MOST JELENT MEG: ERNST-MUZEÜM. I. füzet. ERNST LAJOS: Jacopo Tintoretto: Szent István Mária oltalmába ajánlja Magyarországot. MAYER L. AUGUST: Tintoretto egy ösmeretlen magyar vonatkozású képe. II. füzet. Dr. LÁZÁR BÉLA: Bernhard-Strigel: II. Ulászló és családjának arcképe. III. füzet. Külföldi mesterek magyar vonatkozású művei. IV. füzet. Dr. FERENCZY ZOLTÁN: A Petőfi-terem. V. füzet. ERNST LAJOS: Petőfi arcképei. Az Ernst-Muzeum kiadása. <S> AZ ERNST-MUZEUM MŰVÉSZ-KÖNYVEIBŐL ujabban megjelent a VI. Rippl-Rónai József és a VII. Vaszary János. Előbbi füzetek: I. Csók István. II. Iványi-Grünwald Béla. III. Perimutter Izsák. IV. Gyárfás Jenő. V. Rudnay Gyula. Egy-egy füzet ára 20.000 korona. <» Dr. LÁZÁR BÉLA: FADRUSZ JÁNOS ÉLETE ÉS MŰVÉSZETE. A több száz illusztrációval, kiadatlan levelekkel, ismeretlen művekkel diszitett kötet kétféle kiadásban jelent meg. KAPHATÓ A PÉNZTÁRNÁL.
Légródy nyomda r.-t., Budapest. (Igazgató: Kertész Árpád.)
Száz esztendejelesz ez év őszén annak, hogy a rajz nagymestere, Zichy Mihály született. Született pedig egy magyar nemesi házban, olyan szülőktől, olyan környezetben, melynek ismerete nélkül Zichy Mihály zsenijét megérteni nem lehet. Azalai kastély könyvtárszobája magyarázza meg igazán Zichy Mihály szellemét. A nagy gondolkodók, költők, tudósok nevelték őseit, ezen az örökségen alapszik jelleme, melynekéles visszatükröződése művészete, a maga eszmei gazdagságában, melyet már Gauthier a fiatal Zichynél is észrevett, örökké forrongó kráternek nevezve őt. Teljes képet nem adhatunk róla. Zichy oeuvreje szétszóródott, Bécs, Szentpétervár, London, Páris, Zala, Budapest s újra Szentpétervárélete főbb állomásai,főleg Oroszország, ahol egy emberöltőnél tovább lakott. Műveinekezrei ott lappanganak, egy részök a leningrádi múzeumokba került, a többi ki tudja, hová? Huszonöt évvel ezelőtt mutatta be Ernst Lajos a Nemzeti Szalonban az e'ső gyűjteményes Zichy-kiállitást, melynek eredményekép egy sor hatalmas festménye az állam tulajdonába került. Ebből egy páratittis bemutatunk. De ami ezenkívül itthon maradt, azt sem lehetettteljes egészében összeszedni, aminek ezer és egy kicsinyes oka van, ugy hogy amit most bemutatunk, csak egy kis része hatalmas életeművének..3
De ez a kis gyűjtemény, mely mutatót ad bécsi, párisi, orosz- és magyarországi műveiből egyaránt,felfedi egészfejlődését. Nagyszerűlátvány afejlődést nyomon követni. Minekutána zsenijételső mestere, Marastoni észrevette, Bécsbe kerül Waldmiillerhez és annak tanítványalesz. Ezt néhány alkotása kiállításunkonis tisztán szemlélteti. A bécsi mesterkiváló tanár volt. A részletező forma mestere beoltotta Zichybe a természet áhítatostiszteletét. Egész sor műve ezt a szigorú természetkultuszt igazolja. De az ősöktől örökölt szellem egyszerre csak kitör Zichyből s mikor idegen környezetbe kerül, hatalmas erővel kivirágzik. Hozzájárult ehhez bámulatos művészi fogékonysága, öntudatra