Gondnokság és támogatott döntéshozatal, idősődő szülők autizmussal élő gyermekeiről való gondoskodás Dr. Kálozi Mirjam Az AOSZ jogsegélyszolgálat vezetőjének előadása 2018. Március 01. A Patrónus Ház Nonprofit Kft. megbízásából
Minden autizmussal élőt gondnokság alá kell helyeztetni, ha 18. életévét betölti? NEM, csak ha ügyei viteléhez szükséges belátási képessége nagy mértékben csökkent vagy hiányzik és jogainak védelme másképpen nem biztosítható Mindig az érintett érdekei állnak a középpontban! Alapos átgondolást igényel, mert jogkorlátozást eredményez
Átgondolandó szempontok Van-e az érintettnek vagyona? Szükséges-e önállóan nagy horderejű döntéseket hoznia vagy van aki ebben támogassa őt? Szeretné-e a család, hogy a gyámhatóság belépjen az életükbe? A gondnokság automatikusan nem óv meg esetleges büntetőjogi jogkövetkezményektől! Jogkorlátozás nélkül, esetleg a támogatott döntéshozatalon keresztül nem oldható-e meg a jogvédelem?
Jogképesség és cselekvőképesség A) Jogképesség: Minden ember jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek. A jogképességet korlátozó jognyilatkozat semmis. A jogképesség az embert élve születésétől fogamzásának időpontjára visszamenőleg egészen a haláláig megilleti. B) Cselekvőképesség: Minden ember cselekvőképes, akinek cselekvőképességét e törvény vagy a bíróság gondnokság alá helyezést elrendelő ítélete nem korlátozza. Cselekvőképes személy maga tehet jognyilatkozatokat, melyekkel jogokat szerezhet vagy kötelezettségeket vállalhat. A cselekvőképességet korlátozó jognyilatkozat semmis.
Gondnokság fajtái 1. Cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság: bizonyos ügycsoportok tekintetében, amelyekben cselekvőképességét korlátozta a bíróság, csak gondnoka hozzájárulásával tehet érvényes jognyilatkozatot, minden más ügycsoportban önállóan jár el. 2. Cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság: minden jognyilatkozata semmis helyette gondnoka jár el
1) Cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság A bíróság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - mentális zavara következtében - tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, és emiatt - egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel - meghatározott ügycsoportban gondnokság alá helyezése indokolt. A cselekvőképességet részlegesen korlátozó ítéletben a bíróságnak meg kell határoznia azokat a személyi, illetve vagyoni jellegű ügycsoportokat, amelyekben a cselekvőképességet korlátozza. A cselekvőképesség részlegesen sem korlátozható, ha az érintett személy jogainak védelme a cselekvőképességet nem érintő más módon biztosítható.
Ügycsoportok Ügycsoportok a törvényben példálózó jelleggel sincsenek felsorolva az új Ptk-ban Személyi vagy vagyoni jellegűek lehetnek Régi Ptk. szerint az alábbi ügycsoportok kerültek alkalmazásra: Ingó, ingatlan vagyonnal való rendelkezés, Családjogi, tb., szociális, munkanélküli járadék igénylése, jövedelme 50%-ával rendelkezés, jognyilatkozatok, Származással kapcsolatos jognyilatkozat, Gyermeke nevének meghatározása, megváltoztatása, Gyermekének örökbefogadásához való hozzájárulás, Tartási kötelezettséggel kapcsolatos vagyoni döntés, Örökösödési ügyek, Lakásbérlet, Bentlakásos intézményi elhelyezés, Eü. ellátással kapcsolatos jogok, Tartózkodási hely meghatározása stb.
A korlátozottan cselekvőképes jognyilatkozatai A korlátozottan cselekvőképes jognyilatkozatai a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportok tekintetében csak akkor érvényes, ha azt gondnoka hozzájárulásával tette. Vitás helyzetekben a gyámhivatal hoz döntést. Gondnok közreműködése nélkül tehet jognyilatkozatot: Személyes jellegű (személyhez fűződő jogaiért felléphet, munkaviszonyt létesíthet, közvégrendeletet tehet). Megkötheti a mindennapi életben kisebb jelentőségű szerződéseket. Jövedelme bíróság által meghatározott hányadával rendelkezhet; annak erejéig kötelezettséget vállalhat Számára kizárólag előnyt jelentő szerződést megköthet, pl. ajándékozás. Szokásos mértékben ajándékozhat
2) Cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság A bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - mentális zavara következtében - tartósan, teljeskörűen hiányzik, és emiatt - egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel - gondnokság alá helyezése indokolt. A bíróság a cselekvőképességet abban az esetben korlátozhatja teljesen, ha az érintett személy jogainak védelme a cselekvőképességet nem érintő módon vagy a cselekvőképesség részleges korlátozásával nem biztosítható.
Cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság hatálya alatt álló személy jognyilatkozatai jognyilatkozata semmis, nevében a gondnoka jár el, véleménynyilvánításra képes kívánságát meg kell hallgatni és lehetőség szerint figyelembe kell venni. maga is megköthet csekély jelentőségű szerződéseket, melyek a mindennapi életben tömegesen fordulnak elő és különösebb megfontolást nem igényelnek. (pl. kisebb bevásárlást bonyolít).
Gyámhatóság jóváhagyásával tett jognyilatkozatok Cselekvőképességében részlegesen vagy teljesen korlátozott személyek jognyilatkozatainak érvényességéhez az alábbi esetekben kell gyámhivatali hozzájárulás: Gondnokolt tartására vonatkozó (életjáradéki, tartási szerződés), Ingatlantulajdon átruházása, megterhelése, nem tehermentes ingatlanszerzés Gondnokolt gyámhatósághoz beszolgáltatott vagyonára, A gondnokot kirendelő határozatban megállapított összeget meghaladó értékű vagyontárgyra, Örökösödés alapján a gondnokoltat megillető jogok és kötelezettségek
Mikor indítsuk a gondnokság alá helyezési eljárást? A) 18. életév betöltése után B) Még kiskorúság idején a 17. életév betöltése után A bíróság a kiskorút a tizenhetedik életévének betöltése után a nagykorúakra irányadó szabályok szerint cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá helyezheti. A gondnokság alá helyezést a kiskorú törvényes képviselője is kérheti. Ha a bíróság kiskorút helyez a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá, a gondnokság hatálya a nagykorúság elérésével áll be, de a kiskorú már az ítélet jogerőre emelkedésével cselekvőképtelenné válik.
Ideiglenes gondnokrendelés Azonnali intézkedést igénylő esetben a gyámhatóság ideiglenes gondnokot rendelhet annak a nagykorúnak, akinek a cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezése látszik indokoltnak, és személyének vagy vagyonának védelme zárlat elrendelésével vagy más módon nem lehetséges. Az ideiglenes gondnokot kirendelő határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A gyámhatóság az ideiglenes gondnokot kirendelő határozatában megjelöli, hogy az ideiglenes gondnok mely ügyekben vagy ügycsoportokban jogosult jognyilatkozatot tenni. A gyámhatóságnak az ideiglenes gondnokrendelést követő nyolc napon belül a gondnokság alá helyezési pert meg kell indítania. A bíróságnak legkésőbb a keresetindítástól számított harminc napon belül az ideiglenes gondnokrendelést hivatalból felül kell vizsgálnia. Ha a gondnokság alá helyezés szükségessége valószínű és az alperes érdekének védelme ezt a per folyamán indokolttá teszi, a bíróság az ideiglenes gondnokrendelést ideiglenes intézkedéssel elrendelheti, szükség esetén az előzetes bizonyításra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával. az ideiglenes gondnokrendelésre vonatkozó végzését a bíróság a szükséges intézkedések megtétele, így az ideiglenes gondnok kirendelése érdekében megküldi a gyámhatóságnak.
A gondnokság alá helyezési eljárás A gondnokság alá helyezési pert a bíróságon megindíthatják: a gondnokság alá helyezendő együttélő házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, testvére Kiskorú törvényes képviselője Gyámhatóság (hivatalból vagy kezdeményezésre) A gyámhivatali eljárás kezdeményezésre jogosultak: hozzátartozók bárki aki a gondnokkirendelés szükségességet észleli továbbá hivatalból ügyész
A gondnokság alá helyezési eljárására illetékes bíróság A perre az a bíróság is illetékes, amelynek területén: az alperes huzamos időn át bentlakásos szociális intézményben vagy fekvőbeteg-gyógyintézetben illetve tartózkodik, amelynek területén az alperes huzamos időn át, életvitelszerűen tartózkodik.
