűlés ülésének napirendjét. (7) A Közgyűlés az ülését rendszerint az egyesület székhelyén tartja. (8) A Közgyűlés időpontját az egyesület Elnöksége határozatban állapítja meg, és annak helyéről különösen abban az esetben, amennyiben az a (7) bekezdésben meghatározottól eltérő helyszín -, pontos idejéről, tervezett napirendjéről, és a beterjesztett javaslatokról a Közgyűlésen szavazásra jogosultakat és a pártoló tagokat írásbeli meghívó útján legkésőbb a Közgyűlés előtt 8 nappal értesíti. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A Közgyűlésre az egyesület Elnöksége a rendes és pártoló tagokon kívül más érdekelt személyeket és szerveket is meghívhat. A részvételre jogosult egyéb személyeket és szerveket a Közgyűlés helyéről és időpontjáról írásban kell tájékoztatni. (9) A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 5 napon belül a tagok, az Elnökség tagjai kérhetik a napirend kiegészítését, a kiegészítési kérelem indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az Elnökség nem dönt, vagy azt elutasítja, a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. (10) A Közgyűlést az elnök, vagy az által írásban kijelölt személy vezeti. A Közgyűlés kezdetén az elnök megállapítja, hogy a Közgyűlés határozatképes-e. Ezt követően határozatot szükséges hozni a napirendről, majd a tagok közül meg kell választani a jegyzőkönyvvezetőt, a jegyzőkönyvet hitelesítő két tagot, továbbá a két szavazatszámlálót. Ezt követően kerülhet sor a napirend szerinti előterjesztések megtárgyalására. (11) A Közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, ha az Elnökség határozatot hoz az összehívás szükségességéről, illetőleg ha a tagok egynegyede - az ok és a cél megjelölésével kívánja (rendkívüli Közgyűlés). Az Elnökség köteles a Közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került. (12) Az (11) bekezdés alapján összehívott Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni. (13) A tagok a Közgyűlés összehívását az elnöknél írásban kezdeményezhetik. Amennyiben az elnök a Közgyűlés összehívásáról 8 munkanapon belül nem intézkedik, úgy az összehívást kezdeményező tagok is jogosultak a Közgyűlés összehívására. (14) Bármelyik tag jogosult az általa megjelölt napirendi kérdés megtárgyalását kérni, ha javaslatát a Közgyűlés előtt legalább 5 nappal írásban ismerteti a tagokkal. Az összehívott Közgyűlés új kérdés megtárgyalását csak akkor tűzheti napirendjére, ha a Közgyűlésen mindegyik tag megjelent, és egyhangúlag hozzájárultak az új napirendi pont felvételéhez. (15) A Közgyűlésen a természetes személy tagok csak személyesen, a jogi személy tagok képviselőjük útján vehetnek részt. A Közgyűlésen minden tagot egy szavazat illet. A Közgyűlés a határozatait rendszerint nyílt szavazás útján hozza. (16) Titkos szavazásnak van helye az alábbi esetekben: a) döntés a tag kizárásáról rendelkező elnökségi határozat elleni fellebezés tárgyában; b) a 7. (5) bekezdésében meghatározott esetekben; c) az Elnökség tagjainak megválasztásakor; d) a 8. (1) bekezdés g), h) és j) eseteiben.