ébred ésrajzbelierejét és egyéniérzéseit hallatlan gazdagságbankifejleszti. Kaulbach és Delaroche, Hogarthés Dorré, Gavarni és Boucher minden mestersége, ha szabad magamat póriasan kifejeznem, a kisujjában van. Azalai múzeumban ott vannak hatalmas kötetekbentársai: társai s nem mesterei, mert Zichy nem utánoz soha senkit, csak gazdagítja velők a magaszellemét, formáját végre megtalálja és virtuózzá tökéletesiti. Un monstre de genie irta róla Gauthier. Minden, a valóság és a látomás, aze képzelés és a megfigyelés, egyaránt szemeelőtt van, még pedig belső látásban, mert Zichy képzeletből dolgozik, csak behunyja a szemét és látja az egész jelenetet. Költőt olvas és alakjait utána teremti, a legkisebbrészletig elképzeli a figurát, a csoportot, a környezetet. Gondolat támadnak s támadnak, mert kevés olyan olva- 4
sott emberélt akkor Európában, mint Zichy, könyvtárának Zalában őrzött töredéke igazolja ezt, s egyszerre csak érzéki erőbenelőtteáll a jelenet. Csak lelkébekell belenéznie, hogy meglássa és felépíthesse a konkréttá válteszmét. Ezek az eszméksokfelől szállanak hozzá, mert a mult és ajelen nagy szellemeivel állandó kontaktusbanél; olvassa műveiket és szerencsés sorsa személyes összeköttetésbeis hozza velők. S még sem eklektikus. Három cár udvarában élt és független, szabad, önálló gondolkozását megőrizte. Legfeljebb szimbólumokkáirja át gondolatait.,,festett vezércikknek" mondták ezeket a mély szimbólumokat, mert aktuális gondolatokatis rejtegettek, még pedig szabadszáiuan, korát jóval megelőzve, megdöbbentő erővel és hallatlan bátorsággal. Ezért támadták is folyton, de ő fölényes gúnnyal néztele támadóit, mert tudta, hogy lelkének legnemesebbérzéseiből, bámulatos emberszeretetéből, fenkölt gondolkozásból, minden önös gondolat hiján születtek meg, a legmagasabb és legáltalánosabb eszmékig emelkedve alkotta meg ezeket a hihetetlen történeti ismereteken és széleskörű tanulmányokon alapuló műveit. Még egy centennáriumralesz szükség, hogy Zichy nagyszellemétteljes egészében felfoghassuk. Az ő nagy szive magába fogadta az egész emberiséget. Amellett törzsökös és lelkes magyar maradt. Nem volt olyan magyar ügy, melyért nelelkesedett volna. Csak apárisi magyar egyletben kifejtett működésére, a szegedi árvízkárosultak érdekében lefolytatott akciójára, az aradi vér- 5
tanuk múzeumára, az árvák javára készültalkotásaira stb. hivatkozunk. Két kézzel szórta szét szive adományait. Az egész emberiség boldogságáról álmodott, a háború démonának pusztítását ostorozta, a hit és vallás nagyságát és mélységét sértő klerikálizmus hatalmi túlkapásait támadta, miközben rajongva beszélt Párisban a magyar zászló felszentelésekor a magyar hazáról: Mitlát a magyar ember zászlajában? kérdi apárisi magyar egylet zászlószentelésén tartott ünnepi beszédében (1878 junius 9). Szeretett hazájának jelképét látja... Ugy mint kedvesét, de jobban mint ezt,szereti