J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Sajógalgóc Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. június 3-án, 8:00 kezdettel megtartott munkaterv szerinti nyílt üléséről. Az ülés helye: Jelen vannak: Községháza, Sajógalgóc Sajógalgóc, Táncsics u.11. 5 képviselő-testületi tag: Jaskó Péter Makkai Jánosné al Pál Kitti képviselő Fancsik József János képviselő Tokodi István Antal képviselő Tanácskozási joggal jelenlévő meghívottak: - az ülés egész tartamára: Dr. Herczeg Tibor jegyző, címzetes főjegyző - - jegyzőkönyvvezető: Orbánné Boros Henriett ügyintéző Jaskó Péter köszöntötte a képviselő-testület tagjait, a meghívottakat. Megállapította, hogy a képviselő-testület 5 tagja jelen van, a képviselő-testület határozatképes. Javasolta, hogy a képviselő-testület ülése, a meghívóban feltüntetett napirendi javaslatot tárgyalja napirendként. A képviselő-testület az ülés napirendjét egyhangú (5 igen) szavazattal elfogadta: N A P I R E N D : Napirend sorszáma Napirend tárgya Előterjesztő 1. A sajókazai Nappali Szociális Központ és Gyermekjóléti Szolgálat beszámolója Vadna községben végzett 2014. évi tevékenységéről. Jaskó Péter Előterjesztés módja írásban 2. A 2014. évi gyermekvédelmi és gyámhatósági tevékenység átfogó értékelése Jaskó Péter írásban

2 3. Rendeletalkotás a levegő tisztaságának védelme érdekében. Jaskó Péter írásban 4. Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések támogatásra vonatkozó pályázati lehetőségek. Jaskó Péter írásban 5. Indítványok, javaslatok: 5.1. Javaslat a Közszolgálati Szabályzat módosításának jóváhagyására Jaskó Péter szóban I. N A P I R E N D Tárgy: A sajókazai Nappali Szociális Központ és Gyermekjóléti Szolgálat beszámolója Vadna községben végzett 2014. évi tevékenységéről. Előterjesztő: Jaskó Péter A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés szerint tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban kérdések, észrevételek, hozzászólások nem hangzottak el. A képviselő-testület az előterjesztésben foglaltakkal egyetértett. A napirend vitáját a képviselő-testület lezárta. A döntéshozatali eljárásban 5 fő képviselő vett részt. A képviselő-testület az előterjesztés alapján egyhangú (5 igen) szavazattal, az alábbi határozatot hozta: 20/ 2 015.(VI.3.) H A T Á R O Z A T : A sajókazai Nappali Szociális Központ és Gyermekjóléti Szolgálat beszámolója, Sajógalgóc községben végzett 2014. évi tevékenységéről. Sajógalgóc községi Önkormányzat Képviselő-testülete a sajókazai Nappali Szociális Központ beszámolóját Sajógalgóc községben végzett 2014. évi tevékenységéről megismerte, azt elfogadja. Felelős:, jegyző Határidő: azonnal, értelemszerűen II. N A P I R E N D Tárgy: A 2014. évi gyermekvédelmi és gyámhatósági tevékenység átfogó értékelése Előterjesztő: Jaskó Péter A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés szerint tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban az alábbi kérdések, észrevételek, hozzászólások hangzottak el:

3 Makkai Jánosné al elmondta, hogy a jelentést átolvasva elszomorító ténynek tartja a 18 év alatti korosztály tendenciózus csökkenését a településen. Amíg 2010-ben 101 fő volt a kiskorúak száma, addig 2014-ben, már csak 79 fő. Jaskó Péter elmondta, hogy a település lakosságszámában nem történt számottevő változás, csak a korösszetételében. Sajnos öregedik a község. A képviselő-testület az előterjesztésben foglaltakkal egyetértett. A napirend vitáját a képviselő-testület lezárta. A döntéshozatali eljárásban 5 fő képviselő vett részt. A képviselő-testület az előterjesztés alapján egyhangú (5 igen) szavazattal, az alábbi határozatot hozta: 21/2015.(VI.3.) HAT ÁROZ AT A 2014. évi gyermekvédelmi és gyámhatósági tevékenység átfogó értékeléséről Sajógalgóc községi Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2014. évi ellátásáról készített átfogó értékelést megismerte, azt elfogadja. Felelős: jegyző Határidő: értelemszerűen III. N A P I R E N D Tárgy: Rendeletalkotás a levegő tisztaságának védelme érdekében. Előterjesztő: Jaskó Péter A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés szerint tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban az alábbi kérdések, észrevételek, hozzászólások hangzottak el: Jaskó Péter javasolta, hogy a képviselők a rendelet-tervezetet megismerve tegyenek javaslatot a belterületi égetés időkorlátjának meghatározására. Makkai Jánosné al elmondta, hogy véleménye szerint a hét mindennapján 16:00 és 20:00 óra között kellene lehetővé tenni az égetést. Fancsik József képviselő véleményes szerint, a rendeleti szabályozás ebben a tárgykörben nem szükséges. Rugalmasnak kell lenni, a lakosság öntudatára, alkalmazkodó készségére kell bízni mindezt. Pál Kitti képviselő szerint szükséges a szabályozás, de figyelemmel kell lenni azokra is, akik hétvégéken tartózkodnak csak a településen. Tokodi István képviselő szigorúbb, kevesebb alkalmat lehetővé tévő szabályozást javasolt. Jaskó Péter elmondta, hogy a rendeleti szabályozásra szükség van. mert annak hiányában, az Országos Tűzvédelmi Szabvány szerint tilos a belterületi égetés. Ez alól a tiltás alól, csak az önkormányzati rendeleti szabályozás adhat felmentést.

4 A tárgyban kialakul vitában, a képviselő-testület arra az álláspontra helyezkedett, hogy az év során, hétköznapokon figyelembe véve a rendelet egyéb előírásait 10:00 és 20:00 óra között határozzák meg a belterületi égetés lehetőségét. A napirend vitáját a képviselő-testület lezárta. A döntéshozatali eljárásban 5 fő képviselő vett részt. A képviselő-testület az előterjesztés alapján egyhangú (5 igen) szavazattal, az alábbi rendeletet alkotta: Sajógalgóc községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015.(VI.10.) önkormányzati rendelete a levegőminőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról Sajógalgóc Község Önkormányzata Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 46. (1) bekezdés c.) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, mint környezetvédelmi igazgatási szerv véleményének kikérésével - a következőket rendeli el: A rendelet célja és hatálya 1. A rendelet célja a környezeti levegő minőségének tartós és hatékony megóvása és javítása, a légszennyezettségi határérték túllépések megakadályozása, az emberi egészség védelme és a levegő jó állapotának megőrzése a helyi levegővédelmi követelmények szabályozásával. 2. A rendelet hatálya Sajógalgóc Község közigazgatási területén a jogi személyekre, a jogi személyiség nélküli szervezetekre és a magánszemélyekre terjed ki. A levegőminőség védelmének helyi általános szabályai 3. A helyi levegővédelmi követelményeket a helyi környezetvédelmi, illetve társadalmi, gazdasági programokban, tervekben, településrendezési, szabályozási tervekben és a műszaki tervezésben, hatósági eljárásokban érvényesíteni kell. 4. Levegőterhelést okozó tevékenységet, technológiát és technológiai berendezést úgy kell megtervezni, kialakítani, működtetni és fenntartani, hogy abból a lehető legkevesebb légszennyező anyag kerüljön a környezetbe. A háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok 5. (1) Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban és más létesítményekben csak megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben és csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad elégetni. (2) A fűtőberendezésben ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, festékkel vagy vegyszerrel kezelt fahulladékot, olajost fűrészport stb. égetni tilos. (3) A járási hivatal hatáskörbe tartozó háztartási és az 500 kw névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő és egyéb, - kizárólag füstgázt kibocsátó berendezések üzemeltetése során csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad elégetni. (4) Hulladékok (háztartási, ipari, veszélyes és nem veszélyes egyéb hulladékok, műanyag, gumi, vegyszer, festék stb.) nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos.

5 (5) A háztartásban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető. Avar és kerti hulladék nyílttéri égetése 6. A kerti hulladékot elsősorban hasznosítani kell. 7. Az avar és a kerti hulladék égetése a 8.. (1) bekezdésében foglaltak kivételével tilos. 8. (1) Az avar és kerti hulladék napi égetést a reggeli és az esti talajközeli inverzió (a levegőréteg hőmérsékleti változásai) miatt 10:00 20:00 óra között szabad végezni, szélcsendes időben, hétfőtől péntekig, cselekvőképes, nagykorú személy állandó felügyelete mellett. (2) A kerti hulladékot jól kialakított tűzrakó helyen és telken lehet égetni, oly módon, hogy az égetés hősugárzása környezeti kárt ne okozzon, az emberi egészséget és környezetet ne veszélyeztesse. (3) Az avart és kerti hulladékot csak olyan helyen és területen szabad elégetni, ahol az égetés és annak hőátadása a személyi biztonságot és az emberi egészséget nem veszélyezteti, vagyoni és környezeti kárt nem okoz. (4) A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni. A tűz helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg eloltható. (5) Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani és a parázslást meg kell szüntetni. (6) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (háztartási, ipari, veszélyes és nem veszélyes egyéb hulladékok, műanyag, gumi, vegyszer, festék stb.). A tűz élesztésére, szítására kőolajszármazékot (benzin, gázolaj, petróleum stb.), vagy egyéb vegyszert használni tilos. (7) Nem égethető kerti hulladék: a) szeles, ködös vagy erősen párás időben, b) ünnepnapokon, c) közterületen, d) egészségügyi-, nevelési- és oktatási intézmény, sportlétesítmény, helyi igazgatási intézmény és egyházi intézmény 100 méteres körzetében azok működésének időtartama alatt, e) éghető anyagot tároló hely 30 méteres körzetében. (8) Az önkormányzat közigazgatási területén kívül keletkezett kerti hulladékot az önkormányzat területére behozni és ott elégetni tilos. 9. (1) A hatóságilag elrendelt, általános tűzgyújtási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést. (2) Az országosan elrendelt erdőterületekre és azok 200 m-es környezetére vonatkozó általános tűzgyújtási tilalom alól a rendelet ugyancsak nem ad felmentést. Porképző és bűzös anyagok kezelésére vonatkozó szabályok 10. (1) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával, nedvesített állapotban szabad szállítani, illetőleg tárolni. (2) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett port, terjedésének megakadályozására vízzel kell nedvesíteni. (3) Az építési és bontási munkálatokat végző szállító járművek okozta sárfelhordás folyamatos takarításáról a kivitelezőnek gondoskodnia kell, a későbbi diffúz porterhelés kialakulásának megelőzése érdekében.