6 (17) Határozatképes a Közgyűlés, ha azon tagjainak több mint fele jelen van. A határozatképességet minden határozathozatalnál külön kell vizsgálni. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni Határozatképtelenség esetén, az eredeti Közgyűlés napirendi pontjai tekintetében a fél órával későbbre összehívott Közgyűlés, a megjelent tagok létszámától függetlenül határozatképes. Erre a körülményre a tagok figyelmét a Közgyűlésre szóló meghívóban fel kell hívni. A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a Ptk. 3:76. -ban írt eseteket, valamint az Elnökség vagy elnökségi tag visszahívásával kapcsolatos döntést. (18) Az alapszabály módosításához, valamint az Elnökség vagy elnökségi tag visszahívásával kapcsolatos határozat meghozatalához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozata szükséges. (19) Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozata szükséges. (20) Szavazategyenlőség esetén a napirendi pontot elvetettnek kell tekinteni, a következő Közgyűlésen az elvetett napirendi pont ismételten tárgyalható. (21) A Közgyűlésen hozott határozatokat az érintettekkel 8 napon belül, írásban, elektronikus úton is közölni kell. (22) A határozatok kihirdetésére azt követően kerül sor, hogy a szavazatszámlálók a határozat elfogadását, vagy a napirendi pont elvetését jelzik. A Közgyűlés döntései nyilvánosak, azokat az egyesület honlapján, 8 napon belül nyilvánossságra kell hozni. 8. A Közgyűlés hatásköre (1) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály megállapítása és módosítása; b) az Elnökség tagjainak megválasztása és visszahívása; c) az egyesület éves költségvetésének és beszámolójának elfogadása; d) az Elnökség éves, az egyesület vagyoni heyzetére is kitérő beszámolójának elfogadása; e) a tagfelvétel és a kizárás kérdésében hozott határozat ellen, valamint a tagsági jogviszony felmondása miatt benyújtott jogorvoslati kérelem elbírálása; f) mindazok a kérdések, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal; g) az egyesület más egyesülettel való egyesülésének és szétválásának, illetve megszűnésének kimondása; h) a jelenlegi és korábbi tagok, az elnökségi, tagok elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés; i) végelszámoló kijelölése; j) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt k) döntés mindazokban az ügyekben, amit jogszabály a Közgyűlés kizárólagos hatásköreként meghatároz. (2) A Közgyűlés az egyesület megválasztott elnökét, vagy az Elnökség bármely tagját visszahívja, ha az elnök, az elnökségi tag, az ügyvivő testület vagy annak tagja súlyosan vagy ismételten megszegi az alapszabályban foglalt kötelezettségeit, vagy egyébként Magyarország jogrendjébe ütköző jogellenes magatartást tanúsít, továbbá, ha olyan körülmények merülnek fel, amelyek miatt az elnök, illetve az elnökségi tag jogszabályban meghatározott okból nem tölthet be tisztséget az egyesületben.
7 (3) A visszahívást legalább 3 tag kezdeményezheti írásban, ebben az esetben a kezdeményezéstől számított 30 napon belüli időpontra rendkívüli Közgyűlést kell összehívni. A rendkívüli Közgyűlésre az érintett tisztségviselőt írásban kell meghívni. A visszahívásra okot adó körülmények vizsgálata a Közgyűlésen történik, ahol a Közgyűlés bizonyítást vesz fel. Az érintett tisztségviselő számára lehetőséget kell biztosítani, hogy bizonyítékait, védekezését érdemben előadhassa. 9. Jegyzőkönyv a Közgyűlésen (1) A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül. (2) A jegyzőkönyv tartalmazza a Közgyűlés helyét, idejét, a megjelentek névsorát, az általuk képviselt szavazati jog mértékét, továbbá a Közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat, az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, illetve a szavazástól tartózkodókat, vagy az abban részt nem vevőket. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, az egyesület elnöke és a Közgyűlés által kijelölt kettő hitelesítő tag írja alá. (3) Az elnök a Közgyűlés jegyzőkönyvét köteles megőrizni és a Közgyűlés által hozott határozatokról folyamatos nyilvántartást vezetni. A jegyzőkönyvekbe és a közgyűlési határozatokról vezetett nyilvántartásba bármelyik tag betekinthet. 