Tájékoztató az ágazati különadó szabályairól (2012.)

Tájékoztató az ágazati különadó szabályairól (2012.) Az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló 2010. évi XCIV. törvényt (ágazati különadó tv.) az Országgyűlés 2010. október 18-i ülésén fogadta el és 2010. december 4-étől hatályos. 1. Kinek kell ágazati különadót fizetni? Az ágazati különadót az adóköteles et végző jogi személynek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak, egyéb szervezetnek 1, az egyéni vállalkozónak (együttesen: az adóalanynak) kell megfizetnie, feltéve, ha az adózó adóalapja olyan összegű, hogy van fizetési kötelezettsége (az adóalapra nemcsak 0%-os mérték vetül). A külföldi vállalkozó is lehet adóalany, de csak a Magyar Köztársaság területén kifejtett adóköteles e erejéig. 2 Nem kell ágazati különadót fizetni tehát annak a szervezetnek, egyéni vállalkozónak aki: A. nem végez adóköteles et, B. végez ugyan valamely adóköteles et, de az adó alapja nem haladja meg a 0 %- os adómérték-sáv felső határát. Így nem terheli adófizetési kötelezettség a bolti kiskereskedelmi et végzőt, ha adóévi nettó árbevétele nem haladja meg az 500 millió forintot, valamint a távközlési et végzőt, ha adóévi nettó árbevétele nem haladja meg az 500 millió forintot. 2. Kinek kell bevallást benyújtani az adóról, adóelőlegről? Az adóról, adóelőlegről csak annak kell bevallást benyújtani, akinek/amelynek van adófizetési kötelezettsége. Tehát az 1. pont A) és B) pontjaiban említett szervezetnek, egyéni vállalkozónak nem kell adót, adóelőleget bevallania. 3. Melyek az adóköteles ek? Az adókötelezettség háromféle re vonatkozik: a) a bolti kiskereskedelmi re, b) a távközlési re, és c) az energiaellátók vállalkozási ére. 3 A törvény külön értelmezi az egyes ek fogalmát. Az ágazati különadó tv. a bolti kiskereskedelem meghatározása kapcsán a Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszerére (TEÁOR 08), annak fogalmi készletére, meghatározásaira támaszkodik. Ennek megfelelően adókötelesek a 2009. január 1-jén hatályos TEÁOR 08 szerint: - a 45.1 ágazatba (gépjármű-kereskedelem, ide nem értve a gépjármű, pótkocsi nagykereskedelmét) - a 45.32 ágazatba (gépjárműalkatrész-kiskereskedelem), - a 45.40 ágazatba (motorkeréképár-alkatrész kereskedelme, javítása, ide nem értve a motorkerékpár javítását, nagykereskedelmét, továbbá 1 Az adózás rendjéről szóló 2003. XCII. törvény 178. 9. pont 2 Ágazati különadó tv. 3. (2) bekezdés 3 Ágazati különadó tv. 2. 1

- a 47.1-47.9 ágazatokba (kiskereskedelem, azon belül például nem szakosodott bolti vegyes kiskereskedelem, gépjárműüzemanyag-kiskereskedelem, egyéb háztartási cikk kereskedelem, piaci kiskereskedelem, nem bolti, piaci kiskereskedelem) sorolt ek, azaz minden olyan kereskedelmi, melynek folytatása esetén a vevő a vállalkozónak nem minősülő magánszemély is lehet. 4 E tekintetben vállalkozónak minősül a gazdasági et saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői éből származó bevétele az adóévben a 600 000 forintot meghaladja, c) a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, d) egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás vagy végelszámolás alatt állnak. 5 A bolti kiskereskedelmi re irányadó fogalom-meghatározás értelmében, ha az adózó által működtetett értékesítési csatornán keresztül a nagyközönség is vásárolhat (az adott telephely magánszemélyeket és vállalkozásokat egyaránt kiszolgál), akkor az értékesítési csatornán (telephelyen) való termékértékesítésből származó nettó árbevétel teljes egészében ágazati különadó alapot képez. A TEÁOR-ra való hivatkozás azt szolgálja, hogy az adóköteles eket azonosítani lehessen. Közömbös, hogy az adózónak van-e, s ha igen milyen a TEÁOR besorolása, s az is indifferens, hogy a vállalkozó az adott adóköteles körbe sorolt et főként végzi-e vagy sem. A távközlési alatt az ágazati különadó tv. az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtását érti. Az elektronikus hírközlési szolgáltatás olyan, más részére általában ellenszolgáltatásért végzett szolgáltatás, amely teljesen vagy nagyrészt jeleknek elektronikus hírközlő hálózatokon történő átviteléből, és ahol ez értelmezhető, irányításából áll. Nem foglalja magában az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások felhasználásával továbbított tartalmat szolgáltató vagy ilyen tartalom felett szerkesztői ellenőrzést gyakorló szolgáltatásokat, valamint nem tartalmazza az információs társadalommal összefüggő, más jogszabályokban meghatározott szolgáltatásokat, amelyek nem elsősorban az elektronikus hírközlő hálózatokon történő jeltovábbításból állnak. 6 Az elektronikus hírközlési törvény értelmében tehát ide tartozik a távközlés valamennyi módja (vonalas, mobil műholdas továbbítás), ugyanakkor nem értendő ide a műsorszolgáltatás, tartalomszolgáltatás nyújtása. Az energiaellátó esetén a teljes, az energiaellátó személyében végzett vállalkozási adóköteles. Az adókötelezettség tehát nemcsak a szorosan vett, energiapiacon kifejtett kereskedelmi, termelői et, hanem az energiaellátó személyében folytatott valamennyi nyereség- és jövedelemszerzésre irányuló et (pl.: bérbeadás) felöleli. 4 Ágazati különadó tv. 1. 1. pont 5 A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. 26. pont 6 Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 188. 13. pont 2

