Ének-zene 8. osztály Budavári Általános Iskola 2016. 1
Himnusz Szózat 2
Erdő mellett estvéledtem 3
Éva, szívem Éva A régi stílusú magyar népdalok jellemzői: - dallamvonala: ereszkedő - sorszerkezete: kvintváltó => A 5 A 5v A A v - Hangsora: pentaton (d-r-m-sz-l) - Szótagszám: rövid sorok, kis szótagszámmal - Előadásmód: parlando (elbeszélve) vagy rubato (szabadon) 4
Átal mennék én a Tiszán Az újstílusú magyar népdalok jellemzői: - dallamvonala: kupolás - sorszerkezete: visszatérő => B B v A A - Hangsora: hétfokú, esetenként pentaton - Szótagszám: hosszú sorok, magas szótagszámmal - Előadásmód:tempo guisto (feszes ritmus) 5
Bús a kis gerlice Lám, megmondtam, bús gerlice, Lám, megmondtam, bús gerlice, Ne rakj fészket út szélire, Ne rakj fészket út szélire, tyuhajja. Rakjál inkább az erdőbe, Rakjál inkább az erdőbe, Annak is a legmélyire, Annak is a legmélyire, tyuhajja. Zenehallgatás: Karai József: Szép a tavasz, szép a nyár 6
Tiszán innen, Dunán túl Aki szép lányt akar venni 7
Elindultam szép hazámból Bartók Béla (1881-1945) Zeneszerző, népzenekutató és zongoraművész, egész Európában elismert művész. Szülei zenekedvelő emberek, akik hamar felismerik fiúk abszolút hallását. Erdélyben nőtt fel, majd Budapesten a Zeneakadémián tanult, Erkel Ferenc fiától (Erkel László). Kodály Zoltánnal az 1900-as évek elején kötött barátságot, mely egész életében végigkísérte. 26 éves korától a Zeneakadémia tanára. Népdalgyűjtő körutakra indult, ahol fonográffal rögzítette, majd rendszerezte a dalokat. 1940-től az Egyesült Államokban élt, itt is halt meg, New Yorkban 1945-ben. Első népdalkiadványa a Kodály Zoltánnal közösen készített Magyar népdalok című füzet, ez 20 népdalt tartalmaz zongorakísérettel. 8
Huszárnóta Bartók Béla kiemelkedő kórusmunkájának jeles példája 27 egynemű kari műve, melyet gyerek-és női karoknak írt. A kötet 1936 karácsonyára készült el, a Huszárnótát pedig 1937-ben mutatták be a Zeneakadémián. Zenehallgatás: Bartók Béla: Huszárnóta, Cipósütés, Bolyongás 9
Bartók Béla: Négy szlovák népdal Bartók Béla vegyeskari műve zongorakísérettel 1917-ben született. Zenehallgatás: Bartók Béla: Négy szlovák népdal I. tétel hangulata, előadásmódja: II. tétel hangulata, előadásmódja: 10
III. tétel hangulata, előadásmódja: Milyen sorrendben lépnek be a szólamok? 1. 2. 3. 4. IV. tétel hangulata, előadásmódja: 11
Röpülj, páva Zenehallgatás: Kodály Zoltán: Fölszállott a páva A karádi faluvégen 12
Dona nobis pacem Gloria 13
Karai József: Estéli nótázás I. tétel II. tétel 14
III. tétel IV. tétel 15
A ZENE TÖRTÉNETE Az ókor Az antik görög zene: egyszólamú, gyakran hangszerekkel kísérték. Az ókori görögök az alábbi hangszereket használták: - Lyra: hárfaszerű - Kithara: citeraszerű - Aulosz: kétágú pásztorsíp Pindarosz ódája Zenehallgatás: Szeikilosz sírverse 16
A középkor zenéje Az egyházi zene A legfontosabb zenei műfaj a gregorián, mely egyszólamú, latin nyelvű, hajlításokban gazdag egyházi zene. Neve I. Gergely pápa nevéből származik, mert ő kezdeményezte a gregorián dallamok összegyűjtését. A gregorián dallamok szájhagyomány útján terjedtek. Zenehallgatás: Dies irae, Ut queant laxis 17
