MOHOSZ ELNÖKSÉGE Melléklet: a MOHOSZ Elnökség 2012. június 29-i ülésének 1.sz. napirendjéhez E-20120629-1-2 A MOHOSZ álláspontjának kialakítása a törvényi szabályozás legfontosabb irányairól A Vidékfejlesztési Minisztérium Hhtv. módosítási koncepciója, a módosítás irányai már nagy vonalakban ismertek. A MOHOSZ testületei részéről korábban már elfogadásra került egy munkabizottság által előkészített törvénymódosító tervezet. A módosítási javaslat 2009. márciusában fogadta el a Választmány. Ma sok helyen új szempont és állami cél látott napvilágot, melyet nem kezel teljességgel az akkori javaslat. A MOHOSZ Hhtv-vel foglalkozó ad hoc bizottsága időszakonként ülésezve megkísérelte nyomon követni a módosítási szándékokat. Így amikor a vidékstratégiai programban napvilágot látott a kereskedelmi (gazdasági) célú halászat visszaszorítása, kidolgozta a tiltott eszközökön belüli azon javaslatát, mely egyben megmutatná az engedélyezett halászati eszközöket és a halászati tevékenységek fennmaradó módszerét. Majd amikor az állam képviselői a horgászat preferenciájáról nyilatkoztak a törvényi szabályozás újragondolását is elvégezte a bizottság. A legfontosabbnak ítélt kérdésekben konkrét megfogalmazási javaslatokat is kidolgozott. Ezeket nem teljes körűen mellékeljük előterjesztésünkhöz. Mely kérdésköröket tartjuk a legfontosabbnak a jelenlegi hatályos törvény szerkezet sorendjében: a törvény nevének megváltoztatása, mely már ne a halászat dominanciáját mutassa, új fogalmi meghatározásokra van szükség, mely a horgászat, a halgazdálkodás és a halászat lényeget rögzít, meg kell fogalmazni és alaposan meg kell indokolni, hogy miért igen fontos, hogy az állam bizonyos típusú vizeknél (víztározó, holtág, bányató) fenntartsa a tulajdonnal szemben az állami halászati jogosultságát,
a halgazdálkodási (halászati) jog gyakorlásának elvárásait részletesen ki kell fejteni. Az élőhely védelem önmagában ne legyen elég ennek a kötelezettségnek a teljesítéséhez, a vizek pályáztatásával meg kellene fontolni, hogy a döntések (helyesen döntési javaslatok) az adott térségben a Kormányhivatalok által működtetett széles alapon álló bizottságok által szülessenek. A korábbi hasznosító jogszerű kártalanítását a jövőben is biztosítani kell. A halfogásra jogosító okmányok közé a fogási naplót is fel kell venni. A horgászvizsga és az állami horgászjegy forgalmazását a horgászszervezeteknek (közfeladatként) mindenképpen jó lenne megszerezni ( mellékeljük a szlovén törvény egy rövid kivonatát). Ha a horgászszervezetek lennének az állami horgászjegy forgalmazói, akkor a fogási napló kiadását is az állami jegy forgalmazásához lehetne kötni. A tiltott eszközöket mindenképpen ki kell bővíteni. Több olyan halászeszköz és módszer van, melyet tiltani kell. A gereblyéző horgászat rövid magyarázatát is kidolgozta az ad hoc bizottság. A halgazdálkodás tervszerűségét széleskörűen el kell várni minden vízterület hasznosítóitól, így lehetnek csak halban gazdag vizek, így fejlődhet a horgászat, és csak így képes a halászati hatóság felügyelni a vizeket. Az Országos Halászati Adattárat a vizek hasznosítói számára nyilvánossá kell tenni. A halászati őrzés fogalmát vissza kell állítani a köznyelvi halőrzés fogalomra. A halőrzés eddigi megszervezett jogosítványait meg kell őrizni, ha szükséges bővíteni kell. A vizek saját és aktív, eredményes halőrzését az államnak támogatnia kell. Meg kell őrizni a halőr "hivatalos személy" státuszát, a közfeladatot ellátó személy egy fokozattal lejjebb van. A hal és élőhelyének védelmét, ha lehetséges szigorúbban kell szabályozni. A tilalmakat és méretkorlátozásokat is az új törvényben kell szabályozni. A tilalmak vonatkozásában (esetleg a méterkorlátozásban) is kisebb változások indokoltak lehetnek. A kíméleti területek kijelölését és szabályozását életszerűvé és használhatóvá kell tenni. Az Országos Halászati Bizottság mellett (jobb lenne Országos Halgazdálkodási Bizottság beszélni) megyei halgazdálkodási bizottságok létrehozása is indokolt lehetne. A halgazdálkodási és halvédelmi bírságok esetében bizonyos változások megfontolandók.