hazáját.. Lehozná az egekből a szivárványt, hogy kedvesére ráadhassa... Kedvéért nagy, dicső dolgokat visz véghez, érdemeinek gyümölcsét, megszerzett babérjait ennek lábaihozteszile." Ezt tette őis. Életének titkos fájdalma, hogy idegenben kellett maradnia. De idegenben sem maradt hazájához idegen. Küzdött az emberiség jövőjeért, gondolatai végig száguldozták az egész emberiség múltját, lelkében ég és föld, menny és pokolszilajon kavargott, de a magyarság sorsa örökre foglalkoztatta. Ugyélt ő az idegenben, mint a számkivetett, csak az nyugtatta meg, ha képzeletbenelszállhatott a magyar előidőkbe, kedvenc költői képzeletivilágába, Arany, Madách, Jókai ésfőleg Petőfi eszmekörébe, kiket át- ésátélt, újra és újra á álmodott, alakjai közt otthon volt, mintha testvérei lennének és mikor rajzónjával megörökítette őket, csodálatos egységbe olvadt velök. Goethe Faustját, Byron Don Jüanját, Ler- 6
montow Korunk hősét, Rusztaveli Tarieljét is megrajzolta, hatalmas képzeletében azok gondolat- és eszmekörébeis beleélte magát, de ahogy ő látta Arany, Madách sfőleg Petőfi világát, az a kongeniális testvér viziója volt, aki költészetet vitt be kontúrokbólfelépített világokba, a fekete és fehér árnyalatgazdaságába menekülve, hogy amit a költő szavakkalkifejezett, azt ő vonalba leegyszerűsítve, a fény és árnyék végtelen és határtalanfinomságaival szimbolikus igazságokká fokozza. Rajzainak festőiségével pótolja a színeket. Innét festményeinek rajzosjellege. Évek telnek el, anélkül, hogy ecsetet venne a kezébe. Csak itt-ott színezi anélkülis szinességet sugallórajzait. Csak Párisbanlett újra festő, de most már ott sem marad a naturalista igazság száraz követője, hanem az eszmei magaslatokban száguldó gondolkodó, aki egyszer érzésének mélységétfejezi ki, mint az Anyai gond-bari, máskor szimbólumokat érzékeltet, mint a Hulló csillagok- ban, vagy emberi szenvedélyek tragikumát érezteti, mint a Szirén-ben, történetbölcseleti gondolatok magaslataiba ragad, mint a Rombolás démonának diadalában, a gondolat és érzés harmóniájára törekszik, a formával beszél, tanit, nevel, megragad, de nem a festői formával, mely önmagáért való, mely a szinek harmóniájával kelt bennünk érzéseket, Zichy az atyai ház örökségét, az enciklopédisták szellemét híven megőrizte pikturájában is. A grafikus azonbanittis megszólal benne. Megszólal a sziveis s pártjára kél az elnyomot-
taknak, az üldözötteknek, a gondolat és lelkiismeret szabadságának, az emberi nagyság hőseit, az emberi küzdelem meddőségét, a szerelmet és a humanitást, az emberi szenvedelmeket fejezi ki, a költő ihletével, a gondolkozó mélységével, a hitében biztos hivő áhítatával. Mi menti meg az emberiséget a rombolás, az egymás elleni fenekedés, az örök gyűlölködés kínjaitól? A Messiás, aki neki Krisztus, az Istenember, aki az emberiségértkiszenvedett s akiért harcoltak örök hivei s akihez menekülni fog az emberiség, ha ráeszmél