NEHEZIPARI MÜSZAKI EGYETEM - METALLOGRÁFIAI TANSZÉK A MOSZKVAI KOHÓMÉRNÖKI FŐISKOLÁK SZERVEZETE ÉS MÜKÖDÉSE Dr VERŐ JÓZSEF egyetemi tanár, akadémikus A cári Oroszország közismerten mezőgazdasági ország volt, kezdet-- leges- módszerekkel élelmiszert_termelő ország A nagy orosz írók: Dosztojevszkij, Csehov, Tolsztoj, Turgenyev regényeiből ismerjük a fényűzően élő főurakat a hatalmaskodó, felfelé hajlongó, lefelé gőgös hivatalnokokat és a sokat szenvedő, de a művelődést kedvelő, mindig jóindulatú és jókedvű orosz vköznépa képviselőit 1910 táján Oroszországban folyt valamennyi állam között a legnagyobb területen a búza, a rozs, az árpa és a zab termelése, a betakarított termés mennyisége dolgában azonban jócskán leszorult az első helyről; holdankint ugyanis körülbelül csak fele annyi termett az orosz földön, mint Németországban, Franciaországban, Dániában vagy Angliában Az ipar fejletlen volt, lényegében csak a közlekedés és a hadsereg kiszolgálására méretezve 1910-ben a világ vasérctermelésének mindössze 4,4 Ú/O-a,5,6 millió tonna volt orosz eredetű, ennek is tizedrészét exportálták Széntermelése 26,? millió tonnával a világ termelésének 2,4 05-a volt, az acélgyártásból az akkori 125 milliónyi lakosságra számítva, fejenként 15 kg jutott Akkoriban, az USA-n kívül, a sokkal kisebb területű és lakosságú országok közül Angliának, Németországnak, Franciaországnak és Spanyolországnak nagyobb ipari termelése volt, mint Oroszországnak Az 1955 évvel befejezett 5-ik ötéves terv és a korábbi, csak a háború által megszakadt fejlődés eredményeképpen, mint ismeretes, a Szovjetunió ipara utolérte, sőt jóval elhagyta a német angol, francia és spanyol ipart Az ipar fejlettségének mérőszámául gyakran felhasznált fejenkintí acéltermelés az 1910 évi 15 kg-ról 225 kg-ra, tehát 15-szörösére nőtt, míg a világ acéltermelésének átlaga ugyanebben az időszakban 30 kg-ról kereken 100 kg-ra, tehát három és félszeresre növekedett A szovjet állam iparfejlesztő tevékenységének eredményei egyéb területeken Hruscsov kongresszusi beszámolójából eléggé ismerétesek Ezt a világtörténelemben páratlan ipari fejlődést az orosz népnek és kormányának gigászi méretű építő és szervező tevékenysége hozta létre Ennek a tevékenységnek egyik ágával, vagy eredményével: 103
- - a moszkvai kohómérnök képzéssel volt alkalmunk behatóan megismerkednünk, amikor az ősszel Geleji Sándor professzorral négy hetet Moszkvában töltöttünk A szovjet fővárosban működő kohászképző intézmények megismerése, azok vezetőivel, oktatóival a felsőoktatási és minisztérium vezetőivel folytatott megbeszéléseink, az előadások, aspiránsi disszertáció-viták meghallgatása rendkívül tanulságos volt számunkra Megállapíthattuk, hogy a szovjet felsőoktatás sokkal észszerűbb, céltudatosabb és szervezettebb, mint amilyennek nyilván hézagos vagy egyoldalú ismertetések alapján eddig gondoltuk Tanulságos végigfutnunk ennek a felépített rendszernek fejlődéstörténetén, lesz jól jellemző vonásait megismernünk, hogy a magunk számára is szűrhessünk le tanulságokat; ezt annál lényegesebbnek tartom, mert az elmúlt években a magyar felsőoktatásban, megítélésem szerint, sok minden történt a szovjet példára való hivatkozással, holott a hivatkozott szovjet példa a valóságban nincs is meg, vagy egészen más, mint amilyennek feltüntették kormány hatalom átvétele után azonnal céltudatos A szovjet a lépéseket tett a fejletlen és az első világháborúban jórészt tönkre is ment ipar felélesztése és fejlesztése érdekében Egyik fontos teendő a szakemberek képzésének megindítása és fejlődésre képes formában való kiépítése volt Ebből a célból többek között V I Lenin 1918- ban külön dekrétummal Moszkvában bánya- és kohómérnök-képző intézményt alapított; ugyanannak évnek őszén kb 25 oktatóval még az és 500 hallgatóval meg is kezdte a működését A 20-as évek vége felé, a tervgazdálkodás megindítása már jóval nagyobb számú és specializáltabb mérnököt kívánt A moszkvai mérnökképző intézet kerete, de épülete is szűk volt Az első ötéves már terv derekán, 1930-ban egy intézményből öt lett, köztük a vaskohá- az szokat képező Insztyitut Sztáli áment Sztálina és a fémkohászokat képző Insztyitut Cvetnih Metallov imeni Kalinyina Mind a két intézmény tehát a múlt évben ünnepelte Önálló életének 25 éves jubileumát, mégpedig tudományos intézményekhez méltó módon, jubileumi kiadványokkal, tudományos ülésszak szervezésével Bizonyára érdekes volna a két intézmény 25 éves történeténe részleteiben is elmélyedni, sok tanulság akadna abban is; munkájuk eredményeit nemcsak vaskos kiadvány-kötetek, ipari üzemekkel az karöltve megvalósított és a termelésbe átültetett kutatási eredmények tömege mutatja, hanem tükröződik az ipari üzemekben dolgozó mérnökök jó munkájában, az egész középoroszországi vasipar fejlettségében, korszerü színvonalában is Az acélintézet büszkén viseli a Vörös Zászló-rend kitüntetését is A moszkvai intézetek lényegében a középoroszországí vas- és fémipar mérnök-igényeit elégítik ki; a többi nagy ipari vidéknek megvan a maga mérnökképző főiskolája Szervezetileg, a tanmenet az okta- és otás yan módszerei tekintetében valamennyi intézmény egységes, ugyan- A moszkvai intézetekbe jelenleg évenkint körülbelül 500-500 elsőéves hallgatót vesznek fel, kizárólag rendes középiskolai végzett- 104
séggel A tanulmányi idő kilenc félév, a tizedik félév a diploma tervező elkészítésére van szánva Egy-egy intézet összes hallgatói létszáma ennek folytán 2200-2300, mert az első két évben kb 10 9,5 lemorzsolódás következik be Ezeknek az intézeteknek a szervezete nagyjából hasonlít a mi műegyetemeinkéhez, de nem Választott, hanem kinevezett igazgató van az élükön Fakultásokra tagozódnak az oktatómunka egységei pedig a tanszékek (katedrák) Mind a két moszkvai kohászképző intézménynek három fakultása van: metallurgus, technológus és fémfizikus, illetve a Színesfémintézetben metallografus-hőkezelő Mindegyik fakultás egyféle oklevelet ad ki; oklevele szerint tehát háromféle vaskohász és háromféle fémkohász van A tanrend és a tanszékek munkájának jő; megszervezése folytán, amiben jelentős része van a nagy méretek adta lehetőségnek is, a kiképzés valójában sokkal erősebben szakosított Minden fakultás valamennyi hallgatójának a kilenc féléven át 4414 órányi tanrendszerű elfoglaltsága van Ebből az