Energiaellátónak minősül a 2008. évi LXVII. törvény (Távhő tv.) szerinti energiaellátó, a villamos energia-, földgáz egyetemes szolgáltató, feltéve, hogy az adóévet megelőző adóévben az összes, számviteli törvény szerinti nettó árbevételén belül az energiaellátói minőségében végzett ből származó nettó árbevétel aránya eléri az 5 %-ot. A Távhő tv. értelmében energiaellátónak minősül: - a szénhidrogén-kitermelési et végző, a bányászatról szóló törvény szerinti bányavállalkozó, - a kőolajtermék-előállító, a jövedéki engedélyes kőolajtermék nagykereskedő, - a földgázellátásról szóló törvény szerinti földgáz-kereskedelmi engedélyes, - a villamos energiáról szóló törvény szerinti villamosenergia-kereskedelmi engedélyes, - a villamos energiáról szóló törvény szerinti termelői engedélyes, azzal, hogy a villamos energia kötelező átvételi rendszerében értékesítő termelők közül kizárólag az 50 MW beépített teljesítőképességet meghaladó teljesítőképességű erőmű termelői engedélyese; A felsorolásból kitűnik, hogy például az energiapiacon működő elosztói engedélyes (a földgáz-, villamos energia hálózat működtetője) vagy a kizárólag tárolói engedéllyel rendelkező nem energiaellátó. 4. Mi után fizetendő az adó? (az adó alapja) Az adó alapja az adóköteles ből származó nettó árbevétel. Tehát, ha például egy vállalkozás többféle et is végez, akkor csak a bolti kiskereskedelmi ből, a távközlési ből eredő nettó árbevétel képezi az adó alapját, például a termékek nem kiskereskedelem keretében (nagykereskedőnek, kiskereskedőnek) való eladásából származó vagy termékek javításából eredő árbevétel nem része az adóalapnak. Ugyanakkor az energiaellátó bármely éből származó nettó árbevétele az adóalapba tartozik, tekintve, hogy esetében a teljes vállalkozási adóköteles. A nettó árbevétel a számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany esetén a számviteli törvény szerinti nettó árbevétellel, 7 a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetén pedig az áfa nélküli bevétellel egyezik meg. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló adóalany esetén pedig az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti áfa nélküli bevétel. 8 Bolti kiskereskedelmi et végző adózónál az adó alapjába tartozik az az árbevétel is, amely az általa értékesítendő termék beszállítójának (a termék előállítójának, forgalmazójának) nyújtott szolgáltatásból származik. A bolti kiskereskedő esetén az adó alapjába tartozik továbbá az a bevétel, amelyet abból ér el, hogy beszállítója számára utólagos engedményt ad. 9 5. Az adó mértéke Az adó mértéke 10 mindhárom i körben sávosan progresszív. 7 A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 72. (1) bekezdés 8 Ágazati különadó tv. 1. (5) bekezdés 9 Ágazati különadó tv. 4. (2) bekezdés 10 Ágazati különadó tv. 5. 3