A középkor világi zenéje Témája: szerelem, hőstettek, természet. Jellemzői: - Egyszólamú - Anyanyelvű - Világi témájú A lovagi költő nemesek szolgálatában álló zenészek, akik gyakran kísérték magukat hangszerekkel. A kánon fogalma: Olyan többszólamúság, ahol mindenki ugyanazt énekli, csak időbeli eltolódással! Zenehallgatás: Fornsete: Nyár kánon A reneszánsz: 1450-1600 A reneszánszt az emberközpontú gondolkodásmód jellemzi, amit humanizmusnak nevezünk! A reneszánsz zenéje: Hangszerkíséret nélküli (a capella) énekes műfajok: - Madrigál: többszólamú kórusmű, világi témájú. - Motetta: többszólamú kórusmű, egyházi témájú. Zenehallgatás: Certon: Piaci pletyka A macska és a kakukk Tanzen und springen Passereau: Il est bel et bon A kor kedvelt hangszere a LANT. 18
Nyár kánon Tavaszköszöntő 19
A magyar reneszánsz Virágkorát Hunyadi Mátyás uralkodása alatt élte. Ennek az oka második felesége, a nápolyi Beatrix, aki olasz zenészeket hozott Magyarországra. A török kor Magyarországon 1526-ban sorsdöntő vereséget szenvedtek a mohácsi síkon a magyar katonák, majd a török 1541-ben Budát foglalta el, így közel 150 évnyi török megszállás várt eleinkre. A törökök ittléte komoly hatást gyakorolt a művészetekre, így a zenére is. A zene az országot járó és a hadi eseményeket megéneklő énekmondóknak köszönhetően fejlődött, élt tovább. Leghíresebb énekmondó a korban Tinódi Lantos Sebestyén. Zenehallgatás: Tinódi: Egri históriának summája 20
A BAROKK 1600-1750 A barokk szó az olasz barocco szóból származik, mely egyszerre jelent nyakatekertet és igazgyöngyöt. A képzőművészetekben és a zenében egyaránt jellemzi az érzelmesség, monumentalitás, mozgalmasság és a gazdagon díszítettség. Ekkor alakult ki az önálló hangszeres zene. Teraszos dinamika jellemzi, vagyis nincs fokozatosság! Zenei műfajok: - Énekes-hangszeres: opera, oratórium, kantáta. - Hangszeres: prelúdium, fúga, versenymű, szvit. Zenehallgatás: Handel: Xerxes - Ombra mai fu Aria Handel: Messiás Halleluja Bach: C-dúr prelúdium és fúga Barokk zeneszerzők: - Claudio Monteverdi - Henry Purcell - Antonio Vivaldi - Johann Sebastian Bach - Georg Friedrich Händel Antonio Vivaldi (1678-1741) Az olasz barokk legnagyobb zeneszerzője. Pappá szentelték, papi és muzsikus munkáját párhuzamosan művelte, igazi hegedűvirtuóz volt. Legkedveltebb műfaja a versenymű (concerto): Egy szólóhangszer versenyez a zenekarral. Leghíresebb versenyműve: A négy évszak Zenehallgatás: Vivaldi: A négy évszak - Tél 21
Vivaldi: A négy évszak Tél II. tétel Johann Sebastian Bach (1685-1750) A barokk zene legsokoldalúbb zeneszerzője, operán kívül minden műfajban alkotott. Német származású, soha nem járt más országban. Több hangszeren is játszott, de legjobban orgonán és kiváló rögtönzőművész volt. Élete utolsó 28 évében a lipcsei Tamás-templom kántora, majd karnagya. Miséket, passiókat, prelúdiumokat, fúgákat, versenyműveket és még sok mást komponált. Leghíresebb műve a Máté passió. Zenehallgatás: Bach: G-dúr menüett, H-moll szvit - Badinerie Georg Friedrich Händel (1685-1759) A barokk zene kiemelkedő egyénisége. Német földön született, de élete nagy részét Londonban töltötte. Legfontosabb műfaja az oratórium, mely történelmi vagy bibliai személyeket jelenít meg, s az előadása során nincs díszlet és jelmez, a hangsúly a zenén van! Híres oratóriumai: Júdás Makkabeus, Messiás. Zenehallgatás: Handel: Júdás Makkabeus Győzelmi dal 22
