A Szegedi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának 2014. és 2015. évi ajánlásai 2014 SZIT BK 2014. április 28. Ha az erőszakos többszörös visszaeső egy bűncselekményt követ el, a vele szemben kiszabható büntetés tételének felső határa a kétszeresére emelkedik. Amennyiben az erőszakos többszörös visszaeső bűncselekmények halmazatát valósítja meg, és ha az a bűncselekmény a legsúlyosabb, amely miatt erőszakos többszörös visszaeső, akkor azt kétszeresére kell emelni és utána ez felével emelkedik a halmazat miatt, és ez az irányadó büntetési tétel felső határa. Ha az elkövető halmazatot valósít meg, de nem az a bűncselekmény a legsúlyosabb, aminek a büntetési tételét a kétszeresére kell emelni, akkor a legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tételét kell a felével emelni a halmazat miatt, és ha egyben többszörös visszaeső is az elkövető, nem amiatt a cselekmény miatt, amely miatt erőszakos többszörös visszaeső, úgy a Btk. 89. (1) bekezdése alapján ezt a felével felemelt tételt a felével kell megemelni. A kötelező életfogytig tartó szabadságvesztés csak akkor kerülhet kiszabásra, ha a Btk. 90. (2) bekezdése alapján a kétszeresére felemelt felső határ miatt kell azt kiszabni. Ha az előbbiekben megjelölt más okok miatt kellene kiszabni, akkor azt nem lehet figyelembe venni. Az ítélet rendelkező részében csak a legsúlyosabb visszaesői minőséget kell feltüntetni. Az Európai Parlament és Tanács 2012/13. EU Irányelve rendelkezik a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról. Az irányelv szerint amennyiben valakit a büntetőeljárás bármely szakaszában őrizetbe vesznek, illetve fogva tartanak, a tagállamok biztosítják, hogy az adott üggyel kapcsolatos, az illetékes hatóságok birtokában lévő dokumentumokat, amelyek nélkülözhetetlenek az őrizetbe vétel ellen a nemzeti jog szerinti eredményes panasztételhez, vagy a fogva tartás jogszerűsége felülvizsgálatának nemzeti jog szerinti eredményes kezdeményezéséhez, az őrizetbe vett személy vagy ügyvédje rendelkezésére bocsássák. Az irányelv rendelkezéseit nem csak az előzetes letartóztatás elrendelése, hanem annak meghosszabbítása esetén is alkalmazni kell.
2 Az ügyvédi titoktartási kötelezettség alóli felmentés hiányában az ügyvéd dönt arról, tesz-e vallomást. Felmentés esetén nem tagadhatja meg a vallomástételt. A Be. 82. (1) bekezdés c) pontja szerint a tanúvallomást megtagadhatja az, aki foglalkozásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomással titoktartási kötelezettségét megsértené, kivéve, ha ez alól a külön jogszabályban meghatározott jogosult felmentette. Amennyiben felmentést kapott, akkor nem tagadhatja meg a vallomástételt. Elfogatóparancs kibocsátására csak és kizárólag bíró jogosult. Mivel személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedésről van szó, bírósági titkár büntetés-végrehajtási ügyben sem jogosult elfogató parancs kibocsátására. Az előzetes letartóztatásról való kötelező döntés esetében a bíróság figyelembe veszi a döntés esedékessége idején benyújtott előzetes letartóztatás megszüntetésére irányuló indítványt, azonban ez külön rendelkezést nem igényel, csupán a határozat indokolásában kell erre utalni. A bírósági tárgyaláson arról, aki nem járul hozzá ahhoz, hogy róla kép- és hangfelvétel készüljön, semmilyen formában nem készülhet felvétel. A hozzájárulásról a hallgatóság tagjait is nyilatkoztatni kell. Aki ez utóbbiak közül nem járul hozzá, arról kép- és hangfelvétel nem készülhet. Annak meghatározása, hogy a nyilatkozatok megtétele milyen módon történik, az eljáró tanács feladata. SZIT BK 2014. december 12. A szakértő kizárásáról a bíróság nem pervezető végzés formájában határoz, a végzés fellebbezéssel támadható.