10. Az Elnökség (1) A egyesület ügyintéző szerve az Elnökség. (2) Az Elnökség négy tagú, tagjait a Közgyűlés választja nyílt, egyenkénti szavazással az egyesület rendes tagjai közül, megválasztásuktól számított 3 éves időtartamra. Az Elnökség tagjai az egyesület vezető tisztségviselői. (3) Az Elnökség tagjai az elnök, kettő elnökségi tag és egy titkár. (4) Az elnök képviseli az Egyesületet és szervezi az Egyesület tevékenységét, gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, felelős a kapcsolatok ápolásáért. A bankszámla feletti rendelkezési jog az elnököt és a titkárt együttesen illeti meg. (5) Az Egyesület titkára gondoskodik az Egyesület ügyeinek folyamatos intézéséről és pénzügyeinek adminisztratv vezetéséről. (6) Az Elnökség tagja csak olyan nagykorú magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától, valamint ügyvezetési feladatait személyesen látja el, büntetlen előéletű, foglalkozástól eltiltás vagy vezető tisztségviselői tevékenységtől való eltiltás hatálya alatt nem áll, így a Ptk. 3: 22. -ban foglalt feltételeknek megfelel, illetve az ott szereplő kizáró okok vele szemben nem állnak fenn. (7) Az Elnökség felelős a Közgyűlések közötti időszakokban az egyesület tevékenységének végzéséért, s dönt minden olyan kérdésben, melyet jogszabály, vagy az alapszabály a Közgyűlés hatáskörébe nem utalt. (8) Az Elnökség tagjai kötelesek a Közgyűlésen részt venni, a Közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. (9) Az Elnökség tagjai tisztségüket társadalmi megbízatásként látják el, azonban a tisztségük ellátása során felmerülő költségeiket az egyesület megtérítheti. 11. Az Elnökség tagjainak jogai és kötelezettségei
8 (1) Az elnökségi tagok jogai és kötelezettségei: a) az elnökségi üléseken és az Elnökség határozathozatalában való részvétel, b) észrevételek, javaslatok tétele az egyesület működésével kapcsolatban, c) javaslattétel rendkívüli Közgyűlés, elnökségi ülés összehívására, d) a határozatok megtartása, végrehajtásának ellenőrzése, e) folyamatos kapcsolattartás az egyesület tagjaival, f) az Elnökségben vállalt feladatok végrehajtása és azokról történő beszámolás, g) szavazati joggal részvétel a Közgyűlésen. (2) Az Elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatók. (3) Az elnökségi tagság megszűnik: a) a 3 év elteltével, b) a Közgyűlésnek címzett írásbeli lemondással, c) visszahívással, d) elhalálozással vagy a jogi személy vezető tisztségviselő esetén a jogutód nélküli megszűnéssel; e) az elnökségi tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; f) az elnökségi taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével (Ptk. 3:22. ) (4) Az elnökségi tag ilyen jogviszonyának megszűnése esetén helyére a soron következő Közgyűlés választhat új elnökségi tagot. 12. Az Elnökség hatásköre (1) Az Elnökség hatásköre különösen: a) szervezi az egyesületi életet, b) előkészíti és a Közgyűlés elé terjeszti az éves beszámolót, c) elfogadja az egyesület éves költségvetését, gazdálkodik az egyesület vagyonával, d) biztosítja a napi ügyvitelt és szervezi a gazdálkodást, e) dönt a megbízási vagy munkaviszony létesítéséről, f) dönt az egyesületbe jeletkezőkkel tagsági viszony létesítéséről vagy a kérelem elutasításáról, továbbá a tagsági jogviszony felmondásáról, valamint nyilvántartja az egyesület tagjait, g) megalkotja az egyesület belső szabályzatait, h) meghatározza az Elnökség által összehívott Közgyűlés napirendi pontjait, i) részt vesz a Közgyűlésen és választ ad az egyesületet érintő kérdésekre, beszámol az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről, j) dönt a könyvvizsgáló személyéről, visszahívásáról és díjazásának megállapításáról. k) az Elnökség feladata továbbá a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése. 13. Az Elnökség ülése (1) Az Elnökség üléseit szükség szerint, de legalább negyedévente egyszer tartja.