A MOHOSZ-nak és szervezeteinek az elkövetkező hetekben és hónapokban alaposan fel kell készülnie a törvény módosítására, és ebben a vonatkozásban kifejtendő lobbi munkára. Eddigi ismereteink szerint következő lehet a törvény előkészítésének menetrendje: Parlamenti Nyílt Nap: VM koncepció nagyvonalakban való ismertetése, VM koncepció megküldése (?) az érintett társadalmi szervezeteknek. Törvényjavaslat előkészítése a VM részéről. Törvényjavaslat megismertetése az Országos Halászati Bizottság tagjaival, majd rövid határidőre történő megküldése, véleményezésre a társadalmi szakmai szervezeteknek. Tárcák közötti egyeztetés után előterjesztés a kormány részére. A kormány elfogadását követően, benyújtás az Országgyűlés elé. Országgyűlési Bizottságok véleményezése. Vita az Országgyűlésben, majd végszavazás, elfogadás. Ha a közölt októberi, novemberi jóváhagyás megvalósulna, akkor látható, hogy már viszonylag kevés idő van a törvény szándékainak és a tartalmának befolyásolására. Javaslataink: A szövetségek egyesületeikkel tekintsék át a VM koncepcióját, illetve a MOHOSZ és bizottságai eddigi írásos anyagait és tegyenek olyan javaslatokat, melyek beépíthetők a szövetségi álláspontok és javaslatok közé. A Hhtv.-vel foglalkozó ad hoc Bizottság és a Jogi Bizottság tagjai is lehetőség szerint a hátralévő időszakban rendszeresen foglalkozzanak a megismert anyagokkal és tegyenek javaslatokat. Ha a törvénytervezetet megkapja a MOHOSZ - és lesz idő rá - egy szövetségi tanácskozáson, ügyvezetői, stb. meg kell vitatni, állást kell foglalni róla. Ha a rövid idő ezt nem teszi lehetővé, akkor a tervezetet a Szövetségi Iroda megküldi szövetségeknek észrevételezésre, javaslattételre. Ha számunkra nem kedvező, vagy esetleg elfogadhatatlan szabályozási részek születnének a tervezetben, akkor a térségek országgyűlési képviselőivel lesz érdemes konzultálni az előírás módosítási lehetőségeiről. A megismert törvényjavaslati részletekről folyamatos információáramlásra lesz szükség a Szövetségi Iroda és a szövetségek között oda és vissza. Budapest, 2012. június 28. Fürész György ügyvezető elnök
Határozati javaslat: A MOHOSZ Elnöksége áttekintette az új, remélhetőleg "Halgazdálkodási törvény" helyzetét. A törvény főbb irányainak meghatározásáról, a VM koncepciójáról - a horgásztársadalom és szervezeteinek érdekeit szem előtt tartva - az illetékes bizottságok rendszeresen foglaljanak állást. A törvényjavaslat elkészülte előtt az átfogó javaslatainkkal meg kell ismertetni a horgászatot ismerő, a horgászat iránt nyitott törvényhozó politikusokat. A VM-től majd kézhez kapott törvényjavaslatot a horgászközösség minél szélesebb körű álláspontját, és a horgásztársadalom érdekeit figyelembe véve kell véleményezni. Amennyiben szükséges lesz rá a törvényhozók részére ismét ki kell fejtenünk véleményünket az Országgyűlési elfogadás előtt. MOHOSZ Elnöksége Melléklet: MOHOSZ Hhtv.-vel foglalkozó adhoc bizottságának anyagából kiemelt fontosabb törvénymódosító javaslatai (kékkel színezve) : A törvény javasolt neve: - a halgazdálkodásról és a horgászatról valamint a halászatról vagyy - a halgazdálkodásról Az Országgyűlés az állat- és növényvilág természetes sokféleségének fenntartása, folyamatos megújulása, a vízi környezet ökológiai célú bölcs hasznosítása, a fenntartható fejlődés elveinek figyelembe vétele mellett, valamint a vízi élővilág és a vizek természeti környezete védelmével harmonizáló gyakorlata érdekében a nonprofit jellegű vízhasznosítás feltételeinek meghatározására, - elsősorban a társadalom rekreációs igényeinek kielégítésére - a következő törvényt alkotja:
b) halgazdálkodás: Magyarország területén található a hal és más hasznos víziállat életfeltételeit tartósan biztosító vízterületeken a vízi élővilág fenntartása és fenntarthatósága érdekében végzett tevékenységek és beavatkozások összessége, beleértve a hal ás más hasznos víziállat gyűjtését, fogását. c) horgászat: a halgazdálkodási vízterületen a halnak rekreációs célból horgászeszközzel (melynek elemei: bot, zsinór, horog) vagy a csalihalnak 1 négyzetméternél nem nagyobb, emelőhálóval való fogása; d) halászat: a halnak e törvény által megengedett eszközzel és módon a halgazdálkodási vízterületen történő fogása (pl. halállomány felmérés, szabályozás és mentés.); e) halgazdálkodási vízterület: az a vízfolyás vagy állóvíz, amely jellegének megváltoztatása nélkül alkalmas a hal életfeltételeinek biztosítására, s ezért a halgazdálkodási hatóság halgazdálkodási vízterületté nyilvánítja; f) halastó: az a vízfeltöltést és lecsapolást biztosító, műtárgyakkal (zsilipekkel) ellátott mesterséges vízterület, amelyet haltenyésztésre, vagy horgászatra használnak, ideértve a teleltető és ivadéknevelő tavakat, valamint a táp- és lecsapoló csatornákat. A halgazdálkodási vízterület 6. a) A magyarországi vízterületeken halgazdálkodási tevékenységet végezni csak halgazdálkodási vízterületté nyilvánított vízterületen lehet; b) Azt a vizet, amely a halgazdálkodási vízterületek hatósági nyilvántartásában nem szerepel, a halgazdálkodási hatóság azzá nyilvánítja. A halgazdálkodási hatósági eljárás kérelemre, vagy hivatalból indul. Ha a bejelentés megfelel a 7. szerinti formai követelményeknek, a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási vízterületet a nyilvántartásba bejegyzi. A hal tulajdonjogának megszerzése 8. (1) A jogosult ha e törvény másképp nem rendelkezik a hal, illetve más hasznos víziállat tulajdonjogát annak jogszerű kifogásával (gyűjtésével) és a fogási naplóba történő bejegyzésével szerzi meg. A halgazdálkodási jog gyakorlása 9. (1) A halgazdálkodási jogot a jogosult
- a non profit gazdálkodás elveinek alkalmazásával - a halállományok telepítésekkel történő szinten tartásával és fejlesztésével - vízi életközösség bio-diverzitásának fenntartásával - a vízi élőhelyek és a természeti környezet megóvásával - a jogos társadalmi igények figyelembe vételével - a halőrzés és halvédelem hatékony működtetésével köteles gyakorolni. Törlésre (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából a halgazdálkodási jog gyakorlásának minősül az is, ha a jogosult a hal és élőhelyének védelmével kapcsolatos kötelezettségeinek eleget tesz. A Magyar Állam önálló halgazdálkodási jogának gyakorlása (5) A pályázatokat a megyei/fővárosi Kormányhivatalok által összehívott megyei/fővárosi halgazdálkodási bizottságok bírálják el és tesznek javaslatot a miniszternek a nyertes pályázó személyére. (6) A pályázatok elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a civil szervezeteket amelyek a társadalom legszélesebb rétegeit integrálják, nonprofit halgazdálkodási gyakorlattal rendelkeznek és halgazdálkodási szakembert foglalkoztatnak. 12. A pályázathoz mellékelni kell a pályázó gazdasági tevékenységének, szakmai múltjának jövőbeli elképzeléseinek a bemutatását, a 11. (3) bekezdésében, valamint a 25. (1) bekezdésében meghatározottak teljesítésére vonatkozó, a haszonbérlet időtartamára szóló halgazdálkodási tervet (27. ), 14. A halászati jog haszonbérbe adása (2) A halgazdálkodási jog haszonbérletére kötött szerződés megszűnésekor, eltérő megállapodás hiányában, a haszonbérlő követelheti az általa létesített, el nem vihető halgazdálkodási berendezéseknek, horgászati létesítményeknek ideértve a haltelepítési költségek meg nem térült részét is -, valamint az okszerű gazdálkodás mértékéig a hasznos beruházásoknak a szerződés megszűnésekori tényleges értékét. A haszonbérlő mindaddig birtokban marad, amíg a haszonbérbe adó az elszámolási kötelezettségének eleget nem tesz és a kártalanítás összegét ki nem fizeti.