bűneire. És ezt a mélységesen vallásos embert támadták a farizeusok! Mitkellett szenvednie azelleneitől! De őfinom gúnnyal kitért előlük, csak néha, legmeghittebb embereielőtt öntötte ki szive keserveit, örök viaskodásban önmagával. Levelei ennek a mélységes magatépelődésnek megrendítő bizonyságai. Művészetére ezek a szenvedések is sugalló erejűek voltak. Elmenekült előlük a dévajkodásba, ajátszi formákba, a női szépség kultuszába skifejezési formáinak örökös változataival utasította vissza azélet rúgásait. Még jobb emberlett. Orosz kollégái mesébe illő történeteket beszélnek szive nemességéről. Az irigység nélkül való ember ő volt. A gúny, az éle, a torzítás ereje a kezében volt, de ő csak a gonosz, a nemtelen indulatok üldözésére használtafel őket. Mert rajongója volt a szép formának, melynek örök kutatója maradt, mint azt Rafael és a modellje mutatja. Rajzainak bámulatos ereje, afinomságok,a leheletkönnyű előadás, de a mélység, erő és akár a vadságkifej ezé 8
séreis biztos eszközei voltak. Azitt bemutatott rajzok kifejező erejénekily nagyszerű példái. Hát még ha ösmernők azt a sok ezer rajzot, melyek ottrekedtek Oroszországban? Párisból most hazakerült néhány csodaszép lapja, minő bámulatosfinomságok,minőjátszi könnyedség jellemzi őket. S mennyire egyéni a legváltozatosabb témakörbenis! Az ő vonala senkihez sem hasonlítható. Megőrzi azt minden teknikában, ritka rézkarcaiban, lithográfiáiban, sepiarajzaiban, szénfestményeiben egyaránt. Az átmenetek finomságaiban, a vizionárius árnyalatgazdagságban páratlan mester. Gauthier ezt akifejezésben való monstruózus gazdagságot és változatosságot megbámulta. Ezt fejlődése folyamán egyre jobbankifejlesztette. A hetvenes évektől fogva még gazdagabb, még biztosabb, még sejtelemszerübblett képzelete, mely Arany balladáiban, Madách ésfőleg Petőfi illusztrációiban érte el tetőfokát. Anyám, az álmok nem csalódnak, ezt Petőfi nekiirta, anyja tudvalevőleg sokáig ellenezte, hogyfiafestő legyen. De ő érezte magában a titokzatos erőket. Tudta : Dicső neve, költő fiadnak, Anyám, soká, örökkön él... A halhatatlanságba felszállás csodálatos könnyedségét talán csak az egyetlen Correggio közelitette meg ugy, mint ezen a lapon Zichy. Az effajtafinomságok visszaadásával kicsiny és nagy lapokon egyaránt gyakorta találkozunk élete művében. Luther víziójának árnyszerü- 9
sége, a leheletszerű könnyedség, a rajzón mesterműve. S a kis lapokonis az egyes arckifejezések mélysége, melyet Gauthier már 1858-ban megcsudált, később mind fokozottabb erőbenjelentkeztek nála... Un monstre de genie. Egyebet nem lehet mondaniróla. Persze, hogy vannak zsenijének korlátai, de most e centennárium-ünnepen csak azt nézzük benne, ami nagy. Mert az aztán igazán nagy. Hogy nagyságát éreztető ekiállítást létrehozhattuk, azért köszönetet mondunk mindazoknak, kik a tulajdonukban lévő remekműveket átengedték,első sorban Petrouics Elek főigazgatónak, aki