Az eljárás menete: kérelem, bejelentés alapján indul, majd vizsgálni a gondnokság alá helyezés indokát, ehhez meghallgatni a gondnokság alá helyezendő személyt a hozzátartozókat, meg kell állapítani a gondnokság alá helyezés szükségességét elme szakorvosi igazolás alapján, melyet a hozzátartozó csatol, a kórház küldi meg közvetlenül a gyámhivatalnak vagy a gyámhivatal kéri az érintett szakorvosi vizsgálatát és az igazolás megküldését a gondnokság alá helyezendő személy életviszonyait környezettanulmány útján vagyoni helyzetét tulajdoni lap beszerzésével (kérelmező útján vagy Földhivataltól) jövedelmét, az erre vonatkozó igazolás(nyugdíjszelvény) beszerzésével ( hozzátartozó közreműködése alapján) születési anyakönyvi kivonat beszerzése.
A gondnokság alá helyezési per A gondnokság alá helyezési perekben csak a tényállás minden oldalú tisztázása után lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy a gondnokság alá helyezés feltételei fennállnak-e A megalapozott döntés meghozatala érdekében a bíróságnak azt kell eldöntenie, hogy az alperesnek van-e olyan mentális zavara, amely nagymértékben csökkenti a belátási képességét, és ha igen, az minden ügye vitelére, vagy csak egyesekre hat-e ki. Ezek megállapítása részben jogi, részben orvosi szakkérdés. Egyéni, személyes körülményeinek tisztázása és annak vizsgálata, hogy jogvédelme csak gondnokság alá helyezéssel biztosítható-e?
A gondnok személyének kiválasztása gondnokrendelés a jogerős bírósági döntés után a gyámhivatal feladata Gondnokként lehet kirendelni: minden cselekvőképes, nagykorú személyt, aki elvállalja a gondnoki tisztet és alkalmas a gondnoki tiszt ellátására, de ez elsősorban a hozzátartókat illeti.
Gondnok kiválasztásának szempontjai (mely egyben sorrendiséget is jelent) akit a gondnokság alá helyezett még cselekvőképes állapotban előzetes jognyilatkozatában megjelölt, vagy a gondnokság alá helyezést követően megnevezett, együttélő házastársat, élettársat, ha ilyen nincs, vagy a gondnokolt érdekeit veszélyezteti azt, aki az alább felsoroltak közül a gondnokság ellátására az összes körülmény figyelembevételével a legalkalmasabbnak mutatkozik : a gondnokolt szüleit, a szülők által haláluk esetére közokiratban vagy végrendeletben megnevezett személyt, más hozzátartozókat, akik a személyes gondoskodást is el tudják látni, hivatásos gondnokot.
Gondnok rendelés Nem lehet gondnokul kirendelni: akit előzetes jognyilatkozatában kifejezetten kizárt vagy, akinek személye ellen a gondnokság alá helyezett kifejezetten tiltakozik (kivéve a hivatásos gondnokot), vagy akivel kapcsolatban érdekellentét áll fenn Többes gondnokrendelés lehetséges, ha mindkét szülő vagy két közeli hozzátartozó vállalja a tisztséget (együttesen vagy önállóan is eljárhatnak) vagy vagyonkezelés, ügyintézés szakértelmet igényel! Helyettes gondnokrendelés is lehetséges
A gondnok működésének felügyelete és irányítása gyámhivatal felügyeli és irányítja számadási kötelezettség (éves, rendszeres, eseti, egyszerűsített, végszámadás) a gondnok köteles a gyámhivatal felhívására a gondnokolt helyzetéről soron kívül felvilágosítást adni Ha a gondnok a jogkörét túllépve jár el, jognyilatkozata harmadik személlyel szemben hatályos, de köteles a gondnokoltnak okozott kárt a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint megtéríteni. A gondnokolt jogosult a gondnok működéséről és a gondnokolt vagyonáról vezetett nyilvántartásokba betekinteni, és azokról másolatot készíteni.
A törvényes képviselő vagyonkezelésével kapcsolatos ügyek Ha a törvényes képviselő a gondnokság alá helyezett pénzét és értéktárgyait a gyámhivatalnak beszolgáltatni köteles a pénzt hitelintézetnél nyitott gyámhatósági fenntartásos betétben, forint folyószámlán vagy devizaszámlán (a továbbiakban együtt: betét), a személyes tulajdon szokásos tárgykörében nem tartozó ékszereket, ezüst, arany, platina tárgyakat, drágaköveket az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Részvénytársaságnál letétként a kulturális javakat az illetékes múzeumban letétként kell elhelyezni. Ingatlanvagyon: Ingatlan vagyon esetén a gondnokság tényének az ingatlan-nyilvántartásba feljegyzése (bíróság vagy gyámhivatal) Ha a gondnokság alatt álló személy ingatlantulajdonnal vagy lakásbérleti jogviszonnyal rendelkezik, a gondnok vagy a kijelölt vagyonkezelő eseti gondnok gondoskodik az ingatlan, illetőleg a lakás hasznosításáról.