(3) Ha az állam a haszonbérbe adó, akkor a korábbi haszonbérlőt megillető kártalanítás összegét átháríthatja a pályázaton nyertes új haszonbérlőre. (4) A halgazdálkodási hatóság a kártalanítás összegének megállapításánál szakértői véleményre támaszkodhat. (5) A halgazdálkodási hatóság által felülvizsgált és a pályázatban foglalt kártalanítás összeg jognyilatkozat, így nem vitatható, az megilleti a korábbi haszonbérlőt. A halgazdálkodási jog gyakorlásával érintett ingatlanra vagy tevékenységre vonatkozó rendelkezések (3) A természetes vízi halállományok ívási vándorlásának biztosítása érdekében az EU víz keret irányelvei előírásai szerint a folyókon épülő duzzasztóművekhez hallépcsőt kell építeni és működtetni. A folyó és állóvízen tervezett műszaki létesítményekhez előzetesen a Halászati és Öntözési Kutató Intézet szakvéleménye szükséges. (4) A HALGAZDÁLKODÁS A halfogásra jogosító okmányok 18. (1) A halfogási tevékenység ideértve a tudományos kutatási célból való végzését is a halgazdálkodási hatóság által kiadott állami horgászjeggyel állami gyermek horgászjeggyel és állami halászjeggyel folytatható. Az adott halgazdálkodási vízterületen és a halastavon a halfogási tevékenység végzéséhez ha azt nem a jogosult, vagy a nevében eljáró személy vagy szervezet végzi a jogosult területi engedélye is szükséges. (2) A halfogási tevékenységet végző személy köteles magánál tartani az állami horgászjegyet vagy halászjegyet, a területi engedélyt és a fogási naplót (a továbbiakban együtt: halfogásra jogosító okmányok), és azokat a jogosult, a halőr, a természetvédelmi őr, a halgazdálkodási hatóság, valamint a rendőrség ellenőrzésre felhatalmazott képviselőjének felhívására bemutatni. Az állami horgászjegy gyermek horgászjegy és az állami halászjegy 19.