A BÉCSI KLASSZICIZMUS A klasszikus a latin classis szóból ered, melynek jelentése: osztály. A zenetörténet legkiegyensúlyozottabb korszaka, melynek zenei központja Bécs volt. A bécsi klasszicizmus Bach halálától (1750) Beethoven haláláig (1827) tart. A barokkhoz képest a legnagyobb változás a zene céljában mutatkozik meg. A polgárság is érdeklődik a zene iránt, ők azonban csak munka után tudnak időt szakítani a zenére, így szórakozást és kikapcsolódást vár tőle. Ezért ebben a korban a zene szórakoztató jellegén van a hangsúly! A zene dinamikája is jelentős változáson megy keresztül: 23
Joseph Haydn 1732-1809 Osztrák zeneszerző, 1732-ben Rohrauban született. 8 évesen a Stephans-dóm fiúkórusába kerül Bécsbe, ahonnan 17 évesen hangja mutálása miatt elküldték. Esterházy Mikós herceg udvarába került 1761-ben. Szimfóniákat, kvartetteket, miséket, zongoraszonátákat, operákat és oratóriumot is komponált. 1784-ben megismerkedett Wolfgang Amadeus Mozarttal. 1790-ben Miklós herceg halála után fia, Antal feloszlatta a zenekart, így Haydn nyugdíjat kap. Ezt követően átköltözik Bécsbe, majd Londonba utazott, ahol művei elsöprő sikert arattak; itt ismerkedik meg Handel oratóriumaival, ezek hatására alkotja meg a Teremtést és Az évszakokat. 1792-ben tanítványává fogadta Beethovent. 1809. május 31-én halt meg 24
Császárquartett Zenehallgatás: Haydn: Császár kvartett, Meglepetés szimfónia, 25
Wolfgang Amadeus Mozart 1756-1791 A valaha volt legjelentősebb zeneszerző. Zenész családba született, apja (Leopold Mozart) hegedűs és nővére is tehetséges zenész volt. Csodagyerek, 4 évesen hegedült és zongorázott, 5 évesen komponált. Egész Európa csodájára járt. A salzburgi érsek szolgálatába állt, de onnan Bécsbe ment, ahol II. József pártfogolta. Nem fogadja senki a szolgálatába, megrendelésekre dolgozik, ezért nem volt állandó jövedelme. Műveit a XIX. századi német kutató, Ludwig von Köchel utólagosan számozta be, ezt nevezzük Köchel-jegyzéknek. Leghíresebb operái: - Szöktetés a szerájból - Figaro házassága (lakodalma) - Varázsfuvola - Don Giovanni Ezeken túl írt még szimfóniákat, versenyműveket, szonátákat, és vonósnégyeseket. 26
Zenehallgatás: Mozart: Kis éji zene Mozart: Osmin dala a Szöktetés a szerájból című operából Mozart: Az Éj királynőjének áriája és a Bűvös csengettyű A varázsfuvola című operából Requiem Mozart halálának évében írta. Egy titokzatos megrendelő fizet érte, de befejezetlen marad Mozart halála miatt, Franz Xaver Süssmayer fejezi be. Műfaja: Gyászmise Zenehallgatás: Mozart: Requiem - részletek (Dies irae, Lacrymosa) 27