Adóköteles Adóalap Adómérték a) b) c) Bolti kiskereskedelmi Energiaellátó vállalkozási e (a teljes nettó árbevétel) 500 millió forintot meg nem haladó része után 0% 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1% 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4% 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5% 500 millió forintot meg nem haladó része után 0% 500 millió forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 4,5% 5 milliárd forintot meghaladó része után 6,5% 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,3% 5 milliárd forintot meghaladó része után 1,05% I. Példa Az adózó kétféle bolti kiskereskedelmi és távközlési et végez és egyik e tekintetében sem áll fenn kapcsolt vállalkozási viszony. Kiskereskedelmi a) pont b) pont a) és b) Árbevétel Számítás a vonatkozó adómértékkel Adó 600 500 x 0% + 100 x 0,1% 0,1 600 500 x 0% + 100 x 4,5% 4,5 0,1 + 4,5 4,6 Ez esetben az adózónak a kiskereskedelmi e után 0,1 M Ft, valamint a távközlési e után 4,5 M Ft, azaz két e után együttesen 4,6 M Ft adót kell fizetnie. 6. A kétszeres adóztatás kizárása A törvény kizárja a kétszeres adóztatást azzal, hogy rendelkezik, mely mértékkel kell az adót megfizetni akkor, ha az adózó által folytatott több jogcímen is adóköteles. E rendelkezés csak az energiaellátó által folytatott vállalkozási nek a másik két adóköteles gel való összefüggésében értelmezhető, hiszen csak az energiaellátó esetén lehet szó arról, hogy vállalkozási i körébe bolti kiskereskedelmi vagy (elvétve) távközlési is tartozhat. Ilyen átfedés esetén az adott (a bolti kiskereskedelmi vagy a távközlési ) után a magasabb adófizetési kötelezettséget eredményező mérték szerinti adót kell megfizetni. (Az energiaellátó nem bolti kiskereskedelmi és/vagy nem távközlési ből származó bevétele után mindenképpen az irányadó 0,3% vagy 1,05%-os kulccsal kell adózni.) 4

II. Példa Az adózó kétféle bolti kiskereskedelmi és energiaellátó et végez. Összes árbevétele 1000 M Ft, melyből 600 M Ft a bolti kiskereskedelmi árbevétele. Az adózó a megelőző (2011.) évben energiaellátónak minősült (a megelőző évben az energiaellátói minőségében végzett éből származó nettó árbevétele elérte az összes nettó árbevételének az 5 %-át. Kiskereskedelem a) pont Energiaellátói és egyéb c) pont Árbevétel Adó az 5. a) szerinti adómértékkel Adó az 5 c) pont szerinti adómértékkel Adó Millió Ft 600 500 x 0% + 100 x 0,1% = 600 x 0,3%= 1,8 1,8 0,1 400 400 x 0,3% = 1,2 1,2 Ez esetben az adózónak energiaellátóként a bolti kiskereskedelmi után a nagyobb összegű adófizetést eredményező adót, azaz 1,8 M Ft-ot kell fizetni. A nem bolti kiskereskedelmi (energiaellátói ből és egyéb) ből pedig az 0,3%- os mértékkel 1,2 M Ft, együttesen 3 M Ft adót fizetnie. III. Példa Az adózó távközlési, valamint energiaellátói et is végez, összes árbevétele a 2012. évben 41 000 M Ft, melyből 1 000 az energiaellátói ből eredő árbevétel (a 2011. évi árbevételi adatok ezen adatokkal megegyeznek). Távközlés ből b) pont Energiaellátó ből * c) pont Árbevétel Számítás a vonatkozó adómértékkel Adó 40.000 500 x 0% + 4.500 x 4,5% + 35.000 x 6,5% 2.477,5 1.000 Nem adóköteles bevétel 0 Az adózó egyéb távközlési és energiaellátói en kívüli et (például: bérbeadást) nem végzett sem a megelőző (2011.) évben, sem 2012-ben. Ez esetben az adózó nem minősül energiaellátónak, mert az energiaellátói ből eredő árbevétele az adóévet megelőző évben nem éri el az összes árbevétel 5%-át (1000/41000=2,44%). Ezért csak a távközlési e alapján kell 2.477,5 M Ft adót fizetnie. 7. Kapcsolt vállalkozás adómegállapítása Egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban 11 állók adójának megállapítására az adóelkerülés érdekében külön szabály vonatkozik. 11 A társasági adóról és az osztalék adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. 23. pont 5