20. (1) Az állami horgászjegyet vagy halászjegyet a halgazdálkodási hatóság díj fizetése ellenében adja ki. Érvényessége, a tárgyév január elsejétől a következő év január 10-ig tart. (2) A 14. életévét be nem töltött személy gyermek állami horgászjegye, valamint a 70. életévét betöltött személy állami horgászjegye díjmentes. 3) A halgazdálkodási hatóság megbízási szerződést köt azzal a szervezettel amelynél egységes rendszerben biztosítottak az állami jegy váltásának, elszámolásának és nyilvántartásának feltételei. Az állami halászjegyet a halgazdálkodási hatóság adja ki. (1) Állami horgászjegyet az a személy kaphat, aki rendelkezik horgászvizsgával, vagy előző években érvényes horgászjegyét bemutatja, horgászegyesületi tagságát igazolja és fogási naplóját leadja. A horgászvizsgát a halgazdálkodási hatóság által kiadott vizsgabizonyítvánnyal, más országban tett vizsgát igazolással, vagy érvényes horgászokmányokkal kell igazolni. (2) Állami halászjegyet az a személy kaphat, aki halász szakmunkás, halász technikus, illetve felsőfokú halászati szakirányú végzettséggel rendelkezik, vagy akinek korábban már volt halászjegye. (3) Az állami horgászjegyet, illetve halászjegyet igénylő személynek nyilatkoznia kell arról, hogy a horgászattal, halászattal, illetőleg hal fogásával (gyűjtésével) összefüggésben szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét nem állapították meg, továbbá vele szemben halvédelmi bírságot nem szabtak ki. Az állami horgászjegyet, illetve halászjegyet igénylő nyilatkozatának részletes szabályait külön jogszabály határozza meg. (4) A horgász vizsga követelményeit, rendjét, a vizsgadíj mértékét és megfizetésének módját a miniszter rendeletben határozza meg. (5) A horgász vizsga lefolytatására jogosult szervezetet, valamint az állami horgászjegy és halászjegy mintáit, díjának mértékét és megfizetésének módját a miniszter rendeletben határozza meg. 22. A területi engedély (2) A halgazdálkodási hatóság kutatási célú halászjegyet adhat ki, amelyhez a jogosult területi engedélye is szükséges.
(7) A területi engedély csak az állami horgászjeggyel és fogási naplóval, halászat esetén halászjeggyel és fogási naplóval együtt jogosít halászatra vagy horgászatra. (8) A területi engedélyt a jogosult köteles nevének (cégének), címének (székhelyének) feltüntetésével írásba foglalni, és abban meg kell jelölnie: a) az engedélyes nevét, lakcímét és állami horgászjegyének a számát, b) a halgazdálkodási vízterületet, illetve azt a vízszakaszt, amelyre az engedély vonatkozik, c) az engedély időtartamát, d) halász területi engedély esetében a halászat célját az alkalmazható halászeszközök típusát és számát új 23. Fogási napló (10) (1) a) Az engedélyes a kifogott hal mennyiségéről és faj szerinti összetételéről az állami jegy váltásakor átadott fogási naplót köteles vezetni. b) A fogási napló kiadásáról, összegyűjtéséről és az adatok összesítéséről az állami jegy kiadásával megbízott szervezet köteles gondoskodni c) A halász fogási naplók kiadásáról, az adatok összesítéséről a területi engedély kiadója köteles gondoskodni. Tiltott eszközök és módok 23. (1) Tilos a hal fogásához minden olyan fogási eszköz, illetve mód alkalmazása, amely a halállományt és élőhelyét károsíthatja. (2) Tilos a hal fogásához különösen a) váltóáramú elektromos eszköz alkalmazása, b) mérgező vagy kábító hatású anyag, c) robbanóanyag, d) szúrószerszám, illetve e) búvárszigony vagy más, halfogásra alkalmas búváreszköz használata, valamint f) gereblyéző horgászati, illetőleg hurokvető halászati módszer alkalmazása. f) gereblyéző horgászat, amikor a halat tudatosan kívülről akasztással kívánják zsákmányul ejteni. g) a halászati módszerek közül, a hurokvető halászat, a horoggal történő minden halászati célú halfogás (pl. sorhorog, csapóhorog stb.), a tapogató, a vető (pl. dobóháló, rácháló, sleppzsák) és hajtó ( pl. farkas- és bokorháló) halászati módszerek, az állító halászat (pl. métháló, marázsaháló, eresztőháló, meslencháló) minden módszere (kivéve a 24. (2) bekezdését), a rekesztő halászatnál 1,5 méternél nagyobb első karika méretű varsa, h) 30 mm-es szembőségnél kisebb méretű húzóháló (kivéve a 24. (2) bekezdését).