az ő ösmert és általán tisztelt készségével a Szépművészeti Múzeum tulajdonában levő néhány hatalmas festmény átengedésével jelentősen hozzájárult a mester művészi egyéniségének teljesebb bemutatásához, a zalai Zichy Mihály ereklyemuzeum tulajdonosának, csicseri Rónay Istvánné úrnőnek, aki a nagy mester unokájához méltóan ápolja a Zichy-kultuszt s ezen kiállításhoz 48 képet bocsátott rendelkezésünkre, aztán kedves munkatársamnak, Medveczky Kornélnak, aki Zichy művészetének felkutatásával immáron évek óta foglalkozik s akinek társaságában remélhetőleg rövid időn belül sikerülni fog egy,főleg a mesterlevelei és az ujabban felkutatott adatok alapjánfelépített életrajzot megalkotni. Dr. Lázár Béla. 10
ELSŐ TEREM. I, Illusztráció Petőfi,,Jövendölés" c. költeményéhez, jelezve. 1878. Az Ernst Muzeum 2 111. Petőfi Borús ködös őszi idő" c. költeményéhez. Jelezve. 1880. Vastagh Gyula ur 3. II!. Petőfi,,A király és a hóhér" c. költeményéhez. Jelezve. 1880. Az Ernst Muzeum 4. Petőfi apotheozisa. Jelezve. 1898. Az Ernst Muzeum 5. 111. Petőfi,,Feltámadt a tenger" c. költeményéhez. Jelezve. 1889. Az Ernst Muzeum 6. III. Petőfi János vitéz"-éhez. Jelezve. 1899. Az Ernst Muzeum 7. A vártán. Jelezve. 1874. Ungár Jenő (Debrecen) 8. Gyermekavatás az ősmagyaroknál. Jelezve. Gróf Zichy Béla ur "9?)Két arckép: 1. Tanulmányfej. 2. Önarckép. 1875. Gáthi Fülöp ur 10. Wallenstein tábora. Jelzés és évszám nélkül. Rác Sándor (Újpest) ur II. Két rajz. 1. Tanulmányfej.'2. Alvó nő. Gáthi Fülöp ur Jelezve. 12. A vizitündér és a királyfi. Jelezve. Gr. Zichy Béla ur
13. Orosz diplomata. Jelezve. Mihálovics ur 14. Öreg férfi. Rexa Dezső ur 15. Tűzugratás. Jelezve. Gr. Zichy Béla ur 16. Holt vitéz és menyasszonya. Jelezve. Zichy Mihály ereklyemuzeum (Zala) 17. Vera. 111. Gcncsarov regényéhez. Jelezve. 1875. A főváros 18. Párviadal. Jelezve. Az Ernst Muzeum 19. Inspiráció. Jelezve. 1872. Politzer Gyuláné urnő 20. Legényköltögetés ős magyar halotti toron. Jelezve. Zichy Mihály ereklyemuzeum tulajdona (Zala). 21. Csaba útja. Jelezve. Gr. Zichy Béla ur 22. Le chemin fleuré. Költemény-illusztráció. Jelezve. 1897. Dr. Sömjén Géza ur 23. Orosz zsidók trojkán. Jelezve. 1864. Magántulajdon. ^24." Javasasszony. A Zichy-ereklyemuzeum (Zala) 25. Falusi idill. Jelezve. 1850. Drucker Géza ur Önarckép. Az Ernst Muzeum 27. Hegytetőn. Jelezve. Magántulajdon. 28. A Vörös Kereszt emblémája. Dr. Szeben Dezső ur tulajdona 29. Mentőcrónak vázlata. Ceruzarajz. Jelezve. 1846. Sándor Fülöp ur 12
vitrinaban. 30. Jus primae noctis. Zichy-ereklyemuzeum (Zala) 31. Bacchansnő. jelezve. 1879. Dr. Hubay Jenő ur i:t