Ludwig van Beethoven 1770-1827 Nehéz körülmények között élt, apja tanította. 12 évesen udvari muzsikus lett, majd szülei halála után Bécsbe költözött, koncertezik. Rokonszenvezett a francia forradalommal és Napóleonnal, akiből kiábrándult (Eroica). 30 évesen fülbajt diagnosztizáltak nála, lassan teljesen megsüketült. Ugyan ő is írt megrendelésre zeneműveket, alapvetően szabad zeneszerző, nem áll senkinek a szolgálatában. Műveit értetlenség, olykor elutasítás fogadta. Zenéjét az emberiségnek szánta Egy operát (Fidelio), kilenc szimfóniát írt, de vonósnégyeseket és versenyműveket is alkotott. Zenehallgatás: Mozart: A-dúr zongoraszonáta Beethoven: Apassionata szonáta Néhány szimfóniájának nevet is adott: III. Eroica: zene hősi pátosszal. Bonaparte Napóleonnak szánta, de ezt később visszavonta! V. Sors: Az első téma a bizonyos sorsmotívum - Így kopogtat a sors az ajtón. (Beethoven) VI. Pastorale IX.: 4. tétel: Örömóda: Beethoven egyik leghatalmasabb műve. Újító, mert a IV. tételben megszakítja a szimfónia klasszikus rendjét, és kórus csendül fel. Mondanivalója Beethoven szerzői eszméjét hirdeti: az emberiség testvérré válásának gondolatát. Szövegének a kortárs költő, Friedrich Schiller Örömódáját választotta. Ez a dal az Európai Unió himnusza. 28
Zenehallgatás: Beethoven: Eroica, Sors, IX. Szimfónia (IV. tétel) 29
A ROMANTIKA A 19. század korstílusa. Előzménye a francia forradalom, melynek legfőbb jelmondata: Szabadság, egyenlőség, testvériség!. A romantika Beethoven halálával kezdődött, 1827-ben és a XIX. század végéig tartott. Jellemzői az elvágyódás (a romantikus művész soha nem érzi magát jól ott, ahol van), a végletesség, felfokozott érzelmek, a szenvedély, a szélsőséges indulatok és a hősies magatartás. A romantikus zene jellemzői: - Szenvedély, szélsőségek - Főszereplővé válik a népdal - Műfajok: Miniatűrök: dal, dalciklus, karakterdarab Monumentális: szimfónia, szimfonikus költemény, versenymű, opera Erkel Ferenc (1810-1893) Gyulán született, Pozsonyban tanult. 1838-ban a Pesti Magyar Színház első karmestere. 1844-ben megzenésítette a Himnuszt, 1875-től pedig az akkor létrejött Zeneakadémia első igazgatója, tanára. Leghíresebb művei operák: Hunyadi László, Bánk bán Zenehallgatás: Erkel Ferenc: Bánk bán Keserű bordal, Hazám, hazám 30
Liszt Ferenc (1811-1886) 1811-ben született Doborjánban, zeneszerző, zongoraművész, karmester. 1823-ban volt az első nyilvános koncertje, ahol homlokcsókot kapott Beethoventől. Az 1838- as pesti árvíz hírét hallva hazatért, félbeszakította nyugateurópai koncertsorozatát, és Bécsben és Budán adott jótékonysági hangversenyt, melynek bevételét az árvízkárosultak javára ajánlotta fel. Az 1860-as évektől három város, Budapest, Róma és Weimar között ingázott. Az 1875-ben a megalakuló Zeneakadémia első elnöke, tanára. 1886-ban tüdőgyulladást kapott és Bayreuthban meghalt. Zenehallgatás: Liszt Ferenc: Szerelmi álmok Richard Wagner (1813-1883) Német zeneszerző, aki az opera műfajában alkotott. A romantikus opera megreformálója, a zenedráma megteremtője. Barátja és támogatója volt Liszt, akivel rokoni kapcsolatban álltak: Liszt az apósa lett Wagnernek 1870- ben, mikor Cosima lányát elvette. 1876: megépült a Bayreuth-i színház, itt képzett színészek adták elő Wagner darabjait, ahol a zeneszerzésen, a szöveg megírásán túl még a díszletet és a jelmezt is ő tervezte. Leghíresebb operái: Tannhäuser, Lohengrin, Trisztán és Izolda, A Nibelung gyűrűje => tetralógia. Zenehallgatás: Wagner: A valkűrök lovaglása 31