(3) Tilos folyóvízen halgazdálkodási vízterületen olyan halfogóeszköz vagy - készülék, továbbá olyan fogási mód alkalmazása, amely átlagos az adott vízállás esetén a folyó, illetve a holtág, mellékág a horgászati, halászati vízterület medrének felénél többet keresztirányban folyamatosan elzár. 24. (1) Tilos minden olyan halászati tevékenység, melyet kereskedelmi-gazdasági célok érdekében végeznek. (2) A horgászati, halászati hatóság meghatározott időtartamra - elsősorban a nyári horgászszezonon kívül - engedélyt adhat halászatra a hasznosító részére: - bemutató, hagyományőrző halászatra, egy-egy alkalomra - a halállomány eseti felmérésére - a halállomány mentésére - indokolt időszakos állományszabályzásra - nem őshonos és invazív halfajok időszakos gyérítésére Az engedéllyel végzett nem őshonos, invazív halfajok gyérítéséből és az állományszabályzásból származó halzsákmány értékesíthető. A horgászattal nem hasznosított, nem hasznosítható halászati vízterületekre, melyeket kizárólag haltermelésre, halgazdálkodásra hasznosítanak, nem terjed ki a kereskedelmigazdasági célú halászat tilalma. (3)Tilos egyenáramú eszközzel a hal fogása, a (3.2) bekezdésben foglalt eseteket kivéve. (3.2) Az (3) bekezdésben foglalt tilalom alól a halászati hatóság indokolt esetben - az a) és c) pont esetében a jogosult kérelmére, illetőleg hozzájárulásával - a) ártéren végzett időszakos ivadékmentéshez, b) rendkívüli kár elhárítása miatt szükséges halászathoz, d) tudományos célt szolgáló monitorozáshoz, vizsgálati anyag begyűjtéséhez felmentést adhat, eseti engedéllyel. (3) Védett természeti területen - a rendkívüli kár megelőzéséhez szükséges állománymentés, továbbá tudományos kutatási célt szolgáló vizsgálati anyag begyűjtése kivételével - tilos az elektromos halászat. Az állománymentést, továbbá a tudományos célú gyűjtést természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: felügyelőség) engedélyezi. (4) Elektromos eszközzel kizárólag elektromos halászgépkezelő képesítéssel rendelkező személy halászhat. (5) Elektromos halászatot kizárólag a halászati hatóságnál nyilvántartott minősítési-üzembe helyezési vizsgával rendelkező és évenkénti elektromos érintésvédelmi felülvizsgálaton átesett elektromos eszközzel lehet végezni. 27. A halgazdálkodási terv tartalmazza a) a halgazdálkodási vízterület azonosító adatait (helyrajzi számát), a jogosult nevét (megnevezését), lakcímét (székhelyét), b) a vízterületen tervezett halgazdálkodást és más hasznosítási célokat, c) a vízterületre vonatkozó egyedi horgászati szabályokat,
a vízterület halgazdálkodási érdekeit szolgáló halászati tevékenység feltételeit d) az évenkénti haltelepítés mennyiségére vonatkozó adatokat, halfaj és korosztály szerinti megosztásban, e) a víz minőségének és halgazdálkodási értékének védelmét célzó és a vízinövény- és víziállat-állomány fenntartására tervezett intézkedéseket, g) a halállomány őrzése módjának, a halőrök létszámának, 32. (1) A jogosult évente köteles jelenteni a halgazdálkodási hatóságnak a) a halgazdálkodási vízterületen telepített hal fajonkénti, korosztályonkénti mennyiségét, valamint b) a fogási naplók adatainak összesítése alapján a horgászat keretében, továbbá az e törvény által engedélyezett célból halászat útján kifogott hal mennyiségét A halőrzés 34. (1) A jogosult köteles a halgazdálkodási terv alapján hasznosított halgazdálkodási vízterület halállományát és élőhelyét őrizni, vagy őrzéséről halőr útján gondoskodni. 200 hektár vagy azt meghaladó vízterület esetén a jogosult köteles munkaviszonyban álló halőrt foglalkoztatni. Halőr egyéb vízterületen, illetőleg halastavon is igénybe vehető. Halőrt több jogosult közösen is foglalkoztathat. A halőr feladataival mezei őrszolgálat is megbízható. (2) Halőr az a nagykorú büntetlen előéletű személy lehet, aki - hatósági orvosi igazolvánnyal igazolja, hogy nem szenved olyan testi és szellemi fogyatékosságban, amely gátolná feladata ellátásában, továbbá ha az őrzés során lőfegyvert is tart magánál megfelel a lőfegyvertartási engedély kiadására vonatkozó feltételeknek; - a működési helye szerinti halgazdálkodási hatóságnál vizsgát és a miniszter által rendeletben meghatározott szövegű esküt tett; - a halgazdálkodási hatóság által kiadott szolgálati igazolvánnyal és az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati naplóval rendelkezik. (3) A szolgálati igazolvánnyal ellátott halőr hivatalos személy