HftRMftDIK TEREM. dal. Jelezve. 1846. Eladó. 33. A vándor. Jelezve. (1845 körül) Frank Sebő ur 34. Az anya sirja. Jelezve. (1847 körül.) Eperjessy Béla ur 35. A hit. Jelezve. 1846. Drucker Géza ur 36. A lovag. Sándor Fülöp ur ^37?) Krisztus a keresztfán. Jelezve. 1846. A Zichyereklyemuzeum (Zala) 38. Imádkozó asszony. 1846. A Zichy-ereklyemuzeum (Zala) 39. Árvák. Jelezve. 1888. Magyar Pál ur 40. Az uzsorás. Jelezve. 1859. Eladó. ^jjpttcnyai gond. Eladó. (&) Imádkozó leány. 1846. A Zichy-ereklyemuzeum (Zala) 43. Boszorkánykonyha. Gr. Andrássy Gyula ur (A^ Női fej. Jelezve. 1860. Weisz Béla ur 45. Erzsébet királyné Dsák Ferenc ravatalánál. Az Ernst-Muzeum 46. Öreg asszony. Jelezve. 1845. Dr. Preisich Hugó ur ( Birkamosás. Szines rajz. Bischitz Gyula ur 14
HARMADIK-TEREM. 48. A betyár nótája. Jelezve. 1900. Kramer Jenő ur 49. Ábránd a festékesláda felett. Jelezve. 1888. Fónagy Aladár ur 50. A rombolás démonának diadala. A mester által átrajzolt fénykép. 1878. A Zichy-ereklyemuzeum (Zala) 51. Ugyanaz. A mester által sajátkezüleg színezett reprodukció. Daróczy Aladár ur 52. A vörös kereszt. Jelezve. 1877. Gr. Zichy Aladár ur 53. Érdekes olvasmány. Jelezve. 1867. Eladó. 54. Látogatóban. Jelezve. 1875. Dr. Elischer Vilmos ur 55. Bacchansnő és Faun. Jelezve. 1868. Mauthner Zoltán ur 56. Rafael és modellje. Jelezve. 1872. Gróf Széchenyi Györgyné urnő 57. Kinizsi. Jelezve. 1895. A főváros 58. Hazatérés a vadászatról. A Zichy-ereklyemuzeum (Zala) 59. Álom. Mauthner Zoltán ur 60. Nőrablás. Jelezve. 1874. Eladó. 61. A felgyógyult beteg. Jelezve. Kestler Miksa ur 15
62.,,Tessék!" A művész s. k. ajánlásával. A Zichyereklyemuzeum (Zala) 63. Nevető ember I. Jelezve. Fürst Lajos ur 64. Falstaff a serleggel. Jelezve. 1874. Eladó- 65. A nevető ember II. Dr. Elischer Vilmos ur 16
HftRMftDIK TEREM. 66. Enyelgő faunok. Jelezve. 1878. A Szépművészeti Muzeum 67. Látomás. Jelezve. Szénássy Sándor ur 68. Amorette. A Zichy-ereklyemuzeum (Zala) tulajd. 69. A rab. Jelezve. Balassa testvérek 70. Rustaveli Tarieljének illusztr. Gáthi Fülöp ur tulajd. 71. Erzsébet királyné Deák ravatalánál. Színvázlat. Ernst-Muzeum 72. Rustaveli Tarieljének illusztr. Gáthi Fülöp ur 73. Luther a Wartburgban. Jelezve. 1871. Magántulajdon. 74. A garabonciás diák és az árva gyermek. Jelezve. 1885. A Zichy-ereklyemuzeum (Zala) 75. Pörosztó bajvívás. Jelezve. 1886. A Zichy-ereklyemuzeum (Zala) 76/ Koldusok, jelezve. A hátlapon: Az ötvös-mester. Vázlat. Popper József ur 77. Az ősz. Jelezve. 1872. Eladó. 78. Aurora. Jelezve. 1872. Bischitz Gyula ur 79. Vallomás. Jelezve. Sebő Bertalan ur 80. A modern szirén. 1878. A Szépművészeti Muzeum 17
81. A landsknecht a hordóval. Jelezve. 1877. Hátlapon : Landsknecht hátulról. Jelezve. A mester megjegyzéseivel. Kókai A. ur 82. A bölcsőtől a sirig. Liszt Ferencnek ajánlva. 1881. Jelezve. Ernst-Muzeum 18
HftRMftDIK TEREM. 83. Orosz parasztcsalád. Jelezve. 1888. Dr. Preisich Hugó ur 84. Rustaveli Tarieljének illusztrációi. Gáthi Fülöp, Ehrenwald, Vilmos, Horváth Károly, Steiner Lajos és dr. Sömjén Géza urak 85. Hitterjesztés. Vázlat. Sándor Fülöp ur 86. Transfiguratio. Eladó. 87. Pihenés vadászat közben. Jelezve. A Zichy-ereklyemuzeum 88. Gyermekmentés. 1895. Jelezve. A Nagypénteki ref. társaság 89. Báró Münchhausen. Jelezve. Dr. Sömjén Géza ur 90. Női fej. Barna Bertalan ur 91. Enyelgés. Jelezve. 1858. Eladó. 92. Bacchansnő. Jelezve. 1858. Wolfner Gyula ur 93. Festők. Jelezve. Dr. Deutsch I. ur 19