óraszámból összesen 676 óra, azaz 15 90 jut a marxizmusra, politikai gazdaságtanra, idegen nyelvre és sportra, 3300-3350 óra előadás és gyakorlat a név szerint 350-420 óra, felsorolt 26-30 előkészítő és szakmai tárgyra (75 Üfo) és beállítva azaz 9-9,5 0,0 speciális kurzus néven van Ez a speciális kurzus a már említett további szakosítás alapja és egyben lényeges vonása a szovjet műszaki oktatásnak Speciális kurzust minden szaktanszék tart, természetesen csak a témaköréből maga Ebben az oktatásban a fakultás hallgatói eloszlanak a szakmai tanszékek között, minthogy minden hallgató csak egy speciális kurzust hallgathat Az ilyen kurzust tartó tanszékek száma az Acélintézetben is, a Színesfémintézetben is 17-18, a 450-460 főnyi évfolyamokból egy tanszékre átlagban tehát 25 hallgató jut persze olyan tanszék is, Van amely az átlagosnál kevesebb hallgatót képez ki; ilyen például a korróziós tanszék 10-12 hallgatóval, de akad olyan is, amelyik az átlagnál többet vesz föl a kurzusára Az ipar részéről jelentkező igényhez ez a rendszer nagyon könnyen és gyorsan tud alkalmazkodni; jelenleg például nagyobb számú öntödei mérnök kell, ezért az Acélintézet a következő néhány évben 40-60 Vas- és acélöntésre specializált kohómérnököt képez ki A speciális kurzus a legnagyobb óraszámú egység az egész tanrendben; a 350-420 órából kb fele előadás, fele óra pedig gyakorlat és tervezőmunka Amire hallgató a 6-7-8-9 félévben speciális a a kurzusra beiratkozik, túlesett minden lényeges és szükséges előtanulmányon, le is vizsgázott belőle De nemcsak előtanulmányokkal Végzett, az hanem hallgatta már a speciális kurzus tárgyát is a fakultás összes hallgatóira kötelező, rövidebb studium alakjában Például- a Színesfémíntézet metallografus-hőkezelő szakos hallgatói 5-6 félévben 82 az óra előadás és 82 óra gyakorlat keretében általános metallográfiai tárgyat az összes tanulnak, amelyben alapismereteket megkapják speciális A kurzusban tehát kell elölről kezdeni, hanem valóban "speciálisa nem ismereteket lehet nyújtani és azokat alaposan begyakoroltatni, elmélyíteni 105
Az ilyen rendszer eredményes működésének alapvető feltétele, a hogy szakmai tanszékek maguk is messzemenően, a szükségletnek megfelelően specializáltak legyenek Csupán tényből, hogy abból a egyik intézetben 17-18 tanszék képez ki vaskohászokat, a másikban ugyanennyi tanszék fémkohászokat, látnivaló, hogy Moszkvában pedig ez a feltétel nagyon is ki van elégítve Teljes felsorolás helyett csak példaként említem meg, hogy a mi vaskohászati tanszékünk témakörét az Acélintézetben kemenceépítő, nyersvasgyártó, acélgyártó, elektroacélgyártó és öntödei tanszék látja el és- természetesen ennek megfelelően ötféle vasmetallurgus mérnököt képez A Színesfémintézetben a metallografus-hőkezelő szakon metallográfiai, hőkezelő, korróziós és porkohászati speciális kurzus választható Eléggé kézenfekvő, hogy a tanszékek és a képzés ilyen erős tagozottságának igen jelentős előnyei vannak A tanszékek oktatói behatóan csak szűkebb tudományterülettel kénytelenek foglalkozni, jobban ezért el mélyedhetnek benne, munkájuk az oktatásban kutatásban is és egyaránt hatékony, nem szétfolyó A tanszéki munkának csak egy részletére gondoljunk, a szakma irodalmának állandó figyelésére és feldolgozására Ma a műszaki tudományok irodalma minden területen igen nagyra duzzadt, majdnem áttekinthetetlen különösen akkora területet ha kellene áttekinteni, amit nálunk nvaskohászata néven érteni szokás A mi tanszékeink jelenlegi létszáma egyedül ehhez a munkához sem volna elegendő még akkor sem, ha oktatómunkával nem volnánk tűlterhelve és oktatóinknak az oktatáson kívül egyéb kötelezettségeik nem volnának Valószínűen ilyesmire gondolt Glek professzor, a Színesfémintézet igazgatója amikor azt ajánlotta, hogy a metallográfiai tanszékemből csináljak legalább három tanszéket; pedig Glek profeszszor csak Metallografia I kötete alapján ítélte tanszékem tárgykörét, a a a II kötetet és egyéb tárgyaimat nem vette figyelembe A tanszékek oktató gárdájára kettő jellemző: egyrészt igen magas színvonalú, de ezenkívül még népes A tanszékvezetők legalább is professzordoktorok", de köztük az akadémikus és akadémiai levelező sok tag A professzordoktor címet azok a tudományok doktora címet elnyert szakemberek viselhetik, akik felsőfokú oktató munkát végeznek A tanszékvezetők tudományos fokozata sokkal több a puszta címnél: a tanszékek vezetői mind sokoldalú tapasztalattal bíró, a termelésben jól bevált, de tudományos munkában is kitűnő szakemberek, legtöbbjük a szakmájának világszerte ismert mestere Trubin, Oiksz, Sza- marin, Umanszkij Bocs-var, Livsic, Pavlov Bjlejajev, Vanjukov, Gudcov, bizonysága, hogy helyesen járt el, különben végét vetette volna ennek a gyakorlatnak Nyilván úgy számítja, hogy az oktatásba állított kiváló szakember a tanítványaíban megsokszorozza önmagát százszorosan visszaadja a termelésnek azt, amit kiválásával látszólag elvont tőle a A speciális kurzust is tartó tanszékeken a vezetőn kívül még 1-2 professzor-doktor, 2-'-3--4 docens továbbá asszisztensek, laboratórium- 106
- vezetők, preparátorok dolgoznak; az Acélintézetben is, meg a Színeg_ fémintézetben is kb 50 akadémikus és professzor-doktor, 80-90 kandidátus és 100-nál több tudományos fokozat nélküli, még fiatal oktató működik Tanszékenkint a létszám általában 8-10 fő Esti és levelező oktatás ezekben az intézetekben nincsen, a nappali oktatás azonban elegendő hely hiányában két műszakban folyik A évvel ezelőtt, akkori hallgatói és oktatói 25 az létszámra épített intézetek ma bizony nagyon szűkek és zsúfoltak Hallgattunk előadást a tanszékvezető professzor szobájában, ahová a hallgatók részére a székeket-asztalokat az előadás előtt hordták be Ismeretlen dolog az olyan helyiség, amely csak professzori vagy docensi szoba volna; minden helyiségben mérőeszközök, műszerek vannak felállítva és dolgoz-- nak is rajtuk folyosókon gépek, műszerek, kemencék között jár A is az ember Minden tanszéken említették a helyszűkét Ez zsúfoltság a azonban a felszerelés páratlan gazdagságának is következménye Nehéz volna részletesen felsorolni, mennyi készülék, műszer van látszólag öszszezsúfolva, valójában mégis állandóan használatra készen felállítva; inkább csak érzékeltetésképpen írok egy-két részletet metallo- le a grafiai