8) A gondnokság alá helyezés felülvizsgálata, módosítása, megszüntetése Kötelező felülvizsgálat: Részlegesen korlátozó esetén 5 évente Teljesen korlátozó esetén 10 évente Gyámhatóság hivatalból jár el! Ha szükséges a kötelező felülvizsgálat előtt is kérhető felülvizsgálat megszüntetés vagy módosítás. Megszüntetés vagy módosítás: Perindításra jogosultak: a gondnokság alatt álló maga a gondnokolt együtt élő házastársa, élettárs, egyenesági rokona, testvére a gondnok gyámhatóság az ügyész A bíróság megszünteti a cselekvőképességet érintő gondnokságot, ha elrendelésének oka már nem áll fenn. Kereseti kérelem irányulhat: Hatályban fenntartás Megszüntetés Egyikről a másikra módosítás Részlegesen korlátozó esetén az ügycsoportok megváltoztatása A gondnokság megszüntetése (jogerős bírói döntés) és megszűnése (gondnokolt halála) után a gyámhatóság erről határozatot hoz, melyben a gondnok felmentéséről is rendelkezik.
Támogatott döntéshozatal az érintett személy önrendelkezését és jogainak védelmét szolgáló, a cselekvőképességet nem érintő jogintézmény, amely alapján a támogató egyénre szabott segítséget nyújt a támogatott személy cselekvőképességének gyakorlásához gyámhivatal által lefolytatott eljárás az érintett maga hoz döntéseket, maga ír alá és tesz jognyilatkozatokat, a támogató ebben segíti őt támogatott személy: az egyes ügyei intézésében, döntései meghozatalában belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló nagykorú személy, akinek a gyámhatóság támogatót rendel; támogató: a támogatott személy kérelmére vagy a bíróság megkeresése alapján a gyámhatóság által a támogatott személlyel egyetértésben, a támogatott személy segítésére kirendelt személy.
A támogató kirendelése Történhet: általános jelleggel, vagy meghatározott ügycsoport tekintetében. Azon ügycsoportra nem lehet támogatót kirendelni, amelyre a gondnokság alá helyezés vonatkozik! A szabályozás mind általános jelleggel, mind egyes ügycsoportokra lehetővé teszi a támogató kirendelését. E tekintetben is a támogatott személy akarata érvényesül. Nyilvánvalóan, ha egy előre meghatározott ügyben (pl. valamely szociális, családtámogatási ellátás igényléséhez vagy banki hitel felvételéhez) van valakinek segítségre szüksége, akkor nem indokolt általános jelleggel elrendelni a támogatott döntéshozatalt. Ha viszont az érintett személy szeretné, ha bármilyen típusú ügye intézése során segítenék a döntéshozatalban vagy előre nem tudja pontosan megjelölni, milyen ügyben van segítségre szüksége, helye lehet az általános jellegű támogatott döntéshozatalnak.
Az eljárás kezdeményezése a támogatott személy kérelmére vagy a bíróság megkeresése alapján, általános jelleggel vagy meghatározott ügycsoportokra, a támogatott személlyel egyetértésben, határozatlan időre támogatót rendel ki. Ha a támogató kirendelésének indokoltsága tekintetében kétség merül fel, a gyámhatóság a belátási képesség kisebb mértékű csökkenésének igazolása érdekében szakértői véleményt szerezhet be, valamint kikérheti a családsegítő szolgálat véleményét.