HftRMftDIK TEREM. 94. Egy szeszély története. Öt részben. Jelezve. A Zichy-ereklyemuzeum (Zala) 95. Szomorú viszontlátás. Jelezve. A Zichy-ereklyemuzeum (Zala) 96. Illusztráció. Arany balladáihoz. Jelezve. 1892. Dr. Deutsch I. ur 97. Indulás a vadászatra. Zichy-ereklyemuzeum (Zala^ 98. Menekülés Dt. Deutsch I. ur 99. Felszarvazott férj. Jelezve. I. Miklós cár sajátkezű megjegyzésével: Legyen elmés, de ne legyen gonosz." Zichy-ereklyemuzeum (Zala) 100. Hitterjesztés. Szines rajz. Timár Soma ur 101. Auto-da-fé. Fénykép. Magántulajdon. 102. Faust illusztr. Dr. Zimmermann Ágost ur 103. A vörös kereszt, jelezve. 190?. Dr. Daróczy Aladár ur 104. Zichy anyósa. A Zichy-ereklvemuzeum (Zala) 105. Zichy 50 éves jubileumára Szt.-Pétervárt készült szines rajz. 1894. Rácz Sándor ur 106. Négy rajz az orosz-török háborúhoz. Jelezve. A Zichy-ereklyemuzeum (Zala) 107. Skót vadászjelenet. Rézmetszet. Dr. Székelyhidi Ferenc ur 108. Vázlat. Zichy-ereklyemuzeum (Zala) 20
109. Szamár. Zichy-ereklyemuzeum (Zala) 110. Betörők. Fotografia. A Zichy-ereklyemuzeum (Zala) 111. Ünneprontók. Illusztr. Arany balladájához. Fénynyomat. Magántulajdon. 112. Krisztust sirató asszonyok. A Zichy-ereklyemuzeum (Zala) 113. A cárevics vadászaton. A Zichy-ereklyemuzeum (Zala) 114. Tanulmányok. A Zichy-ereklyemuzeum (Zala) 115. Csatajelenet. Vázlat. Sándor Fülöp ur 116. A pusztítás démonának első vázlata. Barna Bertalan ur 117. Vihar a hegyekben. Dr. Hültl Hümér ur 118. Címertartó Herold. Magántulajdon. 119. Tanulmányok a Rombolás démonához. Barna Bertalan ur 119 a. Skót kardtánc. Rézkarc. A Zichy-erőklyemuzeum (Zala) Terem közepén. Stróbl Alajcs Zichy-szobra. 21
NAGYTEREM. 120. Tanulmányok. A Zichy-ereklyemuzeum (Zala) 121. Párisi magyar egylet indulójának címlapja. A Zichyereklyemuzeum (Zala) 122. Négy arckép. 1. Zichy. 2. Női rokon. 3. Zichy Zsófia. 4. Mary. Magántulajdon. 123. A szaglás, tapintás és hallás. Szines rajz. Zichyereklyemuzeum (Zala) tulajdon. 124. Vázlat. Barna Bertalan ur 125. Mondd szépen,,köszönöm!" Fénykép. A Zichyereklyemuzeum (Zala) 126. Hulló csillagok. A Szépművészeti Muzeum 127. Zichy és Mary. Fénykép. Ifj. Gonda Béla ur 128. Férfi-arckép. Kestler M. ur 22
Zichy Mihály tanítványai 129. Realier-Dumas: Önarckép. Eladó. 130. Gouseva: Zichy Mihály műtermében. Eladó. 131. Mary: Fiatal férfi. Eladó. 132. Mary: Zichy Zsófia arcképe. A Zichy-ereklyemuzeum (Zala) Í33. Mary. Női arckép. Latinovics Frigyesné urnő 134. Mary: Varró nő. A Zichy-ereklyemuzeum (Zala) 135. Mary. Görgei* István arcképe. Latinovics Frigyesné urnő 136. Re alier-dumas'. Halálfej. Eladó. 137. Realier-Dumas: Tájkép. Eladó. 138. Fellner Sándor'. Csendélet. Eladó.