és hőkezelő laboratóriumokból Az Acélintézet metallográfiai tanszékén III éves hallgatók gyakorlatát láttuk Körülbelül 25 hallgató, mindegyike külön mikroszkóp előtt rajta vizsgálandó próba, a keze ügyében pedig atlasz ül, a egy Az atlaszban 15-20 kartonra ragasztott mikrofotografia az éppen vizsgálandó ötvözetfajtáról, például az öntöttvas grafitjáról Az atlasz szöveges része a vizsgálat módszerét pontosan leírja az adott másutt is láttuk A hőkezelés tanszékén egy-egy fém keményedését és lágyitását vizsgálják hallgatók Minden hallgató maga alakítja próbáit, kézi a a kalapáccsal, ötletes segédberendezés felhasználásával; a lágyítás elvég-- zése céljából egész kemence battéria áll készenlétben, felfűtve 100_200-300 stb fok hőmérsékletre, úgyhogy a próbáját csak be kell raknia Ugyanezen tanszéken 40 tartós folyást vizsgáló készülék áll glédában a (Magyarországon összesen 8-10 darab van belőlük l) A fizikai laboratóriumban az acél folyamatos lehülés közben és végbe- izotermikusan menő átalakulásának vizsgálatára használható minden fajta készülék indulásra kész állapotban együtt látható, hasonlóképpen a maradékaustenit mennyiségének mérésére való készülékek is Umanszkij fémfizikaí tanszékén az egyik helyiségben három elektronmikroszkóp látható egy csomóban, egy másik helyiségben pedig röntgenkészülékek állnak glédában, felettük egész tömeg röntgencső Ráadásul valamennyi tanszéken új készülékeket szerelnek fel, vákuum olvasztókemencét, elektrondiffrakciós készüléket, fémek keménységének s i eszközt vákuumban 1000 fokig való mérésére használható t 107
során négyszer kerül üzembe, összesen kb félévnyi időre A második _ egyik vizsgaidőszak jan 1-2l, a másik jún 1*28 közé esik, a III és IV évesek nyári vizsgaideje azonban két héttel korábban kezdődik és korábban végződik, az üzemi gyakorlat miatt; a IX félév előadásai is csak 10 héten át folynak Egy-egy vizsgaidőszakban vizsgát kell 5-6 tenni, összesen a 9 félév alatt 40-424 Az első három tanulmányi évben télen két hét, nyáron hét vakáció van, a negyedéves 7-8 és ötödévesek 6 hétig szabadok A kiképzésnek szerves része az üzemi és műhelygyakorlat Az első az intézet műhelyeiben minden hallgató megismeri egyszerű évben az lakatos-, kovács-, öntő- és hegesztőműveleteket További tanulmányai év után, július első felében az intézet oktatóinak vezetésével megismerkednek egy-egy teljes ciklusú üzem valamennyi lényeges részével (pl ércelőkészitő-nagyolvasztó-acélmű-kovácsüzem és hengermű), úgyhogy áttekintésük legyen egyes részek összefüggéseiről A harmadik az év után aug 10 és szept vége között héthetes gyakorlat követ- kezik; ez már speciális kurzusra való elosztás után esedékes a hallgató a és választott szűkebb szakmáját már külön tekintetbe veszi Öntö- mérnöknek készülő hallgató például egy vasműben egy hetet nagy a nagyolvasztónál, egy hetet az acélmúben, egyet a hengerműben tölt el,'aztán négy hétre az acél- vagy vasöntödébe kerül; az egész idő alatt csoportosan elosztva, technológiai munkát végeznek Minden hallgató jelentést készít a munkájáról és megfigyeléseiről; munkáját értékeli, jelentését a tanszék harmadik termelési gyakorlatra az üzem A a IV év után, jún közepétől lo-ig kerül sor, 8 hétig tart aug Ezt a gyakorlatot hallgató a speciális kurzusa szerinti üzemrészben, a 108
pl acélműben teljesíti, brigádba beosztva dolgozik; ekkor már nem - - ösztöndíjat, hanem a munkájáért járó rendes munkabért kap A gyakorlat során a hallgató szakmunkási kiképzést kap; gyakorlat Végén a az üzemi vizsgáztató bizottság előtt elméleti és gyakorlati vizsgát tesz Ennek eredményeképpen nemcsak osztályozást kap, hanem tudása szerint kategóriába is sorolják, pl első vagy második segédnek, olvasztárnak, sőt főolvasztárnak az acélműben Az oklevél megszerzése után üzemi szolgálatát az ekkor elért besorolásban kezdi meg Erről gyakorlatról a is készít beszámolót, amelyben üzemének nemcsak műszaki, hanem munkaszervezési és gazdasági vonatkozásairól is megemlékezik Az üzem a beszámoló elkészítéséhez minden adatot, kimutatást, rajzot köteles a hallgató rendelkezésére bocsátani még akkor is, ha külföldi Végül a negyedik üzemi gyakorlat a 9 félév vizsgái után a diplomatervező munka bevezetője Dec végén, a tervező feladat kézhezvétele replőhöz, esetleg abba, amelynek rekonstrukciós tervét kell elkészítenie E gyakorlat során a hallgató már csak tervező feladatával foglalkozik, a hozzá szükséges adatokat gyűjti össze, megint nemcsak a műszaki szempontból, hanem annak gazdasági, beruházási, munkaszervezési stb vonatkozásait illetően is Az üzemi gyakorlatok eredményeképpen a tervező feladatának kidolgozásához hozzáfogó hallgató a szűkebb szakmáját és egyben a tervezőben megoldandó feladatát nemcsak előadásokból, leírásból és, látásból ismeri, hanem van már elég bőséges saját tapasztalata is és képes a tanultakat az üzemi valósággal összehasonlítani A diplomatervező feladat megoldásában nem szorítkozhatik csupán műszaki részre; bármilyen üzemet, üzemrészt vagy gyártásmenetet a tervez is meg, a beruházás összegét, az anyag- és energiamérleget, a munkaerőszükségletet és a gyártási költséget meg kell tervezni is és elfogadható módon megokolni Önként értetődik, hogy a tervező fel- adatot mindig a speciális kurzus szerint illetékes tanszék adja ki ter- A vező munka terjedelme minimálva van, többnyire legalább 70-80 oldalnyi szöveget és 6-10 íves rajzot kell készíteni Érdekes, hogy laboratóriumos tanszékek, a pl az elektrokémia, metallográfia, olyan feladatokat adnak ki, amely részben kísérleti jellegű ugyan, mindig van része is de tervező A diplomatervező elkészítésére, beleszámítva az adatgyűjtő üzemi gyakorlatot is, öt hónap idő van; júniusban tartják az államvizsgát A kiképzés eredményeképpen oklevelük szerint nem sokféle, tartalmában azonban messzemenően specializált mérnökök kerülnek ki mindkét intézetből Az általános-képzés során megkapják a szűkebbszakmájukkal érintkező területek áttekintését, a speciális kurzus szerinti szűkebb szakmájukban azonban az üzemi gyakorlatokon és a diplomatervező munkában alaposan elmélyített elméleti és gyakorlati tudást visznek magukkal, hogy azonnal önálló munkára képesek Az intézetek "éstanszékek munkáját jellemző képet még azzal kel kiegészítenem hogy az aspiránsképzés is feladatuk, a disszertáció is 109