Kapcsolt vállalkozások esetén a kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok bolti kiskereskedelmi ből, illetve a távközlési ből származó adóköteles nettó árbevételét külön-külön összegezni kell, majd pedig ezen összegekre kell vetíteni a vonatkozó progresszív adómértéket az adó kiszámítása érdekében. Az összeszámítás az energiaellátó esetében is csak a bolti kiskereskedelmi, illetve a távközlési ből eredő bevételre vonatkozik, a többi ből eredő nettó árbevételre nem. Az egyes adóalanyok az így kiszámított adót árbevétel-arányosan viselik, azaz az általuk elért bolti kiskereskedelmi vagy távközlési árbevétele és a kapcsolt vállalkozások összesített, bolti kiskereskedelmi ből vagy távközlési ből eredő árbevétele arányában. A törvény külön rendelkezik arról, hogy számítások végrehajtása érdekében az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok kötelesek együttműködni. A számítások dokumentálását (ideértve az elkészítést és a megőrzést is) az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok mindegyike köteles elvégezni. A számítások dokumentációját az adóhatóság kérésére be kell mutatni. 12 IV. Példa Az adózó kétféle bolti kiskereskedelmi és távközlési et végez és mindkét e tekintetében fennáll a kapcsolt vállalkozási viszony. Kiskereskedelmi adózónál a) pont Kiskereskedelem kapcsoltnál a) pont kiskereskedelem adózónál b) pont kapcsoltnál b) pont távközlés Árbevétel Számítás a vonatkozó adómértékkel Adó M Ft %-os arány Adózóra jutó adó 600 60 0,3 400 40 1.000 500 x 0% + 500 x 0,1% 0,5 100 1.700 68 61,2 800 32 2.500 500 x 0% + 2.000 x 4,5% 90 100 a) és b) 0,3 + 61,2 61,5 Ez esetben az adózónak a kiskereskedelmi e után 0,3 M Ft, valamint a távközlési e után 61,2 M Ft, azaz e két e után együttesen 61,5 M Ft adót kell fizetnie. 12 Ágazati különadó tv. 7. (3) bekezdés 6

V. Példa Az adózó mindhárom bolti kiskereskedelmi, távközlési, energiaellátó et végzi és fennáll a bolti kiskereskedelmi és a távközlési ei tekintetében a kapcsolt vállalkozási viszony. Az adózó energiaellátónak minősül, mert a 2011. évben (az adóévet megelőző évben) a Távhő tv. szerinti energiaellátói minőségében végzett éből származó, számviteli törvény szerinti nettó árbevétele 2.400 M Ft, az összes nettó árbevétele pedig 30.000 M Ft volt, vagyis az energiaellátói minőségében végzett ből származó árbevétele elérte (meghaladta) az összes nettó árbevételén belüli 5%-ot (2.400/30.000 = 8%). Az adózó 2012. adóévi adatai a következők: Kiskereskedelmi adózónál a) pont Kiskereskedelmi kapcsoltnál a) pont kiskereskedelmi a) pont szerint kiskereskedelem c) pont szerint adózónál b) pont kapcsoltnál b) pont távközlési b) pont szerint távközlési c) pont szerint Energiaellátó és egyéb c) pont Árbevétel Számítás a Adó %-os Adózóra jutó adó Fizetendő vonatkozó M Ft arány a) ill. b) c) adó adómértékkel szerint szerint 600 60 0,3 1,8 1,8 400 40 ** 1.000 500 x 0% + 500 x 0,1% 1.000 1.000 x 0,3 % 3 0,5 100 1.700 68 61,2 5,1 61,2 800 32 ** 2.500 500 x 0% + 2.000 x 4,5% 2.500 2.500 x 0,3 % 2.200 2.200 x 0,3 % 90 100 7,5 6,6 6,6 6,6 a), b) és c) 4.500* 1,8 + 61,2 + 6,6 69,6 * Energiaellátó adózó összes vállalkozási éből származó árbevétele: 4.500 M Ft, ebből a kiskereskedelmi ből származó árbevétele: 600 M Ft, a távközlési ből származó árbevétele: 1.700 M Ft, az energiaellátásból és más a kiskereskedelmi és távközlési en felüli vállalkozási éből származó árbevétele: 2.200 M Ft. 7