VITR1NABMN. Tanulmány a Hulló csillagokhoz. Barna Bertalan ur 140. Tanulmányfej. Eladó. 141. Női fej. Jelezve. 1879. Sebő Bertalan ur 142. Visontai Kovách László arcképe. Magántulajdon. 143. Kék ruhás nő. Jelezve. 1869. Kónyi Hugó ur (\AA) Fejtanulmányok. A Zichy-ereklyemuzeum (Zala) 145. Férfiarckép. Sebő Bertalan ur 146. Vázlatok. Barna Bertalan ur 147. Incselkedés. Jelezve. 1878. Eladó. 148. Orosz tábornok. Eladó. ASZTALON. 149. Zichy és Gouseva. Fénykép. A Zichy-ereklyemúzeum (Zala) 150. Zichy Jenő és Zichy Mihály Lachtán (Oroszország). Fénykép. Wertheimer G. ur 151. Zichy szentpétervári műtermében. Fénykép. A Zichy-ereklyemúzeum (Zala) 24
MAGYAR MŰVÉSZÉT Hét évvel ezelőtt, pár nappal Szinyei Merse Pál halála után, alakult meg a Szinyei- Társaság, hogy ápolja a magyar művészi kultúrát. Ezt a célt akarja szolgálni azzal is, mikor a magyar művészet híveihez fordul azzal a kéréssel: tömörüljenek köréje, hogy lehetővé tegyük egy magas színvonalon álló művészeti folyóirat megalapítását, mely közvetítőül szolgáljon a művészek törekvései és a művészetet szerető nagyközönség azonos céljai között. A Szinyei- Társaság kéri a közönséget, lépjen vele eszmei közösségbe és csatlakozzék a szinyei-társaság barátainak díszes köréhez, melynek tagjai évi 30 aranykorona tagsági díj fejében az Athenaeum által kiadott magyar művészet című díszesen és gazdagon illusztrált havi folyóiratot kapják, évente tízszer megjelenő 60 oldal terjedelmes füzetekben. Minden füzethez egy szines melléklet jár. A folyóiratot Majovszky Pál dr. szerkeszti, főmunkatársa Lázár Béla dr., munkatársai a magyar képzőművészeti irodalom jelesei. A folyóirat most harmadik évfolyamában van. Előfizetni vagy a Szinyei-Társaság baráti körébe tagul jelentkezni lehet a pénztárnál. Kiadja az Athenaeum r.-t. uuuarcjt, 15...'oí-i^i i i^itju^k nvj ^
AZ ATHENAEUfó K3 ADÁSÁBAN SAJTÓ ALATT VAN Dr. Lázár Béla és Medveczky Kornél tollából egy, főleg a mester eddig kiadatlan levelein és ujabban felkutatott adarok alapján felépített életrajz, mely 200 mélynyomásu> nagyrészt eleddig ismeretlen festmény és rajz bemutatásával ZICHY MIHÁLY ÉLETEE MŰVÉSZETE címmel jelenik meg. A müböl két kiadás készül. A) 1 150-ig számozott amatőrkiadás. B) Rendes kiadás. Az előjegyzők a megállapítandó bolti árból 20% kedvezményben részesülnek. A műre előjegyezhetni az Ernst-Múzeum pénztáránál. Légrádv nyomda és könyvkiadó r.-t. nyomása, Budapest.