e- w = jórészt a tanszékeken készül A disszertációs témák természetesen a tanszék tudományos kutatómunkájával is össze vannak hangolva Kutatómunka minden tanszéken folyik; elméleti vagy jellegű távlati kutatásokat az állami költségvetésből kell finanszírozni; üzemek részére közvetlen gyakorlati célú munkát is vállalhatnak, ilyeneket a megrendelőnek meg kell fizetnie Ennél is nagyobb jelentőségű az a közvetlen kapcsolat, amelyet az oktatók a termelő üzemekkel fenntartanak, annyira, hogy egyes oktatók egy-egy üzemnek szinte állandó tudományos tanácsadói Érdekes szokás az is, hogy a felsőoktatási minisztérium munkatársai között sok az olyan, aki korábban oktató intézményben működött, viszont a minisztérium dolgozói is nem ritkán kerülnek oktatómunkába nyilván nagyon; hasznos abból szempontból, hogy Ez a a minisztérium is, meg az oktató intézmény is közvetlen tapasztalatból ismeri a másik fél problémáit, nehézségeit és lehetőségeit Érdemes volna nálunk is utánozni, de nemcsak a budapesti egyetemekre korlátozottan Még egy nehéz feladatom lehet, ti tanulságokat kell levonnom az elmondottakból arranézve, mi az, amit a Moszkvában látottakból itthon meg kellene valósítani és hogyan kell ahhoz hozzáfogni Azt előre kell bocsátanom, hogy méretek különbözősége folytán még csak hogy szóról szóra átültessük moszkvai gondolnunk sem szabad arra, a oktatás rendszerét Nem fogom tehát azt javasolni, hogy a miskolci bővítsük ki harminc és egynéhány tan- kohómérnöki kart sürgősen székre Némi összehasonlítás azonban azt is kétségtelenné teszi, hogy a mai állapot kielégítőnek sehogy nevezhető sem Miskolcon van koncentrálva jelenleg az egész magyar kohómérnökképzés, hiszen a megszűnőben levő esti tagozat és a levelező oktatás is a mi tanszékeink személyzetével látandó el Összesen hat szakmai kohómérnöki tanszék működik; a hat tanszékvezető közül kettő másodállásban van itt; a docensek száma öt, közülük is kettőnek van még más állása is Az előadó-gárda létszáma tehát voltaképpen professzor és 4 docens Ennek a gárdának kell azt témakört elő- 4 a adnia, amelyet Moszkvában a két intézetnek több, mint 200 oktatója lát el (az előkészítő tanszékek létszámát levontam) Egy oktatóra tehát lényegesen nagyobb ha mérni lehetne, azt kellene mondanom, 25-ször nagyobb tudományterület esik nálunk kohászoktatásunk két szakirányra oszlik: Egész metallurgusra és technológusra; mindegyik tagozat szakmai képzése X 13 X 9 3150 27 = előadási és gyakorlati órában "intéződik ela Moszkvában mindegyik intézetben 3 fakultás, illetve 16-18 szakirány működik; a mi 3150 órás keretünknek náluk 3300+16 X 400 9700 óra előadás és gyakorlat képzésünk lényegesen kevesebb felel meg Nyilvánvaló, hogy a mi ismeretanyagot adhat a hallgatóknak, mint a szovjet Azt hiszem, az oktatók számára és az oktatási időre vonatkozó összehasonlítás bővebb magyarázgatás nélkül is nyilvánvalóvá teszi a szovjet oktatásnak már a méretekből is következő előnyös helyzetét, másik oldalon pedig a mi kohómérnök képzésünk nehézségeit Ma a 110
- kellett i minden szakmában jóval nagyobb ismeretanyagot kell a fiatal szakembereknek az egyetemen átadni, mint régen Kétszáz éve Selmecbányán a bányászok is, kohászok három év alatt szakmájuknak elméletét is is, de gyakorlatát is megtanulhatták; még évvel ezelőtt sem 50 voltak különösebb nehézségek, bár a tanulmányi időt négy évre kellett emelni és szakosítási tendencia is érvényesült Ma azonban az akkoriban is tanított matematikán, mechanikán, kémián stb-n kívül egy tanmenetbe iktatni, szakmai ismeretek sereg új tudományt a a a szakmai tárgyak terjedelme pedig hatal- mennyisége és velük masan megnőtt Az ipar részéről kétségtelenül megnyilvánul az igény, hogy több, korszerű és a gyakorlatban használható ismerettel felvértezett fiatal mérnököket kapjon Acélműveink bizonyára szívesen fogadnának olyan mérnököket, akiknek nemcsak könyvből, jegyzetből felszedett tudásuk van, hanem némi saját tapasztalatuk is az acél gyártása, a kemencék javítása, az öntőcsarnoki teendők stb terén A kiképzésre felhasználható 3150 órának a szovjetbeli 9700 órával való egybevetése alapján mérlegelhetjük ennek lehetőségeit Ezek egyike a tanulmányi időnek 8-10 évre való felemelése lehetne; ez nyilván nem jöhet szóba; a másik lehetőség a szovjetbelihez hasonló," sokirányú szakosítás; erre szintén nem gondolhatunk, hiszen a következő években várható 20-25 hallgató mindegyikét más kiképzésben kellene részesíteni, egyben pedig a tanszékeket, vagy legalább az oktatói kart is szakosítani, azaz lényegesen szaporítani E két lehetőség között a középút az, amit néhány éve, az akkor még jóval nagyobbnak tervezett létszámmal megkíséreltünk, ti a jelenleginél többirányú szakosítás Ma úgy látjuk, hogy ez sem lenne helyes Eszerint nem marad más lehetőség, mint oktatásunkat beleszorutani az adott időkeretbe; ezzel felvetődik a mai oktatásnak nemcsak nálunk, de a legnagyobb országokat kivéve, a világon mindenütt napirenden levő nagy kérdése: mit adjon az egyetemi oktatás, ha már mindent adni nem lehet? Jó elméleti képzést és a gyakorlati ismeretekből csak annyit, amennyi a tanulmányi időbe még belefér vagy pedig törekedjék főleg a gyakorlatban azonnal használható tudást adni Mindkét megoldásnak van jó oldala is, gyengéje is, egyik sem tökéletes Széleskörű és alapos természettudományi ismeretek nélkül ui a mérnök ma nem képes a műszaki fejlődéssel lépést tartani, de új körülményekhez alkalmazkodni is kevésbé tud Viszont kevesen vannak, akik a természettudományi ismereteket műszaki feladatok megoldására elég gyorsan fel tudják használni, ezt is tanulni kell Mi az, amit mégis megtehetünk? Anélkül, hogy kidolgozott programnak tüntetném fel, két eredményesnek látszó lehetőség megvalósítását javasolom: az egyik fakultativ előadások és gyakorlatok rendszeresítése a nappali tagozat hallgatói részére, a másik a szakmai továbbképzésnek az egyetemen való megszervezése A fakultatív előadások a régi magántanári előadásokhoz hasonlók lehetnének; legalább az előírtnál többet tanulni kívánó és tudó hallgatók részére tudásvágyuk kielégítését lehetővé tenné Avégett, hogy III