Guiseppe Verdi (1813-1901) Olasz operaszerző, aki Milánóban élt és dolgozott. Az emberi énekhang elsődlegességét hirdette. Leghíresebb operái: Nabucco, Rigoletto, Traviata, Aida, Don Carlos. Zenehallgatás: Verdi: Nabucco Rabszolgák kórusa Fryderyk Chopin (1810-1849) A lengyelek legnagyobb romantikus zeneszerzője, zongoraművésze. 21 éves korától haláláig Párizsban élt. Kevés koncertet adott, inkább komponált, műveiből és tanításból tartotta el magát. Elsősorban apróbb zongoradarabokat írt, például etűd, prelűd, noktürn, polonéz, mazurka, keringő. Zenehallgatás: Chopin : c-moll Forradalmi etűd Johannes Brahms (1833-1897) Német zeneszerző, akinek zenéje a barokk és klasszikus hagyományokra épül, azokat újítja meg, de kötődött a népdalokhoz is. Barátság fűzte Reményi Ede hegedűművészhez, így ismerte meg a magyar verbunkost, ennek hatására született a 21 Magyar tánc Zenehallgatás: Brahms: 5. magyar tánc 32
Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij (1839-1881) Az orosz nemzeti zene egyik legnagyobb mestere, akit eredetileg szülei katonai pályára szántak. Zenéjével a célja az orosz zene hagyományainak ápolása, sajátos nemzeti stílus megteremtése. Legjelentősebb művei: - Egy kiállítás képei (1874): zongoradarab-sorozat Zenehallgatás: Muszorgszkij: Egy kiállítás képei Promenád Pjotr Iljics Csajkovszkij (1840-1893) Az orosz romantika legsokoldalúbb személyisége, zeneszerző, karmester, zongoraművész. Jogi tanulmányokat folytatott, de közben folyamatosan zenélt, komponált. Zenéjében az orosz nemzeti dallamkincs és a nyugat-európai zenei kifejezésmódok egyszerre vannak jelen. Balettjei a leghíresebbek. Fő művei: Diótörő,, Hattyúk tava (balettek) Zenehallgatás: Csajkovszkij: Hattyúk tava A cukortündér tánca 33
A XX. SZÁZAD ZENÉJE A modern zene Többféle irányzata van: Impresszionizmus: pillanatnyi benyomások Expresszionizmus: a kifejezés művészete Folklorizmus: népzenén alapuló irányzat Realizmus: a valóság zenéje Elektronikus zene: elektronikus berendezések alkalmazása Claude Debussy (1862-1918) Francia zeneszerző, a zenei impresszionizmus első képviselője. Színpadi és zongoraműveket, kórusműveket és dalokat is írt. Gyermekkuckó 3 éves kislánya, Emma szórakoztatására írta ezt a művet Zenehallgatás: Debussy: Gyermekkuckó - A néger baba tánca, Jimbó altatódala Arthur Honegger (1892-1955) Svájci származású francia zeneszerző, aki önálló zenei nyelvével, drámai kifejezésmódjával kora igazi egyéniségévé vált. Műveivel az élet szépségét és a békét hirdette. Leghíresebb műve: Jean d Arc a máglyán. Zenehallgatás: Honegger: II. szimfónia (részletek), Jean d Arc a máglyán 34