3 Ha a vád tárgyává tett bűncselekmények közül valamelyik sem az 1978. évi IV. törvény, sem a Btk. szerint nem bűncselekmény, a bűnösséget megállapító további bűncselekményekre viszont a Btk. kedvezőbb, akkor a felmentő rendelkezésre is a Btk.-t kell alkalmazni. Alaki halmazat esetén, amennyiben a Btk. olyan új minősítő körülményt állapít meg, amelyet az 1978. évi IV. törvény nem tartalmazott, ez nem akadálya a Btk., mint új törvény alkalmazásának, amennyiben az összhatásában kedvezőbb, mivel ez minősítési kérdés. A büntetőeljárás során alkalmazandó törvény kiválasztásakor összhatásában kell vizsgálni az 1978. évi IV. és a 2012. évi C. törvényt, valamennyi Általános részi és Különös részi tényezőt figyelembe véve, a vizsgálati körbe a középmérték vizsgálata is beletartozik. Ezeket összevetve lehet eldönteni, hogy összhatásában melyik törvény a kedvezőbb a vádlottra nézve. A szakértő kizárásával kapcsolatban a konkrét kizárási ok ismeretében nyilatkoztatni kell a szakértőt az elfogultság tárgyában. Ha ugyanabban az ügyben újabb bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják meg a terheltet, az is megalapozza a Be. 129. (2) bekezdés a) pontjában meghatározott előzetes letartóztatási okot. Amennyiben a Különös részi tényállás keretdiszpozíciót tartalmaz, az ún. keretdiszpozíciókat tartalommal kitöltő jogszabályokat, normákat nem a tényállásban, hanem a jogi indokolásban, ezen belül a Be. 258. (3) bekezdés e) pontja szerinti jogi minősítés körében kell feltüntetni.
4 Az előzetes letartóztatás szökés veszélye okából történő elrendelése, fenntartása esetén a büntetési tétellel fenyegetettség [Be. 129. (2) bekezdés b) pont] vagy a nem jogerősen kiszabott szabadságvesztés tartama [Be. 327. (2) bekezdés] önmagában, az egyéb személyi körülmények vizsgálata nélkül nem alapozza meg ezen ok megállapítását. Önmagában az 5 év vagy ezt meghaladó szabadságvesztés nem elegendő az előzetes letartóztatás elrendeléséhez vagy fenntartásához. 2015 SZIT BK 2015. június 5. A Btk. 2. -ával összefüggésben összhatásában kell vizsgálni az alkalmazandó törvény kiválasztásakor azt, hogy melyik büntető törvénykönyv alkalmazása a kedvezőbb a vádlott számára. Az adott cselekmény súlyosabb büntetési tétele esetén is minden számba jöhető körülményt figyelembe kell venni, és ezt követően összhatásában kell vizsgálni, hogy melyik törvény alkalmazása kedvezőbb a vádlottra nézve. A Btk. 353. (3) bekezdés a) pontja szerinti embercsempészés minősített esete, a csempészett személy sanyargatásával történő elkövetés kapcsán a sértetti beleegyezésnek nincs jogi relevanciája. A titkos információgyűjtés eredményének felhasználását szabályozó Be. 206/A. -ban megjelölt nyombaniság és a haladéktalanság nem azonos fogalmak, a nyombaniság szigorúbb a haladéktalansághoz képest.