(4) Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tárolóban szabad szállítani illetőleg tárolni. 11. A rendelet alkalmazása szempontjából: 6 Értelmező rendelkezések a) Avar és kerti hulladék: falomb, kaszálék, nyesedék, egyéb növényi maradványok (a továbbiakban kerti hulladék). b) Hasznosítás: a kerti hulladék komposztálása. c) Tároló edény: kukatartály, konténer, egyéb tartály, papír vagy műanyag zsák. Vegyes és záró rendelkezések 12. (1)) A környezetvédelmi hatóság a levegővédelmi követelményt megsértő természetes és jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére, a jogsértő tevékenység megszüntetésére, illetve a mulasztás pótlására való kötelezéssel egyidejűleg,- ha jogszabály másként nem rendelkezik- levegőtisztaság-védelmi bírságot szab ki. (2) A 6-9. -ban foglalt rendelkezéseket megszegőkkel szemben, a tűzvédelmi hatóság tűzvédelmi bírságot szabhat ki. (3) A rendelet 2015. június 15-ével lép hatályba. Jaskó Péter sk. Dr. Herczeg Tibor sk. jegyző címzetes főjegyző IV. N A P I R E N D Tárgy: Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések támogatásra vonatkozó pályázati lehetőségek. Előterjesztő: Jaskó Péter A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés szerint tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban az alábbi kérdések, észrevételek, hozzászólások hangzottak el: Jaskó Péter elmondta, hogy a pályázati kiírásban foglalt alcélokra tekintettel, figyelembe véve az önkormányzat gazdálkodási helyzetét megfontolandónak tartja a pályázaton való részvételt. A képviselő-testület egyetértett azzal, hogy 2015. év során az önkormányzat a pályázati formában ne vegyen részt. A napirend vitáját a képviselő-testület lezárta. A döntéshozatali eljárásban 5 fő képviselő vett részt.

7 A képviselő-testület az előterjesztés alapján egyhangú (5 igen) szavazattal, az alábbi határozatot hozta: 22/2015.(VI.3.) HAT ÁRO Z AT A önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztés támogatásra vonatkozó igény benyújtásáról Sajóivánka községi Önkormányzat Képviselő-testülete a belügyminiszter és a nemzetgazdasági miniszter által közösen meghirdetett pályázati felhívásra - a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény 3. melléklet II. 4. pont aa), ac) és ad) pontok szerinti az önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések támogatására nem nyújt be pályázatot; a pályázati alcélokra és az önkormányzati saját forrás hiányára tekintettel. Felelős: Határidő: értelemszerűen V. N A P I R E N D Tárgy: Indítványok, javaslatok: Előterjesztő: Jaskó Péter 5.1. Javaslat a Közszolgálati Szabályzat módosításának jóváhagyására A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés szerint tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban az alábbi kérdések, észrevételek, hozzászólások hangzottak el: Makkai Jánosné al elmondta, hogy kifejezetten örül annak, hogy azt a kérdést tárgyalják, hogy végre van arra lehetőség, hogy egyfajta juttatással elismerjék a hivatali dolgozók munkáját. Jaskó Péter elmondta, hogy az előterjesztésben foglaltakon túl, javasolja, hogy az önkormányzat foglalkoztatásában lévő közalkalmazott részére is biztosítsanak további béren kívüli juttatást. Formájaként az Erzsébet-utalványt javasolta. Tekintettel a jelenlegi havi 5.000 Ft-os mértékre és a kedvezményes adózású összeghatárra, javasolta, hogy 2015. január 1- jétől a hivatalsegéd havi 8.000 Ft mértékű utalványban részesüljön. Dr. Herczeg Tibor jegyző tájékoztatta a képviselő-testületet, hogy a Közszolgálati Szabályzat alapján, a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések főállású ei is részesülni fognak ruházati költségtérítésben. Mivel a szabályzat nem terjed ki a társadalmi megbízatású re, javasolta, hogy a képviselő-testület a falugondnok részére biztosítson 2015. január 1-jétől havi 8.000 Ft mértékű utalványt, béren kívüli juttatásként. Jaskó Péter elmondta, hogy a javaslatot nem támogatja, tekintettel az önkormányzat gazdálkodási nehézségeire. Dr. Herczeg Tibor jegyző elmondta, hogy a közös hivatal finanszírozásában bekövetkezett változás lehetővé teszi a juttatás folyósítását, az az önkormányzat költségvetésében többletkiadást nem eredményez. Véleménye szerint nem ez a kiadás fogja az önkormányzat gazdálkodásában a költségvetési egyensúlyt befolyásolni, illetve megteremteni.

8 A képviselő-testület a Közszolgálati Szabályzat módosítására vonatkozó előterjesztésben foglaltakkal és az elhangzottakkal egyetértett. A napirend vitáját a képviselő-testület lezárta. A döntéshozatali eljárásban 5 fő képviselő vett részt. A képviselő-testület az előterjesztés alapján egyhangú (5 igen) szavazattal, az alábbi határozatot hozta: 23/2015.(VI.3.) HAT ÁRO Z AT A Közszolgálati Szabályzat módosításának jóváhagyásáról Sajógalgóc községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatal Közszolgálati Szabályzatáról szóló 8/2013. Jegyzői Utasítás módosítását az alábbiak szerint jóváhagyja: A Közszolgálati Szabályzat XII. Fejezete - A közszolgálati tisztviselő eredményes munkájának elismerése; A közszolgálati tisztviselők egyéb juttatásai 10/A. ponttal egészül ki: 10/A. A ruházati költségtérítés 1.) A köztisztviselő a hivatali munkaköréhez szükséges megfelelő öltözék beszerzése érdekében - ruházati költségtérítésre jogosult. 2.) A ruházati költségtérítés mértéke évenként nettó100.000 Ft, melyet terhelő kifizetői adókat és járulékokat a Hivatal viseli. 3.) A ruházati költségtérítés összegét évente június 30-áig kell folyósítani a köztisztviselő folyószámlájára. 4.) A ruházati költségtérítés biztosításához szükséges előirányzat összegét, a Közös Hivatal éves költségvetésben határozzák meg, a Hivatalt létrehozó önkormányzatok Képviselő-testületei. Az előirányzat hiányában a juttatás nem folyósítható. Felelős: jegyző, ek Határidő: értelemszerűen A képviselő-testület az önkormányzati foglalkoztatásban álló közalkalmazottak hivatalsegéd, falugondnok béren kívüli juttatásban való részesítésével egyetértett. A döntéshozatali eljárásban 5 fő képviselő vett részt. A személyes érintettsége miatt a falugondnok béren kívüli juttatására irányuló szavazási eljárásban nem vett részt. A képviselő-testület az előterjesztés alapján egyhangú az 1. határozati pont tekintetében (5 igen), a 2. határozati pont tekintetében (4 igen) - szavazattal, az alábbi határozatot hozta: 24/2015.(VI.3.) HAT ÁRO Z AT Önkormányzat foglalkoztatásban álló közalkalmazottak béren kívüli juttatásáról, 1. Sajógalgóc községi Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat alkalmazásában álló, közalkalmazotti jogviszony keretei között foglalkoztatott hivatalsegéd részére, 8.000 Ft/hó összegű Erzsébet utalványt biztosít, béren kívüli juttatásként, 2015. január 1-jétől.

9 2. Sajógalgóc községi Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat alkalmazásában álló, közalkalmazotti jogviszony keretei között foglalkoztatott falugondnok részére, 8.000 Ft/hó összegű Erzsébet utalványt biztosít, béren kívüli juttatásként, 2015. január 1-jétől. Felelős: Határidő: értelemszerűen 2.3.Javaslat a helyi szociális ellátásokról szóló 2/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet módosítására. Dr. Herczeg Tibor jegyző tájékoztatta a képviselő-testületet, hogy a lakhatási támogatás célú települési támogatás esetében, az eltelt időben beérkezett kérelmek alapján azt tapasztalta, hogy a jogosultsági feltételként meghatározott jövedelemhatár miatt, többen nem lesznek jogosultak az ellátásra azok közül, akik eddig a lakásfenntartási támogatásban részesültek. Minderre tekintettel javasolta, hogy a családban élők esetében a jogosultsági feltételként meghatározott egy főre eső jövedelemhatár a minimumnyugdíj összegéről annak 150 %-ra legyen felemelve. A képviselő-testület az elhangzottakkal egyetértett. A napirend vitáját a képviselő-testület lezárta. A döntéshozatali eljárásban 3 fő képviselő vett részt. A képviselő-testület az előterjesztés alapján egyhangú (3 igen) szavazattal, az alábbi rendeletet alkotta: Sajógalgóc Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2015.(VI.4.) önkormányzati rendelete a helyi szociális ellátásokról szóló 2/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet módosításáról Sajógalgóc Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában biztosított jogalkotói jogkörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92. (1) bekezdésének, 115. (3) bekezdésének és a 132 (4) bekezdésének d); g) pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13. (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az alábbiakat rendeli el: 1. (A helyi szociális ellátásokról szóló 2/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 5. (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: (6) Lakhatási támogatás nyújtható annak a személynek, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum) 150%-át, egyedül élő esetében a 250 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. 2. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, de rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Jaskó Péter Dr.Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző

10 Dr. Herczeg Tibor jegyző tájékoztatta a képviselő-testületet, hogy a 2015.évi költségvetés végrehajtása során, az állami támogatás elszámolási szabályainak változása és a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről szóló 68/2013.(XII.29.) NGM rendelet módosítása miatt, új kormányzati funkciók nyitása válik szükségessé. melyhez a törzskönyvi nyilvántartásban a változások átvezetését kell kezdeményezni, a Magyar Államkincstárnál. Ismertette az érintett kormányzati funkciókat. Az előterjesztéssel kapcsolatban kérdések, észrevételek, hozzászólások nem hangzottak el. A képviselő-testület az elhangzottakkal egyetértett. A napirend vitáját a képviselő-testület lezárta. A döntéshozatali eljárásban 5 fő képviselő vett részt. A képviselő-testület az előterjesztés alapján egyhangú (5 igen) szavazattal, az alábbi határozatot hozta: 25/2015.(VI.3.) Határozat Az önkormányzat törzskönyvi nyilvántartásában kormányzati funkció felvételének kezdeményezése. Sajógalgóc Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Önkormányzat törzskönyvi nyilvántartásában a 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása, 082043 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme 082044 Könyvtári szolgáltatások 082092 Közművelődés-hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása 066010 Zöldterület kezelés 072111 Háziorvosi alapellátás 041237 Közfoglalkoztatás mintaprogram 041236 Országos közfoglalkoztatás 107055 Falugondnoki, Tanyagondnoki szolgáltatás kormányzati funkciók felvételét kezdeményezi. Felelős: jegyző Határidő: 8 napon belül Jaskó Péter elmondta, hogy a képviselő-testület korábbi ülésein felmerült kérdésként, javaslatként a Községháza nagytermének a hatályban lévő szabályozástól eltérő célú hasznosításának a lehetővé tétele, vagyis családi-, magánrendezvényekre történő bérbeadása. A képviselő-testület minderről több alkalommal beszélt, tárgyalt. Kezdeményezte az álláspont határozatba foglalását. A képviselők egybehangzó véleménye az volt, hogy a hatályban lévő szabályozáson túlmenően, a Községháza nagytermét családi- vagy magánrendezvényekre nem szabad bérbe adni. A napirend vitáját a képviselő-testület lezárta. A döntéshozatali eljárásban 5 fő képviselő vett részt. A képviselő-testület az előterjesztés alapján egyhangú (5 igen) szavazattal, az alábbi határozatot hozta:

11 26/2015.(VI.3.) Határozat A Községháza nagytermének hasznosításáról. Sajógalgóc Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Községháza nagytermének hasznosítása során, a hatályban lévő szabályozáson módosítani nem kíván, a terem, és kiszolgaló helyiségeinek használatát családi- vagy magánrendezvényekre nem teszi lehetővé. Felelős: Határidő: értelemszerűen Tokodi István képviselő felvetette, hogy a községi ravatalozó, az oda vezető út rendkívül rossz állapotban van, tenni kellene valamit annak felújítása érdekében. Jaskó Péter elmondta, hogy teljeseb jogos a képviselő észrevétele. A legszükségesebb munkálatokat a közfoglalkoztatás keretein belül elvégzik, de jelentős felújításra nem nyílik lehetősége. 2014-ben az önkormányzat 10 millió forint támogatást nyert el a ravatalozó felújítására, melyhez az áfa összegét nem tudta biztosítani, ezért az elnyert támogatást vissza kellett, hogy mondják. Mivel további indítvány, javaslat nem volt a a képviselő-testület ülését bezárta. k. m. f. Jaskó Péter Dr. Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző

Borsod-Abaúj-Zemplén megye SAJÓGALGÓC község Sajógalgóc Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. június 3-án megtartott munkaterv szerinti nyílt ülésének: a./ jegyzőkönyve, b./ tárgysorozata: c./ határozata: 20; 21; 22; 23; 24; 25; 26 d./ rendelete: 5; 6 e./ meghívója T Á R G Y S O R O Z A T : Napirend sorszáma Napirend tárgya Előterjesztő 1. A sajókazai Nappali Szociális Központ és Gyermekjóléti Szolgálat beszámolója Vadna községben végzett 2014. évi tevékenységéről. Jaskó Péter Előterjesztés módja írásban 2. A 2014. évi gyermekvédelmi és gyámhatósági tevékenység átfogó értékelése Jaskó Péter írásban 3. Rendeletalkotás a levegő tisztaságának védelme érdekében. Jaskó Péter írásban 4. 5. Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések támogatásra vonatkozó pályázati lehetőségek. Indítványok, javaslatok: 5.1. Javaslat a Közszolgálati Szabályzat módosításának jóváhagyására Jaskó Péter Jaskó Péter írásban szóban Sajógalgóc, 2015. május 5. Dr. Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző

ELŐTERJESZTÉS SAJÓGALGÓC KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2015. JÚNIUS 3-AI MUNKATERV SZERINTI NYÍLT ÜLÉSÉRE. IKT. SZ: 1394-2/2015/V. MELLÉKLETEK SZÁMA: 2 DB I. N API R E N D Tárgy: A sajókazai Nappali Szociális Központ és Gyermekjóléti Szolgálat beszámolója Sajógalgóc községben végzett 2014. évi tevékenységéről. Előterjesztő: Jaskó Péter A döntés formája: határozat Előterjesztést Dr. Herczeg Tibor Bakos Lehelné készítette: jegyző mb. intézményvezető címzetes főjegyző Szavazás módja: Melléklet: 1. sz. Határozati javaslat egyszerű többség 2. sz. Beszámoló Tisztelt Képviselő-testület! Sajógalgóc község Önkormányzata a Kazincbarcikai Kistérség szervezésében 2009. 01.01- jétől, a Sajókaza községi Önkormányzattal létrehozott intézményfenntartó társulás keretei között látja el a családsegítés, házi segítségnyújtás és gyermekjóléti kötelező feladatokat. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv) 146. (1) bekezdése szerint, a törvény hatálybalépése előtt kötött önkormányzati társulási megállapodásokat a képviselőtestületeknek felül kellett vizsgálni és a törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítani e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül. A társult önkormányzatok törvényi kötelezésüknek eleget téve, 2013. július 1-jétől Dédestapolcsány - Mályinka - Sajógalgóc - Sajóivánka - Sajókaza - Szuhakálló - Vadna Nappali Szociális Központ Intézményfenntartó Társulás keretei között gondoskodnak a feladat-ellátásról. A Szolgálat vezetője az előterjesztés melléklete szerint ismerteti 2014. évi, Sajógalgócon végzett tevékenységüket. A beszámoló határozati javaslat szerinti elfogadását javaslom. Sajógalgóc, 2015. május 27. Jaskó Péter sk.

14 Határozati javaslat: / 201 5.( V..) H A T Á R O Z A T : A sajókazai Nappali Szociális Központ és Gyermekjóléti Szolgálat beszámolója, Sajóivánka községben végzett 2014. évi tevékenységéről. Sajógalgóc községi Önkormányzat Képviselő-testülete a sajókazai Nappali Szociális Központ beszámolóját Sajógalgóc községben végzett 2014. évi tevékenységéről megismerte, azt elfogadja. Felelős:, jegyző Határidő: azonnal, értelemszerűen 14

A Sajókazai Nappali Szociális Központ 2014. évi szakmai beszámolója Dédestapolcsányban, Vadnán, Sajóivánkán, Sajógalgócon, Szuhakállóban Készítette: Bakos Lehelné megbízott intézményvezető

16 Beszámoló a Sajókazai Nappali Szociális Központ 2014. évi munkáját öleli fel Dédestapolcsány, Vadna, Sajóivánka, Sajógalgóc, Szuhakálló községben. Intézményünk a lakosság számára 2014-ben is biztosította a házi segítségnyújtást, családsegítést, gyermekjóléti szolgáltatást. Szakmai munkánkat a hatályos jogszabályok, az éves munkaterv, a szakmai program és a helyi rendeletek alapján végeztük. A 2014-es év is a szigorú gazdálkodás jegyében telt el. A pénzügyi források mértéke miatt intézményünkben a legfontosabb személyi és dologi kiadásokon kívül egyébre nem költöttünk. Az intézmény céljait, a rendelkezésre álló közalkalmazotti állományt szellemi és fizikai kapacitásának, valamint a költségvetésben biztosított anyagi erőforrásoknak leggazdaságosabb és legoptimálisabb felhasználásával kívánta elérni. A feladat ellátásokhoz tartozó elmúlt évi szakmai munkánkról készítettem beszámolómat. 2014. évi közalkalmazotti létszám az intézményben: Házi segítségnyújtás: 9 fő Ebből 6 fő főállású gondozónő, 4 fő részmunkaidős gondozónő, 1 fő vezető gondozónő. Dédestapolcsányban a házi segítségnyújtást 1 fő 8 órában dolgozó gondozónő, Vadnán 2 fő közhasznú dolgozó, Sajóivánkán 1 fő 4 órában dolgozó, Sajógalgócon 1 fő 6 órában dolgozó, Szuhakállóban 1 fő 6 órában dolgozó gondozónő látja el Családsegítő szolgálat: 2 fő Gyermekjóléti szolgálat: 3 fő A feladat ellátásainkat meghatározó jogszabályok: 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 1998. évi LXXXIV. Törvény a családok támogatásáról, 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról, 15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről, I/2000. (I.7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről, 9/1999. (XI.24.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről, 226/2006. (XI.20.) Kormányrendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról, 9/2000. (VIII.4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról, Munka Törvénykönyve, 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról, 1992. évi LXIII. Törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről, 321/2009. (XII.29.) Kormányrendelet a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről, 16