(4) A halőrzés módját, illetve halőr foglalkoztatását vagy annak megszűnését a jogosult köteles a halászati hatóságnál nyilvántartásba vétel céljából haladéktalanul bejelenteni. A halőr a (2) bekezdés szerinti vizsgát legkésőbb a foglalkoztatásának kezdő napjától számított hatvan napon belül köteles letenni. (5) A halőr a halgazdálkodási vízterületen, halastavon, illetőleg annak partján a mezőőrt megillető jogosultságokon túlmenően jogosult a) azt a személyt, aki a halgazdálkodási vízterületen horgászik, halászik, a halfogásra jogosító okmányok bemutatására felszólítani; b) a horgászó, halászó személyt a birtokában lévő hal kifogására való jogosultságának igazolására felszólítani, illetve a halfogásra jogosító okmányok vagy a jogosultság hiányában járművét átvizsgálni, a kifogott hal vízbe történő kíméletes visszahelyezéséről gondoskodni, az élettelen halat elismervény ellenében visszatartani; 35. (3) A jogosult köteles megtenni mindazokat az intézkedéseket, amelyek a halállomány megbetegedésének megelőzése, illetve megszüntetése érdekében szükségesek, így különösen a halállományban észlelt elhullás esetén köteles a haltetem eltávolításáról intézkedni. A vízterületet érintő havaria esetén a haltetemek eltávolítása, elhelyezése nem terhelhető kizárólag a halgazdálkodásra jogosultra. Melléklet : szlovén Hhtv.-ből részletű 53. Cikk (Szlovéniai Horgász Szövetség feladatai) (1) A Szlovénia Horgász Szövetség, mely ellátja alapszabályából fakadó feladatait az illetékes miniszter engedélyével a további feladatkörökre kap megbízást: - Kidolgozza és végrehajtja a horgászok éves képzési programját fejlesztve ismeretüket, tudásukat és szervezi a horgászvizsgát - Előkészíti és megszervezi a szakmai képzést - Képzési programokat dolgoz ki - Nyilvántartást vezet az elvégzett feladatokról és évente jelentést készít a minisztérium részére (2) A Szlovénia horgász szövetség az előző bekezdés foglalt feladatokat mint végrehajtó hatóság végzi. Az általa kiadott okmányok a közhatalom gyakorlásában nyilvános dokumentumok. (3) A Szlovénia Horgász Szövetségnek, mely elnyerte ezt az átruházott hatósági jogkört rendelkeznie kell a következő feltételekkel:
- Legyen jelen az ország egész területén; - Nem kell közcélú hatáskör; - Hozza létre a szükséges infrastruktúrát a hatékony közhatalom gyakorlására; A tevékenység költségvetésének kiszámítására közbeszerzési pályázatot kell kiírnia (4) A miniszter ha a szövetség megfelel az előző bekezdésben rögzített feltételeknek közigazgatási határozato, amely alapján a Szövetség állami támogatások alapján végezheti az első bekezdésben meghatározott feladatát. (5) A Szlovéniai Horgász Szövetség köteles évente március 31-ig elejéig jelentést készíteni a minisztérium részére az előző évi tevékenységéről 54. Cikk ( Szlovénia Horgász Szövetség finanszírozása) A Szlovénia Horgász Szövetség a tagdíjakból, a tagok hozzájárulásából, szponzorok, támogatók közreműködésével fedezi költségeit. A közfeladat gyakorlásához a bevételt a hallgatók, vizsgázók befizetései, és más források biztsítják 55. Cikk (Horgászegyesület) (1) A horgászegyesület egy egyesület, amely aláírta a haszonbérleti szerződést a vízterületen folytatandó halgazdálkodásra vonatkozóan (2) A horgászegyesület a köz érdekében tevékenykedik (3) A horgászegyesületek megyei, területi szövetségekbe tömörülnek