A támogató személye Támogató: a támogatott által megjelölt személy, ha vállalja a feladat ellátását, és nem áll fenn kizárási ok, illetve kirendelése nem ellentétes a támogatott személy érdekeivel. Érdekellentét: nem lehet támogató olyan ügyben, amelyben ő maga, házastársa, élettársa, egyenesági rokona vagy az ő törvényes képviselete alatt álló más személy a támogatott döntéshozatallal érintett személlyel szemben ellenérdekű fél. Kizárási okok: Nem lehet támogatónak kirendelni azt, akinek a személye ellen a támogatott személy tiltakozik vagy ennek hiányában is azt a személyt, akinek kirendelése a támogatott személy érdekeivel ellentétes, aki cselekvőképességet érintő gondnokság hatálya alatt áll, vagy aki maga is támogatott személy. Ha nincs olyan személy, akit a támogatott személy jelöl meg, vagy akinek a személyét elfogadná, vagy az általa megjelölt személlyel szemben kizárási ok áll fenn, illetve kirendelése a támogatott személy érdekeivel ellentétes, hivatásos támogatót lehet kirendelni, de ehhez is szükséges a támogatott egyetértése. Legfeljebb 2 fő rendelhető ki támogatóként.
Személyes meghallgatás a gyámhivatali ügyintézőnek mind a leendő támogatott személyt, mind a támogatónak jelentkező személyt személyesen meg kell hallgatnia a támogatott döntéshozatallal kapcsolatos jognyilatkozatokat személyesen lehet megtenni, a tárgyaláson személyesen kell megjelenni a támogatott személy személyes meghallgatása révén tud a gyámhivatal meggyőződni arról (szakértő igénybevétele nélkül is), hogy az érintett belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szorul-e vagy éppen arról, hogy szükséges-e szakértő útján vizsgálni a belátási képesség kisebb mértékű csökkenését.
Tevékenység: A támogató tevékenysége és felelőssége - közigazgatási, polgári és büntető eljárási cselekményeknél is jelen lehet, amelyekben a támogatott személy érintett, - támogatottjával az eljárási cselekmény rendjét meg nem zavaró módon egyeztethet, - jelen lehet a támogatott személy jognyilatkozatának megtételekor, és tanácsaival, tájékoztatásával a támogatott személy jognyilatkozatának megtételét elősegítheti, de nem veheti át a döntést támogatottjától! - segít megfogalmazni a támogatott személy akaratát, - segít abban, hogy a támogatott személy a döntésének megfelelően cselekedni tudjon, - segíti a kommunikációt a szereplők között, - segít a döntéshez szükséges információk megszerzésében, - tájékoztat azokról a körülményekről, amelyek fontosak a megalapozott döntéshez, - ismerteti a választási lehetőségeket, segít megérteni az egyes döntések következményeit, -elmagyarázza azokat a tartalmakat, amelyek nem érthetőek a személy számára. A végső döntést minden esetben a támogatott személy hozza meg! A támogató az általa támogatott személy helyett nyilatkozattételre nem jogosult! Felelősség: Ha a támogató a jogkörét túllépve jár el, köteles a támogatottnak okozott kárt a Ptk. szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint megtéríteni.
Felülvizsgálat Rendes felülvizsgálat: Öt évente Rendkívüli felülvizsgálat: - támogatott vagy a támogató kéri, - támogatott személyt gondnokság alá helyezik, - más hatóság értesítése alapján, - egyéb okból hivatalból, ha a szükségessége felmerül, A felülvizsgálatnál vizsgálni kell, hogy - továbbra is fennáll-e a támogató kirendelésének szükségessége, - egyetért-e a támogatott a támogató személyével, - támogató a támogatott érdekében járt-e el. A felülvizsgálat eredménye: - változatlan formában fenntartás, - felmentés vagy elmozdítás és a támogatott személy egyetértésével új támogató kirendelése, vagy a támogatott döntéshozatal megszüntetése.
A támogatott döntéshozatal és a gondnokság közötti Támogatott különbségek Gondnokság bírósági ítéleten alapul, a személyt akarata ellenére is gondnokság alá helyezhetik a gondnokság intézménye merev, megszüntetése nehézkesebb, hosszabb időt vehet igénybe korlátozza vagy elvonja a személy cselekvőképességét a fogyatékosság orvosi modelljéből indul ki a személy önrendelkezése, autonómiája igen korlátozott döntéshozatal önkéntes, igénybevételét elsősorban az érintett személy kezdeményezheti, a támogatót a személy maga választja a támogatott döntéshozatal rendszere rugalmas, megszüntetése is önkéntes nem érinti a személy cselekvőképességét a fogyatékosság emberi jogi/szociális modelljét, a személy képességeit veszi alapul megmarad a személy önrendelkezése, autonómiája
Idősődő szülők lehetőségei Kifejezetten jó és hatékony jogi megoldás nincs Élők közötti ügyletek (ajándék, adásvétel, haszonélvezeti jog alapítása) Életbiztosítás Végrendelet Öröklési szerződés harmadik személy javára az örökhagyó halála utáni időre Harmadik személy javára kötött tartási szerződés Bizalmi vagyonkezelés (új jogintézmény még kevés gyakorlati tapasztalat!)