Benjamin Britten (1913-1976) A XX. század legnevesebb angol zeneszerzője, zongoraművész és karmester. A barokk kor jeles zeneszerzője, Purcell után szünet állt be, Britten volt az első, ismét jelentős zeneszerzőjük az angoloknak. Zenehallgatás: Variációk és fúga egy Purcell-témára Szimfonikus zenekar Vonósok 35
Fafúvósok Rézfúvósok 36
Igor Fjodrovics Sztravinszkij (1882-1971) Orosz zeneszerző, aki Svájcban és Franciaországban élt, az orosz nemzeti zenét impresszionista elemekkel bővítette. A romantika előtti zenei korszakok stílusainak felelevenítése is a nevéhez fűződik, ezt neoklasszicizmusnak nevezzük! Fő művei: - Operák: A csalogány, A léhaság útja - Mesejátékok: A róka, A katona története - Balettek: Tűzmadár, Petruska, Tavaszi áldozat - Versenyművek, kórusművek, dalok. Petruska: balettzene, melynek szereplői Petruska (orosz népmesei alak), a mór és a balerina. A balerinába szerelmes Petruskát féltékenységből megöli a mór. Végül csodának köszönhetően feltámad. Szergej Prokofjev (1891-1953) Orosz zeneszerző, zongoraművész, karmester, a Pétervári konzervatóriumban végezte tanulmányait. A zene hagyományos elemeit egyesítette a XX. századi kifejezésmódokkal. Leghíresebb művei: - Balett: Rómeó és Júlia - Opera: Háború és béke - Szimfonikus mese: Péter és a farkas Péter és a farkas: szimfonikus mese, melynek szereplői Péter, kismadár, kacsa, macska, nagyapó, macska és a farkas. A mese szereplőit egy-egy hangszer személyesíti meg. Carl Orff (1895-1982) Német zeneszerző, aki a szó-zene-mozgás egységére törekedett. Ritmus hangsúlyozása mindennél fontosabb nála, így ütőhangszereket helyezte előtérbe. Leghíresebb műve a Carmina Burana, melynek szövegét a felső-bajorországi Benedicbauer kolostor könyvtárában talált XIII-XIV. századi latin és ónémet nyelvű versekből, diákdalokból állította össze. 37
A spirituálé Az észak-amerikai néger rabszolgák eredeti folklórja, amellyel rokonságban áll a blues (vándorló énekesek népdaltípusa), a ballada és a munkadal. A spirituálé vallásos népi dal. A jazz A szó jelentése: lendület, izgalom, lelkesedés. A műfaj a XIX. század végén, a XX. század elején alakult ki New-Orleans és St. Louis (Észak- Amerika) negyedeiben. Legkedveltebb hangszerei a trombita, szaxofon, klarinét, nagybőgő, zongora, ütőhangszerek. Nagyzenekari változata a big band. Jellemzői: a páros lüktetés, a táncos jellegű, változatos ritmusvilág, a gazdag díszítés és az improvizatív előadásmód. A modern jazzből alakult ki a swing, mely afrikai szellemű, de európai formájú jazz. George Gershwin (1898 1937) Amerikai zeneszerző és zongoraművész, zenéjét a néger folklór és a jazz határozta meg. Muzsikájával hidat akart építeni a szórakoztató és a klasszikus zene közé. Leghíresebb művei: Rhapsody in Blue Blues Rapszódia, Egy amerikai Párizsban, Porgy és Bess Porgy és Bess: 1935-ös operája, melynek témája Porgy és Bess (fekete házaspár) egy vidám, boldog és szabad napja, mely mögött életük mindennapi keserűsége rejlik. 38
A KÖNNYŰZENE VILÁGA Ha én rózsa volnék 39
Ha itt lennél velem 40
Most múlik pontosan 41
Ballagásra 42