17 29/1993. (II.17.) Kormányrendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról, 36/2007. (XII.22.) SZCSM rendelet a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól. Az előző évekhez hasonlóan 2014-ben is a komplex feladat megvalósítása volt a cél, amelyet minden évben próbálunk továbbfejleszteni. Az intézmény egészének személyi, tárgyi, működési és szakmai feltételei: A Sajókazai Nappali Szociális Központban a személyi feltételek az I/2000. (I.7.) SZCSM rendeletben foglaltaknak minimálisan megfelelnek, mert a házi gondozók száma kevesebb az előírtnál. A tárgyi feltételek adottak voltak, a dolgozók számára számítógép, telefon, nyomtató, fénymásoló, szükséges szakirodalom és a hatályos jogszabályok is rendelkezésre álltak. Az intézmény feladata szerteágazó, ami 5 különböző típusú szolgáltatást jelent a társult településeken. 1. Családsegítés A Családsegítő szolgálat munkájának célja, a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízis helyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése. Az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint a krízis helyzet megszüntetésének elősegítése. Tevékenység: A Családsegítő szolgálat családgondozói feladatokat lát el, ellátásokat közvetít, és szervezési tevékenységeket végez. Erről a tevékenységünkről az előző évekhez hasonlóanjogszabályban meghatározott keretek között forgalmi naplót és esetnaplót vezettünk. Intézményünkben a legtöbb szolgáltatás igénybevétele önkéntes, vannak olyan esetek, ahol az együttműködés kötelezettségen alapszik. Ilyen az 55 év feletti személyek, akinek a i hivatal rendszeres szociális segélyt állapít meg. Az együttműködés része a nyilvántartásba vétel, valamint az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedési program megvalósítása. A családgondozó a beilleszkedést segítő program megvalósulásáról éves értékelést küldött a település jegyzőjének. A szolgáltatást igénybe vevők száma, nem és korcsoport szerint (fő), 2014-es statisztikai adatok alapján intézményi szinten: Nem Életkor (év) Összesen 14-17 18-34 35-49 50-61 62 éves és idősebb Férfi 1 44 79 65 18 207 Nő 3 236 253 100 40 632 Összesen 4 280 332 165 58 839 A szolgáltatást igénybe vevők száma, nem és korcsoport szerint (fő), 2014-es statisztikai adatok alapján Dédestaplocsányban: Nem Életkor (év) Összesen 17

14-17 18-34 35-49 50-61 62 éves és idősebb Férfi 0 2 7 14 4 27 Nő 0 2 13 13 0 28 Összesen 0 4 20 27 4 55 18 A szolgáltatást igénybe vevők száma, nem és korcsoport szerint (fő), 2014-es statisztikai adatok alapján Szuhakállóban: Nem Életkor (év) Összesen 14-17 18-34 35-49 50-61 62 éves és idősebb Férfi 0 1 14 16 1 32 Nő 0 14 36 7 2 59 Összesen 0 15 50 23 3 91 A szolgáltatást igénybe vevők száma, nem és korcsoport szerint (fő), 2014-es statisztikai adatok alapján Vadnán: Nem Életkor (év) Összesen 14-17 18-34 35-49 50-61 62 éves és idősebb Férfi 0 0 0 2 2 4 Nő 0 3 1 2 0 6 Összesen 0 3 1 4 2 10 A szolgáltatást igénybe vevők száma, nem és korcsoport szerint (fő), 2014-es statisztikai adatok alapján Sajóivánkán: Nem Életkor (év) Összesen 14-17 18-34 35-49 50-61 62 éves és idősebb Férfi 0 0 1 1 1 3 Nő 0 0 1 1 0 2 Összesen 0 0 2 2 1 5 A szolgáltatást igénybe vevők száma, nem és korcsoport szerint (fő), 2014-es statisztikai adatok alapján Sajógalgócon: Nem Életkor (év) Összesen 14-17 18-34 35-49 50-61 62 éves és idősebb 18

Férfi 0 0 0 0 0 0 Nő 0 3 0 1 0 4 Összesen 0 3 0 0 0 4 19 2. Gyermekjóléti szolgáltatás: A Gyermekjóléti alapellátás célja, hogy hozzájáruljon a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, családban történő nevelésének elősegítéséhez. A feladat ellátását Dédestapolcsányban 1 fő családgondozó végzi, személyes segítő kapcsolat keretében, a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával. A munkatárs rendelkezik azokkal a kommunikációs, szociális, empatikus készségekkel, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a kliensekkel való eredményes kapcsolattartáshoz. A gyermekjóléti szolgálat fő feladatköre a családokkal való rendszeres kapcsolattartás, amely a családgondozás keretében családlátogatással és ügyfélfogadással valósul meg. A családgondozó szükség szerint látogatja az alapellátásban vagy védelemben részesülő gyermekeket. Életvezetési tanácsadást nyújt annak érdekében, hogy a szülők nagyobb figyelmet fordítsanak a gyermekek testi-lelki-értelmi-érzelmi fejlődésére. A családgondozás a gyermekjóléti szolgáltatás legfontosabb feladata, a család részéről önkéntesen vagy a jelzőrendszer jelzése alapján történik. A Gyermekjóléti szolgáltatás statisztikai adatai: Alapellátásban Védelembevétel keretében Összesen Dédestapolcsány: 9 2 11 Vadna: 1 0 1 Sajóivánka: 4 6 10 Sajógalgóc: 0 1 1 Szuhakálló: 13 0 Szakell.-ban: 2 15 A községekben tevékenykedő családgondozó tevékenységének statisztikai adatai A jelzőrendszer által küldött jelzések száma: Megnevezés Küldött jelzések száma Egészségügyi szolgáltató (védőnő) 1 Közoktatási intézmény 14 Állampolgár 3 Önkormányzat, jegyző, gyámhivatal 4 Összesen 22 A kezelt probléma típusa és az ellátott gyermekek száma: Megnevezés Anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő stb.) Kezelt problémák száma Ellátott gyermekek a fő (halmozott) probléma szerint 38 4 19

Gyermeknevelési 64 7 Gyermekintézménybe való 2 1 beilleszkedési nehézség Magatartászavar, 12 1 teljesítményzavar Családi konfliktus (szülők 42 4 egymás közti, szülőkgyermek közti) Szülők vagy a család 239 17 életvitele Szülői elhanyagolás 16 3 Családon belüli bántalmazás 1 1 (fizikai, szexuális, lelki) Fogyatékosság, retardáció 8 1 Szenvedélybetegségek 11 1 Összesen 433 40 20 A szakmai tevékenység statisztikai adati: Megnevezés Szakmai tevékenységek Ellátott gyermekek száma száma (halmozott) Információnyújtás 39 12 Segítő beszélgetés 266 87 Tanácsadás 22 10 Hivatalos ügyekben való 27 13 közreműködés Családlátogatás 243 72 Védelembe vétel fv. 8 8 Összesen 605 202 A legjellemzőbb problémák a szülők életvitelében lelhetők fel, aminek következménye az elhanyagolt környezet és a következetlen gyermeknevelés, továbbá az iskolai igazolatlan hiányzás. A felkeresett és ellátott családok nagy részben együttműködőek voltak. A helyi óvodával, iskolával és az egészségügyi szolgáltatóval jó kapcsolata van szolgálatunknak, minden esetben segítőkészek. 3. Házi segítségnyújtás: Az alapszolgáltatás keretin belül, a településen jelentkező igényeknek és az érvényben lévő jogszabályoknak megfelelően biztosítottuk a házi segítségnyújtás szolgáltatást. Szolgáltatásunk alapvető és elsődleges célja olyan mértékű segítségnyújtás, amely biztosítja az ellátást igénylő ember részére az önálló életvitel fenntartását, valamint egészségi és mentális állapotából vagy más okból adódó problémáinak megoldását. A szolgáltatást igénybe vevők ellátása saját otthonukban történik, az egyéni szükségletek és igények figyelembe vételével. Az igénybe vétel önkéntes és térítésmentes. A szolgáltatás az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője által kezdeményezhető. A családok életvitele megváltozott a korábbi évekhez képest, a többgenerációs családok szinte már nem léteznek, így az egyedül élő idősek száma is növekvő tendenciát mutat. Az 20

21 egyedüllét miatt több gondoskodást és figyelmet igényelnek. Nagyon fontos lenne, hogy az idős embernek helye legyen a családban és ne a család problémájaként jelentkezzen. Nehezen éli meg, ha magára marad. Lassan megszűnnek emberi kapcsolatai, elszigetelődik, befelé fordul és elkeseredetté válik. Az idős korúak gyakran mentálisan is sérülnek, nehezen tudják feldolgozni, hogy idős korukra támasz nélkül maradnak. Intézményünk próbálja a támasz szerepét betölteni. Az idősek életvitelének fenntartásában, a mindennapok nehézségeiben a gondozónő nagy segítséget nyújthat és idővel nélkülözhetetlen családtaggá is válhat. A szolgáltatást igénybe vevők naponta azonos időben várják a gondozónőjüket, mert a rendszeresség biztonságérzetüket növeli. 2014-ben a szolgáltatás leggyakoribb igénybevételének okai: Az egészségi állapot romlása, Krízis, melyet csak nehezen tud az ellátott és a család megoldani segítség nélkül. Az ellátottak nagy része egyedül élő, hanyatlóban lévő egészségi állapotú idős ember. A házi segítségnyújtásnak ezért is van kiemelkedő szerepe, mint ellátási formának, hiszen a gondozónő figyelemmel kíséri az idős emberek egészségi és mentális állapotát, így az egészségügyi ellátásnak fontos jelzőrendszere vagyunk. Házi segítségnyújtás 2014 évi látogatások száma (intézményi szinten): 01. 1257 02. 1130 03. 1303 04. 1480 05. 1561 06. 1523 07. 1890 08. 1630 09. 1761 10. 1754 11. 1653 12. 1738 Összesen 18687:251= 74 fő Házi segítségnyújtás 2014 évi látogatások száma Dédestapolcsány 01. 220 02. 211 03. 233 04. 252 05. 252 06. 240 07. 276 08. 235 09. 248 21