5 A testi sértésnek két alapesete van, a könnyű testi sértés és a súlyos testi sértés. A bíróságnak az ügydöntő határozat rendelkező részében az alaptényállás részét képező eredményt magába foglaló bekezdésre is hivatkozni kell. Ennek módja: Btk. 164. (1) és (2) bekezdés vagy Btk. 164. (1) és (3) bekezdés. Minősített eset megállapításakor: Btk. 164. (1) és (2) vagy (3) bekezdés, (8) bekezdés 1. fordulat. Amennyiben a kizárási kérelem a járásbíróságot és a törvényszéket egyaránt érinti, úgy nem csupán a törvényszék, hanem a járásbíróság kizárása tárgyában is dönt az ítélőtábla. A jegyzőkönyvbe foglalt nem ügydöntő határozatot is kiadmánnyal kell felterjeszteni a másodfokú bírósághoz. Az ítéletben valamennyi bűnösségi körülménynek vagy a tényállásban vagy a jogi indokolásban vagy másutt szerepelnie kell. SZIT BK 2015. december 4. Próbára bocsátás esetében az elévülést az ügyész eljárási cselekménye nem szakítja félbe, csak a bíróság eljárási cselekménye. Ha az új Btk. alkalmazásával meghozott két alapítélet során 2 évet el nem érő börtön fokozatú szabadságvesztésre ítélik a terheltet, és egyik ügyben sem zárják ki a feltételes szabadságból, a két büntetés összbüntetésbe foglalása során is az új Btk.-t kell alkalmazni, azonban mivel a tartam
6 meghaladja a 2 évet, fegyház fokozatú lesz az összbüntetés, mert az elítélt többszörös visszaeső és ebben az esetben ki kell zárni az elítéltet a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményéből is. A terhelt megteheti, hogy nem járul hozzá az összbüntetési eljárás lefolytatásához, illetőleg a bíróság is megteheti, hogy ha méltánytalannak ítéli a fegyház fokozatot az összbüntetés esetében, akkor eggyel enyhébb végrehajtási fokozatot alkalmaz és akkor fel sem merül a feltételes szabadság kedvezményéből kizárás. A megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezett alapügyben eljárt jegyzőkönyvvezető a megismételt eljárásban nem járhat el. A sértetti pozíció önmagában olyan érdekellentétet eredményez, amelyből az következik, hogy a sértett a sérelmére elkövetett cselekmény vádlottjának javára a védőnek nem adhat meghatalmazást, a fennálló érdekellentét miatt a védő kizárt az eljárásból. A Be. 129. (2) bekezdés a) pontjában megjelölt előzetes letartóztatási ok az elsőként megindult büntetőeljárásban elrendelhető előzetes letartóztatás esetén értékelhető, itt merülhet fel, ha később indult egy újabb büntetőeljárás az elkövetővel szemben. Annak nincsen jelentősége, hogy az előzetes letartóztatással érintett ügy előtti vagy utáni a bűncselekmény elkövetése, a lényeg az, hogy az újabb büntetőeljárás meginduljon. A magánfél jogutódlását illetően a Be. maga is különbséget tesz a természetes személy és a jogi személy között, mégpedig oly módon, hogy a természetes személynél a jogutódlást, az öröklést tolerálja a Be. 54. (6) bekezdésében foglaltak szerint, vagyis az örökös érvényesítheti a polgári jogi igényt, míg jogi személynél a jogutódlás bármilyen módon is következik be, nem jár ilyen következményekkel. A jogutódlás nem egyenlő a cég átalakulásával.
7 A kényszerintézkedések tárgyában született határozatnál nem elvárás a vád tényállásának ismertetése, természetesen konkrét ügyben, ahol jelentősége van a tényállásnak, a határozat röviden utalhat a vádirati tényállásra. Ha az első fokú eljárás a vádlott távollétében folyt, a fellebbezési szakban azonban a vádlott felkutatására tett intézkedések eredményre vezettek, ezért tárgyalás kitűzésére került sor és a vádlott a szabályszerű idézésre közli, hogy nem kíván megjelenni, illetve megjelenik ugyan, de nem kíván vallomást tenni, nem lehet visszatérni a nyilvános ülésre, a terheltnek a kitűzött tárgyaláson meg kell jelennie. Amennyiben az erre való felhívás ellenére nem jelenik meg, akkor elő kell vezettetni, de természetesen a vallomás-megtagadásának joga megilleti. Az irattanulmányozással összefüggésben felmerült védői díj összegének megállapításánál óránként maximum 100 oldal vehető figyelembe.