a kötelező tanulmányok ne károsodjanak, fakultatív tárgyak hallgatását, legfeljebb heti 6-8 óra erejéig, a jeles és jó előmenetelű hallgatókra korlátoznám És még egyet: ne akarjunk már az ősszel 20--25 féle fakultatív előadást indítani, hanem készítsük elő gondosan A mérnöki továbbképzésnek az egyetemeken Való megszervezésével a minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia már foglalkozott Az elgondolásnak az a lényege, hogy az egyetem tanszékei kéthárom évenként a szovjet speciális kurzushoz némileg hasonló tanfolyamot tartanának; a tanfolyam hallgatói vízsgáznának és bizonyítványt kapnának, amely esetleg föltétele lehetne bizonyos munkakörök elvállalásának Ez a megoldás nemcsak a továbbképzendő mérnökök hanem egyben az oktatók fejlődését is elősegítené, hiszen a tanfolyamok előadói rákényszerülnének a vílágirodalom állandó figyelésére Nyomatékkal rámutatnék azonban két lényeges dologra: 1 nem volna célhoz vezető, ha a jelenlegi oktatói gárdát, a nappali, esti és levelező oktatás ellátásán kívül még a fakultatív tárgyak és a továbbképző tanfolyamok ellátására köteleznék, 2 azokhoz a fakultatív, vagy továbbképző előadásokhoz, amelyek bemutatással vagy laboratóriumi gyakorlattal járnak, először a kísérletezés lehetőségét kell megteremteni, aztán indítani az előadást Nincs pl semmi értelme annak, hogy porkohászatból elrecitáljunk egy 20 Ft-ért megvásárolható könyvet, ha ennél többet nem tudunk nyújtani És még egyet: a fakultatív tárgyakra, továbbképzésre való berendezkedés ne hátráltassa a kötelező tárgyakhoz csatlakozó laboratóriumi kapacitás kiépítését A szovjet és a magyar kohómérnökképzés között sok tekintetben nagy a különbség; ezt kiegyenlíteni semmiképp nem lehet, szóról szóra átvenni a rendszerüket nem volna helyes Egyet azonban meg kell tennünk: el kell érnünk, hogy a mérnökeink színvonal, tudás tekintetében lehetőleg megközelítsék a szovjet kohászokat És ha a 2-ik ötéves tervünkben kohászatunkat jelentősen fejleszteni akarjuk, a szakemberképzést sem hanyagolhatjuk el A szovjet rendszer tanulmányozásából leszűrhető tanulságokat ebből a szempontból kell értékelnünk és műszaki fejlesztési tevékenységünkben felhasználnunk 112
NEHÉZIPARI MÜSZAKI EGYETEM KÖZLEMÉNYEI A k; E I KÖTET AZ 1956 JÚNIUS 8--9-ÉN RENDEZETT U KIÉRNÖKNAP ELHANGZOTT PJL(ÉADAÁSAI SAJTÓ ALÁ laennezte Dr TERPLÁN ZÉNÓ REKTOIÍHELYEITES MISKOLC I9ST
E KÖZLEMÉNYEK I KÖTETE A MÜVELÖDÉSÜGYI MINISZTÉRIUM MISKOLC VÁROS TANÁCSÁNAK ANYAGI TÁMOGATÁSÁVAL JELENT MEG lufim; m5 r; mama mzmsíekw" JJZÍÉSE
KOHÖMÉRNÖKI KAR
TARTALOMJEGYZÉK I lx?u Előszó C/J KOHÓMÉRNÖKI KAR: ALKALMAZOTT KÉMIAI TANSZÉK: Dr Bognár János: Fém-ionok ultramikroanalitikai rozása katalízis segítségével kimutatása és meghatá- ÁLTALÁNOS KÉMIAI TANSZÉK: "Horváth Aurél: A savas Martin-acélgyártás fizikai kémiaija ÁSVÁNY- ÉS KÖZETTANI TANSZÉK: Pojják Tibor: Sajóvelezd; Uppony- és Nagybarca-környéki Dr vulkáni tufák ásvány-kőzettani vizsgálata FEMKOHASZATTANI TANSZÉK: Dr Horváth Zoltán: Az urkúti mangánérc dúsítása kémiai úton Wéber József: A magnézium-oxigén-rendszer egyensúlyi viszonyai Burnóczky Lajos: Hazai mangánércek kezelése kéndioxidos Wieder Nándor: Vasban és kovasavban dús bauxitjaink gazdaságos feldolgozásának lehetőségei és az erre irányuló tanszéki kísérletek 13 65 75 GEODÉZIAI TANSZÉK: Dr Milasovszky Béla: Az órajárás kérdése csillagászati hosszúság meghatározásánál 79 KOHÁSZATI KÉMIAI TANSZÉK: Dr Mika József: A kolorimetrikus titrálások mikrokémiai alkalmazása KOHÓGÉPTANI ÉS KÉPLÉKENY ALAKÍTÁSTANI TANSZÉK: Dr Geleji Sándor: A műszaki egyetemeken folyó kutatómunka jelentősége Kiss Ervin: Lemezhengerek domborítása METALLOGRÁFIAI TANSZÉK: Dr Verő József: A moszkvai kohómérnöki főiskolák szervezete és működése Dr Hajtó Nándor: Beszámoló a takaréköntöttvas-kutatás jelenlegi állásáról TÜZELÉSTANI TANSZEK: Dr Diószeghy Dániel: Az ózon szerepe az égési folyamatoknál VASKOHÁSZATTANI TANSZÉK: Szele Mihály: A vaskohászat fejlődése az 1955 évben Simon Sándor: Az oxigén befúvatás hatása a fémnek gázfázis útján történő kéntelenítési folyamatára 85 93 97 103 113 117 123 129 377
_ Somodi GEPÜZEMTANI TANSZÉK: Lancsarics Alajos: Jármű dieselmotorok dugattyúfelületein fellépő hőmérsékleteloszlás mérése GÉPÉSZMÉRNÖKI u,, r-, KAR: ÁBRAZOLO GEOMETRIAI TANSZÉK: Dr Petrich Géza: Három kitérő tengely legrövidebb egyenesvonalú összekötésének grafikus megoldása ELEKTROTECHNIKAI TANSZÉK: Uray Vilmos-Dr Geleji Sándor: Fémfólia-hengermű hajtása kaszkádkapcsolású aszinkronmotorokkal Lányi Andor: Feszültségviszonyok javítása különböző áttételű transzformátorok párhuzamos kapcsolásával GEPELEMEK 'I*ANSZÉKE: Az Ajtay-Korbuly-féle Dr Terplán Zénó: kaparólánc-hajtómű hatásfokvizsgálata Varga Gábor: A Gépelemek tanszékének ipari, mérő és tervezői tevékenysége 1950-56-ban Géza-Olasz József: Esztergapad főorsójának ellenőrzése Nagy Herczeg István: fogdeformációk mérésének egyik módszere A Lévai Imre: Ellipszis gördülőhengerű fogaskerekek elmélete és gyártása Tar Sándor: Gépelemek korszerű méretezésének rövid összefoglalása Lendvay Nomogramm készítése fogkihegyesedés adatainak Pál: meghatározására Szaladnya Sándor: Hidraulikus másolóberendezés pontosság-vizsgálata Szombathy Emil: Méretellenőrzések pneumatikus módszerrel 143 149 159 179" 215 GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI TANSZÉK: élgeometriája Kordoss József: Az esztergakés Bálint Lajos: A megmunkálási változatok kiválasztásának kritériuma; a méretóontosság és a felületi símaság összefüggése József: Szerszámkutató laboratórium tervezésének irányelve IPARGAZDASAGTANI TANSZÉK: Dr Susánszky János: Néhány új szempont a periódus időtartam és a sorozatnagyság megállapításához TANSZÉK: MATEMATIKAI Dr Gáspár Gyula: A determinánselmélet axiomatikus megalapozása Raisz Iván: Interpolációs polinomok Huszthy László: Forgó tömegek minimális felgyorsitási idejének meghatározása Hosszú Miklós: Néhány többváltozós függvényegyenlet közös általánosítása Dr Nikodémusz Antal: Parciális differenciálegyenletek grafikus megoldásáról Vincze Endre: A monoton-sorozat fogalmának egyik általánosítása TANSZEK: MECHANIKAI Sályi István: Dr Csillapított rendszerek gerjesztett lengései Huszár István: Optikai feszültségvizsgálat a tudományos kutatás és az ipar szolgálatában MECHANIKAI TECHNOLÓGIAI TANSZÉK: Zorkóczy Béla: A felrakó hegesztéssel készült takarékos egyélű gyorsacélforgácsoló szerszámok egyszerű kikeményítése Pazár Béla: Gyorsacélvizsgálat Dénes Miklós: Erőmű kazánforrcsövek meghibásodási okának felderítése metallográfiai módszerrel Kóródy László: Pontos ipari hőmérsékletmérés 271 281 287 295 30) 309 317 327 337 5559 363 3139 3 78