22 10. 248 11. 221 12. 245 Összesen 2881: 251= 11 fő Házi segítségnyújtás 2014 évi látogatások száma Sajóivánka 01. 88 02. 80 03. 84 04. 105 05. 84 06. 80 07. 92 08. 80 09. 88 10. 88 11. 80 12. 105 Összesen 1054: 251= 4 fő Házi segítségnyújtás 2014 évi látogatások száma Szuhakálló 01. 150 02. 157 03. 168 04. 210 05. 210 06. 200 07. 228 08. 150 09. 152 10. 149 11. 160 12. 158 22

23 Összesen 2092: 251= 8 fő Házi segítségnyújtás 2014 évi látogatások száma Sajógalgóc 01. 132 02. 115 03. 114 04. 147 05. 147 06. 160 07. 184 08. 160 09. 164 10. 162 11. 148 12. 147 Összesen 1780: 251= 7 fő Házi segítségnyújtás 2014 évi látogatások száma Vadna 06. 85 (14) 07. 184 (23) 08. 160 (20) 09. 170 (22) 10. 154 (22) 11. 140 (20) 12. 147 (21) Összesen 1040:142= 7 fő 1040:251= 4 fő Házi segítségnyújtásban részesítettek adatai Dédestapolcsányban: Megnevezés Házi segítségnyújtásban részesül Az ellátottak száma (fő) Előző év XII.31-én 13 Tárgyév folyamán ellátásba vettek 6 Tárgyév folyamán ellátásból kikerültek 4 Tárgyév XII.31-én 15 XII.31-én ellátottak neme, kora Férfi 60-64 éves 1 70-74 éves 2 80-89 éves 2 Összesen 5 Nő 70-74 éves 1 75-79 éves 2 23

24 80-89 éves 6 90-x éves 1 Összesen 10 Férfiak és nők összesen 15 Házi segítségnyújtásban részesítettek adatai Szuhakállóban: Megnevezés Házi segítségnyújtásban részesül Az ellátottak száma (fő) Előző év XII.31-én 7 Tárgyév folyamán ellátásba vettek 3 Tárgyév folyamán ellátásból kikerültek 2 Tárgyév XII.31-én 8 XII.31-én ellátottak neme, kora Férfi 60-64 éves 0 70-74 éves 0 75-79 éves 1 Összesen 1 Nő 65-69 éves 3 70-74 éves 1 75-79 éves 2 80-89 éves 1 Összesen 7 Férfiak és nők összesen 8 Házi segítségnyújtásban részesítettek adatai Sajóivánkán: Megnevezés Házi segítségnyújtásban részesül Az ellátottak száma (fő) Előző év XII.31-én 4 Tárgyév folyamán ellátásba vettek 2 Tárgyév folyamán ellátásból kikerültek 2 Tárgyév XII.31-én 4 XII.31-én ellátottak neme, kora Férfi 60-64 éves 0 70-74 éves 0 75-79 éves 0 Összesen 0 Nő 60-64 éves 1 70-74 éves 1 75-79 éves 1 80-89 éves 1 Összesen 4 24

25 Férfiak és nők összesen 4 Házi segítségnyújtásban részesítettek adatai Sajógalgócon: Megnevezés Házi segítségnyújtásban részesül Az ellátottak száma (fő) Előző év XII.31-én 6 Tárgyév folyamán ellátásba vettek 3 Tárgyév folyamán ellátásból kikerültek 2 Tárgyév XII.31-én 7 XII.31-én ellátottak neme, kora Férfi 60-64 éves 0 70-74 éves 1 75-79 éves 0 Összesen 1 Nő 65-69 éves 1 70-74 éves 1 75-79 éves 2 80-89 éves 2 Összesen 6 Férfiak és nők összesen 7 Házi segítségnyújtásban részesítettek adatai Vadnán: Megnevezés Házi segítségnyújtásban részesül Az ellátottak száma (fő) Előző év XII.31-én - Tárgyév folyamán ellátásba vettek 8 Tárgyév folyamán ellátásból kikerültek 1 Tárgyév XII.31-én 7 XII.31-én ellátottak neme, kora Férfi 60-64 éves 0 70-74 éves 0 75-79 éves 2 Összesen 2 Nő 65-69 éves 1 70-74 éves 0 75-79 éves 1 80-89 éves 3 Összesen 5 Férfiak és nők összesen 7 25

26 Összegzés: Az intézményben mind az idős ellátás, mind a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás kapcsán nagy figyelmet fordítunk a jó színvonalú, minőségi szolgáltatásközvetítésére, az ellátottak jogainak érvényesítésére, a társult települések lakosainak a szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztatására. Az intézmény dolgozói a rájuk nehezedő, egyre bővülő feladatokat megfelelő szakmai színvonalon látják el. A jogszabályokban előírtak szerint működünk, a jogszabályi változásokat folyamatosan figyeljük és mindig követjük, átvesszük. Lehetőségeinkhez képest arra törekszünk, hogy szolgáltatásinkat folyamatosan fejlesszük, aktualizáljuk. Az ellenőrzések, jogszabályi változások és az adminisztrációs terhek sokasága ellenére a szolgáltatások folyamatos működése biztosított. Tekintettel arra, hogy a megbízott intézményvezetői feladatokat 2014. 11. 01.-től látom el kérem Önöket, hogy a Sajókazai Nappali Szociális Központ 2014 évi Beszámolóját megvitatva, azt elfogadják. Sajókaza, 2015. 05. 18. Tisztelettel: Bakos Lehelné Megbízott intézményvezető 26

ELŐTERJESZTÉS SAJÓGALGÓC KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2015. JÚNIUS 3-AI MUNKATERV SZERINTI NYÍLT ÜLÉSÉRE. IKT. SZ: 1394-3/2015/V. MELLÉKLETEK SZÁMA: 2 DB II. NAPIREND Tárgy: Átfogó értékelés Sajógalgóc községi önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2014. évi ellátásáról. Előterjesztő: Előterjesztést készítette: Melléklet: Jaskó Péter Dr. Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző 1. sz. Határozati javaslat 2. sz. Értékelés A döntés formája: határozat Szavazás módja: egyszerű többség Tisztelt Képviselő-testület! A Gyvt. 96. (6) bekezdése szerint: A települési önkormányzat és állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-éig - a külön jogszabályban meghatározott tartalommal - átfogó értékelést készít. Az értékelést - települési önkormányzat esetén a képviselő-testület általi megtárgyalást követően - meg kell küldeni a gyámhatóságnak. A gyámhatóság az értékelés kézhezvételétől számított harminc napon belül javaslattal élhet a települési önkormányzat, illetve állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv felé, amely hatvan napon belül érdemben megvizsgálja a gyámhatóság javaslatait és állásfoglalásáról, intézkedéséről tájékoztatja. Az értékelés tartalmi követelményeit a 149/1997.(IX.10.) Korm. Rendelet 10. sz. melléklete határozza meg, az alábbiak szerint:. A települési önkormányzat által készítendő átfogó értékelés tartalmi követelményei: 1. A település demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira. 2. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása: - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma, kérelmezőkre vonatkozó általánosítható adatok, elutasítások száma, főbb okai, önkormányzatot terhelő kiadás nagysága, - egyéb, a Gyvt.-ben nem szabályozott pénzbeli vagy természetbeni juttatásokra vonatkozó adatok, - gyermekétkeztetés megoldásának módjai, kedvezményben részesülőkre vonatkozó statisztikai adatok.

28 3. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása: - gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja, működésének tapasztalata (alapellátásban részesülők száma, gyermekek veszélyeztetettségének okai, válsághelyzetben levő várandós anyák gondozása, családjából kiemelt gyermek szüleinek gondozása, jelzőrendszer tagjaival való együttműködés tapasztalatai), - gyermekek napközbeni ellátásának, gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása, ezen ellátások igénybevétele, s az ezzel összefüggő tapasztalatok. 6. A felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatainak, továbbá a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők ellenőrzésének alkalmával tett megállapítások bemutatása. 7. Jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása a Gyvt. előírásai alapján (milyen ellátásokra és intézményekre lenne szükség a problémák hatékonyabb kezelése érdekében, gyermekvédelmi prevenciós elképzelések). 8. A bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása (amennyiben a településen készült ilyen program), valamint a gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők számának az általuk elkövetett bűncselekmények számának, a bűnelkövetés okainak bemutatása. 9. A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés keretében milyen feladatok, szolgáltatások ellátásában vesznek részt civil szervezetek (alapellátás, szakellátás, szabadidős programok, drogprevenció stb.). Sajógalgóc községi önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2014. évi ellátásáról szóló átfogó előterjesztés fenti szempontok alapján kerül a képviselő-testület elé tárgyalásra. Az értékelés során felhasználásra került a közös önkormányzati hivatal gyermekvédelmi- és gyámhatósági tevékenységének dokumentációja, statisztikája. Fentiek alapján kezdeményezem az előterjesztés mellékletében szereplő határozati javaslat jóváhagyását. Sajógalgóc, 2015. május 27. Jaskó Péter sk. 28

Határozati javaslat: /2015.(V...) HAT ÁRO Z AT A 2014. évi gyermekvédelmi és gyámhatósági tevékenység átfogó értékeléséről Sajógalgóc községi Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2014. évi ellátásáról készített átfogó értékelést megismerte, azt elfogadja. Felelős: jegyző Határidő: értelemszerűen

Átfogó értékelés Sajógalgóc községi önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2014. évi ellátásáról. 1. Sajógalgóc község demográfiai mutatói A település lakosságszáma 2014. december 31-én: 375 fő, melyből 187 fő férfi és 188 nő. A lakosság korcsoportos megoszlása: Év Fő 0-2 10 3-5 11 6-14 36 15-18 22 19-60 221 61-75 221; 59% 79; 21% 75; 20% 0-18 19-60 61- A településen 87 fő 0-18 év közötti lakos élt az értékelés időszakában, (2013. évben 91 fő 0-18 év 2012. évben 93 fő; 2011. évben 93 fő; 2010 évben 101 fő). 2. Az önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi ellátások Az önkormányzat az 1997. évi XXXI. tv. felhatalmazása alapján rendeletében szabályozta a gyermekek védelmének helyi rendszerét. Az önkormányzat az alábbi pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokat biztosította 2013-ban: A./ Pénzbeli és természetbeni ellátások: 1. rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény; 2. Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj 3. óvodáztatási támogatás.