Bizalmi vagyonkezelés Végrendelettel vagy külön erre vonatkozó élők közötti szerződéssel hozható létre Maximum 50 évre létesíthető a jogviszony Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgok, ráruházott jogok és követelések (a továbbiakban: kezelt vagyon) saját nevében a kedvezményezett javára történő kezelésére, a vagyonrendelő díj fizetésére köteles. A jogviszony szereplői a vagyonrendelő, a vagyonkezelő és a kedvezményezett
A vagyonrendelő A vagyonrendelő rendelkezhet úgy, hogy meghatározott körülmények bekövetkezése esetén vagy meghatározott idő elteltével a kezelt vagyon részben vagy egészben rá, jogutódaira vagy meghatározott harmadik személyre száll. A vagyonrendelő a vagyonkezelőt a megbízatásból másik vagyonkezelő egyidejű kijelölése mellett bármikor visszahívhatja. Ha a vagyonrendelő meghal vagy jogutód nélkül megszűnik, és a kezelt vagyonnak nincs másik vagyonrendelője, a vagyonkezelőt a megbízatásból a kedvezményezett kérelmére a bíróság másik vagyonkezelő egyidejű kijelölése mellett visszahívhatja, ha a vagyonkezelő súlyosan megszegte a szerződést. A vagyonkezelővel szemben utasítási jog nem illeti meg A vagyonkezelőtől tájékoztatást és számadást kérhet, a vagyonkezelői tevékenységet ellenőrizheti
Lehet: Vagyonkezelő professzionális, ezzel foglalkozó vállalkozás vagy magánszemély, akár a vagyonrendelő családtagja a jogviszony bizalmi jellegéből fakadó fokozott követelményeknek megfelelően, a kedvezményezett érdekeinek elsődleges figyelembevétele mellett köteles eljárni a szerződésben foglalt feltételek szerint és korlátok között rendelkezhet a kezelt vagyonba tartozó vagyontárgyakkal tevékenységét díjazás ellenében vagy ingyenesen látja el
A kezelt vagyon A vagyonkezelő saját vagyonától elkülönítetten köteles kezelni (alvagyon) A kezelt vagyon nem képezi a vagyonkezelő hagyatékának tárgyát Több vagyonkezelő egyetemlegesen felel a kezelt vagyonért A kezelt vagyon tárgyaira a vagyonkezelő házastársa, élettársa, továbbá személyes hitelezői és a vagyonkezelő által kezelt más vagyonok hitelezői nem támaszthatnak igényt. A kezelt vagyon nem része a vagyonkezelő hagyatékának. A vagyonkezelő házastársával, élettársával, továbbá személyes hitelezőivel és az általa kezelt más vagyonok hitelezőivel szemben a kedvezményezett és a vagyonrendelő is felléphetnek, kérve a kezelt vagyon elkülönítését.
A kedvezményezett A vagyonrendelő határozza meg a kedvezményezettet és a kedvezményezetti jogosultság keletkezésének és megszűnésének feltételeit. A kedvezményezett a kedvezményezettek körére való utalással is meghatározható. Ha a szerződés feljogosítja a vagyonkezelőt a kedvezményezett személyének kijelölésére, a vagyonkezelő jogosult a kedvezményezett részesedésének meghatározására. A vagyonkezelő kizárólagos kedvezményezetté nevezése semmis. A vagyonrendelő és a kedvezményezett ellenőrizheti a vagyonkezelőnek a vagyonkezelés körébe eső tevékenységét. Az ellenőrzéssel járó költségek a vagyonrendelőt, illetve a kedvezményezettet terhelik. A vagyonkezelőt nem utasíthatja Tájékoztatást és számadást kérhet a kezelt vagyonról, a vagyonkezelő kérésre köteles a vagyonkezelésről számot adni, és a kezelt vagyonnal a vagyonrendelő, illetve a kedvezményezett felé elszámolni. A kedvezményezett a szerződés szerint igényelheti a vagyonkezelőtől a kezelt vagyon és annak hasznai kiadását.
Jogszabályok Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény A támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) kormányrendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. Rendelet a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény
Előadó elérhetősége drmirjamkalozi@esoember.hu aoszjogsegelyszolgalat@gmail.com Köszönöm a figyelmet!