TPYIIH MHIIIKOJILIICKOPO IIOJIIZITEXHHHECHOPO nouon uerauon c uouomuo xarunan, B nonurexuuqecxux BHCIIIBX yqeónux zaanenex-max mreű lux qyryuoa II-p Ilaunaxb lxzocem: POJlb ossza s npoueccax ropennx HHCTZTYTA THJREJIOÜ IIPOMLIIIJIIEHHOCTH (BEHPPHA) COEEPJRAHI/IE METAJIJIYPPHHECKHÜI (IJAKYJIBTET : Kadmnpn upnxpannoü xunnu: li-p Huom Boruap: Ynmpauunpoanuurmqeccoe Hnxomneune u onpenexeuue Kadmxpa oómeü xmmu: Aypexb Xopsar: (Iaasuxo-xnunx nucxom uapreuuacnoro npouecca Kncbenpa IHHBPEIOPBH n nerporpupnu: II-p Tuóop Ilona: MunepaJe-nwpoppaclxuqecxnü summa Bywmann-1ecxuxc ryqyoa n paüoue Illaenexaana, Yunoumx u Hanbóapua Raqyazxpa Ixseínoü Merauyprnn: _ II-p Boxrau Xopsu: Oóoraruenue xuuuuecnnu nytem uaprauueanx pyzn x-p Ypxcyr (Beurpna) I/Ioüxeq) Beóep ycnoann pnnnonecua OIGTBMLLMGPHIÍÜEBCIOPOJI nayoxncmo cepxo Jhüom Bypnonxn: Oópaóowxn oweqecmenunx nsprannenux pyn Hanzxop Bmnep: Boauomnocm penraöexbnoü oópaóorxn oorarux azonoson n gnyoxucsxo xpexnum oreqecraeaunx óoxcuronu ouuru npn Eaqmxpe 1xoarolreme ívül oouw uuwru -I '_u Knqxenpa reonesnn: II-p Bana Mulamoacxu: llpodnema xozm qacon npu oupenexeunu acrponounqecxoü noxrom Haqwenpa uerauyprnqecxoü xuunu: JI-p Éomed) Mama: IIpnMeHenne xoxopnmerynaqecnoro B rnrronnxnx uuxpoxuunn Eaqmenpn merauyprnxecnnx Hamm! n nnacrnqnoü oópaóomn MBTBHIOB: li-p Alexcaunp Feneu: Bnnqeune nccnenoaaranbcxoü paónu Bmnoxuaeuoü Bpsnn Iíuux: Heuzóponxa aucronpoxzrruux Bankon Kacbenpa uetalxorpatbun: ZI-p Éomeq) Bepe: Oprauuaannx u paóora nocxoscmx Mewauyprntxecxnq By3"os ZI-p HaHnop Xajro: Omer o nonomemm a oóxacrz nccnenosanua sauehntexeü Katbenpa neveik n Tonxnua;
- _ Katbenpn qepnoü uernuypruu: Teopua m Maremamxn: -, - ' _, : ' "Mnxaü Cexa: Paanume qepnoü a menxuypmn 1955 r Inauaop Hlmaou Bnusuue xncaoponuoro nyrbs H! upouecc neayxmbnponnuuz MGTBIIII nocpencmou rasonoü (pasa 123 129 MAIIIIZIHOCTPOHTEZIBHHÜI CDAKYJITET: Karpenpa Hauoprarenmxoü reomerpun: _1I-p Pasa Ilerpux Ppadmqecxoo naaxomncnne xpaxqaürueü npnuoü, nopecexummeü rpn cxpemna IOIIIBXCIAH npxmux Kaqyenpa sxexrporeqnnxn: Bubuom Ypau ZI-p Anexcnunp Pausz: [Ipuvon ronxonucronux upoxamux cmuon IHIGKBIIHBMH acunxponnuuu aanrarennmn Annop Mann: Ynyumenne pemmia uanpnmennü nyreu IIBDIJHIOJIMIOFO coenunenne rpaucdxopmaropos c paannqnum xoaqnbzuueumom mamdmpuaquu 143 149 139 Iímbenpa aneuenron Mamun: JI-p Beno TepuJLH: Hccnezxonanno Knzx npua zxa c óaarrepuuun nemmu cucreuu Aürau n Kopdyü Faóop Baprav Paóma Eaqmapu axemenron MBIIIBH H oónarm npouumneuuocra, xmuepaunü u npoemnposanan n 950-956 rr l'un Hanw a omeq) Onac; Hponepsa rnnnoro mnuunenx Toxapuoro cranxa Hmrnan Pepuor Onuu na cnocoóon nauepennx nedaopmönau ayűben n uarotoaxonne axnenumqecxnx ayóqacrux xonec Kupa JIeaan Ulaunop Tap Kptmuaü oóaop cospenouuoro pacqera anemenroa uaman Hm LiIerumau Gocranxeuno mmorpaumh nm onpenexeuua nammx aaocrpeuua 3y6=en Hlauzzop Canmua: Hccxenosanue roquocm padon: runpannnqecxoro mnnponaxbuoro yc poücraa Bumm Couóam Eomponb paanepou nnesuawnqecxum cuocoóou 173 179 189 199 20] 215 221 231 233 Eadmnpn rexnonornu Mamnuocrpoeana: ÉlomenpKopaom: Peomempmu pemymeü IIPDMKB Toxapuoro pesxn Jlaüom Bannnr: Kpmopun nuóopa Bana oópaóoxu aaaucumonm Memuy Tor; eocnu pasmepoa n xawxecreou (ópaóonn noaepxnocm I/Iomeq) IIIoMonn Hpnunuuu npaexmponau a naóopnropuu ro uccneaosaunm a upoexmponaunm nncroyuenron 239 243 F3 LI Kacbenpa axcnnoataunn manim-x: Anaüom Hanqapuq: I/Ismepenue pacnpenenenna Temneparyp Ha nposepxnocm nopmneü Tpancnoprnmx JIHBBIIIJMOTOPOB 259 Kacbenpa oprauusaunn npouaaoncrsa: H-p Huom Ulymancxu: Hexo-ropbxe uoabxe npnnunnbx onpenenennx HPOLIOJDKHTGJIBHOCTH nepuona u pazmepos cepnu Kacbenpa li-p Ilbxona Faumap: Axcxtomuan ocuona TEOPHH netepmnhan-ros I/Inan Pauc: Honnuomu nh-repnonsiunu Munnmanbuoto JIacno Xycm: Onpezxeneune apemenn ycxopenn apamalomuxcn Macc _ Muxnom Xoccy: Oőmee oőoőmenne uexoropbxx cbyhknnoha/xbbxx ypasneuuü c HGCKOCbKHMB nepenenuunn _ 271 381 287 295 305 II-p Anna/x Hnxonenyc: O rpaqynqecxom pemeuun napuuanbubix nmbcbepeunuanhnux ypanueuuh 3H11pe Buuue: Onno Ha oöoőmennü nonsrms MOHOTOHHOIO pyma 309 317 380
Kaqaenpa ' ' MexaHHKu: Il-p I/Imraan Hlan: Boaőyxneunme xoneöanna aaryxaromux cncrem I/Im-raau Xycnp: Orrruqecxoe Ha namepenue Hanpaxenuü cnyxőe uayqno-nccnenoaarencxoü paöoru n nponumenennocru 327 337 ycrauosox Merannorpamuqecxum cnocoőom Koponu: Toqnoe usmepenue Temneparyp Hacno a npouaaoncrne 347 359 363 369 " 3819
PUBLICATIONS OF THE UNIVERSITY OF THE HEAVY INDUSTRIES, MISKOLC (HUNGARY) INDEX METALLURGICAL ENGINEERING FACULTY DEPARTMENT OF APPLIED CHEMISTRY: Bognár: Ultramícroanalytíc demonstration Dr J and determination of metal ions by catalysis DEPARTMENT OF GENERAL CHEMITSRY: A Horváth: Physical chemistry of the acid open hearth process 13 DEPARTMENT OF MINERALOGY AND PETROLOGY: Dr T Pojják: Mineralogic and petrologic investigation of volcanic tuffs around Sajóvelezd, Uppony and Nagybarca 25 DEPARTMENT OF NONFERROUS METALLURGY: Dr Z Horváth: Chemical enrichment of manganese ore J Webet: Equilibrium conditions of the magnesium-oxygen system L Burnóczky: Treating of home manganese ores by sulphur dioxyde N Wieder: Possibilitíes of economic processing of high-iron and silica bauxites and Experiments of the University Department theoreon 37 53 65 75 DEPARTMENT OF GEODESI: Dr B, Milasovszky: The problem of chronometer motion in the nation of astronomic longitude 79 DEPARTMENT OF METALLURGICAL CHEMISTRY: Dr J, Mika: Microchemical application of colorimetric titrations DEPARTMENT METALLURGICAL ENGINEERING FOR AND OF PLASTIC WORKING OF METALS: Geleji: Importance of research work the technical universities E Kiss: Convex forming of sheet rolls 85 93 97 DEPARTMENT OF METALLOGRAPHY: Dr J Verő: The organasation and working of metallurgical engineeríng high schools in Moscow Hajtó: Report on the Dr N present state of research on economy cast íron 103 113 DEPARTMENT FOR THE SCIENCE OF HEATING: Dr D Diószeghy: The role of ozone ín combustion processes 117 DEPARTMENT 01-" FERROUS METALLURGY: M Szele: Development of ferrous metallurgy in 1955 S Simon! The effect 0_f Oxygen enriched blast on the desulphurization DFOCESS Of metals m gaseous phases 123 129 383