31 2009-ben került sor először a 2008. évi XXXI. tv. rendelkezései alapján óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapítására és az ellátás folyósítására. B./ Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások: A.1.) 1. gyermekjóléti szolgálat. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2006. január 1-jével váltotta, az addigi elsősorban pénzbeli ellátásként működő rendszeres gyermekvédelmi támogatást. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre az a gyermek jogosult, akinek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130 %-át (2014-ben ez 37.050 Ft.) Ha ezt a határt a jövedelem meghaladja, de az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 140%-át nem (2014-ben ez 39.900 Ft); jogosult a gyermek a kedvezményre, ha o o o a szülő vagy más törvényes képviselő egyedülállóként gondozza; tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos; nagykorúvá vált és 23 éves koráig vagy közép- vagy felsőfokú nappali tanulmányokat folytat, 25 éves koráig felsőfokú nappali tanulmányokat folytat. A jogosultság megállapításához mindkét jövedelmi helyzetben vizsgálni kell a család vagyoni körülményeit is. A kedvezményre az a gyermek jogosult, akinek családjában található vagyontárgyak o egy főre jutó értéke nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát (2014-ban az 570.000 Ft-ot); o illetve együttesen számítva a hetvenszeresét (2014-ban az 1.995.000 Ft-ot). Nem kell vagyonként figyelembe venni azt az ingatlant melyben a szülő vagy más törvényes képviselő lakik, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel tulajdonban lévő gépjárművet. A jövedelmi és vagyoni helyzetre a kérelemben nyilatkozni kell. A jogosultsági feltételek teljesülése esetén a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság 1 év időtartamra állapítható meg. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretei között a gyermek kedvezményes étkeztetésre, normatív tankönyvtámogatásra, illetve tárgyév július és november hónapban (ha július 1-jén a jogosultsága fennállt) egyszeri támogatásra (2014-ben 5.800 Ft), valamint egyéb jogszabályban meghatározott esetleges kedvezményekre jogosult. 2013. év során - a 2012. évi törvényi változásnak megfelelően az pénzbeli támogatás helyett, Erzsébet-utalvány formájában került a jogosultaknak az ellátás folyósításra, mely kész étel, tanszer és ruházat vásárlására használható fel, az elfogadó helyeken. Az óvodás és általános iskoláskorú gyermekek kedvezményes, vagy ingyenes étkezéseinek szabályrendszerében változás nem következett be 2014. évben, az előző időszakhoz képest. A normatív kedvezményt csak egy jogcímen lehetett igénybe venni. Gyermekétkeztetés esetén a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő aa) bölcsődés, ab) óvodás, 31

32 ac) 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, ad) fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett, aa)-ac) alpont szerinti életkorú gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át, b) az a) pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, c) három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át, d) az ad) alpont alá nem tartozó, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át. A kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 2014. december 31-én 41 fő kiskorú, és 1 fő nagykorú, nappali tanulmányokat folytató részesült, összesen: 42 fő. Ez összesen 19 családot érintett. A támogatás megállapítására irányuló kérelmek közül elutasításra nem került sor. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek részére, egyszeri támogatás (5.800 Ft/főx2 alkalom) jogcímén 2014 év folyamán, 487 E Ft került kifizetésre, 42 fő részére, Erzsébet utalvány formájában. A 2014. december hó folyamán rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők korcsoportos megoszlása Korcsoport - 6 7-14 15-18 19 - Összesen Gyermekek száma 14 19 8 1 42 1; 2% 8; 19% 14; 33% 19; 46% -6 7-14 15-18 19-32

33 A 2014. december hó folyamán rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesült családok a gyermekek száma szerint Megnevezés 1 2 3 4 vagy 5 6 vagy annál több Összesen Családok száma Ebből: egyedülálló szülő 6 8 2 2 1 19 6 1 1 1 0 9 A.2) A középiskolai tanulmányokat folytatók, valamint a felsőfokú képzésben részt vevők számára, összességében 4 fő részére; 445 E Ft került kifizetésre, Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj támogatás jogcímén, önkormányzati saját forrásként. Bursa Hungarica támogatásban részesülők számának megoszlása és a ráfordított kiadás Megnevezés Bursa Hungarica Összesen Fő 4 4 Összeg (E Ft) 445 445 A.4) A Gyvt. 2013. szeptember 1-jével hatályba lépett módosítása átalakította az óvodáztatási támogatás feltétel-rendszerét is. 20/C. (1) Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapításának célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi életkorban történő rendszeres óvodába járásának elősegítése. (2) A települési önkormányzat jegyzője az óvodáztatási támogatásra való jogosultságát - kérelmére - annak a szülőnek vagy családbafogadó gyámnak állapítja meg, akinek gyermeke a) tekintetében a halmozottan hátrányos helyzet fennállását a jegyző a Gyvt. 67/A. (3) bekezdésében foglaltak szerint megállapította, és b) legkésőbb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig, amelyben az ötödik életévét betölti, megkezdi az óvodai nevelésben való tényleges részvételt és a kérelem benyújtását megelőző időszakban legalább két hónapon keresztül a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint rendszeresen jár óvodába. 33

34 A pénzbeli támogatás összege a 2009. évtől gyermekenként első alkalommal húszezer forint, ezt követőn esetenként és gyermekenként tízezer forint. 2014 évben az ellátás összeg nem változott. A további óvodáztatási támogatás igénylése iránt nem kell külön kérelmet előterjeszteni. Óvodáztatási támogatásra jogosultak 2014. évben Június hóban 20.000 Ft összegű támogatás 1 fő 0 fő 10.000 Ft összegű támogatás 0 fő December hóban 20.000 Ft összegű támogatás 1 fő Folyósított támogatás összesen: 10.000 Ft összegű támogatás 0 fő 20 E Ft Az óvoda intézményvezetője valamennyi esetben megkeresésére kiállította az óvodai jogviszony létrejöttéről és a rendszeres óvodába járásról szóló igazolást. Az intézmény a határozatok egy-egy példányát megkapta, melyben további kötelezettségeiről tájékoztatásra került. Az önkormányzat képviselő-testülete nem élt a Gyvt 20/C. (9) bekezdésében biztosított felhatalmazással, melynek alapján rendeletben előírhatja, hogy első alkalommal az óvodáztatási támogatást természetbeni formában kell biztosítani. Nyári gyermekétkeztetés: 2014-ban nyári gyermekétkeztetést nem szervezett az önkormányzat. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet megállapítása 2013. augusztus 31-éig a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló fogalmát a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény tartalmazta. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben azonban e fogalom már nem szerepel. 2013. szeptember 1-jei hatállyal a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek (fiatal felnőtt) fogalma és e tény fennállásának megállapítása, mint a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedések egyike, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben került szabályozásra. A szabályozás célja a gyermek hátrányainak kompenzálása, esélyeinek növelése kora gyerekkortól fiatal koráig, minél sikeresebb társadalmi integrációjának elősegítése érdekében. Hátrányos helyzetű gyermek: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fenn áll: - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontjában a gyermeket együtt nevelő mindkét szülő, a gyermeket egyedül nevelő szülő, illetve a családbafogadó gyám legmagasabb iskolai végzettsége alapfokú - (az alacsony iskolai végzettség igazolása a kérelmen megtett önkéntes nyilatkozattal történik); - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontjában a gyermeket nevelő szülők bármelyike vagy a szociális törvény szerinti aktív korúak ellátására (foglalkoztatást helyettesítő támogatás vagy rendszeres szociális segély) jogosult vagy a kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül, legalább 12 hónapig álláskeresőként tartotta nyilván a munkaügyi központ - (az alacsony foglalkoztatottság fennállását az eljáró hatóság ellenőrzi); - a gyermek szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben, vagy az eljárás során felvett környezettanulmány szerint félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan 34

35 lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéshez szükséges feltételek - (elégtelen lakókörnyezet, illetve lakáskörülmény). Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében fenti három körülmény közül (alacsony iskolai végzettség; alacsony foglalkoztatottság; elégtelen lakókörnyezet, lakókörülmény) legalább kettő fennáll. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet meghatározása kérelemre indul, azonban nem érinti a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kötődő kedvezményeket, azonban az óvodáztatási támogatásra való jogosultságot befolyásolja. A hátrányos helyzetű (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) sajógalgóci lakóhelyű gyermekek, tanulók létszáma, 2014. október 1-jén. óvodás ált.isk. 2014.10.01. Közép isk. Össz. HH 2 2 HHH 3 7 2 12 Összesen 3 9 2 14 A KIR rendszerbe történő adatszolgáltatást megtörtént. 3. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás Sajógalgóc községben a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait a képviselő-testület döntése alapján intézményfenntartó társulás keretei közötti, 2009. január 1-jétől a Sajókaza székhellyel működő Nappali Szociális Központ és Gyermekjóléti Szolgálat végzi. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv) 146. (1) bekezdése szerint, a törvény hatálybalépése előtt kötött önkormányzati társulási megállapodásokat a képviselő-testületeknek felül kellett vizsgálni és a törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítani e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül. A társult önkormányzatok törvényi kötelezésüknek eleget téve, 2013. július 1-jétől Dédestapolcsány - Mályinka Vadna - Sajóivánka - Sajókaza - Szuhakálló - Sajógalgóc Nappali Szociális Központ Intézményfenntartó Társulás keretei között gondoskodnak a feladat-ellátásról. A Szolgálat 2014. évi tevékenységéről szóló beszámolót a képviselő-testület önálló napirend keretei között tárgyalta meg. Gyermekvédelmi jelzőrendszer A körzeti védőnő A gyermekvédelmi rendszer fontos eleme, a jelzőrendszer megfelelő hatékonyságú működése. A helyi jelzőrendszer tagjai (az oktatási intézmények gyermekvédelmi felelősei: védőnő, háziorvos, a hivatal ügyintézője, jegyző, családsegítő) törekszenek az együttműködésre. Mivel kis lélekszámú településről van szó, a személyes kapcsolatok nem elhanyagolhatóak. 35