** Az adózó kapcsolt vállalkozásaira jutó adó összegét nem számoljuk ki tekintettel arra, hogy minden adózó saját magára nézve köteles meghatározni a fizetendő adó összegét. Ez esetben az adózónak energiaellátóként 69,6 M Ft adót kell fizetnie. Amennyiben az adózónak az adóévet megelőző, 2011. évi adatai alapján az energiaellátói minőségében végzett éből származó árbevétele nem érte volna el az összes nettó árbevételén belüli 5%-os arányt, akkor a kiskereskedelmi e után 0,3 M Ft, valamint a távközlési e után 61,2 M Ft, azaz a két e után együttesen 61,5 M Ft adót kell fizetnie (azonosan a IV. példa szerinti számítással, mivel nem adóalany a 2. c) pont szerinti e alapján). 8. Mely adóévek vonatkozásában kell megfizetni az adót? Az adót három adóév után kell megfizetni, a 2010., a 2011., a 2012. adóév után. Ezért a törvény is határozott időre szól, 2013. január 1-jén hatályát veszti. 9. Hová kell az adót bevallani, az adót megfizetni? Az adót az állami adóhatóság szedi be, tehát az adót az állami adóhatóság alábbi számú számlája javára kell megfizetni: bolti kiskereskedelmi esetén 10032000-01076246 (adónemkód: 342) távközlési esetén 10032000-01076253 (adónemkód: 343) energiaellátó vállalkozási e esetén 10032000-01076260 (adónemkód: 344). A 2012. évi adó bevallására az adóhatóság által rendszeresített a 1291 számú nyomtatvány szolgál. Az adót az adózás előtti eredmény terhére kell elszámolni, azaz ráfordításnak minősül, az eredményt csökkenti. 13 10. Meddig kell az adót bevallani? Az adóévi adóról szóló bevallást az adóévet követő év utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani, ekkor esedékes az adó megfizetése is, illetve ha az előző adóévben megfizetett adóelőleg több, mint a tényleges adó, akkor a különbözetet az adóalany az adóvisszatérítés szabályai szerint igényelheti vissza az adóhatóságtól. 11. Kell-e adóelőleget fizetni? Igen, az adóéven belül kell az adóelőleget fizetni. Az adóévi adóelőleg összege: 13 Ágazati különadó tv. 8. (8) bekezdés 8

A. ha az adóévet megelőző év 12 hónapnál nem volt rövidebb, akkor az adóévet megelőző évben folytatott adóköteles ből származó nettó árbevétel és az 5. szerinti (a re vonatkozó) adómérték szorzata, B. ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb volt, akkor az előző adóévi, adóköteles ből származó nettó árbevételt 12 hónapra kell átszámítani, s az 5. szerinti (vonatkozó) adómértékkel kiszámítani az adót, C. az adóköteles et adóévben jogelőd nélkül kezdő vállalkozó esetén az adóévi várható adó összegével egyezik meg, D. az átalakulással létrejött adózó esetén az adóelőleget a jogelőd adóköteles éből származó árbevétel-adatából kell számítani, mégpedig az átalakulás során megszerzett vagyon arányában. 12. Meddig kell az adóelőleget bevallani és megfizetni? Az adóra az adóév ötödik hónap utolsó napjáig kell előleget megállapítani, bevallani és két egyenlő részletben megfizetni. Az adóelőleg bevallása tehát az előző adóévi adó bevallásával egyidejűleg, egy nyomtatványon történik. Abban az esetben, ha az adóalany az adóévben átalakulással jött létre, illetve, ha az adóalany az adóévben jogelőd nélkül kezdte meg a ét, akkor a megkezdésétől számított 15 napon belül kell, a bejelentkezéssel egyidejűleg bevallania az adóelőleget. 14 Az adóelőleget az adóévet megelőző évben változatlan szervezeti formában működő vállalkozás esetén (a 11. pont A. és B. pontjai szerinti esetekben): - az adóév hetedik hónapjának 20., illetve - az adóév tizedik hónapjának 20. napjáig kell megfizetni. Az adóévben kezdő, illetve átalakulással létrejött vállalkozás esetén (a 11. pont C. és D) pontja szerinti esetekben) is két részletben kell az előleget megfizetni: - a bejelentkezéssel egyidejűleg, illetve - az adóév utolsó napjáig. A 2012. adóévre vonatkozó adóelőleg bevallására az állami adóhatóság által rendszeresített 1191. számú bevallás szolgál. 13. Az energiaellátókat terhelő jövedelemadó 2012. december 31-ig hatályban marad 15 a Távhő tv.-ben szabályozott, az energiaellátókat terhelő jövedelemadó (az úgynevezett Robin Hood adó). Így az energiaellátóknak a 2010-2012. adóévekre a jövedelemadót, illetve az Ágazati különadó tv. alanyaként az ágazati különadót is meg kell fizetniük. 14 Ágazati különadó tv. 8. (1)-(2) bekezdés 15 Az adó- és járulék törvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 146. 9