9 (2) Az üléseket az elnök hívja össze írásbeli meghívó alapján, melyet az ülés napját megelőző 8 nappal korábban kell írásban megküldeni az elnökségi tagok részére. Az összehívást bármely elnökségi tag kezdeményezheti, illetve az elnök akadályoztatása esetén az elnökséget két elnökségi tag együttesen hívja össze. (3) Az Elnökség ülésére szóló meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét és idejét, a napirendi pontokat, valamint mellékelni kell az egyes pontokhoz készített írásbeli anyagot is. (4) Az Elnökség üléseit az elnök, távollétében a titkár vezeti. Az Elnökség ülése legalább három elnökségi tag részvétele esetén határozatképes. Határozatképtelenség esetén az ülést azonos napirenddel nyolc napon belüli időpontra ismét össze kell hívni. (5) Az ülésen az elnökségi tagok a 3. (3) és (6) bekezdései alapján meghozott határozatok kivételével - egyszerű szótöbbséggel hoznak határozatot. A 6. (3) és (6) bekezdései alapján meghozott határozat meghozatalához az Elnökség egyhangú döntése szükséges. (6) Amennyiben a döntéshez nem szükséges egyhangúság, de nem alakul ki szótöbbség, a soron következő ülésen az ügyet az Elnökség újra megtárgyalja. (7) Az ülésekről az Elnökség jegyzőkönyvet vezet. A jegyzőkönyv tartalmazza az Elnökség ülésének helyét, idejét, továbbá az ülésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat, az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, illetve a szavazástól tartózkodókat, vagy az abban részt nem vevőket. A jegyzőkönyvet az elnök, távollétében a titkár, valamint írja alá és egy további elnökségi tag hitelesíti. (8) A megszületett elnökségi határozatokat a titkár folyamatos sorszámozással rögzíti a döntés időpontját és a jelenlévők szavazatait is tartalmazó határozatok könyvében. A határozatokról készült bejegyzést egy további elnökségi tag aláírásával hitelesíti. A határozatokat év elejétől folyamatos sorszámmal, és / jel után az évszámmal is el kell látni. (9) Az elnökségi döntések nyilvánosak, azokat az egyesület honlapján, 8 napon belül kell nyilvánosságra hozni. (10) Az Elnökség által hozott határozatokat az érintettekkel 8 napon belül, írásban, elektronikus úton is közölni kell. IV. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA 14. Az egyesület vagyona (1) Az egyesület bevételei: a) egyesületi tagdíj, b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel; c) a költségvetési támogatás: ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás; cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás; cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás; d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel; e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány; f) befektetési tevékenységből származó bevétel; g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel. (2) Az egyesület költségei, ráfordításai (kiadásai): a) az alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;
10 b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek; c) az egyesület szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása; d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség. 15. Az egyesület gazdálkodása (1) Az egyesület az alapszabályban meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik. (2) Az egyesület gazdálkodási-vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti az egyesületi cél megvalósítását. (3) Az egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységének ellátását és működésének fenntartását. (4) Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesület tagja - a tagdíj megfizetésén túl - a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel. (5) Az egyesület vagyona, valamint a jövőben megszerzendő vagyon és annak növekményei az egyesület tulajdonát képezik. (6) Az egyesület befektetési tevékenységet nem végez. Az esetleges vállalkozási tevékenységből befolyó nyereséget az egyesület csak kizárólag az egyesületi célok elérésére használhatja fel. A tagok között nyereség semmilyen jogcímen nem osztható fel. (7) A cél szerinti tevékenységből eredő bevételeket és kiadásokat, illetve a vállalkozási tevékenységből eredő bevételeket és kiadásokat elkülönítetten kell nyilvántartani. V. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE 16. (1) Az egyesület megszűnik: a) feloszlásának a Közgyűlés által történt kimondásával, b) más egyesülettel való egyesülésével, más egyesületekre való szétválásával, c) megszüntetésével (Civil törvény 11. (3) bekezdés c) pont), d) megszűnésének megállapításával (Civil törvény 11. (5) bekezdés), e) amennyiben az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt. (2) Az egyesület megszűnése esetén vagyonának felhasználásáról a közgyűlés rendelkezik. Ha a vagyonról a közgyűlés nem rendelkezett, továbbá ha az egyesület feloszlatással szűnik meg, vagy megszűnését állapították meg és vagyonáról nem történt rendelkezés, vagyonát - a hitelezők kielégítése után a Ptk. szabályai és a sportról szóló 2004. évi I. törvény 17. -ának (6) bekezdése alapján állami tulajdonba kerül, és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az utánpótlás-nevelés támogatására kell fordítani.
11 ZÁRADÉK Alulírott, Takács György (...) a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2001. évi CLXXXI. törvény 38. (2) bekezdésére hivatkozással a kérelmező - ha a kérelmező jogi képviselővel jár el, a jogi képviselő - igazolja, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokirat-módosítások alapján hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetű okiratból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az egységes szerkezetű okirat elkészítésére a létesítő okirat mely pontjának változása adott okot. Balatonkenese, 2014. szeptember 28.... Takács György