36 A családokban jelentkező nevelési problémákat legkorábban (a gyermek életkorának megfelelően) a védőnő és az oktatási intézmények észlelik. Kiemelt szerepe és felelőssége van tehát ezen intézmények pedagógusainak, gyermekvédelmi felelőseinek és a védőnőnek. A jelzőrendszer nélkülözhetetlen tagja, a tanköteles kort még be nem töltött gyermekek tekintetében a védőnő. Sajógalgóc a sajókazai védőnői körzethez tartozik. A Sajógalgócot ellátó védőnő: Tamási Zsoltné. 2014 évben a védőnő által gondozott 0-6 év közötti gyermekek száma 22 fő. Várandós gondozottak száma: 5 fő. Születések száma: 5 fő. Tanácsadás 2 hetente történik. A védőnő tájékoztatása szerint a helyi jelzőrendszer tagjai között mindennapos a kapcsolat. A jelzőrendszer megfelelően működik, nagyobb horderejű problémával nem szembesültek. 2014-ban nem kezdeményezett intézkedést a gyermekvédelmi szolgálat munkatársa és a családsegítő irányába. Véleménye szerint a sajógalgóci lakóhelyű gyermekek, általánosságban ápoltak, ruházatuk tiszta, higiéniájuk megfelelő. 4. Gyermekvédelmi-, gyámhatósági intézkedések: A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2013. január 1-jétől jelentősen szűkítette a települési jegyzőjének tárgybeli feladat- és hatáskörét, mellyel párhuzamosan a járási rendszer létrejöttével, a járási gyámhivatal kapott feladat- és hatásköröket. 3. (1) bekezdése értelmében, a jegyző: a gyámhatósági ügyekben megkeresésre környezettanulmányt készít, megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, megállapítja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt, tartásra köteles hozzátartozó kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságát, megállapítja az óvodáztatási támogatásra való jogosultságot, ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben hatáskörébe utalt egyéb gyermekvédelmi és gyámügyi feladatokat. A járási gyámhivatal gyermekvédelmi-, gyámhatósági intézkedésről nem döntött a településen élő kiskorúak vonatkozásában, 2014. év folyamán. 5. A Kazincbarcikai Járási Gyámhivatal hatósági intézkedései: A Kazincbarcikai Járási Gyámhivatal hivatalunkat környezettanulmányok készítése miatt kereste meg 2013-ban. 36

37 6. Felügyeleti szervek által végzett ellenőrzések tapasztalatai: 2013. év során a felügyeleti szervek ellenőrzést nem végeztek a Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatalnál, illetve Sajógalgóc község Önkormányzatánál. 2013. év folyamán az első fokú határozatokkal szemben, jogorvoslati eljárás kérelemre, vagy hivatalból lefolytatásra nem került. 7. Gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők a településen Sajógalgóc bűnmegelőzési programmal nem rendelkezik. Ugyanakkor szoros, élő a kapcsolat a Kazincbarcikai Rendőrkapitánysággal és a Sajókazai Rendőrőrssel. A rendőri szerv tájékoztatása szerint, a bűncselekményt elkövetők között gyermekkorú és fiatalkorú nem volt, mint ahogyan ezen korosztály terhére elkövetett bűncselekmény sem. Fentiek ellenére, fokozott figyelmet igényel a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai, a rendőri szervek részéről, a fiatalkorú bűnelkövetés prevenciója, megelőzése. A megélhetési problémák, a jövedelmi helyzet romlása, illetve a gyermekkorhoz kapcsolódó felelősségre vonás hiánya, eredményezheti a községben is az érintett korosztály által elkövetett bűncselekmények és szabálysértések számának növekedését. 8. Jövőre vonatkozó, célok, elképzelések, javaslatok Az önkormányzat jelenlegi gazdálkodási, finanszírozási körülményei között a gyermekjóléti alapellátások körét bővíteni, a törvényi kötelező feladatok megvalósításán túl, nem tudja. Cél a meglévő alapellátási formák biztosítása, szinten tartása. A gyermekjóléti alapellátásra fordított, ahhoz kapcsolódó költségek: Megnevezés Gyermekvédelmi kedvezmény Bursa Hungarica Óvodáztatási támogatás E Ft 487 445 20 Összesen 952 Önkormányzat 2014. évi összes működési kiadása 45.969 Működési kiadások Gyermekjóléti kiadások 45017; 98% 952; 2% 37

38 A településen egyedüli civilszervezetként a Sajógalgócért Egyesület működik. Az Egyesület által szervezett programok, megvalósított pályázatok, az civilszervezetek tagjainak személyes közreműködése hozzájárul ahhoz, hogy a település gyermekkorú lakossága szervezetten töltse el szabadidejét, részt vegyen az egészséges életmódra, a közösségi életre irányuló nevelés folyamatában. Fontos feladat a gyermekvédelmi jelzőrendszer hatékonyságának növelése, mely elsősorban a szereplők szakmai felkészültségének, együttműködésének, hozzáállásának, tenni akarásának függvénye. Sajógalgóc, 2015. május 27. Dr. Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző 38

ELŐTERJESZTÉS SAJÓGALGÓC KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2015. JÚNIUS 3-AI MUNKATERV SZERINTI NYÍLT ÜLÉSÉRE. IKT. SZ: 1394-4/2015/V. MELLÉKLETEK SZÁMA: 1 DB III. NAPIREND Tárgy: Rendeletalkotás a levegő tisztaságának védelme érdekében. Előterjesztő: Előterjesztést készítette: Melléklet: Jaskó Péter Dr. Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző 1. sz. Rendelet-tervezet A döntés formája: rendelet Szavazás módja: minősített többség Tisztelt Képviselő-testület! 2015. március 5-én hatályba lépett az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (a továbbiakban: OTSZ), mely új rendelkezéseket tartalmaz a kül- és belterületi szabadtéri égetés vonatkozásában. Az OTSZ 225. (1) bekezdése értelmében tilos belterületen szabadtéri égetést végezni, kivéve, ha azt más jogszabály így különösen önkormányzati rendelet megengedi. 225. (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos. (3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani. Abban az esetben, ha belterületen szabadtéri égetést végeznek, és a települési önkormányzat azt rendeletében nem engedélyezte, vagy engedélyezte, de az égetést nem a rendeletben meghatározott napon vagy időpontban végezték, a tűzvédelmi hatóságnak meg kell indítania a tűzvédelmi hatósági eljárást. A szabálytalanságot elkövetővel szemben a Katasztrófavédelmi Kirendeltség a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. melléklet 40. sora alapján 20.000 60.000,- Ft-ig terjedő tűzvédelmi bírságot szabhat ki.

Ha a belterületi szabadtéri égetést a települési önkormányzat lehetővé teszi, de az égetést nem a rendeletben meghatározott időpontban és módon végezték, a bírságot kiszabó határozat egy példányát a jogerőre emelkedését követően haladéktalanul meg kell küldeni a települési önkormányzat részére is tájékoztatásul. Az önkormányzat a levegőminőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról szóló 11/2006.(VI.22.) önkormányzati rendeletében szabályozta az avar és kerti hulladék égetésének rendjét, a rendelet felülvizsgálata a jogszabályi módosulás következtében indokolt. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII tv. 48. (3) bek. értelmében a levegőminőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról szóló rendelet tervezet véleményezésre meg kell küldeni a környezetvédelmi hatóságnak, az elfogadott rendeletet pedig a szomszédos önkormányzatoknak, tájékoztatásul. Szuhakálló és Sajóivánka önkormányzatok tartalmi szempontból azonos rendelettervezeteinek jogszabályi megfelelőségéről a B-A-Z. Megyei Kormányhivatal nyilatkozott, azzal szemben kifogást nem emelt. Minderre tekintettel indítványozom az előterjesztés szerint rendelet-tervezet megtárgyalását. Sajógalgóc, 2015. május 27. Jaskó Péter sk. 40

Előzetes hatásvizsgálat a levegőminőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról szóló önkormányzati rendelet-tervezethez Rendelet-tervezet valamennyi jelentős hatása, különösen: A rendelet elkészítésével a belterületi szabadtéri égetés szabályozott körülmények között valósulhat meg a településen, összhangban a környezetvédelmi, és tűzvédelmi szabályokkal. Társadalmi hatás: Az elsődleges cél, hogy a település közigazgatási területén a levegővédelmi szabályok, helyi szabályzók alkalmazásával is érvényesüljenek. Gazdasági, költségvetési hatás: nincs Környezeti-, egészségügyi következmények: A rendeletben foglaltak végrehajtásának környezetre gyakorolt hatása, illetve egészségügyi következménye az életminőség javítása. Adminisztratív terheket befolyásoló hatásai: Az adminisztratív terhek lényegi változása nem várható. A rendelet megalkotása szükségessége: Nem kötelező, lehetséges. A szabályozás hiányában a belterületi szabadtéri égetés tilos. A rendelet megalkotásának elmaradása esetén várható következmények: Valamennyi szabadtéri égetést megvalósító helyi lakossal szemben, a tűzvédelmi hatóság eljárhat. A rendelet alkalmazásához szükséges feltételek: Személyi Szervezeti Tárgyi Pénzügyi Rendelkezésre áll Rendelkezésre áll Rendelkezésre áll Rendelkezésre áll A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi feltételek nem változnak, a pénzügyi feltételeket nem igényel.