Szaladnya: Kordoss: Lendvay: Szombathy: Bálint: MECHANICAL ENGINEERING FACULTY a,,,, r- DEPARTMENT OF DESCRIPTIVE GEOMETRY: Dr G Petrich: The graphical solution of the shortest recticlínar linking of three deviating axes DEPARTMENT OF ELECTRICAL ENGINEERING: Uray-Dr A Metal foil mill drive V Geleji: rolling by cascade-connected asynchronous motors Lányi: Improving of A voltage conditions by parallel connection of transformators of different ratios 143 149 DEPARTMENT FOR ELEMENTS OF MACHINE DESIGN: Dr Z Tenplán: Investigation of the efficiency of the driving mechanism of the Ajtay-Korbuly scraper conveyor G Varga: The Elements of Machine Design Departmenfs industrial, measu- ring and design work in the years of 1950-56 Nagy-J Olasz: Chekíng of the main spindle of G a lathe I Herczeg: One method of measuring dear tooth deformations I Lévai: Theory and fabrication of gears with elliptical pitch cylinder A Tar: Short summary of up-to-date proportioning 01' elements ofmechanism [ár/fű FM Nomogram of the determination of data on gear-tooth pointing Checking the precision of the hydraulic copyíng attachment Ganging by the pneumatic method DEPARTMENT OF MECHANICAL ENGINEERING TECHNOLOGY: Geometry of the edge of the lathe cutting tool Criterion of the choíce of metal woorking methods; of dimensional accuracy and of surface smoothness J Somodi: Principles of planning a laboratory of research on tooling eorhreiation 173 179 189 199 201 215 221 231 235 239 243 255 DEPARTMENT FOR THE SCIENCE OF MACHINE OPERATION: A Lancsarics: Measuring of heat distribution on piston surfaces in vehicle Diesel engines DEPARTMENT OF INDUSTRIAL ECONOMICS: Susánszky: new points view of the Dr J Some of determinatioxu of period of duration and serial size 259 271 DEPARTMENT OF MATHEMATICS: Dr Gy Gáspár: Axiomatic establishment of the determinant theory I Raisz: Interpolating polynomials L I-Iuszthy: Determination of the minimum acceleration peroid ofrotatingmasses Hosszú: Common generalization M of some function equations Dr A Nikodémusz: About several variables on the graphical solution of partial differential equations Vincze: One of generalizations of E the concept of monotonous series DEPARTMENT OF MECHANICS: Sályi: Forced oscillations of Dr I damped systems I Huszár: Optical stress test in the service of scientific research and industry 281 287 295 305 309 327 337 DEPARTMENT OF MECHANICAL TECHNOLOGY: B Zorkóczy: Simple hardening of the hard-facing welded economic single edge hard steel cutting tool Pazár: Test high-speed steel B of M Dénes: Exploration theicause of failune of boiler tubes of power plants by metallographic methode L Kóródy: Exact measurement of industrial temperatures 347 359 363 369 384
ANNALES DE LIUNIVERSITE DE IJINDUSTRIE LOURDE DE, _, MISKOLC (HONGRIE) TABLE DES MATIÉRES FACULTÉ DE MÉTALLURGIE CHAIRE DE CHIMIE APPLIGUÉE: Dr J, Bognár: Démonstration ultramicroanalytique et détermination par catalyse desions-nnétaux NI CHAIRE DE CHIMIE GÉNERALE: Horváth: Chimie physique du procédé A Siemens-Martin acide de fabricatiortdefacier CHAIRE DE MINÉRALOGIE ET DE PÉTROLOGIE: Pojják: Étude minéro-pétrologíque des tuís volcaniques Dr T des environs de Sajóvelezd, Uppony et Nagybarca CHAIRE DE METALLURGIE DES MÉTAUX NON FERREUX: Dr Z Horváth: Enrichíssement par voie chimique des minerais de manganésedttrkut J Wéber: Conditions d'équi1ibre du systéme magnésium-oxygéne L Burnóczky: Traítement par Facide sulfureux des minerais de manganése hongrois N Wieder: Possibilités de traítement économique de bauxites hongroises riches en fer silice, avec exposé des recherches effectuées par et en lés collaborateurs de la Chaire de Métallurgie 65 75 CHAIRE DE GEODÉSIE: Dr, B Milasovszky: Le probléme de la marche du chronométre dans 1a détermínation de la longitude astronomique CHAIRE DE CHIMIE METALLURGIGUE: Dr J Mika: Application microchimíque du titrage colorimétrique CHAIRE DE CONSTRUKTION MECANIGUE POUR LA MÉTALLURGIE ET DE FACONNAGE PLASTIGUE DES IVIÉTAUX: Dr A Geleji: Dimportance des travaux de recherches effectués dans les universités techniques E Kiss: Evasement des cylindres ae-lahihoilr -po'x,1r']a fabrícatioh de tóles minces 79 85 93 97 CHAIRE DE METALLOGRAPHIE: Dr J Verő: et Organjsation fonctionnement des Hautes Ecoles de Métallurgle de Moscou D); N_ Hajtó: Rapport sur l'état actuel des recherches sur la fente économique 103 113 25 385
CHAIRE DU CHAUFFAGE INDUSTRIEL: Dr, D Díószeghy: Le róle de liozone dans les processus de combustion Bálint: Lancsarics:, o CHAIRE DE SIDÉRURGIE: M Szele: Progrés de la sidérurgie en 1955 S Simon: L'effet dair soufflé enrichi en oxygéne sur la désulfurisation du méta] en phase gazeuse FACULTÉ DE MÉCANIGUE INDUSTRIELLE: CHAIRE DE GÉOMÉTRIE DESCRIPTIVE: Pr G Petrich: Solution graphique de la plus courte liaison rectiligne de trois axes évasifs DÉLECTROTECHNIGUE: CHAIRE V Uray--Dr S Geleji: Commande de laminoir á feuilles de métaux par moteurs asynchrones cascade en Lányi: Amélioration des conditions de A tension par montage en paralléle de transformateurs de rapports différents 143 149 159 CHAIRE DES ÉLÉMENTS DE CONSTRUCTION MÉCANIGUE: Dr, Z Terplán: Étude du rendement mécaníque du convoyeur á raclettes systeme Ajtay-Korbuly Varga: Travaux industriels G et détablissement de mesures et de projets de contsruction effectués par la chaire des éléments de construction mécaniqhe, 1950 á 1956 de Nagy-J Olasz: Contróle de la G broche de tours I Herczeg: Une méthode de mesurage de la déformation des dents de roues I Lévai: Théorie et fabrícation des rouer (Tengrenages aux cylindres primitifs ellipsoides S Tar: Bref zgpergu du calcul modeme des organes de machines P Lendvay: Nomogramme pour la détermination des données relatives aux dents dengrenages devenues pointues Szaladnya: Examen de la précision de Fappareil S á copier hydraulique pour tours, fraiseuses etc E Szombathy: Contróles de dimensions par méthode pneumatique FF CHAIRE DE TECHNOLOGIE DE CONSTRUCTION MÉCANIGUE: Kordoss: Géométrie du taillant de Youtil de tour Critére choix d*un mode d'usinage; du corrélation entre la précision des dímensions et le lisse superficiel Somodi: Principes de Pétablissement de projets de J laboratiores de recherches sur Poutillage 179 189 199 201 215 221 231 235 239 í) CHAIRE DEXPLOITATION DES MACHINES: Mesurage de dístribution de la la température sur la superficie du piston des moteurs Diesel de véhicules CHAIRE DÉCONOMIE INDUSTRIELLE: Susánszky: Guelques points de Vue Dr J, nouveaux pour la détermination de la durée de la période et de la grandeur des séries CHAIRE DE MATHÉMATIGUE: Gáspár: Le fondement axiomatique Dr G de la théorie des déterminants I Raisz: Polynomes dinterpolation L Huszthy: Déterminatíon de la période daccélération minima des masses tournantes M Hosszu: Généralisation de quelques équations de fonctíons commune á plusieurs variables 386