Sajógalgóc községi Önkormányzat Képviselő-testületének /2015.(...) önkormányzati rendelete a levegőminőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról Sajógalgóc Község Önkormányzata Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 46. (1) bekezdés c.) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, mint környezetvédelmi igazgatási szerv véleményének kikérésével - a következőket rendeli el: A rendelet célja és hatálya 1. A rendelet célja a környezeti levegő minőségének tartós és hatékony megóvása és javítása, a légszennyezettségi határérték túllépések megakadályozása, az emberi egészség védelme és a levegő jó állapotának megőrzése a helyi levegővédelmi követelmények szabályozásával. 2. A rendelet hatálya Sajógalgóc Község közigazgatási területén a jogi személyekre, a jogi személyiség nélküli szervezetekre és a magánszemélyekre terjed ki. A levegőminőség védelmének helyi általános szabályai 3. A helyi levegővédelmi követelményeket a helyi környezetvédelmi, illetve társadalmi, gazdasági programokban, tervekben, településrendezési, szabályozási tervekben és a műszaki tervezésben, hatósági eljárásokban érvényesíteni kell. 4. Levegőterhelést okozó tevékenységet, technológiát és technológiai berendezést úgy kell megtervezni, kialakítani, működtetni és fenntartani, hogy abból a lehető legkevesebb légszennyező anyag kerüljön a környezetbe. A háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok 5. (1) Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban és más létesítményekben csak megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben és csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad elégetni. (2) A fűtőberendezésben ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, festékkel vagy vegyszerrel kezelt fahulladékot, olajost fűrészport stb. égetni tilos. (3) A járási hivatal hatáskörbe tartozó háztartási és az 500 kw névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő és egyéb, - kizárólag füstgázt kibocsátó berendezések üzemeltetése során csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad elégetni. (4) Hulladékok (háztartási, ipari, veszélyes és nem veszélyes egyéb hulladékok, műanyag, gumi, vegyszer, festék stb.) nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos. (5) A háztartásban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető. Avar és kerti hulladék nyílttéri égetése 6. A kerti hulladékot elsősorban hasznosítani kell. 7. Az avar és a kerti hulladék égetése a 8.. (1) bekezdésében foglaltak kivételével tilos. 42

8. (1) Az avar és kerti hulladék égetése március 15.- április 15. valamint október 15. november 15. közötti időszakban megengedett. A napi égetést a reggeli és az esti talajközeli inverzió (a levegőréteg hőmérsékleti változásai) miatt 10:00 20:00 óra között szabad végezni, szélcsendes időben, hétfőtől péntekig, cselekvőképes, nagykorú személy állandó felügyelete mellett. (2) A kerti hulladékot jól kialakított tűzrakó helyen és telken lehet égetni, oly módon, hogy az égetés hősugárzása környezeti kárt ne okozzon, az emberi egészséget és környezetet ne veszélyeztesse. (3) Az avart és kerti hulladékot csak olyan helyen és területen szabad elégetni, ahol az égetés és annak hőátadása a személyi biztonságot és az emberi egészséget nem veszélyezteti, vagyoni és környezeti kárt nem okoz. (4) A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni. A tűz helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg eloltható. (5) Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani és a parázslást meg kell szüntetni. (6) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (háztartási, ipari, veszélyes és nem veszélyes egyéb hulladékok, műanyag, gumi, vegyszer, festék stb.). A tűz élesztésére, szítására kőolajszármazékot (benzin, gázolaj, petróleum stb.), vagy egyéb vegyszert használni tilos. (7) Nem égethető kerti hulladék: a) szeles, ködös vagy erősen párás időben, b) ünnepnapokon, c) közterületen, d) egészségügyi-, nevelési- és oktatási intézmény, sportlétesítmény, helyi igazgatási intézmény és egyházi intézmény 100 méteres körzetében azok működésének időtartama alatt, e) éghető anyagot tároló hely 30 méteres körzetében. (8) Az önkormányzat közigazgatási területén kívül keletkezett kerti hulladékot az önkormányzat területére behozni és ott elégetni tilos. 9. (1) A hatóságilag elrendelt, általános tűzgyújtási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést. (2) Az országosan elrendelt erdőterületekre és azok 200 m-es környezetére vonatkozó általános tűzgyújtási tilalom alól a rendelet ugyancsak nem ad felmentést. Porképző és bűzös anyagok kezelésére vonatkozó szabályok 10. (1) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával, nedvesített állapotban szabad szállítani, illetőleg tárolni. (2) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett port, terjedésének megakadályozására vízzel kell nedvesíteni. (3) Az építési és bontási munkálatokat végző szállító járművek okozta sárfelhordás folyamatos takarításáról a kivitelezőnek gondoskodnia kell, a későbbi diffúz porterhelés kialakulásának megelőzése érdekében. (4) Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tárolóban szabad szállítani illetőleg tárolni. 43

11. A rendelet alkalmazása szempontjából: Értelmező rendelkezések a) Avar és kerti hulladék: falomb, kaszálék, nyesedék, egyéb növényi maradványok (a továbbiakban kerti hulladék). b) Hasznosítás: a kerti hulladék komposztálása. c) Tároló edény: kukatartály, konténer, egyéb tartály, papír vagy műanyag zsák. Vegyes és záró rendelkezések 12. (1)) A környezetvédelmi hatóság a levegővédelmi követelményt megsértő természetes és jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére, a jogsértő tevékenység megszüntetésére, illetve a mulasztás pótlására való kötelezéssel egyidejűleg,- ha jogszabály másként nem rendelkezik- levegőtisztaság-védelmi bírságot szab ki. (2) A 6-9. -ban foglalt rendelkezéseket megszegőkkel szemben, a tűzvédelmi hatóság tűzvédelmi bírságot szabhat ki. (3) A rendelet 2015. június 15-ével lép hatályba. Jaskó Péter sk. Dr. Herczeg Tibor sk. jegyző címzetes főjegyző 44

ELŐTERJESZTÉS SAJÓGALGÓC KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2015. JÚNIUS 3-AI MUNKATERV SZERINTI NYÍLT ÜLÉSÉRE. IKT. SZ: 1394-5/2015/V. MELLÉKLETEK SZÁMA: ---DB IV. NAPIREND Tárgy: Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések támogatásra vonatkozó pályázati lehetőség Előterjesztő: Előterjesztést készítette: Melléklet: Jaskó Péter Dr. Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző A döntés formája: határozat Szavazás módja: egyszerű többség Tisztelt Képviselő-testület! A helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel közösen pályázatot hirdetett a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény 3. melléklet II. 4. pont aa), ac) és ad) pontok szerinti Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések támogatásra. 1. A pályázat célja: Az önkormányzatok által fenntartott bölcsődébe és óvodába járó gyermekek minél magasabb színvonalon történő ellátása, az egészségügyi alapellátás biztosítása, feltételeinek javítása, valamint a közös önkormányzat székhely hivatalának fejlesztése, felújítása az igazgatási tevékenység biztosítása érdekében. Célja továbbá a mindennapos testnevelés feltételeinek megteremtése, valamint az önkormányzati tulajdonú, belterületi közlekedési infrastruktúra fejlesztések megvalósulása. Pályázati alcélok: a) Kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztése, felújítása, (továbbiakban: intézményfejlesztés) aa) Tízezer fő lakosságszámot meghaladó településeken lévő bölcsődei nevelést végző intézmény infrastrukturális fejlesztése, felújítása, ab) 70%-os kapacitás kihasználtságot meghaladó óvodai nevelést végző intézmény infrastrukturális kapacitás bővítéssel nem járó fejlesztése, felújítása, 45

ac) Egészségügyi alapellátást szolgáló (háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás, védőnői szolgálat) épület vagy helyiség fejlesztése, felújítása ad) Közös önkormányzat székhely hivatalának fejlesztése, felújítása b) Belterületi utak, járdák, hidak felújítása, c) Óvodai, iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra-fejlesztés, felújítás, vagy új sportlétesítmény létrehozása (továbbiakban: sportfejlesztés) 3. A támogatás formája: A pályázaton vissza nem térítendő költségvetési támogatás igényelhető. 4. Rendelkezésre álló keretösszeg, maximálisan igényelhető támogatás összege: Pályázati célok 5. A támogatás mértéke: Rendelkezésre álló keretösszeg millió Ft Maximálisan igényelhető támogatás összege millió Ft 1.a) 2 000 30 1.b) 1 000 15 1.c) 500 20 A támogatás maximális mértéke függ a megvalósítandó alcéltól, illetve a Pályázó egy lakosra jutó adóerő- képességétől. A pályázat szempontjából az adóerő-képesség a 2014. évi II. negyedéves költségvetési jelentés alapján a helyi iparűzési adóalap 1,4%-át jelenti. A támogatás bruttó összeg, melyből általános forgalmi adó (a továbbiakban: ÁFA) nem igényelhető vissza. (Amennyiben a nyertes Pályázó áfa levonási joggal rendelkezik, a támogatás felhasználásáról nettó módon kell elszámolnia. A Pályázónak nyilatkoznia kell az ÁFA levonási jogáról.) A pályázatban szereplő beruházás költségvetését úgy kell megtervezni, hogy az megfeleljen a Pályázóra vonatkozó ÁFA elszámolási szabályoknak. Nem részesülhet támogatásban az a Pályázó, amely - hatósági engedélyhez kötött beruházás esetén nem rendelkezik a pályázatban szereplő beruházásra vonatkozó jogerős hatósági engedéllyel, nem vállalja annak megszerzését 2015. szeptember 30-áig, vagy vállalását nem teljesíti; - a pályázat benyújtásakor az Áht. 50. (4) bekezdése szerinti köztartozása van; - adósságrendezési eljárás alatt áll; - a pályázat benyújtása előtt a felújítást, fejlesztést már megkezdte; 46