Dr A Nikodémusz: Sur la solution graphique déquations différentielle, partielles E Vincze: Une des généralisations du convept de la série monotone 309 317 CHAIRE DE MÉCANIGUE: Dr, I Sályi: Les vibrations forcées de systémes amortis I Huszár: Procédé optique de mesure des tensions au service des rechevxches scientifiques et de l'industrie 327 337 CHAIRE DE TECHNOLOGIE MÉCANIGUE: B Zorkóczy: Trempe simple doutils de coupe économiques á un tailiant exécutes par soudure par dépóts B Pazár: Essai daciers rapides M Dénes: Méthode métallographique pour reconnaítre les causes de détérioration des tubes de chaudiéres des centrales L Kóródy: Mesurage précis de températures industrielles 347 359 363 369 léun 383
MITTEILUNGEN DER TECHNISCHEN UNIVERSITÁT FÜR DIE ', - - - SCHWERINDUSTRIE, MISKOLC (UNGARN) INHALTSVERZEICHNIS FAKULTÁT FÜR HÜTTENINGENIEURWESEN LEHRSTUHL FÜR ANGEWANDTE CHEMIE: Bognár: Ultramikroanalytischer Nachweis Dr J und Bestimmung mittels Katalyse von Metallionen LEHRSTUHL FÜR CHEMIE: A Horváth: Physikalische Chemie der Stahlerzeugung nach dem sauren Martinverfahren 13 LEHRSTUHL FÜR MINERALOGIE UND GESTEINSKUNDE: Pojják: Mineralogische und gesteinsanalytische Untersuchung Dr T der vulkanischen Tuffe der Gegend von Sajóvelezd, Uppony und aus Nagybarca LEHRSTUHL FÜR METALLURGIE: Dr Z Horváth: Aufbereitung des Ürkúter Manganerzes auf chemischem Wege J Wéber: Gleichgewichtsverháltnisse des Magnesium-Sauerstoff-Systems L Burnóczky: Die Behandlung ungarischen Manganerze mit der Schwefeldioxyd Wieder: Die Möglichkeiten N eíner wirtschaftlichen Verarbeitung der ín Eisen und Kieselsáure reichen ungarischen Bauxite und die diesbezüglichen Versuche des Lehrstuhls LEHRSTUHL FÜR GEODESIE: Dr B Milasovszky: Die Frage des Uhrganges bei der Bestimmung der astronomischen Lángen LEHRSTUHL FÜR HÜTTENCHEMIE: Mika: Míkroanalytische Anwendung Dr J der kolorimetríschen Titrationen LEHRSTUHL FÜR HÜTTENMASCHINEN UND PLASTISCHE VERFORMUNG: Dr S Geleji: Über die Bedeutung der Forschungsarbeit an den technischen Uníversitáten---- E Kiss: Bombierung von Blechwalzen 65 75 79 85 93 97 LEHRSTUHL FÜR METALLOGRAPHIE: Verő: Organisation und Betátigung Dr J der Moskauer Hochschulen für Hútteningenieurwesen Dr N Hajtó: Bericht über den gegenwártiáeriétarldvdér Épárghséeisenforschung LEHRSTUHL FÜR FEUERUNGSTECHNIK: Über Rolle Dr D Diószeghy: die des Ozons bei Brennvorgángen
LEHRSTUHL FÜR EISENHÜTTENKUNDE:,, M Szele: Die Entwicklung des Eisenhüttenwesens im Jahre 1955 S Simon: Über die Wirkung des Einblasens von Sauerstoff auf den Entschwefelungsvorgang des Metailes durch die Gasphase 129 FAKULTÁT FÜR MASCHINENBAUINGENIEURWESEN LEHRSTUHL FÜR DARSTELLENDE GEOMETRIE; Dr G Petrich: Graphische Lösung der kürzesten geradlinigen Verbindung dreier windschiefer Achsen 143 LEHRSTUHL FÜR ELEKTROTECHNIK: V Uray-Dr S Geleji: Antríeb von Metallfolienwralzwerken durch Asynchronmotoren mit Kaskadenschaltung Lányi: Verbesserung der Spannungsverháltnisse A durch Parallelschaltung von Transformatoren verschiedenen Übersetzungsverhöltnisses 149 159 LEHRSTUHL FÜR MASCHINENELEMENTE: Dr Z Terplán: Die Prüfung des Wirkungsgrades des Ajtay-Korbulyschen S:hrapperketten-triebwverkes G Varga: Über die industrielle, Mess- und Planungstíitigkeit des Lehrstuhls für Maschinenelemente 1950-56 ín Nagy und J Olasz: Kontrolle G Die der Arbeitsspindeln der Drehbünke I Herczeg: Eine Methode für die Mcssung der Zahndeformationen I Lévai; Theorie und Fabríkatíon der Zahnráder mit Ellipsenrollzylihdern S Tar: Kurze Zusammenfassung Dimensionierung von zeitgeméissen der Maschinenelementen P Lendvay: Auffertigung eines Nomogramms zur Bestimmung der Daten der Zahnausspitzung Szaladnya: Préizisionsprüfung S der hydraulischen Kopiervorrichtungen E Szombathy: Masskontrollen durch pneumatische Methode 173 179 189 199 201 LEHRSTUHL FÜR MASCHINENBAUTECHNOLOGIE: Kordoss: Schneide-Geometrie des Drehmessers J L Bálint: Kriterium für die Auswahl der Bearbeitilngsvarianten: Zusammenhang zwischen der Níassgenauigkeit und der Oberfléíchengüte J Somodi: Grundprinzipien der Planung eines Werkzeugforschungslaboratoriums LEHRSTUHL FÜR MASCHINENBETRIEBSKUNDE: Lancsarics: Messung der Tbmperaturverteilung A auf den Kolbenfléichen der Fahrzeug-Dieselmotoren LEHRSTUHL FÜR GEWERBEWIRTSCHAFTSKUNDE: Susánszky: Einige neue Gesichtspunkte zur Dr J Bestimmung der Perioden- zeitdauer und der Seriengrösse LEHRSTUHL FÜR IVIATHEMATIK: Dr G Gáspár: Die axiomatische Begründung der Determinantentheorie I Raisz: Interpolationspolynonue L Huszthy: Bestimmung der minimalen Beschleunigungszeit rotíerender Massen Hosszu: M Gemeinsame Verallgemeinerung einiger Funktionen von mehreren Varéinderlichen Nikodémusz: Dr A Über die graphische Lösung partialer Differentialgleichungen E Vincze: Über Verallgemeinerung des Begriffes monotonen eine der Folge 281 287 295 305 309 317 390
LEHRSTUHL FÜR MECHANIK: _ er _ Dr I Sályi: Die Erregungsschwingungen gedéimpfter Systeme I Huszár: Díe optísche Spannungsprüíung im Díenste d chen Forschung und der Industrie wissenschaftli- LEHRSTUHL FÜR MECHANISCHE TECHNOLOGIE: Zorkóczy: Einfache Aushártung der Auftrageschweissung B durch hergestellten sparsamen spanabhebenden Einschneide-Schne11stah1- werkzeuge,_ Pazár: Schnellstahlprüfung B M Dénes: Aufdeckung der Ursachen des Schadhaftwerdens der Kesselsiederohre von Kraftwerken metallographische Methode durch Kóródy: Genaue Temperaturmessung ín der Industrie L 32'? 337 347 359 363 369 391
Felelős kiadó: Dr Terplrín Zénó o 31 Megjelent 500 példányban 343 A/5-ös ív terjedelemben - Borsodmegyei Nyomdaípari Vállalat Miskolc Felelős vezető: Csellö János 764